Bosznia-Hercegovina már csak néhány reformlépésre van attól, hogy továbbléphessen az európai uniós csatlakozási folyamat következő szakaszába, ugyanakkor több százmillió eurónyi uniós támogatást kockáztat, ha nem gyorsítja fel a szükséges intézkedések végrehajtását – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke hétfőn Szarajevóban.
Az ország jelentős fejlődést ért el az 1995-ös daytoni békemegállapodás óta, és ma már nem ugyanabban a helyzetben van, mint a háború lezárásakor – húzta alá, miután tárgyalást folytatott a háromtagú boszniai államelnökség tagjaival.
Bosznia-Hercegovina jövőjéről és a nemzetközi főképviselői hivatal szerepéről szólva az Európai Tanács elnöke kiemelte, hogy Bosznia-Hercegovina az elmúlt három évtizedben számottevő politikai, gazdasági és intézményi előrelépést tett.
„Ha ennek az országnak a jövője az Európai Unióban van, akkor ezt a célt meg fogjuk valósítani. Fontos, hogy az új főképviselő Bosznia-Hercegovina választását testesítse meg, vagyis az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekedjen. Továbbra is együtt fogunk dolgozni az európai jövő érdekében”- szögezte le.
Az Európai Tanács elnöke rámutatott: az Európai Unió elkötelezettsége a Nyugat-Balkán iránt továbbra is erős, és a bővítés reális lehetőség maradt. Ennek bizonyítékaként említette, hogy megkezdődött Montenegró csatlakozási szerződésének kidolgozása.
„Bosznia-Hercegovinának is el kell végeznie a szükséges feladatokat. Az út nem könnyű, ugyanakkor vannak olyan eredmények, amelyek gyorsan elérhetők, ha teljesítik az uniós joghoz történő igazodás feltételeit” – mondta.
Felszólította a boszniai vezetést, hogy fogadja el az igazságügyi reform még hiányzó elemeit. Costa arra is figyelmeztetett, hogy Bosznia-Hercegovina már elveszített 108 millió eurónyi uniós támogatást, további 373 millió euró pedig veszélybe került. „Ne szalasszák el a lehetőséget, hogy biztosítsák ezeket az előnyöket” – hívta fel a figyelmet az Európai Tanács elnöke.
Denis Becirovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák tagja a közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ország többségében szerbek lakta részének, a boszniai Szerb Köztársaságnak a vezetése Moszkva iránymutatását követi, és akadályozza az európai integrációs folyamatot. Szerinte a nemzetközi főképviselői hivatal szerepének gyengítése visszavezethetné Bosznia-Hercegovinát a háborús kilencvenes évekbe.
Hangsúlyozta, hogy az ország európai integrációjának támogatása kulcsfontosságú, ugyanakkor a nemzetközi közösségnek fenn kell tartania azokat a mechanizmusokat, amelyek garantálják a daytoni békerendszer működését.
Emlékeztetett arra, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetése az elmúlt években többször is megkérdőjelezte Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjét és területi integritását.
A bosnyák politikus szerint az ország jövője az Európai Unióban van, ezért elengedhetetlen az állami intézmények megerősítése és a reformok folytatása. Hozzátette, a nemzetközi közösségnek egyértelműen támogatnia kell Bosznia-Hercegovina szuverenitását, és fel kell lépnie minden olyan törekvéssel szemben, amely az ország megosztását vagy az állami intézmények gyengítését célozza.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból.
Az egyezmény értelmében a három államalkotó nép – a bosnyák, a szerb és a horvát – egyetértésére van szükség minden döntésben, így a törvények elfogadásában is.
Lemondott a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke, Savo Minic csütörtökön annak érdekében, hogy megelőzze hivatalból történő eltávolítását.
A Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) politikusa csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, újra őt kéri majd fel kormányalakításra az országrész elnöke.
A boszniai alkotmánybíróság Savo Minic kinevezésének alkotmányosságát vizsgálja, és a vélhetőleg megvonja tőle a megbízatást. Ezt megelőzendő nyújtotta be lemondását.
Savo Minicet Milorad Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság korábbi elnökének a javaslatára választották meg Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének miniszterelnökévé. Ám Milorad Dodikot a boszniai szövetségi választási bizottság megfosztotta hivatalától. Ennek oka az volt, hogy a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság tavaly augusztus 1-jén egy évi – pénzzel megváltható – letöltendő börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől a politikust, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Milorad Dodiknak így nem volt felhatalmazása arra, hogy miniszterelnök-jelöltet javasoljon.
Ana Trisic-Babic megbízott köztársasági elnök megerősítette, hogy újra Savo Minicet fogja felkérni miniszterelnöknek. A várakozások szerint a parlament rövid időn belül meg is szavazza Minic kinevezését, és ezzel egy időben kisebb kormányátalakítást is rendeznek.
Savo Minicet tavaly szeptemberben választotta meg az országrész parlamentje azt követően, hogy a korábbi kormányfő lemondott.
A Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság belügyminisztere szombaton azt mondta, hogy nem engedik eltávolítani hivatalából az entitás vezetőjét, Milorad Dodikot, akit a bíróság másodfokon is börtönbüntetésre ítélt.
Milorad Dodik elnököt azért ítélte a bíróság egy év letöltendő börtönbüntetésre, valamint tiltotta el hat évre a hivatali tevékenységtől, mert nem volt hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit.
Sinisa Karan boszniai szerb belügyminiszter, Dodik párttársa a Független Szociáldemokraták Szövetségében azt mondta, hogy az elítélt politikus a boszniai szerbek választási akaratát képviseli.
„A nép választ, és a nép mozdít el. (Az elnök) legitimitása megvédésével védjük meg szabadságunkat és köztársaságunkat! Ne várjon senki romlást a belbiztonsági helyzetben, de mindenki számítson ellenállásra a Szerb Köztársaság intézményeitől, mert készek az intézményi, politikai és demokratikus küzdelemre!” – jelentette ki Karan.
A Dodik elleni ítélet – amely egy „nem választott külföldinek” tudható be – nem meggyengíti, hanem éppen megerősíti a Szerb Köztársaság pozícióját – tette hozzá Schmidtre utalva.
Milorad Dodik pénteken, a bíróság döntése után közölte: nem fogadja el az ítéletet, és Moszkvához, valamint Washingtonhoz fordul segítségért.
Ügyvédje bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért, és kérelmezni fogják az ítélet elhalasztását mindaddig, amíg a testület nem hoz döntést.
Milorad Dodik már a boszniai háborút lezáró, a Bosznia-Hercegovinát és annak szerkezetét létrehozó daytoni megállapodás óta hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen.
A NATO teljes mértékben támogatja Bosznia-Hercegovina területi integritását – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára Szarajevóban, hozzátéve, hogy az ország vezetőinek fel kell oldaniuk a kialakult feszültséget.
Boszniában azóta van feszültség, hogy február végén egy bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte és hat évre eltiltotta a politizálástól Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. A szerb vezető elutasította az ítéletet, a Banja Luka-i parlament pedig kitiltotta a Szerb Köztársaság területéről a szarajevói központú rendőrséget és igazságszolgáltatást.
Az ítélet hatására az Európai Unió békefenntartó missziója, az EUFOR bejelentette, hogy ideiglenesen növeli az országban állomásozó 1100 fős erőinek létszámát. Zeljko Komsic, a bosznia-hercegovinai államelnökség boszniai horvát tagja eközben hivatalosan kérte az Európai Tanácstól az országban állomásozó magyar EUFOR-kontingens kivonását, miután Dodik kérésére 78 magyar terrorelhárító érkezett Boszniába.
Rutte hétfőn kijelentette, hogy a NATO nem fogja hagyni, hogy biztonsági vákuum alakuljon ki, és hogy a daytoni békeszerződés és a boszniai alkotmány semmibe vétele „elfogadhatatlan”.
A Bosznia-hercegovinai Föderációból és a Szerb Köztársaságból álló Bosznia-Hercegovina alkotmányos berendezkedését az 1995-ben megkötött daytoni béke határozza meg, ennek értelmében az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, és az ENSZ-főképviselő felel a békeszerződés végrehajtásáért. Milorad Dodik ellen azért emeltek vádat, mert a főképviselő és az alkotmánybíróság döntéseit felfüggesztő törvényeket írt alá.
„Nem hagyjuk, hogy a nehezen kivívott béke veszélybe kerüljön” – fogalmazott Rutte Szarajevóban.
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
A boszniai szerb parlament megszavazta csütörtökön késő este a Szerb Köztársaság igazságügyi rendszerének a szövetségitől való elszakadását, két nappal azután, hogy a szövetségi bíróság a boszniai nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot, a többségében szerbek lakta országrész elnökét.
A boszniai szerb közszolgálati televízió (RTRS) beszámolója szerint a jogszabályt a kormánypárti képviselők voksaival szavazta meg a Banja Luka-i parlament, az ellenzék bojkottálta a szavazást.
A törvény értelmében a szövetségi igazságügyi intézmények, a bíróságok, az ügyészségek és a rendőrség sem illetékes többé a boszniai Szerb Köztársaság területén.
Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépését, valamint saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat. Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amellyel vádolták. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései szerinte semmisek.
Milorad Dodik a múlt héten az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára. Közölte, hogy amennyiben bűnösnek találják, az ítéletet nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből. Emellett ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll: a boszniai Szerb Köztársaságból és a bosnyák-horvát Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.
Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén – közölte Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének elnöke szerdán, miután a boszniai szövetségi bíróság a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta őt.
Milorad Dodik bejelentette: más szövetségi intézmények munkáját is betiltják, például a felsőfokú ügyészségi és bírósági testületét, és a boszniai Szerb Köztársaság saját felsőfokú ügyészségi és bírósági testületet hoz létre. Emellett a legtöbb szerb tisztségviselő is kivonul a szövetségi intézményekből – ismertette. Hozzátette egyúttal, hogy csak az „árulók” maradnak majd ott.
Az ítélethirdetést követően a politikus azt üzente támogatóinak, hogy nincs ok aggodalomra, megtanult már nehezebb dolgokat is elviselni. Egyben azt is közölte, üzeni Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főképviselőjének, hogy ha szerb területre lép, letartóztatásra számíthat.
„Ha látjátok, jelentsétek a rendőrségnek, hogy letartóztassuk és elűzzük innen. Nem érdemli meg, hogy szerb földre lépjen” – mondta híveinek, és közölte: nem engedi meg, hogy bárki is megdöntse a boszniai Szerb Köztársaságot – számolt be az MTI.
Milorad Dodik Aleksandar Vucicot Banja Lukába invitálta, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljanak. A szerb elnök már szerda este elutazik a boszniai Szerb Köztársaságba. Milorad Dodik azt nyilatkozta, két telefonbeszélgetést bonyolított le az ítélethirdetés után.
„Egyiket Aleksandar Vuciccsal, aki azt mondta, a boszniai Szerb Köztársaság pártján áll, a másikat pedig Orbán Viktor barátommal, aki ugyanezt mondta” – részletezte a boszniai szerb elnök.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető, és hivatali tevékenységeitő azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat.
Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amellyel vádolták. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései szerinte nem jogérvényesek.
Az ügyészség azt kérte, hogy Milorad Dodikot öt év börtönbüntetésre ítéljék, valamint tiltsák el tíz évre a közhivatal tevékenységtől. A vádhatóság ugyanezt a büntetést kérte az ügy másik vádlottjára, Milos Lukicra, a boszniai szerb hivatalos közlöny igazgatójára, aki a nemzetközi főképviselő döntését figyelmen kívül hagyva a közlönyben megjelentette a Dodik által szignált törvényeket. Milos Lukicot a bíróság szerdán felmentette az ellene felhozott vádak alól.
Az ítélet nem jogerős, a védelem és az ügyészség is fellebbezhet ellene, a másodfokú ítéletet az év végéig mondhatják ki.
Milorad Dodik a múlt héten az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára.
Közölte, hogy amennyiben bűnösnek találják, az ítéletet nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből. Emellett ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll: a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból.
A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni. Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
A Milorad Dodik elítéléséről szóló hírekre reagálva Aleksandar Vucic szerb elnök összehívta az ország biztonsági tanácsának az ülését.
[type] => post [excerpt] => Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén – közölte Milorad Dodik. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1740658320 [modified] => 1740608709 ) [title] => Dodik: nem létezik többé Bosznia-Hercegovina [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142563&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 142563 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 142564 [image] => Array ( [id] => 142564 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [original_lng] => 698103 [original_w] => 873 [original_h] => 497 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik-300x171.png [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik-768x437.png [width] => 768 [height] => 437 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [width] => 873 [height] => 497 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [width] => 873 [height] => 497 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [width] => 873 [height] => 497 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [width] => 873 [height] => 497 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1740601509:12 [_thumbnail_id] => 142564 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2133 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 508427681000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 44260 [1] => 47960 [2] => 42488 ) [tags_name] => Array ( [0] => Bosznia-Hercegovina [1] => boszniai szerb parlament [2] => Milorad Dodik ) ) [6] => Array ( [id] => 115480 [content] =>
A Bosznia-Hercegovinában állandó lakhellyel rendelkező szlovén állampolgárok mégis leadhatják szavazataikat a vasárnapi európai parlamenti választásokon a szarajevói szlovén nagykövetségen, annak ellenére, hogy a boszniai kormány nem adott zöld utat Szlovéniának, Lengyelországnak és Romániának, hogy saját nagykövetségeiken szavazóhelyiségeket rendezhessenek be – közölte pénteken a szlovén külügyminisztérium.
A boszniai kormány azért döntött így, mert az említett országok támogatták a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjára vonatkozó ENSZ-határozatot. Mivel a szövetségi kormánynak egyhangúlag kell döntéseket hoznia, és a boszniai szerb miniszterek ellene szavaztak, a kéréseket elutasították.
A szlovén külügyminisztérium azt követően jelentette be a döntését, hogy Lengyelország és Románia szarajevói nagykövetsége úgy határozott, engedély nélkül is lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy a diplomáciai képviseletükön leadhassák voksaikat – jelentette a szlovén STA hírügynökség.
Tanja Fajon külügyminiszter és Natasa Pirc Musar elnök korábban elfogadhatatlannak nevezte a boszniai kormány lépését, és megjegyezte, hogy Boszniának, mint EU tagjelölt országnak, tiszteletben kell tartania a jogállamiságot.
A belügyminisztérium adatai szerint a választói névjegyzékben közel 2000 olyan Bosznia-Hercegovinában élő szlovén szerepel, aki szavazati joggal rendelkezik az EP-választáson.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
[type] => post [excerpt] => A Bosznia-Hercegovinában állandó lakhellyel rendelkező szlovén állampolgárok mégis leadhatják szavazataikat a vasárnapi európai parlamenti választásokon a szarajevói szlovén nagykövetségen, annak ellenére, hogy a boszniai kormány nem adott zöld ut... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1717874040 [modified] => 1717805832 ) [title] => A tiltás ellenére is szavazhatnak diplomáciai képviseletükön Bosznia-Hercegovinában élő szlovének, lengyelek és románok állampolgárok [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115480&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 115480 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 115481 [image] => Array ( [id] => 115481 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009.jpg [original_lng] => 94772 [original_w] => 1200 [original_h] => 800 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1717795033:12 [_thumbnail_id] => 115481 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2365 [_oembed_d3b6b2bc11f7131bd4fb9b9ad9ed324c] =>
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
A Bosznia-Hercegovinában élő szlovén állampolgárok nem adhatják le szavazataikat a közelgő európai parlamenti választásokon a szarajevói szlovén nagykövetségen, miután a boszniai kormány másodszor is elutasította Szlovénia kérelmét. Azért döntöttek így, mert Ljubljana támogatta a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjára vonatkozó ENSZ-határozatot – közölte kedden a szlovén közszolgálati televízió.
A boszniai kormány ugyanezen okból elutasította Lengyelország és Románia kérését is, hogy vasárnap szavazóhelyiségeket rendezhessenek be a diplomáciai képviseleteken – jelentette a szlovén STA hírügynökség. Mivel a szövetségi kormánynak egyhangúlag kell döntéseket hoznia, és a boszniai szerb miniszterek ellene szavaztak, a kérést elutasították.
Az első, múlt heti szavazás után Szlovénia elfogadhatatlannak minősítette a döntést. „Elfogadhatatlan egy olyan ügy átpolitizálása, mint az európai választások megtartása (…) egy olyan ország részéről, amely nemrég kapott zöld jelzést az uniós tagságról szóló csatlakozási tárgyalások megkezdésére” – írta akkor a tárca közleményében.
Az elmúlt időszakban lezajlott további konzultációk eredménytelenek maradtak – írta a szlovén sajtó. A belügyminisztérium adatai szerint a választói névjegyzékben közel 2000 olyan Bosznia-Hercegovinában élő szlovén szerepel, aki szavazati joggal rendelkezik az EP-választáson.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak.
A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
Paradoxonnak nevezte Zlatan Klokic, a boszniai Szerb Köztársaság európai integrációért felelős minisztere, hogy az Európai Unió számára Ukrajna kívánatosabb tagállam lenne, mint Bosznia-Hercegovina, ahol 28 éve béke honol.
Az X közösségi platformon írt bejegyzésében Klokic emlékeztet arra, hogy pontosan 28 évvel ezelőtt, 1995. december 14-én írták alá a daytoni békeegyezményt, amely lezárta a boszniai háborút, és békét hozott az országnak.
Milyen üzenetet küld mostani döntésével Brüsszel Boszniának és a világnak? Ez azt jelenti, hogy az összetűzéseket szívesen fogadják? Miért vannak a feltételek? – kérdezte a miniszter annak kapcsán, hogy az Európai Tanács csütörtökön úgy határozott, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, Szarajevóval viszont csak később, „amint eléri a tagsághoz szükséges kritériumok teljesítésének szükséges szintjét”.
Vojislav Savic politológus a boszniai Szerb Köztársaság közszolgálati televíziójának (RTRS) péntek reggeli műsorában toxikusnak nevezte az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina kapcsolatát az egy nappal korábbi döntés fényében. Szerinte nagyon rossz üzenete van annak, hogy megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások a háborúban álló Ukrajnával. „Bosznia-Hercegovinának azt üzenték, hogy továbbra is össze kell hangolnia a politikáját az EU normáival, és akkor egyik napról a másikra megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, amely semmilyen feltételt nem teljesített, még csak nincs is irányítása és szuverenitása a teljes területe felett” – hangoztatta a politológus.
Bosznia-Hercegovina 2016 februárjában nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét, és 2022 decemberében kapta meg az uniós tagjelölti státuszt azzal a feltétellel, hogy teljesíti a Brüsszel által támasztott feltételeket az alapvető jogok biztosítása, a migráció elleni harc, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.
Aggodalmának adott hangot Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Szarajevóban, nyugat-balkáni körútjának első állomásán a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései, valamint amiatt, hogy Oroszországnak jelentős befolyása van Bosznia-Hercegovinára.
A NATO-főtitkár – akit a legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba idézett – a boszniai kormány küldöttségével folytatott tárgyalást követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott: nagyon aggasztja a boszniai szerbek elszakadást pártoló retorikája, de az országban tapasztalható jelentős külföldi, főként orosz befolyás is. E két tényező alááshatja az ország stabilitását, és gyengítheti a reformokat – vélte.
Hozzátette: az ország vezetőinek egységesnek kell lenniük, és a fejlődésért kell dolgozniuk.
A NATO-főtitkár a kijelentéseivel arra utalt, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi két évtizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, mert szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen. Dodiknak ezért több olyan törvényt is sikerült elfogadtatnia, amelyek a boszniai Szerb Köztársaság függetlenné válását segítik elő.
Ezek között szerepelt például a szövetségitől független adó- és igazságügyi rendszer létrehozása. Emellett a boszniai szerbek a történelmi és kulturális kapcsolatokra hivatkozva nem akarják megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal, és ellenzik, hogy Bosznia-Hercegovina szankciókat vezessen be Moszkva ellen.
Jens Stoltenberg beszélt arról is, hogy szeretné, ha Szarajevó és a NATO kapcsolatai tovább mélyülnének, mert az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elkötelezett a térség biztonsága, stabilitása és az ország euroatlanti integrációja mellett. Mint mondta: minden országnak jogában áll külföldi beavatkozás nélkül eldönteni, hogy milyen biztonsági megállapodásokat köt.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
