Bocskor Andrea főiskolai tanár tíz évig képviselte a kárpátaljai magyarság ügyét az Európai Parlamentben. Megköszönve bátor és következetes kiállását, az elmúlt tíz év eredményeiről és a mostani brüsszeli helyzetről kérdeztük.
– Két ciklusban is képviselte a kárpátaljai magyarság ügyét. Mit emelne ki ennek az időszaknak az eredményei közül?
– Már az is sikerként könyvelhető el, hogy a Fidesz–KDNP nemzeti listájának köszönhetően a kárpátaljai magyarok helyzete is bekerült az Európai Unió politikai körforgásába. A közösségünk képviseletet szerezhetett az Európai Unióban, közvetlenül értesíthettem az Európai Unió döntéshozóit az Ukrajnában zajló reformokról, a kisebbségeket érintő politikáról. Ugyanakkor úgy gondolom, nagyon fontos eredmények azért születtek, mert én egy olyan csapatnak voltam a része, amely számára fontos a nemzetpolitika és a kisebbségek helyzete Európában. Közös sikerünknek tartom azt a munkát, amely arra irányult, hogy a kisebbségvédelem végre váljon uniós politikává. Részt vettem az Európai Parlament Hagyományos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvek munkacsoportjának a tevékenységében, minden erőnkkel támogattuk a FUEN által kezdeményezett Minority SafePacket, mivel látjuk azt a folyamatot, hogy a kisebbségi jogfosztásokat sok esetben maguk az államok követik el, ezért lenne fontos, hogy az EU jogi védelmet nyújtson a hagyományos nemzeti kisebbségeknek és nyelveiknek is.
– Azokban a történelmi pillanatokban volt ott és vett részt az Európai Parlament munkájában, amikor Ukrajna eldöntötte, hogy az Európai Uniót és az euroatlanti integrációt választja. Fontos egyeztetésekben, döntésekben is részt tudott venni…
– Igen. Ilyen volt a vízummentesség megadása, amely 2008-tól húzódott. A 2014-es első plenáris felszólalásom épp erről szólt, vagyis hogy milyen fontos lenne mihamarabb megadni az ukrán állampolgároknak a vízummentes beutazás lehetőségét az EU-ba. Végül 2017-ben került rá sor. Amikor Ukrajna elnöke és az Európai Bizottság elnöke erről ünnepélyesen aláírta a szerződést, én is jelen voltam. Szintén 2017-ben került sor az EU és Ukrajna közötti társulási és szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére, ezáltal Ukrajna elindult azon az úton, amely következtében, valószínűleg a jövőben csatlakozhat az Európai Unióhoz. Ennek a csatlakozási folyamatnak a részesei vagyunk természetesen mi is, hiszen a koppenhágai kritériumoknak köszönhetően a kisebbségi jogok betartása a csatlakozni kívánó országokkal szemben egy olyan fontos követelményrendszer, amit az Európai Unió komolyan szokott venni. A mi esetünkben sajnos azt tapasztalhattuk, hogy ez az integrációs folyamat 2017-ben a kisebbségi jogok csorbításával kezdődött, sajnálatos módon néhány nappal a társulási egyezmény aláírása után Ukrajna elfogadta a nemzeti kisebbségi oktatást ellehetetlenítő új oktatási reformját. Majd ezt követte 2019-ben a nyelvtörvény, továbbá más intézkedések is azt jelezték, hogy az ukrajnai kisebbségek jogai egyre inkább szűkülnek, és egyúttal felerősödött a hangulatkeltés és bizalmatlanság a nemzeti kisebbségekkel szemben. Sajnos mi magyarok éreztük ezt a bőrünkön, ezekre a folyamatokra kellett felhívnom a figyelmet az EU-ban. Már akkor, 2017–18-ban pozitív diszkriminációt tapasztaltam az Európai Unió részéről Ukrajna irányába, úgy álltak hozzá, hogy amit Ukrajna csinál, az csak jó lehet, akik ezt kritizálják, azok Putyin szekértolói – ezt megkaptuk jó néhányszor, olyan politikusok, akik szóvá tettük a jogfosztásokat.
– Sokszor a fősodorral szembeni véleményt kellett megfogalmaznia, ami nyilván nem volt hálás feladat.
– Hangsúlyoznám, hogy ez minden esetben építő jelleggel történt. Amikor 2014-ben bekerültem az EP-be, számos olyan küldöttségben, bizottságban vállaltam feladatot, melyek révén segíteni tudtam az ukrajnai integrációs folyamatot, másrészt a kisebbségi jogi normákra is fel tudtam hívni a figyelmet. Ezt rendületlenül meg is tettem, annak ellenére, hogy ez valóban nem volt könnyű feladat. Ugyanakkor fontos volt, hogy legyen egy autentikus hang, aki minden szempontra felhívja a figyelmet, mert az ukrajnai reformok, a decentralizáció, az oktatási reform, a nyelvtörvény és sok más változtatás az EU-ban idealizálva volt.
Úgy gondolom, hogy a munkánk is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2023 végére megfordult a tendencia. Bár nem kaptunk vissza minden jogot, de hét jogfosztó törvény módosításáról döntött tavaly decemberben a Legfelső Tanács, ami azt jelzi, hogy végül is sikerült az ukrán vezetést rábírni, hogy visszakanyarodjon az Európában elfogadott, normális kisebbségpolitika irányába. Ebben nagy szerepe volt a magyar kormány bilaterális tárgyalásainak is, hisz a magyar nemzeti kormánynak köszönhetően a mi szempontjaink mindvégig ott voltak a tárgyalóasztaloknál.
– Mit várhatunk e tekintetben a jövőtől?
– Remélem, hogy folytatódni fog az általam, általunk elkezdett munka, és sikerül visszaszerezni azokat a jogokat is, amelyeket még most nem kaptunk vissza. Továbbá fontos folytatni az ukrán–magyar kétoldalú kapcsolatok javítását, hiszen mindig ez jelentette a békés együttélés zálogát Kárpátalján.
– Kollégáimmal megbeszélve, munkája egyik fontos eredményének látjuk, hogy döntéshozói körökben ma már Európában és talán az egész világon illik tudni Kárpátaljáról és az itt élő magyar közösség problémáiról. Mindezt magyar közösségünk politikai érdekképviseletével és a kulturális diplomácia eszközeivel sikerült elérnie.
– Szeretném hinni, hogy nekem is köszönhető, hogy sikerült felkerülnünk a nemzetközi és európai politikai térképre, hiszen személyes élményem volt 2014-ben a legelső néppárti frakcióülésen való bemutatkozásomkor, hogy Kárpátalja és a kárpátaljai magyar közösség nem volt a képviselőtársaim számára beazonosítható.
Nagyon büszke vagyok arra, hogy nyolc éven keresztül sikerült megszervezni a brüsszeli Kárpátalja Napokat, a Liszt Intézettel közösen. Minden évben be tudtuk mutatni egy-egy újabb szeletét a kárpátaljai művészeti életnek, a népi kultúrának. Számunkra fontos és szívünkhöz közel álló művészeink, közéleti személyiségeink munkásságát tudtuk elvinni és megmutatni Brüsszelben. Az Európai Parlament épületében ismeretterjesztő, angol és magyar nyelvű bannerkiállítással mutattuk be az 1944-es málenkij robot eseményeit, illetve „Az én Kárpátaljám” címmel fotókiállítás keretében vidékünk szépségeit, épített örökségét is igyekeztünk megmutatni. Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret platform támogatásával, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szakembereinek írásaival szerkesztésemben elkészült egy angol nyelvű kötet: a Struggle for Survival (Küzdelem a megmaradásért), amely a kárpátaljai magyarság 1944–2022 közötti történetét, illetve az oktatási és nyelvi jogokért folyó küzdelmet mutatja be. Ezekkel sikerült sok nyugat-európai ember érdeklődését felkelteni Kárpátalja iránt. Később, amikor szóba kerültek a kisebbségi jogok, voltak, akik megértették, hogy miért fontos ez a számomra. Mindez nem jöhetett volna létre, ha nem indulok otthonról olyan erős gyökerekkel, amelyek többek között a főiskolához és a KMKSZ-hez fűztek. Mindig megvolt az az input, továbbá rendelkezésemre állt az a szakmai háttéranyag, amivel tényszerűen és autentikusan tudtam bemutatni a kárpátaljai helyzetet. Ezt értékelte mindenki, az Európai Parlament elnökétől az EU-biztosokig, ha én beszéltem Kárpátaljáról, vagy az orosz–ukrán háború kapcsán a béke fontosságáról, akkor arra mindig odafigyeltek. A két éve tartó háború kapcsán én mindig a háború „emberi szempontjait” emeltem ki, milyen nehézségekkel jár az a szétszakított családoknak, a gyermekeknek és fiataloknak, akik kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket, hogy milyen óriási a közvetlen és közvetett áldozatok száma Ukrajna-szerte, és ezért milyen fontos a mihamarabbi tűzszünet és a béke elérése. Hiszen minden béke előbb vagy utóbb a tárgyalóasztaloknál dől el, csak nem mindegy, hogy előtte pár százan vagy pár százezren halnak meg.
– Hogyan tudná jellemezni a mostani brüsszeli helyzetet?
– Brüsszelben nagy gondok vannak, a balliberális oldal diktatúrája érvényesül mindenben. Mondhatnám azt is, hogy az őrület stádiumában van már egy jó éve az Európai Parlament és az európai politikum, hiszen különböző területeken egyre észszerűtlenebb döntéseket hoznak, amelyek – szépen fogalmazva – nem az Európai Unió polgárainak az érdekeit szolgálják. Ez a migrációs politika és az ukrajnai háború kezelése kapcsán is jól látható. Egyes politikusok rövid távú politikai haszonszerzés miatt felelőtlen módon politizálnak, amivel ártanak a tagállamok gazdaságának és egy atomháborút is kockáztatnak. Ellentétben a tíz évvel ezelőtti helyzettel, mára a család, a nemzet vagy a konzervatív értékek szinte szitokszavakká váltak az EP-ben. Valóban nagyon nagy változásra van szükség ahhoz, hogy megtisztuljon az Európai Parlament és észszerűbb döntéseket hozzanak a jövőben.
– A közösségi oldalán búcsúzott el követőitől, onnan tudjuk, hogy a kárpátaljai magyarság jogaiért való küzdelmet továbbra sem adja fel…
– Még körvonalazódik, hogy ezt milyen formában teszem majd, de ebben a küzdelemben a jövőben is részt szeretnék vállalni, erőmhöz mérten. Szerepelt a nevem a Mirotvorec halállistáján, sok más, igazságtalan támadás is ért az elmúlt években – egyelőre nem tanácsolják nekem, hogy hazaköltözzek, Beregszászba. Csak remélni tudom, hogy már nem tart sokáig a mostani őrület Ukrajnában.
„Ma is ugyanaz a meggyőződésem, mint két évvel ezelőtt: Ukrajna győzni fog, és Európa minden lépésnél mellette fog állni” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Az Ukrajnának nyújtott európai uniós támogatásokról szóló vitában a bizottsági elnök elmondta: két éve annak, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna, egy vasakarattal és a jövőbe vetett jó reménnyel rendelkező nemzet ellen, ezzel a támadással Vlagyimir Putyin orosz elnök szembeszállt a szabadsággal, az önrendelkezéssel és a demokráciával.
Mint mondta, Putyin legnagyobb tévedése az volt, amikor Ukrajna lerohanása mellett döntött, és ezt a hibát azért követte el, mert nem érti, hogy az emberi szabadságvágy mindig győzedelmeskedni fog.
„Az ukrán katona harca más, mint az orosz katonáé, akinek az életét Putyin felforgatta egy régmúltért és egy soha nem létező jövőért. Ukrajna ezzel ellentétben valami egzisztenciális, az emberi léthez tartozó dologért küzd, ami erősebbé teszi az akaratát az oroszokénál” – hangoztatta a bizottság elnöke.
Felhívta a figyelmet arra: az Európai Uniónak amellett, hogy 40 ezer ukrán katonát már kiképzett, és 28 milliárd euró értékű hadi felszerelést szállított Kijevnek, még tovább kell fokoznia Ukrajna katonai támogatását.
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője a vitához hozzászólva elmondta: „közel két éve tart az ukrajnai háború, és azóta az Európai Parlament ugyanazokat az üres frázisokat ismételgeti, hogy támogatjuk Ukrajnát, amíg kell, majd a képviselők kimennek a teremből, és élik a nyugodt életüket.”
„Önök a háború lázában égnek, politikai tőkét kovácsolnak egy olyan tragédiából, amelyben emberek százezrei haltak meg, milliók pedig elvesztették otthonukat, és a háború szörnyűségeit élik át. Fegyverszünetet és béketárgyalásokat kell sürgetni, a mielőbbi tartós béke az egyetlen megoldás” – jelentette ki a kárpátaljai származású képviselő.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország a kezdetektől kiáll Ukrajna területi integritásáért és szuverenitásáért, elítéli az orosz agressziót, és történelme legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja az ukrajnai embereknek.
„Fiatalok, idősek, nők és gyerekek a légiriadók szirénáival kelnek vagy fekszenek le, és nem tudhatják, mikor veszítik el valamelyik szerettüket. És minél tovább tart a háború, annál nagyobb lesz a rombolás, annál több idő kell majd a lelki és fizikai következmények felszámolására. Kárpátaljai magyarként én ezt az oldalát látom a háborúnak, hogy nap mint nap katonákat toboroznak és temetnek el, köztük kárpátaljai magyarokat is, és egyre nehezebbé válik az élet” – tette hozzá a képviselő.
[type] => post
[excerpt] => „Ma is ugyanaz a meggyőződésem, mint két évvel ezelőtt: Ukrajna győzni fog, és Európa minden lépésnél mellette fog állni” – jelentette ki Ursula von der Leyen.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1707306300
[modified] => 1707261694
)
[title] => Bocskor Andrea: nap mint nap katonákat toboroznak és temetnek el, köztük kárpátaljai magyarokat is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=103044&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 103044
[uk] => 103087
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 103045
[image] => Array
(
[id] => 103045
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/bocskor-andrea.jpg
[original_lng] => 72297
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/bocskor-andrea-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/bocskor-andrea-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/bocskor-andrea-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/bocskor-andrea-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/bocskor-andrea.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/bocskor-andrea.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/bocskor-andrea.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1707305393:3
[_thumbnail_id] => 103045
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 1638
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f282ac2352c7b615130670f33a57e7ba] =>
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Az elmúlt évet értékelő, exkluzív interjút adott Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő.
– Munkáját az Európai Parlamentben (EP) elsősorban a nemzet és a magyar közösség szolgálatában végzi, melyhez egyértelműen hozzátartozik a kárpátaljai magyarság melletti kiállás, a kárpátaljai magyarok érdekeinek védelme is. Melyek voltak 2023 legfontosabb eredményei képviselői tevékenysége kapcsán?
– Képviselői munkám elsődleges célja szolgálni a nemzetemet. A Kárpátaljáért és ott élő emberekért, a magyar közösségért végzett munkát hivatásomnak tekintem, melynek célja, hogy a szülőföldemen élők oktatási és nyelvi jogai biztosítva legyenek, fennmaradjon a magyar nyelvű kultúra a régióban, és ne lehetetlenedjen el a szülőföldön való megmaradás. Természetesen, ez a legnehezebb a jelenlegi háborúval terhelt időszakban, mely rányomja keserű bélyegét minden család életére.
Sűrű volt az elmúlt év is, hiszen az ukrajnai háború és Ukrajna EU-integrációs törekvései mellett évek óta küzdenünk kell a 2017-es oktatási törvénnyel elkezdődött jogszűkítések visszaállításáért, ezért májusban az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnökeivel közösen konferenciát szerveztünk a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának jelentőségéről az EU-integrációs folyamatban, Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos részvételével. Az ülésen Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével és Aurika Bozseszkuval, a bukovinai román közösség képviselőjével tájékoztattuk a résztvevőket az ukrajnai nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmekről és diszkriminatív eljárásokról a nyelvi jogok terén. Júniusban Strasbourgban részt vettem az Európa Tanács magyar delegációjának rendezvényén, ahol amellett, hogy bemutattuk a Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című angol nyelvű tanulmánykötetet, eszmecserét folytathattunk az ukrán delegáció vezetőjével is a Velencei Bizottság 2022-es kisebbségi törvényről készített elemzéséről. Szeptemberben Orosz Ildikó elnök asszonnyal Krakkóban adtunk hangot a kárpátaljai magyar közösséget ért jogfosztásoknak az Európai Unió és Európa Tanács által közösen szervezett rendezvényen, ahol sokan arról akarták meggyőzni az EU képviselőit, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvények rendben vannak, nem jelentenek visszalépést. Novemberben megszerveztük a VIII. Kárpátalja Napot Brüsszelben, és még ebben a hónapban napvilágot látott a Nemzeti Emlékezet Bizottsága támogatásával a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című tanulmánykötet magyar kiadása is.
– Egyszer úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi jogvédelmet nem a nagy és látványos eredmények jellemzik, ugyanakkor kitartó munkát igényel, és az apró előrelépéseknek is örülni kell. Történtek ilyen változások az elmúlt időszakban az EU kisebbségpolitikájában?
– Az Európai Unió hagyományos nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikájában sajnos az utóbbi egy évben sem történt pozitív változás. A Minority SafePack polgári kezdeményezés, melynek lényege, hogy az Unió a területén élő nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogainak védelmében európai szintű jogszabályokat dolgozzon ki, egyelőre nem mutat előrehaladást. Mint tudjuk, az Európai Bizottság 2021 januárjában elutasította a kezdeményezést, ignorálva több mint egymillió uniós állampolgár kérését. Ezután, ugyanezen év márciusában a Minority SafePack kezdeményezői bírósághoz fordultak, mely keresetet 2022 novemberében az EU törvényszéke is elutasított. 2023 januárjában a kezdeményezők fellebbeztek a döntés ellen, és azóta nem történt előrelépés az ügyben. Valószínűleg hamarosan sor kerülhet az újabb tárgyalásra, és csak remélni tudjuk, hogy számunkra pozitív döntés születik. Nem adjuk fel a harcot!
Ironikusnak mondanám, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok számára feltételként szabott koppenhágai kritériumok az EU tagországaira már nem vonatkoznak, azokat tagállami szinten kezelik. Ezért fontos, hogy a csatlakozási folyamatban megtörténjen az egyenlő kisebbségi jogok garantálása, hisz utána már esély sincs rá, és ezért is lenne nagyon fontos, hogy a kisebbségi jogok védelme mielőbb bekerüljön az uniós kompetenciák közé.
Az ún. „kisebbségi kártya” kijátszása emellett nagyon közkedvelt politikai eszközként szolgál, gyakran visszaélnek vele a nyugati politikusok saját céljaik érdekében. Ukrajna esetében a leggyakrabban elhangzó mondat, hogy a kisebbségi jogok nem olyan fontosak, mint a geostratégiai célok, vagy hogy „Ukrajna mintademokrácia, és nincs semmi gond a kisebbségi jogok biztosítása terén”. Az olyan felelőtlen kijelentések pedig, mint ami Viola von Cramon-Taubadel német zöldpárti EP-képviselő szájából hangzott el novemberben – mely szerint „Ha megnézzük, milyen jogokkal rendelkeznek a magyarok a régióban, aligha találunk más kisebbséget, amelynek több joga lenne” –, egyenesen károsak, sértik minden a valóságot ismerő ember igazságérzetét. Mivel a német képviselő olyan politikus, aki aktívan részt vesz az Ukrajnát érintő témák tárgyalásában, sokak számára úgy tűnhet, hogy jól ismeri a helyzetet, így megtéveszti a közvéleményt hamis állításaival. De a nyilatkozatából kiderül, hogy igazából fogalma nincs arról, hogyan élnek az országban élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok, de még az uniós politikát sem igazán ismeri ezek szerint, hiszen az Európai Bizottság is elégtelennek minősítette Ukrajna kisebbségpolitikáját, illetve az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is számos kisebbségeket érintő ukrajnai törvényről fogalmazott kritikusan. Hogy cinikus kijelentései tájékozatlanságból erednek vagy politikai spekulációk – ez nem derül ki, mivel a képviselőtársamtól a mai napig nem kaptam választ a hozzá intézett nyílt levelemre. Mindenesetre, én a tőlem telhetőt megtettem, hogy a kijelentéseit cáfoljam és felvázoljam a valós helyzetet.
– Figyelemmel kísérve képviselői tevékenységét nyilvánvalóvá válik, hogy szívügyének tartja a nemzeti kisebbségek helyzetét, s ebben kiemelkedő szerepet kapnak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek, köztük természetesen a kárpátaljai magyarok. A 22 hónapja tartó orosz‒-ukrán háború árnyékában kissé eltörpült a kisebbségi jogok helyzete, azonban nyilatkozataiban hangsúlyozza az emberi jogok betartásának fontosságát, beleértve a kisebbségi jogokat is, hiszen „sem a nemzeti vagy etnikai hovatartozás, sem a nyelv, sem a vallás miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés egy demokratikus ország állampolgárait”.
– Igen, a nemzeti kisebbségek, kiváltképp a kárpátaljai magyar közösség jogainak védelmét a szívügyemnek, a hivatásom részének és egyben kötelességemnek is tekintem. Kevesen vagyunk sajnos, akik az emberi jogok mellett, a hagyományos nemzeti kisebbségek, a kereszténység vagy a hagyományos családmodell védelmében szólalunk fel ebben a Brüsszelből diktált geopolitikai érdekeket uraló, azt az emberi jogok fölé helyező, migráns- és LGBT-simogató politikai világban.
Ukrajnában 2014 után jelentősen megszaporodtak a magyarokkal szembeni provokációk, negatív médiakampány, listázás és vegzálás a határon, a magyarságszervezetek és vezetőik elleni megfélemlítő és lejárató akciók, 2017-től, az új oktatási törvény elfogadása óta pedig folyamatosan szűkültek a kisebbségi jogok, amire rendszeresen felhívtam a figyelmet mind az Európai Parlamentben, mind a különböző nemzetközi fórumokon. Sajnos, mint azt már említettem, a kisebbségi jogok mellett való kiállásom sokszor süket fülekre talált, vagy elbagatellizálták a problémát, hiszen Brüsszel geostratégiai céljai szerint ez nem fontos. Ukrajna Alkotmánya és az Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségek azonban előírják az ország területén élő kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét, ezért erre mindig emlékeztetni kell. Bár az Európai Unió nagyon sok mindenben pozitív diszkriminációt alkalmaz Ukrajnával szemben, és sok minden fölött szemet hunyt, bizonyos reflektorfénybe került területeken, mint pl. a korrupció elleni harc vagy a kisebbségek helyzete, megköveteli a reformok végrehajtását a kijevi vezetéstől, mellyel bizonyíthatják, hogy komolyan gondolják és valóban elkötelezettek egy demokratikus értékeket valló Ukrajna megteremtése iránt.
–A Velencei Bizottság Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényéről készített, június 12-én megjelent véleménye világosan kimondta, hogy az új ukrán törvény a nemzetközi normáknak megfelelően számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak, továbbá nem tükrözi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait sem, ezért azt több pontban módosítani szükséges. Miután a Legfelső Tanács szeptember 21-én elfogadta az említett jogszabály módosításait, októberben a Velencei Bizottság elfogadta és közzétette a törvényről készített ún. follow-up véleményét, melyben ismét több kritikát fogalmaz meg, ugyanis a törvény továbbra sem felel meg a korábbi ajánlásoknak. Kiáll azon korábbi véleménye mellett, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások csak a koppenhágai kritériumok teljes körű végrehajtásával kezdődhetnek meg?
– Természetesen. A csatlakozási kritériumok minden ország számára egyformán kötelezőek, és ez alól Ukrajna sem lehet kivétel. Bár egyértelmű, hogy nincs egyszerű dolga az ukrán törvényhozóknak, hiszen a háború súlya alatt sokkal nehezebb végrehajtaniuk bizonyos reformokat, mint más csatlakozni kívánó országnak. Azonban ami a kisebbségi kérdést illeti, nem engedhetjük és nem is elfogadható, hogy a háborúra hivatkozva fossza meg Ukrajna a területén élő nemzeti kisebbségeit a jogaiktól. Egyébként meg, nem kellett volna elrontani a jól működő kisebbségi jogi keretet, akkor most nem lenne teher, hogy arcvesztés nélkül vissza tudják állítani, ami korábban volt.
Bár az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényt a Velencei Bizottság annak másodszori módosítása után sem tartotta elfogadhatónak, ebből kifolyólag azt az Európai Bizottság is kifogásolta. Ezt követően került napirendre az a gyorsított eljárásban „összedobott” törvény, amely részben visszaállítja Ukrajna nemzeti kisebbségeinek azon jogait, amelyektől az utóbbi években fokozatosan megfosztották őket. A törvényt végül 2023. december 8-án szavazta meg az Ukrán Legfelső Tanács, melyet még aznap Zelenszkij elnök is ellátott kézjegyével. A törvény, melybe sajnos csak kis mértékben foglalták bele a magyar kisebbségi szervezetek javaslatait, előremutató és pozitív előrelépés, de még mindig nem tartalmaz olyan fontos passzusokat, többek között, mint a nemzeti kisebbségi iskolák jogi státusának helyreállítása, a nemzeti szimbólumok szabad használatára vonatkozó rész, vagy a parlamenti képviselet biztosítása magyar többségű egyéni választókörzet létrehozásával. Tehát a törvény nem állítja teljes mértékben helyre a kisebbségek korábban gyakorolt jogait. Sok nyitott kérdés van még emellett, egyrészt, hogy a több korábbi törvény módosítását kodifikáló törvényt hogyan hajtják végre, másrészt, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság hogyan foglal állást róla.
Ukrajna uniós csatlakozása pedig abban az esetben valósulhat meg, ha teljes mértékben felkészül az Európai Unióhoz való csatlakozásra, vagyis megfelel a koppenhágai kritériumoknak.
– Az EP Kulturális és Oktatási Bizottságának (CULT) tagjaként számos alkalommal hallatta hangját az Európai Bizottság diszkriminatív eljárását illetően a modellváltó magyar felsőoktatási intézmények Erasmus+ és Horizont Európa programokból való kizárása kapcsán. Június 7-én Hallgattassék meg a másik fél is! címmel meghallgatást is kezdeményezett, melyen lehetőséget biztosítottak a magyarországi rektoroknak, kutatóknak és diákoknak, hogy megoszthassák álláspontjukat a témában az Európai Parlament és az Európai Bizottság jelen lévő képviselőivel. Van arra utaló jel, mely szerint a közeljövőben megoldódna ez a sokakat érintő probléma?
– 1987-es kezdete óta az Erasmus+ az EU legnépszerűbb programja, melyben már több mint 10 millióan vettek részt világszerte, köztük több százezer magyar diák és tanár is. A program kezdetétől azt halljuk, hogy a befogadást, esélyegyenlőséget és toleranciát tartják fő működési elvnek, most viszont azt tapasztaljuk, hogy több tízezer magyar tanárt, diákot és kutatót diszkriminálnak, és az EU politikai fegyverként használja fel az EU ezt a programot.
Nagyon méltánytalannak tartom ezt a magyar modellváltó egyetemek ellen hozott ET-döntést, mert rombolja a magyar felsőoktatás és tudományosság presztízsét és, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerét, ezáltal a magyar versenyképességet. Az új pályázatok benyújtásának akadálya az volt az Európai Bizottság szerint, hogy a felsőoktatásban lezajlott modellváltási reform következtében közérdekű vagyonkezelő alapítványok vették át 21 egyetem fenntartását, melyben politikai felső vezetők is tagok lettek az alapítványok kuratóriumaiban. A határozat okfejtése szerint ez „súlyos kockázatként” azonosítható a közvetlen és közvetett finanszírozású uniós programok tekintetében, miközben azt is tudjuk, hogy ezeket a forrásokat az egyetemek használják fel a hallgatók, kutatók és oktatók támogatására. Az uniós szervek rendszeresen ellenőrzik a források felhasználását, és soha nem állapítottak meg semmilyen visszaélést ezzel kapcsolatosan, így nyilvánvaló a politikai zsarolás az Európai Bizottság részéről e téren. Az elmúlt hónapok során a magyar kormány számos lépést tett a helyzet rendezése érdekében, a politikai felső vezetők távoztak a kuratóriumokból is, de amint közeledne a megállapodás, az EB mindig újabb és újabb feltételeket szab, így nyilvánvaló a szándékos időhúzás.
A magyar kormány addig is bejelentette a jövőre induló Pannónia Programot, ami 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8-‒10 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak biztosít csereprogramokban való részvételi lehetőséget. A program első körben a modellváltott egyetemekre terjed ki. A Tempus Közalapítvány 2024. január 15-én hirdeti meg a pályázatot az egyetemeknek, így a diákok már jövő márciusban pályázhatnak az egyetemeiknél, hogy ősztől már részt vehessenek a csereprogramokban, és emellett pedig mind az Erasmus+, mind a Horizont Európa programok esetében folytatódnak a tárgyalások, és reméljük, a brüsszeli bürokraták mihamarabb belátják, hogy nem tehetik a diákokat, oktatókat és kutatókat a politika áldozataivá.
– November 14-én nyolcadik alkalommal szerveztek Kárpátalja Napot Brüsszelben. Az immár hagyománnyá vált Brüsszeli Kárpátalja Napot 2015 óta rendezik meg minden év őszén. Ilyenkor amellett, hogy felhívják a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a helyi képző- és színművészeten keresztül a belga fővárosba varázsolják Kárpátalja értékeinek egy szeletét. Milyen volt az idei program?
–Hatalmas öröm és büszkeség számomra, hogy immár hagyománnyá vált a Brüsszeli Kárpátalja Nap. A brüsszeli közönség számít a rendezvényre, várják a kárpátaljai előadókat, a hiteles politikai és közéleti szereplőket, és természetesen évről évre nagy siker övezi a káposztás paszulyt is. A Kárpátalja Nap több mint egy kulturális esemény: a rendezvény a közösségünkre irányítja a figyelmet, arra a közösségre, amelyről rengeteg hamis információ kering. Ezért is bír kiemelt fontossággal, hogy a kulturális és művészeti értékeinkbe, hagyományainkba, múltunkba való betekintés mellett mindig nagy hangsúly van a jelenkor történésein, az aktuális helyzetkép bemutatásán, amin keresztül érthetővé válik Brüsszelben a jogaink melletti kiállásunk. Az idei Kárpátalja Napon bemutatásra került Matl Péter „Po-pjáty” – Ötösével című képsorozata, mely a kárpátaljai magyarok tragédiáját, a málenkij robotot ismertette. A rendezvény második felében pedig a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház „Tart6atlan” című zenés-verses előadásának premierjére került sor.
– Idén két alkalommal – májusban Strasbourgban, novemberben pedig Brüsszelben – fogadott kárpátaljai látogatócsoportot. Milyen érzés találkozni és beszélgetni az „otthoniakkal”?
– Nagyon jó érzés látogatókat fogadni Brüsszelben és Strasbourgban egyaránt. Amikor „otthoniakkal” találkozom, az olyan, mintha Kárpátalja jönne el hozzám. Hiszen bárhova is megyünk a nagy világban, szülőföldünk egy darabját mindig a szívünkben hordozzuk. A látogatókkal nagyon szeretek beszélgetni, örömmel mutatom be nekik a munkámat, a Fidesz–KDNP-delegációt, és hálás vagyok a csapatomnak is azért, hogy a látogatócsoportokat szívvel-lélekkel kalauzolják az Európai Parlament székhelyein. A látogatások alkalmával a látogatók és én is gazdagodom: én erőt kapok a kárpátaljai magyarság további jogvédelméhez, nemzetem szolgálatához, ők pedig tapasztalatokkal, színes élményekkel gazdagodhatnak.
– Milyen feladatok előtt állnak a közelgő európai parlamenti választások előtt? Lehet-e változás az EP összetételében a júniusi választásokat követően?
– Bár még 2023-nak alig van vége, már most látjuk, hogy sűrű évkezdés és a választásokig fennmaradó időszak előtt állunk. A Kulturális és Oktatási Bizottságnak számos témája fog például januárban plenáris szavazásra kerülni Strasbourgban, és áprilisig minden bizottság megpróbálja lezárni a megkezdett dossziékat, emellett a kisebbségpolitika is folyamatosan rejt teendőket. Az Európai Parlament összetételét illetően véleményem szerint elhamarkodott lenne már most jóslatokba bocsátkozni, de mindenképpen jobboldali fordulatra számítunk. Fontosnak tartom viszont azt, hogy mi addig is szakszerűen és maximális erőbedobással, legjobb tudásunk szerint tegyük a dolgunkat. Brüsszelben és Strasbourgban, óriási ellenszélben, mi képviseljük a magyar emberek érdekeit. A mi felelősségünk az, hogy bár kicsi a bors, de erős mentalitással álljuk a sarat és védjük hazánkat, a magyar nemzetet határon innen és túl az Európai Parlamentben és az EU többi intézményében.
–Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– Bízom abban, hogy az új év elhozza számunkra a boldogabb, békésebb holnapot, a családok, régi barátok újra együtt lehetnek, ismét megtelnek az utcáink élettel, vidámsággal, megmaradnak magyarnak templomaink és iskoláink. Addig is Kárpátalja magyarságának kívánok hitet, kitartást, erőt, békességet és reményekkel teli új esztendőt! Ha el is csüggednénk az úton, ne feledjük: „Aaz Úrra bízzad dolgaidat, akkor terveid sikerülnek.” (Péld 16; 3).
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei plenáris ülését követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott sajtótájékoztatót az ülésen megvitatott és zárónyilatkozatba foglalt eredményekről. Hetilapunknak nyilatkozott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Potápi Árpád János államtitkár, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Diaszpóra Tanács és a Máért ülésével a „nemzetpolitikai nagyhét” lezárult. A zárónyilatkozat egyöntetű elfogadása a nemzeti egység erős bizonyítéka – hangsúlyozta Potápi. A következő tematikus év A nemzeti együttműködés éve elnevezést kapta, kifejezve ezzel a nemzeti összetartozás fontosságát.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Ukrajnában és Kárpátalján élő és visszatérni szándékozó magyarságot továbbra is támogatni tudjuk” – nyilatkozta a kárpátaljai médiának Potápi Árpád János. Elmondása szerint a magyar kormány mindennap azon dolgozik, hogy a már elindított programok tovább folytatódjanak, valamint a kárpátaljai magyar intézményrendszer továbbra is működőképes legyen. „Jó látni azt, hogy a statisztikák szerint a háború és minden egyéb nehézség ellenére a kárpátaljai magyarság kitart. Ez mindannyiunk számára reményt ad” – mondta az államtitkár.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke véleménye szerint a kárpátaljai magyarság még sosem volt ilyen nehéz helyzetben, mint most. „A világ átalakulóban van, véres háborúk dúlnak, és nagyon sajnálatos módon az egyik ilyen szörnyű háború a hazánkban folyik” – vélekedett a KMKSZ elnöke. Magyarország támogatja Ukrajnát és elítéli az orosz agressziót, továbbá sürgeti a mihamarabbi fegyverszünetet és a béketárgyalások megkezdését.
„Kétségtelen tény az is, hogy a kárpátaljai magyarság szociális életkörülményei mellett a jogaik is korlátozódtak, hisz egyszerre érdekesnek és szomorúnak mondható az, hogy oktatás terén több jogunk volt a Szovjetunióban” – emelte ki Brenzovics László. A kárpátaljai magyarságnak is érdeke a mihamarabbi fegyverszünet, a béketárgyalások, valamint a Magyarország és Ukrajna közötti diplomáciai és jószomszédi kapcsolatok normalizálódása. „Ehhez az ukrán kormánynak is lépéseket kellene tennie: elsősorban a nemzetiségi és kisebbségi jogok terén” – húzta alá a KMKSZ elnöke. „A kárpátaljai magyarság természetesen továbbra is hálás az anyaország folyamatos támogatásáért. Köszönjük!” – zárta nyilatkozatát Brenzovics László.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szerint a jelenlegi európai uniós bővítési folyamat során – amelybe Ukrajna is beletartozik – kiemelten fontos, hogy a kárpátaljai magyarság visszakapja a korábban megszerzett jogait.
A Máért XXI. plenáris ülésén, pénteken minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozatban rögzítették: továbbra is feladhatatlan stratégiai célnak tekintik a magyar nemzet egységének megtartását és további erősítését.
A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célokat együttműködve valósítják meg, közös erővel a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal. Rámutattak arra, hogy a már kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. Mindannyian együttes felelősséggel tevékenykednek azért, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon, boldoguljon és gyarapodjon, továbbá hogy megőrizzék kulturális és természeti értékeiket, biztosítva ezzel, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a határon túli magyar közösségek csak erős magyar érdekképviselettel maradhatnak fenn, ami a magyarság széles körű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. A zárónyilatkozatban kiemelik, hogy a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, és bizalommal számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására annak sikeres megvalósításában.
A gazdaságfejlesztés és az etnikai pártok támogatása kiemelkedő fontosságú a külhoni magyarok identitásának megőrzése szempontjából – húzta alá Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy az identitás megőrzésére irányuló nemzetpolitikai támogatás összege 2010 óta 13 milliárdról 150 milliárd forintra emelkedett.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy minden olyan gyermek, aki magyar tanintézményben tanul, évente 100 ezer forint támogatást kap. Ez a támogatás a Kárpát-medencében 220 ezer fiatalnak jár, és a diaszpórában élőket is beleértve összesen 300 ezer fiatal részesül belőle.
A Határtalanul program sikeres, az osztálykirándulások révén a határokon átívelő kapcsolatok behálózzák a Kárpát-medencét. Az óvodaprogramra 90 milliárd forintot fordítottak, különös figyelmet fordítva a legnehezebb helyzetben lévő Kárpátaljára. Semjén megjegyezte, hogy a háború és az elvándorlás ellenére egyetlen magyar iskolát sem kellett bezárni.
A családtámogatásokat kiterjesztették külhonba is, és jelenleg 2 013 ösztöndíjast támogatnak a diaszpórában – összegezte az eredményeket Semjén. A külföldi beruházások összértéke közel 500 milliárd forint, ami a gazdaságfejlesztési támogatások jelentőségét hangsúlyozza, és a külhoni magyarok megmaradása mellett erősíti a magyar gazdaságot is – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
Mihamarabb békére van szükség Ukrajnában, a katonai behívások és az anyanyelvi oktatás jövője sok aggodalmat kelt a kárpátaljai magyarokban – jelentette ki Bocskor Andrea, az Európai Parlament független képviselője a VIII. Kárpátalja-nap alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Bocskor Andrea közleményében hangsúlyozta, a több mint másfél éve tartó háború rányomja bélyegét a kárpátaljai emberek életére.
„A katonai behívások és annak veszélye, hogy jövőre már talán nem tanulhatnak anyanyelvükön 5. osztálytól a magyar nemzetiségű diákok, sok aggodalmat kelt a magyarokban” – fogalmazott a kárpátaljai politikus, majd hozzátette: mindez tovább erősíti orosz–ukrán háború befejezésének és a béke szükségességét, mert – mint kiemelte – ez élesztheti fel a jövőbe vetett hitet.
A brüsszeli Liszt Intézetben kedd este, a VIII. Kárpátalja-napon tartott beszédében Bocskor Andrea elmonda, a rendezvény célja idén, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a háború árnyékában megélt nehéz mindennapokra, valamint bemutasson egy szeletet a helyi magyar képző- és színművészetből.
Fontosnak nevezte, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetéről lehetőség és esély van beszélni Brüsszelben. „Fontos, hogy a kárpátaljai magyar, illetve az ukrajnai egyéb nemzetiségek jogairól ne feledkezzen meg az Európai Unió” – tette hozzá az EP-képviselő.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszédben kiemelte: sokak munkája jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség még a jelenlegi nehéz körülmények között is fenn tudjon maradni.
„Remélem, hogy majd egyszer, egy demokratikus Ukrajna, egy olyan Ukrajna, ahol tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, megkezdheti és sikeresen fejezheti be tárgyalásait az Európai Unióhoz való csatlakozásról” – tette hozzá Brenzovics László.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszöntőjében azt mondta, egy évtizeddel ezelőtt a Fidesz – Magyar Polgári Párt komolyan gondolta, hogy a magyar egységet meg kell teremteni, és teret kell adni, lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség érdekeit Brüsszelben is képviseljék. Ezzel Kárpátalja felkerült Európa térképére, problémáit Brüsszelben is meghallgatják – hívta fel a figyelmet.
Szavai szerint a magyar élet Kárpátalján folytatódik, amit a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei által a VIII. Kárpátalja-napon bemutatott Tart6atlan című zenés-verses előadás, valamint Matl Péter Munkácsy-díjas kárpátaljai szobrászművész Ötösével című, az 1944 őszén „háromnapi munkára”, úgynevezett málenkij robotra elhurcolt magyar és német nemzetiségű kárpátaljai férfilakosság emlékére készített, és a brüsszeli Liszt Intézetben kiállított festménysorozata is biztosít.
Úgy az előadás, mint a festmények a reménytelenséget és a kárpátaljai emberekre jellemző kitartást, a jövőbe és Istenbe vetett hitet mutatják – tette hozzá Orosz Ildikó.
Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált nagykövete beszédben kiemelte, hogy „az ukrán-orosz háború kitörése óta a nemzet jelentősége felértékelődött”.
„Magyarnak lenni, a magyar nemzethez tartozni nem csak nemzetiségi és még csak nem is állampolgársági kérdés” – hívta fel a figyelmet. A magyarok közösségét a nyelv, a kultúra és a közös érzés fűzi össze – mondta.
„Kárpátalja, a Kárpátalján élő emberek egy, de nagyon fontos láncszemet alkotnak abban a közösségben, amelyet úgy hívunk, hogy magyar nemzet” – tette hozzá beszédben Kovács Tamás Iván.
Megengedhetetlen a kisebbségi jogszűkítés az uniós reformok végrehajtása során Ukrajnában – hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea, a Fidesz európai uniós parlamenti képviselője keddi közleményében.
Az Európai Parlament külügyi és fejlesztési bizottsága Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztossal folytatott egyeztetést a Szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszközről (NDICI), amellyel Ukrajna, Grúzia, Moldova és a déli partnerség országait támogatja az Európai Unió.
Bocskor Andrea felszólalásában Ukrajnával kapcsolatban kiemelte: „Ukrajna több mint másfél éve szenvedi a háború tragikus következményeit: százezrek vesztették életüket, sebesültek meg, kényszerültek otthonaik elhagyására. Ez a dráma Európában is érezteti hatását. Legfontosabb feladatunk az emberi életek védelme és a további veszteségek elkerülése érdekében, hogy a mihamarabbi békére törekedjünk.”
Az Európai Bizottság szerdán megjelenő uniós bővítési javaslatával kapcsolatban emlékeztetett: az uniós tagjelölti státusz feltételekhez kötött, egyik eleme a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása, melyet az ukrajnai kisebbségi törvény nem biztosít kellő mértékben. „Ez elfogadhatatlan! Remélem, hogy a szerdai európai bizottsági értékelés ezt is tükrözni fogja” – emelte ki a képviselő.
„Az EU és tagállamai, köztük Magyarország, kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, a háború kitörésének első pillanatától példátlan támogatásban részesítik Ukrajnát, az országból elmenekült embereket és az otthon maradottakat egyaránt” – hangsúlyozta Bocskor Andrea.
A képviselő rámutatott: „az EU tagjelölti státuszt adott Ukrajnának, melyet az Európai Bizottság hét feltételhez kötött. Ezek egyike, hogy garantálni kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, és úgy kell megalkotni a vonatkozó törvényeket, hogy azok összhangban legyenek a Velencei Bizottság (VB) ajánlásaival. Ukrajna Legfelső Tanácsa 2022 decemberében elfogadta az ország új kisebbségi törvényét, amely nem biztosít egyenlő jogokat a kisebbségek számára a többségi nemzettel, csak bebetonozza a korábbi jogfosztást! Bár a kisebbségi törvényhez szeptemberben módosításokat is elfogadtak, mégsem sikerült a Velencei Bizottság összes ajánlását és a kisebbségek kéréseit beépíteni. Az új törvény visszalépést jelent tehát a korábban hatályos 1992-es kisebbségi törvényhez képest, vagyis jogszűkítés történt az uniós reformok végrehajtása során” – hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának sajtóközleménye
A Velencei Bizottság Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényéről készített, június 12-én megjelent véleménye világosan kimondja: az új ukrán törvény a nemzetközi normáknak megfelelően számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak. Továbbá: nem tükrözi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait sem, ezért azt több pontban módosítani szükséges.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a véleménnyel kapcsolatban összegezte: a szövegben számos esetben ismétlik meg a már korábbi 2017-es oktatási és 2019-es nyelvtörvényekre vonatkozó kritikákat, amelyeket az ukrán törvényhozók az új kisebbségi törvényben az ígéretek ellenére sem orvosoltak. Ezen kívül a szöveg bírálja a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásra vonatkozó meglévő jogainak szűkítését, aránytalannak ítélik meg a kisebbségek anyanyelvhasználatának korlátozását és bár legitim célkitűzésnek minősítik az ukrán mint államnyelv kiterjesztését, de kiemelik, hogy azt az arányosság elve alapján és a kisebbségek jogainak sérelme nélkül kell megtenni.
A Velencei Bizottság véleménye nem terjed ki azokra az 1992. évi Kisebbségi törvény által még biztosított szerzett jogokra, melyeket az új 2022-es törvény már nem garantál, mint pl. a kulturális autonómia, a nemzeti jelképek szabad használata, vagy a nemzeti kisebbségek azon jogára, hogy történelmi, illetve jelenlegi lakhelyükön megőrizzék az életközegüket.
„A vélemény pozitív következménye, hogy az ukrán hatóságok egy évvel ismét elhalasztották az uniós nyelven tanító nemzetiségi iskolák vonatkoztatásában az oktatási törvény 7. cikkelyének teljeskörű hatálybalépését, ezzel 2024. szeptember 1-ig meghosszabbítva az átmeneti időszakot. Ez azonban nem jelenti a probléma maradéktalan megoldását, amit az uniós csatlakozási folyamatban remélhetőleg a közeljövőben sikerül megnyugtató módon rendezni. Bízom benne, hogy Ukrajna komolyan fogja venni a Velencei Bizottság ajánlásait, és a korábbi 2017-es és 2019-es kritikai megjegyzéseket is orvosolják” – hangsúlyozta Bocskor Andrea.
Strasbourg, 2023. június 15.
[type] => post
[excerpt] => Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a véleménnyel kapcsolatban összegezte: a szövegben számos esetben ismétlik meg a már korábbi 2017-es oktatási és 2019-es nyelvtörvényekre vonatkozó kritikákat, amelyeket az ukrán törvényhozók az új kisebbsé...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1686852480
[modified] => 1686868087
)
[title] => A Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény nem teljesen felel meg az európai és a nemzetközi standardoknak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=81777&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 81777
[uk] => 81847
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 59333
[image] => Array
(
[id] => 59333
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[original_lng] => 74199
[original_w] => 994
[original_h] => 570
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20-300x172.jpg
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20-768x440.jpg
[width] => 768
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1686897973:8
[_thumbnail_id] => 59333
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2536
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_0aaa03b664c43b3b67669d062e19b957] =>
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ukrán Legfelső Tanács 2024. szeptember 1-ig jóváhagyta a 9332-es számú, az ukrán nyelvre való áttérésről szóló törvényjavaslatot azokban az iskolákban, amelyekben valamelyik EU-tagország nyelvén folyik a tanítás.
A halasztásról Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét, továbbá Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőt kérdezte a Kárpátalja hetilap.
„Szervezetünk üdvözli ezt a lépést: nagyon régóta az első olyan lépés, amely a jó irányba halad” – mondta Brenzovics László. Véleménye szerint az ukrán parlament azért döntött így, mert ők is látják, hogy a jogfosztó intézkedések csupán a feszültség növekedéséhez vezetnek mind belföldön, mind a nemzetközi kapcsolatok színterén is. „Természetesen az elhalasztás nem megoldása ennek a kérdésnek, viszont időt ad arra, hogy az anyanyelvi oktatás területén fennmaradt vitás kérdéseket rendezhessük”– szögezte le az elnök.
Bocskor Andrea szerint a döntés megszületése összefügg azzal, hogy a Velencei Bizottság nemrég mutatta be a kisebbségi törvényről szóló értékelését. „Fontos kérésünk volt Ukrajna és a Velencei Bizottság felé, hogy vegyék figyelembe a kárpátaljai magyar iskolák megszűnésének veszélyét” – mondta az Európai Parlament képviselője. Ukrajna a kérdés megoldása helyett inkább az időnyerést választotta. „Az időnyerésnek köszönhetően azonban a 2018 előtt beiskolázott diákok még lehetőséget kapnak, hogy a korábbi oktatási rendszer szerint fejezzék be tanulmányaikat” – húzta alá. „Remélem, hogy a fennmaradó idő alatt rendezni tudunk minden bajos kérdést” – zárta szavait Bocskor Andrea.
A törvényt 262 parlamenti képviselő támogatta. Ennek értelmében azon nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, akiknek anyanyelve az Európai Unió hivatalos nyelve is, és akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg az általános és középfokú tanulmányaikat az adott nemzeti kisebbség nyelvén, 2024. szeptember 1-ig továbbra is az e törvény hatálybalépése előtti szabályok szerint részesülnek oktatásban, az ukrán nyelven tanított tantárgyak számának fokozatos növelésével. Tehát az intézményeknek idén még nem kell átállniuk az ukrán nyelvű tanításra.
A kárpátaljai magyarság szeretné megtartani korábban gyakorolt jogait – erről beszélt a kisebbségi jogok az unió bővítési folyamatában című konferencián Bocskor Andrea, EP-képviselő Brüsszelben. Az Európai Parlamenben megtartott rendezvényen a politikus azt mondta, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását. A magyarok pedig pozitívan állnak a többséghez és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.
„Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke május 23-án Brüsszelben, az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja kezdeményezésére szervezett Kisebbségi jogok az Európai Unió bővítési folyamatában című konferencián.
Az Európai Parlamentben megtartott fórumon a KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, 1992-ben egy európai mértékkel mérhető, széleskörű jogokat biztosító kisebbségi törvényt fogadtak el, amely nagyrészt kielégítette az országban élő kisebbségek igényeit, és ezt 1996-ban az alkotmány is rögzítette. „2017-ben azonban az oktatási törvény, később a nyelvtörvény, majd az új kisebbségi törvény elfogadásával az összes korábban élvezett jogainkat vagy visszavették, vagy igen jelentős mértékben korlátozták. Mi azt kérjük, hogy állítsák helyre a jogainkat Ukrajna Alkotmányával és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban” – tette hozzá Brenzovics László.
„Az Európai Unió újra bővítés előtt áll, szó van nyugat-balkáni országokról, Ukrajnáról, Grúziáról és Moldováról, s mint ahogy a múltban, most is rendkívül fontos aspektusa a bővítési folyamatoknak a kisebbségek jogai, hiszen a koppenhágai kritériumokban – amelyek meghatározzák azt, hogy milyen országok csatlakozhatnak az Európai Unióhoz – fel van sorolva az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása is” – szögezte le Brenzovics László, s köszönetet mondott a konferencia szervezőinek, hogy lehetőséget adtak arra, hogy reális képet mutassanak az Európai Parlamentben a ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetéről. „A kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajna mielőbbi európai integrációját, ugyanakkor szeretnénk megőrizni és helyreállítani azokat a jogainkat, amelyek Ukrajna Alkotmánya, Ukrajna nemzetközi szerződései és az ukrán–magyar alapszerződés szerint járnak nekünk” – fűzte hozzá a politikus.
Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő a konferencián kiemelte: az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását, a kisebbségek pozitívan állnak a többséghez, és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.
„A mai konferencia jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy az Európai Parlamentben és az európai biztos jelenlétében is elmondhattuk: nagyon fontos a kárpátaljai magyarok szempontjából, hogy a korábban gyakorolt jogainkat szeretnénk megtartani. A kárpátaljai magyar közösség, illetve az Ukrajnában élő román közösség egyaránt úgy gondolja, hogy nagyon nem fair a csatlakozásra váró Ukrajnától, hogy a korábbi jogokat – amelyeket például az 1992-es törvény, illetve az alkotmány is garantált a kisebbségek számára – az utóbbi években elfogadott törvények nagyon nagy mértékben leszűkítették. Jelen esetben a legsürgősebb és legfájóbb probléma az, hogy 2023 szeptemberétől megszűnik a lehetősége az Ukrajnában élő román és a magyar gyerekeknek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, ami tönkreteszi a több évtizede sikeresen működő ukrajnai magyar és román iskolarendszert, s ez ellen szeretnénk fellépni és kérni az európai uniós intézmények segítségét” – mutatott rá Bocskor Andrea, hozzátéve: „Az Európai Unió koppenhágai kritériumai alapján egyébként nagyon fontos szempont a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, és emiatt is fontos felhívni a figyelmet, hogy az Európai Uniónak és az európai uniós intézményeknek fokozott felelőssége, hogy odafigyeljenek ebben a folyamatban, hogy az ukrajnai kisebbségek jogi helyzete megnyugtató módon rendezésre kerüljön.”
Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke felszólalásában felhívta a jelenlévők figyelmét: az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani. „Csatlakozás előtt, a csatlakozási tárgyalások folyamán lehet a kisebbségi jogokat érvényesíttetni és számonkéretni, és ezek betartását elővetíteni. Így történik ez a nyugat-balkáni országok esetében is, ahol komoly nemzeti és nyelvi kisebbségeket érintő kritériumok jelennek meg. Ezek hasonlóan kell megjelenjenek az ukrán csatlakozási folyamat esetében is. Amit itt látunk – és ezért tartom hasznosnak ezt a mai konferenciát –, hogy Brüsszelben keveset tudnak arról, hogy éppen mi zajlik Ukrajnában, hogy mi történik az anyanyelvi oktatási kérdéssel, a nyelvi jogok kérdésével, egyáltalán a kisebbségi jogokkal, így a kárpátaljai magyarok jogaival is. Ezért fontos felhívni a figyelmet és elmondani azt a realitást, amivel számolni kell, ami egy csatlakozásra váró, arra aspiráló ország esetében a XXI. században elfogadhatatlan, és kimondani azt, hogy a szerzett kisebbségi jogok elvétele megengedhetetlen. Ezeket a kérdéseket rendezni kell, hiszen nem érezheti magát a kisebbségi közösség másodosztályú állampolgárnak szülőföldjén. Ezért hangsúlyozni kellett itt ma délután, hogy Ukrajna akkor csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha a csatlakozási tárgyalások folyamán érvényesíteni tudjuk a kisebbségi jogvédelmet, ha valóban esélyegyenlőséggel, jogegyenlőséggel egyenjogú állampolgáraivá válnak a nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek, így a kárpátaljai magyar közösség is” – szögezte le Gál Kinga.
„A nemzeti kisebbségek ügyét már számos alkalommal felvetettük az Európai Parlamentben, és ezután is ezt fogjuk tenni, mert meggyőződésünk, hogy a kisebbségvédelem uniós téma, és uniós hatáskör kellene legyen. A kisebbségi jogok emberi jogok. A kisebbségeknek joguk van identitásuk, kultúrájuk – kulturális intézményeik, anyanyelvük, sajtójuk – védelmére, joguk van az anyanyelvi oktatáshoz. A kisebbségek nem jelentenek veszélyt a többségre nézve, de szükségük van a többség segítségére abban, hogy megőrizhessék identitásukat a szülőföldjükön” – emelte ki Vincze Loránt, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke, EP-képviselő.
A konferencián felszólalt Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa is, aki hangsúlyozta, hogy a csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nemcsak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után is egyaránt szükséges. „A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték. Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájáruljanak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség” – jelentette ki az uniós biztos, majd hozzátette: Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat pedig a kisebbségekkel együtt kell megoldani.
bocskor.fidesz-eu.hu, TV21 Ungvár, lexi
[type] => post
[excerpt] => „Az Európai Unió bővítésének fontos szempontja kell legyen a kisebbségi, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása” – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke május 23-án Brüsszelben, az Európai ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1685036700
[modified] => 1685033632
)
[title] => A nemzeti kisebbségek és jogaik védelme elengedhetetlen az európai uniós csatlakozási folyamatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=79894&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 79894
[uk] => 79974
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 79897
[image] => Array
(
[id] => 79897
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[original_lng] => 38814
[original_w] => 767
[original_h] => 511
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/fb-img-1685006512884.jpg
[width] => 767
[height] => 511
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1685096553:8
[_thumbnail_id] => 79897
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2033
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] =>
[_oembed_time_88930033b7c621c839f8da8a48379b48] => 1685025905
[_oembed_db2f13683b50a9ab4e683c7c41a56189] =>
Min. @sikorskiradek rozmawiał z min. SZ🇺🇦 @DmytroKuleba, któremu pogratulował rozpoczęcia negocjacji akcesyjnych z UE.
💬Musimy przywrócić warunki uczciwej konkurencji w handlu między oboma krajami, tak by wszyscy na tym skorzystali.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
