Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a százezer Ukrajnában élő magyar állampolgár újra használhatja az anyanyelvét az iskolában, a kulturális területen, az adminisztrációban – fogalmazott Magyar Péter Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott brüsszeli, pénteki sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: nem volt semmilyen „link” a magyar források felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása, vagy az első fejezet megnyitása között.
Hangsúlyozta, az ukrán és a magyar fél között szakértői szinten már zajlanak a tárgyalások. Kiemelte, készítettek egy 11 pontos, jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról szóló javaslatot, ennek a teljesítését várják el az ukrán féltől.
Technikai szinten nagyon bíztatóak a tárgyalások – közölte, megjegyezve, reméli, hogy hamarosan lezárják az egyeztetéseket és Ukrajna garanciát ad rá, hogy a 11 pontot átülteti a saját jogszabályaiba. Ezt követően létrejöhet egy hivatalos találkozó a két külügyminiszter között – tette hozzá.
Kiemelte, továbbra is fenntartja azt az ajánlatát, hogy ezen ügyek lezárása után valahol Ukrajnában, de lehetőleg Kárpátalján szívesen találkozik egy politikai megállapodásra az ukrán elnökkel.
Készek vagyunk egy új fejezetet nyitni, szerintem itt az ideje egy új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban. Mi minden szomszédunkkal szeretnénk jó viszonyban lenni- jelentette ki.
„A kárpátaljai magyarság képviselőinek bevonásával megkezdődnek a magyar–ukrán szakértői szintű egyeztetések a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében” – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter hétfőn, Facebook-bejegyzésében azt követően, hogy a hétvégén erről állapodott meg Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel telefonos egyeztetésükön.
A magyar diplomácia vezetője közölte: mindkét fél kijelölte a tárgyalódelegációkat, amelyek első alkalommal online formában egyeztetnek. Már kedden kezdetét veszik azok a megbeszélések, amelyek fontos alapot teremthetnek a kisebbségi jogok mielőbbi, megnyugtató rendezéséhez – fűzte hozzá.
„Bízom benne, hogy a párbeszéd konstruktív és eredményes lesz, és a tárgyalások rövid időn belül kézzelfogható előrelépést hoznak a kárpátaljai magyar közösség számára. A delegációknak ehhez sok sikert és eredményes munkát kívánok” – fogalmazott Orbán Anita.
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
Mindent meg fogunk tenni a Kárpátalján élő magyarok egészségéért, békességéért és biztonságáért – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Facebook-oldalára szerda este feltöltött videóban a kárpátaljai dróntámadással összefüggésben.
A tárcavezető Ópusztaszeren, az új magyar kormány első ülésénének szünetében felvett videóban azt mondta: „most arról szeretnék szólni a Kárpátalján élő magyar testvéreinknek, hogy aggodalommal követjük azokat az eseményeket, amelyek a mai napon történtek, hogy Oroszország dróntámadást intézett kárpátaljai létesítmények ellen”.
Figyeljük és próbáljuk megérteni, hogy mi történt: azzal együtt, hogy a kormány már elítélte az orosz támadást, szeretnénk mindenben segítségére lenni magyar testvéreinknek, az ott élőknek, hogyha bármiféle szükségük van – fogalmazott.
Kapcsolatban vagyunk a magyar közösséggel, konzulokkal, és ha bármi olyan helyzet merül fel, amelyben Magyarország segítségre lehet, akkor segíteni fogunk – tette hozzá Tarr Zoltán.
Amíg sérülnek a kárpátaljai magyarok jogai és az emberi jogok, Ukrajna nem haladhat tovább az uniós csatlakozás útján – jelentette ki a kárpátaljai származású Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kedden.
Ferenc Viktória arról tájékoztatott, hogy a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja tavaly év végén kérdést intézett az Európai Bizottsághoz az ukrajnai háborús mozgósítás során elkövetett súlyos jogsértések kapcsán, mivel – mint fogalmazott – „a toborzóirodák hatalmukkal visszaélve jogellenes és embertelen bánásmódot alkalmaznak az érvényes halasztással rendelkező állampolgárokkal szemben”.
Az EP-képviselő közölte: Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos válaszában elismerte, hogy az Európai Bizottságnak tudomása van a jogsértésekről, de azok kezelését csak a csatlakozási tárgyalások megnyitása utánra halasztaná.
Ez azt jelenti, hogy Ukrajna diktálja a szabályokat: nem az emberi jogok tisztelete jelenti a csatlakozási tárgyalások első fejezete megnyitásának feltételét, hanem fordítva, utólag próbálnák orvosolni a jogsértéseket – hívta fel a figyelmet a fideszes politikus. Ez az EU alapértékeivel ellentétes logika, amely aggodalomra ad okot a csatlakozási folyamat tisztaságát és hitelességét illetően – jelentette ki.
„Képviselőtársaimmal arra keressük a választ, hogy az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások során az Európai Bizottság miként követi nyomon az emberi jogsértéseket. Vezet-e nyilvántartást ezekről, milyen lépéseket tesz megelőzésük érdekében, és mindez milyen hatással van az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalási fejezetek megnyitására” – fogalmazott.
Mindezt elengedhetetlen tisztázni. A kárpátaljai magyar közösséget érintő ügyek ugyanis, köztük a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem hallgatóinak esetei és Sebestyén József halálának körülményei csak néhány példát jelentenek abból a több ezer, az ukrán emberi jogi biztos által is elismert jogsértés közül, amelyek egyértelműen rámutatnak arra, hogy Ukrajnában súlyos, rendszerszintű problémák vannak az emberi jogok tiszteletben tartásával – emelte ki az EP-képviselő.
Végezetül hangsúlyozta: az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek jogfosztásai mellett az Európai Bizottság az alapvető emberi jogok megsértései felett is szemet huny. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az Európai Unió balliberális vezetése nem az Ukrajnában élő emberek érdekeit tartja szem előtt, hanem a kijevi hatalom kiszolgálását és saját geopolitikai érdekeinek érvényesítését. Mindezt akár az unió alapértékeinek és normáinak, köztük az EU-csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumoknak a semmibe vételével is. Ez elfogadhatatlan – tette hozzá Ferenc Viktória.
[type] => post [excerpt] => Amíg sérülnek a kárpátaljai magyarok jogai és az emberi jogok, Ukrajna nem haladhat tovább az uniós csatlakozás útján – jelentette ki a kárpátaljai származású Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott köz... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1769542020 [modified] => 1769586865 ) [title] => Ferenc Viktória: amíg sérülnek a kárpátaljai magyarok jogai, Ukrajna nem haladhat tovább az EU-csatlakozás útján [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=176330&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 176330 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 151572 [image] => Array ( [id] => 151572 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg [original_lng] => 50601 [original_w] => 768 [original_h] => 512 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ferenc-viktoria-ep.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1769579898:12 [_thumbnail_id] => 151572 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1393 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 659952317001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 2058 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 47 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Vélemények [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 13795 [1] => 362903 [2] => 2744 [3] => 21063 [4] => 63 ) [tags_name] => Array ( [0] => EU-csatlakozás [1] => Ferenc Viktória [2] => kárpátaljai magyarok [3] => nemzeti kisebbségek jogai [4] => Ukrajna ) ) [4] => Array ( [id] => 167638 [content] =>
A kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében, és határozottan ragaszkodni fog ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia a 2015 óta elvett nemzetiségi jogokat – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kiemelte, hogy továbbra is zajlanak különböző szintű tárgyalások az ukrán vezetéssel a kárpátaljai magyarok helyzetéről, a 2015 előtti kisebbségi jogok helyreállításáról.
„Ebből semmilyen módon nem kívánunk és nem is fogunk engedni. Óriási brüsszeli nyomás van rajtunk. Minden egyes külügyi tanácsülésen és minden egyes Európai Tanács-ülésen Brüsszel, az intézmények, az Európai Bizottság és számos tagállam kormánya próbálja elérni azt, hogy feladjuk ragaszkodásunkat a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak helyreállításához” – jelentette ki.
„Jelenleg Brüsszelben és az európai uniós tagországok döntő többségében úgy vélekednek, hogy nem helyes, hogy Magyarország kiáll a Kárpát-medencei és azon belül a kárpátaljai magyarok jogainak visszaadása mellett” – fűzte hozzá. „Mi azonban ezen nyomásgyakorlás dacára határozottan ragaszkodunk ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia mindazokat a nemzetiségi jogokat, amelyeket 2015 óta elvettek a kárpátaljai magyar nemzeti közösségtől” – folytatta.
Szijjártó Péter érintette a határon túli közösségekkel a kapcsolattartás fizikai előfeltételeit is, főként a határok átjárhatóságát. „Az illegális migrációval szembeni kormányzati álláspont továbbra is változatlan, azt semmilyen körülmények között nem engedjük, viszont a határt szabályosan átlépő emberek számára a lehető legtöbb és legzökkenőmentesebb lehetőséget kívánjuk biztosítani” – jegyezte meg. Majd kiemelte, hogy 2010 óta 47 új határátkelési lehetőséget adtak át, a legutóbb áprilisban a magyar–ukrán határon, ahogyan azt is fontos eredménynek nevezte, hogy Ungvár és Budapest között létrejött a közvetlen vasúti összeköttetés nemrég.
„Azon vagyunk, hogy a határon túli magyarok számára a jövőben is minden támogatást biztosítsunk. Folyamatosan egyeztetünk a határon túli magyar nemzeti közösségeket képviselő szervezetekkel, és ahogyan az eddig is volt, sem a kereket, sem a meleg vizet újra feltalálni nem akarjuk, hanem a határon túli magyar szervezetek által megfogalmazott kérések mentén nyújtunk segítséget” – összegzett Szijjártó Péter.
[type] => post [excerpt] => A kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében, és határozottan ragaszkodni fog ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia a 2015 óta elvett nemzetiségi jogokat – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügym... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1762257960 [modified] => 1762218551 ) [title] => Szijjártó Péter: a kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167638&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 167638 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 167639 [image] => Array ( [id] => 167639 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto.jpg [original_lng] => 74663 [original_w] => 1347 [original_h] => 758 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1762211352:12 [_thumbnail_id] => 167639 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1265 [_algolia_sync] => 494566986002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 154 [1] => 2744 [2] => 29117 [3] => 426 [4] => 63 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => kárpátaljai magyarok [2] => kisebbség védelem [3] => Szijjártó Péter [4] => Ukrajna ) ) [5] => Array ( [id] => 162563 [content] =>
Az Európai Parlamentben folytatódó vita középpontjába a béke került, amelyet az európai emberek egyre sürgetőbben követelnek. Ferenc Viktória a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője kiemelte, hogy Ukrajna lakosai is békére vágynak, miközben a kárpátaljai magyarokat diszkrimináció és jogkorlátozás sújtja.
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy „az Európában és az Ukrajnában élő emberek is békét szeretnének, túl régóta szenvednek már és nemcsak szenvednek, hanem meg is halnak a harctéren vagy már a besorozások során átélt embertelen bánásmód következtében”. Szavai szerint a kárpátaljai magyarokat nemcsak a háború borzalmai sújtják, hanem alapvető jogaik korlátozása is, írja az Origo.
A képviselő kiemelte, hogy Kárpátalján újra felbukkantak a magyarellenes, megfélemlítő feliratok, a határátkelésnél pedig diszkriminációval kell szembenézniük a magyar közösség tagjainak.
S mindez egy unióban törekvő országban történik – figyelmeztetett Ferenc Viktória. Bírálta azt a jelentést is, amely szerinte elfogultan méltatja Ukrajna kisebbségekkel kapcsolatos látszatintézkedéseit, miközben Magyarországot arra szólítja fel, hogy hagyja figyelmen kívül az Európai Unió koppenhágai kritériumait. A képviselő hozzátette: Magyarország tiszteletben tartja az EU csatlakozási feltételeit, védi a nemzeti kisebbségek jogait, és a békét szorgalmazza.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára újfajta dinamizmust, szellemiséget érez a magyar-ukrán kapcsolatokban. Szerinte ez alapot ad arra, hogy a következő hetekben, hónapokban ukrán részről elfogadható megoldást kínáljanak a kárpátaljai magyar kisebbség ügyében. Magyar Levente erről kedden beszélt, miután Budapesten tárgyalt Olha Sztefanyisinával, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével. „Reményt látok arra, hogy belátható időn belül eljutunk egy megállapodáshoz, ami a magyar pozíciót is alapvetően újraformálhatja Ukrajna euroatlanti integrációja vonatkozásában” – fogalmazott a politikus, aki ugyanakkor felidézte, hogy a magyar-ukrán viszonyt a 2010-es évek közepe óta kezdte terhelni a kárpátaljai magyar kisebbség jogi helyzete körüli kérdéskör, az egyes ukrán jogszabályok által teremtett bizonytalanság. Magyar Levente hozzátette: egyelőre nem sikerült olyan megoldást találni, amely teljes körűen rendezné, milyen feltételekkel tudja használni anyanyelvét a kárpátaljai magyar kisebbség az oktatásban, a közösségi élet különböző területein vagy az ügyintézés során. „Ma megállapodtunk abban, hogy a munkát fokozottabb fordulatszámra kapcsolva folytatja a két szakértő delegáció május közepén” – jegyezte meg az államtitkár. Az ukrán igazságügyi tárcát is vezető Olha Sztefanyisina azt emelte ki, hogy Ukrajna minden egyes kötelezettséget komolyan vesz, amely az országot az euroatlanti integráció irányába viszi. „Ide tartozik a kisebbségek jogainak védelme, a jószomszédi viszony ápolása is. Számunkra nagyon fontos, amit a kétoldalú viszonyban Magyarország nyújt számunkra, ideértve a háború elől oda menekültek ideiglenes védelmét” – tette hozzá. Mint fogalmazott: számos oktatási, kisebbségi kérdés vár megoldásra, de eljutottak odáig, hogy tervet állítottak fel a magyar fél által felvázolt mind a 11 pont rendezése érdekében. Olha Sztefanyisina az MTI kérdésére válaszolva közölte, hogy az ukrán-magyar konzultációk május 12-én Ungváron folytatódnak majd.
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
Nem engedünk semmiféle félrebeszélésnek, ha a kárpátaljai magyarok jogairól van szó: Ukrajnának maradéktalanul rendeznie kell a magyar kisebbség jogainak védelmét – jelentette ki Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A fideszes EP-képviselő arról tájékoztatott, hogy Marta Kos bővítésért felelős biztossal folytattak eszmecserét az Európai Parlament külügyi és költségvetési bizottságainak képviselői az Ukrajna helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési erőfeszítéseit segítő úgynevezett Ukrajna-eszközről.
„Ukrajna újjáépítéséről, modernizációjáról beszélünk, miközben még tart a rombolás. Nagy a kockázat: mert amit ma felépítenek, holnap már talán romokban hever. Emberek halnak meg. Katonák, civilek, köztük nők és gyerekek olyan testi és lelki szörnyűségeket élnek át, amelyek életre szóló, generációkon átívelő traumákat okoznak”
– fogalmazott.
A fideszes politikus hangsúlyozta: az egész társadalmat érintő probléma megoldásában az első és legfontosabb lépésnek a béke megteremtésének kell lennie. Elengedhetetlennek nevezte, hogy az Ukrajna számára küldött uniós támogatásokat „a sok nehézséget megélt nép” valós szükségleteinek biztosítására használják fel.
Marta Kos az uniós bizottság részéről konkrét programot nem nevezett meg, amely a háborút átélt lakosság mentális egészségét érintené – jegyezte meg.
A nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartását illetően Ferenc Viktória meglepőnek nevezte az uniós biztos azon kijelentését, miszerint Ukrajnát dicséret illeti, amiért hajlandó volt figyelembe venni azokat a kéréseket, amelyeket Magyarország a mintegy 150 ezres kárpátaljai magyar közösség jogainak tiszteletben tartását illetően megfogalmazott.
A kisebbségi jogok helyreállítása nem történt meg – hívta fel a figyelmet. Ukrajnának a magyar kisebbség jogainak védelmét maradéktalanul rendeznie kell – tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
A Magyar Leventével folytatott találkozón Viktor Mikita tájékoztatta magyar kollégáját az ukrajnai magyarok kárpátaljai támogatására irányuló intézkedésekről. Az elmúlt három évben sikerült blokkolni Oroszország számos próbálkozását, hogy etnikai feszültséget keltsen Ukrajna és Magyarország között, amelynek középpontjában, az ellenség tervei szerint, a többnemzetiségű Kárpátalja állt volna. Ez a munka folytatódik megszakítás nélkül.
Kárpátalján a helyi lakosság mintegy 80%-a úgy véli, hogy nincs semmiféle feszültség az ukránok és magyarok között a régióban. Ez 17%-kal több, mint a háború kezdetén ismert adatok.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy államunk ezen a területen végzett munkája hatékony, kölcsönös támogatás, megértés és bizalom alakult ki a régióban. Nagy erőfeszítéseket tettünk ennek érdekében, és az elért eredmény világos jelet küld Magyarországnak és az európai közösségnek, hogy Ukrajna a háború ellenére teljesíti az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalások során vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor továbbra is megteremtjük a feltételeket a kárpátaljai magyarok visszatérésére Ukrajnába. Jelenleg a régió területén egy nagy ipari klaszter alakult ki, amely lehetőséget ad mindenkinek, aki visszatér, hogy szakmájában munkát találjon és teljes életet élhessen otthon, családja és szerettei mellett
– olvashatjuk Viktor Mikita, Ukrajna Elnöki Hivatalának helyettes vezetőjének közösségi oldalán.
Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes megígérte, hogy Ukrajna maradéktalanul teljesíti Magyarország 11 nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos követelményét az Európai Unióhoz való csatlakozása során. Sztefanisina ezt az Ukrajna uniós csatlakozásáról tartott első kormányközi konferencián jelentette ki.
Ukrajna maradéktalanul teljesíti Magyarország nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kéréseit, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
„Mostantól őszintén elkötelezettek vagyunk amellett, hogy megoldjuk és ennek alapján maradéktalanul megvalósítsuk a magyar részről kiemeltként felvetett, a nemzeti kisebbségek jogai védelmének erősítését célzó 11 kérdést, és folytatjuk a kétoldalú egyeztetéseket a magyar féllel” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Megjegyezte, hogy Ukrajna kész további lépéseket tenni a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében, amelyről „párbeszéd útján és a Magyarországgal kötött megállapodások alapján, jóhiszeműen, a bizalom, a kölcsönös megértés valamint tisztelet elősegítéseként állapodott meg”.
A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna visszaadja a magyar kisebbségének mindazokat a jogait, amelyek 2015 előtt megvoltak: a magyar nyelv szabad használatát az oktatásban, a kultúrában és közéletben, valamint a politikai képviseletet a régiós és országos szinten.
Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásai az Európai Unióhoz a napokban kezdődtek el.
