Kína támogatja Kazahsztán csatlakozását a BRICS-országok csoportjához – mondta szerdán Hszi Csin-ping kínai elnök a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel tartott sajtótájékoztatóján Asztanában.
Hszi egyúttal arra biztatta Kazahsztánt, hogy vállaljon középhatalmi szerepet a nemzetközi színtéren, és vegye ki részét a globális irányításból.
A 2006-ban alakult, Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát is magában foglaló BRICS-országok csoportját Kína és Oroszország a nyugati gazdasági dominancia ellenében szeretné bővíteni. Tavaly augusztusban a csoport Szaúd-Arábiát, Iránt, Etiópiát, Egyiptomot és az Egyesült Arab Emirátusokat is meghívta tagjai közé. Argentína jelentkezését Javier Milei, az ország tavaly decemberben megválasztott új elnöke visszavonta.
A kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet szerdán kezdődött kétnapos tanácskozására érkezett Asztanába.
A Tokajevvel tartott kétoldalú megbeszélésen abban is megállapodtak, hogy a lehető leggyorsabban megduplázzák a két ország közötti kereskedelmet.
Az Egyesült Államok és Kína, ha félreteszik nézeteltéréseiket és együtt lépnek fel, véget vethetnek Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújában.
A jelentés szerint Zelenszkij úgy vélte, hogy az USA és Kína meg tudja állítani az ukrajnai háborút. Szerinte egy ilyen fejlemény akkor lehetséges, ha Washington és Peking félreteszik a nézeteltéréseiket, és együtt lépnek fel. Azt is megjegyezte, hogy Kína „hatalmas szerepet” játszhat a konfliktus megoldásában, mert Oroszország nagyon függ az exportpiacától.
Az elnök ugyanakkor nem volt hajlandó értékelni Joe Biden amerikai elnök sikertelen szereplését a Donald Trumppal folytatott választás előtti vitán, amelyet ő is végignézett. A belpolitika helyett az egyes jelöltek Ukrajnával kapcsolatos álláspontját értékelte.
Az államfő egyúttal megjegyezte, hogy egykori televíziós műsorvezetőként tudja, hogy a média befolyásolhatja a közvéleményt a vezető láttatásában. „Az optika mellett az amerikai vezető meggyőző tud lenni, ha határozott lépéseket tesz” – mondta el Volodimir Zelenszkij.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok és Kína, ha félreteszik nézeteltéréseiket és együtt lépnek fel, véget vethetnek Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720040400
[modified] => 1720038961
)
[title] => Zelenszkij szerint az USA és Kína véget vethet az ukrajnai háborúnak, ha együtt lép fel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=120573&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 120573
[uk] => 120589
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 120574
[image] => Array
(
[id] => 120574
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/zelenszkij-2.jpg
[original_lng] => 21025
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/zelenszkij-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/zelenszkij-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/zelenszkij-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720034761:2
[_thumbnail_id] => 120574
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1059
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_8bc471b880c1d5d788436308bc4006f4] =>
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Jens Stoltenberg szerint Kína rengeteg olyan technológiát ad át az oroszoknak, amelyet az Ukrajna elleni háborúban használhatnak fel. A NATO-főtitkár ezért úgy gondolja, a katonai szövetség tagországainak el kell gondolkodnia egy lehetséges gazdasági következményen. Nem ez lenne az első alkalom, hogy Pekinget az Oroszországnak nyújtott támogatásaiért szankcionálják.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a BBC-nek adott interjújában azt hangsúlyozta, Kínának számolnia kell az Oroszországnak nyújtott támogatások következményeivel.
A főtitkár szerint Peking kétféleképpen próbál meg érvényesülni: egyrészt támogatja az oroszok háborús erőfeszítéseit, másrészt megpróbálja fenntartani a kapcsolatait az európai szövetségeseivel, „ami hosszú távon semmiképp sem működőképes”.
Az interjúban Stoltenberg kitért arra is, hogy úgy véli, Oroszország semmi jelét nem mutatja annak, hogy enyhítene az Ukrajna elleni háborúján. Majd példaként említette, hogy annak ellenére, hogy több tucat ország kötelezte el magát Kijev mellett a svájci békecsúcson, Oroszország időpocsékolásnak tartotta a találkozót és kijelentette, hogy csak abban az esetben hajlandó béketárgyalásokat folytatni, ha Ukrajna „lényegében megadja magát”.
Mint arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég felvázolta, Oroszország milyen feltételekkel hajlandó tárgyalni a háború befejezéséről Ukrajnával.
Az orosz elnök szerint ahhoz, hogy megszülessen a béke, az ukrán csapatoknak teljesen ki kell vonulniuk a de facto Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságból, valamint a Herszoni és Zaporizzsjai területről. Ugyanakkor feltételként szabta meg, hogy Ukrajnának hivatalosan be kell jelentenie, hogy elutasítja a NATO-csatlakozást.
Peking kulcsfontosságú technológiákat ad át
Arra a kérdésre, mit tehetnek a NATO-tagországok Kína Oroszországnak nyújtott támogatásával kapcsolatban, Jens Stoltenberg azt válaszolta, jelenleg is egyeztetnek a lehetséges szankciókról.
Hozzátette: Kína rengeteg olyan technológiát ad át az oroszoknak, amely kulcsfontosságú az Ukrajna ellen felhasznált fegyverek gyártásához.
Ha Kína nem hajlandó változtatni az álláspontján, akkor el kell gondolkodnunk egy lehetséges gazdasági következményen – fogalmazott a lap szerint Stoltenberg.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy Pekinget az Oroszországnak nyújtott támogatásaiért szankcionálják. Múlt hónapban az Egyesült Államok vezetett be korlátozásokat az ország ellen. Az amerikai szankciók legalább húsz kínai céget érintenek.
Kína ezzel szemben visszautasítja, hogy halálos fegyvereket adna el az oroszoknak, illetve azt is kijelentette, hogy „rendkívül körültekintően jár el a kettős felhasználású termékek exportjával kapcsolatban”. Aláhúzták: a törvényeknek és az előírásoknak megfelelően kezelik a helyzetet.
Tajvan elmélyíti gazdasági integrációját más demokráciákkal, és együttműködik partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal, hogy elrettentse Hszi Csin-ping kínai vezetőt a sziget megszállásától.
Tajvan vezető diplomatája az Egyesült Államokban, Alexander Tah-Rei Yu mondta ezt a Bloombergnek adott interjúban.
„Kína – cselekszenek vagy sem? Nem tudjuk” – mondta Tajvan de facto nagykövete, Alexander Tah-Ray Yui a Bloomberg televíziónak adott interjújában. Biztosak akarunk lenni abban, hogy minden nap, amikor Hszi Csin-ping felébred, és a tükörbe néz, mielőtt borotválkozna, azt mondja: „Ma nem”.
Yui elmondta, hogy Kína készül a Tajvan elleni agresszió lehetőségére, de kormánya „sok barátja, köztük az Egyesült Államok segítségével” is készül. Kína újabb katonai gyakorlatokat indított Tajvan új elnökének, Lai Ching-te május 20-i beiktatása után , a kínai állami Hszinhua hírügynökség pedig azt mondta, hogy „szigorú figyelmeztetést küldenek a külső erők beavatkozása és provokációja ellen” – ez egy hivatkozás. az USA-ba.
A diplomata kijelentette, hogy továbbra is bizakodó a tajvani cégek kettős adóztatásának megakadályozása érdekében az Egyesült Államok szenátusában általa „elakadt” törvényhozás kilátásaival kapcsolatban. Azt mondta, hogy egy ilyen törvény még több befektetést eredményezhet a kisebb cégektől, amelyek olyan nagy cégekkel dolgoznak együtt, mint a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co.
Yui, aki decemberben lépett be posztjára, azt is elmondta, hogy kapcsolatban áll az amerikai tisztviselőkkel a védelmi parancsok elmaradása miatt, amelyet részben az ellátási lánc zavarai okoztak – amiért egyes republikánusok a Biden-kormányzat Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatását okolják.
Az egyesült államokbeli fegyverekkel kapcsolatban „Közülük már teljesítettük a szükséges kifizetéseket, és még mindig a szállításra várunk” – mondta Yui. „Ez egy olyan kérdés, amelyről folyamatosan beszélünk, és egyeztetünk az amerikai kormányzattal.”
Arra a kérdésre, hogy Peking túlreagálja-e az új tajpeji adminisztrációt, Yui azt mondta, Kína „csak ürügyeket próbál találni arra, hogy fellépjen Tajvan ellen”, többek között azáltal, hogy agresszívan reagál a tajpeji politikai fejleményekre és olyan amerikai tisztviselők látogatására, mint például Nancy Pelosi , aki az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke volt, amikor Tajvanra ment. De azt mondta, nem Tajvan vagy Washington szítja a regionális feszültségeket.
„Peking küldi a hajókat, Peking az, aki Tajvan körül a vadászgépeket – ők keltik az összes feszültséget a Tajvani-szorosban” – mondta. „Tisztelettel kell bánniuk velünk, egyenlő félként.”
Yui azt mondta, reméli, hogy Tajvan és az Egyesült Államok meg tud kötni egy második kereskedelmi megállapodást többek között a mezőgazdasággal, a munkaerővel és a környezetvédelemmel kapcsolatban egy olyan kezdeményezés keretében, amely során már sikerült megállapodást kötniük a szabályozási bürokrácia csökkentéséről.
„A választások évében tárgyalni, minél közelebb jutunk novemberhez, annál nehezebb lesz” – mondta a függőben lévő amerikai választásokról. „Szóval szeretnénk ezt a lehető leghamarabb megszerezni.”
Alexander Stubb finn elnök úgy véli, hogy Kína kulcsszerepet játszhat az ukrajnai béke megteremtésében.
Ezt a svájci békecsúcs margóján mondta el újságíróknak – írja az Ukrinform az Yle-re hivatkozva .
„Arra kérem Kínát, hogy befolyásolja Putyint, hogy vessen véget ennek a háborúnak” – mondta a finn vezető.
Ugyanakkor hangsúlyozta a Globális Dél szerepének fontosságát a béke elérésében.
„Sok képviselője van Latin-Amerikából, Afrikából, Ázsiából és különösen a Közel-Keletről [a békecsúcson]. Ez reményt ad arra, hogy a béke útjára léphetünk, és fontosnak tartom, hogy ez Ukrajna feltételei szerint történjen” – mondta Stubb.
A finn vezető a háború befejezésére is sürgette Putyint. Ugyanakkor elutasította Oroszország „békekezdeményezését”.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Peking egy valódi ukrajnai békekonferencia összehívását sürgeti, amelyet Moszkva és Kijev egyaránt elismer – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter hétfőn a BRICS-országok külügyminisztereinek Nyizsnyij Novgorodban tartott találkozóján.
„Az ukrajnai válság folytatódik, Kína egy olyan, valódi békekonferencia mielőbbi összehívását szorgalmazza, amelyet Oroszország és Ukrajna is elismer, minden fél egyenlő részvételével és minden béketerv őszinte megvitatásával” – mondta Vang a kínai külügyminisztériumnak a RIA Novosztyi orosz hírügynökség által ismertetett közleménye szerint.
A kínai diplomácia vezetőjével folytatott kétoldalú megbeszélésen Szergej Lavrov, a BRICS soros elnökségét ellátó Oroszország külügyminisztere köszönetét fejezte ki Pekingnek azért a döntéséért, hogy nem küld képviselőt a Svájcban a hétvégén megrendezésre kerülő, Ukrajnáról szóló konferenciára. Lavrov hangsúlyozta, hogy az a fórum nem feltételezi sem Oroszország egyenrangú részvételét, sem pedig az összes békekezdeményezés és a kialakult realitások méltányos figyelembevételét.
Vang Ji közölte, hogy Kína kész teljes mértékben támogatni Oroszország BRICS-elnöki munkáját, és együttműködni Oroszországgal a tömörülés stratégiai partnerségének megerősítésén, ösztönözni a globális Dél megerősítését célzó közös fellépéseket, és még aktívabban kiállni a multilateralizmus támogatása, a közös fejlődés előmozdítása mellett.
Az orosz diplomácia vezetője a hivatali partnereivel folytatott tanácskozáson elmondta, hogy a BRICS a tavalyi johannesburgi csúcstalálkozó határozatainak megvalósításán dolgozik, különösen tekintettel a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer javítására, valamint a nemzeti valutákban történő elszámolások platformjának kialakítására a kölcsönös kereskedelemben.
Arról is szólt, hogy a közelmúlt nemzetközi eseményei szerinte „levetették a Nyugat álarcát”, amely a saját „szabályokon alapuló” rendjét akarja ráerőltetni a világra, saját dominanciájának megőrzése érdekében. Lavrov mások mellett találkozott Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel is, akivel egyebek között arról tárgyalt, miként kellene fokozni a nemzetközi erőfeszítéseket annak érdekében, hogy mielőbbi tűzszünet jöjjön létre a Gázai övezetben.
A BRICS országok Nyizsnyij Novgorodban hétfőn megkezdődött kétnapos külügyminiszteri találkozóján a tíz tagállamon (Brazília, Oroszország, India, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, Irán, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia) kívül a csoporttal baráti országok képviselői is részt vesznek. A mostani az első külügyminiszteri találkozó a BRICS idei bővítése után.
Kína hasznos lehet a békecsúcson Ukrajnával kapcsolatban, de ő Oroszországnak segít, jegyezte meg az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Az Egyesült Államok támogatja az Ukrajnával kapcsolatos békecsúcsot, de nem látja, hogyan segítheti annak sikerét Kína, amely megtagadta részvételét az eseményen azért, mert nem hívták meg Oroszországot, nyilatkozta Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, számolt be a Holosz Ameriki.
„Kína hasznos diplomáciai szerepet játszhatna ennek a konfliktusnak a megoldásában, ha akarna. Jelenleg azonban nehéz megérteni, hogyan játszhatna ilyen szerepet tekintettel arra, hogy Kína az elmúlt hónapokban számos lépést tett Oroszország védelmi és ipari bázisának újjáépítése érdekében” – mondta.
Miller megjegyezte, hogy az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a jövőben is nemtetszését fejezi ki Kína ezen lépéseivel kapcsolatban. Az USA azt is tervezi, hogy vádat emelnek a szervezetben érintettek ellen.
Magával a békecsúccsal kapcsolatban a külügyminisztérium szóvivője kiemelte, hogy az USA támogatja Ukrajna diplomáciai erőfeszítéseit, és elvárja, hogy az esemény sikeres legyen.
„Mi támogatjuk a békecsúcsot, azt akarjuk, hogy sikeres legyen, és ezért, mint tudják az Egyesült Államok alelnöke személyesen vesz részt a csúcson. Támogatjuk Ukrajna diplomáciai erőfeszítéseit” – jelentette ki Miller.
Peking visszautasította Kijev vádjait, miszerint Kína segíti Oroszországot egy svájci békekonferencia megzavarásában – írta meg a Sky News.
Kína élesen reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vádjaira, miszerint az ázsiai ország segít Oroszországnak megzavarni egy svájci globális békekonferenciát. A kínai külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy nem vesz részt a csúcstalálkozón, mivel Oroszország sem képviselteti magát Ukrajna mellett.
Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón kijelentette: „Úgy véljük, hogy minden erőfeszítést el kell ismerni az orosz-ukrán háború körüli békeintézkedések támogatásában.”
Hozzátette, hogy Peking soha nem „szította a tüzet vagy szította a lángokat”, és nincs olyan helyzet, hogy Kína nyomást gyakorolna más országokra.
Ugyanezen a sajtótájékoztatón Mao Ning azt is elmondta, hogy Kína szeretné „elmélyíteni az olaj- és gázipari együttműködést Oroszországgal”.
Volodimir Zelenszkij tegnap Szingapúrban, Ázsia legfontosabb biztonsági konferenciáján, a Shangri-La védelmi fórumon felszólalva azt állította, hogy Kína nyomást gyakorol más országokra és azok vezetőire, hogy ne vegyenek részt a június 15-16-ra tervezett ukrajnai békecsúcson. Az ukrán elnök szerint Oroszország kihasználja Kína befolyását a régióban és kínai diplomaták segítségével próbálja megakadályozni a konferencia sikerét.
„Oroszország mindent megtesz, hogy megzavarja a békecsúcsot” – mondta Zelenszkij.
„Sajnálatos módon ez nem szerencsés, hogy egy olyan nagy, független, erős ország, mint Kína eszköz Putyin kezében.” – tette hozzá Zelenszkij.
Az Európai Uniónak nincs bizonyítéka arra, hogy Kína fegyvereket szállítana Oroszországba – mondta Josep Borrell.
„De nincs egyértelmű határ a fegyverek és fegyvernek nem minősülő dolgok között, mert vannak dolgok, amelyeknek kettős célja lehet” – mondta Borrell a Szingapúrban tartott beszédében.
Az orosz haditechnika nyugati országokban – USA-ban, Európában vagy Nagy-Britanniában – gyártott alkatrészeket használ. „Nem csak Kínában van a probléma” – tette hozzá.
Az amerikai hatóságok korábban többször is azzal vádolták Kínát, hogy katonai segítséget nyújt Oroszországnak. Anthony Blinken külügyminiszter május 15-én óva intette a kínai vállalatokat az orosz hadiipari komplexum támogatásától, és újabb szankciókat ígért Pekingnek.
Oroszország és Kína nagymértékben szembe megy a békecsúcs megtartásával: a találkozó hiteltelenítésétől kezdve egészen a többi ország meggyőzéséig, hogy ne vegyenek részt a találkozón – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba külügyminiszter (KKM) az észt kollégájával, Margus Tsahknával közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Kuleba elmondta: „Minél erősebb az ellenzék, annál erősebb a kezdeményezés. Ha a békecsúcs múló esemény lenne, akkor nem láttunk volna ekkora ellenállást.” Mint megjegyezte, ma Kína és Oroszország háromféle ellenállást fejt ki a találkozó megtartásával szemben: a békecsúcs hiteltelenítésével, Peking és Moszkva leveleket küld, és kijelenti, hogy a találkozó állítólag értéktelen, megpróbálja meggyőzni az országokat, hogy ne vegyenek részt a csúcstalálkozón, megpróbálja rávenni azokat az országokat, amelyek már beleegyeztek a találkozón való részvételbe, hogy a legalacsonyabb szinten képviseltessék magukat a csúcson.
Az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: „Az ellenállás nagyszabású. De mi és partnereink precedenst teremtünk majd, amikor a békecsúcsot nem az agresszor vagy a közvetítő, hanem az ENSZ Alapokmánya szerint hívják össze.” A külügyminiszter szerint orosz-kínai aknamunka folyik Ázsiában, Afrikában és Dél Amerikában.
A béke-csúcstalálkozót július 15. és 16. között rendezik Svájcban. A csúcstalálkozón felvetődik az ukrán békeképlet kérdése, amely a teljes körű ukrajnai háború tisztességes feltételekkel történő lezárását célozza. Jelenleg a világ 106 országa erősítette meg a részvételét a találkozón.