Ukrajna sürgősen összehívta az ENSZ Biztonsági Tanács ülését az orosz erők által civilek ellen elkövetett összpontosított támadása miatt – jelentette ki csütörtökön Andrij Szibiha külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a külügyminiszter arról számolt be, hogy már utasítást adott az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívására és más nemzetközi platformok igénybevételére. Szerinte a világnak a saját szemével kell látnia az orosz agresszió következményeit.
„Utasítottam minden nagykövetségünket, hogy holnap eresszék le a zászlóikat, és nyissanak meg részvétnyilvánító könyveket. Ezenkívül holnap reggel meghívjuk a külföldi diplomáciai testületet – az összes kijevi külföldi nagykövetet –, hogy látogassanak el egy olyan helyre, ahol az orosz támadás következtében egy tömbház egy része megsemmisült” – hangsúlyozta Szibiha. Hozzátette, hogy a terror mértéke minden állam részéről határozott választ igényel, mivel Oroszország erőszakkal válaszol Ukrajna minden békeajánlatára.
A külügyminiszter szerint csak május 13-án estétől május 14-én reggelig tartó időszakban Oroszország 675 drónt és 56 különféle típusú, köztük ballisztikus rakétát indított Ukrajna területére. A támadások több mint 50 objektumot rongáltak meg országszerte, köztük 11 lakóépületet a fővárosban.
Legalább 8 ember, köztük egy 12 éves lány halt meg a kijevi terrortámadásban. További tucatnyian megsérültek, és 20 ember sorsa továbbra sem ismert. „A világnak látnia kell, hogy Oroszország válasza minden konstruktív békejavaslatunkra még nagyobb terror és erőszak, és ennek megfelelően kell cselekednie” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
Az ENSZ Biztonsági Tanács hétfőn rendkívüli ülést tart az Ukrajnát ért legutóbbi orosz támadások miatt.
A kezdeményezést Ukrajna nyújtotta be, miután április közepén több várost is intenzív csapások értek. A kérést több ország is támogatta, köztük Dánia, Franciaország és az Egyesült Királyság.
A jelentések szerint az orosz hadsereg rakétákat és több mint száz drónt vetett be, majd ballisztikus fegyverekkel is támadt. Dnyipróban és más városokban épületek rongálódtak meg, helyenként az áramellátás is megszűnt. A következő napokban újabb hullám érkezett: Kijev, Harkiv és Odessza is célponttá vált.
Az ülésen várhatóan a támadások következményeiről és a humanitárius helyzetről is beszámolnak – közölte az RBK Ukraine.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának április 20-i ülésén Ukrajna az orosz tüzérségi támadásokra való nemzetközi válasz szükségességéről fog beszélni, amelyben több mint 100 ember sérült meg – jelentette be Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna elleni csapásai azonnali és határozott nemzetközi választ igényelnek, különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsától.
„Az április 20-ra, hétfőre tervezett Tanácsi ülésen Ukrajna kérésére felvetjük az ENSZ Biztonsági Tanácsának kemény válaszának szükségességét az Oroszország által elkövetett állami terrorra, amely ország továbbra is illegálisan foglalja el állandó helyét a szervezetben” – tette hozzá Szibiha.
Megjegyezte, hogy amikor Ukrajna az Oroszországi Föderációnak a húsvéti tűzszünet meghosszabbítását javasolta, Oroszország „már jóváhagyta a civilek további meggyilkolására vonatkozó terveket”.
Oroszország és Kína vétója miatt elbukott a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajók védelmét szolgáló határozattervezet az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) kedden.
A Bahrein által benyújtott előterjesztést a testület két vétójoggal rendelkező tagja elutasította, miközben 11-en támogatták, két tartózkodás mellett.
A javaslat felszólította volna az érintett országokat védelmi intézkedéseik összehangolására a kereskedelmi hajózás védelmében. Mindemellett felszólították volna Iránt, hogy hagyjon fel támadásaival kereskedelmi hajók ellen.
Bahrein csalódottságának adott hangot. A Perzsa-öbölbeli királyság szerint az ENSZ BT „nem tudott eleget tenni felelősségének” tekintettel egy olyan „illegális viselkedésre, amely eltökélt cselekvést igényelt volna”. Figyelmeztetett egyben arra is, hogy a tétlenség alááshatja az ENSZ BT tekintélyét, illetve további jogsértésekre bátoríthat.
Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője ugyanakkor úgy értékelte a helyzetet, hogy a bahreini előterjesztés „elfogadása veszélybe sodorná a válság rendezésére irányuló tárgyalási folyamat újraindításának minden esélyét, és megakadályozná azokat a fontos és hasznos békefolyamatokat, amelyeket jelenleg számos állam – köztük Kína, Pakisztán és Törökország – kezdeményez.
„Ha a Biztonsági Tanács elfogadta volna a rá kényszerített álláspontot, akkor Teheránnak egyáltalán nem maradt volna motivációja arra, hogy bármilyen formában is kapcsolatba lépjen Washingtonnal, amely már kétszer is elárulta a diplomáciát – 2025 júniusában és az idei év februárjában –, és a tárgyalási folyamat csúcspontján tömeges csapásokat kezdett mérni Iránra aláásva a tárgyalási folyamatot” – vélekedett Nyebenzja.
Az Egyesült Államok és Izrael képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában legitimnek nevezte az Irán elleni légicsapásokat. Irán ugyanott a polgári áldozatok halálát háborús bűncselekménynek minősítette.
A nemzetközi közösség régóta hangoztat egy egyszerű, de szükséges elvet: Iránnak nem lehet atomfegyvere. Ez nem politikai kérdés, ez globális biztonsági kérdés. Ezért hoz az Egyesült Államok törvényes intézkedéseket − mondta a szombat éjjeli rendkívüli ülésen Mike Waltz amerikai nagykövet, és indoklásul közölte azt is, hogy Teherán nem vett tudomást a Biztonsági Tanács egy sor határozatáról, és szeptemberben újra életbe léptették Irán ellen az ENSZ-szankciókat az atomprogramjáról folytatott tárgyalások kudarca után. „Az egész világ tanúja volt annak, hogyan mészárolta le az (iráni) rezsim állampolgárok sokaságát” az év elején − tette hozzá a nagykövet.
Az iráni nagykövet jelenléte a tanácskozáson „a testület megcsúfolása”, de ott, „ahol az ENSZ-nek nincs erkölcsi tisztasága, az Egyesült Államok tartja fenn ezt” − mondta a nagykövet arra utalva, hogy Washington többször kinyilvánította azt a véleményét, hogy a világszervezet nem végzi megfelelően a békefenntartást.
Danny Danon, Izrael állandó ENSZ-képviselője bírálta a BT egyes tagjainak „álszentségét”, akik csak az izraeli és amerikai légicsapások miatt mutogattak ujjal, de amiatt nem, hogy Irán megtorló csapásokat hajtott végre Izrael és több arab ország ellen. „Nem hirtelen felindulásból cselekedtünk, sem pedig agresszió céljából, hanem szükségből, mert az iráni rezsim nem hagyott más alternatívát” − tette hozzá Danny Danon.
Amir Szaid Iravani iráni ENSZ-nagykövet a polgári személyek, közöttük egy iskolában „több mint száz gyermek” halálát „háborús bűncselekménynek” nevezte. „Sajnálatos, hogy a BT egyes tagjai kettős mércével mérnek, és nem vesznek tudomást az Egyesült Államok és Izrael által Irán elkövetett nyilvánvaló agresszióról, és Iránt ítélik el, amiért élt a jogos önvédelem jogával” − mondta a nagykövet.
Az ülésen többen a feszültség csökkentésére szólítottak fel, és elítéltek minden támadó műveletet. António Guterres ENSZ-főtitkár, aki korábban aggasztónak mondta az amerikai és izraeli légicsapásokat, illetve a teheráni választámadásokat is, a BT ülésén azonnali tűzszünetre szólított fel.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok és Izrael képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában legitimnek nevezte az Irán elleni légicsapásokat. Irán ugyanott a polgári áldozatok halálát háborús bűncselekménynek minősítette.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1772391000
[modified] => 1772379638
)
[title] => Óriási vita alakult ki az ENSZ BT ülésén az Iránt ért támadásról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=179611&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 179611
[uk] => 179689
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 281
[image] => Array
(
[id] => 281
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[original_lng] => 54419
[original_w] => 620
[original_h] => 330
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1-300x160.jpg
[width] => 300
[height] => 160
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1772451816:8
[_thumbnail_id] => 281
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 957
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 775189091000
[_oembed_795f5a68e9b6d01adbae7638ff8672f7] =>
Mojtaba Hosseini Khamenei, an Iranian politician, and eldest son of Ayatollah Ali Khamenei, who was elected the next Supreme Leader of Iran, has been killed in U.S. strikes in Tehran 😯
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Emmanuel Macron francia elnök szerint az iráni hatalomnak „nincs más választása”, mint hogy „jóhiszemű tárgyalásokat folytasson nukleáris és ballisztikus programjának leállítása érdekében”, és „vissza kell adnia a szót” az iráni népnek.
Az X közösségi oldalon szombaton közzétett üzenetében a köztársasági elnök azt is megjegyezte, hogy „a folyamatban lévő eszkaláció mindenki számára veszélyes”, és „meg kell szűnnie”.
Néhány órával az Irán elleni amerikai és izraeli csapások kezdete után a francia elnök azt is jelezte, hogy „minden intézkedés megtörtént” Franciaország és közel-keleti érdekeltségeinek biztonsága érdekében, és Franciaország „készen áll a szükséges eszközök bevetésére legközelebbi partnereinek védelme érdekében, a kérésük szerint”.
„Hű maradva elveihez, és tudatában nemzetközi felelősségeinek, Franciaország az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kéri” – tette hozzá.
Melania Trump amerikai first lady elnökli hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülését – közölte a Fehér Ház.
Donald Trump amerikai elnök felesége a hétfői ülésen az oktatás szerepét emeli ki a tolerancia és a világbéke előmozdításában. Irodája szerdai közleménye szerint ez lesz az első alkalom, hogy hivatalban lévő amerikai first lady elnököl a 15 tagú tanács ülésén.
Az Egyesült Államok az Egyesült Királyságtól veszi át a havi rotációs elnökséget 2026 márciusában.
Donald Trump első fehér házi ciklusa óta bírálja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mondván, hogy a 198 tagú világszervezet munkája nem eléggé hatékony, és reformokra szorul.
Trump a múlt héten mérsékeltebb hangot ütött meg a saját kezdeményezésű Béketanács első ülésén, ahol elmondta, hogy a testület gyakorlatilag felügyelni fogja az ENSZ működését, és gondoskodik arról, hogy az rendben működjön.
„Megerősítjük az ENSZ-t. Gondoskodunk róla, hogy létesítményei megfelelően működjenek. Pénzügyi szempontból is támogatjuk, és biztosítjuk, hogy az ENSZ életképes maradjon” – fogalmazott az elnök.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa február 24-én, a teljes körű orosz invázió negyedik évfordulóján ülést tart Ukrajnáról. A megbeszélésen a háború következményeit és az igazságos béke elérésének kilátásait fogják megvitatni. Ezt James Kariuki, az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke, az Egyesült Királyság az ENSZ-be delegált megbízott képviselője jelentette be újságíróknak, közölte az Ukrinform.
A februári sajtótájékoztatón, amelyet az Egyesült Királyság Biztonsági Tanácsbeli elnöksége alkalmából tartottak, Kariuki hangsúlyozta, hogy Ukrajna kulcsfontosságú prioritás lesz. Elmondta, hogy az Egyesült Királyság három konfliktusra fog összpontosítani, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik a nemzetközi békére és biztonságra: Ukrajna, Szudán és a Gázai övezet.
Hangsúlyozta, hogy London támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnököt Ukrajna igazságos békéjére irányuló törekvéseikben, és felszólított minden államot – függetlenül az Oroszországgal való kapcsolataiktól –, gyakoroljanak nyomást Moszkvára, és kényszerítsék ki, hogy csatlakozzon a béke elérését szolgáló erőfeszítésekhez.
Kariuki kijelentette, Ukrajna hajlandó a békekötésre, míg Oroszország – állítása szerint – továbbra is blokkolja az előrelépést, terrorizálja az ukrán lakosságot és csapásokat mér az energiainfrastruktúrára. Elítélte a legutóbbi orosz támadásokat, mondván, hogy azok az ukrán családokat alapvető életkörülmények nélkül hagyják a tél közepén.
A Biztonsági Tanács elnöke egyben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett Ukrajna támogatásának fokozása és az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás fokozása mellett, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse. Elmondása szerint London továbbra is biztosítja Ukrajnának az önvédelemhez szükséges gazdasági, pénzügyi és katonai segítséget.
„Ezen pusztító háború ötödik évében megerősítjük elkötelezettségünket Ukrajna szuverenitása és területi integritása, valamint az igazságos és tartós béke elérésének fontossága mellett” – jegyezte meg.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának február 24-i ülését Stephen Doughty, az Egyesült Királyság európai, észak-amerikai és tengerentúli területekért felelős államtitkára vezeti.
Kariuki ugyanakkor elmondta, hogy a Biztonsági Tanács jelenleg nem tervezi az Oroszország Ukrajna elleni háborújáról szóló, egy évvel ezelőtt elfogadott határozat végrehajtásának mérlegelését, ezt azzal magyarázva, hogy a tárgyalási folyamat folyamatban van.
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ Biztonsági Tanácsa február 24-én, a teljes körű orosz invázió negyedik évfordulóján ülést tart Ukrajnáról. A megbeszélésen a háború következményeit és az igazságos béke elérésének kilátásait fogják megvitatni.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1770224460
[modified] => 1770195914
)
[title] => Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülést tart a teljes körű orosz invázió negyedik évfordulóján
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=177019&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 177019
[uk] => 176931
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 176932
[image] => Array
(
[id] => 176932
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-15.png
[original_lng] => 530661
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-15-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-15-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-15.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-15.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-15.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-15.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/image-15.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1770188716:12
[_thumbnail_id] => 176932
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1025
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_9191194304fcd184a0a3bc34289ed4be] =>
Wizytę w Ukrainie rozpocząłem upamiętnieniem ofiar rosyjskiej agresji w Łapajówce. https://t.co/JmCMwDh3cv
Ukrajna kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanács sürgős ülését az orosz Oresnyik ballisztikus rakéta Lemberg megye elleni csapásával kapcsolatban, mert a világnak válaszolnia kell az újabb orosz terrorcselekményre – jelentette be pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta, hogy a ballisztikus rakéták civil területek elleni bevetése a nemzetközi jog súlyos megsértése. Ukrajna már megkezdte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, hogy vonja felelősségre Oroszországot az eszkalációért. „Oroszország Oresnyik ballisztikus rakétát vetett be Lemberg megyében. Összehívjuk az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az Ukrajna–NATO Tanácsnak az ülését. Ez a terror nem maradhat büntetlenül” – tette hozzá.
Lemberget és Kijevet ma éjjel támadás érte. A hét elején Dnyipro, Zaporizzsja és Krivij Rih is hatalmas légitámadás áldozata lett. Mint a külügyminiszter hangsúlyozta, Oroszország végül a kegyetlenség útját választotta a diplomácia helyett, és elutasított minden békés erőfeszítést.
Ezzel egy időben a Kreml hivatalosan is megerősítette a Lemberg elleni ballisztikus rakétatámadást. Az orosz propaganda egy újabb terrortámadást próbál igazolni egy hamisítvánnyal, miszerint állítólag „támadás érte Putyin rezidenciáját”. Szibiha bírálta ezt az álláspontot, és felszólította partnereit, hogy az ukránok valódi meggyilkolására reagáljanak, ne pedig az agresszor kitalált ürügyeire.
A külügyminiszter konkrét lépések megtételére szólította fel a nemzetközi közösséget: a légvédelem megerősítésére; további rendszerek biztosítására a ballisztikus célpontok elfogására; új szankciókra: szigorú korlátozások az orosz hadiipari komplexummal szemben; diplomáciai elszigetelésre; a kísérleti fegyverek civilek elleni használatának nyilvános elítélésére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két rendeletet írt alá, amelyek végrehajtják a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szankciókkal kapcsolatos határozatait.
Az első határozat az ukrán korlátozások Nagy-Britanniával való összehangolásáról, a második pedig a szankciók bevezetéséről szól az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival és az EU Tanácsának Dél-Szudánnal kapcsolatos határozataival összhangban. Ezek a lépések az agresszorral szembeni nemzetközi nyomás fokozását és a konfliktusövezetben élők jogainak védelmét célozzák, számolt be az Elnöki Hivatal.
Az első rendelet értelmében Ukrajna szankciókat vezetett be nyolc magánszemély és 40 jogi személy ellen ukrán gyermekek erőszakos deportálásával, valamint elektronikai cikkek és kettős felhasználású alkatrészek Oroszországi Föderációba történő szállításával kapcsolatban, rakéták és drónok gyártásához.
A listára kerültek Oroszország, Azerbajdzsán, Szingapúr és Új-Zéland állampolgárai
A jogi személyek között orosz, hongkongi, egyesült arab emírségekbeli, thaiföldi, török, indiai és szingapúri vállalatok is vannak, amelyek segítik az Orosz Föderációt a nemzetközi szankciók megkerülésében, ipari gépeket, repülőgép-felszereléseket, „sahidok” alkatrészeit, számítógépes chipeket és egyéb mikroelektronikát szállítanak az orosz katonai-ipari komplexum számára. Néhány vállalat részt vesz az orosz energiaszektor tevékenységében, az olajimportban és az árnyékflotta üzemeltetésében.
2025-ben Ukrajna összesen 14 szankciócsomagot hangolt össze partnereivel: két-két csomagot az USA-val és az Egyesült Királysággal, nyolcat az EU-val, valamint egy-egyet Kanadával és Japánnal.
A második rendelet a Dél-Szudán elleni szankciókra vonatkozik. A korlátozások az ország katonai vezetésének nyolc képviselőjére vonatkoznak, akik részt vesznek az ellenségeskedés folytatásában, a béketárgyalások akadályozásában, valamint a civilek, köztük nők és gyermekek elleni erőszakos cselekményekben.
Köztük van a Védelmi Erők Parancsnoka, az Elnöki Gárda főnöke és a Vezérkari Főnök. A szankciók magukban foglalják a vagyon befagyasztását, a gazdasági és pénzügyi tevékenységek korlátozását, valamint a magánszemélyek Ukrajnába való beutazásának tilalmát és a jogi személyek forrásainak blokkolását.
