A Fehér Ház szombaton közölte, továbbra is dolgozik azon, hogy Izrael és a Hamász iszlamista mozgalom között megállapodás szülessen a túszok kiszabadításáról és a harcok szüneteltetéséről.
„Még nem jutottunk megállapodásra, de továbbra is keményen dolgozunk” ezen a téren – írta Adrienne Watson, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az X közösségi oldalon, cáfolva a Washington Post című lap értesülését, amely szerint a harcoló felek között létrejött egy olyan megállapodás, amely a túszok szabadon bocsátását írja elő a harcok ötnapos szüneteléséért cserébe.
Szombaton palesztinpárti tüntetéseket hirdettek meg az Egyesült Államok több városába, egy nappal azután, hogy Washingtonban és New Yorkban is rendőröknek kellett beavatkozni a tiltakozásokon.
Péntek este New Yorkban és Washingtonban a csúcsforgalom idején tartottak tömegtüntetést. New York vasútállomása, a Penn Station bejáratát elzárták a tűzszünetet követelő tüntetők. Washingtonban a Union Station fő pályaudvar bejáratát zárták el a tüntetők, akik közül három embert őrizetbe vett a rendőrség.
A tiltakozó táblákon az Izraelnek küldött amerikai támogatások leállítását követelték, valamint az Izrael megalakulása előtti, 1948-as határokat a Közel-Keleten, „imperialista mohóságot” emlegettek az izraeli válaszcsapás nyomán, és a „Tisztelet a palesztin mártíroknak” felirattal vonultak.
Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász iszlamista mozgalom október 7-i izraeli terrorakcióját. A konfliktusban eddig több mint 11 500 palesztin vesztette életét Gázában, míg az izraeli oldalon mintegy 1200 a halálos áldozatok száma, többségük a Hamász támadásakor vesztette életét.
[type] => post
[excerpt] => A Fehér Ház szombaton közölte, továbbra is dolgozik azon, hogy Izrael és a Hamász iszlamista mozgalom között megállapodás szülessen a túszok kiszabadításáról és a harcok szüneteltetéséről.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1700397960
[modified] => 1700391501
)
[title] => A Fehér Ház továbbra is azon dolgozik, hogy megállapodás szülessen Izrael és a Hamász között
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=95828&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 95828
[uk] => 95911
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 95829
[image] => Array
(
[id] => 95829
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/feher-haz-usa.jpg
[original_lng] => 686309
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/feher-haz-usa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/feher-haz-usa-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/feher-haz-usa-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/feher-haz-usa-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/feher-haz-usa-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/feher-haz-usa-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/feher-haz-usa.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1700478022:8
[_thumbnail_id] => 95829
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 879
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4f5f1c7a037db44884baafc2dbb1b102] =>
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Oroszország felfüggesztette az orosz atomfegyverek leszereléséről Japánnal kötött együttműködési megállapodást – közölte az orosz kormány hivatalos internetes oldalán csütörtök éjjel.
A dokumentum szerint Mihail Misusztyin miniszterelnök aláírta az 1993. október 13-án Tokióban kötött szerződés felfüggesztéséről szóló rendeletet.
A döntést Moszkvában nem indokolták meg, csak azt közölték, hogy Oroszország értesíti Japánt a lépésről.
Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára sajnálkozását fejezte ki a tokiói kabinet nevében Oroszország lépése miatt. Felhívta a figyelmet, hogy Moszkva egyoldalú döntést hozott, a japán fél előzetes tájékoztatása nélkül.
A két ország kapcsolata megromlott az ukrajnai háború kitörése óta – amint erre az orosz külügyi tárca többször rámutatott –, miután Japán csatlakozott a nyugati országok által Oroszországra kivetett szankciókhoz, fegyvereket szállított Ukrajnának, és fokozta a katonai tevékenységet Washingtonnal Oroszország távol-keleti határainak közelében.
Oroszország még 1993-ban beleegyezett, hogy a Vlagyivosztokban állomásozó orosz Csendes-óceáni Flotta a továbbiakban nem ereszt radioaktív hulladékot a Japán-tengerbe, cserébe arra kérte a gazdag országokat, hogy nyújtsanak segítséget a nukleáris hulladék elföldeléséhez.
A szerződés megkötését követően Japán segített az orosz nukleáris fegyverek és atom-tengeralattjárók leszerelésében, de a folyamat megállt, miután Moszkva leállította a szükséges adatok továbbítását Tokiónak – számolt be az MTI.
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Ukrajna és Románia egyetértési és együttműködési megállapodást írt alá, amely előírja a védelmi gyártási kapacitások növelését és a lőszergyártás bővítését – jelentette be szerdán Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő közölte, hogy megállapodásokat kötött Ukrajna és Románia a ma Kijevben tartott együttes kormányülés után. Hozzátette: az egyetértési és együttműködési memorandumról Ukrajna Stratégiai Ipari Minisztériuma és Románia Gazdasági Minisztériuma állapodott meg. „A védelmi képességek növeléséről beszélünk: a gyártókapacitás növeléséről és a lőszergyártás bővítéséről” – magyarázta.
A két ország kormányának együttes ülésének eredményeként összesen hét dokumentumot írtak alá. A fent említett memorandum mellett ezek a következőket tartalmazzák: kormányközi megállapodás a Tiszán átívelő közúti híd építéséről Tiszafejéregyház (Bila Cerkva) és Máramarossziget között. Az egyik tervezett új határellenőrző pont ott nyílik meg.
Memorandum az együttműködés megerősítéséről az ukrán gyártmányú termékek megbízható tranzitjának biztosítása érdekében. „A közúti, vasúti, tengeri és folyami összeköttetések határellenőrző pontjainak átfogó fejlesztését tervezzük” – jelezte a kormányfő.
Az Ukrajna és az Európai Közösség között létrejött, kitoloncolásról szóló megállapodás kormányközi végrehajtási jegyzőkönyve. Mint a miniszterelnök kifejtette, ez növeli az illegális migráció elleni közös küzdelem hatékonyságát.
Szándéknyilatkozat az ukrán és a román egészségügyi minisztériumok között. „Ez a háborús kihívások leküzdéséről és az egészségügyi intézmények közötti „horizontális” együttműködésről szól” – fejtette ki a kormányfő.
Memorandum a kölcsönös egyetértésről és együttműködésről a gyógyszerészet területén Ukrajna és Románia szakszolgálatai között. „Közös programok és projektek megvalósításával erősítjük az együttműködést” – mondta el Denisz Smihal.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
🇺🇦 🇱🇹 Had the pleasure of meeting with Gabrielius Landsbergis @GLandsbergis, the Minister of Foreign Affairs of Lithuania, in Kyiv.
I am grateful to the government and people of Lithuania for their unwavering support of Ukraine, particularly for their leadership in the demining… pic.twitter.com/qHk5NNiw93
Ukrajna arra számít, hogy a szomszédos államok nem korlátozzák az ukrán mezőgazdasági termékek exportját, Lengyelországnak a korlátozások meghosszabbítására vonatkozó felhívásai az országban közelgő választásokkal vannak összefüggésben – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Nagyon gyümölcsözően működünk együtt Románia és Szlovákia kormányával, nyomás alatt vannak, és hajlanak a támogatásunkra. Ez az egész csapatunk munkájának köszönhető. Reméljük, hogy az 5 országból álló koalíció nem fog egyedi döntéseket hozni az exportot illető korlátozásokról.”
Shmihal megköszönte Lengyelországnak a tranzittámogatást, a humanitárius és katonai támogatást, Romániának pedig az ukrán termékek tranzitjának megkétszerezését. Egyúttal hangot adott annak a feltételezésének, miszerint az ukrán gabona lengyelországi behozatalának korlátozása a választások előtti időszakhoz kötődik, de sürgette a lengyeleket, hogy ne manipuláljanak Ukrajna helyzetével.
„Lengyelországban valóban választások előtti időszak van. Ezt politikai populizmusnak nevezem, amikor a politikusok a választási időszakot használják fel és manipulálják az adatokat politikai előnyök megszerzésére. Ukrajna nincs abban a helyzetben, hogy megengedje, hogy valaki populistává váljon a mi helyzetünket felhasználva” – tette hozzá a miniszterelnök. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Ukrajna a meglévő megállapodások alapján szállít gabonát az Európai Uniónak. Ugyanakkor a piaci egyensúly felborulása esetén az ukrán kormány készen áll a tárgyalásokra – emelte ki.
„Ha azt látjuk, hogy Ukrajna elárasztja valamelyik szomszéd piacát, és ez felborítja az egyensúlyt, készen állunk az azonnali tárgyalásokra. De ez nem történt meg, gyakorlatilag lehetetlen. A tranzit érdekel minket, és abban vagyunk érdekeltek, hogy politikailag ne alázzanak meg bennünket, ne szabjanak feltételeket. Nem kell ránk építeni a politikai ambícióikat. Ezért bírósághoz fordulunk, mert ez a méltóságról, a jószomszédi viszonyról szól” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Irán és Belarusz a védelmi tárcák közti együttműködésről szóló memorandumot, valamint az idei évre vonatkozó kétoldalú katonai együttműködési tervet írt alá hétfőn – közölte a minszki védelmi minisztérium.
A dokumentumokat a nap folyamán Teheránban írta alá Viktar Hrenyin belorusz védelmi miniszter iráni hivatali partnerével, Mohammad Reza Astianival. A megállapodások részleteit nem hozták nyilvánosságra.
A nyugati hírszerzések szerint Irán Sahid–136-os önmegsemmisítő drónokkal látja el Oroszországot az ukrajnai háborújában, amit Teherán tagad, és háborús semlegességét hangoztatja. Teherán és Minszk is Moszkva szoros szövetségesének számít.
A három ország nemzetközi szankciók hatálya alatt áll, ami miatt számos ágazatban kiszélesítették az együttműködésüket.
As of 18 October 2023, in accordance with UNSCR 2231, all restrictions unjustly imposed on ballistic missile-related activities and transfers to/from the Islamic Republic of Iran terminate; and Iran is no longer subject to any restriction in the context of the #SecurityCouncil.
Szaúd-Arábia és Törökország energetikai, védelmi, befektetési és más területeket is érintő megállapodásokat írt alá – jelentette az SPA szaúdi állami hírügynökség kedden.
Recep Tayyip Erdogan török elnök és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, a királyság tényleges uralkodója is részt vett az aláírási ceremónián. Szaúd-Arábia többek között két szerződést is kötött a katonai drónokat gyártó Baykar Defense török nagyvállalattal.
„A drónok vásárlásának az a célja, hogy fokozza a királyság fegyveres erőinek felkészültségét és megerősítse védelmi és gyártási képességeit” – írta Háled bin Szalmán szaúdi védelmi miniszter a Twitter-oldalán.
A szaúdi védelmi miniszter azt is közölte, hogy a két ország védelmi együttműködési megállapodást is kötött egymással.
Az SPA hírügynökség beszámolója szerint Szaúd-Arábia az első állomása a török elnök öböl-menti körútjának, amelyre „nagy reményekkel” tekint, hogy pénzügyi és befektetési megállapodásokkal enyhítse a török költségvetési feszültségeket, a magas inflációt és az ország gyengülő valutáját.
Erdogan öböl-menti körútja, amely érinti még Katart és az Egyesült Arab Emírségeket is, szerdán ér véget.
Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök találkozója, amit a NATO vilniusi csúcstalálkozójának margóján tartottak, „két közeli barát” találkozására emlékeztetett – jelentette ki Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője pénteki sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Jermak elmondta, hogy a Zelenszkij–Biden találkozó jó volt, és a felek sok kérdést megvitattak. „Remélem, lesz döntés az ATACMS rakétákról. Közel vagyunk a döntéshez, bár az még nincs meg. Ma az USA minden eddiginél jobban a barátunk, stratégiai partnerünk, és ez így is marad a nagyon-nagyon távoli jövőben is” – adott hangot reményének az Elnöki Hivatal vezetője.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban maga Biden is azt mondta, hogy továbbra is gondolkodik azon, hogy szállítson-e ATACMS rakétákat Ukrajnának. Véleménye szerint ugyanis az ukrán hadseregnek leginkább tüzérségi lövedékekre van szüksége.
Bulgária és Ukrajna élénkebb védelmi együttműködésben állapodott meg – közölte csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki csütörtökön előre be nem jelentett látogatásra érkezett Szófiába.
„Megbeszéltük a katonai támogatást, amelyet Bulgária nyújt országunknak. Számítunk az együttműködésre, amely már most számos életet mentett meg” – hangoztatta az ukrán elnök Nyikolaj Denkov bolgár kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Zelenszkij nem sokkal a szófiai tárgyalásait megelőzően tudatta, hogy a megbeszélések napirendi pontjai között szerepel a NATO jövő héten esedékes vilniusi csúcstalálkozója is.
A sajtótájékoztató előtt a két vezető energetikai együttműködésről szóló memorandumot írt alá. „Közösen készen állunk nagyobb energiabiztonságot nyújtani országainknak kedvező árakkal az átlagembereknek” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök közölte azt is, hogy meghívta Bulgáriát, vegyen részt az ukrajnai újjáépítésben, különösen, ami az oktatási ágazatot illeti. Hozzátette: Bulgária a környezetvédelem és a digitalizáció terén is hajlandó segítséget nyújtani.
Rumen Radev bolgár államfő kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktusnak nincs katonai megoldása, s hangsúlyozta, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a béketeremtésre.
„Nem értek egyet azzal, hogy hadianyagot szállítsunk Kijevnek, különösen a bolgár hadsereg tartalékaiból. A hadsereg főparancsnokaként engem terhel a felelősség, hogy az ország harckészsége ne gyengüljön meg” – emelte ki Radev.
„Továbbra is úgy vélem, hogy ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása, és az egyre több fegyver aligha fog ehhez vezetni… Mindemellett többet szeretnénk hallani a béke szót. A fő erőfeszítéseknek a béke elérésére kellene összpontosulniuk. Úgy gondolom, jelen pillanatban nem használunk fel erre minden diplomáciai eszközt” – tette hozzá a bolgár államfő.
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Az európai uniós tagállamok megállapodtak az Oroszország elleni legújabb, tizenegyedik szankciós csomagról, amelynek többek között az a célja, hogy megakadályozza a Moszkva ellen korábban bevezetett szankciók végrehajtásának megkerülését – jelentette be az Európai Unió Tanácsának svéd soros elnöksége szerdán.
A megállapodást az uniós nagykövetek szintjén kötötték meg Brüsszelben. Az intézkedések megtiltják az olyan javak és technológiák Oroszországon keresztül történő továbbítását, amelyeket az orosz hadsereg saját céljaira felhasználhat, vagy támogatják az orosz védelmi és biztonsági ágazatot.
Az intézkedések lehetővé teszik továbbá, hogy korlátozásokat vezessenek be az érzékeny kettős felhasználású technológiák eladására, valamint olyan országba szállításra, ahonnan Oroszország megvásárolhatja őket.
A szerdai megállapodás értelmében az EU meghosszabbítja öt orosz államilag finanszírozott médiaszolgáltató műsorszórási engedélyének felfüggesztését az unió területén.
Tavaly júniusban az EU betiltotta területén az Oroszországból tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek vásárlását, importját és átvételét. Ennek megerősítéseképpen az új szankciós csomag megtiltja az uniós kikötőkbe való belépést azon hajók számára, amelyek hajóról hajóra történő áruszállítást végeznek, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a rakomány orosz eredetű.
A szerdán elfogadott megállapodás emellett további 71 személyt és 33 szervezetet sújt korlátozó intézkedésekkel, az Ukrajna elfoglalt területeiről származó ukrán gyermekek illegális deportálásában játszott szerepük miatt.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Bejelentette a két ország közötti területi vita rendezését Ilham Aliyev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön Moszkvában.
Aliyev az Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén kijelentette, hogy Örményország elismerte Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként, így lehetőség van a békemegállapodásra. Pasinján megerősítette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről.
„Azerbajdzsán együttműködése az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaival – Örményország kivételével – 30 éve sikeresen fejlődik. Az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásának komoly előfeltételei vannak a területi integritás és szuverenitás kölcsönös elismerése alapján. Ma az orosz fél kezdeményezésére háromoldalú találkozót tartanak Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán vezetői” – hangoztatta a találkozón Aliyev a Rosszija 24 hírtelevízió által élőben közvetített ülésen.
Kijelentette, hogy Azerbajdzsánnak ma nincsenek területi követelései Örményországgal szemben.
„Lehetőség van békeszerződés megkötésére, figyelembe véve, hogy Örményország elismerte Karabahot Azerbajdzsán részeként” – mondta az elnök.
„Szeretném megerősíteni, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi épségének kölcsönös elismeréséről, és ennek alapján elmondhatjuk, hogy elég jól haladunk kapcsolataink rendezése felé” – mondta Pasinján.
Az örmény kormányfő hangsúlyozta, hogy „egy nemzetközi mechanizmus keretében” biztosítani kell a hegyi-karabahi lakosság jogait és biztonságát.
„Remélem, hogy hamarosan normális, konstruktív párbeszéd kezdődik Baku és Sztyepanakert (az el nem ismert Hegyi-karabahi Köztársaság fővárosa) között”– mondta Pasinján.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A tanácskozáson ugyanakkor kiderült, hogy több kérdésben, egyebek között az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, azeri területen áthaladó lacini folyosó ügyében még nem alakult ki összhang.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az elhangzottak alapján kifejezte reményét, hogy a felek között megállapodások jönnek létre, egyebek között a közlekedési folyosók megnyitása ügyében. Megerősítette, hogy a nap folyamán külön is tárgyal majd még Aliyevvel és Pasinjánnal.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között.
A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.
A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások. A felek az elmúlt év folyamán intenzív tárgyalásokat folytattak Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.