Egy heti késlekedés és az amerikai vétó elkerülését célzó intenzív tárgyalások után az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken határozatot fogadott el, amely a Gázai övezetnek szánt humanitárius segítség felgyorsítására szólít fel, és sürgős lépéseket szorgalmaz „az ellenségeskedések fenntartható beszüntetése feltételeinek megteremtésére”.
Az Egyesült Államok tartózkodott, hogy a tizenöttagú testület képes legyen elfogadni az Egyesült Arab Emírségek által kidolgozott határozattervezetet. A többi tag a tervezet mellett szavazott, kivéve Oroszországot, amely szintén tartózkodott.
A Washington megnyerését célzó intenzív tárgyalások eredményeképpen a tervezet nem vonja kétségbe Izrael jogát arra, hogy ellenőrizze a 2,3 milliós gázai lakosságnak szánt összes humanitárius segélyt.
Izrael ellenőrzi az egyiptomi Rafah és az izraeli ellenőrzés alatt lévő Kerem Salom átkelőket. Az ellenségeskedések beszüntetésről szóló gyengített szövegváltozat a tanács több tagjának csalódást okozott, így a vétójoggal rendelkező Oroszországnak, valamint több arab, illetve az Iszlám Együttműködés Szervezete tagállamainak, amelyek diplomaták szerint úgy értelmezik a döntést, mint amely felhatalmazza Izraelt az október 7-i támadás utáni további fellépésekre a Hamász ellen.
Az elfogadott határozat „sürgős lépéseket” sürget, hogy haladéktalanul szavatolják a biztonságos, akadálytalan és kiterjesztett hozzáférést a humanitárius segítséghez,
és teremtsék meg az ellenségeskedések beszüntetésének fenntartható feltételeit. Az eredeti szövegtervezet „az ellenségeskedések sürgős és fenntartható beszüntetésére” szólított fel a segélyszállítmányokhoz való hozzáférés érdekében.
Az elfogadott változattal a tanács lényegében teljes mozgásszabadságot biztosít az izraeli fegyveres erőknek a Gázai övezetben folytatott további tisztogatáshoz – jelentette ki a szavazás előtt a BT ülésén Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.
Szkeptikusan fogadta a Biztonsági Tanácsban elfogadott határozatot António Guterres, a világszervezet főtitkára, aki kijelentette: reméli, hogy a dokumentum megnyithatja az utat a humanitárius fegyverszünet előtt, ugyanakkor „haladéktalanul sokkal többre van szükség”.
„A humanitárius tűzszünet az egyetlen, amely révén kielégíthetők a gázaiak szükségletei és véget lehet vetni a mostani rémálomnak” – mondta New Yorkban António Guterres.
Izrael elutasította a tartós tűzszünet iránti követeléseket az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai ülésén.
„Mindenki, aki a tűzszünetet támogatja, az alapjában véve a Hamász terroruralmának folytatását támogatja a Gázai övezetben” – jelentette ki Gilad Erdan izraeli ENSZ-nagykövet a New York-i tanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy egy tűzszünettel Izrael nem tudja megvédeni polgárait.
Mint fogalmazott, nem lehet egyszerre tűzszünetet követelni és azt állítani, hogy megoldást keresnek a konfliktusra.
Emellett a radikális iszlamista Hamász nem partner egy megbízható békéhez – szögezte le. „Nem veszik észre, hogy a tűzszünet és a béke iránti követelés önellentmondás?” – vetette fel Erdan. Kijelentette, hogy az erőszak csak akkor érhet véget, ha a Hamász átadta a túszokat és az Izrael elleni, október 7-i támadásban részt vett terroristákat.
António Guterres ENSZ-főtitkár és a BT-ülést vezető Vang Ji kínai külügyminiszter ugyanakkor átfogó, tartós fegyvernyugvást sürgetett a Gázai övezetben, azt hangoztatva, hogy az erőszak „olyan sorscsapásba fordulhat át, amely felemésztheti az egész régiót”.
Vang azt is bejelentette, hogy Kína további humanitárius segélyeket küld a palesztin térségbe. A szaúdi külügyminiszter szintén úgy fogalmazott, hogy az átmeneti tűzszünet elégtelen, tartós fegyvernyugvás kell a Gázai övezetben.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet arról beszélt, hogy Washington az ideiglenes tűzszünet meghosszabbításában reménykedik, és sürgette Izraelt, hogy önvédelmi jogának gyakorlása során tegyen meg minden lehetséges intézkedést a polgári áldozatok elkerülésére.
„Minden a Hamász kezében van. Az izraeliek azt mondták, hogy ha (a Hamász) naponta tíz túszt elenged, akkor (a tűzszünetet) meghosszabbítják egy-egy nappal” – mondta Linda Thomas-Greenfield. Egyben közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra is attól tart, hogy a konfliktus kiszélesedhet.
Az amerikai ENSZ-nagykövet szóvá tette a másik palesztin lakosságú övezet, Ciszjordánia helyzetét is. Mint mondta, Washington aggasztónak tartja az izraeli telepesek túlkapásait a helyi palesztin lakosokkal szemben. Hozzáfűzte, hogy Washington ellenzi a zsidó telepek kibővítését Ciszjordániában.
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Nincs helye hosszú tűzszünetnek, amíg nem engedik el az izraeli túszokat – szögezte le az izraeli külügyminisztérium közleményében, melyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatára válaszoltak szerda éjjel.
Izrael elutasítja az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai rendkívüli ülésén elfogadott, tűzszünetre felszólító határozatát mindaddig, amíg nem teljesítik a határozat másik követelését, a Gázai övezetbe hurcolt mintegy 240 izraeli túsz szabadon bocsátását.
A külügyminisztérium válaszában felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy ragaszkodjon az összes túsz gyors szabadon bocsátásához a határozatban foglaltak szerint.
„Izrael felszólítja a Biztonsági Tanácsot és a nemzetközi közösséget, hogy álljanak ki határozottan a az összes izraeli elrabolt gyors szabadon bocsátása mellett, amint azt a határozat kimondja”– hangsúlyozta az izraeli közlemény.
Izrael azt várja a Biztonsági Tanácstól, hogy egyértelműen ítélje el a Hamászt, és foglalkozzon azzal, hogy Gázában más biztonsági helyzetet kell teremteni. Nincs helye hosszan tartó humanitárius fegyverszünetnek, amíg 239 túsz a Hamász terroristáinak kezében van – közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Gázai övezetben hosszú fegyverszünetet és az összes elrabolt izraeli visszaküldését követelő határozatáról Izrael Külügyminisztériuma.
„A Biztonsági Tanács döntése elszakad a valóságtól, és nem lesz értelme a gyakorlatban. Izrael egyébként is a nemzetközi jog szerint jár el, miközben a Hamász terroristái el sem fogják olvasni, és nem is tartják be a határozatot”– jelentette ki Gilád Erdán, Izrael ENSZ-nagykövete.
„Sajnálatos, hogy a tanács továbbra is figyelmen kívül hagyja, nem ítéli el, sőt még csak meg sem említi a Hamász október 7-én elkövetett tömegmészárlását, amely a gázai háborúhoz vezetett. Ez szégyen. A Hamász stratégiája a humanitárius helyzet szándékos rombolása a Gázai övezetben, a palesztin áldozatok számának növelése, hogy aktivizálja az ENSZ-t és a Biztonsági Tanácsot Izrael megállítása érdekében. Ez nem fog megtörténni” – tette hozzá Izrael ENSZ-képviselője.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Nincs helye hosszú tűzszünetnek, amíg nem engedik el az izraeli túszokat – szögezte le az izraeli külügyminisztérium közleményében, melyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatára válaszoltak szerda éjjel.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1700143560
[modified] => 1700140998
)
[title] => Izrael nem egyezik bele a tűzszünetbe, amíg nem engedik el a túszokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=95494&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 95494
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 93129
[image] => Array
(
[id] => 93129
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large.jpg
[original_lng] => 105463
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/188569-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1700133799:5
[_thumbnail_id] => 93129
[_edit_last] => 5
[views_count] => 853
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_72dfdf7a56723f98e7c94d773c71a0f2] =>
Extraordinary!
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
Kemény vita alakult ki az ENSZ-ben azután, hogy a Biztonsági Tanács ülésén Antonio Gutteres főtitkár arról beszélt, hogy Izrael is felelős az őt ért támadásért. Az izraeli vezetés felháborítónak és a terrorizmus eltűrésének minősítette a főtitkár szavait. Közben folyamatosan érik támadások mind Izraelt, mind pedig a gázai övezetet. A világszervezet helyi képviselete szerint üzemanyag hiányában szerdán Gáza összes kórháza leállhat.
Légitámadásra figyelmeztető szirénák hangja töltötte meg kedd délután Tel-aviv utcáit. A város lakosai óvóhelyekre vonultak a támadás elől. Hamarosan a Gázai-övezetből kilőtt rakéták látszódtak az égen. A Vaskupola védelmi rendszer azonnal működésbe lépett, hogy hatástalanítsa a támadóeszközöket. Sérültekről nem érkezett beszámoló.
Az izraeli védelmi erők szerda reggel további válaszcsapásokról tettek közzé felvételeket. Közleményük szerint a Hamász az elmúlt napokban úttorlaszokat alakított ki a térségben, hogy megakadályozza a lakosság délre vonulását. Mint írták, a zsidó állam hadserege legújabb légitámadásaiban a terrorszervezet állásai mellett ezeket a barikádokat célozta meg.
Közben Gázában az emberek összeomlott épületek között keresik a hozzátartozóikat. A palesztin hatóságok szerint keddről szerdára virradóra nyolcvan áldozata volt az izraeli bombázásoknak. Az ENSZ biztonsági tanácsának keddi ülésén Antonio Gutteres főtitkár kemény kritikát fogalmazott meg Izraellel szemben – egyebek mellett úgy fogalmazott, hogy a Hamász támadása nem egy légüres térben történt.
„Semmi nem igazolhatja a civilek megölését és elrablását. A polgári foglyokat azonnal szabadon kell engedni. Fontos ugyanakkor felismerni azt is, hogy a Hamász támadása nem egy elszigetelt jelenség. A palesztin nép több mint fél évszázada elnyomatásban él. Azt látják, hogy a földjeiket szisztematikusan elfoglaló telepesek kiszorítják őket a hazájukból. A Hamász terrorcselekményei nem jogosítják fel Izraelt arra, hogy ezekért kollektívan büntesse meg a palesztinokat” – fogalmazott Antonio Gutteres.
Az ENSZ főtitkár kijelentései felháborították az izraeli vezetőket.
„Az ENSZ nem képes betölteni a szerepét, és Ön, főtitkár úr elvesztette az erkölcsi tartását és a semlegességét. Az Ön kijelentései toleranciát hirdetnek a terrorizmussal szemben, ezáltal jogosnak nyilvánítják a terrorizmust. Ön is elmondta, hogy a Hamász milyen szörnyűségeket tett, és most ehhez képest az áldozatot vádolja? Azt gondolom, hogy amennyiben a főtitkár úr nem kér bocsánatot Izraeltől, akkor le kell mondania a tisztségéről. Ha ez nem történik meg, akkor az egész ENSZ-nek nincs létjogosultsága” – mondta Izrael állandó ENSZ-képviselője.
Közben az ENSZ gázai kirendeltsége bejelentette: üzemanyag hiányában szerdán az övezetet összes kórháza leállhat. A szervezet szerint az egészségügyi intézményekben már így is pokoli állapotok uralkodnak, miközben a sátortáborokban és az utcákon élő emberek között tovább nő a fertőző betegek száma. Az izraeli hatóságok szerint azért nem engednek üzemanyagot a térségbe, mert az úgyis a Hamásznál köt majd ki.
Az ellátás hiánya egyre súlyosabb problémát jelent. Bár szombat óta Egyiptom felől már korlátozottan bejuthattak segélyszállítmányok az övezetbe, ez azonban korántsem elegendő a hajléktalanná vált százezrek számára. Kedden például nyolc kamiont engedtek be a térségbe, pedig napi 100-ra lenne szükség.
[type] => post
[excerpt] => Kemény vita alakult ki az ENSZ-ben azután, hogy a Biztonsági Tanács ülésén Antonio Gutteres főtitkár arról beszélt, hogy Izrael is felelős az őt ért támadásért. Az izraeli vezetés felháborítónak és a terrorizmus eltűrésének minősítette a főtitkár ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1698268860
[modified] => 1698266515
)
[title] => Kemény vita alakult ki az ENSZ-ben az izraeli háborúról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=93509&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 93509
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 93510
[image] => Array
(
[id] => 93510
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/k-ap20231024308-1-scaled-e1698247279403.jpg
[original_lng] => 400794
[original_w] => 2560
[original_h] => 1516
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/k-ap20231024308-1-scaled-e1698247279403-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/k-ap20231024308-1-scaled-e1698247279403-300x178.jpg
[width] => 300
[height] => 178
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/k-ap20231024308-1-scaled-e1698247279403-768x455.jpg
[width] => 768
[height] => 455
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/k-ap20231024308-1-scaled-e1698247279403-1024x606.jpg
[width] => 1024
[height] => 606
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/k-ap20231024308-1-scaled-e1698247279403-1536x910.jpg
[width] => 1536
[height] => 910
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/k-ap20231024308-1-scaled-e1698247279403-2048x1213.jpg
[width] => 2048
[height] => 1213
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/k-ap20231024308-1-scaled-e1698247279403.jpg
[width] => 2560
[height] => 1516
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1698255716:12
[_oembed_3c8dc6a60a6be379d83877eae4519505] =>
[_oembed_time_3c8dc6a60a6be379d83877eae4519505] => 1698255716
[_edit_last] => 12
[views_count] => 836
[_oembed_62aebccc07ebb501055103252d37c907] =>
[_oembed_time_62aebccc07ebb501055103252d37c907] => 1698255644
[footnotes] =>
[_thumbnail_id] => 93510
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 25
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Videók
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 292222
[1] => 23517
)
[tags_name] => Array
(
[0] => antónio gutters
[1] => ENSZ Biztonsági Tanács
)
)
[5] => Array
(
[id] => 92938
[content] =>
Megvétózta az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) benyújtott azon határozattervezetet, amely humanitárius tűzszünet elrendelésével biztosítaná a segélyszállítmányok eljutását a Gázai övezetbe.
A szerdai szavazás során a benyújtott dokumentumot a BT tizenkét tagja támogatta, Oroszország és Nagy-Britannia tartózkodott, az Egyesült Államok pedig nemmel szavazott.
A dokumentumban felszólítják Izraelt, hogy vonja vissza a gázai civilek és az ENSZ segélymunkásai számára kiadott parancsot, miszerint vonuljanak az övezet északi részéből a délibe, és elítélik a Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadásait.
Elítélik továbbá a civilek elleni erőszak és az ellenségeskedés minden formáját, az összes terrorcselekményt, és túszaik feltétel nélküli szabadon engedésére szólítják fel a Hamászt.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a szerdai szavazás után közölte: Joe Biden amerikai elnök jelenleg a régióban folytat diplomáciai egyeztetéseket, amire jelen esetben hatalmas szükség van. Bírálatot fogalmazott meg a dokumentummal kapcsolatban, amiért az nem említi meg Izrael jogát az önvédelemhez.
Tor Wennesland, az ENSZ közel-keleti megbízottja az Izrael és a Hamász fegyveresei közti konfliktus kiterjedésének veszélyére figyelmeztette szerdán a Biztonsági Tanácsot.
„Attól tartok, hogy egy mély és veszélyes szakadék szélén állunk, amely nemcsak az izraeli–palesztin konfliktus jövőjét változtathatja meg, hanem az egész Közel-Keletét is” – mondta a megbízott a tizenöt tagú testülethez intézett szerdai videóüzenetében. A benyújtott dokumentum elfogadására kiírt szavazást kétszer is elhalasztották.
A tanács tagjai korábban két orosz módosító indítványt is elutasítottak, amelyek a humanitárius tűzszünet elrendelését, továbbá a civilek és a civil célpontok elleni támadások elítélését tartalmazták. António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán azonnali tűzszünetre szólította fel a feleket a humanitárius segélyek Gázába való eljuttatása és a túszok szabadon bocsátása érdekében.
Izrael az elmúlt héten a Gázában élő lakosság közel felét, mintegy 1,1 millió ember kitelepítését rendelte el a Hamász támadásaira válaszként tervezett szárazföldi offenzíva előtt. Izrael a Hamász október 7-én végrehajtott támadása óta teljes ostrom alatt tartja Gázát és a terrorszervezet megsemmisítését tűzte ki céljául.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának „újraindításra” van szüksége, amely segít a nemzetközi intézménynek visszanyerni a jó hírét – szólított fel pénteken Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az X-en, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak megjegyezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának alaphelyzetbe állítása az első lépés afelé, hogy a globális intézménynek helyreálljon a jó híre; helyreálljon a stabilitás; megerősödjön a biztonsági rend. „A testület jelenlegi összetétele és az akkreditált „globális szereplők” régóta nem egyeztethetők össze a modern világ valós állapotával, és a nem állandó tagság eszköze nem képes ezt a helyzetet korrigálni. Számos regionális szereplő igényli a globális elismerést, és erre megvan az okuk” – mutatott rá.
A tanácsadó szerint ugyanakkor legalább egy ország, nevezetesen Oroszország, illegálisan foglal helyet az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ezáltal aktívan kereskedik a vétójoggal és aláássa a nemzetközi jogokat. „Az ENSZ Közgyűlése az ideális hely és alkalom a cselekvésre. Ideje megfosztani Moszkvát vétójogától, frissíteni a Biztonsági Tanács összetételét és helyreállítani az ENSZ-be vetett bizalmat” – szólította fel átalakulásra a nemzetközi szervezetet Mihajlo Podoljak.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
A nagykövet úgy véli, a fenyegetés egyre nő, Kína és Oroszország viszont nem vesz tudomást „a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozó felelősségéről”.
Az Egyesült Államok pénteken azzal vádolta Kínát és Oroszországot, hogy akadályozzák az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) egységes válaszlépését az észak-koreai rakétakilövésekkel, illetve egy újabb kémműhold felbocsátásával szemben. Ezzel a tanács többsége – Moszkva és Peking kivételével – egyetértett, Linda Thomas-Greenfield pedig kifejtette, mi jelenti a legnagyobb gondot.
„Ennek a problémának egyesítenie kellene bennünket ahelyett, hogy széthúz. De 2022 eleje óta az ENSZ BT nem tudott eleget tenni kötelezettségvállalásainak, mégpedig Kína és Oroszország folyamatos ellenállása miatt. A KNDK atomfegyver-programja által jelentett fenyegetés egyre nő, Peking és Moszkva viszont nem veszt tudomást a nemzetközi béke és biztonság fenntartására vonatkozó felelősségéről”– mondta az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete.
De azt is elítélte, hogy az orosz és kínai tisztviselők jelen voltak a múlt hónapban megrendezésre került észak-koreai katonai parádén, amelyeken új drónokat és atomtöltetű interkontinentális ballisztikus rakétákat mutattak be. „Ők ünneplik a Biztonsági Tanács határozatainak megsértését, és továbbra is akadályozzák az ENSZ BT fellépését” – tette hozzá.
Ezzel szemben Oroszország és Kína képviselői azt gondolják, Washington a hibás Phenjan „agresszív magatartásáért”, kiemelve a Dél-Koreával közös hadgyakorlatokat. Kim Szong észak-koreai nagykövet pedig kijelentette, a műhold felbocsátása „az önvédelemhez való törvényes jog gyakorlását”, illetve az Egyesült Államok „katonai akcióitól való elrettentésének” célját szolgálja, ám Linda Thomas-Greenfield elutasította ezt.
A CNA beszámolója alapján az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kiemelte, „mindannyian tudjuk az igazságot: a KNDK paranoiáját és önző érdekeit a nép érdekei elé helyezi” – fogalmazott. Majd arra utalt, Phenjan „háborús gépezetét a kegyetlenség és az elnyomás táplálja, amely szégyenletes”, egyúttal komoly fenyegetést jelent a globális békére nézve.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Örményország az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult azzal a követeléssel, hogy tartsanak rendkívüli ülést a hegyi-karabahi kérdésben – közölte szombaton Edmon Marukjan, az ország különleges megbízásokért felelős nagykövete, számolt be az UNN.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének kérelmet nyújtottunk be, miszerint rendkívüli ülés összehívását követeljük a hegyi-karabahi helyzettel kapcsolatban” – írta Marukjan Facebookon, megemlítve a Lachin-folyosó ügyét.
Amint arról az ország külügyminisztériuma beszámolt, Örményország állandó ENSZ-képviselője, Mher Margaryan augusztus 11-én levélben fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez.
A Lachin folyosó az egyetlen út, amely Örményországot Hegyi-Karabahhoz köti. Áprilisban Baku ellenőrzőpontot hozott létre a Hakari hídon, arra hivatkozva, hogy „meg kell akadályozni a személyek, fegyverek és aknák illegális szállítását”.
Örményország kategorikusan visszautasította a vádakat, mondván, hogy Azerbajdzsán durván megsérti a tűzszüneti megállapodást. Később, júliusban Azerbajdzsán Állami Határőr Szolgálata bejelentette a Lachin határátkelőhely működésének ideiglenes felfüggesztését.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozottan elítélte a nigeri katonai puccsot, és Mohamed Bazoum elnök azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte. Eközben az amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott a hatalmából eltávolított elnökkel és az ország korábbi vezetőjével, míg a francia államfő szombatra összehívta a nemzeti védelmi és biztonsági tanácsot.
A pénteki közös közlemény szerint „az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai határozottan elítéltik a nigeri kormány megváltoztatására irányuló július 26-i alkotmányellenes kísérleteket.”
Az ENSZ BT tagjai követelték „Mohamed Bazoum demokratikusan megválasztott köztársasági elnök azonnali, feltételek nélküli szabadon bocsátását és személye, családja és kormánya tagjainak a védelmét”.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa emellett sürgette az alkotmányos rend mielőbbi helyreállítását Nigerben, szolidaritását fejezte ki Niger népével, és kiemelte a lakosság védelmének, a humanitárius segítségnyújtás folyamatos biztosításának a fontosságát.
Eközben Anthony Blinken amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott Niger eltávolított elnökével, Mohamed Bazoummal és az ország korábbi vezetőjével, Mahamadou Issoufou-val, és arra kérte az utóbbit, hogy segítsen megoldani az országban kialakult helyzetet – jelentette be Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium sajtószolgálatának vezetője pénteken.
Blinken a Twitter-oldalán azt írta, hogy a telefonbeszélgetésre Bazoummal pénteken, Issoufou-val csütörtökön került sor.
Az amerikai külügyminisztérium sajtószolgálatának vezetője szerint a külügyi tárca vezetője Issoufou-val folytatott megbeszélése során komoly aggodalmának adott hangot a demokratikusan megválasztott Bazoum elnök őrizetbe vétele kapcsán.
A külügyminiszter sajnálatát fejezte ki továbbá amiatt, hogy Bazoum fogvatartói veszélyeztetik az évek óta tartó sikeres együttműködést, valamint több száz millió dollár segélyt.
„Blinken arra kérte Issoufou volt elnököt, hogy folytassa a helyzet megoldását célzó erőfeszítéseit a demokratikusan megválasztott polgári kormány javára” – mondta az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Az ország Mahamadou Issoufou 2011-ben történt megválasztása után nyerte el a stabilitását, aki 2021-ben adta át a hatalmat Mohamed Bazoumnak, ez volt ez első békés hatalomátadás két megválasztott elnök között az egykori francia gyarmaton.
Blinken beszélt Bazuommal is, és biztosította őt arról, hogy Washington továbbra is azon dolgozik, hogy helyreállítsa „Niger alkotmányos rendjét és demokratikus kormányzását” – mondta Matthew Miller.
Emmanuel Macron francia elnök szombat délutánra összehívta a nemzeti védelmi és biztonsági tanács rendkívüli ülést a nigeri puccskísérlet miatt – számolt be a BFMTV hírcsatorna az Élysée-palotára hivatkozva szombaton.
Macron korábban határozottan elítélte a puccsot, és Mohamed Bazoum elnök szabadon bocsátását és az alkotmányos rend helyreállítását szorgalmazta.
Niger 1960-ban kihirdetett függetlenné válása óta négy államcsínyt és számos puccskísérletet hajtottak végre a nagy kiterjedésű, szegény sivatagi országban.
