A Fehér Ház egy lehetséges, többnapos vagy akár több hetes konfrontációra készül Iránnal a Hormuzi-szorosban. Az Axios adatai szerint Teherán kereskedelmi hajók elleni támadásai, valamint az iráni vezetésen belüli belső ellentétek voltak a felek közötti keretmegállapodás kudarcának fő okai, számolt be az Axios.
Amerikai tisztviselők információja szerint a konfliktus további alakulása Irán lépéseitől függ. Ha a kereskedelmi hajók elleni támadások folytatódnak, a katonai hadjárat több naptól több hétig, vagy akár egy hónapig is eltarthat.
A Fehér Ház úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak most nagyobb mozgástere van az eszkalációra, mivel az elmúlt hetekben több száz olajszállító tartályhajó tudott akadálytalanul áthaladni a Hormuzi-szoroson egy alternatív útvonalon Omán partjai közelében, ami csökkentette a globális olajárak meredek ugrásától való félelmeket.
Az egyik amerikai tisztviselő elmondása szerint az iráni vezetés egyes tagjai továbbra is elégedetlenek az Egyesült Államokkal kötött megállapodásokkal. Teheránban úgy vélték, hogy az egyetértési megállapodás nem hozott kézzelfogható előnyöket az ország számára.
Ráadásul a szankciók enyhítése ellenére Irán nem tudta jelentősen növelni olajeladásait. A nemzetközi pénzügyi intézmények nem siettek jóvá hagyni az erre vonatkozó megállapodásokat, és a befagyasztott iráni eszközök továbbra sem elérhetők Teherán nukleáris programjával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése miatt.
Az Axios forrása szerint továbbá, miután Izrael és Libanon amerikai közvetítéssel külön keretmegállapodást kötött, a megállapodások iráni része gyakorlatilag elvesztette értelmét Teherán számára.
„Az iráni vezetés egy része elégedetlen volt mindezzel… Lövöldözni kezdtek, és úgy döntöttünk, itt az ideje visszavágni nekik. Ez egy folyamat. Türelmesek vagyunk. Ha úgy érezzük, hogy nem kapjuk meg a kívánt megállapodást, akkor nem fogjuk megkötni”, jelentette ki egy amerikai tisztviselő.
Emlékeztetőül, július 9-én éjjel az Egyesült Államok második csapássorozatot indított a Hormuzi-szoros közelében, többek között az iráni területen található katonai infrastruktúrára. Válaszul Teherán megtámadta az amerikai katonai bázisokat Kuvaitban és Bahreinben, és kijelentette, hogy nem adja fel a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzésre vonatkozó igényeit.
Az Európai Unió Tagállamai Állandó Képviselőinek Bizottsága jóváhagyta az Ukrajna európai integrációjáról szóló tárgyalások hatodik klaszterének megnyitását – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Tarasz Kacska európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes X-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Kacska azt írta: „Az Európai Unió Tagállamai Állandó Képviselőinek Bizottsága által hozott mai döntés, amely jóváhagyta a Külkapcsolatok 6. klaszter megnyitását, egy újabb fontos lépés az EU-csatlakozási tárgyalásainkban.”
A hatodik klaszter a közös biztonság- és védelempolitika, a kereskedelem, a humanitárius segélyezés és a fejlesztési együttműködés kérdéseit öleli fel. Kacska szerint a végleges hivatalos döntés várhatóan július 14-én, a kormányközi konferencia során születik meg.
Június 15-én az Európai Unió hivatalosan is megnyitotta Ukrajna számára az első tárgyalási klasztert, az Alapvető kérdéseket az uniós csatlakozási tárgyalások keretében.
Az Európai Parlament támogatta Ukrajna további előrehaladását az EU-tagság felé vezető úton. Ugyanakkor az állásfoglalásban a képviselők külön is felhívták a figyelmet arra a döntésre, hogy az ukrán fegyveres erők egyik egységét az UPA hősei tiszteletére nevezték el.
A két fél hamarosan folytatja a béketárgyalásokat, amelyek célja egy hosszú távú megállapodás megkötése az ellenségeskedés befejezése és Teherán atomprogramjának korlátozása érdekében.
Az Egyesült Államok és Irán megállapodtak abban, hogy véget vetnek a Hormuzi-szoros környékén napok óta dúló, egymást követő támadásoknak, és újrakezdik a béketárgyalásokat – számolt be a Wall Street Journal.
A csütörtökön újraéledt harcok alatt a Hormuzi-szoros forgalma a visszavágó idején visszaesett, lassítva a vízi út helyreállítását, amelyen egykor a világ nyersolajának 20 százaléka áramlott.
Egy amerikai tisztviselő szerint a hajók mostantól szabadon közlekedhetnek.
Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy tárgyalásokat folytat Iránnal a katari fővárosban, Dohában tartandó csúcstalálkozón – közölték egyes tisztviselők.
A csúcstalálkozó részleteit még nem véglegesítették, de a találkozó akár már kedden megrendezésre kerülhet, és középpontjában a Hormuz-szoros áll majd, amely ismét a konfliktus előterébe került.
Az Axios korábban beszámolt a harcok leállításáról és a tárgyalások újrakezdéséről szóló megállapodásról.
A június 17-én mindkét fél által aláírt béketárgyalásokról szóló szándéknyilatkozat óta a legsúlyosabb harcok során Irán kizárólagos jogot követelt magának a Hormuzi-szoros forgalmának irányítására, hivatkozva arra a rendelkezésre, amely Teheránra hárítja a felelősséget a hajóforgalom újraindításának megszervezéséért.
Abbas Araghchi külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy Irán kizárólagos hatalmat gyakorol a szoros felett. „A Hormuz-szorosban zajló tengeri forgalom irányítása és teljes helyreállítása Irán felelőssége” – mondta Araghchi vasárnap az állami média szerint. „Egyetlen más országnak vagy szervezetnek sincs felelőssége vagy hatalma ebben a kérdésben.”
Kijelentése ellentmond az amerikai érveknek, miszerint a megállapodás nem biztosít Iránnak ellenőrzést, és a nemzetközi vízi úton a hajózásnak akadálytalanul kell folynia.
A harcok csütörtökön újrakezdődtek, amikor Irán megtámadott egy hajót, amely Omán partjai mentén haladva próbált átkelni a szoroson.
Teherán azt akarja, hogy a hajók a saját partvonala mentén külön útvonalat kövessenek, és figyelmeztette a hajókat, hogy ne használják az Egyesült Államok által támogatott ománi útvonalat.
Egyes tisztviselők szerint az amerikai–iráni béketárgyalásoknak a hétvégén Svájcban kellett volna folytatódniuk. Állításuk szerint azonban a hormuzi harcok miatt megakadtak a tárgyalások. A források szerint a múlt héten Svájcban Irán és az Egyesült Államok megállapodtak egy forróvonal létrehozásáról a hormuzi támadások elkerülése érdekében, de a mechanizmust még nem aktiválták.
A harcok kétségessé tették a vízi út újraindításának kilátásait.
JD Vance alelnök megvédte Donald Trump elnök Iránnal kötött ideiglenes békeegyezményét a republikánus bírálatokkal szemben. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem fizet az Iszlám Köztársaságnak, és Teherán csak a megállapodás maradéktalan betartása esetén juthat bármilyen gazdasági előnyhöz – jelentette a Cnbc.
Vance csütörtökön reagált a Fehér Házat ért bírálatokra, amelyek szerint Trump túl nagy engedményeket tett a 14 pontos szándéknyilatkozatban. Ez a dokumentum
a szankciók enyhítését,
a befagyasztott pénzeszközökhöz való hozzáférést,
valamint egy 300 milliárd dolláros újjáépítési tervet is tartalmaz.
Az alelnök leszögezte, hogy az Egyesült Államok egyetlen centet sem ad Iránnak, és az iráni fél kizárólag a feltételek teljes körű teljesítése révén juthat forrásokhoz.
A szankciók feloldása kapcsán Vance azzal érvelt, hogy Irán a korlátozások ellenére is értékesítette az olajat, így a büntetőintézkedéseket a megállapodás idejére alapvetően hatástalannak minősítette.
Állítása szerint a szankciók megszüntetése paradox módon még előnyös is lehet Washington számára, mivel az amerikai hatóságok így jobban átláthatják majd az iráni pénzmozgásokat.
Az alelnök kijelentette, hogy Irán nukleáris programját teljesen megsemmisítették, az egyezményt pedig Trump nyomásgyakorló politikájának újabb lépéseként értékelte. A Donald Trump és Maszúd Pezeskián iráni elnök által aláírt megállapodás egyelőre felfüggeszti a katonai műveleteket, és legalább 60 napra megnyitja a Hormuzi-szorost, lehetőséget teremtve a végleges megállapodásról szóló tárgyalásokra. Vance közlése szerint ez a meghosszabbítható, 60 napos időszak csütörtökön vette kezdetét.
A republikánus táboron belül ugyanakkor éles bírálatok fogalmazódtak meg. Nikki Haley, Trump korábbi ENSZ-nagykövete a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy az Irán nukleáris és rakétalétesítményeire mért csapások helyes lépésnek bizonyultak, de hatalmas hiba újjáépíteni azt a fenyegetést, amelyet az imént semmisítettek meg.
Ted Cruz texasi republikánus szenátor pedig a podcastjában azt firtatta, hogy a 300 milliárd dolláros újjáépítési terv nem jelenti-e végső soron az iráni ajatollah finanszírozását.
Vance elmondta, hogy a törvényhozók csütörtök reggel már kézhez kapták, vagy a nap folyamán megkapják az aláírt dokumentum hivatalos példányát, a kormányzat pedig hamarosan tájékoztatót tart a kongresszusi képviselőknek. Az alelnök egyúttal jelezte, hogy a Fehér Ház meglehetősen biztos abban, hogy bizonyos szankciók ideiglenesen akár kongresszusi jóváhagyás nélkül is felfüggeszthetők.
Az USA és Irán közötti békemegállapodás egy 300 milliárd dolláros magánbefektetési alapot hoz létre Irán újjáépítésének és fejlesztésének elősegítésére. A Reuters publikációja szerint, amely a megállapodás részleteit ismerő forrásra hivatkozik, ennek az összegnek több mint a felét már összegyűjtötték.
Források adatai szerint egy ilyen alap létrehozása gazdasági ösztönzőként kell, hogy jelentsen Washington és Teherán számára a tárgyalások befejezésére és a végső megállapodás megkötésére, amely véget vetne a két ország közötti háborúnak.
Az alap külön magánbefektetési eszköz lesz, és nem tartalmaz közpénzeket vagy támogatásokat. A tervek szerint az USA, a Perzsa-öböl arab országai, Ázsia, Dél-Amerika és Afrika cégek forrásaival töltik fel.
A beruházások várhatóan az iráni gazdaság kulcsfontosságú ágazatait célozzák meg – az energetika, a közlekedés, a logisztika, az ipari termelés és az infrastruktúra. A finanszírozás lehetséges területei közé tartozik a háború alatt megrongálódott létesítmények, köztük ipari vállalatok, olajfinomítók, repülőterek és egyéb infrastrukturális létesítmények helyreállítása.
A Reuters forrása hangsúlyozta, hogy az alap nem jóvátételi vagy kártérítési program a háborús károkért. Nem kapcsolódik az Irán elleni amerikai szankciók feloldásáról és a befagyasztott iráni állami külföldi vagyon visszaszolgáltatásáról szóló párhuzamos tárgyalásokhoz sem. A forrás elmondása szerint ez két különálló pénzügyi mechanizmus, eltérő célokkal és végrehajtási határidőkkel.
Irán korábban 400 milliárd dolláros kártérítést követelt az Egyesült Államoktól a háború következményeiért, de Washington elutasította ezt a lehetőséget. Ezt követően a felek egy speciális újjáépítési és fejlesztési alap létrehozásának ötletére tértek át, amelynek a közvetlen kifizetések helyett magánbefektetéseket kellene vonzania.
Ugyanakkor az alapot nem hozzák létre és nem kezdi meg működését, amíg az Egyesült Államok és Irán nem ír alá egy végleges és kölcsönösen elfogadható megállapodást. A memorandum aláírása után egy 60 napos időszakot irányoznak elő, amely alatt az alap kezelőinek meg kell állapodniuk a munkastruktúrában, meg kell határozniuk a projekteket és terveket kell készíteniük a befektetők vonzására.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Az Egyesült Államok visszautasította Izrael hivatalos kérését, hogy betekinthessen az USA és Irán között frissen megkötött egyetértési memorandum szövegébe, így Washington legközelebbi közel-keleti szövetségese egyelőre nem ismeri egy olyan megállapodás részleteit, amely jelentősen átalakíthatja a térséget.
Izrael azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy még az aláírási ceremónia előtt megtekinthesse a dokumentumot, amelyre várhatóan a hét későbbi részében Svájcban kerül sor. Amerikai tisztviselők azonban elutasították a kérést több izraeli sajtóértesülés szerint. Ennek következtében Jeruzsálem állítólag nem rendelkezik világos képpel a megállapodás teljes tartalmáról.
Kedden Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy sajtótájékoztatót tart majd az iráni megállapodásról, és „szóról szóra felolvassa a dokumentumot”, ugyanakkor nem közölte, mikor hozzák nyilvánosságra annak teljes szövegét.
Bár több sajtóorgánum is ismertetett állítólag kiszivárgott részleteket a memorandumról, a megállapodás hivatalos változatát mindeddig nem tették közzé. Ez egyre erősödő követeléseket váltott ki Washingtonnal szemben, hogy hozza nyilvánosságra a dokumentumot, miközben a felek továbbra is egymásnak ellentmondó beszámolókat tesznek közzé annak tartalmáról.
Iráni médiumok szerint a tervezett megállapodás 14 pontot tartalmaz, köztük az izraeli hadsereg kivonását Dél-Libanonból, a Hormuzi-szoros azonnali újranyitását, az iráni rezsimet sújtó jelentős szankciók feloldását, 24 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyon felszabadítását, valamint egy amerikai támogatású, több milliárd dollár értékű iráni újjáépítési programot.
Miközben egyre nagyobb a bizonytalanság a megállapodás tartalmát és regionális következményeit illetően, a Hezbollah libanoni, Irán által támogatott terrorszervezet kedden közölte: Teherán biztosítékot adott arra, hogy a megállapodást tartalmazza majd Izrael libanoni kivonulására vonatkozó rendelkezéseket.
A franciaországi G7-csúcstalálkozón Trump az alakulóban lévő megállapodásról és a szélesebb regionális feszültségekről is beszélt, utalva arra, hogy a libanoni konfliktus rendezése a Közel-Kelet stabilizálását célzó átfogó diplomáciai erőfeszítések részévé válhat.
„A harcok Libanonban már túl régóta tartanak. Azt javasoltam, hogy Szíria kezelje a Hezbollahot. Ők jobb munkát végeznének” – mondta Trump kedden újságíróknak.
„Jó a kapcsolatom Bibivel, de most jobban tiszteletben kell tartania Libanont” – folytatta, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre utalva.
Izrael Katz izraeli védelmi miniszter hétfőn ismét kijelentette, hogy az Izraeli Védelmi Erők nem vonulnak ki Libanonból, ahol a Hezbollah jelentős befolyással rendelkezik és rendszeresen támadásokat hajt végre a zsidó állam ellen. Hangsúlyozta, hogy Izrael továbbra is garantálni fogja az ország északi részén élő lakosok biztonságát.
Az amerikai–iráni megállapodás várhatóan keretként szolgál majd a további tárgyalásokhoz egy szélesebb körű egyezmény érdekében, amely Irán nukleáris programjára és megmaradt dúsított uránkészleteire is kiterjed. A felek célja, hogy a pénteki memorandum aláírását követő 60 napon belül átfogó megállapodást érjenek el.
„Jó megállapodást kötöttünk Iránnal; ez tisztességes megállapodás. Nem fektetünk pénzt Iránba. Jogunk van a jövőben odamenni, ha szükséges, de nem vagyunk kötelesek beruházni ott” – mondta Trump.
„Irán e megállapodás értelmében soha nem fog nukleáris fegyverhez jutni. Ha Irán nukleáris fegyvert fejleszt ki vagy szerez meg, akkor a pokol kapui nyílnak meg előtte” – tette hozzá.
Irán szabadon exportálhatja kitermelt kőolaját, és kőolajtermékekeit azt követően, hogy pénteken aláírja az előzetes megállapodást az Egyesült Államokkal – ismertették amerikai kormányzati tisztségviselők szerdán a 14 pontból álló dokumentum részleteit.
A tájékoztatás szerint az amerikai pénzügyminisztérium arra a 60 napos időszakra járul hozzá a szankcionált iráni kőolajtermékek kereskedelméhez, amíg a végső megállapodásról szóló egyeztetések zajlanak.
A Hormuzi-szoros feltétel nélküli megnyitása szintén a végső békeegyezményről szóló tárgyalások 60 napos időszakára szól – derült ki a fehér házi illetékesek szavaiból, akik azt is elmondták, hogy a Hormuzi-szoroson való áthaladás hosszú távú rendszeréről Iránnak, Ománnak és az öbölmenti államoknak kell megegyezniük.
Hozzátették ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok arab partnerei nem támogatnak olyan megoldást, ami lehetőséget ad Iránnak arra, hogy a hajózási útvonal használatáért pénzt kérjenek.
A Genfben aláírni tervezett egyezmény kilátásba helyezi egy 300 milliárd dolláros, Irán újjáépítésére és gazdasági fejlesztésére szolgáló alap megteremtését arab államok és az Egyesült Államok hozzájárulásaiból – közölték a megszólaló tisztségviselők, megjegyezve, hogy ez nem ró kötelezettséget az Egyesült Államokra a tekintetben, hogy részt vegyen abban.
Az Egyesült Államok arra vállalt kötelezettséget, hogy a 60 napos tárgyalási időszak alatt nem vezet be új szankciót Iránnal szemben és nem vezényel új csapatokat a térségbe.
Amennyiben sikerül egy végső megállapodást kötni, a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők visszatérnek majd a katonai offenzív kezdete, azaz február 28-a előtti elhelyezkedéshez – közölték az adminisztráció tisztségviselői.
A tájékoztatás szerint Irán atomprogramjának lezárásáról, és az ország birtokában lévő magas fokon dúsított uránkészlet eltávolításáról szintén a végső megállapodás rendelkezik majd, amiben az is szerepel, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség részt vehet a dúsított urán átalakításában polgári célú felhasználásra.
Amennyiben Irán tartja magát vállalásaihoz az atomprogramját illetően, és azt ellenőrizhetővé teszi, hosszú távon az ENSZ-szankciók feloldása is elképzelhető – mondták el a Trump-adminisztráció szerdán nyilatkozó tisztségviselői.
Hangsúlyozták ugyanakkor, a hosszú távú megállapodásról szóló tárgyalási szakaszban az Egyesült Államok bármely pillanatban felállhat az asztaltól, ha arra a következtetésre jut, hogy Irán „a halogatásra játszik, és szavai mögött nincs tartalom”.
A Fehér Ház korábban bejelentette, hogy az egyetértési nyilatkozat aláírási ceremóniáján J. D. Vance alelnök képviseli az Egyesült Államokat Genfben pénteken.
Kazem Garibabádi iráni külügyminiszter-helyettes hétfőn az IRIB TV iráni állami televízióban jelentette be, hogy az Egyesült Államokkal a háború lezárásáról kötött keretmegállapodás szövegét véglegesítették, de Irán csak pénteken kezdi meg annak végrehajtását.
Hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem pusztán diplomáciai erőfeszítések és konzultációk eredménye, hanem Irán katonai eredményeinek is köszönhető.
Hozzátette, hogy egy 60 napos tűzszüneti időszak alatt egy átfogóbb megállapodást fognak tárgyalni, amelyben szó lesz Irán nukleáris programjáról, és az Iránnal szembeni szankciók enyhítését is el akarják érni.
Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkárságának közleménye szerint hétfő estétől kezdődően végleg véget érnek a háborús és katonai műveletek minden fronton, beleértve Libanont is.
A Tasnim hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a Hormuzi-szorost a megállapodás pénteki aláírását követően nyitják meg újra.
A világ egyik legfontosabb olaj- és gázszállítási útvonalának megnyitásáról korábban Donald Trump amerikai elnök is azt írta Truth Social platformján, hogy az csak a megállapodás pénteki hivatalos aláírása után nyílik meg.
Az amerikai-iráni megállapodás az egyeztetéseken közvetítőként részt vevő Sehbaz Saríf pakisztáni miniszterelnök, és a katari kormány közreműködésével jött létre.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Az Egyesült Államok megkötötte a megállapodást Iránnal a konfliktus lezárásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Az elnök internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzésében közölte, hogy az egyezség megszületése nyomán azonnal megnyílik a Hormuzi-szoros, és az Egyesült Államok véget vet az iráni kikötők tengeri blokádjának.
„Ezennel teljes felhatalmazást adok a Hormuzi-szoros áthajózási díj nélküli megnyitására, és ezzel egy időben elrendelem az Egyesült Államok tengeri blokádjának megszüntetését” – fogalmazott Donald Trump, és a Hormuzi-szoros újranyitásának legfontosabb következményére utalva hozzátette: „Hadd áramoljon a kőolaj!”
Nem sokkal Donald Trump bejelentését követően J. D. Vance alelnök a Fox News hírtelevíziónak adott telefoninterjúban közölte, hogy az amerikai–iráni megállapodás hivatalos aláírását június 19-én pénteken Genfben tarthatják, amelyen akár Donald Trump is részt vehet.
Hozzátette, dolgoznak a részleteken, hogy ki képviselje az Egyesült Államokat a tervezett eseményen.
Az amerikai alelnök megjegyezte, hogy Izrael vasárnap végrehajtott Bejrút elleni légicsapása azt kockáztatta, hogy meghiúsul az amerikai-iráni egyezség létrejötte, és azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy Irán válaszcsapásként Izrael ellen indít támadást.
J. D. Vance a megállapodás tartalmával kapcsolatban elmondta, hogy a Hormuzi-szoros újranyitása és az amerikai blokád megszüntetése mellett az tartalmazza azt is, hogy Irán nem juthat atomfegyver birtokába a jövőben.
Az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodás létrejöttét megerősítette az egyeztetéseken közvetítőként résztvevő Sebaz Saríf pakisztáni miniszterelnök.
„Mindkét oldal vállalta minden katonai művelet azonnali és állandó jellegű leállítását az összes fronton, ide értve Libanont is” – fogalmazott a pakisztáni kormányfő.
Egyben köszönetet mondott a katari kormányzatnak, hogy bekapcsolódott a közvetítésbe Teheránnal, valamint háláját fejezte ki Szaúd-Arábia és Törökország vezetésének a hozzájárulásért.
Az Egyesült Államok és Irán megállapodott egy békeszerződés keretrendszeréről, amely véget vetne a hónapok óta tartó közel-keleti konfliktusnak – jelentette be Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök.
A megállapodás végleges szövegét is kidolgozták már – tette hozzá Sarif.
Pakisztán jelenleg az elektronikus aláírásra készül, amelyre várhatóan a következő huszonnégy órán belül kerül sor, majd jövő héten technikai szintű tárgyalásokra kerül sor – tájékoztatott a pakisztáni kormányfő.
Iránnak akkor származik gazdasági előnye az Egyesült Államokkal kötendő egyezségből, ha teljesíti annak feltételeit – figyelmeztetett J. D. Vance amerikai alelnök a megállapodással kapcsolatban pénteken.
A megállapodást úgy alakították ki, hogy elsősorban az Egyesült Államok és szövetségesei által megfogalmazott aggályokra adjon választ, és, ha az Iráni Iszlám Köztársaság teljesíti kötelezettségeit, azután juthatnak ők és a teljes régió gazdasági bevételekhez – árulta el Vance.
Russian investment envoy Kirill Dmitriev has said that Russia will have contacts with US negotiators Steve Witkoff and Jared Kushner this week, state news agency RIA reports. https://t.co/Vh6J0tj9tV
— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) June 5, 2026
