Kárpátalján jelenleg 12 975 diák tanul magyar nyelven 91 oktatási intézményben – közölte Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa egy keddi tévéműsorban, Juhász Imre magyar alapjogi biztos ukrajnai látogatásáról beszélve.
A két biztos a magyar fél tájékoztatása szerint hétfőn találkozott Ungváron, ahol megvitatták a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, különös figyelmet fordítva a Kárpátalján élő magyar kisebbségre.
Lubinec azt mondta, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak megsértésével kapcsolatban 2025-ben az ombudsmani hivatalhoz 27 panasz érkezett. Ezek közül kettőt a magyar nemzeti kisebbség képviselői nyújtottak be. Szavai szerint ezeket gyorsan kivizsgálták, és helyreállították a megsértett jogokat.
„Csapatom csupán az idei év első felében 63 monitoringlátogatást végzett a nemzeti kisebbségek jogainak védelme területén” – emelte ki a biztos.
Lubinec történelminek nevezte a magyar ombudsman ukrajnai látogatását. Elmondása szerint Juhász Imre közvetlenül az ukrán fél meghívására érkezett Ukrajnába. „Meghívtam kollégámat, hogy meggyőződjön arról, Ukrajna betartja az emberi jogok védelmének alapelveit. Ha vannak problémás kérdések, készek vagyunk közösen dolgozni ezek megoldásán. Ugyanakkor azt szeretnénk, hogy ez kétirányú folyamat legyen” – fejtette ki.
Az ukrán biztos szerint a látogatás legfontosabb célja a közvetlen kommunikáció kialakítása volt. A felek megállapodtak egy folyamatosan működő munkacsoport létrehozásáról, valamint egy együttműködési memorandum aláírásáról. Szó esett arról is, hogy az ukrán ombudsman Magyarországra látogat.
„Magyar kollégám tegnap megerősítette, hogy kész velem folyamatos kapcsolatban dolgozni, és valóban segítséget nyújtani az európai integráció bizonyos területein. Például támogatni azt, hogy Ukrajna megszerezze a FRA-tagsági státuszt, ami az Európai Unió egyik intézménye, az Alapjogi Ügynökség, és amelynek a munkájában való részvételünkön most kezdünk el dolgozni” – fűzte hozzá Lubinec.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Figyelemmel kell kísérni, hogy teljesülnek-e a magyar–ukrán megállapodásban foglalt vállalások, hogy miként válnak az Ukrajna által vállalt kötelezettségek jogszabályokká, a jogszabályok pedig a kisebbségi közösségek mindennapi életében is érvényesülő gyakorlattá – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője csütörtökön.
Közleményében a politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány nappal Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai első fejezetének megnyitását és az ukrán–magyar szakértői egyeztetések lezárását követően a kárpátaljai magyar oktatási intézmények vezetői levelet kaptak, amelyben az ukrán államnyelv védelméért felelős biztos arra szólítja fel az intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az államnyelv használatára vonatkozó jogszabályok betartása érdekében. Indoklása szerint számos panasz érkezett hozzá azzal, hogy az iskolák területén zajló sportfoglalkozások során az államnyelv helyett a nemzeti kisebbségek nyelvét használták.
Az ukrán nyelvi ombudsman ezzel továbbra is a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeinek korlátozására szólít fel – jelentette ki az EP-képviselő, majd úgy folytatta: mindez felveti annak kérdését, hogy az intézkedés miként illeszkedik a kisebbségi jogok megerősítéséről szóló, közelmúltban létrejött magyar–ukrán megállapodás szelleméhez és célkitűzéseihez, különös tekintettel Magyar Péter miniszterelnök azon kijelentésére, miszerint a magyar nyelv nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz – hívta fel a figyelmet.
Sajnálatos módon az ukrán ombudsman levele teljesen más üzenetet közvetít, mint amire a kisebbségi közösségek az említett magas szintű nyilatkozatok, ígéretek és az első tárgyalási klaszter megnyitása után joggal számítottak – hangoztatta Ferenc Viktória, majd úgy fogalmazott: „elengedhetetlen, hogy figyelemmel kísérjük, miként válnak az Ukrajna által vállalt kötelezettségek jogszabályokká, a jogszabályok pedig a kisebbségi közösségek mindennapi életében is érvényesülő gyakorlattá”.
Tájékoztatása szerint arra kérte az Európai Bizottságot, hogy kezelje kiemelten a kérdést. A vállalásokat mielőbb törvényi szintre kell emelni, és azok tényleges végrehajtását biztosítani kell – tette hozzá az EP-képviselő.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
A kormányfő kiemelte, hogy az ukrán fél hivatalos jegyzékben vállalta az összes pont végrehajtását és a megállapodást beépítette az uniós kisebbségi akciótervébe is.
A miniszterelnök a bejegyzéshez feltöltött videóban hangsúlyozta, hogy újabb nagy lépést tettek a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati, oktatási, kulturális és politikai jogainak garantálásáért.
A korábban szakértői szintű megállapodást politikai szinten is jóváhagyták.
„Sőt, elértük a kárpátaljai magyarok jogait rendező kétoldalú megállapodás végrehajtásának európai uniós garanciáját is. A magyar-ukrán kétoldalú megegyezés rendelkezéseit Ukrajna hivatalosan is belefoglalta az uniós csatlakozási folyamat keretében készített kisebbségi akciótervébe. Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezését biztosító, magyar-ukrán kisebbségjogi megegyezésben szereplő ukrán vállalások végrehajtása mostantól uniós elvárássá vált” – mondta Magyar Péter.
Hozzátette: az ukrán vállalások végrehajtását folyamatosan ellenőrizni fogja a jövőben az Európai Bizottság és az Európai Tanács is.
Magyar Péter kijelentette: amennyiben Ukrajna a magyar kisebbség jogai kapcsán tett vállalásait nem teljesíti határidőben, úgy nem fognak tudni továbblépni a csatlakozási folyamatban.
Hozzátette: mivel az ukrán kormány hivatalos jegyzékben vállalta a történelmi megállapodás végrehajtását, és a hivatalos uniós dokumentumba is bekerültek ezek, Magyarország hozzá tudott járulni ahhoz, hogy hétfőn, június 15-én megnyissák az Európai Unió és Ukrajna között az első csatlakozási klasztert, amely csak „az első lépés egy hosszú és bonyolult folyamatban”.
Arra, hogy milyen hosszú ideig tarthat, amíg egy tagjelöltből valódi uniós taggá válhat egy ország, példaként említette, hogy Montenegróval 2012-ben indult meg a csatlakozási folyamat, és bár nagy előrehaladásokat értek el, de még mindig nem tagjai az uniónak.
Magyar Péter köszönetet mondott a tárgyalásokban résztvevő feleknek a megállapodáshoz nyújtott nyitottságukért és segítségükért.
„Biztos vagyok benne, hogy ez a pár hét alatt elért eredmény jelentősen hozzá fog járulni a kölcsönös tiszteleten és megértésen alapuló kétoldalú kapcsolatokhoz. A mostani történelmi magyar-ukrán megegyezésnek köszönhetően a Kárpátalján élő magyarok visszakapják a korábban elvett jogaikat, illetve bővülnek is a lehetőségeik az oktatás, a közigazgatás és a kultúra területén” – zárta videóját a miniszterelnök.
Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a százezer Ukrajnában élő magyar állampolgár újra használhatja az anyanyelvét az iskolában, a kulturális területen, az adminisztrációban – fogalmazott Magyar Péter Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott brüsszeli, pénteki sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: nem volt semmilyen „link” a magyar források felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása, vagy az első fejezet megnyitása között.
Hangsúlyozta, az ukrán és a magyar fél között szakértői szinten már zajlanak a tárgyalások. Kiemelte, készítettek egy 11 pontos, jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról szóló javaslatot, ennek a teljesítését várják el az ukrán féltől.
Technikai szinten nagyon bíztatóak a tárgyalások – közölte, megjegyezve, reméli, hogy hamarosan lezárják az egyeztetéseket és Ukrajna garanciát ad rá, hogy a 11 pontot átülteti a saját jogszabályaiba. Ezt követően létrejöhet egy hivatalos találkozó a két külügyminiszter között – tette hozzá.
Kiemelte, továbbra is fenntartja azt az ajánlatát, hogy ezen ügyek lezárása után valahol Ukrajnában, de lehetőleg Kárpátalján szívesen találkozik egy politikai megállapodásra az ukrán elnökkel.
Készek vagyunk egy új fejezetet nyitni, szerintem itt az ideje egy új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban. Mi minden szomszédunkkal szeretnénk jó viszonyban lenni- jelentette ki.
„A kárpátaljai magyarság képviselőinek bevonásával megkezdődnek a magyar–ukrán szakértői szintű egyeztetések a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében” – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter hétfőn, Facebook-bejegyzésében azt követően, hogy a hétvégén erről állapodott meg Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel telefonos egyeztetésükön.
A magyar diplomácia vezetője közölte: mindkét fél kijelölte a tárgyalódelegációkat, amelyek első alkalommal online formában egyeztetnek. Már kedden kezdetét veszik azok a megbeszélések, amelyek fontos alapot teremthetnek a kisebbségi jogok mielőbbi, megnyugtató rendezéséhez – fűzte hozzá.
„Bízom benne, hogy a párbeszéd konstruktív és eredményes lesz, és a tárgyalások rövid időn belül kézzelfogható előrelépést hoznak a kárpátaljai magyar közösség számára. A delegációknak ehhez sok sikert és eredményes munkát kívánok” – fogalmazott Orbán Anita.
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
Mindent meg fogunk tenni a Kárpátalján élő magyarok egészségéért, békességéért és biztonságáért – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Facebook-oldalára szerda este feltöltött videóban a kárpátaljai dróntámadással összefüggésben.
A tárcavezető Ópusztaszeren, az új magyar kormány első ülésénének szünetében felvett videóban azt mondta: „most arról szeretnék szólni a Kárpátalján élő magyar testvéreinknek, hogy aggodalommal követjük azokat az eseményeket, amelyek a mai napon történtek, hogy Oroszország dróntámadást intézett kárpátaljai létesítmények ellen”.
Figyeljük és próbáljuk megérteni, hogy mi történt: azzal együtt, hogy a kormány már elítélte az orosz támadást, szeretnénk mindenben segítségére lenni magyar testvéreinknek, az ott élőknek, hogyha bármiféle szükségük van – fogalmazott.
Kapcsolatban vagyunk a magyar közösséggel, konzulokkal, és ha bármi olyan helyzet merül fel, amelyben Magyarország segítségre lehet, akkor segíteni fogunk – tette hozzá Tarr Zoltán.
Amíg sérülnek a kárpátaljai magyarok jogai és az emberi jogok, Ukrajna nem haladhat tovább az uniós csatlakozás útján – jelentette ki a kárpátaljai származású Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kedden.
Ferenc Viktória arról tájékoztatott, hogy a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja tavaly év végén kérdést intézett az Európai Bizottsághoz az ukrajnai háborús mozgósítás során elkövetett súlyos jogsértések kapcsán, mivel – mint fogalmazott – „a toborzóirodák hatalmukkal visszaélve jogellenes és embertelen bánásmódot alkalmaznak az érvényes halasztással rendelkező állampolgárokkal szemben”.
Az EP-képviselő közölte: Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos válaszában elismerte, hogy az Európai Bizottságnak tudomása van a jogsértésekről, de azok kezelését csak a csatlakozási tárgyalások megnyitása utánra halasztaná.
Ez azt jelenti, hogy Ukrajna diktálja a szabályokat: nem az emberi jogok tisztelete jelenti a csatlakozási tárgyalások első fejezete megnyitásának feltételét, hanem fordítva, utólag próbálnák orvosolni a jogsértéseket – hívta fel a figyelmet a fideszes politikus. Ez az EU alapértékeivel ellentétes logika, amely aggodalomra ad okot a csatlakozási folyamat tisztaságát és hitelességét illetően – jelentette ki.
„Képviselőtársaimmal arra keressük a választ, hogy az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások során az Európai Bizottság miként követi nyomon az emberi jogsértéseket. Vezet-e nyilvántartást ezekről, milyen lépéseket tesz megelőzésük érdekében, és mindez milyen hatással van az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalási fejezetek megnyitására” – fogalmazott.
Mindezt elengedhetetlen tisztázni. A kárpátaljai magyar közösséget érintő ügyek ugyanis, köztük a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem hallgatóinak esetei és Sebestyén József halálának körülményei csak néhány példát jelentenek abból a több ezer, az ukrán emberi jogi biztos által is elismert jogsértés közül, amelyek egyértelműen rámutatnak arra, hogy Ukrajnában súlyos, rendszerszintű problémák vannak az emberi jogok tiszteletben tartásával – emelte ki az EP-képviselő.
Végezetül hangsúlyozta: az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogfosztásai mellett az Európai Bizottság az alapvető emberi jogok megsértései felett is szemet huny. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az Európai Unió balliberális vezetése nem az Ukrajnában élő emberek érdekeit tartja szem előtt, hanem a kijevi hatalom kiszolgálását és saját geopolitikai érdekeinek érvényesítését. Mindezt akár az unió alapértékeinek és normáinak, köztük az EU-csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumoknak a semmibe vételével is. Ez elfogadhatatlan – tette hozzá Ferenc Viktória.
[type] => post
[excerpt] => Amíg sérülnek a kárpátaljai magyarok jogai és az emberi jogok, Ukrajna nem haladhat tovább az uniós csatlakozás útján – jelentette ki a kárpátaljai származású Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott köz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1769542020
[modified] => 1769586865
)
[title] => Ferenc Viktória: amíg sérülnek a kárpátaljai magyarok jogai, Ukrajna nem haladhat tovább az EU-csatlakozás útján
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=176330&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 176330
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 151572
[image] => Array
(
[id] => 151572
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg
[original_lng] => 50601
[original_w] => 768
[original_h] => 512
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1769579898:12
[_thumbnail_id] => 151572
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1507
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 659952317001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13795
[1] => 362903
[2] => 2744
[3] => 21063
[4] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-csatlakozás
[1] => Ferenc Viktória
[2] => kárpátaljai magyarok
[3] => nemzeti kisebbségek jogai
[4] => Ukrajna
)
)
[7] => Array
(
[id] => 167638
[content] =>
A kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében, és határozottan ragaszkodni fog ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia a 2015 óta elvett nemzetiségi jogokat – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kiemelte, hogy továbbra is zajlanak különböző szintű tárgyalások az ukrán vezetéssel a kárpátaljai magyarok helyzetéről, a 2015 előtti kisebbségi jogok helyreállításáról.
„Ebből semmilyen módon nem kívánunk és nem is fogunk engedni. Óriási brüsszeli nyomás van rajtunk. Minden egyes külügyi tanácsülésen és minden egyes Európai Tanács-ülésen Brüsszel, az intézmények, az Európai Bizottság és számos tagállam kormánya próbálja elérni azt, hogy feladjuk ragaszkodásunkat a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak helyreállításához” – jelentette ki.
„Jelenleg Brüsszelben és az európai uniós tagországok döntő többségében úgy vélekednek, hogy nem helyes, hogy Magyarország kiáll a Kárpát-medencei és azon belül a kárpátaljai magyarok jogainak visszaadása mellett” – fűzte hozzá. „Mi azonban ezen nyomásgyakorlás dacára határozottan ragaszkodunk ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia mindazokat a nemzetiségi jogokat, amelyeket 2015 óta elvettek a kárpátaljai magyar nemzeti közösségtől” – folytatta.
Szijjártó Péter érintette a határon túli közösségekkel a kapcsolattartás fizikai előfeltételeit is, főként a határok átjárhatóságát. „Az illegális migrációval szembeni kormányzati álláspont továbbra is változatlan, azt semmilyen körülmények között nem engedjük, viszont a határt szabályosan átlépő emberek számára a lehető legtöbb és legzökkenőmentesebb lehetőséget kívánjuk biztosítani” – jegyezte meg. Majd kiemelte, hogy 2010 óta 47 új határátkelési lehetőséget adtak át, a legutóbb áprilisban a magyar–ukrán határon, ahogyan azt is fontos eredménynek nevezte, hogy Ungvár és Budapest között létrejött a közvetlen vasúti összeköttetés nemrég.
„Azon vagyunk, hogy a határon túli magyarok számára a jövőben is minden támogatást biztosítsunk. Folyamatosan egyeztetünk a határon túli magyar nemzeti közösségeket képviselő szervezetekkel, és ahogyan az eddig is volt, sem a kereket, sem a meleg vizet újra feltalálni nem akarjuk, hanem a határon túli magyar szervezetek által megfogalmazott kérések mentén nyújtunk segítséget” – összegzett Szijjártó Péter.
[type] => post
[excerpt] => A kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében, és határozottan ragaszkodni fog ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia a 2015 óta elvett nemzetiségi jogokat – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügym...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762257960
[modified] => 1762218551
)
[title] => Szijjártó Péter: a kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167638&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167638
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 167639
[image] => Array
(
[id] => 167639
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto.jpg
[original_lng] => 74663
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1762211352:12
[_thumbnail_id] => 167639
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1344
[_algolia_sync] => 494566986002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 2744
[2] => 29117
[3] => 426
[4] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => kárpátaljai magyarok
[2] => kisebbség védelem
[3] => Szijjártó Péter
[4] => Ukrajna
)
)
[8] => Array
(
[id] => 162563
[content] =>
Az Európai Parlamentben folytatódó vita középpontjába a béke került, amelyet az európai emberek egyre sürgetőbben követelnek. Ferenc Viktória a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője kiemelte, hogy Ukrajna lakosai is békére vágynak, miközben a kárpátaljai magyarokat diszkrimináció és jogkorlátozás sújtja.
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy „az Európában és az Ukrajnában élő emberek is békét szeretnének, túl régóta szenvednek már és nemcsak szenvednek, hanem meg is halnak a harctéren vagy már a besorozások során átélt embertelen bánásmód következtében”. Szavai szerint a kárpátaljai magyarokat nemcsak a háború borzalmai sújtják, hanem alapvető jogaik korlátozása is, írja az Origo.
A képviselő kiemelte, hogy Kárpátalján újra felbukkantak a magyarellenes, megfélemlítő feliratok, a határátkelésnél pedig diszkriminációval kell szembenézniük a magyar közösség tagjainak.
S mindez egy unióban törekvő országban történik – figyelmeztetett Ferenc Viktória. Bírálta azt a jelentést is, amely szerinte elfogultan méltatja Ukrajna kisebbségekkel kapcsolatos látszatintézkedéseit, miközben Magyarországot arra szólítja fel, hogy hagyja figyelmen kívül az Európai Unió koppenhágai kritériumait. A képviselő hozzátette: Magyarország tiszteletben tartja az EU csatlakozási feltételeit, védi a nemzeti kisebbségek jogait, és a békét szorgalmazza.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára újfajta dinamizmust, szellemiséget érez a magyar-ukrán kapcsolatokban. Szerinte ez alapot ad arra, hogy a következő hetekben, hónapokban ukrán részről elfogadható megoldást kínáljanak a kárpátaljai magyar kisebbség ügyében. Magyar Levente erről kedden beszélt, miután Budapesten tárgyalt Olha Sztefanyisinával, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével. „Reményt látok arra, hogy belátható időn belül eljutunk egy megállapodáshoz, ami a magyar pozíciót is alapvetően újraformálhatja Ukrajna euroatlanti integrációja vonatkozásában” – fogalmazott a politikus, aki ugyanakkor felidézte, hogy a magyar-ukrán viszonyt a 2010-es évek közepe óta kezdte terhelni a kárpátaljai magyar kisebbség jogi helyzete körüli kérdéskör, az egyes ukrán jogszabályok által teremtett bizonytalanság. Magyar Levente hozzátette: egyelőre nem sikerült olyan megoldást találni, amely teljes körűen rendezné, milyen feltételekkel tudja használni anyanyelvét a kárpátaljai magyar kisebbség az oktatásban, a közösségi élet különböző területein vagy az ügyintézés során. „Ma megállapodtunk abban, hogy a munkát fokozottabb fordulatszámra kapcsolva folytatja a két szakértő delegáció május közepén” – jegyezte meg az államtitkár. Az ukrán igazságügyi tárcát is vezető Olha Sztefanyisina azt emelte ki, hogy Ukrajna minden egyes kötelezettséget komolyan vesz, amely az országot az euroatlanti integráció irányába viszi. „Ide tartozik a kisebbségek jogainak védelme, a jószomszédi viszony ápolása is. Számunkra nagyon fontos, amit a kétoldalú viszonyban Magyarország nyújt számunkra, ideértve a háború elől oda menekültek ideiglenes védelmét” – tette hozzá. Mint fogalmazott: számos oktatási, kisebbségi kérdés vár megoldásra, de eljutottak odáig, hogy tervet állítottak fel a magyar fél által felvázolt mind a 11 pont rendezése érdekében. Olha Sztefanyisina az MTI kérdésére válaszolva közölte, hogy az ukrán-magyar konzultációk május 12-én Ungváron folytatódnak majd.
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
