Nyugati szövetségeseinek és a választópolgároknak is üzent Erdoğan elnök a kedden indított, emberi jogi akciótervével.
A kurdszimpatizáns politikusok és újságírók ellen indított hajtóvadászat miatt kritizált török kormánypártra ugyanis 2023-ban választások várnak, a győzelemhez pedig nemcsak lakosságot, de a nyugati tőkét is a saját oldalára kell állítania.
Kedden mutatta be új, emberi jogi akciótervét a török elnök. A dokumentum átfogóan értelmezi a témakört, a tulajdonjogok és az egyéni büntetőjogi felelősség mellett kitér az ártatlanság vélelmére, az átláthatóságra, az elszámoltathatóságra és a bírói függetlenségre is.
„Ez nem kívánságlista. Mindent meg fogunk tenni, hogy végrehajtsuk a tervet” – fogalmazott a török elnök, hozzátéve: valamennyi politikai pártot, az NGO-t, a török értelmiséget felkéri a társadalmi konzultációra. Az akciótervet ráadásul Ankara az új alkotmányt előkészítő fontos dokumentumának nevezte meg, amit a kormánypárt 2023-ig készítene elő.
Emberi jogi szempontból persze a kurdok, illetve részben ezzel összefüggésben a sajtószabadság kérdése a legizgalmasabb. Ankara ugyanis a többségében kurdok és liberális, törökök által támogatott, baloldali Népek Demokratikus Pártja (HDP) ellen tett lépések, valamint újságírók, emberi jogi aktivisták bebörtönözése miatt az elmúlt években sorozatokban kapja a nemzetközi kritikákat, márpedig az akcióterv ezekre a kérdésekre is kitér.
A 2019-es önkormányzati választásokat követően több nyertes HDP-s politikus ellen eljárás indult terrorizmus vádjával, mondván, a párt szoros kapcsolatot ápol a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal, amely 1984 óta folytatja fegyveres harcát a török állammal szemben.
Hasonlóan jártak a kormányzati lépéseket kritizáló újságírók is, s az évek óta tartó politikai hajtóvadászat a nemzetközi statisztikákban is visszaköszön. Az Economist Intelligence Unit éves demokráciaindexén Törökország 2018-ban és 2019-ben is jelentősen visszaesett, a brit think tank besorolása szerint Törökország az autoriter rezsimek sorához közelít. Ankara lépéseit a Human Rights Watch jogvédő szervezet és az Emberi Jogok Európai Bírósága is elítélte, de kritizálta az Egyesült Államok és az Európai Unió is.
Törökországban 2023-ban választásokat tartanak, addig nem valószínű, hogy jelentős változás következik be a kurdok helyzetével kapcsolatban – mondta el az Indexnek Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa. A szakértő szerint a kedden bejelentett emberi jogi akciótervről indult társadalmi konzultáció bel- és külpolitikai érdekeket egyaránt szolgál. Egyrészt tapasztalható egy általános elégedetlenség a török társadalomban, Erdoğan kezdeményezése ezt csillapítaná a 2023-as választásokig.
„A kormánypárt érzi, hogy az ideje letenni valamit az asztalra” – folytatta Egeresi Zoltán. A török gazdaság ugyanis régóta gyengélkedik: idén közel 15 százalékos inflációval terveznek, miközben évek óta magas a munkanélküliségi ráta is, s mindezt a koronavírus-járvány csak súlyosbítja. Ankara észlelte a növekvő elégedetlenséget, ezért tavaly novemberben menesztették a török jegybank elnökét, nem sokkal később pedig a pénzügyminiszter, Erdoğan veje is lemondott, amivel a gazdasági szereplőknek üzentek. Az Indexnek nyilatkozó szakértő szerint az emberi jogi akcióterv pedig a lakosság szimpátiáját megnyerni kívánó döntések egyike.
A hangsúly az emberarcúbb közigazgatás és bíróságok kialakításán lesz. Az olyan intézkedések, mint az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés, az átláthatóbb bírósági eljárások önmagában mindenkinek kedvez
– folytatta Egeresi Zoltán. Az akcióterv másik szerepe a nyugati kapcsolatok normalizálása. A szakértő elmondta, Joe Biden amerikai elnök kormánya kevéssé lesz elnéző Ankarával szemben, ezért a török kormány igyekszik gesztusokat tenni Washington irányába. Ennek egyik része volt az Oroszországtól vásárolt S–400-as légvédelmi rakétarendszer alkalmazásáról (pontosababan: nem alkalmazásáról) szóló tárgyalások indítása. A NATO-tagállam Törökország 2017-ben kötött erről megállapodást Moszkvával, ami törést okozott Ankara nyugati kapcsolataiban.
Részben a Törökországgal kapcsolatos percepciók megváltoztatásán dolgozik most Erdoğan – összegezte a szakértő. A 2016-os puccskísérlet, a terrortámadások, a kurd aktivisták üldöztetése, a sajtószabadság korlátozása társulva egy gazdasági bizonytalansággal távol tartja a nyugati tőkét Törökországtól, amire a gazdasági válság miatt a kormánypártnak nagy szüksége lenne. Az emberi jogi akcióterv részben tehát az üzleti szférának is üzenet. Ahogyan azonban Egeresi Zoltán felhívja rá a figyelmet, a legnagyobb kérdés most az, hogy a következő két évben mit tud megvalósítani a hangzatos tervekből a török kormány.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
I thank my friend Mr. President of ?? @RTErdogan and the people of ?? for their strong support. The ban on the passage of ?? warships to the Black Sea and significant military and humanitarian support for ?? are extremely important today. The people of ?? will never forget that!
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
Question to "peacekeepers". Want to negotiate? The algorithm is simple. 1. See photos/videos from mass burials. 2. Offer Kremlin to withdraw military from the sovereign territory of ??. 3. Form a tribunal and demand the extradition of ?? war criminals. Less fantasy, more reality.
We are grateful for the active role of the @UN and our Turkish allies in facilitating Russia’s return to the Black Sea Grain Initiative. We urge all parties to renew the Initiative. Failure to do so would hurt the world’s most vulnerable.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Ma sokan egyetértenek azzal, miszerint az Egyesült Államok 46. elnöke, Joe Biden bizonyos mértékben annak köszönheti megválasztását, hogy Kamala Harris-t választotta alelnökének. De meg kell jegyezni, hogy az új amerikai vezető itt nem állt meg: ENSZ-ben képviselet, pénzügyek, környezetvédelem, a biztonság, COVID járvány kezelése… a menedzsment. Még soha nem kaptak ennyi kulcspozíciót az amerikai nők az elnöki adminisztrációban.
Kezdjük Kamala Harris-sal, aki nemcsak az ország 244 évvel ezelőtti megalakulása óta az első nő, aki az Egyesült Államok alelnöke lett, hanem az első ázsiai vagy afroamerikai nő (az alelnök apja, Harris jamaicai, anyja pedig indiai származású – a szerk.) az USA történelmében, aki ilyen magas posztot tölt be.
Szakértők szerint az Egyesült Államok új alelnöke az Egyesült Államok szimbóluma, és szimbolizálja azt a helyet, amelyet a nők Joe Biden adminisztrációjában elfoglalnak.
És ez valóban igaz, mert még soha nem volt ennyi nő az Egyesült Államok elnöke „kormányhivatalában”. És nemcsak a számuk fontos itt, hanem az is, hogy milyen hatással lesznek egy hatalmas ország ügyei intézésének folyamatában. Mellesleg Donald Trump kormányában a 4 év alatt egyetlen nő sem volt.
És itt meg kell említeni az Egyesült Államok 46. elnökének választási ígéreteit, aki azt ígérte, hogy kormánya „mind a Fehér Házban, úgy az irodájában, az országot fogja tükrözni”. Az 15 tagú kormányában 5 nő van. Közülük kettő elsőként a poszton.
Janet Yellen. A rangos pénzügyminisztériumot még soha nem vezetette még nő. Lehetséges, hogy ez a jelenlegi helyzet komolyságának a jele, mivel két politológus – Tiffany Barns és Diana O’Brayen, akik az ehhez hasonló helyzeteket tanulmányozták a világon megjegyezték, hogy nőket ezekre a posztokra „főként gazdasági válság vagy gazdasági botrány után” neveztek ki, mint ahogy bizonyos mértékben ma is így van.
Fontos tudni, hogy az Egyesült Államokban, egy olyan országban, amely kezdetben a bennszülött indiánok országa volt, még soha nem volt a kormány tagja ennek a nemzetiségnek a képviselője. És ezen a helyzeten sikerült javítani Debra Haaland belügyminiszteri posztra való kinevezésével, aki a földgazdálkodással, a nemzeti parkok fejlesztésével, a források kezelésével kapcsolatos kérdéseket kezeli a jövőben.
Ő az első képviselője az egyesült államokbeli, New York állam területén élő Laguna Pueblo indián törzsnek, aki kormánytisztviselői posztot tölt be.
Rendkívüli befolyással bír majd a jövőben Avril Haines, aki az Egyesült Államok mind a 17 különleges szolgálatát vezeti a Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA) a szuper titkos Nemzetbiztonsági Ügynökségig (NSA).
Linda Thomas-Greenfield az Egyesült Államok állandó képviselője az ENSZ-ben. Ő egy amerikai diplomata, aki 2013-2017-ig az afrikai ügyekért felelős államtitkár asszisztenseként dolgozott az Afrikai Ügyek Irodájában.
Az Amerikai Egyesült Államok elnökének kiemelt gazdasági tanácsadója lesz Nira Tandem, Princeton volt dékánja. És az Igazgatási és Költségvetési Főosztály vezetőjeként évente ő felel majd a jövőben az amerikai költségvetés előkészítéséért…
Ennek eredményeként Joe Biden elnök kabinetjében 12 nő lesz 13 férfi mellett. És ez gyakorlatilag egyenlőség.
Összefoglalva a fent említetteket elmondhatjuk: Joe Biden az Egyesült Államok elnökeként sokat köszönhet a nőknek. Valójában ők biztosították győzelmét, különösen a fekete nők, akik tömegesen mozgósították a Demokrata Párt támogatóit a 2020-as választási kampány idején.
Ezért, véleményünk szerint, mindez logikus és igazságos.
Az afgán parlament szombaton hagyott jóvá tíz új minisztert – több mint egy évvel a vitatott elnökválasztás után.
Asraf Gáni (jobbra) és Abdulla Abdulla rivalizálásának köszönhetően Afganisztán több mint egy évig nem rendelkezett se védelmi-, se külügy-, se belügyminiszterrel Fotó: MTI/ EPA/ Afgán elnöki hivatal
Több mint egy évvel a vitatott elnökválasztás után hagyott jóvá tíz új minisztert az afgán parlament szombaton. A képviselők a kulcsfontosságú védelmi, külügyi és belügyi tárca vezetőiről is szavaztak. A szombati voksolással egy időben 23 lövedék csapódott be az afgán fővárosban, Kabulban. A támadásban nyolcan életüket vesztették, és harmincegyen megsebesültek. Asraf Gáni afgán elnök csak október végén ismertette a 25 tagú kormány miniszterjelöltjeit a parlamenttel. A késlekedés oka az volt, hogy belpolitikai viszályba keveredett riválisával és partnerével, Abdulla Abdullával, a kormányellenes tálibokkal folytatott béketárgyalásokat felügyelő nemzeti megbékélési tanács elnökével. A fennmaradó 14 leendő tárcavezető a napokban ismerteti programját a parlamentben. A miniszterek többségét Abdulla politikai szövetségesei ajánlották.
Gáni és Abdulla között pattanásig feszült a viszony a 2019. szeptemberi elnökválasztás óta, amelyet Gáni nyert meg. A két politikus több hónapig tartó vita után jutott megállapodásra a hatalom megosztásáról. A viszály a miniszterek kinevezésére is hatással volt, a tárcák többségét több mint egy évig ügyvivő miniszterek vezették.
To appease the Taliban, president @ashrafghani says he has ordered to release 500 more Taliban inmates who are not part of the Taliban-given list. “Out of 5000 Taliban list, we’ve freed 4600. I’ll consult Loya Jirga whether to release the remaining,” he says. #Afghanistanpic.twitter.com/8rsekrngIA
A szociológiai felmérések és a „ranglisták” mindig is érdekelték mind a politikusokat, úgy a lakosságot is, mert ennek köszönhetően irányíthatóak a történések és a közvéleményt is a „megfelelő” irányba lehet terelni.
A közelmúltban az egyik tekintélyes analitikai központ – a Razumkov nevét viselő ukrán Gazdasági és Politikai tanulmányi központ szociológiai tanulmányt készített „Az állampolgárok értékelése az ország helyzetéről, a társadalmi intézményekbe és politikusokba vetett bizalom szintje, a lakosság választási irányultsága (2020 április)” címmel, amelyet a Hanns – Seidel Alapítvány ukrajnai képviselete támogatott.
A tanulmányt 2020. április 24-29-e között végezték el telefonos interjú útján, a mobil- és vezetékes telefonszámok véletlenszerű kiválasztása alapján. A felmérés során 2 056, 18 éven felüli személyt kérdeztek meg Ukrajna minden régiójában, kivéve a Krím-félszigetet, valamint Donyeck és Luhanszk megye ideiglenesen elfoglalt területeit.
Íme az eredmény:
A
társadalmi helyzet általános értékelése
A válaszadók 29%-a úgy véli, hogy Ukrajnában az események helyes irányba haladnak, 49%-a azt állítja, hogy az események rossz irányba haladnak. A válaszadók 29%-a szerint Ukrajna képes az elkövetkező néhány évben leküzdeni a fennálló problémákat és nehézségeket. Azok aránya, akik úgy gondolják, hogy az ország csak hosszabb távon képes legyőzni őket, 50%, azt, hogy nem képes legyőzni őket 14,5%-a állította.
Az állami-
és közintézményekbe vetett bizalom
A válaszadók 59%-a bizalmát fejezte ki az ukrán elnök iránt, 35%-a nem bízik benne. A válaszadók 28%-a bízik az ukrán parlamentben, míg a válaszadók 66%-a bizalmatlan. A bizalmatlanság uralkodik az ukrán kormánnyal (32%, illetve 57%), a Nemzeti Bankkal (34%, illetve 50%), a Nemzeti Rendőrséggel (36%, illetve 56%) és az egészségügyi minisztériummal (29%, illetve 63%) kapcsolatban.
A
politikusok
iránti bizalom
A politikusokba vetett bizalom mértékének értékelésekor – a kérdőívben szereplő nevek között – csak Volodimir Zelenszkijben bíznak többen, mint nem (a válaszadók 57%-a bízik benne, 37%-a nem).
Más politikusok esetében a megkérdezettek gyakrabban adtak bizalmatlanságuknak, mint a bizalomnak hangot. D.Razumkovban 34% bízik, 37% nem, Sz. Vakarcsuk 20% igen, 64% nem, J. Bojko 19% igen, 66% nem, J.Timosenko 18,5% igen, 74% nem, P. Porosenko 18% igen, 77% nem, A. Avakov 16% igen, 69% nem, D. Smihal 13% igen, 38% nem, A. Jermak 9%-igen, 41,5% nem.
A
lakosság választási irányvonalai
Ha a közeljövőben kerülne sor az ukrán parlamenti választásokra, akkor a „Nép szolgája” politikai párt kapná a választópolgárok legnagyobb támogatását (azoknak a 41,5%-a, akik részt vennének a választásokon és eldöntötték, hogy kire fognak szavazni). A válaszadóknak a 14%-a az „Ellenzéki Platform – Az Életért”-re szavazna, az „Európai Szolidaritás”-ra 14%, a Batykivscsina-ra 7%, „Erő és becsület”-re 4,5%.
Ha az elnökválasztásra kerülne sor a közeljövőben, V. Zelenszkij megszerezné a legtöbb szavazatot (45%-a azoknak, akik részt vennének a választásokon és eldöntötték, hogy kire fognak szavazni). 13%-a Porosenkóra, 11% Bojkóra, 6% Szmeskóra, 5% Julija Timosenkóra, 3,5% Hricenkóra és 2% szavazna Ljaskóra.
[type] => post
[excerpt] => A szociológiai felmérések és a „ranglisták” mindig is érdekelték mind a politikusokat, úgy a lakosságot is, mert ennek köszönhetően irányíthatóak a történések és a közvéleményt is a „megfelelő” irányba lehet terelni.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1588693320
[modified] => 1588683340
)
[title] => Melyik politikusban bíznak az ukránok: áprilisi közvélemény-kutatás adatai
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=5282&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 5282
[uk] => 5266
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 5267
[image] => Array
(
[id] => 5267
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[original_lng] => 332806
[original_w] => 982
[original_h] => 520
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-300x159.jpg
[width] => 300
[height] => 159
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-768x407.jpg
[width] => 768
[height] => 407
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1588672540:5
[_thumbnail_id] => 5267
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4426
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1cf2d77467f588a963a685289222cc07] =>
[_oembed_time_1cf2d77467f588a963a685289222cc07] => 1588672276
[_oembed_b188f9973b5f268bcbaa4bd98c7a2858] =>
[_oembed_time_b188f9973b5f268bcbaa4bd98c7a2858] => 1588682523
[_oembed_461724d21ded723caf347d8d348f996d] =>
Володимир Зеленський провів зустріч з Прем’єр-міністром України Олексієм Гончаруком і поставив перед урядом низку невідкладних завдань. Зокрема, було обговорено оптимізацію роботи Кабміну, питання нарахування справедливих зарплат міністрам і топ-менеджерам держкомпаній, звільнення очільників міністерств, які не досягли реальних результатів, а також налагодження діалогу з парламентом.«Зараз не той час, щоб розхитувати державу економічно й політично», – наголосив Президент під час розмови.
Egészen megdöbbentő az ellenzék viselkedése a koronavírus-járvány alatt – közölte a Fidesz hétfőn az MTI-vel.
A kormánypárt közleményében úgy fogalmazott, „miközben Európában tízezrek halnak meg és Magyarországon is bármikor beléphetünk a tömeges megbetegedések szakaszába, ők mégis ugyanazokat a politikai játszmákat játsszák, mint mindig”.
A járvány miatt veszélyben van a magyar emberek élete, veszélyben van több százezer magyar ember munkája. Az egészségügyi védekezés és a munkahelyek védelme sok százmilliárdos ráfordítást igényel, és „még előttünk a neheze” – fejtették ki.
A Fidesz hangsúlyozta, „elképesztő, hogy ezt az ellenzéki pártokon kívül mindenki látja és megérti”. „Ők mégis csak azzal vannak elfoglalva, hogy az ellenzéki polgármesterek és az ellenzéki pártok hogyan húzhatnák ki magukat a kölcsönös teherviselésből, a közös feladatokból – közölte a kormánypárt. Hozzátették: a „járvány közepette is a politikai támadásokkal vannak elfoglalva, meg azzal, hogy nehezítsék a védekezést”.
Szabó Tímea szerint ne kapjanak segítséget a határon túli magyarok. Üzenjük neki: a határon túli magyarok jogait évtizedeken keresztül megtagadták tőlük. Most van rá lehetőségünk, hogy segítő kezet nyújtsunk nekik és meg is tesszük.Ha van olyan ellenzéki párt, amely ezt a segítséget megtagadná tőlük, akkor az nagyon szomorú. Szégyelljék magukat!
Володимир Зеленський провів зустріч з Прем’єр-міністром України Олексієм Гончаруком і поставив перед урядом низку невідкладних завдань. Зокрема, було обговорено оптимізацію роботи Кабміну, питання нарахування справедливих зарплат міністрам і топ-менеджерам держкомпаній, звільнення очільників міністерств, які не досягли реальних результатів, а також налагодження діалогу з парламентом.«Зараз не той час, щоб розхитувати державу економічно й політично», – наголосив Президент під час розмови.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Kijevnek nem kellene piszkálnia a kárpátaljai magyarokat, mert mindenki tudja, hogy a „kárpátaljai magyarok ügye” csak azért vetődhetett fel, mert valakik a fővárosban ki akarják szorítani az orosz nyelvet, és a magyarok csupán ezért kerültek „terítékre” – jelentette ki Olekszandr Csalij ismert diplomata, Viktor Juscsenko volt elnök titkárságának helyettes vezetője az ukrlife.tv internetes televízió műsorában.
Csalij szerint „a
magyarok csak azokat a jogokat akarják megtartani, amelyeket mi (ukránok) még a
Szovjetunió idején, 1991-ben a velük aláírt barátsági (alap-) szerződésben
szavatoltunk, és köteleztük magunkat az akkor meglévő jogállásuk megőrzésére.”
Ez a szerződés, amelyet ratifikált a Legfelső Tanács, fölötte van az ukrán
törvényeknek – hangsúlyozta a diplomata. „Javasoltam a
külügyminisztériumunknak, hogy fiúk – az (orosz) agresszor ország érthető definíciója
mellett – a magyarok esetében nagyon egyszerűen járhattok el, mondjátok ki:
velük szemben nemzetközi kötelezettségeink vannak!” – mutatott rá Csalij.
A diplomata-politikus
arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna a jelenlegi határai között szovjet
történelmi kreáció, és a szovjet hagyaték elleni harc aláássa Ukrajna legitim
jogát területének jelentős részére. „Engemet nagyon felháborított, hogy egy
olyan nacionalista, mint Andrij Parubij, a parlament előző elnöke egyszerűen
fogta, és a lengyelekkel együtt felelőtlenül elítélte a Molotov-Ribbentrop
paktumot, miközben Ukrajna teljes nyugati határa a Fekete-tengertől Belaruszig
ennek a paktumnak köszönhető” – adott hangot egyebek mellett felháborodásának a
diplomata, aki szerint Románia is csak arra vár, hogy az ukránok bírálják felül
a Molotov-Ribbentrop egyezményt.
Володимир Зеленський провів зустріч з Прем’єр-міністром України Олексієм Гончаруком і поставив перед урядом низку невідкладних завдань. Зокрема, було обговорено оптимізацію роботи Кабміну, питання нарахування справедливих зарплат міністрам і топ-менеджерам держкомпаній, звільнення очільників міністерств, які не досягли реальних результатів, а також налагодження діалогу з парламентом.«Зараз не той час, щоб розхитувати державу економічно й політично», – наголосив Президент під час розмови.
Mivel Ukrajnát ma „véglények” irányítják, nagy a valószínűsége annak, hogy ez halálos kimenetelű lesz az országra nézve – írta Julija Mosztova volt főszerkesztő szombaton a Dzerkalo Tizsnya című kijevi hetilap szombaton megjelent számában.
Fotó: UNIAN
Írásában a január óta
csak internetes kiadásban megjelenő, korábban meghatározó, Soros György
támogatásával működő kiadvány 2011 és 2019 közötti főszerkesztője aggodalmának
adott hangot, amiért az ukrán vezető elitet „gyakorlatilag nem érdekli az állam
irányításának elvesztése és intézményeinek díszletekké züllése.” Szerinte Kijev
már nem is tudja hatékonyan befolyásolni a helyzetet Odesszában, Harkivban,
Szumiban vagy Lembergben. A fővárosból kinevezett kormányzók „motyoghatnak”
ugyan az orruk alatt, de Kijev képtelen kinevelni helyi vezetőket –
emlékeztetett.
Mosztova szerint a
„büntetlenül maradó korrupció elérte az államigazgatás középső szintjét, ezért
bármelyik vámparancsnokság műszakvezetőjének nagyobb hatalma van, mint – a nem
hagyományos nemi orientáltságú hipszter Makszim Nefjodov vámfőnökre utalva – a
divatos külsejű országos vámparancsnoknak. Aggasztónak tartja a szerző azt is,
hogy ma egyre többen vannak, akik nem is fordulnak a rendőrséghez, ha meglopják
vagy megtámadják őket, mert a mostani rendfenntartók még kenőpénzért sem tudják
megoldani azt, amit elődeik ímmel-ámmal ugyan, de megtettek.
A szerző szomorúan
állapította meg, hogy az igazságot Ukrajnában manapság a banditák, hordákba
verődött volt rendőrök vagy a civil életben a helyüket nem találó ATO-sok
szolgáltatják. Csak hab a tortán szerinte, hogy leépült az iskolai oktatás, az
egészségügy, a tudomány, a magas szintű szakértelmet igénylő ipari tevékenység.
„A koronavírus Ukrajnában
egyelőre a hatalomról szól: a fejen a korona, az országot pedig véglények
telepe irányítja a gazdaszervezetre nézve letális kimenettel” – zárta vészjósló
konklúzióval írását Julija Mosztova.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
Ukrajnában jelenleg nem válságot látunk, hanem valami mélyebben gyökerező fatális folyamatot, és még csak nem is a pusztulás, hanem ami rosszabb, az önpusztítás drámájának tanúi vagyunk – mondta Dmitro Vidrin, volt elnöki tanácsadó, az 1990-es évek ukrán sztárpolitológusa az ukraina.ru hírportálnak nyilatkozva.
Kérdésre válaszolva, hogy
mire vezethető vissza a pesszimizmusa, Ukrajna legelső hivatásos politológusa
kifejtette: az ukrán krízis kérdését nem érzelmi alapon, hanem – mert első
végzettsége szerint filozófus – filozófiai síkon közelítené meg. Ez pedig –
folytatta – azt mondatja vele, hogy ami jelenleg Ukrajnában zajlik, az nem
válság, hanem valami más, valami mélyebb és fatálisabb. A krízis ugyanis egyik
állapotból a másikba történő éles és nehéz, de alkotási folyamatként felfogható
átmenet – mondta, megjegyezve, hogy amit ma Ukrajnában látunk az nem is a
pusztulás, hanem rosszabb: az önpusztítás drámája. Szerinte erre a folyamatra
minimális mértékben hatnak külső – orosz vagy nyugati – erők. „Ez nem más, mint
az ország elitjének, sőt népének önsors-formálása” – mutatott rá.
Magyarázatként Vidrin
kifejtette, az emberi haladás lényege, hogy a termelés folyamata egyre
bonyolultabbá válik, ami külsőleg az eszközök összetettségének növekedésében
nyilvánul meg, és ez vonatkozik a szociális rendszerre is. „Ukrajna azonban más
irányt, a regresszió útját választotta. Másként kifejezve, csökevényesedik
minden termelési folyamat, primitívebbé válik a vezetők személyisége, a
társadalom szerveződése, a lét alapcéljainak értelmezése” – mutatott rá,
hangsúlyozva, hogy mivel „Ukrajnában nem a konfliktus, hanem az ország ég ki,
elhúzódó folyamattal kell számolni.”
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Aljona Babak még január 16-án nyújtotta be lemondását, mert, indokolása szerint, nem tudta megszüntetni a korrupciót a felelősségi szférájában, és kedden a Legfelső Tanács megszavazta a menesztését – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A felmentése kapcsán a
parlamentben szót kérő volt miniszter hangsúlyozta, Ukrajna építőiparában
korrupció uralkodik, különböző klánok igyekeznek megtartani benne a befolyási
szférájukat. A korrupt személyek – a szavaival – polipként fonták körbe az
ukrán építőipari ágazatot. Mint mondta, rosszakarói most örülnek, de az örömük
nem tart majd sokáig, mert az általa és minisztériuma által kezdeményezett
korrupció elleni intézkedések meg fogják hozni az eredményüket az építői
szférában.
A Batykivscsina (Haza)
párt frakciója indítványozta, hogy Babak beszédét tekintsék bűncselekményről
tett bejelentésnek.
A Legfelső Tanács
egyúttal megszavazta Denisz Smihal kinevezését a közösség- és
területfejlesztési miniszteri tisztségbe.
Володимир Зеленський провів зустріч з Прем’єр-міністром України Олексієм Гончаруком і поставив перед урядом низку невідкладних завдань. Зокрема, було обговорено оптимізацію роботи Кабміну, питання нарахування справедливих зарплат міністрам і топ-менеджерам держкомпаній, звільнення очільників міністерств, які не досягли реальних результатів, а також налагодження діалогу з парламентом.«Зараз не той час, щоб розхитувати державу економічно й політично», – наголосив Президент під час розмови.
From now, Alexander Dvornikov is responsible for coordinating Russian forces in #Ukraine, who is a general "with extensive experience" in #Syria — he became the commander of the Southern Military District, reports the #BBC with reference to a source.#UkraineRussianWar
The BBC, citing its sources, reports that #Russia is forced to change its military leadership due to the failure of the offensive. Now they are led by General Alexander Dvornikov, who has war experience in #Syria.https://t.co/avVdUXtblzpic.twitter.com/Cscu5OuUd4
Mener le combat pour les droits LGBT+ c’est aussi le porter au-delà de nos frontières. Pour les défendre, un ambassadeur sera nommé d’ici la fin de l’année. pic.twitter.com/LcG9l4mmpc
Les membres des centres LGBT+ et des associations font chaque jour un travail exemplaire qui doit être soutenu. Je lance aujourd’hui un fonds de 3 millions d’euros pour renforcer leur action. pic.twitter.com/MKu7F5hLCi
Humbled and honored to be chosen as the next Director General of @UNmigration. I am ready to work with ALL our member states and global partners to unleash the opportunities provided by effective, orderly and humane migration. ?︎ pic.twitter.com/cTpfjjlKHp
I’m honoured to be appointed as Defence Secretary by @RishiSunak
I’d like to pay tribute to the enormous contribution Ben Wallace has made to UK defence & global security over the last 4 years https://t.co/CXWOaYnmUJ
Ukrajnát sorozatban érik a politikai és gazdasági kudarcok, ami nem lehet véletlen, meg kell csak nézni, mennyi baj történt azokon a helyeken, ahol Volodimir Zelelenszkij elnök külföldi látogatásai során megfordult – mondta el a Majdan filozófusának is nevezett Szerhij Dacjuk közgondolkodó egy csütörtök esti televíziós műsorban.
Az excentrikus
gondolkodásáról ismert filozófus az InterVizor Youtube-csatorna interjúműsorában
Zelenszkij davosi Világgazdasági Fórumon szerdán elmondott beszédének arra a
részére reagált, amelyben az államfő felrótta, hogy Ukrajnát nem szeretik
eléggé a világban. Szerinte Ukrajnának és elnökének is rossz a karmája, hiszen
amikor Zelenszkij tavaly áprilisban, még csak elnökjelöltként, felkereste
párizsi hivatalában Emmanuel Macron francia elnököt, három nap múlva leégett a
Notre Dame székesegyház. Vagy a múlt év júniusában – utalt vissza –, Angela
Merkel német kancellár egész testében remegni kezdett, amikor hivatalos
látogatáson fogadta Zelenszkijt, s a bajából azóta sem gyógyult meg. Az ukrán
államfőnek elegendő volt telefonon beszélnie Donald Trump amerikai elnökkel,
hogy impeachment-eljárás induljon ellene – emlékeztetett. De tragikus esetek
követték Zelenszkij közelmúltbeli ománi látogatását is, amely során meghalt a
szultán, és a térségben az irániak lelőtték az ukrán utasszállító repülőgépet –
sorolta a filozófus.
Amennyiben hinnék a
misztikumban, azt mondanám, ha az elnökünk nem is maga az ördög, azért van
benne valami misztikusság, mert ez a sok egybeesés már szinte nem a véletlen
játéka – fejtette ki Dacjuk. Úgy vélte, a politikusok között sok a babonás, így
vélhetőleg Trumpot is a hideg rázza, ha meghallja az Ukrajna szót, s szerinte
így van ezzel a többi vezető is.
(vb/InterVizor)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnát sorozatban érik a politikai és gazdasági kudarcok, ami nem lehet véletlen, meg kell csak nézni, mennyi baj történt azokon a helyeken, ahol Volodimir Zelelenszkij elnök külföldi látogatásai során megfordult – mondta el a Majdan filozófusán...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1579869731
[modified] => 1579869732
)
[title] => Baj és pusztulás jár Zelenszkij nyomában, a Majdan filozófusa szerint
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=1518&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 1518
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 1519
[image] => Array
(
[id] => 1519
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerhij-dacjuk.jpg
[original_lng] => 220175
[original_w] => 1530
[original_h] => 1020
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerhij-dacjuk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerhij-dacjuk-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerhij-dacjuk-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerhij-dacjuk-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerhij-dacjuk.jpg
[width] => 1530
[height] => 1020
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerhij-dacjuk.jpg
[width] => 1530
[height] => 1020
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerhij-dacjuk.jpg
[width] => 1530
[height] => 1020
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1579862532:5
[_thumbnail_id] => 1519
[_oembed_1cf2d77467f588a963a685289222cc07] =>
[_oembed_time_1cf2d77467f588a963a685289222cc07] => 1579862532
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2582
[_oembed_690be610ff12dc3b66591ff8e8b2fd48] =>
[_oembed_time_690be610ff12dc3b66591ff8e8b2fd48] => 1582147875
[_oembed_a9a1bb77360e08c5dc374245cf07daac] =>
[_oembed_time_a9a1bb77360e08c5dc374245cf07daac] => 1582147875
[_oembed_b188f9973b5f268bcbaa4bd98c7a2858] =>
[_oembed_time_b188f9973b5f268bcbaa4bd98c7a2858] => 1582821993
[_oembed_930e1f737137a9767c0fd95a06b3f31f] =>
[_oembed_time_930e1f737137a9767c0fd95a06b3f31f] => 1582945634
[_oembed_d307a8753040e7b9ab7e96b1be3c2eeb] =>
[_oembed_time_d307a8753040e7b9ab7e96b1be3c2eeb] => 1585849613
[_oembed_461724d21ded723caf347d8d348f996d] =>
Володимир Зеленський провів зустріч з Прем’єр-міністром України Олексієм Гончаруком і поставив перед урядом низку невідкладних завдань. Зокрема, було обговорено оптимізацію роботи Кабміну, питання нарахування справедливих зарплат міністрам і топ-менеджерам держкомпаній, звільнення очільників міністерств, які не досягли реальних результатів, а також налагодження діалогу з парламентом.«Зараз не той час, щоб розхитувати державу економічно й політично», – наголосив Президент під час розмови.
Володимир Зеленський підписав указ щодо окремих заходів, спрямованих на деокупацію та реінтеграцію Кримського півострова. Зокрема, Глава держави повідомив про те, що уряду доручено організацію та запуск «Кримської платформи», а також реалізацію заходів для розвитку й підтримки кримськотатарської мови, культури та захисту прав мешканців тимчасово окупованого Криму. «Я щиро вірю, що настане день, коли я зможу скасувати власний указ просто тому, що він втратить актуальність і Крим повернеться до складу України», – наголосив Президент.
30-річчя визнання Угорщиною незалежності України та встановлення дипвідносин стало гарною нагодою вперше поговорити з #Орбан. Поки що телефоном, але впевнений, що особиста зустріч стане новим поштовхом в ??-?? взаєминах. Запросив Прем'єр-міністра відвідати Україну у 2022 році.
Today, our team managed to bring back 45 more of our warriors from ?? captivity. They all defended Azovstal. National Guardsmen. 35 privates and sergeants, 10 officers. We must return and will return all our people from ?? captivity! Thank you to each and every one who helps… pic.twitter.com/vhEQJY4Quk
Today I addressed the Swiss Parliament @parlch to say that we are not a source of aggression, not a territory of war, and not some kind of conflict zone. We are a country that has always valued and will always value peace. Our peace can only withstand such aggression by force of… pic.twitter.com/PZbbCRudp2
