Előrehozott parlamenti választások kezdődtek vasárnap Montenegróban. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 7-kor nyitottak, és este 8-ig várják a mintegy 540 ezer szavazásra jogosult állampolgárt.
Az országos választási bizottság tájékoztatása szerint 15 párt és pártszövetség verseng 81 parlamenti helyért – adta hírül az MTI.
Több, májusban rendezett közvéleménykutatás, köztük a Központ a Demokráciáért (CEDEM) elnevezésű podgoricai közvélemény-kutató felmérése a Milojko Spajics vezette centrista Európa Most! mozgalmat tartja a választások esélyesének.
A tömörülés az előrejelzések szerint a voksok mintegy 29 százalékára számíthat. Az országot eddig kormányzó, balközép Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) DPS az előrejelzések szerint a szavazatok 24 százalékára számíthat.
A választások egyik fő kampánytémája az európai uniós csatlakozás, valamint a gazdasági reformok.
A volt jugoszláv tagköztársaságban ez az első választás azóta, hogy Milo Djukanovic, a DPS korábbi vezetője alulmaradt az áprilisban rendezett elnökválasztáson. Djukanovic 32 éven át vezette az országot elnökként vagy miniszterelnökként, veresége után azonban lemondott a pártelnöki tisztségről, és bejelentette, nem kívánja vezetni a DPS választási listáját sem. Djukanovicot az államfői székben Jakov Milatovic, a 2022 nyarán alakult Európa Most! mozgalom jelöltje követte.
A legutóbbi, 2020. augusztus 30-án tartott parlamenti választáson elvesztette többségét a harminc éve kormányzó DPS, amely szövetségeseivel együtt csak 40 mandátumhoz jutott a 81 tagú törvényhozásban. A Zdravko Krivokapic vezetésével megalakult kormány 2022 februárjában megbukott a szerb- és oroszbarát, valamint a Nyugat-barát koalíciós partnerek ellentétei miatt, az új, Dritan Abazovic által irányított Európa-barát kabinet augusztus 19-én kényszerült lemondásra, mert elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben.
Ezt belpolitikai válság követte, mert Milo Djukanovic államfő új kormányalakítási megbízás helyett a parlament feloszlatását javasolta, a képviselők viszont az ő leváltását kezdeményezték, s végül korlátozták az elnök jogköreit. Új kormánya azóta sincs az országnak, az Abazovic vezette kabinet ügyvezetőként tevékenykedik.
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Szeptember 30-ra tűzte ki Szlovákiában az előrehozott parlamenti választások időpontját Boris Kollár, a törvényhozás elnöke pénteken, s ezzel kezdetét vette a hivatalos kampányidőszak.
A szlovák parlament még január végén hagyta jóvá azt a határozatot, amellyel lerövidítette a jelenlegi törvényhozás megbízatási időszakát, és szeptember végére irányozta elő az előrehozott választásokat, ám az időpont hivatalos kihirdetése a mindenkori házelnök jogköre.
Az indulni kívánó pártoknak jelöltlistáikat legkésőbb a választások időpontja előtt 90 nappal kell leadniuk, így ezúttal júliusig. A pártok legfeljebb 3 millió eurót költhetnek a kampányra, amely 48 órával a választások napja előtt ér véget, amikor is kezdetét veszi a moratórium.
A szlovákiai parlamenti választásokon minden 18. életévét betöltött állampolgár voksolhat, a külföldön tartózkodók is, ők – előzetes kérelem alapján – postai úton adhatják le voksukat.
Az előrehozott parlamenti választások kitűzésére amiatt került sor, hogy tavaly decemberben – a korábban a kormánykoalíció részét alkotó liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott szavazáson – megbukott Eduard Heger szeptembertől kisebbségben kormányzó kabinetje.
A kormány bukása után Zuzana Caputová államfő megbízása alapján a Heger-kabinet ügyvezető kormányként látta el feladatait, egészen májusig, amikor Eduard Heger a felmentését kérte az államfőtől.
Ezt követően az államfő szakértői kormányt nevezett ki, amelynek miniszterelnöke Ódor Lajos, a szlovák központi bank (NBS) korábbi alelnöke lett.
A szakértői kormány kinevezését több politikai párt is bírálta, köztük a legnagyobb ellenzéki párt, az Irány (Smer–SSD) elnöke, Robert Fico, aki azt mondta: a szakértői kormány tagjait Zuzana Caputová az amerikai nagykövetség „útmutatása” alapján válogatta ki, s a kabinetnek semmilyen felhatalmazása nincs a választóktól.
Az utóbbi időszakban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások eredményei a szeptemberi választásokon 8-10 politikai párt és mozgalom bejutását valószínűsítik. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi választási időszakban a kormányt alkotó pártok támogatottságának jelentős visszaesését mutatják, az őszi voksolás győztesének pedig rendszerint a többszörös volt miniszterelnök, Robert Fico pártját, az Irányt jelölik meg.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Előrehozott parlamenti választásokat jelentett be július 23-ára Pedro Sánchez miniszterelnök hétfőn Madridban.
A kormányfő a vasárnapi helyhatósági választások eredményére hivatkozott a döntés indoklásakor, amelyen az országot koalícióban kormányzó pártok, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), és az Együtt képesek vagyunk (Unidas Podemos) vereséget szenvedtek, elveszítve az irányítást a tartományok és nagyvárosok többségében.
A parlamenti választásokat eredetileg december végén rendezték volna, Spanyolország uniós elnökségének végén.
Acabo de llegar a Ucrania. 3 años ya de guerra injusta e injustificable.
Tenemos que conseguir que éste sea el año de la paz. Una paz justa que garantice la soberanía y la libertad de los ucranianos. España les apoya en ello. pic.twitter.com/2lwcQQwD7F
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Előrehozott parlamenti választások kezdődtek vasárnap Bulgáriában, két év alatt ötödik alkalommal várják az embereket az urnákhoz.
A mintegy 6,6 millió választásra jogosult állampolgár helyi idő szerint reggel 7-től este 8-ig adhatja le szavazatát. Közvélemény-kutatások a 15 induló párt közül a bolgár parlament két legerősebb csoportját, a korábbi kormányfő, Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), valamint a miniszterelnöki széket korábban szintén betöltő Kiril Petkov vezette centrista, korrupcióellenes Folytatjuk a Változást pártot (PP) tartják a legesélyesebbnek.
Elemzők szerint alacsony részvételi arány várható, és úgy vélik, a választás újabb széttöredezett parlamenthez vezet, amelyben nehéz lesz megegyezésre jutni, és koalíciós kormányt alakítani. A 2021. április 4-én tartott rendes, majd a július 11-i előrehozott parlamenti választások után egyik pártnak sem sikerült kormányt alakítania. Az egy éven belül harmadik, november 14-i voksolást a néhány héttel korábban alapított Folytatjuk a Változást párt nyerte meg, s december 13-án a nyugatbarát Petkov vezetésével négypárti koalíciós kormány lépett hivatalba. A kabinet 2022 júniusában elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben, s miután új kormányt három próbálkozás után sem sikerült alakítani, 2022. október 2-án újfent parlamenti választásokat kellett rendezni.
A 240 tagú törvényhozásban a GERB 67, a Folytatjuk a Változást 53, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért 36, az Újjászületés párt 27, a Bolgár Szocialista Párt 25, a Demokratikus Bulgária 20 mandátumhoz jutott. Kormányt azonban ezúttal sem sikerült egyik pártnak sem alakítania, ezért az államfő új választásokat írt ki. A kabinet élén ügyvivőként 2022. augusztus 2. óta a párton kívüli Galab Donev áll.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Előrehozott parlamenti választások kezdődtek vasárnap Kazahsztánban, Közép-Ázsia legnagyobb országában, amelyben mind a hét bejegyzett párt részt vesz.
A szavazóhelyiségek reggel 7 órakor nyíltak a fővárosban, Asztanában és Almatiban, az ország két nagyvárosában. A parlamenti képviselők 70 százalékát pártlistákról, 30 százalékát pedig egyéni választókerületekből választják meg. A mostani voksolás újdonságai közé tartozik, hogy a pártokhoz nem kötődő jelöltek is indulhatnak, ami 2004 óta először fordul elő.
A Medzsliszbe (a parlament 98 tagú alsóházába) való bejutás küszöbét 5 százalékra csökkentették, és 30 százalékos kvótát vezettek be a nők, a fiatalok és a fogyatékkal élők számára.
Ezek a változások némileg újjáélesztették az Oroszországgal és Kínával határos egykori szovjet köztársaság politikai tájképét, amelyet még mindig a 2022. januári halálos zavargások jellemeznek.
Az előző törvényhozásban mindössze három párt képviseltette magát, és mindannyian Kaszim-Zsomart Tokajev elnököt támogatták, akit novemberben a szavazatok több mint 80 százalékával újraválasztottak.
Tokajev a 2022. januári zavargások után szakított mentorával és elődjével, a három évtizeden át hatalmon lévő Nurszultan Nazarbajevvel. Tavaly januárban a magas megélhetési költségek elleni tiltakozások lángba borították az országot, amelynek epicentruma Almati volt. A tiltakozásoknak és azt követő rendteremtésnek 238 halálos áldozata volt.
A legutóbb, 2021. január 10-én tartott parlamenti választáson 63,3 százalékos részvétel mellett a kormányzó Nur Otan (Haza Pártja) az alsóház 98 közvetlenül választott helyéből 76-ot szerzett meg.
A liberális Demokratikus Párt (Ak Zsol) 12, a kommunista utódpárt, a Kazah Néppárt 10 mandátumhoz jutott, a többi politikai erő nem érte el a 7 százalékos parlamenti küszöböt.
A parlamenti választás 2026-ban lett volna esedékes, de Tokajev elnök 2023. január 19-én feloszlatta a 2021-ben megválasztott törvényhozást. A 12 millió választópolgárnak helyi idő szerint 20 óráig van ideje szavazni.
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Feloszlatta a parlamentet, és választásokat írt ki márciusra a kazah elnök. Kaszim-Zsomart Tokajev már akkor jelezte, hogy erre készül, amikor újraválasztották tavaly november végén.
Tokajev, aki ugyanakkor alkotmányos reformot is javasolt az elnöki jogkör korlátozására, a parlament szerepének erősítésére, először Nurszultan Nazarbajev lemondása miatt, mint a szenátus elnöke – átmenetileg – került az államfői székbe. De 2019 áprilisában bejelentette, hogy június elején előrehozott elnökválasztást tartanak. Akkor lett saját jogon az ország elnöke.
Kazahsztánban évtizedek óta nincsenek valódi ellenzéki pártok a parlamentben, és bár Tokajev elnöksége alatt enyhültek a pártbejegyzés feltételei, a törvényhozás valószínűleg továbbra is erősen kormánypárti marad.
A választásokon a képviselők 70%-át a pártok jelölik, és a mandátumoknak csak a fennmaradó 30 százalékáról döntenek a választókerületek.
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak vasárnap Bulgáriában. Az alig hat hónapnyi kormányzás után, júniusban bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Kiril Petkov miniszterelnök pártja, a „Folytatjuk a változást” (PP) aligha nyer, mert az utolsó felmérések szerint támogatottsága az előző választáson elért 25,7 százalékról 16,5 százalékra esett vissza.
Egy szófiai férfi azt mondta, nehéz megjósolni a végeredményt, csak mostanában kezd változni valami a több évtizednyi posztkommunista korszak után. Mindenesetre reméli, hogy az emberek bátrak lesznek, és valami újra, valami másra szavaznak.
A választási győzelemre Bojko Boriszov volt miniszterelnök jobbközép pártjának, a GERB-nek (Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért) a legjobbak az esélyei, amelynek a pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások eredményei alapján sikerült növelnie előnyét riválisaival szemben. A GERB a szavazatok 25-26 százalékára számíthat.
A Gallup International politikai elemzője, Parvan Szimeonov úgy látja, hogy míg a korábbi közvélemény-kutatásokban Petkov és Boriszov kormányzási modelljei között húzódott a frontvonal, a fő kérdések most a stabilizáció, az árak alacsonyan tartása, illetve a háború következményeinek kezelése. A megosztottság a politikai Kelet és Nyugat között mutatkozik meg, sokkal inkább, mint a status quo és a változás között.
Több közvélemény-kutató intézet, a Gallup International, az Alpha Research és a Trend egybehangzó előrejelzése szerint a vasárnapi választás várhatóan széttagolt parlamentet eredményez, amelybe akár nyolc párt is bekerülhet.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Kiírja Zuzana Caputová szlovák államfő azt a népszavazást, amelynek kezdeményezői mintegy 400 ezer aláírást gyűjtöttek össze az Eduard Heger vezette kormány azonnali menesztése, illetve az alkotmány népszavazásokról szóló részének módosítása céljával – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség az államfő közlésére hivatkozva hétfőn.
Továbbra is kérdéses, hogy a népszavazáson egy vagy két kérdésre lehet majd válaszolni, mivel az államfő jelezte: a kormány azonnali menesztését célzó kérdést megvizsgáltatja az alkotmánybírósággal, mivel véleménye szerint az nincs összhangban az alaptörvénnyel.
Az aláírásgyűjtést a legerősebb szlovák ellenzéki párt, a Robert Fico vezette Irány kezdeményezte, és több más ellenzéki párt is támogatásáról biztosította.
A szlovák jogszabályok szerint egy népszavazás kiírásához 350 ezer támogató aláírásra van szükség. A népszavazást az államfő írja ki az aláírások benyújtását követő legfeljebb 30 napon belül. A referendum indítványozói augusztus végén adták le az államfői irodának a 406 ezer aláírást tartalmazó petíciós íveiket, ezek közül 381 ezer aláírás bizonyult érvényesnek.
A referendum – amelynek időpontja még nem ismert – egy vagy két kérdést tartalmaz majd. Az egyik – amely már biztosan szerepel a referendumban – arról szól, hogy módosítsák-e az alkotmányt úgy, hogy a törvényhozás hivatali időszaka nemcsak a parlament döntése, hanem egy népszavazás eredménye alapján is lerövidíthető legyen. A referendum második kérdése – amennyiben az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek minősíti – az lesz, hogy lemondjon-e az Eduard Heger vezette kormány azonnali hatállyal.
Az már az államfő hétfői bejelentése alapján bizonyosnak tűnik, hogy a referendum kezdeményezőinek elképzelése ellenére a népszavazásra nem október 29-én – az idén először azonos időpontban tartandó helyhatósági és megyei választásokkal együtt – kerül majd sor. Erről Zuzana Caputová hétfőn azt mondta: „Függetlenül attól, hogy a referendum egyik kérdését megvizsgálják-e vagy sem, nem volt lehetőség ennek az időpontnak a kijelölésére”. Október 29-ét azért szerették volna elérni a petíció kezdeményezői, mivel jelentősen növelte volna annak esélyét, hogy a népszavazáson elégséges számú szavazópolgár vehessen részt, s így az érvényes legyen.
Szlovákia történetében eddig 8 alkalommal került sor népszavazásra, de ezek közül – a megkövetelt 50 százaléknál alacsonyabb részvétel miatt – csak egy lett érvényes, amelyet 2003-ban az ország európai uniós csatlakozásáról tartottak, s amelyen a szavazásra jogosultak 52 százaléka vett részt.
A mostani népszavazási kezdeményezés előzménye, hogy tavaly egy – ugyancsak az Irány által kezdeményezett – petíciós akcióban mintegy hatszázezer aláírás gyűlt össze egy előrehozott választásokat célzó népszavazás kiírására. A népszavazásra azonban végül nem került sor, mivel Zuzana Caputová államfő úgy döntött, hogy nem írja ki, miután az ő beadványa alapján az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeegyeztethetetlennek minősítette a referendum kérdéseit.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Miután a Kirill Petkov miniszterelnök által vezetett bolgár kormány megbukott, és a harmadik koalíciós próbálkozás sem járt sikerrel a három legnagyobb parlamenti párt között, ősszel ismét előrehozott választást tartanak Bulgáriában.
Ezzel 2021 áprilisa óta negyedszer járulnak az urnák elé a bolgár szavazók. Petkov Nyugat-barát kormányától egyébként a törvényhozás június 22-én vonta meg a bizalmat, a kormányfő szerint azonban emögött Moszkva hibrid háborús lépései állnak. Rumen Radev államfő tíz napja adott kormányalakítási megbízást a korábbi kabinetben részt vevő szocialistáknak. Az alkotmányos rend szerint az elnöknek most fel kell oszlatnia a törvényhozást, és előrehozott választást kell kitűznie, amely feltehetően októberben lesz.
A választáson azonban könnyen lehet, hogy továbbra sem alakul ki egyértelmű, kormányképes többség, s tovább mélyül a belpolitikai válság. Elemzők szerint a nacionalista és az oroszbarát erők szerepelhetnek jól a voksoláson.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Miután a Kirill Petkov miniszterelnök által vezetett bolgár kormány megbukott, és a harmadik koalíciós próbálkozás sem járt sikerrel a három legnagyobb parlamenti párt között, ősszel ismét előrehozott választást tartanak Bulgáriában.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1659014880
[modified] => 1658992090
)
[title] => Előrehozott választás vár Bulgáriára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=54418&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54418
[uk] => 54434
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 54419
[image] => Array
(
[id] => 54419
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/petkov.jpg
[original_lng] => 120334
[original_w] => 1200
[original_h] => 799
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/petkov-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/petkov-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/petkov-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/petkov-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/petkov.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/petkov.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/petkov.jpg
[width] => 1200
[height] => 799
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1659009449:3
[_thumbnail_id] => 54419
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3662
[translation_required_done] => 1
[_oembed_357a52d2343f2bd9cc2cc6de3750eb36] =>
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Boris Johnson kizárta az előrehozott választások kiírásának lehetőségét az Egyesült Királyságban, és azt nyilatkozta, hogy mindenképp véghez akarja vinni a programját – írja a Bloomberg.
A brit miniszterelnök az LBC rádiónak adott pénteki interjúban arra a kérdésre, hogy nevetséges-e az előrehozott választások ötlete, azt válaszolta: „Teljes mértékben.”
Hozzátette: Nekem az a feladatom, hogy beszéljek a kormány programjáról, a politikáról, az Egyesült Királyságról, arról, hogy miként oldjuk meg a megélhetési költségekkel kapcsolatos problémákat, a megélhetési válságot, illetve hogy beszéljünk mindarról, amit az Egyesült Királyság gazdaságának megerősítése érdekében teszünk.
Boris Johnson szerint az a legfontosabb, hogy az ország előrevitelének menetrendjéről tárgyaljanak.
Azt nem mondta meg, hogy két éve vagy két hónapja van-e még hátra miniszterelnökként, de kiemelte, hogy „végrehajtja a pártja programját”.
A brit miniszterelnök közölte, hogy a bizalmi szavazáson aratott győzelmét követően új mandátumot kapott a Westminsterben, annak ellenére, hogy a képviselők 41 százaléka úgy döntött, távoznia kell. Megkérdezték tőle, hogy az országtól is kér-e új mandátumot, mire azt válaszolta, hogy ez az ötlet nem merült fel benne.
Mint megírtuk, Boris Johnson június elején 59 százalékos aránnyal megnyerte a képviselői bizalmi szavazást, melynek értelmében hivatalban maradhat és pártvezetői tisztségét is megtarthatja. A szavazást azután tűzték ki, hogy 54 konzervatív képviselő indítványt adott be Sir Graham Bradyhez, hogy nem bíznak Johnson vezetésében. Ez meghaladta a párt szabályzatában meghatározott küszöböt, amely a bizalmi szavazás kiírására vonatkozik.
Zelenskyy and Johnson discussed the "peace formula" and NATO membership
"One of the points of the peace formula is security guarantees for Ukraine," said Volodymyr Zelenskyy. He noted that the best guarantee would be #Ukraine's membership in #NATO. pic.twitter.com/WPa6Tf5KL9
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
