António Costa és Ursula von der Leyen személyesen támogatják az ukrán népet és annak elnökét.
Az EU legmagasabb vezetése – az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke – bejelentette, hogy 2025. február 24-én, a teljes körű háború harmadik évfordulója alkalmából Kijevbe látogat. Erről António Costa, az Európai Tanács elnöke számolt be a közösségi médiában, csütörtökön, február 20-án.
„Ezen alkalomból úgy döntöttem, hogy Kijevbe látogatok, Ursula von der Leyennel együtt, hogy megerősítsük támogatásunkat a hős ukrán nép és a demokratikusan megválasztott elnök, Volodimir Zelenszkij iránt” – írta Costa, utalva Donald Trump amerikai elnök Zelenszkijre tett kijelentésére.
Először került magyar vezető az Európai Unió egyik hivatalos intézményének élére: Tüttő Katát választották a Régiók Európai Bizottságának (RB) elnökévé. A testület az EU önkormányzati és regionális képviselőinek fóruma, amely a helyi szintű érdekeket és szempontokat érvényesíti az uniós döntéshozatalban.
Tüttő megválasztása jelentős politikai siker, amely elismerést jelent Budapest számára, de egyben lehetőség Magyarországnak is arra, hogy nagyobb szerepet kapjon az uniós regionális politikában. Az új elnök egy olyan időszakban veszi át az intézmény irányítását, amikor az EU-nak számos kihívással kell szembenéznie, a gazdasági és energiaválságtól kezdve a klímavédelmi és társadalmi ügyekig – írja közleményében a Fővárosi Önkormányzat.
Ebben arról is írnak, hogy Budapest korábbi városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese a fővárosban töltött ötéves munkája során számos nehéz helyzettel szembesült, beleértve a járványkezelést, az energiaválságot és az árvízvédelem kérdését. A fővárosi vezetésben végzett munkájáért méltatták szakmai elkötelezettségét és problémamegoldó készségét.
A Régiók Európai Bizottsága egy tanácsadó szervezet, amely az EU 27 tagállamának helyi és regionális önkormányzatait képviseli.
Véleményeket és javaslatokat fogalmaz meg az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács számára olyan kérdésekben, amelyek regionális és helyi szinten is érintik az uniós polgárokat.
Az RB célja, hogy biztosítsa az önkormányzatok és a régiók beleszólását az uniós döntésekbe, különös tekintettel a kohéziós politikára, a fenntartható fejlődésre és az éghajlatváltozásra adott helyi válaszokra.
[type] => post
[excerpt] => Tüttő Katát választották a Régiók Európai Bizottságának (RB) elnökévé. A testület az EU önkormányzati és regionális képviselőinek fóruma, amely a helyi szintű érdekeket és szempontokat érvényesíti az uniós döntéshozatalban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740062880
[modified] => 1740053792
)
[title] => Először került magyar vezető az Európai Unió egyik hivatalos intézményének élére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=141656&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 141656
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 141657
[image] => Array
(
[id] => 141657
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/tutto-kaa-734019.jpg
[original_lng] => 188667
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/tutto-kaa-734019-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/tutto-kaa-734019-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/tutto-kaa-734019-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/tutto-kaa-734019-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/tutto-kaa-734019.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/tutto-kaa-734019.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/tutto-kaa-734019.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740046890:12
[_thumbnail_id] => 141657
[_edit_last] => 12
[views_count] => 593
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13144
[1] => 855815
[2] => 855817
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unio
[1] => Régiók Európai Bizottsága
[2] => vezető
)
)
[2] => Array
(
[id] => 141149
[content] =>
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap Münchenben új kezdeményezéseket jelentett be Ukrajnával kapcsolatban, hangsúlyozta, hogy Európa egységesen támogatja az országot – számolt be az rbc.ua hírportál Kallas X-bejegyzésére(Twitter) hivatkozva.
A jelentés szerint az európai főképviselő azt írta, hogy a 2025. évi Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia lezárásakor a még Münchenben tartózkodó uniós külügyminiszterei „jót vitáztak”. „Európa egységesen támogatja Ukrajnát és erősíti saját védelmünket. A közeljövőben új kezdeményezésekkel fogunk előállni ezeknek (a kezdeményezéseknek – a szerk.) az előremozdítására” – jegyezte meg.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter a Twitteren hozzátette: világosan megértik, hogy szükség van Ukrajna további támogatására, az Oroszországra nehezedő fokozott nyomásra, valamint Európa védelmi képességeinek megerősítésére. „Továbbra is haladunk előre” – ismételte meg Kallas üzenetét.
Európai országok egy csoportja titokban tervet dolgoz ki, hogy békefenntartó csapatokat küldjön Ukrajnába, mert Európában aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Államok biztonsági prioritásai más területeken vannak – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Associated Press amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány megjegyezte, hogy Nagy-Britannia és Franciaország jár élen a lehetséges békefenntartó misszió felé irányuló erőfeszítésekben. Az európai országok elkezdték tanulmányozni, milyen erőkre lehet szükség. Aggályok merültek fel azonban, hogy Donald Trump amerikai elnök az Európai Unió nélkül is alkut köthet Vlagyimir Putyin orosz diktátorral.
Az AP szerint 2024 decemberében, Trump beiktatása előtt vezetők és miniszterek csoportja találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Mark Rutte NATO-főtitkár brüsszeli főhadiszállásán. Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Lengyelország képviselői mellett magas rangú uniós tisztviselők is jelen voltak. A tárgyalások Emmanuel Macron francia elnök 2024 elején előterjesztett elképzelésén alapultak. De azután kritikát kapott. A kiadvány hozzátette, hogy a békefenntartó erők jellege a békeszerződés feltételeitől és egyéb tényezőktől függ.
„Nagyon korai szakaszban vagyunk” – mondta Hanno Pävklur észt védelmi miniszter a müncheni biztonságpolitikai konferencia margóján az Associated Pressnek adott interjújában. Szerinte a különféle viták és pletykák ellenére „kritikus fontosságú”, hogy az európai szövetségesek a terv kidolgozása előtt megértsék, milyen lesz az ukrajnai kapcsolati vonal.
Az észt miniszter hangsúlyozta: ha Oroszország és Ukrajna mindkét oldalon pár ezerre csökkenti a frontvonalon lévő erőit, akkor „nem lesz probléma, Európának is ott lennie”, de sokkal nehezebb lesz, ha a konfliktus befagy.
Európa támogatni fogja Ukrajnát, ha nem egyezik bele az USA és Oroszország között megkötött békemegállapodásba, bármilyen gyors megoldás rossz lesz, és nem fog működni – jelentette ki csütörtökön Kaja Kallas uniós külügyminiszter újságírókkal folytatott beszélgetése során, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kallas elmondta: „Bármilyen nélkülünk kötött megállapodás meghiúsul, mert Európára és Ukrajnára is szükség van ennek a megállapodásnak a végrehajtásához. Ha nem ülünk a tárgyalóasztalnál, bármiben meg lehet állapodni, de a végrehajtás hiánya miatt minden meghiúsul.”
Az EU külügyminisztere hangsúlyozta, hogy minden gyors megoldás rossz lenne, és nem működne. „Ha Ukrajna ellenáll, Európa támogatni fogja az elveit. Igen, 20 %-kal kisebbek vagyunk, ha az Egyesült Államok visszavonul, de Ukrajna meg fogja védeni a szuverenitását és területi integritását. És ebben egyek vagyunk” – mutatott rá Kaja Kallas.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Európa támogatni fogja Ukrajnát, ha nem egyezik bele az USA és Oroszország között megkötött békemegállapodásba, bármilyen gyors megoldás rossz lesz, és nem fog működni – jelentette ki csütörtökön Kaja Kallas uniós külügyminiszter újságírókkal foly...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1739473620
[modified] => 1739470502
)
[title] => Európa támogatni fogja Ukrajnát, ha nem egyezik bele az Egyesült Államok és Oroszország közötti megállapodásba – Kallas
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=140806&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 140806
[uk] => 140816
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 100877
[image] => Array
(
[id] => 100877
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/282725-65a6731d319696-00621882.jpg
[original_lng] => 130801
[original_w] => 1338
[original_h] => 814
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/282725-65a6731d319696-00621882-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/282725-65a6731d319696-00621882-300x183.jpg
[width] => 300
[height] => 183
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/282725-65a6731d319696-00621882-768x467.jpg
[width] => 768
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/282725-65a6731d319696-00621882-1024x623.jpg
[width] => 1024
[height] => 623
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/282725-65a6731d319696-00621882.jpg
[width] => 1338
[height] => 814
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/282725-65a6731d319696-00621882.jpg
[width] => 1338
[height] => 814
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/282725-65a6731d319696-00621882.jpg
[width] => 1338
[height] => 814
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1739463762:8
[_thumbnail_id] => 100877
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1150
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2089
[1] => 13144
[2] => 29066
[3] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => béketárgyalás
[1] => Európai Unio
[2] => Kaja Kallas
[3] => Ukrajna
)
)
[5] => Array
(
[id] => 140512
[content] =>
Az EU áprilisban 1,9 milliárd eurós második részletet tervez átutalni Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek révén.
Az Európai Unió tervezi, hogy elfogadja a 16. szankciós csomagot Oroszország ellen a háború harmadik évfordulójára.
A befagyasztott orosz eszközökből származó rendkívüli bevételeket arra használjuk, hogy segítsünk Ukrajnának az önvédelemben és az újjáépítésben. Az első részlet 1,5 milliárd euró volt, amelyet tavaly nyáron utaltunk át, a második részlet – 1,9 milliárd euró – áprilisban érkezik. Ezen kívül az EU aláírta a G7-es hitelt Ukrajnának, ahol mi vagyunk a fő hozzájárulók. A támogatásunk folytatódik. Csak idén az EU támogatása Ukrajna költségvetésében több mint 30 milliárd euróra rúgott
Január 27-én, hétfőn, az EU külügyminiszterei a brüsszeli EU Tanácsi ülésük során döntöttek a szankciók meghosszabbításáról Oroszország ellen.
Erről az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas számolt be.
Európa teljesíti a kötelességét: Az EU külügyminiszterei most épp jóváhagyták, hogy ismét meghosszabbítják a szankciókat Oroszország ellen. Ez továbbra is megvonja Moszkvától azokat a bevételeket, amelyek a háború finanszírozására szolgálnak. Oroszországnak meg kell fizetnie a kárt, amit okozott
– hangsúlyozta Kallas.
Az Európai Unió minden hat hónapban megújítja a hatályos szankciókat Oroszország ellen, amihez mind a 27 tagállam egyhangú szavazata szükséges.
Az Európai Unió világos üzenetet küld Moszkvának: „Minél tovább tart a háború, annál magasabb ára lesz Oroszország gazdasága számára” – figyelmeztetett Ursula von der Leyen.
Az EU már megkezdte a 16. szankciós csomag tervezését Oroszország ellen – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a szankciók már most is negatívan hatnak Oroszország gazdaságára.
„A rubel a háború kezdete óta a legalacsonyabb szinten van, annak ellenére, hogy az orosz központi bank masszív ellenlépéseket tett. Az infláció egyes orosz gazdasági szektorokban 70%-ra nőtt”
Az európai országok békefenntartó csapatok Ukrajnába küldéséről tárgyalnak, ezt Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte, és a vita a kezdeti szakaszban van – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány azt írta, hogy az európai vezetők ragaszkodnak ahhoz, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai és gazdasági támogatások növelésére összpontosítsanak. Ugyanakkor semmi jelét nem látják annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor készen állna a tárgyalásra. Ennek ellenére számos európai tisztviselő még mindig tárgyal a békefenntartók Ukrajnába küldésének lehetőségéről.
A Reuters értesülései szerint Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök kizárta amerikai csapatok részvételét a békefenntartó misszióban. Azt mondta, hogy az európaiaknak maguknak kell betölteniük ezt a szerepet a tárgyalásokon. Ez arra utalhat, hogy a békefenntartó misszió megtörténik attól függetlenül, hogy Kijev kap-e biztonsági garanciákat a NATO-tagságon keresztül, ahogy azt reméli, vagy kétoldalú garanciákat.
Még ha lenne is biztonsági garancia a NATO részéről, honnan jönne a lendület a helyszínen? Európai lenne, így a hadseregparancsnokaink már olyan terveket készítenek, amelyeket a jövőben mérlegelhetnek az európai vezetők
– mondta el egy forrás a kiadványnak.
A Reuters forrása szerint olyan nagy európai országok alkothatják a haderő zömét, mint Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Nagy-Britannia. A hírszolgálat becslése szerint a békefenntartó missziót öt-nyolc országból álló koalíció hozhatja létre. Az elemzők azonban eltérő becsléseket adnak ezen erők számáról. Végül is sok múlik a konkrét küldetésükön.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei döntése értelmében 2025. január 1-jétől megszűnnek a személyellenőrzések Bulgária és Románia közös belső szárazföldi határain – tájékoztatott csütörtökön az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége.
A brüsszeli közlemény Pintér Sándort, az uniós tanács elnökségét betöltő Magyarország belügyminiszterét idézte, aki történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban.