Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn megbeszélést folytatott Anthony Albanese ausztrál miniszterelnökkel, a felek megvitatták rakéták szállítását az ukrán légvédelemnek, valamint a Bondi Beachen történt terrortámadást, amelyben az áldozatok között ukránok is voltak – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenzkij megjegyezte: „A miniszterelnök megígérte, hogy segít, és nagyon hálás vagyok ezért. A légvédelmi rakétákra minden nap szükség van, ahogy a védelmünk támogatására is minden nap szükség van.” Azt is elmondta, hogy személyes részvétét fejezte ki az ausztrál miniszterelnöknek a decemberi hanuka ünnepség alatt Sydneyben, a Bondi Beachen elkövetett terrortámadással kapcsolatban. Ukránok is vannak a halottak között.
„Személyes részvétemet fejeztem ki a miniszterelnöknek a múlt hónapban a Bondi Beachen történt terrortámadással kapcsolatban. Az áldozatok közül hatan ukrán származásúak voltak. Szolidaritásunk az áldozatok összes rokonával és barátjával”
– jegyezte meg.
2025. december 14-én tömeges lövöldözés történt a sydney-i Bondi Beachen a hanuka zsidó ünnep alkalmából tartott rendezvény során. A terrortámadást két pakisztáni – egy fia és egy apa – követte el. Az utóbbit őrizetbe vétele során lelőtték, a második terroristát, a 24 éves Naveed Akramot pedig 59 rendbeli váddal, köztük gyilkossággal és terrorizmussal vádolták meg.
A terrortámadásban 16 ember halt meg, köztük ukrán származásúak. A halottak között volt Alex Kleitman ukrán emigráns, egy holokauszt-túlélő, aki közel 60 éve élt az országban. Szintén életét vesztette Witzen Tibor egykori ungvári lakos, aki a Szovjetunióból vándorolt ki Izraelbe és négy másik ukrán állampolgár.
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
Ausztrália befejezte az összes ígért M1A1 Abrams harckocsi átadását Ukrajnának. Az utolsó, 12 tankból álló szállítmány megérkezett Európába, és jelenleg az ukrán félnek való leszállításra készülnek – jelentette az ABC News az ország védelmi minisztériumára hivatkozva.
Ausztrália összesen 49 darab, korábban az ausztrál hadseregnél szolgálatban álló Abrams tankot szállított Ukrajnának. Az első, 37 járműből álló szállítmányt nyáron érkezett meg, az utolsót pedig az elmúlt hetekben szállították le. Mielőtt Ukrajnába küldték volna, a felszerelést egy lengyelországi létesítményben tesztelték és készítették elő.
A tankok szállítását biztonsági okokból titokban tartották. A művelet magában foglalta a tengeri szállítást egy speciális hajón, valamint az azt követő karbantartást, amelyet ausztrál katonai szakemberek végeztek Európában.
Az ausztrál kormány hangsúlyozta, hogy az Abrams tankok átadása az Ukrajnának nyújtott nagyszabású katonai segítségnyújtás része. Az ausztrál támogatás teljes összege a teljes körű orosz invázió kezdete óta már elérte a mintegy 1,7 milliárd dollárt.
Canberra megjegyezte, hogy az Abrams tankok koruk ellenére továbbra is erőteljes harci platformot jelentenek, és képesek megerősíteni Ukrajna védelmi képességeit a csatatéren.
Az első ausztrál M1A1 Abrams harckocsik már a frontvonalon állnak szolgálatban, és részt vesznek a harci műveletekben.
Ausztrália befejezte az M1A1 Abrams harckocsik átadását Ukrajnának a 245 millió ausztrál dollár (több mint 160 millió USD) értékű katonai segélycsomag részeként – közölte az ausztrál védelmi minisztérium 2025. december 19-én, pénteken.
Az Ausztrál Védelmi Erők (ADF) teljesítették jelképes kötelezettségvállalásukat, és 49 M1A1 Abrams harckocsit biztosítottak Ukrajnának, megerősítve a hosszú távú támogatást Ukrajna számára, amely továbbra is ellenáll Oroszország törvénytelen és erkölcstelen inváziójának
– olvasható a közleményben.
A minisztérium emlékeztetett, hogy a harckocsik többsége már júliusban megérkezett Ukrajnába, és sokukat már bevetették a frontvonalon.
„Ezek a harckocsik magas teljesítményű és bevált platformok. Átadásuk erősíti Ukrajna képességét, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben” – mondta James Smith ezredes, aki az Abrams harckocsik szállítását irányította.
Ausztrália szigorúbb fegyvertörvényeket jelentett be a Sydney-i Bondi Beach-en történt tömeges lövöldözés után, amelyben 15 ember halt meg a zsidó hanuka ünnepség alatt. Ez a legrosszabb tömeges lövöldözés az országban a közel 30 év alatt, jelentette a Reuters.
Anthony Albanese miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány a fegyvertörvények szigorításán és egy nemzeti lőfegyver-nyilvántartás létrehozásán dolgozik. Az intézkedések magukban foglalják a személyenként tartható fegyverek számának és az engedélyek időtartamának korlátozását.
„Az emberek körülményei megváltozhatnak. Az emberek idővel radikalizálódhatnak. Az engedélyeknek nem szabadna örökösnek lenniük” – mondta a miniszterelnök. Albanese a támadást „gonosznak, az antiszemitizmus és a terrorizmus cselekményének” nevezte, és ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az antiszemitizmus elleni küzdelem érdekében Ausztráliában. A világ vezetői, köztük Donald Trump és Emmanuel Macron, részvétüket és támogatásukat fejezték ki.
Ausztráliában köztudottan ritkának számítanak a tömeges lövöldözések, az utolsó hasonló tragédia 1996-ban történt, amikor 35 ember halt meg a tasmániai Port Arthurban. Becslések szerint 150 000 zsidó él Ausztráliában, akiknek egyharmada Sydney keleti külvárosaiban, köztük Bondi Beachen él.
Az ausztrál Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a kormány jogát egy canberrai földbérleti szerződés felmondására Oroszországgal, ahol a nagykövetség építését tervezték, számolt be az SBS News.
Ugyanakkor a bíróság elismerte Oroszország jogát a bérleti szerződés felmondásáért járó kártérítésre és a perköltségek felének megtérítésére.
Oroszország 2008-ban kapta meg a földet 99 évre. 2023-ban az ausztrál parlament törvényeket fogadott el, amelyek lehetővé teszik a bérleti szerződés felmondását, azzal érvelve, hogy az veszélyt jelent a nemzetbiztonságra. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányosnak nyilvánította ezeket a törvényeket.
Jókedvre derülhetett Donald Trump amerikai elnök, miután a nemrég lezajlott washingtoni találkozójukon keretmegállapodást kötött Anthony Albanese ausztrál kormányfővel az ötödik kontinens mélyén rejlő ritkaföldfémkincs közös kiaknázásáról.
Az alku röviddel azután született, hogy Kína bejelentette, alaposan szigorítja kritikus ásványkincseinek az exportját. Így Trump szemében mindjárt másként tűnt fel az egyezség arról, hogy – éppen a Kína jelentette fenyegetésre reagálva – Ausztrália amerikai atommeghajtású tengeralattjárókhoz juthat. Trumpnak a terv korábban már csak azért sem tetszett, mert Joe Bidenhez kötődik, és a Pentagon júniusban bejelentette, felülvizsgálja, összefér-e az Amerika az első (America First) alapelvvel, de a Fehér Ház ura most támogatni látszott az elképzelést, mondván, az „mehet teljes gőzzel előre”.
„Washington 67 éve, a hidegháború idején a britekkel kötött kölcsönös védelmi megállapodás óta nem osztott meg senkivel katonai felhasználású nukleáris technológiát.”
A mérföldkő az AUKUS nevű háromoldalú szerződés, a részt vevő országok (Ausztrália, Egyesült Királyság, Egyesült Államok) kezdőbetűiből kirakott mozaikszó. A 2021-ben született megállapodásnak két eleme van. Ausztrália nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vesz, illetve az angolszászok közreműködésével fejleszt és gyártat. A második pillér a védelmi együttműködést ösztökéli, amihez a térség más országai is csatlakozhatnak. Ezzel a szigetország hetedikként lép be egy nagyhatalmi klubba. Az ENSZ BT állandó tagjai – az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – mellett jelenleg csupán Indiának van atom-tengeralattjárója.
Kanada hivatalosan elismerte a palesztin államot, csatlakozva ezzel több mint 140 ENSZ-tagállamhoz, amelyek már megtették ezt a lépést. Vasárnap délután hasonlóan tett az Egyesült Királyság is.
Mark Carney kanadai miniszterelnök vasárnap jelentette be, hogy országa elismeri Palesztina államot.
Kanada elismeri Palesztina Államot, és partnerségünket ajánljuk egy békés jövő építésében mind Palesztina Állam, mind Izrael Állam számára – közölte nyilatkozatában.
A döntés szakítást jelent Kanada korábbi politikájával, annak ellenére, hogy Izrael határozottan ellenzi ezt a lépést.
Palesztina Állam elismerése, amelyet a Palesztin Hatóság vezet, azokat erősíti, akik a békés együttélésre és a Hamász megszüntetésére törekednek. Ez semmiképpen sem legitimálja a terrorizmust, és nem is jutalom érte – hangsúlyozta Carney.
A miniszterelnök elmondta, hogy a Palesztin Hatóság közvetlen kötelezettségvállalásokat tett Kanadának a kormányzásának reformjára, 2026-ban általános választások megtartására, amelyekben a Hamász „nem vehet részt”, valamint a palesztin állam demilitarizálására.
Vasárnap délután Keir Stramer brit miniszterelnök is bejelentette, amire már korábban számítani lehetett, hogy országa hivatalosan is elismeri Palesztinát. A kormányfő hozzátette: a jövőben a Hamasznak semmilyen szerepe nem lehet a palesztin kormányban, a következő hetekben pedig szankciókat fognak hozni a terrorszervezet vezetői ellen.
Kanada és az Egyesült Királyság mellett Ausztrália is bejelentette, hogy a jövőben elismeri Palesztinát. A szakértők szerint a mostani lépések fokozhatják a nyomást Izraelen, hogy egyezzen bele egy tűzszünetbe a Gázai-övezetben.
A vasárnapi hírekre reagálva a palesztin külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a két nagyhatalom lépése közelebb hozza a függetlenséget és a szuverenitást országa számára.
"I am sending Israel everything it needs to finish the job, not a single Hamas member will be safe if you don’t do as I say... RELEASE THE HOSTAGES NOW, OR THERE WILL BE HELL TO PAY LATER!" –President Donald J. Trump pic.twitter.com/l5k5GU8nEy
Ausztráliából kiutasították Irán nagykövetét, miután hírszerzési információk szerint az iráni kormány állhat a tavaly az országban elkövetett két antiszemita támadás mögött.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök jelentette be kedden reggel, hogy az ausztrál belföldi hírszerzés, az Ausztrál Biztonsági Hírszerző Szervezet (ASIO) felfedte: az iráni kormány áll a decemberben a melbourne-i Addas Israel zsinagóga, illetve októberben egy sydney-i zsinagóga elleni támadás mögött – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
A kormányfő jelezte, hogy a teheráni ausztrál nagykövetség fölfüggesztette működését, és minden diplomata biztonságban van egy harmadik országban.
Az iráni nagykövetet és a nagykövetség három másik munkatársát persona non gratának nyilvánították, és hét napon belül el kell hagyniuk az országot.
Ez az első alkalom Ausztrália háború utáni időszakában, hogy Canberra kiutasított egy nagykövetet – nyilatkozta Penny Wong ausztrál külügyminiszter, aki azonban megjegyezte, hogy Ausztrália továbbra is fenntart bizonyos diplomáciai csatornákat Teheránnal. Egyben arra kérte az ausztrálokat, hogy ne utazzanak Iránba, és felszólította a perzsa államban tartózkodó összes ausztrált, hogy lehetőség szerint azonnal hagyják el az országot.
Ausztrália szerdán bejelentette, hogy megtiltja a 16 év alattiak számára a YouTube használatát, azzal indokolva a döntést, hogy így kívánják megóvni a fiatalokat a „ragadozó algoritmusok” káros hatásaitól – közölte Anika Wells kommunikációs miniszter.
Van helye a közösségi hálózatoknak, de nincs helye a gyermekeket célzó ragadozó algoritmusoknak
– írta Wells közleményében.
A politikus szerint ötből két ausztrál gyerek azt mondja, hogy nézett már meg nem megfelelő tartalmakat az amerikai platformon.
Konkrétan „a 16 év alatti fiatalok nem rendelkezhetnek majd fiókkal a YouTube-on” – mondta Anthony Albanese miniszterelnök szerdán a sajtónak.
„Azt akarjuk, hogy az ausztrál családok és szülők tudják, hogy támogatjuk őket” – tette hozzá a munkáspárti kormányfő.
Az ausztrál parlament 2024 novemberében már elfogadta az internetet szabályozó törvényt, amely a világon elsőként megtiltja a 16 éven aluliak számára az olyan közösségi oldalakhoz való hozzáférést, mint a TikTok, az X vagy éppen a Facebook és az Instagram
A kormány jelezte, hogy a YouTube-ot, amelyet széles körben használnak az iskolai tanórákon, ez nem érinti. Canberra most megváltoztatta álláspontját.
A platform „nem közösségi hálózat” – közölte szerdán a világ egyik legnépszerűbb honlapjának szóvivője.
Álláspontunk továbbra is egyértelmű: a YouTube egy videómegosztó platform, amelynek könyvtára ingyenes, kiváló minőségű tartalmakat tartalmaz, amelyeket egyre többen néznek a televíziók képernyőjén
– védekezett a streamingóriás.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a kormány által bejelentett intézkedés nem lehet több szimbolikusnál, mivel kevés részletet hoztak nyilvánosságra arról, hogyan fogják alkalmazni a platformokra a december 10-re tervezett intézkedést.
A megcélzott oldalak – amelyek akár 28 millió eurós bírságra számíthatnak, ha nem működnek együtt – a kormány tervét „homályosnak”, „problémásnak” és „elhamarkodottnak” minősítették.
A TikTok azzal vádolta a kormányt, hogy figyelmen kívül hagyja a mentális egészséggel, az online biztonsággal és a fiatalokkal foglalkozó szakértőket, akik ellenzik az intézkedést.
Az ausztrál kormány szombaton bejelentette, hogy M1A1 Abrams harckocsikat szállított Ukrajnának egy 245 millió ausztrál dolláros (160 millió amerikai dolláros) segélycsomag részeként, amely az Oroszország elleni védekezést támogatja – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters brit hírügynökség.
A jelentés szerint Ausztrália, Ukrajna egyik legnagyobb nem NATO-tag segítője, támogatásokat, lőszert és védelmi felszereléseket szállított 2022 februárja óta, amikor Moszkva megtámadta a szomszédos államot. Richard Marles ausztrál védelmi miniszter közölte, hogy Ukrajna már megkapta az Ausztrália által biztosított 49 harckocsi nagy részét, a fennmaradóakat pedig a következő hónapokban szállítják le.
Marles elmondta: „Az M1A1 Abrams harckocsik jelentős mértékben hozzájárulnak majd Ukrajna folyamatos harcához Oroszország illegális és erkölcstelen inváziója ellen.” Az ausztrál kormány szerint a harckocsik Canberra Kijevnek nyújtott 1,5 milliárd ausztrál dolláros segélyének a részét képezik.
Ausztrália betiltotta az alumínium-oxid és az alumíniumércek, köztük a bauxit exportját Oroszországba, és szankciókat vezetett be mintegy 1000 orosz személlyel és szervezettel szemben. Idén az ausztrál kormány, élén a centrista Munkáspárttal, Oroszországot nevezte a konfliktus agresszorának, és a háború Kijev feltételei szerint történő rendezését követelte.
2024 októberében Ausztrália 49 darab leselejtezésre kerülő Abrams harckocsi küldését jelentette be Ukrajnának egy 245 millió dolláros katonai segélycsomag részeként.
