Afgán és pakisztáni képviselők november 7-én Isztambulban tárgyaltak. Az Associated Press beszámolója szerint azonban az országoknak nem sikerült békemegállapodásra jutniuk.
Zabiullah Mujahid afgán kormányszóvivő Pakisztánt hibáztatta a tárgyalások kudarcáért. Kijelentette, hogy a követelések alaptalanok, ezért jutottak zsákutcába a tárgyalások.
„Afganisztán nem akar instabilitást a régióban, és a háború nem az elsődleges választásunk, de ha mégis kitör a háború, jogunk van megvédeni magunkat”, jelentette ki.
Khawaja Asif pakisztáni védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a pakisztáni küldöttség Isztambulból visszatérve semmilyen további találkozót nem tervez. Hozzátette, hogy Pakisztán betartja a tűzszünetet, amíg Afganisztán meg nem sérti azt.
Pakisztán és Afganisztán vasárnap azonnali tűzszünetről állapodott meg a Katarban folytatott tárgyalásokat követően, amelyek célja az volt, hogy tartós békét teremtsenek a két ország határán, miután az ott történt összecsapások több tucat halálos áldozatot követeltek.
A szombaton Dohában megkezdett tárgyalások során „a két fél megállapodott az azonnali tűzszünetről és olyan mechanizmusok bevezetéséről, amelyekkel megerősíthető a tartós béke és stabilitás” – számolt be vasárnap a katari külügyminisztérium az X közösségi oldalon ismertetett közleményében.
A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, de „a következő napokban további megbeszélésekre kerül sor” az afgán és pakisztáni vezetők között a megállapodás végrehajtásának biztosítása érdekében – közölte Doha, amely „fontos lépésnek” nevezte a fejleményt.
A dohai tárgyalásokon részt vevő Havadzsa Mohammad Ászif pakisztáni védelmi miniszter az X-en megerősítette, hogy tűzszüneti megállapodás született, és kijelentette, hogy a két fél október 25-én Isztambulban újra találkozik.
Mély hálánkat fejezzük ki a két testvérországnak, Katarnak és Törökországnak, amelyek közvetítőként léptek fel – tette hozzá.
Kabul péntek este azzal vádolta meg szomszédját, hogy megsértette a fegyverszünetet, miután légitámadásokban legalább tíz civil, köztük két gyermek és három krikettjátékos halt meg az ország keleti részén fekvő Paktika tartományban.
Pakisztáni biztonsági források megerősítették, hogy „precíziós légitámadásokat hajtottak végre afgán területen” egy fegyveres szervezet ellen.
A tálib kormány fenntartja magának a válaszadás jogát – biztosította szóvivője, Zabihullah Mudzsahid –, de a tárgyalócsoport iránti tiszteletből az afgán erőknek tartózkodniuk kell minden új akciótól – hangoztatta.
A korábban, szerdán bejelentett tűzszünetről Iszlámábád azt állította, hogy 48 óráig kell meg tartani annak hatályát, de Afganisztán úgy vélte, hogy addig lesz érvényben, amíg a másik fél meg nem szegi.
A tálibok ellenzik az amerikaiak katonai jelenlétét. Nem fogják megengedni, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az irányítást egy kulcsfontosságú légibázis felett Afganisztánban, számolt be a BBC a tálib külügyminisztérium egyik alkalmazottja, Zakir Jalalra hivatkozva.
Zakir Jalal megjegyezte, hogy a tálibok hatalomra kerülése előtti tárgyalások során a tálibok teljes mértékben elutasították az amerikai jelenlét fenntartásának gondolatát Afganisztánban.
„A történelem során az afgánok nem fogadták el a katonai jelenlétet. Ezt a lehetőséget teljes mértékben elutasították a dohai tárgyalások és a megállapodás során, de az ajtó nyitva áll az együttműködés más formái előtt” – hangsúlyozta a külügyminisztérium képviselője.
Mit mondott Trump a légibázis visszaszerzéséről
Donald Trump amerikai elnök szeptember 18-án Keir Starmer brit miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az amerikaiak azért akarták elhagyni Afganisztánt, hogy megtarthassák a világ egyik legnagyobb légibázisát, Bagramot.
„Mi csak úgy odaadtuk nekik (a légibázist. – szerk.)… Egyébként megpróbálunk visszatérni oda. Ez lehet egy kis szenzációs hír…” – mondta az amerikai elnök.
Hozzátette azt is, hogy a légibázistól mindössze egy órányi autóútra van az a hely, ahol Kína atomfegyvereket gyárt.
Afganisztán súlyos figyelmeztetést kapott Donald Trump amerikai elnöktől. Trump szerint, ha az afgánok nem adják vissza a Bagram légibázist az Egyesült Államoknak, annak következményei lesznek.
Ha Afganisztán nem adja vissza a Bagram légibázist azoknak, akik építették, az Amerikai Egyesült Államoknak, ROSSZ DOLGOK FOGNAK TÖRTÉNNI!!! – írta az elnök a Truth Social platformon.
Trump nem részletezte, hogy pontosan milyen következményekre gondol.
A tálib vezetésű afgán kormány korábban elutasította a bázis feletti ellenőrzés átadását, csakúgy, mint bármiféle amerikai katonai jelenlétet az országban.
Nigel Farage, az ellenzéki Reform UK párt vezetője kedden ismertette tervét, amelynek értelmében 600 ezer illegális bevándorlót toloncolnának ki Nagy-Britanniából. A bejelentésre reagálva egy magas rangú afganisztáni tálib tisztviselő közölte: „befogadnák” mindazokat az afgánokat, akiket Farage elképzelései alapján hazaküldenének – számolt be a hirado.hu.
Farage a párt nevében azt mondta, kitoloncolási célját úgy érné el, hogy megállapodásokat köt olyan országokkal, mint Afganisztán és Irán, valamint felülvizsgálná, sőt kilépne az Európai Emberi Jogi Egyezményből (ECHR), eltörölné a Emberi Jogi Törvényt és három másik nemzetközi egyezményt is felfüggesztene, hogy megszüntessék az illegális migránsok jogi lehetőségeit a kitoloncolás elleni fellebbezésre. Ezzel szemben Keir Starmer miniszterelnök jelezte, hogy ő soha nem lépne ki az ECHR-ből.
A Reform UK párt azt is jelezte, hogy hajlandó lenne pénzzel ösztönözni külföldi rezsimeket, például az Afganisztánban 2021-ben hatalomra kerülő radikális iszlamista tálibokat – akiket az Egyesült Királyság nem ismer el Afganisztán legitim kormányaként – a visszaküldött személyek elfogadására.
Más országok, például Németország, már kötöttek megállapodást a tálibokkal a deportált migránsok fogadására.
Farage keddre időzített beszéde után a brit kormány jelezte, hogy a jövőben esetleg saját megállapodást köthetnének a tálibokkal. Ugyanakkor egy magas rangú kabuli tisztviselő azt sugallta, hogy talán könnyebb lenne a Reform UK párt vezetőjével tárgyalni, mint Keir Starmerrel, mivel „más nézeteket vall”. A tisztviselő a The Telegraphnak elmondta:
„Készen állunk és hajlandóak vagyunk befogadni és szeretettel fogadni bárkit, akit ő [Nigel Farage] hozzánk küld. Készen állunk együttműködni bárkivel, aki segíthet véget vetni az afgán menekültek küzdelmeinek, mivel tudjuk, hogy sokuknak nem jó az élete külföldön. Nem fogadunk el pénzt azért, hogy befogadjuk a saját népünket, de örömmel fogadjuk az újonnan érkezők támogatására szánt segélyeket, mivel az Iránból és Pakisztánból visszatérők elszállásolása és ellátása kihívásokkal jár. Afganisztán minden afgánnak otthont ad, és az Iszlám Emirátus elszántan törekszik arra, hogy ezt az országot olyan hellyé tegye, ahol mindenki – akik már itt vannak, akik visszatérnek, vagy akiket Farage úr vagy bárki más visszaküld Nyugatról – méltóságteljesen élhessen.”
Hozzátette:
Bárkit elfogadunk, akit küld, akár legális, akár illegális menekült Nagy-Britanniában.
Bár a brit belügyminisztérium szóvivője szerint a céljuk eltávolítani azokat az embereket, akiknek nincs joguk az Egyesült Királyságban tartózkodni, a Telegraph szerint valószínűbb, hogy egy ilyen megállapodás inkább Németország példájához hasonlítana, ahol csak külföldi bűnözőkre és elutasított afgán menedékkérőkre terjedne ki. Múlt hónapban Németország újraindította az afgánok kitoloncolását, miután visszatérési megállapodást kötött a tálibokkal, noha Berlin hivatalosan nem ismeri el a tálib kormányt. Az elmúlt évben 109 afgánt – mind elítélt bűnöző – küldtek vissza két repülőjáraton.
Farage tervei szerint egy új törvény kizárná az illegálisan érkezőket – köztük az afgánokat is – a menedékjog igényléséből, így minden tartózkodási kérelmüket elutasítanák, a belügyminiszter pedig jogi lehetőséget kapna a kitoloncolásukra.
Azonban elismerte, hogy azok az afgánok, akik a brit erőknél dolgoztak, mentesülnek majd a menedékjog általános tiltása alól, mondván, hogy a „bátor” tolmácsok, akik segítették a brit erőket a tálibok elleni harcban, maradhatnak az országban, még ha illegális úton érkeztek is.
Arra a kérdésre, hogy nem érheti-e veszély az afgánokat visszaküldésük esetén (kínzás vagy halál), Farage így válaszolt:
Zavar-e? Zavar, de ami igazán zavar, az az, ami az országunk utcáin történik.
Több ezer afgán menedékkérő kérelmét elutasították az Egyesült Királyságban, míg korábban kevesebb mint 100 ilyen eset volt. Az engedélyezési arány 2023-ban 99 százalék volt, míg 2024 utolsó negyedévében mindössze 47 százalék.
A kényszerített és önkéntes visszaküldések jelenleg felfüggesztés alatt állnak és nem folytathatók, mivel a tálibok már nem fogadják el a londoni afgán nagykövetség által kiadott utazási okmányokat.
Afganisztán már most is menekültáradattal néz szembe. Az ENSZ ügynökségei közölték, hogy Irán június óta több mint 450 ezer afgán menekültet deportált az országból, a számok pedig a legutóbbi izraeli háború idején ugrásszerűen nőttek.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Újabb kulturális tilalmat vezetett be a tálib rezsim: Afganisztánban betiltották a sakkot, miután azt szerencsejátéknak nyilvánították – számolt be a Liner.hu.
Az afganisztáni tálib vezetés tovább szigorította a lakosság mindennapjait szabályozó intézkedéseit, amikor május 11-én váratlanul betiltotta a sakkozást az országban. A döntést Atal Mashwani, a rezsim sportügyi szóvivője jelentette be, aki elmondta, hogy a tiltás vallási megfontolások miatt született, ugyanis a sakkot szerencsejátéknak minősítették.
A döntés szervesen illeszkedik az „Erény Terjesztéséről és a Bűn Megelőzéséről” szóló, tavaly életbe lépett törvény szellemiségéhez. A szóvivő ugyanakkor nem részletezte, milyen szankciókra számíthatnak azok, akik megszegik az új rendelkezést.
A kabuli kávéházak tulajdonosai közül többen értetlenül állnak a döntés előtt. Az egyik népszerű hely üzemeltetője, a 46 éves Azizullah Gulzada arról beszélt, hogy bár kénytelen betartani az új szabályozást, nehezen tudja elfogadni a vallási érveket. „Számos muszlim országban vannak nemzetközi szintű sakkozók, akik rendszeresen részt vesznek világversenyeken. Hozzánk naponta jártak fiatalok játszani, és soha nem folyt pénzben a játék” – nyilatkozta az AFP hírügynökségnek.
Nem csak a sakkot tiltották be
A sakk betiltása csak a legújabb elem a tálibok 2021-es hatalomra kerülése óta bevezetett kulturális megszorítások sorában. Tavaly már az MMA küzdősport versenyeket is betiltották, mivel azokat túlságosan erőszakosnak és a saría törvényeivel összeegyeztethetetlennek ítélték meg. A krikett ugyanakkor továbbra is engedélyezett sport maradt, bár kizárólag férfiak űzhetik.
A rezsim szigorú intézkedései a zenét sem kímélik. A közelmúltban Takhar tartományban 14 embert tartóztattak le, mert egy házban összegyűlve énekeltek és zenéltek. A rendőrségi közlemény szerint a gyanúsítottak „kihasználták a sötétséget” tevékenységükhöz, amely „köznyugalmat zavart”.
A 2021-es hatalomátvétel óta bezárták a zeneiskolákat, a hangszereket pedig rendszeresen megsemmisítik. Az esküvői rendezvényeken is tilos a zene, bár a női részlegen, amely elkülönül a férfiakétól, néha titokban még megszólalnak dallamok. A zenészek jelentős része elhagyta az országot, mivel megélhetési lehetőségeik megszűntek. A tálibok azt javasolják a még országban maradt művészeknek, hogy vallási énekek előadására vagy költészetre specializálódjanak, ahogyan az 1996-2001 közötti első uralmuk alatt is történt.
A nők helyzete különösen súlyos, hiszen folyamatosan újabb korlátozásokkal szembesülnek. Kitiltották őket a parkokból, edzőtermekből, szépségszalonokból és az egyetemekről is, ami miatt az ENSZ már „nemi alapú apartheidről” beszél.
Váratlan külpolitikai lépést hajtott végre a Trump-kormány. A Haqqani-hálózat a tálib kormány egyik legerősebb frakciója, s bár a védíjakat visszavonták, Washington továbbra is terrorszerveztként tartja nyilván a csoportot.
Az Egyesült Államok több millió dolláros vérdíjat vont vissza az afganisztáni Haqqani-hálózat vezető tagjairól, köztük Sirajuddin Haqqaniról, a tálib kormány belügyminiszteréről, ez a döntés pedig komoly diplomáciai változásokat jelezhet az USA és a tálibok kapcsolatában – írta a BBC.
A Haqqani-hálózatot régóta az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb ellenfelének tartják Afganisztánban. A csoport felelős volt több halálos támadásért az amerikai és indiai nagykövetségek, valamint a NATO-erők ellen.
Ennek fényében a vérdíjak eltörlése váratlan és jelentős lépés, amely sokak szerint az USA stratégiájának módosulását jelzi.
A Haqqani-hálózat a tálib kormány egyik legerősebb frakciója, és Sirajuddin Haqqani szerepe egyre fontosabbá válik a belső hatalmi viszonyokban. Eközben a tálib vezetésen belüli ellentétek is fokozódnak, különösen a nők oktatásának kérdésében, amelyben Haqqani mérsékeltebb álláspontot képvisel, szemben a tálibok legfőbb vezetőjével, Hibatullah Akhundzadával.
Az időzítés is figyelemre méltó: a vérdíjak eltörlésére hetekkel Donald Trump második hivatali idejének kezdete után került sor.
Mindössze néhány nappal előtte amerikai tisztviselők Kabulban tárgyaltak a tálib kormány képviselőivel, ami arra utalhat, hogy a lépés része egy szélesebb diplomáciai stratégiának.
Új fejezet nyílhat a tálibok és az USA kapcsolataiban?
Az amerikai külügyminisztérium ugyan hangsúlyozta, hogy a Haqqani-hálózat továbbra is terrorszervezetként van nyilvántartva, mégis a fejpénzek eltörlése azt mutatja, hogy Washington nyitott a tárgyalásokra. Abdul Mateen Qani, a tálib belügyminisztérium szóvivője szerint ez a diplomáciai erőfeszítéseik eredménye, és egy új korszak kezdetét jelentheti a nemzetközi kapcsolatokban.
A Haqqani-hálózat története egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza, amikor a CIA támogatta a szovjetellenes mudzsahedineket. Később azonban a csoport Nyugat-ellenes militáns szervezetté vált, és a tálibok egyik legfőbb szövetségesévé nőtte ki magát. Dzsalaluddin Haqqani halála után fia, Sirajuddin vette át a vezetést, és mostanra az afgán politikai színtér egyik kulcsszereplőjévé vált.
A vérdíjak eltörlésének bejelentése szinte egy időben történt azzal, hogy az amerikai turista, George Glezmann szabadon távozhatott Afganisztánból, miután 2022 óta fogva tartották.
Nem világos, hogy a két esemény között közvetlen kapcsolat van-e, de mindez azt sugallja, hogy Washington és Kabul között egyre több háttéralku születik.
A döntés jelentős diplomáciai következményekkel járhat, és felveti a kérdést: az Egyesült Államok valóban enyhíteni kívánja a tálib kormány elszigeteltségét? Az biztos, hogy a tálibok legitimációja bizonyos nemzetközi szereplők szemében növekedhet, ugyanakkor a terrorizmus elleni harcot hangsúlyozó nyugati országok számára ez aggodalomra adhat okot.
Az Egyesült Államok új stratégiája Afganisztánnal kapcsolatban még nem teljesen világos, de az első lépések máris komoly vitákat váltottak ki a geopolitikai arénában.
[type] => post
[excerpt] => Váratlan külpolitikai lépést hajtott végre a Trump-kormány. A Haqqani-hálózat a tálib kormány egyik legerősebb frakciója, s bár a védíjakat visszavonták, Washington továbbra is terrorszerveztként tartja nyilván a csoportot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1743095640
[modified] => 1743049060
)
[title] => Új fejezet az afgán–amerikai kapcsolatokban: millió dolláros vérdíjakat vont vissza USA a tálibok ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145850&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145850
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145851
[image] => Array
(
[id] => 145851
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok.jpg
[original_lng] => 193293
[original_w] => 1347
[original_h] => 757
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok.jpg
[width] => 1347
[height] => 757
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok.jpg
[width] => 1347
[height] => 757
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/talibok.jpg
[width] => 1347
[height] => 757
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1743041861:12
[_thumbnail_id] => 145851
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1843
[_algolia_sync] => 508429902000
[_oembed_16292e043003ede5f1c59633668c9f8a] =>
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Afganisztán gazdag ásványkincsekben, ám az utóbbi négy évtized konfliktusai miatt ezeket nem vagy alig lehetett kiaknázni. Azonban az országot stabilizálták a tálibok, így felpörgött az afgán bányaipar.
Az afgán bányászati minisztérium rendszeresen hirdet pályázatokat a feltárási és kitermelési projektekre, valamint Kabul rendszeresen listát küld az országban jelen lévő nagykövetségeknek a tervekről, hogy külföldi cégeket kérjen fel a jelentkezésre. A Világbank szerint az eredmények már láthatók: a 2023-as pénzügyi évben a bányászat és kőfejtés 6,9 százalékos bővülése segítette az ipari szektor 2,6 százalékos növekedését.
Bár az ázsiai ország szankciók alatt áll, a Kabullal diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat ápoló országok, például Irán, Törökország, Kína, Üzbegisztán és Katar, megragadták a lehetőséget. Peking különösen aktív: a kínai állami tulajdonú China Metallurgical Group a Kabultól 40 kilométerre fekvő Mesz Ajnakban folytat kitermelést, ahol a világ egyik legnagyobb rézlelőhelye található.
A cég 2007-ben kötött szerződést az akkori afgán vezetéssel, de az országban dúló harcok késleltették a projekt megvalósítását. A tálibok azonban felújították a megállapodást, így tavaly nyár óta folyik a bányászat. Az AFP-nek források elárulták: a kínai vállalatok legalább három másik nagy beruházást indítottak el.
Előfordul, hogy afgán üzletemberek is beszállnak az ágazatba: a Goshta-hegy oldalába vájt bányát helyi vállalkozók üzemeltetik, ahol drágaköveket (jáde, nefrit) hoznak a felszínre. A kitermelt anyagok nagy részét Kína vásárolja fel, és ékszerek készítéséhez használják. Az afgán bányászati minisztérium a hírügynökség kérdésére elárulta: az ágazat 2021 óta 150 ezer munkahelyet teremtett.
Afganisztán kincsei
Afganisztán gazdag ásványkincsekben, ezek értékét ezermilliárd dollárra becsülik, de elhangzott már 3 ezermilliárdos számítás is. Egyebek között olaj, arany, vas, réz, ritkaföldfémek, drágakövek és lítium is található az országban, ám az utóbbi négy évtized konfliktusai miatt ezeket nem vagy alig lehetett kiaknázni.
A kitermelést segíti az olcsó munkaerő és a laza szabályozás, valamint az egyre javuló közbiztonság. A tálibok a 2021-es hatalomátvételük óta többször súlyost csapást mértek az Iszlám Államra, így a terrorszervezet meggyengült. Ez lehetővé tette, hogy a külföldi cégek fokozzák tevékenységüket az országban.
Ennek ellenére szórványosan előfordulnak még külföldiek elleni támadások, amelyeket az Iszlám Állam csoport vállalt magára, legutóbb januárban végeztek a terroristák egy kínai bányásszal. Bár a föld mélyén rejtőző anyagok és energiahordozók iránt több ország is érdeklődik, vannak buktatók: például hiányzik a nagyszabású kitermeléshez szükséges infrastruktúra, az utak, a vasúti hálózat és a megfelelő áramellátás.
Tovább nehezítik a kitermelést Afganisztán domborzati viszonyai és a tengeri kijárat hiánya.
Kabul mindezek ellenére bizakodó, a kitermelés bővülése pedig az afgán vezetést igazolja. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a laza szabályozás környezeti sebeket hagyhat maga után, ami hosszabb távon sok pénzbe kerülhet az országnak.
A bányászati minisztérium azonban azt állítja, hogy betartatja a hatályos jogszabályokat minden céggel, bár részleteket nem közöltek. Ez azonban aligha zavarja az ásványkincsekre és energiahordozókra éhes országokat, így az afgán bányaipar a jövőben is sok pénzt hozhat a táliboknak.
Afganisztán vezeti az orosz lisztet importáló országok listáját, 2024-ben megduplázta beszerzéseit, számolt be a Reuters január 12-én, vasárnap.
A kiadvány előzetes becslései szerint Afganisztán tavaly közel 80 millió dollár értékben vásárolt orosz lisztet, ami kétszerese a 2023-as adatnak. Kína és Türkmenisztán is az orosz liszt legnagyobb felvásárlói közé tartozik.
Az Oroszországból származó búza és rozsliszt teljes exportvolumene 2024-ben elérte a 300 millió dollárt.
Afganisztán lisztimportjának növekedése a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges saját termelőkapacitás hiányának köszönhető. A beszerzések növekedése egybeesett Oroszország azon törekvésével, hogy erősítse kapcsolatait a tálib terrormozgalom által ellenőrzött afgán kormánnyal.
Egyebek között a nők jogait tovább csorbító erkölcsrendészeti törvényeket hoztak az afganisztáni tálibok, mostantól a nő hangja is intimnek számít, és tilos még ránéznie is olyan férfira, aki nem rokona vagy házastársa.
A szerdán elfogadott és a tálibok legfelsőbb vezetője, Hibatullah Ahundzada által jóváhagyott törvények az erkölcstelenség elleni harcot és az erényesség hirdetését szolgálják – ismertette csütörtökön Maulvi Abdul Gafar Farúk, az erényesség terjesztéséért és a bűnbeesés megelőzéséért felelős tálib minisztérium szóvivője.
A 114 oldalas, 35 cikkelyt magában foglaló – a maga nemében első ilyen jellegű jogi dokumentum a szélsőségesek 2021 nyarán történt hatalomra kerülése óta – a mindennapi élet különböző területeit igyekszik lefedni, így például megtiltja a nőknek a nyilvánosság előtti felszólalást és arcuk megmutatását, de rendelkezik olyan kérdésekről is, mint például a zene, a tömegközlekedés, a borotválkozás és az ünnepek is.
A törvény az erényesség terjesztéséért és a bűnbeesés megelőzésért felelős minisztériumot ruházza fel a rendelkezések betartásának felügyeletével, illetve a szabálysértések után járó büntetések kiszabásával is, amelyek egyszerű figyelmeztetéstől akár őrizetbe vételig terjedhetnek.
A jogszabály 13., a nőkről rendelkező cikkelye értelmében a nyilvánosság előtt mindig egész testet borító öltözetet kell viselniük, arcukat pedig el kell takarniuk, mivel ez „lényegi követelmény annak érdekében, hogy elkerüljék a kísértésbe esést és mások megkísértését”.
A nem muszlim férfiak és nők előtt is el kell fedniük magukat, „nehogy erkölcsi romlás áldozatai legyenek”. A nő hangja intimnek számít, így nem szabad énekelnie, szavalnia vagy nyilvánosság előtt felolvasnia. Továbbá tilos olyan férfira tekintetet vetni, aki nem rokona vagy házastársa.
A 17. cikkely tiltja élőlényeket ábrázoló képek közzétételét, ilyen képek létrehozását vagy megtekintését számítógépen vagy mobiltelefonon, és általában a saríával és a vallással „ellenséges”, vagy a muszlimokat „megalázó” tartalmak publikálását.
A 19. cikkely tiltja a zenehallgatást, az egyedül utazó vagy fátylat nem viselő nők szállítását, valamint az egymással rokoni kapcsolatban nem lévő nők és férfiak vegyülését. Egyben kötelezi az utasokat és sofőröket, hogy meghatározott időkben imádkozzanak.
A férfiak nem mutatkozhatnak borotvált arccal vagy túl rövid szakállal, nem viselhetnek „a saríával ellentétes” frizurát. Tilos barátkozni egy hitetlennel, vagyis nem muszlimmal. Kötelező a napi ötszöri ima.
Júliusban az ENSZ jelentést tett közzé, miszerint a tálib minisztérium rendeleteivel és azok kikényszerítésének módszereivel a megfélemlítés légkörét erősíti Afganisztánban. A tálibok visszautasították a világszervezet jelentésének megállapításait.
