Az Európai Unió fődiplomatája, Kaia Kallas, az Oroszország és Kína közötti szövetséget „korunk legnagyobb kihívásának” nevezte, közölte a Bloomberg Kaja Kallas kijelentésére hivatkozva, amit a Shangri-La párbeszéd során tartott felszólalásában mondott, ami az ázsiai-csendes-óceáni térség legnagyobb biztonsági fóruma.
„Amikor Kína és Oroszország arról beszél, hogy közösen vezetnek be olyan változásokat, amelyekre száz éve nem került sor, és hogy felülvizsgálják a globális biztonsági rendet, mindannyiunknak rendkívül aggódnunk kell” – mondta.
Az európai diplomata azzal vádolta Kínát, hogy elősegíti az orosz katonai gépezet fejlesztését, mondván, hogy az Ukrajna elleni háborúban felhasznált kettős felhasználású áruk 80%-a a világ második legnagyobb gazdaságából származik.
Emlékeztetett arra is, hogyan figyelmeztetett Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter Kína Ázsia többi részére jelentett veszélyére, és hangsúlyozta, hogy Oroszországnak továbbra is a figyelem középpontjában kell maradnia.
„Ha aggódsz Kína miatt, akkor aggódnod kellene Oroszország miatt is” – mondta Kallas.
Felszólította az európai és ázsiai partnereket is, hogy működjenek együtt a rejtett tankerflották elleni küzdelemben és a tengeri biztonsági törvények felülvizsgálatában.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió fődiplomatája, Kaia Kallas, az Oroszország és Kína közötti szövetséget „korunk legnagyobb kihívásának” nevezte, közölte a Bloomberg Kai Kallas kijelentésére hivatkozva, amit a Shangri-La párbeszéd során tartott felszólalásában mond... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1748782500 [modified] => 1748770319 ) [title] => Az európai vezetők Kína és Oroszország szövetségét korunk legnagyobb kihívásának tartják [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=152662&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 152662 [uk] => 152622 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 152623 [image] => Array ( [id] => 152623 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/79.jpg [original_lng] => 25011 [original_w] => 612 [original_h] => 408 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/79-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/79-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/79.jpg [width] => 612 [height] => 408 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/79.jpg [width] => 612 [height] => 408 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/79.jpg [width] => 612 [height] => 408 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/79.jpg [width] => 612 [height] => 408 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/79.jpg [width] => 612 [height] => 408 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1748759520:12 [_thumbnail_id] => 152623 [_edit_last] => 12 [views_count] => 376 [_algolia_sync] => 82479299000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 154 [1] => 1019637 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => kínai orosz kapcsolatk ) ) [1] => Array ( [id] => 152472 [content] =>
Az Európai Unió várhatóan 2027 márciusáig meghosszabbítja az ukrán állampolgárokra vonatkozó ideiglenes védelmet – írja az Jevropejszka Pravda.
Az ukrán EU-nagykövet, Vszjevolod Csencov bejelentése szerint az Európai Unió szándékában áll meghosszabbítani az ukrajnai menekültek ideiglenes védelmét 2027 márciusáig. A döntést várhatóan a bel- és igazságügyi uniós tanács június 12–13-án, Luxemburgban tartandó ülésén hozzák meg.
„Számítunk rá, hogy az EU tanácsa meghosszabbítja az ukránok ideiglenes védelmét, és arra számítunk, hogy ez 2027 márciusáig fog tartani” – nyilatkozta Csencov.
A diplomata hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság döntése az Ukrajnában fennálló biztonsági helyzetre reagál, amely – mint fogalmazott – továbbra sem javul.
„Figyelembe kell venni, hogy az ideiglenes védelmi státusz alatt álló ukránok körülbelül fele nő, és hozzávetőleg egyharmada gyermek. Az EU, az európai bizottság és a tagállamok felelősségteljesen kezelik ezt a helyzetet” – tette hozzá a nagykövet.
Közben az Unióban vita folyik arról, milyen státuszt kaphatnak az ukrán állampolgárok az ideiglenes védelemre vonatkozó irányelv lejárta után. Csencov szerint jövő héten Brüsszelbe látogat Olekszij Csernysov nemzeti egységért felelős miniszter, aki erről a témáról egyeztet majd Magnus Brunner migrációért felelős uniós biztossal, valamint más tisztségviselőkkel.
A konzultációk eredményeként az Európai Bizottság felvázolja majd, miként képzeli el az ideiglenes védelemről szóló irányelv 2027 márciusa utáni megszűntetésének folyamatát.
Az Európai Unió Tanácsa feloldotta a Szíriával szemben bevezetett valamennyi uniós gazdasági szankciót, kivéve a biztonsági okokból hozott korlátozó intézkedéseket – közölte az uniós tanács szerdán.
A brüsszeli közlemény szerint a döntés célja, hogy támogassa a szíriai népet az új, befogadó, pluralista és békés Szíria újraegyesítésében és újjáépítésében.
Az intézkedés részeként az EU 24 szervezetet törölt a pénzkészletek és gazdasági erőforrások befagyasztásának hatálya alá tartozó szervezeteket soroló uniós jegyzékből. E szervezetek közül több bank, illetve a szíriai gazdaság fellendülése szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban – köztük például az olajtermelésben és -finomításban és a távközlésben működő vállalatok –, míg mások a médiaszektorban tevékenykednek.
A közlemény Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét idézte, aki azt mondta: a szankciók feloldása az egyetlen helyes döntés a jelenlegi történelmi helyzetben. Célja a helyreállítás és a politikai átmenet támogatása Szíriában. Az EU az elmúlt 14 évben a szíriai nép mellett állt, és a jövőben is ezt fogja tenni – húzta alá.
A közlemény szerint továbbá: az elszámoltathatóság és a békés átmenet támogatása érdekben az uniós tanács 2026. június 1-jéig meghosszabbította a Bassár el-Aszad elnök vezette, azóta leváltott kormánnyal kapcsolatban álló emberekre és szervezetekre vonatkozó szankciós jegyzék hatályát.
Emellett a Szíria part menti régiójában 2025 márciusában indult erőszakhullámmal kapcsolatban az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében a tanács új korlátozó intézkedéseket vezetett be „súlyos emberi jogi visszaélések miatt” két személlyel és három szervezettel szemben – tájékoztattak.
Az Európai Unió Tanácsa továbbra is nyomon követi a fejleményeket Szíriában, és készen áll arra, hogy további korlátozó intézkedéseket vezessen be az emberi jogok megsértőivel és az instabilitást okozókkal szemben – tették hozzá.
A Szíria elleni gazdasági szankciókat az EU 2011-ben vezette be, „válaszul a polgári lakosság erőszakos elnyomására a Bassár el-Aszad elnök vezette kormányzat által”.
A szankciók között olajembargó szerepelt, valamint bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank vagyoni eszközeinek uniós befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhattak.
A szankciók nem érintették a humanitárius segítségnyújtást, az élelmiszerek, gyógyszerek és orvosi felszerelések szállítását.
Brüsszel az ukrán állampolgárok ideiglenes védelméről szóló irányelv felülvizsgálatára készül, amelyet 2022 márciusában vezettek be a háború elől menekülők védelmére szolgáló ideiglenes mechanizmusként, számolt be az EURACTIV.
Várhatóan június elején javaslatot terjesztenek elő a további lépéseket illetően, a kérdés megvitatására pedig a Bel- és Igazságügyi Tanács június 12-13-i ülésén kerül sor.
Az ideiglenes védelméről szóló Irányelv kezdetben legfeljebb két hosszabbítást helyezett kilátásba 2025 márciusáig, de az Európai Bizottság 2026 márciusáig meghosszabbította a dokumentum érvényességét. Az EU-ban jelenleg az irányelvből való „kilépés stratégiáját” tárgyalják. Az egyik verzió – a védelem további egy évvel való meghosszabbítása a fokozatos eltörlésről szóló állásfoglalás elfogadásával.
Martin Wagner, a migrációs politika fejlesztésével foglalkozó Nemzetközi Központ szakértője arra figyelmeztet, hogy a további hosszabbítások jogi lehetőségei korlátozottak, és az egyértelmű stratégia hiánya túlterhelheti a nemzeti menekültügyi rendszereket. A lehetséges forgatókönyvek között szerepel a védelem körének szűkítése, beleértve az Ukrajnába hazatérők kizárását, vagy az új menekültek hozzáférésének blokkolását. Egy másik lehetőség egy új jogi eszköz, például egy „újjáépítési engedély” létrehozása, amely akár 10 évig tartó ideiglenes tartózkodási jogot biztosítana. Ezt a megoldást Lodewijk Asher egykori holland miniszter javasolta.
A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy minden döntéshez alapos tervezésre van szükség.
Az Európai Unió új szankciócsomag bevezetését fontolgatja Oroszország ellen, amely több mint 20 bank kizárását jelentené a SWIFT rendszerből, valamint az orosz olajár-plafon csökkentését és az Északi Áramlat gázvezetékek betiltását – tudósított a Bloomberg.
Az Európai Bizottság jelenleg egyeztet a tagállamokkal a tervezett intézkedésekről. A korlátozások időzítéséről még nem született döntés – közölték névtelenséget kérő források. Az EU szankciók bevezetéséhez minden tagállam jóváhagyása szükséges, és a javaslatok még módosulhatnak a hivatalos előterjesztés előtt.
SWIFT A tervezett csomag részeként mintegy két tucat bank ellen vezetnének be további tranzakciós tilalmakat, valamint körülbelül 2,5 milliárd euró értékű új kereskedelmi korlátozásokat, amelyek célja Oroszország bevételeinek és fegyvergyártáshoz szükséges technológiához való hozzáférésének további korlátozása.
A Bizottság azt is javasolni tervezi, hogy a G7-ek olajár-plafonját a jelenlegi 60 dollárról körülbelül 45 dollárra csökkentsék.
Ez a lépés valószínűleg az Egyesült Államok támogatását is igényelné.
Északi Áramlat A tervezett szankciók között szerepel az Északi Áramlat gázvezetékek betiltása is, amely már Németország támogatását is élvezi. Friedrich Merz német kancellár a múlt héten Rómában kijelentette, hogy támogatja a Bizottság javaslatát az Északi Áramlat 2 vezetékek elleni európai intézkedések kidolgozására.
Olajszállítás Az EU bővíteni kívánja az orosz olajszállító hajók árnyékflottájára vonatkozó szankcióit, és további korlátozásokat fontolgat azokkal a hitelezőkkel szemben, amelyek Moszkva háborús erőfeszítéseit segítik, valamint az orosz közvetlen befektetési alappal szemben is.
A tervezett csomag – amely az EU 18. szankciócsomagja lenne Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta – olyan záradékokat is tartalmazna, amelyek védenék az európai cégeket a kétoldalú befektetési szerződések alapján történő választottbírósági eljárásoktól.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió új szankciócsomag bevezetését fontolgatja Oroszország ellen, amely több mint 20 bank kizárását jelentené a SWIFT rendszerből, valamint az orosz olajár-plafon csökkentését és az Északi Áramlat gázvezetékek betiltását - tudósított a ... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1748105100 [modified] => 1748100013 ) [title] => Újabb szankciós csomag készül Oroszország ellen [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=152012&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 152012 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 71370 [image] => Array ( [id] => 71370 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/sankczii-es-1.jpg [original_lng] => 107805 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/sankczii-es-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/sankczii-es-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/sankczii-es-1-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/sankczii-es-1-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/sankczii-es-1.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/sankczii-es-1.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/sankczii-es-1.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1748089214:4 [_thumbnail_id] => 71370 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 438 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 2436291001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 154 [1] => 52222 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => Oroszország elleni szankciók ) ) [5] => Array ( [id] => 152005 [content] =>
Ukrajna széleskörű nemzetközi formátumot követel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor közötti esetleges tárgyalásokhoz – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter az ukrán televízió péntek esti műsorában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Nem lehetnek feltételei a Törökországban lezajlott találkozó folytatásának, mivel ott egyértelmű megállapodás született, ha eltekintünk az összes áltörténelmi előadástól, amelyeket az orosz delegáció előadott. Nevezetesen a hadifoglyok első cseréjét, és az pénteken kezdődött.”
A külügyminiszter szerint Ukrajna arra vár, hogy az orosz fél terjessze elő a jövőbeli feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó koncepciójavaslatát. Hozzátette azt is, hogy jelenleg folyamatban van az ukrán elnök és Putyin közötti találkozó előkészítése.
Feltételezzük, hogy ez a találkozó kibővített formátumban is megrendezésre kerülhet. Nagyon szeretnénk, ha Trump elnök is csatlakozna hozzá, és mindig következetesen kiállunk és ragaszkodunk ahhoz, hogy Európának ott kell lennie a lehetséges jövőbeli tárgyalások asztalánál
Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint emeljék meg 50 százalékkal az Oroszországból és Belaruszból származó azon mezőgazdasági termékekre kivetett uniós vámokat, amelyekre még nem vetettek ki többletvámokat. A cél az EU két országtól való függőségének további csökkentése. Az új vámok által érintett termékek közé tartozik a cukor, az ecet, a liszt és az állati takarmány.
A szöveg 6,5 százalékos vámot ír elő az Oroszországból és Belaruszból importált műtrágyákra, valamint tonnánként 40–45 euró vámot a 2025–2026-os időszakra. Ezek a vámok 2028-ra tonnánként 430 euróra emelkednek. Az indokok között szerepel, hogy az orosz és belarusz műtrágyák értékesítéséből származó jövedelem közvetlenül hozzájárul az Ukrajna elleni háborúhoz.
A várakozások szerint ezek az intézkedések csökkenteni fogják az érintett áruk uniós behozatalát, függetlenül attól, hogy azok a két országból származnak-e, vagy közvetlenül, illetve közvetve ezek exportálják azokat.
Ez a jogszabály az Oroszországból és Belaruszból származó termékekre kivetett vámok fokozatos emelésével meg fogja akadályozni, hogy Oroszország az uniós piacot háborús gépezetének finanszírozására használja fel. Elfogadhatatlan, hogy három évvel azután, hogy Oroszország teljes körű háborút indított, az EU még mindig nagy mennyiségben vásárol kritikus fontosságú termékeket, valójában ezek a behozatalok jelentősen megnövekedtek – kommentálta a döntést a témáért felelős EP-képviselő, a lett néppárti Inese Vaidere. Hozzátette, hogy mindez „fellendíti az olcsó orosz import által sújtott uniós műtrágyagyártást is, ugyanakkor időt ad a gazdáknak az alkalmazkodásra”.
Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az Oroszországból származó karbamid- és nitrogénalapú műtrágyák EU-ba irányuló behozatala, amely már 2023-ban is magas volt, 2024-ben jelentősen nőtt, olyannyira, hogy az már Oroszországtól való gazdasági függőséget tükrözött. Beavatkozás híján a helyzet káros hatással lehetne az EU élelmezésbiztonságára, és – különösen a műtrágyák esetében – kiszolgáltatottá teheti az Uniót Oroszország esetleges kényszerítő intézkedéseivel szemben.
A rendeletet még a tagállamok Tanácsának is el kell fogadnia, majd pedig kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában.
Az ukrán terv egyebek mellett azt is tartalmazza, hogy meg kell változtatni a szankciók elfogadásának mechanizmusát – annak érdekében, hogy egyes országok ne tudják blokkolni az intézkedéseket.
Ukrajna arra kéri az Európai Uniót, hogy fogadjon el új, átfogó intézkedéseket Oroszország elszigetelésére. A vonatkozó javaslatokat az EU már a jövő héten megkapja – számolt be erről a Reuters egy nyilvánosságra nem hozott dokumentumra hivatkozva.
A lap információi szerint Kijev a dokumentumban arra szólítja fel az EU-t, hogy tegyen radikálisabb lépéseket Moszkva elszigetelésére – például engedélyezze a szankcionált személyek vagyonának elkobzását és annak Ukrajna részére történő átadását, valamint vezessen be szankciókat egyes orosz olajvásárlókkal szemben.
Az EU tagállamai már átadták az ígért kétmillió tüzérségi lövedék kétharmadát Ukrajnának, közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, miután Kaja Kallasszal, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt.
„Az EU tagállamai már leszállították a kétmillió tüzérségi lőszer kétharmadát, és most azon dolgozunk, hogy a fennmaradó részt a lehető leghamarabb biztosítsuk. Köszönöm Kaia Kallasnak a fontos kezdeményezését” – írta Szibiha az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.
Egyben kijelentette, hogy „merész és nagy döntéseket” kell hozni Oroszország elrettentése és Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása érdekében.
„Egyetértettünk abban, hogy mindkét folyamatban haladásra van szükség” – tette hozzá Szibiha.
Ukrajna arra fogja kérni az Európai Uniót, hogy fontoljon meg új, nagyszabású lépéseket Moszkva elszigetelésére, az intézkedések magukban foglalják majd az orosz vagyon lefoglalását és szankciók bevezetését az orosz olaj egyes vásárlóival szemben – számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az EU által a jövő héten bemutatandó ukrán fehér könyv felszólítja a 27 tagú blokkot, hogy agresszívebb és függetlenebb álláspontot képviseljen a szankciókkal kapcsolatban, mivel Washington felől továbbra is fennáll a bizonytalanság. A 40 oldalas ajánlások között szerepelnek olyan jogszabályok elfogadására irányuló felhívások, amelyek felgyorsítanák a szankciók hatálya alá tartozó személyek vagyonának EU általi lefoglalását és Ukrajnának történő átadását.
Ukrajna ezenkívül arra kéri az EU-t, hogy terjessze ki a szankciókat azokra a külföldi vállalatokra, amelyek blokktechnológiát használnak Oroszország megsegítésére, valamint „vezessen be másodlagos szankciókat az orosz olaj vásárlóival szemben”. Az ilyen másodlagos szankciók, amelyek olyan nagy vevőket sújthatnának, mint India és Kína, egy olyan jelentős lépést jelentenének, amelyet Európa még nem mert megtenni. Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan megvitatta ezt, mielőtt úgy döntött, hogy egyelőre nem cselekszik.
A fehér könyv arra is felszólítja az EU-t, hogy fontolja meg a többségi elv alkalmazását a szankciókról való döntés során, hogy megakadályozza az egyes tagállamokat abban, hogy blokkolják azokat az intézkedéseket, amelyekhez egyébként egyhangú jóváhagyásra lenne szükség.
Miután Trump május 19-én beszélt Vlagyimir Putyinnal, úgy döntött, hogy nem vezet be új szankciókat Oroszország ellen, ezzel szertefoszlatva az európai vezetők és Kijev reményeit, akik hetek óta sürgették őt a Moszkvára nehezedő nyomás fokozására.
Egy, a megbeszélést ismerő forrás a Reutersnek elmondta, hogy Trump a Putyinnal folytatott telefonhívása után ukrán és európai vezetőkkel beszélt, és közölte velük, hogy most nem akar szankciókat bevezetni, és időt akar adni a tárgyalásokra.
