Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy megszületett a kereskedelmi megállapodás az Egyesült Államok és Kína között. A bejelentésre nem sokkal azután került sor, hogy a washingtoni és pekingi tárgyalódelegációk Londonban keretmegállapodásra jutottak a kétoldalú kereskedelmi feszültségek enyhítéséről, valamint a kínai ritkaföldfém- és ipari alkatrészexport korlátozásainak feloldásáról.
„A megállapodás Kínával elkészült, és már csak Hszi elnök és az én végső jóváhagyásomra vár” – írta az amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon. „Kína előre biztosítja a mágnes- és ritkaföldfém-ellátást. Mi pedig teljesítjük, amit vállaltunk, többek között azt is, hogy a kínai diákok továbbra is tanulhatnak amerikai egyetemeken, amit én mindig is támogattam. Mi összesen 55 százalékos vámtarifát alkalmaztunk, Kína pedig 10 százalékot” – írta az elnök.
Hozzátette:
Hszi elnökkel szorosan fogunk együttműködni annak érdekében, hogy Kína megnyissa piacát az amerikai kereskedelem előtt. Ez nagy győzelem lenne mindkét ország számára.
A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint az amerikai vámintézkedés három elemből áll: egy 10 százalékos kölcsönös alapvámból, egy 20 százalékos pótlólagos vámból, amelyet Trump Kínával, Mexikóval és Kanadával szemben vezetett be a fentanil-beáramlással kapcsolatos vádak miatt, valamint a Trump első elnöki ciklusában kivetett 25 százalékos kínai importvámokból.
A kétoldalú egyeztetések hétfőn kezdődtek Londonban, azt követően, hogy Trump és Hszi Csin-ping telefonbeszélgetése feloldotta a Genfben született megállapodás körüli patthelyzetet. Peking és Washington május közepén Genfben állapodott meg a kínai importra kivetett 145 százalékos amerikai, illetve az amerikai importra kiszabott 125 százalékos kínai vámtarifák 90 napos felfüggesztéséről és a tárgyalások folytatásáról.
Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter kedden, a londoni tárgyalássorozat második napján elmondta: sikerült olyan keretrendszer létrehozásáról megállapodásra jutni a kínai küldöttéggel, amely elvezethet Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök múlt heti telefonbeszélgetésén elért konszenzus végrehajtásához.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy megszületett a kereskedelmi megállapodás az Egyesült Államok és Kína között. A bejelentésre nem sokkal azután került sor, hogy a washingtoni és pekingi tárgyalódelegációk Londonban keretmegáll...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1749721860
[modified] => 1749682214
)
[title] => Trump bejelentette: létrejött a Kína és Amerika közötti kereskedelmi egyezség
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=153633&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153633
[uk] => 153690
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 152426
[image] => Array
(
[id] => 152426
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6.png
[original_lng] => 594999
[original_w] => 985
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6-300x151.png
[width] => 300
[height] => 151
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6-768x388.png
[width] => 768
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6.png
[width] => 985
[height] => 497
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6.png
[width] => 985
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6.png
[width] => 985
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-6.png
[width] => 985
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1749729498:2
[_thumbnail_id] => 152426
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 392
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 103581196002
[_oembed_49591397616f928639b8bdecb559ae84] =>
This helmeted rioter outside a Home Depot in Los Angeles was filmed throwing rocks at law enforcement vehicles.
Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter szerint a kínai kormány képviselőivel tartott kétnapos londoni tárgyalássorozaton sikerült kialakítani egy olyan keretrendszert, amely jóváhagyása esetén elvezethet a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi viszály fő elemeinek rendezéséhez.
A kétoldalú tárgyalások hétfőn kezdődtek a legjelentősebb nagy-britanniai diplomáciai események helyszínéül szolgáló londoni Lancaster House-ban.
Amerikai részről Scott Bessent pénzügyminiszter, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter és Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője vett részt a találkozón.
Lutnick szerda hajnalban, a tárgyalássorozat második napjának végén, a kereskedelmi konfliktus megoldási módozatairól Genfben tartott múlt havi tárgyalások eredményére utalva elmondta: sikerült olyan keretrendszer létrehozásáról megállapodásra jutni a kínai küldöttéggel, amely elvezethet a genfi tárgyalásokon, illetve Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök múlt heti telefonbeszélgetésén elért konszenzus végrehajtásához.
Peking és Washington május közepén Genfben megállapodott a kínai importra kivetett 145 százalékos amerikai, illetve az amerikai importra kiszabott 125 százalékos kínai vámtarifák 90 napos felfüggesztéséről és a tárgyalások folytatásáról.
A két fél azóta többször is a genfi megállapodás feltételeinek megsértésével vádolta egymást, de Howard Lutnick szerdai nyilatkozata szerint a londoni tárgyalássorozaton sikerült – egyelőre elvi – egyezségre jutni – írja az MTI.
Lutnick sok érdemi részletet nem fedett fel a londoni tárgyalások pontos eredményeiről, de annyit elmondott, hogy a kidolgozott keretrendszer alkalmasnak bizonyulhat egyebek mellett a ritkaföldfém-termékek kereskedelmét akadályozó korlátozások feloldására.
Az amerikai kereskedelmi miniszter közölte, hogy a megállapodást az amerikai küldöttség Trump elé terjeszti elbírálásra.
A kínai delegáció is jelezte, hogy az amerikaiakkal elért elvi egyezséget ismerteti elbírálás céljából Hszi Csin-ping elnökkel.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump tartózkodik attól, hogy nyomást gyakoroljon Kínára annak érdekében, hogy az megszüntesse Oroszország támogatását az ukrajnai háborúban.
Megjegyzik, hogy jelenleg a Trump-kormányzat a Kínával kapcsolatos kétoldalú problémákra összpontosít. A tisztviselők szerint az ukrajnai háború egyre kevésbé prioritás az USA számára. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Washington még változtathat álláspontján.
A Bloomberg ügynökség kiemelte, hogy ez az amerikai hozzáállás eltávolodást jelent a G7 országok hagyományos álláspontjától, mely szerint Kína kulcsfontosságú tényező az Oroszország ukrajnai háborújának fenntartásában. Szintén megjegyezték, hogy Trump elmondta, hogy június 5-i telefonbeszélgetésük során nem tárgyalta az ukrajnai háborút a kínai vezetővel, Hszi Csin-pinggel.
Amerikai kormánytagok részvételével Londonban tartják hétfőn az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások következő fordulóját – jelentette be Donald Trump amerikai elnök pénteken.
Az elnök Truth Social közösségi médiaoldalán tett bejegyzése szerint az Egyesült Államok részéről Scott Bessent pénzügyminiszter, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter, valamint Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője vezeti a kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalást Kína képviselőivel. „A találkozónak jól kell mennie” – fogalmazott Donald Trump.
Az amerikai elnök csütörtökön telefonon beszélt mintegy másfél órán át Hszi Csin-ping kínai elnökkel a két ország kereskedelmi vitájáról, és annak megoldási lehetőségeiről. Donald Trump a telefonos megbeszélésről beszámolva optimizmusának adott hangot, és azt is közölte, hogy a kínai államfő hivatalos látogatásra hívta meg őt és feleségét, amit washingtoni meghívással viszonzott.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy Hszi Csin-pinggel nem beszéltek Oroszországról és Ukrajnáról, ahogy az Irán körüli kérdésekről sem.
Megnőhet a NATO érdeklődése Délkelet-Ázsia iránt, amennyiben Kína nem képes távol tartani Észak-Koreát az ukrajnai háborútól – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök pénteken Szingapúrban a France 24 tudósítása szerint.
Ez azért is figyelemreméltó kijelentés, mert Franciaország hagyományosan azon NATO-tagállamok közé tartozott, amelyik eddig ellenezte az észak-atlanti szövetség ázsiai terjeszkedését. Olyannyira így van ez, hogy 2023-ban épp a franciák ellenkezésén bukott el az a kezdeményezés, hogy a katonai szövetség összekötő irodát nyisson Japánban.
A váltásra maga Macron is reagált a beszédében, mint kijelentette, a NATO ázsiai szerepvállalását azért ellenezte korábban, mert nem akart részt venni mások stratégiai rivalizálásában.
Macron a beszédét egy olyan szingapúri konferencián mondta el, amit a Stratégiai Tudományok Nemzetközi Intézete szervezett, ez a Shangri-La Párbeszéd nevet viseli, és Ázsia legfontosabb védelmi csúcstalálkozójaként tartják számon. Idén Macron mellett többek között jelen volt Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter és Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.
A francia elnök figyelmeztetett a nukleáris fegyverek elterjedésének kockázatára és a második világháború után kialakult globális rend lehetséges összeomlására is.
Ugyanakkor beszédében a korábbi meggyőződésének is helyet szorított, amikor arra szólította fel az ázsiai államokat, hogy legyenek függetlenek mind az Egyesült Államoktól, mind Kínától.
„Franciaország ragaszkodik a stratégiai autonómiához, a szuverenitás szabadságához. Ezt a megközelítést védjük Európában és az indiai-óceáni térségben is” – mondta.
A kínai külügyminisztérium visszautasította Ukrajna vádjait, miszerint Peking különleges vegyi anyagokat, lőport és haditechnikai alkatrészeket juttatna el Oroszországba – számolt be róla aThe Kyiv Independent.
Az Ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetője, Oleh Ivascsenko jelentette ki, hogy Peking állítólag húsz orosz hadiipari gyártóüzemnek szállít alkatrészeket. A vezető szerint 2025 elején az orosz drónokban használt kritikus elektronikai alkatrészek nyolcvan százaléka kínai eredetű volt. Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Kína álláspontja a háborúval kapcsolatban továbbra is világos:
Elkötelezettek vagyunk a tűzszünet elérése és a béketárgyalások előmozdítása mellett. Kína soha nem adott halálos fegyvereket a konfliktusban egyik félnek sem, és szigorúan ellenőrzi a kettős felhasználású termékeket.
Hozzátette, Ukrajna ezt teljesen megérti, és Kína határozottan ellenzi az alaptalan vádaskodásokat, továbbá a politikai manipulációt – számolt be az Index.
Kína speciális vegyszereket, lőport és szerszámgépeket szállít 20 orosz hadigyárnak, Oleh Ivascsenko, az Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálatának vezetője az Ukrinformnak adott interjújában.
Pontosította, hogy a szállítmányok katonai vállalatokat érintenek.
„Húsz orosz gyárról rendelkezünk megerősített adatokkal” – mondta.
Ivascsenko elmondása szerint 2024–2025-ben legalább öt esetet jegyeztek fel az Oroszországi Föderáció és a Kínai Népköztársaság közötti együttműködésről a légiközlekedési iparban. Ez magában foglalja a berendezéseket, alkatrészeket és dokumentációt. Hat esetben speciális vegyi anyagok nagy mennyiségű szállítmányára került sor.
A Szolgálat vezetője azt is elmondta, hogy 2025 elején az orosz drónok kritikus elektronikai alkatrészeinek 80%-a már kínai eredetű volt. Ugyanakkor ismertek a cserék, a megnevezésekkel kapcsolatos megtévesztések esetei is, és vannak olyan cégek, amelyeken keresztül mindent, ami a mikroelektronika gyártásához szükséges, Kínából Oroszországba küldenek.
Január 13-án a Reuters arról számolt be, hogy Kína kereskedelmi forgalma Oroszországgal 2024-ben elérte az 1,74 billió jüant (237 milliárd dollárt), ami rekordmagas érték.
A kínai vezetés felszólította a tisztviselőket hogy csökkentsék a fogadásra, az alkoholra és a cigarettára fordított kiadásaikat, valamint fogják vissza az utazásra, az élelmiszerre és az irodahelyiségekre fordított, pazarló költéseiket. A kormány és a Kommunista Párt közleménye a pazarlást szégyenletesnek nevezte.
Hszi Csin-ping már korábban jelezte a tisztviselőknek, hogy mérsékelniük kell a kiadásokat, miután a kínai önkormányzatok súlyosan eladósodtak. Az adósságcsapda több tényezővel is magyarázható: az ingatlanszektor válsága fontos bevételi forrásuktól fosztotta meg az önkormányzatokat, mivel leálltak a földeladások.
A bankrendszer pedig nincs abban a helyzetben, hogy tömegesen refinanszírozzon helyi adósságokat. A kínai önkormányzatok eladósodását gyorsította a koronavírus-világjárvány is, miután a járványügyi védekezés költségei nagyrészt a helyi büdzséket terhelték. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az árnyékbankok elleni szigorú fellépés 2018 után egyre költségesebb finanszírozások felé terelte a forrásokra éhes önkormányzatokat.
Az pedig általánosságban elmondható, hogy hosszú évek óta aszimmetrikus a fiskális finanszírozás, mivel a helyi adóbevételek egy részét elvonja a pekingi adminisztráció, a költségeket pedig a városokra és a tartományokra terheli. Politikai kockázatot is hordozhat az önkormányzatok nehéz pénzügyi helyzete, mert a bankok mellett a legfontosabb hitelezőnek a lakosság számít.
Ha az állampolgárok nem jutnának a pénzükhöz, az akár zavargásokhoz is vezethetne. Így aztán nem meglepő, hogy Kína legfelsőbb vezetői szerint szükség van az adósságcsapdából eredő kockázatok kezelésére, és emiatt a kormány már több intézkedést elrendelt. Érdemes megemlíteni, hogy Kínában több mint 300 millióan dohányoznak, a füstölés a távol-keleti ország számos részén társadalmilag elfogadott.
Kína mindig következetes támogatója és konstruktív résztvevője volt az ENSZ békefenntartó tevékenységének – jelentette ki Tung Csün kínai védelmi miniszter az állami média szerdai beszámolója szerint, miután előző nap Berlinben találkozott António Guterres ENSZ-főtitkárral a világszervezet hatodik, miniszteri szintű békefenntartási konferenciáján.
A kínai tárcavezető a találkozón hangsúlyozta, hogy az ENSZ megalakulása óta kulcsszerepet játszik a nemzetközi igazságosság védelmében – írja az MTI. A nemzetközi színtéren összetett és mélyreható változások történnek, ezért az ENSZ szerepét nem gyengíteni, hanem erősíteni kell – tette hozzá.
„Kína szilárdan támogatja az ENSZ központi szerepét a globális biztonság garantálásában, támogatja békefenntartó tevékenysége megreformálását, és maga új feladatokat fog vállalni ebben” – mondta. António Guterres elismerően beszélt arról, hogy Kína a multilateralizmus egyik legfontosabb pillére, és hogy egyre jelentősebb szerepet játszik az ENSZ békefenntartó tevékenységében.
Hszi Csin-ping kínai elnök szerint az orosz–kínai kapcsolatok szilárdabbá és kiegyensúlyozottabbá váltak – erről csütörtökön, moszkvai látogatása során nyilatkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése előtt, írja az MTI.
Hszi Csin-ping, aki a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából az orosz fővárosban pénteken tartandó díszszemlére érkezett, elmondta, Peking kiáll Oroszország mellett „a nagyhatalmi zaklatásokkal” kapcsolatban.
Putyin a maga részéről kiemelte: Oroszország és Kína „a második világháború történelmi igazságát védelmezik”. Hozzátette: a két ország javára fejlesztik kétoldalú kapcsolataikat, és senki más ellenében. A kínai-orosz viszonyt az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján alakítják, nem pedig „konjunkturális” alapon – emelte ki az orosz elnök.