Az NHK japán közszolgálati televízió előzetes összesítése szerint a Takaicsi Szanae miniszterelnök irányítása alatt álló Liberális Demokrata Párt (LDP) a vasárnapi választások után várhatóan megszerzi a képviselőházi mandátumok kétharmadát – írja a hirado.hu az MTI nyomán.
A jobbközép Japán Megújulás Párttal koalíciót alkotó LDP az NHK szerint legalább 316 mandátumot szerezhet a 465 tagú alsóházban, ami jelentős növekedést jelent a választások előtti 198 mandátumhoz képest.
Az Alkotmányos Demokrata Párt (CDP) és a Komeito párt, amely ellenzéki koalíciót hozott létre Centrista Reformszövetség néven januárban, az előrejelzés szerint jelentős számú mandátumot fog veszíteni.
Takaicsi Szanae a japán közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy határozottan igyekszik majd megvalósítani politikai célkitűzéseit, miközben igyekszik majd megnyerni az ellenzék támogatását is. „Rugalmas leszek” – mondta.
Úgy gondolom, hogy a jelenlegi kabinet jó csapat. Még csak alig több mint három hónapja alakult, de a tagjai nagyon keményen dolgoznak és eredményeket érnek el. Ezért nem hiszem, hogy változtatni fogok rajta. A legtöbb párt támogatja a fogyasztási adó csökkentését, így például az élelmiszerek adójának nullára vagy 5 százalékra történő mérséklését, vagy az összes termék adójának 5 százalékra történő redukálását. Az LDP kampányolt is a fogyasztási adó csökkentése mellett. Erősen szorgalmazom egy pártok feletti fórum létrehozását, hogy felgyorsítsuk a vitát erről a kérdésről, mivel ez egy fontos téma
– mondta a miniszterelnök.
Az NHK szerint kétharmados képviselőházi többséggel a kormány képes lesz elfogadni olyan törvényeket is, amelyeket az ellenzéki többségű felsőház visszautasít. Az alkotmánymódosítási javaslatoknak is ilyen mértékű támogatottságra van szükségük mindkét kamarában, mielőtt népszavazásra kerülnének.
Komoly következményekkel járhat a győzelem a nemzetközi politikában, Donald Trump is gratulált
Az MTI későbbi beszámolója szerint Takaicsi Szanae miniszterelnök a győzelem után kijelentette: kormánya „rendkívül nagy felelősséget visel” a kampányígéretek következetes végrehajtásáért.
Takaicsi – aki 2025 októberében lett Japán első női kormányfője– mindössze néhány hónappal hivatalba lépése után írta ki a választást. Elemzők szerint a győzelem Takaicsi személyes népszerűségének köszönhető, aki konzervatív, nemzetbiztonsági keményvonalasként erősíti a védelmi kiadásokat, szorosabb szövetséget szorgalmaz az Egyesült Államokkal, és határozottan lép fel Kínával szemben.
Takaicsi régóta szorgalmazza a japán alkotmány 9. cikkelye, a „pacifista záradék” felülvizsgálatát, amely 1947 óta rögzíti, hogy Japán lemond a háborúról mint szuverén jogról és az erő alkalmazásáról nemzetközi viták rendezésére.
A kétharmados többség ezt most megvalósíthatóvá teszi.
Donald Trump amerikai elnök Truth Social oldalán gratulált Takaicsinek a „földcsuszamlásszerű győzelemhez”, és támogatásáról biztosította konzervatív programját. Trump már korábban is teljes támogatásáról biztosította Takaicsit, aki márciusban látogatást tervez a Fehér Házba. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter is üdvözölte az eredményt, hangsúlyozva a japán–amerikai szövetség erejét.
A portugál választási bizottság honlapján közzétett eredmények szerint António José Seguro, a Szocialista Párt politikusa nyerte a vasárnap megrendezett elnökválasztás második fordulóját – számolt be az MTI.
A voksok több mint 96 százalékos feldolgozottsága alapján Seguro a szavazatok 66,2 százalékát szerezhette meg, kihívója a második fordulóban, a jobboldali André Ventura pedig a szavazatok mintegy 33,8 százalékát tudhatja magáénak.
A nem sokkal korábban közzé tett, szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések (exit poll) ugyancsak Seguro 67-73 százalékos győzelmét vetítették előre.
A Portugálián az utóbbi napokban végigsöprő viharok okozta áradások miatt az ország déli és központi térségeiben található három önkormányzat is kénytelen volt egy héttel elhalasztani a voksolást. Ugyanakkor mindössze 37 ezer választópolgárról van szó, vagyis a választók 0,3 százalékáról, ami érdemben nem befolyásolja a végeredményt.
A 63 éves Antonio José Seguro a baloldalt képviseli: az 1990-es évek elején a szocialista ifjúsági szervezet vezetője volt, majd parlamenti képviselő, végül sportminiszter lett Antonio Guterres miniszterelnök mellett. Választási kampányában a demokrácia és a közszolgáltatások védelmezését hirdette.
A 43 éves André Ventura a jobboldali Chega (Elég) párt elnöke. Pártja tavaly a jobboldali kormány első számú ellenzéki erejévé vált. A politikus először televíziós futballkommentátorként vált ismertté, később a politikában kezdett el karriert építeni.
Az elnökválasztás első fordulójában António José Seguro a szavazatok 31,1 százalékát szerezte meg. André Ventura (Chega) a második helyen végzett a szavazatok 23,5 százalékával.
A választás győztese a konzervatív Marcelo Rebelo de Sousa utódja lesz. Az általános választáson megválasztott portugál elnöknek nincs végrehajtó hatalma, de válság esetén döntőbírói szerepet tölthet be, és joga van feloszlatni a parlamentet, hogy parlamenti választásokat írjon ki.
Donald Trump amerikai elnök a közösségi oldalán tett közzé egy posztot, amelyben leszögezte: támogatja Orbán Viktor újraválasztását idén áprilisban.
„A nagyra becsült magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, egy igazán erős és hatalmas vezető, aki már bizonyította, hogy fenomenális eredményeket tud elérni. Fáradhatatlanul küzd és szereti nagyszerű országát és népét, ahogyan én is az Amerikai Egyesült Államokat” – írta az amerikai elnök, hozzátéve:
„Viktor keményen dolgozik Magyarország védelme érdekében, a gazdaság növekedéséért, munkahelyek teremtéséért, a kereskedelem előmozdításáért, az illegális bevándorlás megállításáért és a TÖRVÉNYESSÉG ÉS REND biztosításáért!”
„A Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok az én kormányzásom alatt új magasságokba emelkedtek az együttműködés és a látványos eredmények terén, ami nagyrészt Orbán miniszterelnöknek köszönhető. Örömmel várom, hogy továbbra is szorosan együttműködhessek vele, hogy mindkét országunk tovább haladhasson ezen a hatalmas úton a SIKER és az együttműködés felé” – fogalmazott Donald Trump.
„Büszkén támogattam Viktor újraválasztását 2022-ben, és megtiszteltetés számomra, hogy ezt újra megtehetem” – tette hozzá az amerikai elnök, utalva ezzel az idei választásra. Majd azzal zárta a bejegyzést: „Orbán Viktor igaz barát, harcos és GYŐZTES, és teljes mértékben támogatom újraválasztását Magyarország miniszterelnökeként – SOHA NEM FOG CSALÓDÁST OKOZNI A MAGYAR NÉPNEK!”
A magyar miniszterelnök nem sokkal később a közösségi oldalán mondott köszönetet Trumpnak. „Üzenet Amerikából. Köszönöm, Elnök úr!” – írta Orbán Viktor.
Szóba került az is, hogy Magyarországra látogathat az amerikai elnök
Orbán Viktor szerda este a Mandiner klubestjén beszélt Donald Trumppal való kapcsolatáról.
A miniszterelnök akkor – egy esetleges magyarországi Trump-látogatás kapcsán – közölte: ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten lesz.
„Mivel csak mi tartottunk ki Trump mellett az elmúlt években, ezért tartozik azzal a gesztussal, hogy köszöntse a magyarokat” – tette hozzá Orbán Viktor, ki szerint van egy „nyitott meghívása” az amerikai elnök felé, és kitartónak kell lenni.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
„Most mindenki ül és imádkozik. Gyertyát gyújt a templomban, hogy Orbán elveszítse a 2026-os választásokat” – fogalmazott Dmitro Kuleba.
Nyíltan egy magyarországi kormányváltásért és egy Ukrajna-barát kabinet hatalomra kerüléséért imádkozik Dmitro Kuleba, Ukrajna korábbi külügyminisztere – derül ki abból a videóból, amelyben a volt politikus Magyarországról és Orbán Viktor miniszterelnökről beszél.
A Magyar Nemzet vette észre a felvételt, amelyen a volt ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott:
„A kiút nagyon egyszerű. Most mindenki ül és imádkozik. Gyertyát gyújt a templomban, hogy Orbán elveszítse a 2026-os választásokat, és hogy hatalomra kerüljön egy Európa-párti, egyébként Ukrajna-párti kormánykoalíció.”
„„Ez persze csak afféle remény, de jelenleg ez a legjobb amit Európa tehet” – folytatta, hozzáfűzve, hogy szerinte azért
„Orbán Viktor mögött több más ország is ott áll. Összedörzsölik a kezüket, és azt mondják, na ez klassz.”
Kuleba ezzel arra utalt, hogy Magyarország miniszterelnöke nincs egyedül az álláspontjával az EU-n belül, és a volt ukrán külügyi tárcavezető szerint ezek az országok nyilvánosan ugyan ellenzik Magyarország döntéseit, a háttérben azonban profitálnak abból, hogy a vitatott uniós határozatok nem születnek meg.
„Mi is ellene vagyunk ennek a döntésnek – mondják. Hagyjuk, hadd hulljon minden (…) Orbánra, mi pedig csendben ülünk a háta mögött, és örülünk annak, hogy a döntések nem születnek meg” – fogalmazott Dmitro Kuleba.
Trump: PM Orban of Hungary. He has my complete and total endorsement. An incredible job on immigration, unlike some countries that have hurt themselves. You have my total and complete endorsement and I'm putting it out. I already did but putting it out again pic.twitter.com/8kdUE0Cstx
Ukrajna Központi Választási Bizottsága hat hónapos időszakot javasol a hadiállapot vége és a választási folyamat kezdete között a választások során, olvasható a bizottság honlapján.
Gyidenko a testület munkáját a különleges időszak és a háború utáni választások körülményei között a választások megszervezésének és lebonyolításának sajátosságairól szóló átfogó jogalkotási javaslatok előkészítésével foglalkozó munkacsoport adminisztratív kérdésekkel foglalkozó alcsoportjának ülésén ismertette.
Az alcsoport társelnöke Gyidenko mellett Olena Suljak parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács az államhatalom szervezésével, a helyi önkormányzattal, regionális fejlesztéssel és városrendezéssel foglalkozó bizottságának elnöke.
Gyidenko szerint a bizottságnak számos feladata volt, többek között a háború utáni választások előkészítésével kapcsolatos parlamenti és intézményközi megbeszélések elősegítése. Ugyanakkor az általa készített dokumentum „nem átfogó, és nem ad választ minden kérdésre, de alapot jelent a további párbeszédhez”.
A Központi Választási Bizottság átfogó javaslatai az alábbi jogalkotási szabályozásra irányulnak:
a választás időpontja;
átmeneti időszak a választási folyamatra való felkészülésre, figyelembe véve a háború és a tömeges elvándorlás következményeit;
a belső menekültek, a katonai állomány és a külföldön tartózkodó szavazók választójogának gyakorlása;
információszolgáltatás és kampányolás külföldön;
a külföldi beavatkozás elleni küzdelem és a biztonsági protokollok végrehajtása.
A Központi Választási Bizottság elnöke többek között arról tájékoztatott, hogy a Bizottság egy 6 hónapos előkészítő (vagy átmeneti) időszak bevezetését javasolja a hadiállapot vége után és a választási folyamat megkezdése előtt. Ugyanakkor a választási folyamat feltételei változatlanok maradnak – 90 nap az ukrán elnökválasztás és 60 nap az ukrán parlamenti képviselők választása esetén – áll a közleményben.
Gyidenko kifejtette, hogy az előkészítő időszakra többek között azért van szükség, hogy felmérjék a választások megtartásának lehetőségét bizonyos területeken, elemezzék a választási infrastruktúra felkészültségét a háború következményeinek figyelembevételével, elemezzék és kiszámítsák a Külügyminisztérium által a további külföldi szavazókörök létrehozásának költségeit, valamint biztosítsák a névjegyzékek interakcióját a választókkal kapcsolatos információk tisztázása érdekében.
Külön kiemelte a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, a katonai személyzet és a külföldön élő szavazók választójogának biztosítására vonatkozó normákat. Gyidenko elmondása szerint a választási cím és a szavazóhely megváltoztatására vonatkozó eljárások további liberalizációját javasolják. A bizottság azt is javasolja, hogy törvényi szinten rögzítsék azt a normát, hogy a választásokat nem Oroszország és Fehéroroszország területén szervezik és tartják, bár az onnan érkező ukrán szavazók a szomszédos biztonságos államokban is szavazhatnak.
A bizottság elnöke hangsúlyozta a külföldi beavatkozások elleni hatékony eszközök szükségességét, valamint a választások alatti biztonsági protokollok kidolgozásának szükségességét.
A Központi Választási Bizottság közleménye szerint Olena Suljak arról számolt be, hogy bizottsága jelenleg 23 törvénytervezetet vizsgál, amelyek a választások különböző aspektusaihoz kapcsolódnak.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna Központi Választási Bizottsága hat hónapos időszakot javasol a hadiállapot vége és a választási folyamat kezdete között a választások során, olvasható a bizottság honlapján.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1769191800
[modified] => 1769185684
)
[title] => A Központi Választási Bizottság 6 hónapos átmeneti időszakot javasol a hadiállapot vége és a választások kezdete között
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=175986&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175986
[uk] => 175844
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 175845
[image] => Array
(
[id] => 175845
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/1769023283-1403-large.webp
[original_lng] => 29422
[original_w] => 1440
[original_h] => 907
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/1769023283-1403-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/1769023283-1403-large-300x189.webp
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/1769023283-1403-large-768x484.webp
[width] => 768
[height] => 484
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/1769023283-1403-large-1024x645.webp
[width] => 1024
[height] => 645
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/1769023283-1403-large.webp
[width] => 1440
[height] => 907
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/1769023283-1403-large.webp
[width] => 1440
[height] => 907
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/1769023283-1403-large.webp
[width] => 1440
[height] => 907
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1769178485:12
[_thumbnail_id] => 175845
[_edit_last] => 12
[views_count] => 890
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 651827384001
[_oembed_5c48e96981cf38d498a119cec15ca5c1] =>
Another IAEA-brokered local ceasefire is now in effect to enable restoration of the 330 kV backup power supply to the Zaporizhzhya Nuclear Power Plant.
Volodimir Zelenszkij elnök a Julija Timosenko, a Batykivscsina párt vezetője elleni NABU- eljárásra reagálva kedden kijelentette, hogy az ügyet nem tartja „a választásokhoz kapcsolódónak”, ahogy azt maga a gyanúsított állítja – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij azt mondta: „Őszintén szólva, nem hasonlítanám a Janukovics-korszakhoz. Legalábbis nem emlékszem, hogy lett volna ott csomag a Nova Postától. Komolyan, őszintén szólva, nem értem, hogy ez hogyan kapcsolódik az ukrán választásokhoz.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy a nyilvánosságra hozott videók és a nyomozás részletei alapján valószínűbb, hogy ez egy újabb kísérlet a Legfelső Tanács egypárti többségének befolyásolására. „Nem ez az első alkalom, már mondtam korábban is. Valószínűleg nem is az utolsó. Mindenki valahogyan befolyásolni akarja az egypárti többséget” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
A rendkívüli vagy háború utáni időszakban tartandó ukrajnai választások előkészítésével foglalkozó munkacsoport csütörtökön másodszor ülésezett, ezt megelőzően a Központi Választási Bizottság (CVK) elkészítette a javaslatait – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a csoport ülésének közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint a CVK az ülésén jóváhagyta az ukrajnai hadiállapot megszűnése vagy feloldása utáni országos választások megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó javaslatokat. A javaslatokat megküldik a Legfelső Tanács helyi önkormányzati és regionális fejlesztési bizottságának, valamint a rendkívüli vagy háború utáni időszakban tartandó választásokról szóló törvénytervezetek előkészítésével foglalkozó munkacsoportnak.
A CVK megjegyezte, hogy Oroszország teljes körű agressziójának kezdete óta tanulmányozza a háború utáni választások lebonyolítása során felmerülő lehetséges kockázatokat és problémákat, és keresi a megoldásuk módjait. A bizottság 2022 szeptemberében készítette el az első jogalkotási javaslatcsomagot.
Jelenleg három munkacsoportban folyik a munka, amelyek a következő témákkal foglalkoznak: a háború utáni választásokra vonatkozó választói adatok frissítése; szavazás megszervezése a külföldön élő ukránok számára a választás napján; intézkedési terv a háború utáni választások előkészítésére és lebonyolítására.
Az ukrán választásokkal és népszavazásokkal kapcsolatos jogszabályok kidolgozása a béketárgyalások előrehaladásától függ, ez elsősorban az Egyesült Államok 20 pontos béketervének megvitatását érinti – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij David Arahamija, Nép Szolgája parlamenti frakcióvezetőjének a választásokról szóló törvénytervezet február végéig történő elkészítéséről szóló nyilatkozatára reagálva megjegyezte, hogy „minden a tárgyalásokon és a kívánt eredmények elérésén múlik”. „Először is, a terv 20 pontja, ha a népszavazásról beszélünk, akkor népszavazás, ha benyújtják, akkor csak egy 20 pontos terv. De mégis, komplexen vizsgálják” – mondta.
Az elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a béketerv kétoldalú biztonsági garanciákat is tartalmaz az Egyesült Államok részéről, valamint egy csomagot Ukrajna helyreállítására. „Azt hiszem, ha mindezt januárban sikerül megtennünk, akkor február valószínűleg egy ilyen munkás hónap lehet a jogszabályváltozások tekintetében. És ez a képviselőinktől is függ, mert be kell mutatniuk a munkájukat és munkájuk eredményeit, a választási jogszabályok, a választási törvénykönyv vagy a vonatkozó jogszabályok változásait, valamint a népszavazási törvény változásait is” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy még túl korai részletesen beszélni erről a kérdésről, mert eredményre van szükség a tárgyalásokon.
A választások és népszavazás kiírásáról szóló törvénytervezetet február végéig ismertetik, magukat a választásokat azonban, akárcsak a népszavazást, legkésőbb a tűzszünet után 90 nappal tervezik megtartani, és a tervek szerint ezeket össze is vonják – jelentette be szombaton David Arahamija parlamenti képviselő a Nép Szolgája párt parlamenti frakcióvezetője és Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Arahamja megjegyezte, hogy a törvénytervezetet február végére mutatják be. Tekintettel a megbeszélések és a kidolgozás ütemére, ha semmi sem gyorsul fel, az eltart egy ideig. „A belső határidő február vége. Vagyis van egy tervezetünk, amit regisztrálhatunk és szavazhatunk róla” – magyarázta.
Sztefancsuk, a parlament elnöke hozzátette, hogy az ukrán elnökválasztásnak és népszavazásnak tartalmaznia kell egy biztonsági elemet is. Az ilyen események előkészítéséhez minimum 60 nap szükséges, és számos probléma merül fel.
„Legalább 60 napra van szükség a választások előkészítéséhez. Miért ne hoznánk létre egy online eszközt a választások lebonyolításához? Például 6,5 millió belső menekült van, de csak egymillióan vannak regisztrálva – hol vannak a többiek? Melyik szavazókörben fognak szavazni?” – tette fel a kérdést a házelnök.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A választások és népszavazás kiírásáról szóló törvénytervezetet február végéig ismertetik, magukat a választásokat azonban, akárcsak a népszavazást, legkésőbb a tűzszünet után 90 nappal tervezik megtartani, és a tervek szerint ezeket össze is vonj...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767517860
[modified] => 1767470147
)
[title] => A Legfelső Tanács február végéig ismerteti a választásokról és népszavazásról szóló törvénytervezetet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174028&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174028
[uk] => 174043
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174029
[image] => Array
(
[id] => 174029
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija.jpg
[original_lng] => 34129
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1767470772:3
[_thumbnail_id] => 174029
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1793
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 612380607001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 699
[1] => 765
[2] => 722
[3] => 418
[4] => 5665
)
[tags_name] => Array
(
[0] => David Arahamija
[1] => népszavazás
[2] => szavazás
[3] => törvénytervezet
[4] => választások
)
)
[9] => Array
(
[id] => 173854
[content] =>
Az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) javaslatot tett, miként rendezzék meg a szavazást Ukrajnában. Annak meghatározásához, hogy hol kell további szavazóhelyiségeket létrehozni külföldön, aktív regisztrációs folyamatot kell indítani, amelynek során az ukrán állampolgárok kijelenthetik szándékukat, hogy egy adott helyen kívánnak szavazni − jelentette be Oleh Didenko, a Központi Választási Bizottság elnöke az Ukrinformnak adott interjúban.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet megszervezni a mintegy hat és fél millió ukrán külföldön történő szavazását, miközben csak 350 ezer regisztrált a konzulátusoknál, Didenko úgy reagált, hogy elindítanak egy aktív regisztrációs eljárást, az állampolgárok így személyesen vagy online jelentkezhetnek a megfelelő intézménynél. Elmondása szerint az így összegyűjtött információk, valamint a nagykövetségektől kapott adatok alapján világossá válik, hol kell további szavazóhelyiségeket létrehozni. Emellett lehetőség nyílik olyan eszközök felhasználására, mint például a választási cím frissítése és a szavazási hely ideiglenes megváltoztatása.
„De mindez a polgárok aktív részvételét igényli, mert ha az állam nem tudja, hogy egy polgár külföldön tartózkodik, azt sem tudja, hogy a polgár ott akarja gyakorolni szavazati jogát, akkor az állam nem tudja biztosítani számára ezt a lehetőséget” – hangsúlyozta Didenko. Kiemelte, hogy az összes jelenleg kidolgozás alatt álló kiegészítő mechanizmus csak akkor lép hatályba, ha a vonatkozó törvény jóváhagyja azokat.
December 26-án tartották meg az első online ülését annak a munkacsoportnak, amelynek feladata a háború utáni időszakban tartandó választásokra vonatkozó jogalkotási javaslatok előkészítése, és amelyet Olekszandr Kornijenko, az ukrán parlament első alelnöke vezet.
Korábban Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy ha az Ukrajna, az Egyesült Államok, Oroszország és Európa közötti békeszerződést aláírták, ratifikálása pedig országos népszavazást igényel, azt az ukrán elnökválasztásokkal együtt lehetne megtartani. Ez már 60 vagy 90 nappal a szerződés aláírása után megtörténhet.
