Az ausztrál Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a kormány jogát egy canberrai földbérleti szerződés felmondására Oroszországgal, ahol a nagykövetség építését tervezték, számolt be az SBS News.
Ugyanakkor a bíróság elismerte Oroszország jogát a bérleti szerződés felmondásáért járó kártérítésre és a perköltségek felének megtérítésére.
Oroszország 2008-ban kapta meg a földet 99 évre. 2023-ban az ausztrál parlament törvényeket fogadott el, amelyek lehetővé teszik a bérleti szerződés felmondását, azzal érvelve, hogy az veszélyt jelent a nemzetbiztonságra. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányosnak nyilvánította ezeket a törvényeket.
Jókedvre derülhetett Donald Trump amerikai elnök, miután a nemrég lezajlott washingtoni találkozójukon keretmegállapodást kötött Anthony Albanese ausztrál kormányfővel az ötödik kontinens mélyén rejlő ritkaföldfémkincs közös kiaknázásáról.
Az alku röviddel azután született, hogy Kína bejelentette, alaposan szigorítja kritikus ásványkincseinek az exportját. Így Trump szemében mindjárt másként tűnt fel az egyezség arról, hogy – éppen a Kína jelentette fenyegetésre reagálva – Ausztrália amerikai atommeghajtású tengeralattjárókhoz juthat. Trumpnak a terv korábban már csak azért sem tetszett, mert Joe Bidenhez kötődik, és a Pentagon júniusban bejelentette, felülvizsgálja, összefér-e az Amerika az első (America First) alapelvvel, de a Fehér Ház ura most támogatni látszott az elképzelést, mondván, az „mehet teljes gőzzel előre”.
„Washington 67 éve, a hidegháború idején a britekkel kötött kölcsönös védelmi megállapodás óta nem osztott meg senkivel katonai felhasználású nukleáris technológiát.”
A mérföldkő az AUKUS nevű háromoldalú szerződés, a részt vevő országok (Ausztrália, Egyesült Királyság, Egyesült Államok) kezdőbetűiből kirakott mozaikszó. A 2021-ben született megállapodásnak két eleme van. Ausztrália nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vesz, illetve az angolszászok közreműködésével fejleszt és gyártat. A második pillér a védelmi együttműködést ösztökéli, amihez a térség más országai is csatlakozhatnak. Ezzel a szigetország hetedikként lép be egy nagyhatalmi klubba. Az ENSZ BT állandó tagjai – az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – mellett jelenleg csupán Indiának van atom-tengeralattjárója.
Kanada hivatalosan elismerte a palesztin államot, csatlakozva ezzel több mint 140 ENSZ-tagállamhoz, amelyek már megtették ezt a lépést. Vasárnap délután hasonlóan tett az Egyesült Királyság is.
Mark Carney kanadai miniszterelnök vasárnap jelentette be, hogy országa elismeri Palesztina államot.
Kanada elismeri Palesztina Államot, és partnerségünket ajánljuk egy békés jövő építésében mind Palesztina Állam, mind Izrael Állam számára – közölte nyilatkozatában.
A döntés szakítást jelent Kanada korábbi politikájával, annak ellenére, hogy Izrael határozottan ellenzi ezt a lépést.
Palesztina Állam elismerése, amelyet a Palesztin Hatóság vezet, azokat erősíti, akik a békés együttélésre és a Hamász megszüntetésére törekednek. Ez semmiképpen sem legitimálja a terrorizmust, és nem is jutalom érte – hangsúlyozta Carney.
A miniszterelnök elmondta, hogy a Palesztin Hatóság közvetlen kötelezettségvállalásokat tett Kanadának a kormányzásának reformjára, 2026-ban általános választások megtartására, amelyekben a Hamász „nem vehet részt”, valamint a palesztin állam demilitarizálására.
Vasárnap délután Keir Stramer brit miniszterelnök is bejelentette, amire már korábban számítani lehetett, hogy országa hivatalosan is elismeri Palesztinát. A kormányfő hozzátette: a jövőben a Hamasznak semmilyen szerepe nem lehet a palesztin kormányban, a következő hetekben pedig szankciókat fognak hozni a terrorszervezet vezetői ellen.
Kanada és az Egyesült Királyság mellett Ausztrália is bejelentette, hogy a jövőben elismeri Palesztinát. A szakértők szerint a mostani lépések fokozhatják a nyomást Izraelen, hogy egyezzen bele egy tűzszünetbe a Gázai-övezetben.
A vasárnapi hírekre reagálva a palesztin külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a két nagyhatalom lépése közelebb hozza a függetlenséget és a szuverenitást országa számára.
"I am sending Israel everything it needs to finish the job, not a single Hamas member will be safe if you don’t do as I say... RELEASE THE HOSTAGES NOW, OR THERE WILL BE HELL TO PAY LATER!" –President Donald J. Trump pic.twitter.com/l5k5GU8nEy
Ausztráliából kiutasították Irán nagykövetét, miután hírszerzési információk szerint az iráni kormány állhat a tavaly az országban elkövetett két antiszemita támadás mögött.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök jelentette be kedden reggel, hogy az ausztrál belföldi hírszerzés, az Ausztrál Biztonsági Hírszerző Szervezet (ASIO) felfedte: az iráni kormány áll a decemberben a melbourne-i Addas Israel zsinagóga, illetve októberben egy sydney-i zsinagóga elleni támadás mögött – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
A kormányfő jelezte, hogy a teheráni ausztrál nagykövetség fölfüggesztette működését, és minden diplomata biztonságban van egy harmadik országban.
Az iráni nagykövetet és a nagykövetség három másik munkatársát persona non gratának nyilvánították, és hét napon belül el kell hagyniuk az országot.
Ez az első alkalom Ausztrália háború utáni időszakában, hogy Canberra kiutasított egy nagykövetet – nyilatkozta Penny Wong ausztrál külügyminiszter, aki azonban megjegyezte, hogy Ausztrália továbbra is fenntart bizonyos diplomáciai csatornákat Teheránnal. Egyben arra kérte az ausztrálokat, hogy ne utazzanak Iránba, és felszólította a perzsa államban tartózkodó összes ausztrált, hogy lehetőség szerint azonnal hagyják el az országot.
Ausztrália szerdán bejelentette, hogy megtiltja a 16 év alattiak számára a YouTube használatát, azzal indokolva a döntést, hogy így kívánják megóvni a fiatalokat a „ragadozó algoritmusok” káros hatásaitól – közölte Anika Wells kommunikációs miniszter.
Van helye a közösségi hálózatoknak, de nincs helye a gyermekeket célzó ragadozó algoritmusoknak
– írta Wells közleményében.
A politikus szerint ötből két ausztrál gyerek azt mondja, hogy nézett már meg nem megfelelő tartalmakat az amerikai platformon.
Konkrétan „a 16 év alatti fiatalok nem rendelkezhetnek majd fiókkal a YouTube-on” – mondta Anthony Albanese miniszterelnök szerdán a sajtónak.
„Azt akarjuk, hogy az ausztrál családok és szülők tudják, hogy támogatjuk őket” – tette hozzá a munkáspárti kormányfő.
Az ausztrál parlament 2024 novemberében már elfogadta az internetet szabályozó törvényt, amely a világon elsőként megtiltja a 16 éven aluliak számára az olyan közösségi oldalakhoz való hozzáférést, mint a TikTok, az X vagy éppen a Facebook és az Instagram
A kormány jelezte, hogy a YouTube-ot, amelyet széles körben használnak az iskolai tanórákon, ez nem érinti. Canberra most megváltoztatta álláspontját.
A platform „nem közösségi hálózat” – közölte szerdán a világ egyik legnépszerűbb honlapjának szóvivője.
Álláspontunk továbbra is egyértelmű: a YouTube egy videómegosztó platform, amelynek könyvtára ingyenes, kiváló minőségű tartalmakat tartalmaz, amelyeket egyre többen néznek a televíziók képernyőjén
– védekezett a streamingóriás.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a kormány által bejelentett intézkedés nem lehet több szimbolikusnál, mivel kevés részletet hoztak nyilvánosságra arról, hogyan fogják alkalmazni a platformokra a december 10-re tervezett intézkedést.
A megcélzott oldalak – amelyek akár 28 millió eurós bírságra számíthatnak, ha nem működnek együtt – a kormány tervét „homályosnak”, „problémásnak” és „elhamarkodottnak” minősítették.
A TikTok azzal vádolta a kormányt, hogy figyelmen kívül hagyja a mentális egészséggel, az online biztonsággal és a fiatalokkal foglalkozó szakértőket, akik ellenzik az intézkedést.
Az ausztrál kormány szombaton bejelentette, hogy M1A1 Abrams harckocsikat szállított Ukrajnának egy 245 millió ausztrál dolláros (160 millió amerikai dolláros) segélycsomag részeként, amely az Oroszország elleni védekezést támogatja – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters brit hírügynökség.
A jelentés szerint Ausztrália, Ukrajna egyik legnagyobb nem NATO-tag segítője, támogatásokat, lőszert és védelmi felszereléseket szállított 2022 februárja óta, amikor Moszkva megtámadta a szomszédos államot. Richard Marles ausztrál védelmi miniszter közölte, hogy Ukrajna már megkapta az Ausztrália által biztosított 49 harckocsi nagy részét, a fennmaradóakat pedig a következő hónapokban szállítják le.
Marles elmondta: „Az M1A1 Abrams harckocsik jelentős mértékben hozzájárulnak majd Ukrajna folyamatos harcához Oroszország illegális és erkölcstelen inváziója ellen.” Az ausztrál kormány szerint a harckocsik Canberra Kijevnek nyújtott 1,5 milliárd ausztrál dolláros segélyének a részét képezik.
Ausztrália betiltotta az alumínium-oxid és az alumíniumércek, köztük a bauxit exportját Oroszországba, és szankciókat vezetett be mintegy 1000 orosz személlyel és szervezettel szemben. Idén az ausztrál kormány, élén a centrista Munkáspárttal, Oroszországot nevezte a konfliktus agresszorának, és a háború Kijev feltételei szerint történő rendezését követelte.
2024 októberében Ausztrália 49 darab leselejtezésre kerülő Abrams harckocsi küldését jelentette be Ukrajnának egy 245 millió dolláros katonai segélycsomag részeként.
Ausztrália bejelentette újabb szankciók bevezetését Oroszország ellen. A szankciós listára 37 magánszemély és 7 vállalat került fel.
Erről az Ausztrál Külügyminisztérium sajtószolgálata számolt be.
Ausztrália külügyminisztere a 2011-es Autonomous Sanctions Regulations alapján szankciós listára helyezett 37 természetes és 7 jogi személyt, akik megfelelnek az Oroszországgal kapcsolatos szankciós kritériumoknak. A szankciók pénzügyi korlátozásokat és beutazási tilalmat tartalmaznak.
Orosz sajtóértesülések szerint az intézkedések érintik Jaroszlav Dronov orosz énekest is, aki Shaman művésznéven ismert. Emellett szankciókat vezettek be több orosz vállalat vezetőségi tagjaival szemben is.
Az ausztrál kormány most először vezetett be korlátozásokat az orosz árnyékflotta hajóival szemben. Ezeket a hajókat az olajszankciók megkerülésére használták. Az erről szóló információt Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője tette közzé Telegram-csatornáján.
Köztudott, hogy 60 hajót szankcionáltak. Néhány közülük az ukrán fél ajánlására került fel a listára.
„Ez Ausztrália első szankciós csapása a flotta ellen, és azonnal a lehető legcélzottabb és legerősebb. A korlátozások a hajók kikötőkbe való belépésére, biztosításukra és karbantartásukra vonatkoznak majd” – magyarázta Jermak.
Kanada összesen több mint 1400 egyedi és ágazati szankciót vezetett be Oroszországgal szemben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Anthony Albanese ausztrál miniszterelnökkel, hogy megvitassák a védelmi támogatás és a nemzetközi együttműködés kérdéseit.
A közeljövőben Ukrajna Abrams tankokat kap Ausztráliától, ami új szakaszt jelent majd a Canberra részéről érkező katonai segítségnyújtás növelésében, amelynek teljes összege már elérte az 1,5 milliárd dollárt. Erről május 18-án, vasárnap tárgyaltak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök római találkozóján, számolt be az államfő hivatalos weboldala.
A közlemény szerint a politikusok találkozóján a védelmi támogatás kérdései, Ausztrália részvétele a nemzetközi kezdeményezésekben, valamint az Oroszországi Föderációra nehezedő nyomás fokozásának szükségessége is szóba kerültek.
„Külön felvetették az Oroszországi Föderációval szembeni szankciós politika kérdését, és a vezetők egyetértettek abban, hogy a nemzetközi korlátozásoknak továbbra is fontos eszköznek kell lenniük ahhoz, hogy a Kreml konstruktív álláspontot képviseljen” – áll a jelentésben.
Zelenszkij háláját fejezte ki Ausztráliának szolidaritásáért, és hangsúlyozta a globális partnerség fontosságát a háború befejezése és a béke elérése érdekében.
„Fontos számunkra, hogy a világ különböző részeiről támogatást kapjunk. Csak közös nyomásgyakorlással tudjuk közelebb hozni a háború végét” – jegyezte meg Ukrajna elnöke.
Albanese a maga részéről hangsúlyozta, hogy Ausztrália határozottan támogatja Ukrajna jogát, hogy önállóan határozza meg útját és jövőjét, és felszólította Oroszországot, hogy állítsa le az agressziót. A vezetők megvitatták Ausztrália jövőbeli szerepét is Ukrajna biztonságának garantálásában, miután sikerül békés úton rendezni a konfliktust.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Anthony Albanese ausztrál miniszterelnökkel – jelentette az ukrán államfő sajtószolgálata 2025. május 4-én, vasárnap.
Az államfő megköszönte, hogy Ukrajna támogatása továbbra is kiemelt figyelmet kap, és méltatta Ausztrália részvételét a tettrekészek koalíciójában. Az elnök hangsúlyozta, hogy országunknak szüksége van a partnerek egyesített erőfeszítéseire az igazságos és tartós béke eléréséhez
– olvasható a közleményben.
Zelenszkij tájékoztatta Albaneset a legutóbbi orosz dróntámadás következményeiről, és kiemelte, hogy a légvédelem megerősítése Ukrajna egyik legfontosabb prioritása a lakosság védelme érdekében. Kérte a partnerek további támogatását ezen a téren. A beszélgetés során szó esett más katonai szükségletekről és a biztonsági és védelmi erők megerősítéséről is.
A good and detailed conversation with Federal Chancellor of Germany @_FriedrichMerz.
I once again congratulated him on his appointment and wished him success. We count on Germany to continue playing one of the key roles in supporting Ukraine—both in protecting our people now and… pic.twitter.com/9MLw9k1VzF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 8, 2025
