Megkezdődött Ausztráliában a szavazás az őslakosok alkotmányos elismerését célzó alaptörvény-módosításról.
Az ausztrál választási bizottság adatai szerint az ország több mint 17,6 millió felnőtt lakosa alkothat véleményt. A tervek szerint valamivel több mint 11,5 millió választó szavazhat szombaton, míg 4 millió ausztrál már leadta voksát az előrehozott szavazás során, további 2 millióan pedig levélben küldték el szavazatukat.
Az előzetes adatokat közép-európai idő szerint szombat késő este, a hivatalos eredményt várhatóan október 27-én teszik közzé.
Amennyiben a többség igennel szavaz, állandó testületet hoznának létre számukra, amely tanácsot adna a kormánynak. Az Ausztrál Államszövetség 1901. évi létrehozása óta az országban 44 népszavazást tartottak, de ezek közül csak nyolc volt sikeres.
A legutóbbi, 1999-ben megtartott népszavazás arra irányult, hogy átalakítsák-e az államformát monarchiáról parlamentáris köztársasággá, de a szavazók csaknem 55 százaléka elutasította a változtatást. Az országban az első népszavazást 1906 novemberében tartották, akkor a résztvevők döntő többsége, 82,65 százaléka támogatta azt a javaslatot, hogy a parlament mindkét házát egyidejűleg válasszák.
Ausztrália húsz új C-130J Hercules típusú katonai szállító repülőgépet vásárol 6,6 milliárd amerikai dollár értékben az Egyesült Államoktól – jelentette be hétfőn a canberrai kormány.
Az amerikai külügyminisztérium tavaly novemberben hagyta jóvá a Lockheed Martin vállalat által gyártott légcsavaros repülőgépekből 24-nek és a hozzájuk kapcsolódó berendezéseknek az eladását Ausztráliának. A tranzakcióra még a héten, Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter ausztráliai látogatása előtt sor kerül.
A most vásárolt új, Super Herculesnek is nevezett repülőgépekkel kétharmadával bővül az ausztrál légierő jelenleg egytucat nehéz szállító repülőgépből álló flottája – közölte az ausztrál külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy az első darabok átadása 2027-ben várható.
Richard Marles hangsúlyozta, hogy a Herculesek korábban is kulcsszerepet játszottak az Ausztráliát gyakran sújtó bozóttüzek és árvizek idején, a koronavírus-világjárvány alatt pedig a létfontosságú ellátmányok célba juttatásában, valamint a békefenntartó műveletek támogatásában is.
Proud to stand with Acting Deputy Secretary Nuland @UnderSecStateP and my @StateDept colleagues to mark the delivery of the first U.S.-provided Mine Resistant Ambush Protection (MRAP) vehicles to Ukraine's border guards and police. The United States will give 190 MRAPs to enable… pic.twitter.com/fwAUCOYlTL
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Az ausztrál kormány újabb szankciókat hagyott jóvá 35 orosz védelmi, technológiai és energetikai szervezettel szemben, valamint további 10, többek között orosz és fehérorosz miniszter és magas rangú tisztviselő ellen, áll Penny Wong, az ausztrál külügyminisztérium vezetőjének közleményében.
Elmondása szerint a korlátozásokat a nemzetközi partnerekkel egyeztetve vezették be, hogy a lehető legnagyobb hatást gyakorolják azokra a személyekre és szervezetekre, akik közvetlenül vagy közvetve támogatják Oroszország ukrajnai invázióját.
A szankciók olyan jogi személyek és magánszemélyek ellen irányulnak, amelyek gazdasági és stratégiai jelentőséggel bírnak Oroszország számára:
az orosz fegyveres erők számára fejlett technológiákat, elektronikát és felszerelést szállító orosz vállalatok;
atomenergetikával és a sarkvidéki erőforrások kitermelésével foglalkozó orosz szervezetek
Andrej Belouszov Oroszország első miniszterelnök-helyettese és Dmitrij Csernisenko miniszterelnök-helyettes;
jelentős orosz védelmi vállalatok, köztük Oroszország legnagyobb katonai helikoptergyártója és vezérigazgatója;
magas rangú fehérorosz tisztviselők, akik veszélyeztették Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Ausztrália emellett lépéseket tett az Oroszországtól származó veszteségek behajtására, és szankciókat vezetett be az ukrajnai inváziót támogató több mint 1100 személy és szervezet ellen.
Wong ismét felszólította Oroszországot, hogy azonnal vonja ki csapatait Ukrajnából, Fehéroroszországot pedig, hogy hagyjon fel az agresszor ország háborújának támogatásával.
A tisztviselő hangsúlyozta, hogy az ausztrál kormány rendületlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
[type] => post
[excerpt] => Az ausztrál kormány újabb szankciókat hagyott jóvá 35 orosz védelmi, technológiai és energetikai szervezettel szemben, valamint további 10, többek között orosz és fehérorosz miniszter és magas rangú tisztviselő ellen, áll Penny Wong.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1690028400
[modified] => 1690016578
)
[title] => Ausztrália szankciókat vezetett be 35 szervezet és 10 orosz és belorusz személy ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=85308&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 85308
[uk] => 85108
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 85109
[image] => Array
(
[id] => 85109
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/80.jpeg
[original_lng] => 222967
[original_w] => 750
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/80-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/80-300x199.jpeg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/80.jpeg
[width] => 750
[height] => 497
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/80.jpeg
[width] => 750
[height] => 497
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/80.jpeg
[width] => 750
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/80.jpeg
[width] => 750
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/80.jpeg
[width] => 750
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1690006011:12
[_thumbnail_id] => 85109
[_edit_last] => 12
[views_count] => 945
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 11193
[1] => 192
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Ausztrália
[1] => szankciók
)
)
[3] => Array
(
[id] => 84193
[content] =>
Ausztrália Németországban állomásoztatott katonai repülőgéppel és egy legfeljebb százfős katonai és civil kontingenssel veszi ki részét Ukrajna katonai és humanitárius szállítmányokkal való ellátásából – jelentette be hétfőn Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök Berlinben német hivatali partnerével, Olaf Scholz-cal tartott megbeszélését követően.
Az E-7A Wedgetail (egy átalakított Boeing 737) légtérellenőrző repülőgép feladata lesz egyebek között felügyelni az Ukrajnának szánt segélyek multinacionális logisztikai csomópontjait. Az elkövetkezendő hat hónapban Németországban állomásoztatott, 7040 kilométer hatótávolságú gép az európai légtérben fog járőrözni.
Albanese hangsúlyozta, mindez mutatja, hogy „Ausztrália a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartásáért száll síkra”. Úgy fogalmazott, hogy jelentős hozzájárulásról van szó, és megköszönte Németországnak, hogy fogadja az ausztrál kontingenst.
Scholz jó és figyelemreméltó lépésnek nevezte Canberra döntését. Hozzátette, hogy ez a jelentős ausztrál támogatás nagyon fontos Ukrajnának.
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Ausztrália megállapodást írt alá Németországgal, amelynek értelmében több mint száz Ausztráliában gyártott Boxer harcjárművet szállít Berlinnek – számolt be a VilágGazdaság a Reuters-re hivatkozva.
Az egymilliárd dollár értékű üzlet Ausztrália történetek egyik legnagyobb védelmi exportügyletének számít. A Boxert a Müncheni székhelyű ARTEC tervezte, amely a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann közös leányvállalata. A Rheinmetall márciusban kezdte meg a jármű gyártását Queensland állam északkeleti részén található létesítményében, mivel Canberra 211 darabot rendelt az ausztrál hadseregnek
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök tegnap este szállt le Berlinben, ma pedig Olaf Scholz kancellárral találkozik. A német vezetővel folytatott megbeszélések középpontjában várhatóan a tiszta energia, az indiai csendes-óceáni térség biztonsága és az ukrajnai konfliktus áll majd, továbbá a kereskedelmi kérdések. A kormányfő szerint az üzlet fellendíti az ország védelmi iparát. A német haditechnika Németországba történő exportjáról szóló megállapodásra azért került sor, mert az orosz–ukrán háború miatt az európai nemzetek gyors iramban költenek fegyverkezésre és töltik fel készleteiket.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint tavaly a katonai kiadások globálisan 2240 milliárd dollárt értek el. Európa 480 milliárdot költött, ami éves szinten 13 százalékos emelkedés. Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta. A közép- és nyugat-európai országok 345 milliárd dollárt fordítottak a területre, míg Ukrajna 44 milliárddal, Oroszország pedig több mint 86 milliárd dollárral növelte a költségeket.
Bár az öreg kontinens fegyverkezik, elmarad az Egyesült Államoktól: a legnagyobb katonai költségvetése még mindig Washingtonnak van, amely 877 milliárd dollárral a világ teljes katonai kiadásainak 39 százalékát adja. A második helyen álló Kína 292 milliárd dollárt költ a területre, a két ország együtt a globális fegyverkezés több mint feléért felelős. A SIPRI szerint a tendencia a jövőben tovább folytatódik.
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Az ausztrál legfelsőbb bíróság hétfőn elutasította az új orosz nagykövetség felépítését elvető törvénnyel szembeni fellebbezést. A kérelemben az oroszok arra kérték Canberrát: függessze fel a fővárosban működő orosz nagykövetség új épületének felépítése ellen hozott ausztrál törvényt.
Az ausztrál parlament június 15-én elfogadott jogszabálya megakadályozta, hogy Oroszország új nagykövetséget építsen közvetlenül a parlament melletti telken.
Anthony Albanese miniszterelnök kijelentette: üdvözli a legfelsőbb bíróság döntését, és elvárja, hogy a helyszínt őrző orosz diplomata elhagyja a törvényben érintett birtokot.
Az építkezéshez kijelölt, körbekerített üres telken ugyanis bő egy hete egy orosz biztonsági őr lakott egy konténerirodában, akiről az ausztrál illetékesek úgy vélték, hogy valójában egy orosz diplomata.
Riporterek kérdéseire válaszolva Albanese aláhúzta: a bíróság világossá tette, hogy Oroszországnak nincs joga a kijelölt területen tartózkodni.
„Ausztrália támogatja ezt a törvényt. Az utóbbi időben Oroszország nem igazán jeleskedett a törvények betartásában” – tette hozzá a miniszterelnök, utalva az ukrajnai háborús helyzetre.
Jayne Jagot, az ausztrál legfelsőbb bíróság bírája jogilag gyengének és erőtlennek minősítette a jogszabály megtámadására tett orosz törekvéseket.
Tim Begbie, az ausztrál állam jogi képviselője szerint Oroszország saját biztonsági és hírszerzési érdekeinek védelmében nyújtotta be a fellebbezést.
„Nem csak arról van szó, hogy az orosz keresetben nem tudtak meggyőző érveket felsorakoztatni az ausztrál jogszabály alkotmányos érvénytelensége mellett, hanem arról, hogy egyáltalán nem tudtak érveket felhozni” – fogalmazott Begbie.
Elliot Hyde, Oroszország ausztráliai jogi képviselője azzal érvelt, hogy Alekszej Pavlovszkij canberrai orosz nagykövet nem bízhatna a már a telken lévő konzuli épület biztonságának és sértetlenségének fenntartásában, ha nem engedik meg az orosz nagykövetségnek, hogy fenntartsa a telek feletti ellenőrzést, amíg a bérleti szerződés felmondásának elbírálása zajlik.
Oroszország „ruszofób hisztériának” nevezte az Ausztráliában kialakult helyzetet. A Canberra Griffith nevű külvárosában fekvő jelenlegi orosz nagykövetség működésére a június 15-én elfogadott törvény nincs hatással.
A vita miatt újabb mélypontra süllyedtek az Oroszország és Ausztrália közötti diplomáciai kapcsolatok.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Ausztrália további 110 millió ausztrál dollár értékű katonai felszerelést, ezen belül 70 páncélozott harci járművet készül szállítani Ukrajnának – jelentette be Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök hétfőn.
Ezáltal már összesen 790 millió ausztrál dollárra nő az Ukrajnának a háború tavaly februári kezdete óta nyújtott ausztrál támogatás, amelyből 610 millió ausztrál dollárt tesznek ki a katonai célú hozzájárulások. A legújabb katonai segélycsomag 28 M113-as páncélozott szállító járművet, 14 különleges műveleti járművet, 28 közepes teherautót és 14 pótkocsit tartalmaz.
„Ez az ismételt támogatás jelentős segítséget fog jelenteni az ukrán nép számára, amely továbbra is nagy bátorságról tesz tanúbizonyságot Oroszország illegális, kiprovokálatlan és erkölcstelen háborújával szemben” – fogalmazott az ausztrál miniszterelnök egy canberrai sajtótájékoztatón.
Albanese elmondta, hogy az újabb katonai támogatást nem a hétvégi oroszországi események váltották ki, amelyek során a Wagner magánhadsereg rövid időre ellenőrzése alá vonta az oroszországi Rosztov városát, és 200 kilométerre megközelítette Moszkvát.
„Mi már a hétvégi események előtt is dolgoztunk az újabb támogatási csomagon, hogy ma reggel a kabinet elé terjeszthessük azt” – közölte Albanese.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy az ukrán gazdaság és kereskedelem támogatása érdekében országa további 12 hónapra kiterjeszti a vámmentességet az Ukrajnából importált árukra.
Ausztrália június 15-én törvénnyel akadályozta meg új orosz nagykövetség építését az ország parlamentje mellett. A lépést nemzetbiztonsági okokkal indokolták, tekintettel az Ukrajnát támogató Canberra, illetve Moszkva között egyre növekvő feszültségre.
Ausztrália az egyik legnagyobb támogatója Ukrajnának a NATO-tagországokon kívül a háború kitörése óta. Védelmi felszereléssel – többek között Bushmaster páncélozott járművekkel – és humanitárius segítséggel támogatta Kijevet, és csaknem ezer orosz természetes és jogi személyre vetett ki szankciókat, akik közvetett vagy közvetlen módon hozzájárultak Ukrajna megtámadásához, emellett betiltotta az Oroszországba irányuló timföld-, alumíniumérc- és bauxitexportot.
Az ausztrál szenátus hétfőn jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint még az idén népszavazást tartanak arról, hogy alkotmányban rögzítsék-e az őslakosok véleményezési jogát az őket érintő jogszabályok esetében.
A 76 tagú felsőház zárószavazásán a jelen lévő szenátorok közül 52-en voksoltak a javaslat mellett és 19-en ellene, így a törvényt abszolút többséggel elfogadták.
A referendumon az ausztrálokat arról kérdezik majd, támogatják-e, hogy alkotmányba foglalják egy Vélemény a Parlamentnek nevű bizottság megalakítását, amelynek tanácsadói joga lenne az őslakosokat és a Torres-szorosban élő szigetlakókat érintő ügyekben.
Anthony Albanese miniszterelnöknek most ki kell tűznie a népszavazás időpontját. Ez lesz az első referendum az 1999-es népszavazás óta, amikor az ausztrálok elutasították a köztársaság létrehozását.
A 26 millió lakosú földrész mintegy 3,2 százalékát kitevő őslakos népesség a legtöbb társadalmi-gazdasági mutató tekintetében az országos átlag alatt van, és az alkotmányban említés sem történik róluk. A brit gyarmati rendszer a társadalom peremére szorította őket, és csak az 1960-as években kaptak teljes szavazati jogot.
A törvényjavaslatot támogatók lelkesen megtapsolták, amikor a házban felolvasták a szavazás végeredményét.
Az alkotmánymódosítás támogatottsága ingadozik. Egy múlt héten közzétett felmérés szerint a népszavazás ellenzői első alkalommal 51-49 százalékos arányban vezetnek. Az alkotmánymódosításhoz a kormánynak a népszavazáson kettős többséget kell szereznie. Ez azt jelenti, hogy országosan több mint 50 százaléknak, a hat államból legalább négyben pedig a választók többségének támogatnia kell a változtatást.
Az alkotmánymódosítást ellenző csoportok azzal érvelnek, hogy az elvonja a figyelmet „gyakorlati és pozitív kimenetelű” ügyektől, és faji alapon megosztja a társadalmat.
„Ha az igen szavazat sikeres lesz, örökre megosztottak leszünk” – figyelmeztetett Jacinta Nampijinpa Price szenátor, az őslakosok ügyeiért felelős ellenzéki szóvivő. A fő ellenzéki Liberális Párt arra kéri az embereket, hogy szavazzanak nemmel a népszavazáson.
Lidia Thorpe független őslakos szenátor, aki szintén hangos ellenzője a törvényjavaslatnak, azt mondta, hogy a módosítással csak egy „tehetetlen tanácsadói testület” jön létre.
Törvénnyel akadályozta meg csütörtökön Ausztrália, hogy Oroszország új nagykövetséget építsen közvetlenül az ausztrál parlament mellé.
A lépést nemzetbiztonsági okokkal indokolták, ugyanis egyre nő a feszültség az Ukrajnát támogató Canberra és Moszkva között. Anthony Albanese miniszterelnök közlése szerint a jogszabály megszünteti Oroszország bérleti jogát a nemzetbiztonsági szempontból kényes területen.
A kormányfő elmondta, hogy a törvényjavaslatot a parlament mindkét háza elfogadta csütörtökön, pár órával a benyújtása után. A törvény azt követően lép hatályba – várhatóan még csütörtökön –, hogy azt a III. Károly királyt képviselő David Hurley főkormányzó is jóváhagyja.
Albanese hangsúlyozta, hogy az ausztrál kormány elítéli Oroszország „törvénytelen és erkölcstelen ukrajnai invázióját”.
Ausztrália az egyik legnagyobb támogatója Ukrajnának a NATO-tagországokon kívül a háború kitörése óta. Az ausztrál kormány azért nyújtotta be a törvényjavaslatot, mert Oroszországnak májusban a szövetségi bíróságon sikerült megakadályoznia, hogy megszüntessék a bérleti jogát a kérdéses területen.
Moszkva 2008-ban szerezte meg a bérleti jogot a területre, hogy ott nagykövetséget építsen, de az épület nem készült el a vállalt időre, ezért a canberrai hatóságok felmondták a bérleti szerződést.
Oroszország diplomáciai képviselete jelenleg a Griffith külvárosában lévő egykori szovjet nagykövetségen működik.
Ausztrália tárgyal az Egyesült Államokkal az F/A-18 Hornet vadászgépeinek Ukrajnába történő átadási lehetőségéről – közölte kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál Amint arról az TheAustralian Financial Review című ausztrál kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az Egyesült Államok nem tiltakozik a repülőgépek átadása ellen. Az átadás feltétele ugyanakkor a vadászgépek kizárólag Ukrajna légterében történő alkalmazása. Az Ausztrál Királyi Légierő 41 darab F/A-18 Hornet leselejtezésére készül. A tervek szerint vagy leselejtezik a vadászgépeket, vagy eladják őket oktató repülőgépekként történő használatra.
Az ugyanakkor nem tudható, hogy ezek a gépek mindegyike alkalmas-e a további üzemeltetésre. A The Australian Financial Review egyik forrása elismerte, hogy egyes gépek csak szétszerelésre alkalmasak. Az F/A 18-Hornet egy amerikai fedélzeti vadászbombázó és támadó repülőgép, amelyet az 1970-es években fejlesztettek ki. Jelenleg nem gyártják, de az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Spanyolországban, Svájcban, Finnországban, Kuvaitban és Malajziában még használatban van.
Building on their dialogue with President @ZelenskyyUA, I met with Prime Minister of Australia @AlboMP. I thanked him for standing firmly with Ukraine as we defend ourselves from Russian aggression. We focused on further defense assistance and aid to tackle energy challenges. pic.twitter.com/kVNvtPkm4N
