Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, számos európai ország közös diplomáciai képviselet megnyitásán dolgozik Afganisztánban. Ez lehetővé teszi nagyköveteik számára, hogy visszatérjenek a tálibok által uralt országba, számolt be a Reuters.
Miután a tálibok átvették a hatalmat Afganisztánban, az Egyesült Államok és a nyugati országok bezárták nagykövetségeiket és hazahívták diplomatáikat. Az országot jelenleg a fegyveres csoport kormánya irányítja, amelynek számos tagja az Egyesült Államok és az ENSZ szankciói alatt áll.
Annak ellenére, hogy az országok hivatalosan nem ismerik el a tálib kormányt, felszólították a tálibokat, hogy tartsák be a befogadó kormányra, a nők jogaira és más kiszolgáltatott csoportokra vonatkozó ígéreteit.
Macron dohai látogatása során újságíróknak elmondta, Franciaország több európai országgal közös diplomáciai képviselet felállítását fontolgatja, hogy lehetővé tegye a nyugati országok nagykövetei Afganisztánban való jelenlétét.
„Ez egy másfajta demarche, amely nem politikai elismerés vagy politikai párbeszéd a tálibokkal […] Lesz képviseletünk, amit a közeljövőben megnyitunk” – mondta Macron hozzátéve, hogy a biztonsági kérdéseket még meg kell oldani.
Ezen kívül az Európai Tanács szeptemberben nyilvánosságra hozta következtetéseit további afganisztáni tevékenységről, hangsúlyozva, hogy a kabuli biztonsági helyzettől függően lehetséges lenne a „minimális uniós jelenlét” a humanitárius segélynyújtás, a szituáció felmérése, az uniós polgárok kiutazásának koordinációja és támogatása érdekében.
[type] => post
[excerpt] => Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, számos európai ország közös diplomáciai képviselet megnyitásán dolgozik Afganisztánban. Ez lehetővé teszi nagyköveteik számára, hogy visszatérjenek a tálibok által uralt országba, számolt be a Reuters.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1638710520
[modified] => 1638699886
)
[title] => Macron: Néhány európai ország közös diplomáciai képviselet megnyitását tervezi a tálibok által uralt Afganisztánban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=34986&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34986
[uk] => 34994
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 34987
[image] => Array
(
[id] => 34987
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/macron.jpg
[original_lng] => 84246
[original_w] => 1200
[original_h] => 628
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/macron-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/macron-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/macron-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/macron-1024x536.jpg
[width] => 1024
[height] => 536
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/macron.jpg
[width] => 1200
[height] => 628
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/macron.jpg
[width] => 1200
[height] => 628
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/macron.jpg
[width] => 1200
[height] => 628
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1638693118:3
[_thumbnail_id] => 34987
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2098
[_oembed_576a5374170aad7c8701d288ca65086f] =>
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Calls to avoid humiliation of Russia can only humiliate France and every other country that would call for it. Because it is Russia that humiliates itself. We all better focus on how to put Russia in its place. This will bring peace and save lives.
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Je salue le retour de Kherson à l’Ukraine, un pas important vers le plein rétablissement de ses droits souverains. La France restera aux côtés des Ukrainiennes et Ukrainiens.
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
Massive "49.3" protests in France after Macron forces through pension reforms by using article 49.3, which effectively enables the government to dissolve any opposition. The French aren't having it. This could spell the end for the Macron dictatorship. pic.twitter.com/cjRRJMbeQD
In an hour-long conversation with @EmmanuelMacron, the ??-?? defense interaction was effectively discussed. I briefed in detail on the situation at the front. We dwelled on further steps to implement #PeaceFormula, coordinated actions for the upcoming international events.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Hibatulla Ahundzáda, az Afganisztánt elfoglaló tálib terrorista mozgalom legfelsőbb vezetője a radikális mozgalom vezetési ideje alatt először jelent meg a nyilvánosság előtt, és a híres afgán város, Kandahár medreszében mondott beszédet.
A média számára eddig szó szerint láthatatlan a tálib legfelsőbb vezető, Hibatulla Ahundzáda mulla 5 éve, 2016-os, a tálib mozgalom vezetőjévé való kinevezése óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt. Ezúttal Kandahárban részt vett egy ceremónián, számolt be a világsajtó tálib illetékesre hivatkozva.
„Hibatulla Ahundzáda sejk, a hívők vezére megjelent a nagygyűlésen a híres Khakimia medreszében és tíz percig beszélgetett derék katonákkal és diákokkal”, áll a tálib kormány közleményében.
Bizonyítékként a kormány egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amely eléggé rossz minőségű, Hibatulla Ahundzáda pedig „nem kifejezően olvassa az imákat és az áldásokat”, számolt be a France-Presse hírügynökség.
Az eseményről nem készült fotó és videó felvétel, mivel a radikális tálibok szerint „ez biztonsági kérdés”. A helyi információforrások szerint Hibatulla Ahundzáda mulla pedig két biztonsági autó kíséretében érkezett a Kandahári iskolába.
A tálibok az amerikai csapatok szeptemberi kivonulását követően vették át a hatalmat Afganisztánban. Ezt követően a tálibok nagyszabású offenzívát indítottak és egy hónapon belül átvették a hatalmat az országban. Sokáig arról volt szó, hogy egy inkluzív kormányt hoznak létre, de végül nem így lett. Jelenleg a tálibok által kialakított kormányt hivatalosa senki sem ismerte el a világon. Ennek ellenére a tálibok vezetői többször is tartottak magas szintű találkozókat számos ország magas rangú képviselőivel, többek között Oroszországgal, amely a tálibokat hivatalosan terrorista szervezetnek tekintve betiltotta az ország területén.
A tálibok Afganisztánban való hatalomra jutását követően Ahundzáda mulla gyorsan elismerést kapott egy másik terrorista szervezet, az Al-Kaida vezetőjétől, aki út „a hívők emírjének” nevezte, ezzel erősítve tekintélyét a dzsihadisták körében.
Mint ismeretes, Ahundzáda 2016-ban lett a tálibok vezetője, miután elődje, Akhtar Mohammad Mansour, amerikai dróntámadás áldozata lett.
Hibatulla Ahundzáda felel az egység megőrzéséért a radikális terrorista iszlamista mozgalomban. Érdekes módon a múlt hónapban a tálibok információforrásai hivatalosan bejelentették, hogy Hibatulla Ahundzáda „a kezdetektől fogva” Kandahárban él, és „nemsokára megjelenik a nyilvánosság előtt”.
Komoly következményei lehetnek annak, ha az Egyesült Államok nem bocsájtja a tálibok rendelkezésére az afgán kormány pénzügyi forrásait.
A tálibok most nyomást próbálnak helyezni a nyugatra azért, hogy sikerüljön az afgán központi bank New Yorkban tartott forrásairól megszerezni a pénzt. Afganisztán a teljes összeomlás közepében van, nincs pénze az országnak, egyre többen éheznek és még szárazság is sújtja a farmereket.
Afganisztán központi bankjának több milliárd dollárja van az amerikai Jegybankban, valamint egyéb bankszámlákon szerte Európában. A tálibok hatalomátvétele óta azonban valamennyi forrást befagyasztották, amit azóta sem oldottak fel.
A tálibok már többször megígérték, hogy tiszteletben fogják tartani az emberi jogokat, különösen a nők jogait, azonban 1996 és 2001 közötti uralkodásuk idején nagyon más volt a helyzet, kevés hatalom nyomta el annyira a nőket, mint a tálibok.
Most azonban minden ígéretet megtesznek, csakhogy hozzá tudjanak férni a forrásokhoz, amik kellenek a humanitárius válság enyhítéséhez. A pénzügyminisztérium kijelentette, hogy ez a pénz Afganisztáné és ezek befagyasztása sérti a nemzetközi jogot.
Az Afgán Központi Bank igazgatótanácsának egyik tagja ráadásul azzal fenyegette meg Európa nagyhatalmait, hogy amennyiben nem bocsájtják rendelkezésre a szükséges forrásokat, a gazdaság véglegesen összeomlik, emiatt pedig tömeges menekülés fog elindulni Európa irányába.
„Kétségbeejtő a helyzetünk, fogy a pénzünk. Éppen elég pénzünk van arra, hogy év végéig tudjuk működtetni Afganisztánt. Európa lesz a legsúlyosabban érintett, ha Afganisztán nem fér hozzá ehhez a pénzhez. Az emberek kétségbeesnek és Európába fognak menni”
A tálibok hatalomátvétele azt jelentette Afganisztán számára, hogy a nemzetközi segélyek, amelyek a gazdaság mintegy háromnegyedét adták, egyik napról a másikra apadtak el. Ez pedig azt jelenti, hogy az afgán gazdaság a szakadék felé robog, ami pedig a tisztviselő figyelmeztetésének megfelelő válságot hozhat.
Az Egyesült Államok további 144 millió dollárt biztosít az afganisztáni humanitárius válság leküzdésére, számolt be a Fehér Ház sajtószolgálata október 29-én.
A pénzeszközöket az országban uralkodó humanitárius válság leküzdésére fordítják: gyógyszerre, élelmiszerre és vízre.
Az Egyesült Államok által Afganisztán és az afgán menekültek számára elkülönített pénzeszközök teljes összege 2021-ben eléri a 474 millió dollárt. „Ez a legnagyobb támogatási összeg”, – áll a közleményben.
A pénzt humanitárius szervezeteknek adják át. A pénzeszközöket gyógyszerekre, élelmiszerre és vízre, valamint mindenre, amire szükségük van a rászoruló afgánoknak, beleértve a szomszédos országokban élő afgán menekülteket is.
Emlékeztetőül, az EU egy hónapon belül nagykövetség megnyitását tervezi Afganisztánban. A testületnek segítenie kell az EU-t az emberi jogokért való lobbijában, és rá kell kényszerítenie a tálibokat kötelezettségeinek teljesítésére. Egyben közölték, az ENSZ alapot hozott létre Afganisztánnak nyújtandó gazdasági támogatás céljából. Afganisztánban 2022 közepére szinte minden háztartás a szegénységi küszöb alá kerülhet.
Az Egyesült Államok hamarosan hivatalosan is megállapodást köt Pakisztánnal az ország légterének használatba vételéről, melynek segítségével Afganisztánban akarnak amerikai repülőgépekkel katonai műveleteket véghez vinni – értesült a CNN bennfentes forrásokból.
A hírügynökség megjegyzi, hogy az Egyesült Államok már most is használja a pakisztáni légteret hírszerzési missziókra, a hivatalos igénybevételi engedély viszont garanciát jelentene arra, hogy egyrészt folytatódhatnak ezek a missziók, másrészt pedig légitámadásokat is véghez vihetnek Afganisztánon belül.
A CNN szerint az Egyesült Államok az Iszlám Állam helyi szervezetét, az ISIS-K-t és „más terrorszervezeteket” tervez célba venni. Az ISIS-K az Afganisztánt irányító tálibokkal is ellenséges viszonyban van.
Korábban Amerika a tálibokat akarta célba venni légitámadásokkal egy másik ország légterét használva, viszont Afganisztán az iszlamisták kezére került, mielőtt a NATO-csapatok ki tudtak volna vonulni az országból. Mióta az afgán kormány megbukott, az Egyesült Államok nem végzett hivatalos katonai műveleteket a tálibok ellen.
🇱🇹🇺🇦Lithuania remains steadfast in its military support to Ukraine. Today @LTU_Army delivered detonation systems & thousands of rounds of ammunition for anti-tank grenade launchers. Our commitment to support Ukraine is not just solidarity, it's an investment in Europe's security. pic.twitter.com/8KEMPAgtIN
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Az Egyesült Államok azért kezdett tárgyalásokat a radikális tálib mozgalom képviselőivel a csapatok Afganisztánból való kivonásáról és egy politikai megállapodásról, mert katonailag nem tudták legyőzni őket, és kénytelen volt folyamatosan feladni állásaikat – mondta az Egyesült Államok korábbi afganisztáni különmegbízottja.
Zalmay Khalizad erről a CBS televíziónak beszélt egy vasárnapi interjújában.
A tálibok jelentik Afganisztán valóságát. Nem győztük le őket. Valójában akkor is sikeresek voltak a harctéren, amikor mi tárgyaltunk velük, és azért tárgyaltunk velük, mert katonailag a helyzet nem úgy alakult, ahogy szerettük volna, minden évben veszítettünk (az ellenőrzött) területekből
– mondta.
Egy tévériporter megkérdezte, hogy a tálibok valóban megnyerték-e a háborút.
Előreléptek, bár lassan
– válaszolta Khalilzad.
Pozíciókat adtunk át a táliboknak, és az alternatíva az volt, hogy vagy megegyezünk, vagy folytatódik a tálibok előrenyomulása
– tette hozzá.
A múlt héten kedden az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy Khalilzad távozik az afganisztáni különmegbízotti posztról, és hogy helyettese, Thomas West veszi át a tisztséget. Az amerikai sajtó szerint a 70 éves Khalilzad előző nap nyújtotta be lemondását a tárca vezetőjének. Khalilzad a levélben többek között elismerte, hogy nem sikerült megvalósítani az afgán kormány és a radikális tálibok és az Egyesült Államok közötti politikai megállapodást, amelynek közvetítésében ő segédkezett az előző amerikai kormányzat idején.
Az afgán kormány és a tálibok közötti politikai megállapodás nem a tervek szerint alakult
– mondta.
Khalilzad pastu, aki amerikai állampolgárságot kapott, és eredetileg Afganisztánból származik. A George W. Bush elnök vezette kormányzatban afganisztáni különmegbízottként, majd kabuli nagykövetként szolgált. Az előző amerikai elnök, Donald Trump 2018 szeptemberében nevezte ki ismét afganisztáni különmegbízottnak. A Trump-kormányzat és a tálibok közötti, 2020 februárjában, a katari fővárosban, Dohában aláírt békemegállapodás tervezője lett.
A radikális tálibok nagyszabású hadműveletet indítottak Afganisztán ellenőrzésének átvételére azt követően, hogy az Egyesült Államok tavasszal bejelentette, hogy ki akarja vonni csapatait az iszlám köztársaságból. Augusztus 15-én a tálibok harc nélkül bevonultak az afgán fővárosba, Kabulba, Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült. Az amerikai csapatok szeptember elejére teljesen kivonultak Afganisztánból, véget vetve közel 20 éves jelenlétüknek.
Az Európai Unió egymilliárd euró értékű támogatást különít el az Afganisztánban élők számára, valamint a menekült afgánokat befogadó szomszédos országok sürgős szükségleteinek kielégítésére – közölte az Európai Bizottság kedden.
Az uniós támogatási csomagot a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoport (G20) vezetőinek keddi, Afganisztánról szóló találkozója során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be – közölték.
Az uniós bizottság közleménye szerint a támogatást indokolja, hogy az afganisztáni társadalmi és gazdasági helyzet romlik, ami a tél közeledtével afgánok százezreinek mindennapjait fenyegeti, illetve az, hogy az augusztus második felében bejelentett, százmillió euró értékű humanitárius segítség önmagában nem lesz elegendő az esetleges éhínség elkerülésére.
Elmondták: az Afganisztánnak szánt uniós fejlesztési támogatás folyósítása továbbra is várat magára, ahhoz ugyanis az EU-tagországok külügyminiszterei által elfogadott kritériumokat, köztük a befogadó kormányzás, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítását teljesíteni kell.
A bizottsági közlemény Ursula von der Leyent idézte, aki azt mondta: az afgán lakosság közvetlen uniós támogatása a humanitárius katasztrófát kívánja megelőzni az ideiglenes, legitimálás nélküli kormánnyal rendelkező Afganisztánban. Az afgán népnek nem szabad megfizetnie a tálibok cselekedeteinek az árát – tette hozzá.
A brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján Nabila Massrali illetékes szóvivő kérdésre válaszolva megerősítgette azt a sajtóinformációt, amely szerint az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok illetékes különmegbízottjai hamarosan találkozni fognak a tálib kormány képviselőivel Katarban.
Elmondta, a találkozó résztvevői olyan kérdésekkel foglalkoznak majd, mint a befogadó afgán kormány felállításának szükségessége, az Afganisztánt elhagyni kívánó afgánok szabad kiutazása, az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a nők és a kisebbségek jogait, valamint annak biztosítása a tálib kormányzat részéről, hogy az ország ne szolgáljon más országok ellen irányuló erőszakos cselekmények otthonául.
„A találkozó technikai szintű informális megbeszélés lesz, nem jelenti az afgán kormány elismerését” – tette hozzá az uniós szóvivő.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió egymilliárd euró értékű támogatást különít el az Afganisztánban élők számára, valamint a menekült afgánokat befogadó szomszédos országok sürgős szükségleteinek kielégítésére - közölte az Európai Bizottság kedden.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1634068260
[modified] => 1634061091
)
[title] => Az EU további egymilliárd eurós támogatást nyújt az afgánok és az őket befogadó országok szükségleteire
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=31694&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31694
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 31698
[image] => Array
(
[id] => 31698
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan.jpg
[original_lng] => 132206
[original_w] => 1120
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/afganisztan.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1634050291:10
[_thumbnail_id] => 31698
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2446
[_oembed_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] =>
[_oembed_time_01028653fd6d6f8fac64217ea3f63b9f] => 1640548030
[_oembed_fccb1058700384864f06cfc7aed4a5f8] =>
[_oembed_time_fccb1058700384864f06cfc7aed4a5f8] => 1645288335
[_oembed_288021c0d97a22331965dac87b378b19] =>
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A tálibok szombaton kizárták az együttműködést az Egyesült Államokkal az afganisztáni szélsőséges csoportok megfékezése érdekében, kompromisszummentes álláspontot képviselve egy kulcsfontosságú kérdésben a korábbi ellenségek közötti első közvetlen tárgyalások előtt, amióta Amerika augusztusban kivonult az országból.
A tálibok magas rangú tisztviselői és az Egyesült Államok képviselői szombaton és vasárnap Dohában, a Perzsa-öböl menti Katar fővárosában találkoznak. Mindkét fél tisztviselői elmondták, hogy a kérdések között szerepel a szélsőséges csoportok megfékezése, valamint a külföldi állampolgárok és az afgánok evakuálása az országból – a tálibok rugalmasságot ígértek az evakuálással kapcsolatban.
Suhail Shaheen tálib politikai szóvivő az Associated Pressnek elmondta, hogy nem fognak együttműködni Washingtonnal az Iszlám Állam csoport egyre aktívabb afganisztáni tagszervezete elleni fellépésben. Az ISIS számos támadásért vállalta a felelősséget, köztük egy öngyilkos merényletért, amely 46 kisebbségi síita muszlimot ölt meg és több tucatnyit megsebesített, miközben egy mecsetben imádkoztak.
Képesek vagyunk önállóan is fellépni az ISIS ellen” – felelte Shaheen arra a kérdésre, hogy a tálibok együttműködnének-e az Egyesült Államokkal az Iszlám Állam leányvállalatának megfékezésében. Az ISIS könyörtelen támadásokat hajtott végre az ország síita muszlimjai ellen, amióta 2014-ben megjelent Afganisztán keleti részén. A hétvégi dohai találkozók az elsők azóta, hogy az amerikai erők augusztus végén kivonultak Afganisztánból, véget vetve 20 éves katonai jelenlétüknek, és a tálibok hatalomra kerültek az országban. Az Egyesült Államok világossá tette, hogy a tárgyalások nem az elismerés előzményei.
„Képesek vagyunk önállóan is fellépni az ISIS ellen” – felelte Shaheen arra a kérdésre, hogy a tálibok együttműködnének-e az Egyesült Államokkal az Iszlám Állam leányvállalatának megfékezésében.
Az ISIS könyörtelen támadásokat hajtott végre az ország síita muszlimjai ellen, amióta 2014-ben megjelent Afganisztán keleti részén. A hétvégi dohai találkozók az elsők azóta, hogy az amerikai erők augusztus végén kivonultak Afganisztánból, véget vetve 20 éves katonai jelenlétüknek, és a tálibok hatalomra kerültek az országban. Az Egyesült Államok világossá tette, hogy a tárgyalások nem az elismerés előzményei.
Újra komolyan fogják venni az iszlám törvénykezést, így vissza fognak térni az olyan büntetési formák is, mint a tolvajok kezének levágása – mondta Nooruddin Turabi, az új afgán kormány börtönminisztere a AP hírügynökségnek. Turabi azonban abban nem biztos, hogy nyilvánosak lesznek ezek az események.
Turabi a vele készült beszélgetésben arra szólította fel a világot, hogy ne avatkozzanak bele Afganisztán új kormányának dolgaiba. Szerinte a táliboknak senki nem mondhatja meg, hogy milyenek legyenek a törvényeik, hiszen azok mind a Koránon alapulnak.
Afganisztánban az eddigi tudósítások szerint a tálib hatalomátvétel óta senkinek nem vágták le a kezét, azonban visszatért az egyik közkedvelt módszerük, a nyilvános megszégyenítés. Egy ilyenről korábban videó is készült: egy tolvajt szurokkal kentek be és egy kisteherautó platóján vitték körbe Kabul utcáin.
Turabi azonban úgy véli, a tálibok is változtak: már engedik a tévézést, a mobilhasználatot, a fotózást, a médiára pedig úgy tekint, mint egy eszközre, ami segíti terjeszteni az üzenetüket.
Hat hónappal, 2022. március 17-ig meghosszabbította pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) az ENSZ afganisztáni támogató missziójának (UNAMA) mandátumát.
Bár hírügynökségek megfogalmazása szerint a 15 tagállamú BT meghosszabbította a misszió mandátumát, az AP amerikai hírügynökség megjegyzi: a Norvégia és Észtország által beterjesztett, egyhangúlag elfogadott javaslat lényegében fél évvel elhalasztja a döntést az ügyben, időt adva ezzel a tagállamoknak arra, hogy figyelemmel kövessék a tálib kormány lépéseit a következő hónapokban.
A határozat hangsúlyozza az UNAMA és egyéb ENSZ-ügynökségek további afganisztáni jelenlétének alapvető fontosságát. Egyúttal felszólítja az afgán és nemzetközi feleket, hogy működjenek együtt az UNAMA-val, valamint szavatolják az ENSZ-, illetve a világszervezettel kapcsolatban álló egyéb alkalmazottak biztonságát, védelmét és szabad mozgását az országban.
A határozat egyben kimondja, hogy az Afganisztánban a hatalmat augusztusban magához ragadó radikális iszlamistáknak egy olyan „befogadó kormányt” kell alakítaniuk, amelyben „teljesen, egyenlően és érdemben nők is részt vesznek”, és amely biztosítja az emberi jogokat.
A BT arra kérte António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy 2022. január 31-ig készítsen jelentést, benne stratégiai és operatív ajánlásokkal az UNAMA következő mandátumának idejére, „tekintettel a legutóbbi politikai, biztonsági és társadalmi fejleményekre”. Egyúttal arra kérték a világszervezet főtitkárát, hogy kéthavonta számoljon be a BT-nek az afganisztáni helyzetről és az UNAMA tevékenységéről a mandátum jövő márciusi lejártáig.
Az afganisztáni tálibok – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt, harc nélkül vonultak be az afgán fővárosba, Kabulba, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó háború.
A tálibok múlt kedden alakult kormányát eddig egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan. A pastu etnikumúak által uralt, kizárólag férfiakból álló ideiglenes tálib kormányt bírálatok érték amiatt, hogy nem teljesítette ígéretét, miszerint más etnikai csoportoknak és különböző vallási közösségeknek is helyet ad a kabinetben.
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
