Az Egyesült Államok védnöksége alatt folytatott tárgyalások során megvitatott 20 pontos béketerv kezdeti tervezetei Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának dátumát 2027-re tűzték ki, ez a rendelkezés azonban jelenleg felülvizsgálat alatt áll az egyes uniós tagállamok kifogásai miatt – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt írta, hogy az Európai Unión belüli konszenzus hiánya okozta Ukrajna csatlakozása konkrét feltételeinek felülvizsgálatát, annak ellenére, hogy Washington Kijev európai integrációját a szélesebb körű békés rendezés egyik kulcsfontosságú elemének tekintette. Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta, hogy Ukrajna EU-csatlakozása „nagyon bátor politikai akaratot” igényel a blokk összes tagállamától.
„Fontos Ukrajna és Európa számára, hogy minden uniós ország egyértelmű politikai kötelezettséget vállaljon mielőbbi csatlakozásunkra, lehetőleg konkrét dátummal” – jegyezte meg Kacska. Megerősítette, hogy Kijev továbbra is reménykedik az európai integrációs folyamat felgyorsulásában a békemegállapodás keretében, de elismerte, hogy jelenleg nincs elfogadott csatlakozási dátum.
Az EU emellett megvitatja magának a bővítési mechanizmusnak a felülvizsgálati lehetőségét, elsősorban egy kétszintű tagsági modell létrehozását. Egy ilyen megközelítés lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy az összes követelmény teljes teljesítése előtt csatlakozzon az EU-hoz, de korlátozott hozzáféréssel bizonyos előnyökhöz.
Korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Ukrajna potenciálisan 2030-ra állhat készen a csatlakozásra. Kacska szerint ugyanakkor geopolitikai szükségszerűség miatt ez a folyamat jelentősen lerövidülhet, bár a végső feltételek továbbra is tárgyalások tárgyát képezik.
Az Ukrajna, az USA és az EU közötti tárgyalások a háború utáni újjáépítés finanszírozásának kérdését is érintik, amelynek volumene 2040-ig mintegy 800 milliárd euróra becsülhető, valamint a további pénzügyi segítségnyújtás feltételeit és a korrupcióellenes kötelezettségek teljesítését.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok védnöksége alatt folytatott tárgyalások során megvitatott 20 pontos béketerv kezdeti tervezetei Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának dátumát 2027-re tűzték ki, ez a rendelkezés azonban jelenleg felülvizsgálat alatt áll ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1769465280
[modified] => 1769448285
)
[title] => Néhány EU-tagállam ellenzi Ukrajna 2027-es európai uniós csatlakozását az Egyesült Államok tervének megfelelően – FT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=176260&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 176260
[uk] => 176263
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 176261
[image] => Array
(
[id] => 176261
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kacska-1.jpg
[original_lng] => 22714
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kacska-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kacska-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kacska-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kacska-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kacska-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kacska-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kacska-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1769441191:8
[_thumbnail_id] => 176261
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1354
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ea084b07ecc823d7220ea90bfb42f5f1] =>
🇺🇦🇪🇺 Ukrainian draft peace plan envisages EU accession by January 1, 2027, - FT pic.twitter.com/iMQ2FbBgwV
🇺🇦🇨🇿 Ukrajinci a přátelé Ukrajiny se spojili v historickém centru Prahy do živého řetězu jednoty přes Karlův most u příležitosti Dne sobornosti Ukrajiny. pic.twitter.com/i4LjNRYnGl
Volodimir Zelenszkij elnök kedden aláírta a 10313. számú törvényt a katonai szolgálatra korlátozottan alkalmas férfiak ismételt katonaorvosi vizsgálatáról – számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapjára és Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a törvény kimondja, hogy azok a férfiak, akikről megállapították, hogy korlátozott a katonai szolgálatra való alkalmasságuk, kötelesek 9 hónapon belül ismételt katonaorvosi vizsgálaton átmenni. Ez abból adódik, hogy Ukrajnában eltörölték a fegyveres erőkben való szolgálatra vonatkozó „korlátozott alkalmasság” fogalmát. Ugyanezen törvény előírja a katonák és rendőrök szociális védelemhez való jogának biztosítására vonatkozó normákat.
Ahogy Zseleznyak megállapította, a törvényt jelentős mértékben módosították, mindenekelőtt:
lehetővé vált, hogy a katonák legfeljebb 12 hónapig orvosi kezelésen maradjanak, beleértve külföldön anélkül, hogy négy hónap elteltével személyesen át kellene esniük katonaorvosi vizsgálaton;
a törvényben 15 millió hrivnya összegű pénzbeli juttatást állapított meg az elesett védő családja számára.
Megtartották a Védelmi Beszerzések Ukrajnának Stratégiai Felülvizsgálata létrehozásáról szóló alakuló konferenciát. Erről az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes sajtószolgálata számolt be.
„Március 18-19-én alakuló konferenciát tartottak Luxemburgban a védelmi beszerzések stratégiai felülvizsgálatának elindítására, amely a Szövetség átfogó segítségnyújtási csomagjának egyik kiemelt projektje. A felülvizsgálat célja, hogy segítse Ukrajnát a védelmi beszerzési rendszer reformjában annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a NATO gyakorlatával és szabványaival” – áll az üzenetben.
Am heutigen orthodoxen Osterfest denken wir besonders an die vielen orthodoxen Christinnen und Christen in der Ukraine, die dieses Fest nicht im Kreis ihrer Familie, nicht in Frieden feiern können. Klar ist: Wir unterstützen die Ukraine – so lange wie nötig.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) May 5, 2024
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
A Legfelső Tanács felülvizsgálatra visszaküldi a mozgósítás, a katonai nyilvántartásba vétel és a katonai szolgálat szabályainak módosításárról szóló törvénytervezetet, amelyet a kormány nyújtott be a parlamentnek – közölte csütörtökön David Arahamija, a Nép Szolgája párt parlamenti frakcióvezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Arahamija jelezte, hogy ma zárt ülésre került sor a hadvezetéssel és az Érdekegyeztető Tanács is zárt ülést tartott. Jelen volt Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Szerhij Saptala vezérkari főnök, Rusztem Umerov védelmi miniszter, a Legfelső Tanács vezetése, a frakció- és bizottsági vezetők – tette hozzá.
„A fő kérdés a mozgósítás, a katonai nyilvántartásba vétel és a katonai szolgálat javításáról szóló 10378. számú törvénytervezet” – írta a frakcióvezető. Emlékeztetett arra, hogy a dokumentum megvitatása a nemzetbiztonsági, honvédelmi és hírszerzési bizottságban zárt módban, a minősített adatok kezeléséről szóló törvény előírásainak betartásával zajlott.
„Nagy vita volt. Megértjük a katonai parancsnokság kérését, és készek vagyunk eleget tenni. De nem minden normát lehet támogatni. Egyes rendelkezések közvetlenül sértik az emberi jogokat, vannak, amelyek nem optimálisan vannak megfogalmazva. Ezt nyíltan elmondták a hadvezetésnek” – közölte Arahamija.
A frakcióvezető hozzátette: minden politikai erő megértette és támogatja a mozgósítás szükségességét. „Az ülés eredménye szerint a törvénytervezet visszakerül a kezdeményezőhöz. Ezzel együtt a bizottságban és a munkacsoportokban kidolgozott javaslatokat is továbbítjuk” – foglalta össze David Arahamija.
Elutasította Brazíliában a választási ügyekben illetékes bíróság helyi idő szerint szerdán a hivatalban lévő elnök, Jair Bolsonaro pártjának kérvényét arra vonatkozóan, hogy vizsgálják felül az októberi elnökválasztás eredményét, amely Luiz Inácio Lula da Silva győzelmét mutatja.
A Liberális Párt nem mutatott be semmiféle bizonyítékot arra, hogy választási csalás történt volna – közölte Alexandre de Moraes, a bíróság elnöke, aki a panaszosok elutasításán túl 23 millió real pénzbírságot is kiszabott a kérvényezőkre amiatt, hogy azok – megítélése szerint – rosszindulatú és felelőtlen módon jogi csatározást próbáltak kirobbantani.
A választási eredmény felülvizsgálatára vonatkozó kérvényt Bolsonaro pártja arra hivatkozva nyújtotta be kedden, hogy helyrehozhatatlan szabálytalanságokat tapasztaltak az elektronikus szavazógépekkel kapcsolatban, amelyek hatással lehettek a végkimenetelre.
A brazíliai elnökválasztás október 30-án tartott második fordulójában a jobboldali Bolsonaro igen szoros versenyben maradt alul a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva korábbi államfővel szemben: Bolsonaro a szavazatok 49,1 százalékát, míg Lula a voksok 50,9 százalékát szerezte meg. Bolsonaro mindeddig nem ismerte el nyíltan a vereségét, bár alelnöke, Hamilton Mourao ezt megtette a választás után pár nappal. Mourao azt is kijelentette, nem gondolja, hogy csalás történt volna a választáson.
Luiz Inácio Lula da Silva január 1-jén lép hivatalba.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Nincs értelme a minszki megállapodások felülvizsgálatának a donbászi konfliktus megoldása érdekében, a dokumentum nagyon világos lépéseket tartalmaz – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter a kijevi tárgyalásai után szerdán, adta hírül az rbc.ua hírportál az Amerika Hangja rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Blinken a rádiónak nyilatkozva elmondta: „nem hiszem, hogy szükség lenne ezek felülvizsgálatára, mert számos nagyon világos lépést tartalmaznak, amelyeket mindkét félnek meg kell tennie.” Hozzátette: „és elmondhatjuk, hogy Ukrajna ezek közül a lépések közül sokat megtett, vagy elkezdte azok megtételét.
A külügyminiszter ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország gyakorlatilag semmit sem tett a minszki egyezményekben előirányzott lépések tekintetében. „Az első kérdés az, hogy Oroszország mennyire komolyan kész a donbászi probléma megoldására a minszki folyamat keretein belül” – mondta, aláhúzva: egyetért azzal, hogy most ez az egyetlen út. Emlékeztetett arra, hogy hamarosan létre kell jönnie egy normandiai formátumú találkozónak, ami lényegében megint egy Oroszország szándékainak a tesztelése lesz.
Olekszandr Tkacsenko, a Nép szolgája parlamenti képviselője, a Legfelső Tanács Humanitárius és információs politika bizottságának vezetője szerint a tavaly áprilisban elfogadott nyelvtörvény (más néven a totális ukránosításról szóló törvény) számos kockázati tényezőt tartalmaz a társadalom számára.
Ezt a Glavkom-nak adott interjújában jelentette ki.
„Mondjuk a pénzbírság kérdése az ukrán nyelv használatáért a szolgáltatás területén” – mondta Tkacsenko. Elmondása szerint a képviselők a humanitárius és információs politika bizottságának tagjaival együtt a nyelvi kérdéssel foglalkozó nemzeti kerekasztal előkészítésébe kezdtek bele. A jogalkotók egy kompromisszumos megoldást szeretnének elérni, amely egyesítené az országot.
„Ez egy nehéz kérdés. Szakembereket, tudósokat és szakértőket fogunk bevonni a tanácskozásba. Ezért, ha elkezdjük ezt az eszmecserét, és továbblépünk, akkor számolnunk kell azokkal a kockázati tényezőkkel, amelyekkel szembesülünk a folyamat során. Ez a tanácskozás a közeljövőben elkezdődik. Azok a tudósok, akiket megkerestünk az ajánlatunkkal, hála Istennek visszajeleztek, nemsokára megkezdhetjük. A társadalom régóta vár egy őszinte, nyugodt eszmecserére ebben a kérdésben. Csak átfogó törvénymódosítást érdemes kezdeményezni. A média-törvényben emiatt szinte érintetlen maradt a nyelvi kérdés” –mondta Tkacsenko.
Emlékeztetőül: 2019. április 25-én fogadta el a
Legfelső Tanács a №5670-д számú törvényjavaslatot „Az ukrán nyelv állami
nyelvként való működésének biztosításáról”. Májusban Petro Porosenko akkori
elnök aláírta a törvényt. Korábban a Minisztertanács a mindennapi életben
75%-ra szándékozta emelni az ukrán nyelv használatát. Akkor Monahova nyelvi ombudsman
mondta el, miként fogják bírságolni a szolgáltatás területén dolgozókat az
ukrán nyelv használatának elmulasztása miatt.
