Emmanuel Macron francia elnök háromnapos állami látogatást tesz Kínában, ahol arra szólította fel Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy segítse Oroszországot az ukrajnai tűzszünet felé terelni, valamint megvitatta a kínai piacra való hozzáférést. A látogatás során Macron hangsúlyozta a békét és a gazdasági egyensúlyt, miközben igyekszik újraindítani kapcsolatait a világ második legnagyobb gazdaságával.
A pekingi találkozón, amely csütörtökön zajlott le, a két vezető elsősorban az ukrajnai helyzetről és a kereskedelmi viszonyokról tárgyalt. Macron előző nap az X platformon azt írta: A tárgyalások a kínai vezetővel a békére és a gazdasági egyensúlyra összpontosítanak, amelyekre a világnak olyannyira szüksége van.
A találkozón Hszi Csin-ping kijelentette, hogy Kína kész együtt dolgozni azért, „hogy a Kína és Franciaország közötti átfogó stratégiai partnerség még stabilabbá váljon”.
Macron eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét félnek meg kell oldania a különbözőségeit.
Néha vannak eltérések, de felelősségünk, hogy legyőzzük őket a nagyobb jó érdekében – mondta Macron Hszi Csin-pingnek a találkozón.
Macron háromnapos kínai látogatása során arra törekszik, hogy Hszi Csin-pinget meggyőzze arról, támogassa Oroszországot az ukrajnai tűzszünet irányába. A francia elnök kifejtette: Kínának „döntő kapacitása van” az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások befolyásolására. A csütörtöki találkozója után pénteken találkozik Li Csiang kínai miniszterelnökkel, majd Csengtu városába utazik egy újabb megbeszélésre Hszivel.
A látogatás napokkal azután következett be, hogy Macron Párizsban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, ahol európai vezetők megvitatták egy lehetséges tűzszünet feltételeit, miközben a háború a negyedik évéhez közeledik.
Emmanuel Macron francia elnök moratóriumot javasolt az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokra a következő téli időszakra, és felszólította Kínát, hogy csatlakozzon hozzá. Ezt a bejelentést Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott pekingi tárgyalásai során tette.
Össze kell fognunk, hogy a lehető leggyorsabban elérjünk legalább egy tűzszünetet az infrastruktúrát célzó támadásokra vonatkozó moratórium formájában a következő télre – mondta Macron.
Macron szerint egy ilyen lépés csökkentené a civil lakosságot fenyegető kockázatokat és stabilizálná a helyzetet a hideg időszakban. Kifejezte reményét, hogy Peking támogatni fogja ezt a felhívást, és az európai országok mellett áll majd a nemzetközi jog és a stratégiai stabilitás megőrzése érdekében. Macron azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán konfliktus közvetlen veszélyt jelent az európai biztonságra, és hogy Peking mint jelentős globális szereplő befolyását felhasználva előmozdíthatná a fenntartható béke feltételeit az ENSZ Alapokmányával összhangban.
Az ukrajnai válság rendezésének kilátásairól és az ázsiai-csendes-óceáni térség helyzetéről tárgyalt Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter kedden Moszkvában.
Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint a felek kiemelt figyelmet fordítottak az ukrajnai válság rendezésének kilátásaira – a konfliktus kiváltó okainak megszüntetése és az alapvető orosz érdekek figyelembe vétele alapján –, de az ázsiai-csendes-óceáni térségre, valamint más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákra is nagy hangsúlyt helyeztek. Megállapították, hogy álláspontjuk a kétoldalú együttműködést és a globális napirendet illetően minden fontos kérdésben nagyrészt egybeesik vagy közel áll egymáshoz, „ami meghatározza az orosz-kínai stratégiai partnerség stabil, pozitív dinamikáját, függetlenül a bonyolult külső geopolitikai háttértől”.
Moszkva szerint a tárcavezetők hangsúlyozták a közös munka fontosságát abban, hogy meg lehessen valósítani Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a kontinens új biztonsági architektúrája kialakítását célzó kezdeményezését. Az orosz fél megerősítette, hogy támogatja Hszi Csin-ping kínai elnök kezdeményezését a „globális kormányzás”, vagyis a nemzetközi együttműködés átalakítására.
Lavrov és Vang tárgyalt a két külügyminisztérium közötti koordináció erősítéséről is, egyebek között az ENSZ-ben és annak Biztonsági Tanácsában, valamint más nemzetközi fórumokon.
A kínai diplomácia vezetője Szergej Sojgunak, az orosz Biztonsági Tanács titkárának meghívására érkezett Moszkvába, akivel kedden megtartotta a stratégiai biztonsági kérdésekről szóló kétoldalú konzultációsorozat 20. fordulóját.
Kína aktívan támogatja a palesztin kérdés igazságos megoldását, fogalmazott Hszi Csin-ping kínai elnök az ENSZ-találkozó résztvevőinek a palesztin néppel való szolidaritás nemzetközi napja alkalmából küldött üzenetében, amelyet minden évben november 29-én ünnepelnek, számolt be a kínai külügyminisztérium.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Kína határozottan támogatja a palesztin nép jogos ügyét jogos nemzeti jogainak helyreállításában. Kína továbbra is együttműködik a nemzetközi közösséggel, és lankadatlan erőfeszítéseket tesz a palesztin kérdés mielőbbi átfogó, igazságos és tartós rendezése érdekében”, jelentette ki Hszi.
Elmondása szerint a palesztin kérdés a közel-keleti probléma alapja, és a nemzetközi igazságszolgáltatást és méltányosságot érinti, és ebben az összefüggésben, a jelenlegi körülmények között a nemzetközi közösségnek folytatnia kell a kölcsönös megértés építését, és proaktívan kell fellépnie a tartós tűzszünet biztosítása és a harcok kiújulásának megakadályozása érdekében.
„A Gázai övezet háború utáni irányítása és újjáépítése során a „Palesztinát palesztinok vezetik” elvet kell fenntartani, tiszteletben tartva a palesztin nép akaratát és figyelembe véve a régió országainak jogos aggályait. A legfontosabb, hogy a „két állam két nép számára” megoldást (zsidó és palesztin – szerk.) végre kell hajtani, amely utat nyit a palesztin kérdés mielőbbi politikai rendezése előtt”, mondta a kínai vezető. Hangsúlyozta azt is, hogy sürgősen javítani kell a gázai humanitárius helyzeten, és enyhíteni kell az övezetben élő palesztinok szenvedéseit.
Kína következetesen támogatja a palesztinokat és az arab országokat a régióban a palesztin kérdés megoldásában, de nem ítéli el a Hamász és más Irán-párti radikális csoportok Izrael elleni terrortámadásait, ehelyett bírálja az országot az iszlamista fegyveresekkel szembeni túlzott erőszak alkalmazása miatt.
Kína fölfüggesztette több stratégiai kettős felhasználású termék, köztük a gallium, a germánium, az antimon és a szuperkemény anyagok Egyesült Államokba történő exportjának tilalmát – közölte vasárnap a kereskedelmi minisztérium.
Az azonnali hatállyal életbe lépő intézkedés egyelőre 2026. november 27-éig marad érvényben – áll a minisztérium közleményében.
Kína tavaly decemberben rendelte el a tilalmat.
A galliumot és a germániumot félvezetőkben, míg az antimont infravörös technológiában, optikai kábelekben és napelemekben is használják.
Azután, hogy október 30-án Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök Dél-Koreában tárgyalt, mindkét fél hozott olyan intézkedéseket, amelyekkel visszavontak, vagy felfüggesztettek korábbi „büntetőlépéseket” gazdasági téren.
Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel, hangsúlyozva, hogy Peking a „viharos külső körülmények” ellenére is elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett – jelentette a kínai állami televízió.
Hszi Pekingben, a Nép Nagy Csarnokában fogadta Mihail Misusztyin orosz miniszerelnököt, egy nappal azután, hogy az orosz kormányfő Hangcsouban tárgyalt Li Csiang kínai miniszterelnökkel. Li a találkozón kijelentette, hogy Kína kész erősíteni együttműködését Oroszországgal, és megvédeni a két ország közös biztonsági érdekeit.
„A kínai–orosz kapcsolatok a magasabb szintű és minőségű fejlődés irányában haladnak, és a külső környezet viharai ellenére is szilárdan haladtak előre” – mondta Hszi a keddi találkozón.
„A két ország közötti kapcsolatok megőrzése, megszilárdítása és fejlesztése mindkét fél számára stratégiai választás” – hangsúlyozta. A kínai elnök kiemelte továbbá, hogy az energiaipar, a mezőgazdaság, az űrkutatás, a digitális gazdaság és a zöld fejlesztés területén új növekedési lehetőségek kínálkoznak az együttműködés elmélyítésére.
Misusztyin kijelentette, hogy Moszkva „kész együttműködni Pekinggel a két államfő által elért megállapodások végrehajtásában, valamint a gazdasági, tudományos és technológiai együttműködés elmélyítésében” – idézte az orosz miniszterelnököt a kínai állami televízió.
A két kormány kedden közzétett közös közleményében megerősítette, hogy „minden területen erősíteni kívánják az együttműködést, és megfelelő módon reagálnak a külső kihívásokra”.
Moszkva egyúttal megerősítette elkötelezettségét az „egy Kína” elv mellett, és ismételten kifejezte ellenzését Tajvan függetlenségével szemben.
A látogatás a Kína és Oroszország kormányfői közötti harmincadik rendszeres találkozó keretében zajlik, amely az energetikai, kereskedelmi és technológiai együttműködés erősítésére összpontosít.
[type] => post
[excerpt] => Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel, hangsúlyozva, hogy Peking a „viharos külső körülmények” ellenére is elkötelezett a kétoldalú kapcs...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762260360
[modified] => 1762255034
)
[title] => Hszi Csin-ping kínai elnök fogadta az orosz miniszterelnököt, tovább erősítenék a két ország kapcsolatát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167655&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167655
[uk] => 167755
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 167656
[image] => Array
(
[id] => 167656
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina.jpg
[original_lng] => 85136
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1762332607:2
[_thumbnail_id] => 167656
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 664
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 494616164002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 194864
[1] => 1436
[2] => 124
)
[tags_name] => Array
(
[0] => diplomáciai kapcsolatok
[1] => Kína
[2] => Oroszország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 167564
[content] =>
A caracasi vezetőnek elsősorban légvédelmi eszközökre, katonai tanácsadókra és fegyvertranszferekre lenne szüksége. A kérelmi listán rakéták és radarok is szerepelnek.
Nicolás Maduro venezuelai elnök az USA nyomásgyakorlásának fokozódása közepette Oroszországhoz, Kínához és Iránhoz fordult katonai segítségért. A The Washington Post birtokába jutott amerikai kormányzati dokumentumok szerint Maduro leveleket készített elő Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint iráni tisztviselők számára, amelyekben védelmi eszközöket, repülőgép-javításokat és rakétarendszereket is kért. A cél a venezuelai hadsereg megerősítése az Egyesült Államok növekvő karibi katonai jelenlétével szemben.
A vezető amerikai lap tudomása szerint Maduro megírta a leveleket, de egyelőre nem bizonyítható, hogy ezeket ténylegesen el is küldték vagy átadták volna. Az amerikai kormányzati dokumentumok alapján a Putyinnak szánt levél „az orosz fővárosba utazó magas rangú venezuelai tisztviselő látogatása során” került volna átadásra, de még nem világos, hogy ez az út megtörtént-e, és mi volt Moszkva válasza.
A kínai és iráni levelek esetében a helyzet hasonló. A hírszerzési dokumentumok szerint Maduro elkészítette a szövegeket, amelyekben katonai együttműködést, radar- és dróntechnológiát, illetve elektronikai hadviselési eszközöket kért, de nem áll rendelkezésre bizonyíték arra, hogy a kéréseket kézbesítették-e Pekingbe vagy Teheránba.
Irán fokozza a ballisztikus rakéták gyártását az ENSZ fegyvereladásokat és rakétatevékenységet tiltó szankcióinak újraindítása ellenére – írta a CNN.
Az európai hírszerző ügynökségek szerint több nátrium-perklorát szállítmány érkezett Kínából Bandar Abbas iráni kikötőjébe, amely kulcsfontosságú összetevője a közepes hatótávolságú rakéták szilárd üzemanyagának. Ez körülbelül 2000 tonna anyag, amelyet Irán az izraeli 12 napos háborúja után vásárolt.
A rakományt szállító hajók közül több már amerikai szankciók hatálya alatt áll. A szállításokra egy snapback-mechanizmus után került sor, amely szeptemberben automatikusan visszaállította a Teheránnal szembeni régi szankciókat a 2015-ös nukleáris megállapodás feltételeinek megsértése miatt. A CNN megerősítette néhány hajó – köztük az MV Basht, a Barzin, az Elyana és az Artavand – útvonalát, amelyek szeptember és október között kínai kikötők és Irán között közlekedtek. Az egyikük kikapcsolta az AIS nyomkövető rendszerét, hogy elrejtse a mozgását.
Kína hivatalosan kijelentette, hogy „nem ismeri a konkrét helyzetet”, de betartja „az exportellenőrzésre vonatkozó összes nemzetközi kötelezettséget”. Peking azonban a szankciók visszaállítását „konstruktívnak” és „a diplomáciai rendezés akadályának” nevezte. A szakértők úgy vélik, hogy a nátrium-perklorát köztes termék lehet a betiltott ammónium-perklorát előállításában, amelyet a rakéta hajtóműveiben használnak. A szankciók megfogalmazásában található „kiskapu”, amely nem említi kifejezetten ezt a vegyületet teszi lehetővé Kína számára, hogy jogilag elkerülje a jogsértéseket.
Donald Trump véget vetne az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborújának. Ázsiai körútján, Kuala Lumpurban Trump és küldöttsége megbeszéléseket folytatott egy kínai küldöttséggel. A felek konszenzusra jutottak.
Kína és az Egyesült Államok megállapodásra jutott a népszerű TikTok alkalmazással kapcsolatban, és Washington arra számít, hogy a megállapodás hamarosan hatályba lép.
Kína jóváhagyta a TikTok amerikai eszközeinek tulajdonjogának átruházásáról szóló megállapodást – közölte Bessant október 30-án, csütörtökön.
Várhatóan az új szervezetet többnyire amerikai befektetők fogják birtokolni, a ByteDance részesedését pedig a nemzetbiztonsági törvény előírásainak megfelelően 20% alá csökkentették.
„Kuala Lumpurban véglegesítettük a TikTokkal kapcsolatos megállapodást Kína jóváhagyásának megszerzése szempontjából, és arra számítok, hogy a következő hetekben és hónapokban végrehajtják, és végre megoldást találunk erre a kérdésre” – mondta Donald Trump amerikai elnöknek a kínai Hszi Csin-pinggel folytatott találkozóján.
A kínai kereskedelmi minisztérium a maga részéről azt mondta, hogy Kína megfelelően fogja kezelni a TikTokkal kapcsolatos kérdéseket az Egyesült Államokkal.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij kijelentette, szeretné, ha Kína abbahagyná Oroszországnak a fegyverek, zsoldosok és különösen a fegyvergyártáshoz szükséges szerszámgépek szállítását, valamint, hogy Peking gyakoroljon nyomást az agresszor országra a háború befejezése érdekében.
Zelenszkij elmondta, hogy volt egy telefonbeszélgetése Hszi Csin‑pinnel, aki állítólag azt ígérte neki, hogy nem fog fegyvereket eladni az oroszoknak. Ugyanakkor – fogalmazott az elnök – „látjuk, hogy Kína adott gépeket az Oroszországi Föderációnak a fegyvergyártáshoz. Látjuk, hogy segítenek a szankciók kijátszásában. Látjuk, hogy vannak kínai zsoldosok is, akik harcoltak az ukrán erők ellen.”
Az Egyesült Államok és Kína képviselői befejezték legutóbbi tárgyalási fordulójukat, amely meghatározó lépés lehet a Donald Trump amerikai elnök és a Kína elnöke közötti találkozó előkészítésében – számolt be a Politico.
Az amerikai kereskedelmi képviselő, Jamison Greer, elmondta, hogy a felek erőfeszítéseinek összehangolása közelebb viszi a két országot egy olyan gyümölcsöző csúcstalálkozóhoz, amely képes új lendületet adni a gazdasági párbeszédnek.
A tárgyalások Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban zajlottak, ahonnan Trump elnök megkezdte ázsiai körútját.
„Egyik legfontosabb vezetői találkozónk küszöbén állunk. Bízunk benne, hogy most sikerül a lehető legjobb eredményeket elérnünk” – nyilatkozta Jamison Greer a kínai delegációval folytatott megbeszélések után.
A felek a megbeszélések során a piacokhoz való kölcsönös hozzáférésre, a vámpolitikára és a szellemi tulajdon védelmére összpontosítottak.
A kínai delegációt Li Chengang vezette, aki intenzívnek és tartalmasnak nevezte az egyeztetéseket, és jelentős előrelépésről számolt be.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok és Kína képviselői befejezték legutóbbi tárgyalási fordulójukat, amely meghatározó lépés lehet a Donald Trump amerikai elnök és a Kína elnöke közötti találkozó előkészítésében.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1761574080
[modified] => 1761560540
)
[title] => Kína és az Egyesült Államok előrelépést értek el a Kuala Lumpur-i tárgyalásokon — Politico
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=166927&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 166927
[uk] => 166866
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 166867
[image] => Array
(
[id] => 166867
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/8e8d7a3-2025-04-09-21-04-26.webp
[original_lng] => 61114
[original_w] => 1920
[original_h] => 1005
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/8e8d7a3-2025-04-09-21-04-26-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/8e8d7a3-2025-04-09-21-04-26-300x157.webp
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/8e8d7a3-2025-04-09-21-04-26-768x402.webp
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/8e8d7a3-2025-04-09-21-04-26-1024x536.webp
[width] => 1024
[height] => 536
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/8e8d7a3-2025-04-09-21-04-26-1536x804.webp
[width] => 1536
[height] => 804
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/8e8d7a3-2025-04-09-21-04-26.webp
[width] => 1920
[height] => 1005
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/8e8d7a3-2025-04-09-21-04-26.webp
[width] => 1920
[height] => 1005
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1761553340:5
[_thumbnail_id] => 166867
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1002
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 521357987000
[_oembed_3de26b585b9ffdb146e475f5f282f772] =>
The Globalists are more than welcome to hate our ally Viktor Orbán.
What they are not entitled to is the use of YOUR money to destabilize the Hungarian regime via taxpayer-funded programming on Szabad Európa.
