Kína ismét komoly aggodalmát fejezte ki Japán azon döntése miatt, hogy katonákat küld egy NATO-misszióba Ukrajna megsegítésére. Peking a lépést egy „új típusú militarizmus” megnyilvánulásának minősítette, amely ellentmond az ország pacifista státuszának, jelentette be Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője, és nyilatkozatának teljes szövege megjelent a kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán.
Az éles reakció oka a japán Önvédelmi Erők négy katonájának Németországba való kiküldetése volt, ahol a NATO Ukrajnai Biztonsági Segítségnyújtási és Kiképzési Programjának (NSATU) központjában fognak dolgozni. A kínai diplomata szerint Tokió aktívan együttműködik a nem regionális blokkokkal, és egy valódi katonai műveletekhez szükséges harcrendszert hoz létre, ami sérti a japán alkotmányt és a „tisztán védelmi politika” alapelveit.
Peking érvként a japán katonai kiadások rekordszintű növekedését hozza fel. A kínai külügyminisztérium szerint Japán új védelmi költségvetése meghaladta a 9 billió jent, elérve a GDP 2%-át (a tervek szerint 3,5%-ra növelik), és az ország hadiiparának megrendelései az elmúlt öt évben megháromszorozódtak. Emellett Kína azzal vádolja Tokiót, hogy felgyorsította a közepes és nagy hatótávolságú támadó rakéták telepítését, és engedélyezi a halálos fegyverek exportját.
Az országok közötti újabb feszültség tavaly ősszel kezdődött. 2025 novemberében a japán kormányfő, Sanae Takaichi nyíltan kijelentette, hogy Tajvan elleni egy esetleges kínai támadás közvetlen veszélyt jelent Japán létére. A miniszterelnök akkor vetette fel először, hogy a sziget elleni katonai agresszió esetén Tokió erőszakot vethet be a regionális biztonság védelme érdekében.
A kínai diplomácia azzal vádolta a japán vezetést, hogy megpróbálja feléleszteni a gyarmati múltját, és követelte, hogy tagadja meg a kijelentést, de Tokió nem volt hajlandó felülvizsgálni szavait. A Kínai Népköztársaság Tajvan körüli rendszeres katonai manőverei közepette Japán fokozatosan eltávolodik az abszolút pacifizmus politikájától, kiépíti védelmi képességeit és erősíti az integrációt a nyugati biztonsági struktúrákkal.
A kínai külügyminisztérium, válaszul Moszkva Kijev elleni lehetséges nagyszabású csapásokkal kapcsolatos nyilatkozataira, felszólította az összes felet, hogy tartózkodjanak a harcok további eszkalációjától. Ugyanakkor nem érkezett hivatalos kommentár a kínai nagykövetség személyzetének az ukrán fővárosból való esetleges evakuálásával kapcsolatban – közölte Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője újságírói kérdésekre adott válaszában, írta az Ukrinform.
„Kína álláspontja az ukrán válsággal kapcsolatban (Kínai Népköztársaság hivatalosan így nevezi az oroszok Ukrajna elleni háborúját – szerk.) következetes és világos. Kizárólag a párbeszédet és a tárgyalásokat tartjuk a konfliktus megoldásának egyetlen járható útjának” – mondta Mao, amikor Moszkva új fenyegetéseiről kérdezték, amelyek az ukrajnai háború eszkalációjával, a Kijev elleni hatalmas rakétatámadásokkal kapcsolatosak.
A diplomata hagyományosan elvont felhívást fogalmazott meg minden fél számára, hogy tartózkodjanak a harci cselekmények fokozásától, és folytassák a tárgyalási folyamatot.
„Felszólítjuk az érintett feleket, hogy közösen tegyenek erőfeszítéseket az eszkaláció mielőbbi megállítására, és teremtsék meg a feltételeket a párbeszéd és a tárgyalások újraindításához” – jegyezte meg.
Amikor arról kérdezték, hogy Kína enged-e az orosz zsarolásnak, és evakuálja-e nagykövetségének diplomatáit Kijevből, a külügyminisztérium szóvivője sem igennel, sem nemmel nem válaszolt.
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
A kínai külügyminisztérium cáfolta a Reuters információját, miszerint orosz katonákat képeztek ki titokban a Kínai Népköztársaság területén az Ukrajna elleni háborúban való részvételre. Peking ezt a publikációt a konfliktusért való felelősség Kína felé hárítása kísérletének nevezte, áll a kínai külügyminisztérium szóvivőjének hivatalos válaszában az ukrán média megkeresésére.
A kínai külügyminisztérium kijelentette, hogy az országnak semmi köze az orosz katonák kiképzéséhez, és hagyományosan oroszbarát terminológiát használ az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziójának leírására.
„Az ukrán válság kérdésében (ahogy Kína hivatalosan nevezi az orosz háborút Ukrajna ellen) Kína következetesen objektív és pártatlan álláspontot képviselt, és erőfeszítéseket tett a béketárgyalások előmozdítására” – közölte a kínai külügyminisztérium szóvivői irodája.
Kína hozzátette azt is, hogy „a konfliktusban részt vevő feleknek nem szabad szándékosan konfrontációt szítaniuk, és a felelősséget másokra hárítaniuk”. Peking ismét az eszkalációtól való tartózkodásra és a tárgyalások megkezdésére szólított fel.
Korábban a Reuters hivatalos dokumentumokon és három európai hírszerző ügynökség vallomásain alapuló vizsgálatot tett közzé. Az adatok szerint:
A tavalyi év végén a kínai fegyveres erők titokban mintegy 200 orosz katonát képeztek ki közvetlenül a Kínai Népköztársaság területén.
A kiképzési tanfolyam elvégzése után ezek közül a katonák közül néhányan visszatértek az ukrajnai frontra harci műveletek végrehajtása céljából.
Az európai hírszerző ügynökségek képviselői kijelentették, hogy a kínai katonai állomány oroszországi utazásai 2024 óta folyamatban vannak, de az orosz harcosok közvetlen kínai kiképzése az országok közötti együttműködés új szakaszává vált.
[type] => post
[excerpt] => A kínai külügyminisztérium cáfolta a Reuters információját, miszerint orosz katonákat képeztek ki titokban a Kínai Népköztársaság területén az Ukrajna elleni háborúban való részvételre.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779461700
[modified] => 1779459518
)
[title] => Kína cáfolta a Reuters információját az orosz katonák titkos kiképzéséről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186939&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186939
[uk] => 186714
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186715
[image] => Array
(
[id] => 186715
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kitaj-sprostuvav-informacziyu.webp
[original_lng] => 92722
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kitaj-sprostuvav-informacziyu-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kitaj-sprostuvav-informacziyu-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kitaj-sprostuvav-informacziyu.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kitaj-sprostuvav-informacziyu.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kitaj-sprostuvav-informacziyu.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kitaj-sprostuvav-informacziyu.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/kitaj-sprostuvav-informacziyu.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779448721:12
[_thumbnail_id] => 186715
[_edit_last] => 12
[views_count] => 470
[_oembed_bf818b8c54aa5843205419989fd81f2c] =>
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Az Egyesült Államok kritikusan függ a tajvani TSMC vállalattól: a sziget blokádjával az amerikai gazdaság le fog állni. Donald Trump amerikai elnök tanácsadói úgy vélik, hogy Kína 5 éven belül megtámadhatja Tajvant, számolt be a UPI hírügynökség.
Az amerikai vezető tanácsadói a május 14-15-i pekingi csúcstalálkozó után tették meg erre vonatkozó következtetéseiket.
Elmondásuk szerint Peking már nem tartja magát olyan országnak, amely utoléri a többieket. Most már az Egyesült Államokkal egyenrangúnak tekintik magukat.
„Hszi Csin-ping jelezte, hogy Kína már nem tekinti magát felemelkedő hatalomnak, hanem az Egyesült Államokkal egyenrangúnak. És azt próbálja elmondani, hogy Tajvan Kínához tartozik” – hangsúlyozta a sajtó egyik forrása.
A tajvani kérdés – nem csupán területi vita. Ez egy jövőbeli vezető szerepért való küzdelem, mivel az Egyesült Államok komolyan sebezhető a számítástechnika területén, hangsúlyozzák az elemzők.
Az Egyesült Államok kritikusan függ a TSMC-től. Ő gyártja a legfejlettebb chipeket, amelyeket mindenhol használnak. A félvezető-szállítási láncok Tajvanon keresztül mennek, és ha a szigetet blokkolják, az amerikai gazdaság leáll, mivel a gyárak építése otthon sokáig tart.
Trump tanácsadója szerint jelenleg „nincs módunk arra, hogy a közeljövőben önellátóvá váljunk”.
Kína katonai lépése láncreakciót indítana el:
A fejlett chipek gyártásának teljes leállása.
Az amerikai tőzsde összeomlása a technológiai óriások bukása miatt.
Válság a mesterséges intelligencia és a védelmi fejlesztés területén.
A globális logisztikai útvonalak zavara.
Trump politikai köreiben Tajvant tartják a legnagyobb kockázatnak.
A pekingi csúcstalálkozó nem hozott stabilitást, hanem ellenkezőleg, rávilágított a veszély mértékére, összegezték a publikációban.
Donald Trump amerikai elnök közös amerikai–orosz–kínai fellépést javasolt a hágai Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) szemben Hszi Csin-ping kínai államfőnek – írta kedden a Financial Times.
A londoni üzleti napilap forrásai szerint Trump minapi hivatalos pekingi látogatásán vetette fel a javaslatot a kínai elnöknek. A Financial Times online kiadásán megjelent értesülés szerint az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Álamoknak, Kínának és Oroszországnak egyesült erővel kell szembeszállnia az ICC-vel.
A brit lapnak nyilatkozó, a tárgyalások témáit ismerő illetékesek beszámolója szerint Trump annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok, Kína és Oroszország érdekei egybeesnek ebben a kérdésben.
A Financial Times felidézi, hogy a jelenlegi amerikai kormány korábban is éles hangvételű bírálatokkal illette a hágai büntetőjogi testületet.
A Fehér Ház azzal vádolja a bíróságot, hogy átpolitizált tevékenységet folytat, visszaél hivatali hatásköreivel, figyelmen kívül hagyja az Egyesült Államok szuverenitását, és törvénysértő módon túlterjeszkedik saját joghatóságának határain, sőt egyes amerikai kormányilletékesek szerint az ICC jogi hadviselést folytat Washington ellen – áll a cikkben.
A brit üzleti lap forrásai szerint a pekingi kínai–amerikai tárgyalásokon szóba került az ukrajnai háború is, és Hszi Csin-ping azt mondta Trumpnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „végső soron megbánhatja az Ukrajna ellen indított inváziót”.
A Financial Times szerint a kínai elnök e megjegyzésével messzebbre ment az ukrajnai háborúról általa korábban tett nyilatkozatoknál.
A lap egyik forrása, aki ismeri Hszi és az előző amerikai elnök, Joe Biden tárgyalásainak menetét, úgy fogalmazott, hogy a kínai államfő és Biden őszinte és közvetlen hangvételű megbeszéléseket tartott Oroszországról és Ukrajnáról, de Hszi Csin-ping ezeken a tárgyalásokon nem fejtett ki véleményeket Putyinról és a háborúról.
Jelenleg nincs előrelépés az ukrajnai béketeremtésről szóló tárgyalásokon, és Kína bizonyos szerepet játszhat abban, hogy meggyőzze a Kremlt a katonai agresszió leállításáról, jelentette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a brüsszeli EU Tanács ülésének kezdete előtt, közölte az Ukrinform tudósítója.
„Ami Ukrajnát illeti, azt látjuk, hogy a tárgyalások nem haladnak előre. Semmi sem történik” – mondta Kallas.
Megjegyezte, hogy „Oroszország jelenleg nincs a legerősebb pozícióban”, hozzátéve, hogy ezzel összefüggésben továbbra is nyomást kell gyakorolni a Kremlre, hogy Oroszországot a béketárgyalások asztalához ültesse. Kína lehetséges szerepéről az ukrajnai béke elősegítésében Kallas azt mondta: „Kína szerepe, amely szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, az lehetne, hogy meggyőzze őket a háború befejezéséről.”
💬 Britain has been magnificent in its support for Ukraine, for many of the same reasons that we are helping Ukraine.
You, too, have been a victim of Russia's actions. In fact, the term 'hybrid war' does not quite capture it; this has amounted to state terrorism. Your citizens…
— Ministry of Foreign Affairs 🇵🇱 (@PolandMFA) May 31, 2026
Tajvan Trump azon kijelentését kommentálva, miszerint nem ajánlja a függetlenség kikiáltását bejelentette, hogy „szuverén és független demokratikus állam, és nem a Kínai Népköztársaság alárendeltje”, számolt be a Politico, a tajvani külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
Trump, miután találkozott Hszi Csin-ping kínai vezetővel kijelentette, hogy nem támogatja Tajvan függetlenségét, és hangsúlyozta az Egyesült Államok és Kína közötti konfliktus kockázatát.
Az amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy Washington a háború elkerülésére törekszik, és csökkenteni akarja a felek közötti feszültséget. Az Egyesült Államok régóta támogatja Tajvant, és jogilag köteles segíteni az önvédelem eszközeivel, ugyanakkor kénytelen ezt a támogatást egyensúlyba hozni a Kínával fenntartott diplomáciai kapcsolatok fenntartásával.
Az amerikai elnök hozzátette azt is, hogy a Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalások során részletesen megvitatták Tajvan kérdését, de nem árulta el, hogy az Egyesült Államok kész-e megvédeni a szigetet egy esetleges konfliktus esetén.
„Nem akarunk háborúkat, és ha úgy hagyjuk a dolgokat, ahogy vannak, azt hiszem, Kína egyetértene ezzel. De nem akarjuk, hogy bárki azt mondja: „Kiáltsuk ki a függetlenséget, mert az Egyesült Államok támogat minket” – mondta Trump.
Az amerikai elnök közölte, hogy a kínai vezető „nagyon kemény” a tajvani kérdésben, és ellenez „a sziget függetlensége felé tett bármilyen lépést”.
A kínai állami média adatai szerint a tárgyalások során Hszi Csin-ping a tajvani kérdést nevezte a legfontosabbnak az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokban.
„Ha nem kezelik megfelelően, a két ország összeütközhet, vagy akár konfliktusba is kerülhet” – mondta.
Trump azt is kijelentette, hogy nem számít háborúra az Egyesült Államok és Kína között Tajvan miatt, és úgy vélte, hogy Peking nem törekszik katonai forgatókönyvre.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy hamarosan döntést hoz egy esetleges fegyvereladásról Tajvannak, megjegyezve, hogy részletesen megvitatta a kérdést Hszi Csin-pinggel. Hozzátette azt is, hogy beszélnie kell Tajvan jelenlegi vezetésével.
Csen Ming-csi, Tajvan külügyminiszterhelyettese kijelentette, tisztázni kell Trump kijelentésének jelentését. Azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Tajvannak történő fegyvereladásai az amerikai törvények részét képezik, és hagyományosan a regionális béke és stabilitás fontos alapjának tekintik őket.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
Kétnapos látogatásra Kínába utazik orosz államfő május 19-én – jelentette be a Kreml szombaton.
Vlagyimir Putyin a kétoldalú kapcsolatokról, a legfontosabb nemzetközi és regionális kérdésekről tárgyal majd vendéglátójával, Hszi Csin-ping kínai elnökkel – írták.
Az orosz államfő a tervek szerint számos kétoldalú kormányközi, minisztériumközi dokumentum ír alá, és várhatóan találkozik majd Li Csiang kormányfővel, akivel a kereskedelmi és gazdasági együttműködés kilátásairól tárgyal – közölte az MTI a Kremlre hivatkozva. Putyin 2024 májusában folytatott kétoldalú tárgyalásokat Hszi Csin-pinggel.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Amint arról korábban beszámoltunk, Donald Trump állami látogatáson járt Pekingben, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalta világpolitika és a világgazdaság legfontosabb kérdéseiről. Szakértők szerint a találkozó hosszú évekre meghatározhatja az amerikai–kínai kapcsolatokat, valamint hatással lesz a világgazdaságra, Európa jövőjére és az aktuális geopolitikai konfliktusokra is.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
A két fél nyilvánosan demonstrálta barátságos viszonyát, de nem sikerült áttörést elérniük a kétoldalú kapcsolatok kulcsfontosságú kérdéseiben.
Donald Trump amerikai elnök a kétnapos csúcstalálkozóját Hszi Csin-ping kínai vezetővel Pekingben anélkül zárta le, hogy bármilyen konkrét megállapodást jelentett volna be a kereskedelemmel, Iránnal vagy a Hormuzi-szoros megnyitásával kapcsolatban, írta a The Wall Street Journal.
Tavaly Trump és Hszi kereskedelmi fegyverszünetet kötött, miután mindketten vámokat emeltek, korlátozták az amerikai chipek Kínába irányuló exportját, és csökkentették a kínai ritkaföldfémek Egyesült Államokba irányuló exportját. A két fél ezután egy évvel elhalasztott minden drasztikus lépést, hogy megpróbáljon átfogó kereskedelmi megállapodást kötni.
A pekingi tárgyalások azonban nem mutattak ilyen megállapodásra utaló jeleket. Ugyanakkor a Fehér Ház vezetője meghívta Hszi Csin-pinget, hogy látogasson el Washingtonba szeptember 24-én.
Az elemzők úgy vélik, hogy egy újabb csúcstalálkozó kilátásba helyezése további időt adhat Pekingnek az amerikai döntések visszafogására, különösen a Tajvannak szállított fegyverek tekintetében.
Charu Chanana, a Saxo Markets vezető befektetési stratégája kijelentette, a csúcstalálkozó csökkentette a piacokat ért közvetlen negatív sokk kockázatát, de nem foglalkozott a strukturális kérdésekkel, beleértve a geopolitikai feszültségeket és az inflációs nyomást.
Irán és Tajvan állt a tárgyalások középpontjában. Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kína megállapodott abban, hogy Irán nem kaphat atomfegyvereket, míg a Hormuzi-szorosnak nyitva kell maradnia a hajózás előtt.
Ugyanakkor a kínai fél sokkal visszafogottabban nyilatkozott, hangsúlyozva az iráni kérdés diplomáciai rendezésének szükségességét.
A kínai Hszinhua hírügynökség adatai szerint Hszi Csin-ping arra is figyelmeztetett, hogy a tajvani kérdés „helytelen” rendezése esetén konfliktus alakulhat ki az Egyesült Államok és Kína között.
Kína és az Egyesült Államok egyaránt a lehető leghamarabb véget kíván vetni az ukrajnai háborúnak, és mindkét ország lépéseket tett a béketárgyalások előmozdítása érdekében – jelentette be pénteken Pekingben Vang Ji kínai külügyminiszter, a kínai és az amerikai elnök találkozójának eredményeit ismertetve – írja az Index.
A tárcavezető az MTI tájékoztatása szerint hozzátette: az összetett problémákra nincsenek egyszerű megoldások, és a béketárgyalások sem hozhatnak azonnali eredményt. A külügyminiszter kiemelte, hogy Peking és Washington kész folytatni a párbeszédet, és konstruktív szerepet vállalni a válság politikai rendezésében.
Az ukrajnai háború mellett a felek a közel-keleti helyzetet is megvitatták. Vang Ji szerint Kína álláspontja változatlan: a válság katonai eszközökkel nem rendezhető; Peking a párbeszéd folytatását, a Hormuzi-szoros mielőbbi újranyitását és a tartós tűzszünet megteremtését támogatja.
[type] => post
[excerpt] => Kína és az Egyesült Államok egyaránt a lehető leghamarabb véget kíván vetni az ukrajnai háborúnak, és mindkét ország lépéseket tett a béketárgyalások előmozdítása érdekében – jelentette be pénteken Pekingben Vang Ji kínai külügyminiszter, a kínai ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1778933340
[modified] => 1778881680
)
[title] => Peking: Kína és az USA is a gyors ukrajnai békét szorgalmazza
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186429&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186429
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 185002
[image] => Array
(
[id] => 185002
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6.png
[original_lng] => 325965
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6.png
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778870888:5
[_thumbnail_id] => 185002
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 482
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 892424365002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1436
[1] => 92079
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kína
[1] => orosz–ukrán háború
[2] => USA
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 1436
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => politic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 1436
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => politic
)
[_domains] => Array
(
[politic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
