Karol Nawrocki lengyel elnök benyújtotta a Szejmnek a büntetőtörvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely büntetendővé tenné az ukrán nacionalisták által elkövetett bűncselekmények tagadását – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál a Lengyel Köztársasági Elnöki Hivatalra hivatkozva.
A jelentés szerint az elnöki kezdeményezés két törvény módosításáról rendelkezik: a Nemzeti Emlékezet Intézetéről – a Lengyel Nép Ellen Elkövetett Bűncselekmények Kivizsgálásáért Felelős Bizottságról –, valamint Lengyelország büntetőtörvénykönyvéről.
A hivatal kijelentette, hogy a javasolt változtatások célja a Bandera-frakciós Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) tagjai és alkalmazottai által elkövetett „bűncselekményekkel kapcsolatos hamis állítások” terjedésének ellensúlyozása Lengyelországban.
Ez vonatkozik az „egyéb ukrán alakulatokkal” kapcsolatos állításokra is, amelyek – ahogy az indoklásban is szerepel – „együttműködtek a Német Harmadik Birodalommal”. Elsősorban a „volhíniai lengyelek ellen elkövetett népirtás bűncselekményeinek” tagadásáról van szó.
A történelmi vonatkozások mellett a törvénytervezet javaslatokat tartalmaz az államhatár illegális átlépéséért vagy illegális átlépésének megszervezéséért kiszabható büntetés súlyosbítására is.
A lengyel parlamenti alsóház (szejm) megszavazta pénteken az alkotmánybíróság átalakítását célzó törvény szenátusi módosításait, és ezáltal a maga részéről véglegesen is elfogadta a jogszabályt.
A törvény most az államfő elé kerül jóvágyásra.
A szejm első körben júliusban szavazta meg a jogszabályt, amelyet ugyanabban a hónapban a szenátus a saját módosítójavaslataival visszaküldött az alsóháznak.
Az egyik, pénteken a szejmben jóváhagyott szenátusi javaslat lehetővé tenné, hogy a szejm által megválasztott új alkotmánybírákat ezentúl ne az államfő eskesse fel, hanem közjegyző jelenlétében tegyenek esküt, amennyiben az államfői részvétellel történő beiktatásra a megválasztást követő 14 napon belül nem kerül sor.
A lengyel alkotmányra hivatkozó eddigi előírások szerint az alkotmánybíróság tagjai az államfő jelenlétében tesznek esküt.
Az új törvény értelmében a szejm az alkotmánybírákat háromötödös többséggel választaná meg. A jelenlegi előírások szerint a megválasztáshoz a szavazatok abszolút többsége szükséges a képviselők legalább 50 százalékos jelenléte mellett.
A bírójelöltek a megválasztásukat megelőző négy évben nem tölthetnének be képviselői, szenátusi vagy európai parlamenti képviselői mandátumot, valamint nem lehetnének párt- és kormánytagok.
Szymon Holownia, a szejm elnöke a pénteki szavazás után a törvény aláírására, „az alkotmánybíróság körüli válság közös megoldására” szólította fel Andrzej Duda elnököt. Megerősítette azt az álláspontját, hogy a taláros testületet először meg kell reformálni, és csak ezt követően lehetne új alkotmánybírákat választani azok helyébe, akiknek megbízatása a közeljövőben lejár.
Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, volt kormányfő viszont még júliusban azon reményét fejezte ki, hogy az elnök nem hagyja jóvá a törvényt, amely – mint mondta – a taláros testület „felszámolását” célozza.
A jogszabály egy, az alkotmánybíróság átalakítását célzó, az alaptörvény módosítását is tervező előíráscsomag része. Ennek keretében a szejm márciusban határozatot fogadott el, amelyben lemondásra szólították fel a jelenlegi taláros testület tagjait.
A lengyel alkotmánybírákat 9 évre választják meg. A 15 tagú taláros testületben a kormánykoalíció kétségbe vonja elsősorban azon három bírájának mandátumát, akit az előző, a PiS vezette kormány idején, 2015-ben választottak meg. Szabálytalannak minősítik Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök megbízatását is.
Az alkotmánybíróság több, a jelenlegi parlamenti többség által megszavazott törvényt is alkotmánysértőnek talált. A kormánypolitikusok és egyes jogászok azonban nem tartják hatályosnak az alkotmánybírósági ítéleteket.
A PiS tavaly őszig tartó kormányzása idején kezdeményezett, az alkotmánybíróságot is érintő változtatások miatt az Európai Bizottság 2016 elején jogállamisági eljárást indított Lengyelországgal szemben, amelyet idén májusban – hivatkozva a tervezett reformra – megszüntetett.
Az októberi parlamenti választások nyomán megalakult lengyel parlamenti alsóház (szejm) nem adott hétfőn bizalmat Mateusz Morawiecki miniszterelnök kabinetjének. A parlamentnek így Donald Tuskot, a parlamenti választásokon többségbe került koalíció jelöltjét választotta meg kormányfőnek.
A 460 fős szejmben 248 képviselő szavazott Tusk jelöltségére, 201-en ellene voksoltak, senki sem tartózkodott, 10-en nem voltak jelen. Támogatta Tuskot a négy frakcióból álló többségi parlamenti tömb, ezen belül a Polgári Koalíció (KO) összes képviselője.
Támogatta Tuskot a négy frakcióból álló többségi parlamenti tömb, ezen belül a Polgári Koalíció (KO) összes képviselője. Az ellenzékbe került Jog és Igazságosság (PiS) listájáról megválasztott 184 jelenlévő képviselő mellett a nemzeti radikális és újliberális pártok szintén ellenzéki szövetsége, a Konföderáció 17 képviselője is ellenszavazatot adott le.
A szejm hétfő délután nem szavazott bizalmat a Mateusz Morawiecki vezette, november végén beiktatott kormánynak.
A KO-t vezető Polgári Platform (PO) elnöke, Donald Tusk kedden mutatja be kormányát, és programbeszédet mond, majd aznap róla és a kormányáról bizalmi szavazás is várható. Az új kabinetet az államfő szerdán iktatja be.
Tusk pénteken már informális egyeztetést tartott kabinetje miniszterjelöltjeivel.
Donald Tusk 2003–2014-ben volt a PO elnöke, 2021-ben újból átvette a párt irányítását. 2007–2014-ben a lengyel kormány élén állt, utána az Európai Tanács elnökének (2014–2019), valamint az Európai Néppárt (EPP) elnökének (2019–2022) tisztségét töltötte be.
[type] => post
[excerpt] => Az októberi parlamenti választások nyomán megalakult lengyel parlamenti alsóház (szejm) nem adott hétfőn bizalmat Mateusz Morawiecki miniszterelnök kabinetjének. A parlamentnek így Donald Tuskot, a parlamenti választásokon többségbe került koalíci...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702387440
[modified] => 1702376228
)
[title] => Nem nyerte el a szejm bizalmát Morawiecki kabinetje, Tuskot választotta meg kormányfőnek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=97823&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 97823
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 97824
[image] => Array
(
[id] => 97824
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk.jpg
[original_lng] => 214967
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/tusk.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1702369029:12
[_thumbnail_id] => 97824
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3326
[_oembed_2c6676536d9224c641c6b2bfce2ed19f] =>
Dass die Bundesregierung der letzte EU-Partner ist, der noch nicht einem #Swift-Ausschluss Putin-Russlands zustimmt, macht sehr nachdenklich. Dies wirft kein gutes Bild auf unser Land in einem Moment, in dem es um den Kampf für unsere europäischen Werte geht.
While in Oslo, I had a call with Poland’s Prime Minister @DonaldTusk. I congratulated my friend on his appointment and the beginning of a new chapter in our bilateral relations.
As the #EUCO summit approaches, we discussed its upcoming decisions that will bring the entire…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 13, 2023
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
Megválasztotta szerda este a lengyel parlamenti alsóház, a szejm az orosz befolyást vizsgáló közigazgatási bizottság kilenc tagját. Az Andrzej Duda elnök által augusztus elején aláírt törvény értelmében a bizottság a 2007-2022 közötti lengyelországi intézkedéseket fogja elemezni.
Bizottsági tagjelölteket csak a kormányfrakció állított, az ellenzéki pártok az októberi lengyel parlamenti választásokkal hozták összefüggésbe a testület létrehozását, és elutasították tagok delegálását.
Az ellenzéki tömörülések nagy része nem is vett részt a bizottsági tagokról szóló szerdai parlamenti szavazáson, kivéve a nemzeti és az újliberális kispártok alkotta szövetséget, a Konföderációt (Konfederacja), amely viszont nemmel szavazott mind a kilenc jelölt esetében.
A kormányfrakció tagjai mellett a háromtagú, ellenzéki – jobboldali – Kukiz´15 tömörülés, valamint egyes független képviselők is igennel szavaztak.
A testület megalakításának terve miatt június elején az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen. Ez azonban a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló jogszabály korábbi, május végén hatályba lépett változatára vonatkozott. A lengyel államfő kezdeményezésére azóta módosítást fogadtak el, amely korlátozta a testület hatáskörét.
A bizottság az általa folytatott vizsgálat alapján kezdeményezheti a szerinte orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett emberek esetében a testület megállapíthatja, hogy orosz befolyás alatt cselekedtek, s ezért „hiányoznak náluk a szükséges garanciák ahhoz, hogy megfelelően végezzék a közérdekű tevékenységet”. A bizottság döntése bírósági úton vitatható.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő szerdán a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: a vizsgálóbizottság tagjainak beiktatása több hetet vesz még igénybe. Nem tartozik a jelenlegi vezető célkitűzések közé, hogy a testület a parlamenti választások előtt elkezdjen dolgozni – jelentette ki Müller.
A lengyel Szejm kedden határozatot fogadott el a volhíniai tragédia áldozataira emlékezve a lengyelek elleni népirtás 80. évfordulóján, a dokumentum szerint a lengyel–ukrán megbékélésnek magában kell foglalnia ukrán részről „a bűnösség elismerését és az áldozatokra való emlékezést” – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál az Onet című lengyel internetes kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a parlamenti szavazáson 440 képviselő vett részt, valamennyien igennel voksoltak a határozat elfogadása mellett. A dokumentum emlékeztet az 1943. július 11-i volhíniai eseményekre, amikor az állásfoglalás szövege szerint a „véres vasárnap volt – a volhíniai tragédia csúcspontja”, amit a lengyel képviselők népirtásnak neveznek.
A határozat hangsúlyozza, hogy „aznap az Ukrán Nacionalisták Szervezet (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) egységei, gyakran az ukrán civil lakosság támogatásával, megtámadták az egykori Volhíniai vajdaság 99 lengyelek lakta faluját, és megölték lakosságuk jelentős részét. „Az állásfoglalás szerint 2016 óta július 11-e a népirtás áldozatainak nemzeti emléknapja, amely során több mint 100 000 lengyelt öltek meg – gyakran nagyon brutális módon.”
„A Lengyel Köztársaság Szejmje tisztelegni kíván a volhíniai tragédia valamennyi áldozata előtt. Külön elismerést érdemelnek az ukrán nemzet azon képviselői, akik életüket kockáztatva ellenálltak a honfitársaik által elkövetett bűncselekménynek” – áll a dokumentumban. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy „a lengyel–ukrán megbékélésnek, amelyet mindkét nemzet képviselői évek óta építenek, magában kell foglalnia a bűnösség elismerését és a második világháború áldozataira való megemlékezést is”. „A keleti határvidéken elkövetett népirtás valamennyi áldozatát exhumálni kell, méltó temetést és megemlékezést kell kapniuk” – szögezte le állásfoglalásában a lengyel Szejm.
Véglegesen is jóváhagyta pénteken a lengyel alsóház, a szejm azt a törvényt, amelynek értelmében állami vizsgálóbizottságot hoznak létre annak feltárására, hogy kik és milyen intézkedéseket hoztak az orosz befolyás növelésére a lengyel belbiztonság és energetika területén az elmúlt évtizedekben.
A szavazáson a képviselők elutasították az ellenzéki többségű szenátus május 11-ei határozatát, amely elvetette a tervezetet. A szenátusi határozat ellen a 460 fős szejmben pénteken 234 képviselő szavazott, 219-en támogatták azt, egy honatya pedig tartózkodott a voksolástól. A jóváhagyott jogszabály most az államfő elé kerül aláírásra.
Az alsóház első körben április közepén hagyta jóvá a törvény tervezetét. Az új előírások értelmében a szejm által megválasztott kilenctagú állami bizottság elemezni fogja a 2007–2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti az esetleg orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnak ki.
Ilyen büntetés lehet például, hogy az illetők tíz évig nem kerülhetnek olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy olyanba, amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni.
Mateusz Morawiecki kormányfő korábban annak kivizsgálását nevezte szükségesnek, hogy miért születtek olyan megállapodások a múltban, amelyek révén nőtt az orosz nyersanyagok lengyelországi behozatala, és miért vezettek be olyan szabályokat, amelyek nyomán orosz cégek lettek stratégiai fontosságú lengyelországi vállalatok részvényesei.
Az ellenzék alkotmánysértőnek tartja a törvényt, tagjai közül többen úgy látják: a szabályok célzottan Donald Tusk volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke ellen, a politikai színtérről való eltávolítására irányulnak az ősszel esedékes parlamenti választások előtt.
Rafael Bochenek, a PiS szóvivője még csütörtökön azt mondta: „Ha Donald Tusk úrnak nyomja valami a lelkiismeretét, akkor van félnivalója.”
Egy olyan parlamenti bizottság megalakításnak javaslatát, amely vizsgálná az orosz befolyás növekedését az elmúlt időszakban, mindazonáltal először Tusk vezette elő 2022-ben.
Marcin Wiacek emberi jogi ombudsman korábban, még a törvénytervezetről kifejtette, hogy az szerinte alkotmányellenes, mert abban egy állami köztestület kapna bírósági jogkört.
[type] => post
[excerpt] => Véglegesen is jóváhagyta pénteken a lengyel alsóház, a szejm azt a törvényt, amelynek értelmében állami vizsgálóbizottságot hoznak létre annak feltárására, hogy kik és milyen intézkedéseket hoztak az orosz befolyás növelésére a lengyel belbiztonsá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685183100
[modified] => 1685143700
)
[title] => Véglegesítette a lengyel szejm az orosz befolyást vizsgáló bizottságról szóló törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=80000&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80000
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 80001
[image] => Array
(
[id] => 80001
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm.webp
[original_lng] => 85326
[original_w] => 1200
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm-300x175.webp
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm-768x448.webp
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm-1024x597.webp
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/lengyel-szejm.webp
[width] => 1200
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1685133043:12
[_thumbnail_id] => 80001
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1686
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5a79e9b21a5c6ed018c63277add4a364] =>
[_oembed_time_5a79e9b21a5c6ed018c63277add4a364] => 1687182374
[_oembed_78b8110381cd541f3eb2315af27dbd03] =>
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
A lengyelek nagyon jól tudják, mi a függetlenség elvesztése, mi a szabadságharc, és mi ennek az ára, és tudják, hogy az ukránok nemcsak a saját szabadságukért küzdenek – jelentette ki szombaton Elzbieta Witek, a lengyel szejm elnöke egy lakossági találkozón, számolt be a korrespondent.net hírportál a Polskie Rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel alsóház elnöke Jaroslawl város lakosaival találkozva hangsúlyozta, hogy az ukránok nemcsak a saját szabadságukért küzdenek, hanem a lengyelekért is, egész Európa és az egész demokratikus világ szabadságáért. „Az ukránok nemcsak a saját szabadságukért, hanem értünk, a lengyelekért, a balti országok polgáraiért is harcolnak, egész Európa és az egész demokratikus világ szabadságáért” – mutatott rá.
A szejm-elnök felhívta a figyelmet arra, hogyan fogadták a lengyelek az ukrán menekülteket, és megjegyezte, hogy „sehol a világon senki nem segített a háború elől menekülőkön” úgy,mint a lengyelek. „A lengyelek nagy szívről, nagy empátiáról tettek tanúbizonyságot, megnyitották a saját otthonaikat” – emlékeztetett, kiemelve, hogy a lengyelek nagyon jól tudják, mi a függetlenség elvesztése, mi a szabadságharc, és mi ennek az ára. „Ezért kezeltük nagy megértéssel az ukránokat ért szerencsétlenséget” – mondta.
„Az ukránok most nemcsak a szabadságukért küzdenek, hanem értünk, lengyelekért és a balti országok polgáraiért is. Egy pillanatra sem hagyhatjuk magára Ukrajnát, mert Putyin nem áll meg Ukrajnánál” – hangsúlyozta Elzbieta Witek.
(vb/correspondent.net)
[type] => post
[excerpt] => A lengyelek nagyon jól tudják, mi a függetlenség elvesztése, mi a szabadságharc, és mi ennek az ára, és tudják, hogy az ukránok nemcsak a saját szabadságukért küzdenek – jelentette ki Elzbieta Witek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1658070480
[modified] => 1658069670
)
[title] => Ukrajna Lengyelországért, a Baltikumért és Európáért harcol – lengyel szejm-elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=53530&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53530
[uk] => 53533
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53531
[image] => Array
(
[id] => 53531
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/2751572.png
[original_lng] => 486179
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/2751572-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/2751572-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/2751572.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/2751572.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/2751572.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/2751572.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/2751572.png
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1658059238:3
[_thumbnail_id] => 53531
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2803
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_64f716188519b1518eb1037322edd6a2] =>
[_oembed_time_64f716188519b1518eb1037322edd6a2] => 1658059685
[_oembed_5d0855ae7f1be5216526bdd0c703c29c] =>
?? #Finnish Defense Ministry Antti Kaikkonen rejects #Ukraine's request for Hornet fighters - Bild
