Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy az Oroszország elleni 18. szankciócsomag tervezetéhez további intézkedéseket csatoljanak Belarusz ellen, valamint szankciókat vezessenek be azokra a szoftverekre, amelyeket orosz bankok használnak – a frissített tervezet a hét végéig elkészül.
Egy másik diplomata pontosította, hogy a tagállamok szintén javaslatot tettek az Oroszország elleni 18. szankciócsomag kiegészítésére, amelyben szerepel a szankciók esetleges kijátszásának további korlátozása, az orosz cégek kriptovaluta-piaci tevékenységének korlátozása, valamint az orosz diplomaták EU-n belüli mozgásának korlátozása.
„A Coreper még a hét folyamán visszatér a 18. csomag tárgyalásához. Úgy tűnik, a tagállamok már közel járnak a kompromisszumhoz. Ugyanakkor még jelentős mennyiségű munka vár ránk, főleg technikai szinten – ezért valószínűtlen, hogy a szankciókat még ezen a héten elfogadják” – tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy az Oroszország elleni 18. szankciócsomag tervezetéhez további intézkedéseket csatoljanak Belarusz ellen, valamint szankciókat vezessenek be azokra a szoftverekre, amelyeket orosz bankok használnak – ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1750158540
[modified] => 1750109771
)
[title] => Az Európai Bizottság a hét végéig módosításokat terjeszt elő a 18. szankciócsomaghoz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=154087&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 154087
[uk] => 154044
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 154047
[image] => Array
(
[id] => 154047
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4.jpg
[original_lng] => 357838
[original_w] => 1272
[original_h] => 666
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4-1024x536.jpg
[width] => 1024
[height] => 536
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4.jpg
[width] => 1272
[height] => 666
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4.jpg
[width] => 1272
[height] => 666
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/nyz4u25d3f-bigjpg1a37310f293786683f8a93ea2c38c2c4.jpg
[width] => 1272
[height] => 666
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1750098971:5
[_thumbnail_id] => 154047
[_edit_last] => 5
[views_count] => 396
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 128640175002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 601
[1] => 154
[2] => 124
[3] => 52222
[4] => 418582
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Bizottság
[1] => Európai Unió
[2] => Oroszország
[3] => Oroszország elleni szankciók
[4] => szankciós csomag
)
)
[1] => Array
(
[id] => 153983
[content] =>
Robert Fico szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy országa az Oroszország elleni újabb uniós szankciócsomagról szóló szavazás elhalasztását fogja kérni, egészen addig, amíg a gázszállítás kérdését meg nem tárgyalják.
A szlovák kormányfő arra utasította Jurij Blanar külügyminisztert, hogy kezdeményezze a szavazás elnapolását a június 18-i, szerdai ülésig, amikor az orosz gázszállítások témáját napirendre tűzik – írja a Denník N.
Fico hangsúlyozta, hogy Pozsony biztosítékokat szeretne kapni arról, hogy elegendő gázkészlet áll majd rendelkezésre, és hogy nem következik be gyors áremelkedés a szlovák háztartások számára. „Szlovákiának nincs oka arra, hogy Ukrajna miatt szenvedjen” – fogalmazott a miniszterelnök, ezzel is jelezve, hogy országa elsősorban saját energetikai biztonságát helyezi előtérbe a szankciós politika kialakításakor.
Újabb szankciókat jelentett be az Európai Unió. Ezúttal orosz és fehérorosz mezőgazdasági termékekre vetett ki vámot az EU.
Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el csütörtökön, amely szerint az EU új vámokat vet ki minden Oroszországból és Fehéroroszországból származó, korábban hasonló intézkedés által nem érintett mezőgazdasági termékekre és bizonyos műtrágyákra.
A brüsszeli közlemény szerint mindazon mezőgazdasági termékeket – amelyekre még nem vonatkoztak külön vámok – érintő új szabályozás célja az EU importfüggőségének csökkentése az érintett termékektől, valamint az orosz exportbevételek csökkentése.
Az intézkedéssel az EU korlátozni kívánja az orosz-ukrán háború finanszírozásának lehetőségét. Ennek érdekében a vámok végrehajtását szorosan figyelemmel fogják kísérni, hogy megvédjék az unió műtrágyaiparát és gazdálkodóit. A műtrágyákra vonatkozó vámemelés fokozatosan, hároméves átmeneti időszak alatt történik.
A jogszabály hatálybalépését követően az uniós vámok az Oroszországból származó összes mezőgazdasági termékre vonatkoznak majd, mivel minden más mezőgazdasági termékekre már vonatkoznak vámok. Az új vámok azon termékeket érintik, amelyek 2023-ban az Oroszországból származó összes mezőgazdasági import mintegy 15 százalékát tették ki.
Az orosz és fehérorosz gazdaságot gyengítené az EU
„Az orosz hadigazdaság gyengítése mellett az új vámok hozzájárulnak az EU Oroszországtól és Fehéroroszországtól való függőségének csökkentéséhez, valamint fellendítik az ellátás diverzifikálását és a hazai termelést. Biztosítja a stabil műtrágyaellátást, és ami döntő fontosságú, fenntartva a megfizethetőséget az uniós gazdálkodók számára” – áll a közleményben.
A rendelet július elsején lép hatályba.
Az érintett műtrágyák Oroszországból származó importja az unió teljes importjának több mint 25 százalékát tette ki 2023-ban, ami körülbelül 3,6 millió tonnát jelent 1,28 milliárd euró értékben.
Az Európai Tanács elnöke szerint véget kell vetni Oroszország háborújának Ukrajnában. António Costa a közelgő EU-csúcs kapcsán Ukrajna és Moldova esetleges tagságáról is beszélt.
Célunk változatlan: véget vetni Oroszország agresszív háborújának, és átfogó, igazságos és tartós békét teremteni Ukrajnában, az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapelvei szerint – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke, a június 26-27-re tervezett uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében csütörtökön.
A kétnaposra tervezett brüsszeli csúcsra szóló, az interneten is közzétett meghívólevelében Costa kiemelte, hogy Ukrajna fáradhatatlanul törekszik a valódi békefolyamat lehetővé tételére. Az Európai Unió pedig továbbra is ugyanilyen rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát.
Costa elmondta, hogy a vezetők áttekintik majd az orosz-ukrán háború kapcsán kialakult diplomáciai helyzetet, nyomon követik az EU támogatását, és foglalkoznak Ukrajna uniós tagsága felé vezető úttal. Elárulta azt is, hogy a csúcstalálkozó napirendjén szerepel majd Moldova uniós csatlakozási folyamatának támogatása is.
Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a tagállami vezetőknek számos olyan kérdéssel kell foglalkozniuk, amelyet közösen kell kezelni a közös törekvések előmozdítása érdekében. Versenyképesebb, biztonságosabb és autonómabb Európa kiépítése van szükség annak biztosításra, hogy az Európai Unió hatékony, kiszámítható és megbízható globális szereplő legyen.
Kijelentette, hogy a kihívásokkal teli nemzetközi környezetben a belső gazdasági prioritások, például az egységes piac elmélyítése fontosabb, mint valaha. A csúcstalálkozó jó alkalom lesz annak átgondolására is, miként lehetne tovább erősíteni az uniós fizetőeszköz, az euró nemzetközi szerepét.
Szavai szerint a tagállami vezetők kiemelt figyelmet szentelnek majd a védelem és a biztonság témakörére. A márciusi uniós csúcson hozott döntések által meghatározott úton haladva fel kell gyorsítani Európa közös védelmi felkészültségét 2030-ig. Folytatni kell a képességek kiépítésére, a védelmi ipar megerősítésére és védelmi erőfeszítések finanszírozásának növelésére irányuló munkát.
Az izraeli háború is napirendre kerül az EU-csúcson
„A jövőben a védelem és a biztonság kollektív megközelítésének kell vezérelnie bennünket, és a kiadások hatékonyságára kell összpontosítanunk” – jelentette ki Costa. Hozzátette, hogy a vezetők megvitatják a közel-keleti helyzetet, különös tekintettel Gázára.
„Humanitárius segélyek biztonságos, gyors és akadálytalan elosztására, az összes túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására, a tűzszünet azonnali visszaállítására, az ellenségeskedés végleges megszüntetésére, valamint a kétállami megoldáson alapuló átfogó, igazságos és tartós béke érdekében” – fogalmazott Costa, majd hozzátette, hogy Izraelnek teljes mértékben be kell tartania a nemzetközi jogot és kötelezettségeit.
A csúcstalálkozó témái között Costa a migráció kezelését is megemlítette, amellyel kapcsolatban a felkészültség és a belső biztonság fokozást emelte ki, különös tekintettel a szervezett bűnözésre.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Tanács elnöke szerint véget kell vetni Oroszország háborújának Ukrajnában. António Costa a közelgő EU-csúcs kapcsán Ukrajna és Moldova esetleges tagságáról is beszélt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749814380
[modified] => 1749795896
)
[title] => António Costa szerint az EU célja a háború lezárása
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=153730&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153730
[uk] => 153859
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153731
[image] => Array
(
[id] => 153731
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/costa.jpg
[original_lng] => 64509
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/costa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/costa-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/costa-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/costa.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/costa.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/costa.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/costa.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1749883278:3
[views_count] => 427
[_thumbnail_id] => 153731
[_edit_last] => 12
[_algolia_sync] => 107818566002
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 73722
[1] => 43503
[2] => 154
)
[tags_name] => Array
(
[0] => António Costa
[1] => béke
[2] => Európai Unió
)
)
[4] => Array
(
[id] => 153579
[content] =>
Szlovákia megakadályozhatja az Európai Unió következő szankcióinak bevezetését Oroszország ellen, ha az Európai Bizottság nem kínál megoldást az ország energiaellátási problémáira – jelentette be Robert Fico miniszterelnök kedden.
Az Európai Bizottság új, 18. szankciós csomagja célzottan az orosz energiapiac és bankszektor ellen irányul.
Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések Oroszország gazdasági gyengítését és az ukrajnai háborús törekvések visszaszorítását szolgálják.
A szankciók többek között kiterjednek az Északi Áramlat vezetékeihez kötődő tranzakciókra, olajárplafon csökkentésére, az orosz árnyékflotta hajóira, az orosz bankokra és exporttilalmakra, amelyek célja az orosz ipari kapacitások aláásása – számol be róla az MTI.
Szlovákia jelezte, hogy vétózhatnak
A bejelentésre reagálva Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte: „A Szlovák Köztársaság nem támogatja a Oroszországi Föderáció ellen előkészített 18. szankciócsomagot, ha az EU-bizottság nem kínál valós megoldást a válsághelyzetre, amelybe Szlovákia került azáltal, hogy Oroszország teljesen leállította a gáz-, olaj- és nukleáris üzemanyag-szállításokat”.
Fico ugyan többször is nyilvánosan bírálta az egyes EU-szankciókat, mondván, hogy azok Szlovákiának több kárt okoztak, mint Oroszországnak, a miniszterelnök és más szlovák kormányképviselők végül kivétel nélkül jóváhagyták az Oroszország ellen bevezetett összes szankciót.
Az Ukrajnával közvetlenül határos EU- és NATO-tagállam Szlovákia Európában szinte egyedülálló mértékben függ az orosz energiaellátástól. Ukrajna az év elején leállította az orosz gáz továbbítását a területén keresztül – írja az MTI.
Az orosz gázszállítások leállítása Ukrajnán keresztül megnehezítette Szlovákia energiaellátását, vitákat váltott ki Kijevvel és aggodalmat keltett Pozsonyban.
A múlt héten a szlovák parlament szűk többséggel elfogadott egy nem kötelező érvényű határozatot, amelyben felszólítja a kormány képviselőit, hogy ellenezzenek minden olyan jövőbeli szankciót, amely hátrányosan érinti a nemzetgazdaságot.
Szlovákia, Magyarország és kezdetben Csehország is ideiglenes mentességet kapott az Európai Unió orosz olajimport-tilalmától, hogy időt nyerjen alternatív ellátási útvonalak kialakítására. Szlovákia támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, de az ország NATO-csatlakozását ellenzik.
[type] => post
[excerpt] => Szlovákia megakadályozhatja az Európai Unió következő szankcióinak bevezetését Oroszország ellen, ha az Európai Bizottság nem kínál megoldást az ország energiaellátási problémáira – jelentette be Robert Fico miniszterelnök kedden.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749653340
[modified] => 1749643605
)
[title] => Újabb szankciókat lengetett be az EU Oroszország ellen – Szlovákia máris jelezte, hogy megvétózzák
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=153579&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153579
[uk] => 153631
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153580
[image] => Array
(
[id] => 153580
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/fico-1.png
[original_lng] => 616567
[original_w] => 984
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/fico-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/fico-1-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/fico-1-768x389.png
[width] => 768
[height] => 389
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/fico-1.png
[width] => 984
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/fico-1.png
[width] => 984
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/fico-1.png
[width] => 984
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/fico-1.png
[width] => 984
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1749669256:8
[_thumbnail_id] => 153580
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 393
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 90390647001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 192
[2] => 1041948
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => szankciók
[2] => szlovák vétó
)
)
[5] => Array
(
[id] => 153515
[content] =>
A NATO-csúcstalálkozó mellett Volodimir Zelenszkij elnök meghívást kapott a G7-csoport és az Európai Unió üléseire is – jelentette be kedden Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tihij közölte, hogy az elnök meghívást kapott a NATO-csúcstalálkozóra. Az erről szóló döntés fontos, de Kijevnek is erős döntésekre van szüksége ettől a találkozótól – tette hozzá. „Számunkra, mint állam számára, fontos ennek a találkozónak a tartalma, és fontos számunkra, hogy a csúcstalálkozó eredményei továbbra is az erő és az egység jelzését küldjék, beleértve Ukrajnát is. Most azon dolgozunk, hogy elérjük ezeket a végső döntéseket, amelyeket a hágai NATO-csúcstalálkozót követően hoznak meg. És azt hiszem, hogy ez – beleértve Ukrajna részvételét is – Ukrajna részvételének szintjétől fog függeni” – magyarázta.
A NATO-csúcstalálkozó mellett – ahogy a külügyminisztérium szóvivője elmondta –Zelenszkij meghívást kapott a G7-találkozóra is. A találkozó előkészületei és a formátumok folyamatban vannak, azonban a részvételről szóló végső döntésről szóló közvetlen hírek közelebb lesznek az események időpontjaihoz. „Mert tudják, hogy sok tényező befolyásolja, és nem csak a találkozókról és a döntésekről van szó, hanem a biztonsági helyzetről is. Végül is országunk egy teljes körű háborúban áll. De megerősíthetem, hogy mindkét eseményre vannak meghívók, és a részvételre való felkészülés is megtörténik. Ez tény” – mutatott rá.
Kétoldalú találkozókat mindenképpen kidolgoznak az ilyen események kapcsán. Ez a három alkalom sem kivétel. Meggyőződésem, hogy lesznek kétoldalú találkozók ezeken az eseményeken. Milyen jellegűek? Már dolgozunk rajta. Tájékoztatni fogjuk Önöket, amint tisztább lesz a kép a helyzetről
Az észt, lett és litván parlamentek külügyi bizottságai támogatták Ukrajna Európai Uniós és NATO-tagságát.
A litván parlament külügyi bizottságának elnöke, Žygimantas Paviljonis közös nyilatkozatot tett közzé.
„Ukrajna győzelme az orosz agresszió felett és Ukrajna NATO-tagsága nemcsak Ukrajnában, hanem egész Európában is megerősíti az igazságos és tartós békét, és segít megőrizni a szabályokon alapuló nemzetközi rendet az egész világon” – áll a nyilatkozatban.
Az országok 5 legfontosabb vállalásukat sorolták fel:
Ukrajna támogatása a teljes győzelemig, beleértve az összes ideiglenesen megszállt terület felszabadítását és az Oroszországi Föderáció felelősségre vonását a háborús bűncselekményekért;
Ukrajna EU-tagságának támogatása azzal a céllal, hogy 2030. január 1-ig befejezzék a csatlakozási tárgyalásokat és teljes jogú tagságot szerezzenek;
Ukrajna NATO-tagság felé vezető útjának támogatása. A 2025-ben Hágában megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozónak konkrét politikai lépéseket kell tennie, amelyek megnyitják az utat Ukrajna Szövetséghez való csatlakozása előtt;
Az Ukrajnával való védelmi együttműködés fejlesztésének előmozdítása.
Az Oroszországra nehezedő diplomáciai nyomás fokozása a nemzetközi elszigetelés, a szankciók kiterjesztése és az Ukrajna ellen elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságának biztosítása révén.
Az, hogy az Európai Unió Bírósága végleg elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés ügyében benyújtott fellebbezést, bizonyítja, hogy az EU továbbra sem kíván foglalkozni a kisebbségvédelem kérdésével – jelentette ki Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője csütörtökön.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében a politikus arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió Bírósága végleg elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés ügyében benyújtott fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését, amely szerint a brüsszeli testület nem kíván jogalkotási javaslatokat benyújtani a kezdeményezés alapján.
Kijelentette: az uniós bíróság végleges döntésével az Európai Bizottság oldalára állt. A brüsszeli végrehajtó testület 2021-ben döntött úgy, hogy az EU-ban élő 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó ember és egymillió aláíró sürgetésére sem indít uniós jogalkotást a kisebbségek támogatása és védelme érdekében – hívta fel a figyelmet.
A Minority SafePack célja az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek – emlékeztetett.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöki pozícióját is betöltő Vincze Loránt, mint a kezdeményezés koordinátora kijelentette: az Európai Unió elmulasztott igazságosabb és egyenlőbb társadalmat biztosítani minden polgára számára. A döntés éles ellentétben áll az uniós bíróság korábbi, a kezdeményezést támogató döntéseivel – emlékeztetett.
Elmondta, az EU részéről érkező jelek egyértelműek voltak: továbbra sem kívánnak foglalkozni a kisebbségvédelem kérdésével, amely egyes tagállamok számára érzékeny téma.
Ezt a szándékot – mint kiemelte – már a háromtagú bírói testület kinevezése is egyértelművé tette: ennek elnöke és egyik tagja is olyan országok állampolgára, amelyek a leghatározottabban ellenzik a kisebbségek ügyének európai rendezését – írja az MTI.
„Nem véletlen, hogy a nemzeti kisebbségekhez és nyelvi csoportokhoz tartozó emberek folyamatosan úgy érzik, hogy kimaradnak az EU sokszínűségre, egyenlőségre és igazságosságra irányuló intézkedéseiből, beleértve a jogállamiságot is” – fogalmazott.
A FUEN elnöke kijelentette: az őshonos kisebbségek érdekében folytatott munkát nem fogják feladni.
„Noha célunkat nem sikerült elérnünk, nem adjuk fel. A Minority SafePack kezdeményezéssel sikerült európai szintű szolidaritást teremtenünk. Felhívtuk a figyelmet az őshonos kisebbségekre. A több mint egymillió aláírással, az Európai Parlament, a Bundestag, az Országgyűlés, a holland parlament és számos régió döntésével társadalmi és politikai támogatást szereztünk az ügynek, és sikerült a kisebbségek védelmét az EU napirendjére tűzni. Ezekre az eredményekre építve folytatjuk a küzdelmet az uniós kisebbségvédelemért” – fogalmazott.
Vincze Loránt végezetül közölte: az ősz folyamán a FUEN és partnerei kiáltványt fogadnak el az őshonos kisebbségek jövőjéről, amely jövőképet és közös cselekvési tervet vázol fel minden európai kisebbségi szervezet számára.
A kezdeményezés az EU-hoz, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) és az ENSZ-hez fordul, hogy védjék és támogassák a kisebbségi kultúrákat és nyelveket, valamint biztosítsák jogaik védelmét – tette hozzá.
Az Európai Unió 2027. március 4-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét, jelentette be Magnus Brunner migrációs biztos és Olekszij Csernisov, Ukrajna miniszterelnök-helyettese és nemzeti egység minisztere, írta a Jevropejszka Pravda.
Az ukrán állampolgárok ideiglenes védelmét az EU-ban 2027. március 4-ig meghosszabbítják, azt követően nem lesz hatályos, de az Európai Bizottság ajánlásokat fog tenni a tagállamoknak a további összehangolt lépésekről.
„Mivel Oroszország folytatja illegális támadásait, és az ukrajnai helyzet továbbra is instabil, a Bizottság azt javasolja, hogy további egy évvel, 2027. március 4-ig hosszabbítsák meg az Ukrajna elleni orosz agresszió elől menekülő személyek ideiglenes védelmét” – közölte az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság ugyanakkor ajánlásokat készít elő a tagállamok számára az EU-ban dolgozó vagy tanuló ukrán állampolgárok további integrációjáról, valamint szabad hazatérésének biztosításáról.
„A stabilabb és hosszú távú perspektíva biztosítása érdekében a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy az erre vonatkozó uniós ajánlások elfogadásával készüljenek fel az ideiglenes védelemről való összehangolt átmenetre. A javasolt intézkedések célja, hogy kielégítsék az EU-ban élő személyek, valamint Ukrajna igényeit az ország újjáépítésében, többek között a biztonságos, önkéntes és méltóságteljes visszatérés és reintegráció támogatásával” – tették hozzá az európai tisztviselők.
Az Európai Bizottság fent említett határozatának jóváhagyását követően a következő lépés, hogy az EU Tanácsa hivatalosan elfogadja az ideiglenes védelem egy évvel történő meghosszabbításáról szóló javaslatot, valamint az EU Tanácsa ajánlásainak elfogadásáról szóló javaslatot.
Az Európai Bizottság által az EU Tanácsa számára készített ajánlások a következők:
Az ukránok más jogi státuszba való átmenetének előmozdítása és megkönnyítése: azoknak, akik beilleszkedtek a befogadó társadalmakba, megtanulták a nyelvet, munkát találtak vagy oktatásban részesültek, képesnek kell lenniük arra, hogy olyan nemzeti vagy európai jogi státuszba kerüljenek, amely jobban tükrözi új helyzetüket. Ez lehet munkavállaláson, oktatáson, kutatáson vagy hosszú távú nemzeti tartózkodási engedélyen alapuló tartózkodási engedély.
Önkéntes hazatérési programok létrehozása, szoros együttműködésben az ukrán hatóságokkal, az ukránok fokozatos hazatérésének biztosítása érdekében az ideiglenes védelem lejárta után. Engedély Ukrajnába való utazásra azok számára, akik fontolgatják a hazatérést, hogy megalapozott döntést hozhassanak.
Egységközpontok létrehozása az EU tagállamaiban – egyrészt az ukránok befogadó országokban való integrációjának, másrészt Ukrajnába való visszatérésük elősegítése érdekében. A központokat a Bizottság finanszírozhatja a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF). A tagállamok támogatása érdekében a Bizottság egy, az ukránok EU-beli helyzetéért felelős különmegbízottat nevez ki.
Koordináció és információcsere a tagállamok és Ukrajna között a Szolidaritási Platformon és az ideiglenes védelemre szorulók regisztrációjáért felelős Platformon keresztül.
Az Európai Unió fődiplomatája, Kaia Kallas, az Oroszország és Kína közötti szövetséget „korunk legnagyobb kihívásának” nevezte, közölte a Bloomberg Kaja Kallas kijelentésére hivatkozva, amit a Shangri-La párbeszéd során tartott felszólalásában mondott, ami az ázsiai-csendes-óceáni térség legnagyobb biztonsági fóruma.
„Amikor Kína és Oroszország arról beszél, hogy közösen vezetnek be olyan változásokat, amelyekre száz éve nem került sor, és hogy felülvizsgálják a globális biztonsági rendet, mindannyiunknak rendkívül aggódnunk kell” – mondta.
Az európai diplomata azzal vádolta Kínát, hogy elősegíti az orosz katonai gépezet fejlesztését, mondván, hogy az Ukrajna elleni háborúban felhasznált kettős felhasználású áruk 80%-a a világ második legnagyobb gazdaságából származik.
Emlékeztetett arra is, hogyan figyelmeztetett Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter Kína Ázsia többi részére jelentett veszélyére, és hangsúlyozta, hogy Oroszországnak továbbra is a figyelem középpontjában kell maradnia.
„Ha aggódsz Kína miatt, akkor aggódnod kellene Oroszország miatt is” – mondta Kallas.
Felszólította az európai és ázsiai partnereket is, hogy működjenek együtt a rejtett tankerflották elleni küzdelemben és a tengeri biztonsági törvények felülvizsgálatában.
