Megnőhet a NATO érdeklődése Délkelet-Ázsia iránt, amennyiben Kína nem képes távol tartani Észak-Koreát az ukrajnai háborútól – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök pénteken Szingapúrban a France 24 tudósítása szerint.
Ez azért is figyelemreméltó kijelentés, mert Franciaország hagyományosan azon NATO-tagállamok közé tartozott, amelyik eddig ellenezte az észak-atlanti szövetség ázsiai terjeszkedését. Olyannyira így van ez, hogy 2023-ban épp a franciák ellenkezésén bukott el az a kezdeményezés, hogy a katonai szövetség összekötő irodát nyisson Japánban.
A váltásra maga Macron is reagált a beszédében, mint kijelentette, a NATO ázsiai szerepvállalását azért ellenezte korábban, mert nem akart részt venni mások stratégiai rivalizálásában.
Macron a beszédét egy olyan szingapúri konferencián mondta el, amit a Stratégiai Tudományok Nemzetközi Intézete szervezett, ez a Shangri-La Párbeszéd nevet viseli, és Ázsia legfontosabb védelmi csúcstalálkozójaként tartják számon. Idén Macron mellett többek között jelen volt Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter és Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.
A francia elnök figyelmeztetett a nukleáris fegyverek elterjedésének kockázatára és a második világháború után kialakult globális rend lehetséges összeomlására is.
Ugyanakkor beszédében a korábbi meggyőződésének is helyet szorított, amikor arra szólította fel az ázsiai államokat, hogy legyenek függetlenek mind az Egyesült Államoktól, mind Kínától.
„Franciaország ragaszkodik a stratégiai autonómiához, a szuverenitás szabadságához. Ezt a megközelítést védjük Európában és az indiai-óceáni térségben is” – mondta.
A kínai külügyminisztérium visszautasította Ukrajna vádjait, miszerint Peking különleges vegyi anyagokat, lőport és haditechnikai alkatrészeket juttatna el Oroszországba – számolt be róla aThe Kyiv Independent.
Az Ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetője, Oleh Ivascsenko jelentette ki, hogy Peking állítólag húsz orosz hadiipari gyártóüzemnek szállít alkatrészeket. A vezető szerint 2025 elején az orosz drónokban használt kritikus elektronikai alkatrészek nyolcvan százaléka kínai eredetű volt. Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Kína álláspontja a háborúval kapcsolatban továbbra is világos:
Elkötelezettek vagyunk a tűzszünet elérése és a béketárgyalások előmozdítása mellett. Kína soha nem adott halálos fegyvereket a konfliktusban egyik félnek sem, és szigorúan ellenőrzi a kettős felhasználású termékeket.
Hozzátette, Ukrajna ezt teljesen megérti, és Kína határozottan ellenzi az alaptalan vádaskodásokat, továbbá a politikai manipulációt – számolt be az Index.
Kína speciális vegyszereket, lőport és szerszámgépeket szállít 20 orosz hadigyárnak, Oleh Ivascsenko, az Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálatának vezetője az Ukrinformnak adott interjújában.
Pontosította, hogy a szállítmányok katonai vállalatokat érintenek.
„Húsz orosz gyárról rendelkezünk megerősített adatokkal” – mondta.
Ivascsenko elmondása szerint 2024–2025-ben legalább öt esetet jegyeztek fel az Oroszországi Föderáció és a Kínai Népköztársaság közötti együttműködésről a légiközlekedési iparban. Ez magában foglalja a berendezéseket, alkatrészeket és dokumentációt. Hat esetben speciális vegyi anyagok nagy mennyiségű szállítmányára került sor.
A Szolgálat vezetője azt is elmondta, hogy 2025 elején az orosz drónok kritikus elektronikai alkatrészeinek 80%-a már kínai eredetű volt. Ugyanakkor ismertek a cserék, a megnevezésekkel kapcsolatos megtévesztések esetei is, és vannak olyan cégek, amelyeken keresztül mindent, ami a mikroelektronika gyártásához szükséges, Kínából Oroszországba küldenek.
Január 13-án a Reuters arról számolt be, hogy Kína kereskedelmi forgalma Oroszországgal 2024-ben elérte az 1,74 billió jüant (237 milliárd dollárt), ami rekordmagas érték.
A kínai vezetés felszólította a tisztviselőket hogy csökkentsék a fogadásra, az alkoholra és a cigarettára fordított kiadásaikat, valamint fogják vissza az utazásra, az élelmiszerre és az irodahelyiségekre fordított, pazarló költéseiket. A kormány és a Kommunista Párt közleménye a pazarlást szégyenletesnek nevezte.
Hszi Csin-ping már korábban jelezte a tisztviselőknek, hogy mérsékelniük kell a kiadásokat, miután a kínai önkormányzatok súlyosan eladósodtak. Az adósságcsapda több tényezővel is magyarázható: az ingatlanszektor válsága fontos bevételi forrásuktól fosztotta meg az önkormányzatokat, mivel leálltak a földeladások.
A bankrendszer pedig nincs abban a helyzetben, hogy tömegesen refinanszírozzon helyi adósságokat. A kínai önkormányzatok eladósodását gyorsította a koronavírus-világjárvány is, miután a járványügyi védekezés költségei nagyrészt a helyi büdzséket terhelték. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az árnyékbankok elleni szigorú fellépés 2018 után egyre költségesebb finanszírozások felé terelte a forrásokra éhes önkormányzatokat.
Az pedig általánosságban elmondható, hogy hosszú évek óta aszimmetrikus a fiskális finanszírozás, mivel a helyi adóbevételek egy részét elvonja a pekingi adminisztráció, a költségeket pedig a városokra és a tartományokra terheli. Politikai kockázatot is hordozhat az önkormányzatok nehéz pénzügyi helyzete, mert a bankok mellett a legfontosabb hitelezőnek a lakosság számít.
Ha az állampolgárok nem jutnának a pénzükhöz, az akár zavargásokhoz is vezethetne. Így aztán nem meglepő, hogy Kína legfelsőbb vezetői szerint szükség van az adósságcsapdából eredő kockázatok kezelésére, és emiatt a kormány már több intézkedést elrendelt. Érdemes megemlíteni, hogy Kínában több mint 300 millióan dohányoznak, a füstölés a távol-keleti ország számos részén társadalmilag elfogadott.
Kína mindig következetes támogatója és konstruktív résztvevője volt az ENSZ békefenntartó tevékenységének – jelentette ki Tung Csün kínai védelmi miniszter az állami média szerdai beszámolója szerint, miután előző nap Berlinben találkozott António Guterres ENSZ-főtitkárral a világszervezet hatodik, miniszteri szintű békefenntartási konferenciáján.
A kínai tárcavezető a találkozón hangsúlyozta, hogy az ENSZ megalakulása óta kulcsszerepet játszik a nemzetközi igazságosság védelmében – írja az MTI. A nemzetközi színtéren összetett és mélyreható változások történnek, ezért az ENSZ szerepét nem gyengíteni, hanem erősíteni kell – tette hozzá.
„Kína szilárdan támogatja az ENSZ központi szerepét a globális biztonság garantálásában, támogatja békefenntartó tevékenysége megreformálását, és maga új feladatokat fog vállalni ebben” – mondta. António Guterres elismerően beszélt arról, hogy Kína a multilateralizmus egyik legfontosabb pillére, és hogy egyre jelentősebb szerepet játszik az ENSZ békefenntartó tevékenységében.
Hszi Csin-ping kínai elnök szerint az orosz–kínai kapcsolatok szilárdabbá és kiegyensúlyozottabbá váltak – erről csütörtökön, moszkvai látogatása során nyilatkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése előtt, írja az MTI.
Hszi Csin-ping, aki a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából az orosz fővárosban pénteken tartandó díszszemlére érkezett, elmondta, Peking kiáll Oroszország mellett „a nagyhatalmi zaklatásokkal” kapcsolatban.
Putyin a maga részéről kiemelte: Oroszország és Kína „a második világháború történelmi igazságát védelmezik”. Hozzátette: a két ország javára fejlesztik kétoldalú kapcsolataikat, és senki más ellenében. A kínai-orosz viszonyt az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján alakítják, nem pedig „konjunkturális” alapon – emelte ki az orosz elnök.
Az USA a globális kihívásokra összpontosít, és a fenyegetettség Kína részéről Washington véleménye szerint nagyobb stratégiai súllyal bír, mint az ukrajnai fegyveres konfliktus, jelentette ki Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere a Fox Newsnak adott interjújában.
„Eljön az a pillanat, amikor Donald Trumpnak el kell döntenie, mennyi időt és magas szintű erőforrást érdemes még erre a konfliktusra fordítani, ha az egyik vagy mindkét fél nem áll készen az érdemi párbeszédre” – mondta Rubio. Elmondása szerint vannak más, ugyanolyan fontos vagy akár prioritást élvező fenyegetések is a világban.
Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború jelentősége ellenére hosszú távon a Kínával fennálló helyzet jelent komolyabb kihívást a globális stabilitásra. Rubio megemlítette Irán nukleáris ambícióit és más nemzetközi kockázatokat is.
Kína jóváhagyta tíz új nukleáris reaktor építését, megerősítve, hogy az atomenergia továbbra is kulcsszerepet játszik az ország tiszta energiára való átállásában – jelentette a Bloomberg április 28-án.
Ez már a negyedik egymást követő év, amikor Peking legalább tíz új reaktort engedélyez. Jelenleg 30 reaktor van építés alatt az országban, ami közel a felét teszi ki a világ teljes épülő kapacitásának. Kína célja, hogy az évtized végére megelőzze az Egyesült Államokat, és a világ legnagyobb atomenergia-termelőjévé váljon.
A tíz új reaktor becsült költsége 200 milliárd jüan (kb. 27 milliárd USD). A bejelentés után a kínai energiavállalatok részvényei emelkedtek: a CGN Power papírjai például 4,1%-kal drágultak a hongkongi tőzsdén.
Kína nukleáris kapacitása 2025 végére elérheti a 65 gigawattot, szemben a 2023-as 60 gigawattal. 2040-re ez az érték elérheti a 200 gigawattot, amely az ország teljes áramtermelésének mintegy 10%-át adhatja majd.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a Szejmben mondott beszédében felszólította Kínát, hogy aktívabban vegyen részt az ukrajnai harci cselekmények megszüntetésére irányuló erőfeszítésekben, számolt be a Bloomberg.
Sikorszki elmondása szerint Ukrajna szövetségeseinek célja az igazságos és tartós béke elérése. Hangsúlyozta, hogy Kínának megvannak az eszközei a helyzet befolyásolására, és jelentősen hozzájárulhat egy új világrend kialakításához.
„Úgy gondoljuk, hogy Kína új értéket hozhat a világrendbe, és megvannak az eszközei, hogy véget vessen Vlagyimir Putyin ukrajnai gyarmatosító háborújának” – mondta a lengyel diplomata.
A szankciók válaszul szolgáltak arra, hogy az Egyesült Államok hat kínai és hongkongi tisztviselővel szemben szankciókat vezetett be. Kína szankciókat vetett ki az Egyesült Államok Kongresszusának egyes tagjaira, kormányzati tisztviselőkre és civil szervezetek vezetőire a „Hongkonggal kapcsolatos kérdésekben tanúsított felháborító magatartás miatt”, számolt be a Reuters a kínai külügyminisztériumra hivatkozva.
Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Kína „határozottan elítéli” az ilyen akciókat. Xie Feng, Kína egyesült államokbeli nagykövete felszólította az Egyesült Államokat, hogy vessen véget a kereskedelmi háborúnak, ugyanakkor megjegyezte, hogy Kína „kész reagálni a kereskedelmi háború eszkalációjára”.
Kína egyesült államokbeli nagykövete egy washingtoni rendezvényen kijelentette, hogy Trump elnök vámpolitikája „tönkretenné a világgazdaságot”.
A kínai kormány jelentése szerint 2025 első negyedévében nőtt a kínai gazdaság az erős exportnak köszönhetően, de a Washington és Peking közötti konfliktus elhomályosítja a további kilátásokat.