Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője az Egyesült Királyság miniszterelnöke, miután a választási győzelem után III. Károly király felkérte az új kormány megalakítására.
A Buckingham-palotából visszatérve, a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt miniszterelnökként elmondott első beszédében Starmer kijelentette: a munkáspárti kormány az ország nyugodt, türelmes újjáépítése mellett kötelezte el magát, de ezt a munkát még ma el kell kezdeni, mert a feladat sürgős.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez a munkához idő kell. A munkáspárti brit miniszterelnök elismerően szólt konzervatív párti elődjéről, Rishi Sunakról, kijelentve: nem szabad lebecsülni azokat a vívmányokat, amelyeket Sunak az első ázsiai gyökerű brit miniszterelnökként elért.
Rishi Sunak konzervatív párti brit miniszterelnök péntek reggeli nyilatkozatában elismerte, hogy az eddigi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt megnyerte az előző nap tartott nagy-britanniai parlamenti választásokat.
Sunak elmondta: felhívta Sir Keir Starmert, a Munkáspárt vezetőjét és gratulált neki a Labour választási győzelméhez.
A választóhelyiségek csütörtök éjjeli zárása után közzétett exit poll azt valószínűsítette, hogy Labour – az eddigi legnagyobb ellenzéki erő – 410, a 2010 óta kormányzó, Rishi Sunak vezette Konzervatív Párt 131 képviselői helyet szerzett a 650 fős londoni alsóházban.
Pénteken kora reggelre kiderült az is, hogy az eddigi konzervatív kormány több minisztere, köztük Grant Shapps védelmi miniszter, Alex Chalk igazságügyi miniszter és Gillian Keegan oktatási miniszter elvesztette képviselői mandátumát.
A Marine Le Pen vezette jobboldali Nemzeti Tömörülés vezeti a francia nemzetgyűlési választások vasárnap tartott első fordulóját, a voksok körülbelül 34 százalékával az IFOP, Ipsos, OpinionWay és Elabe közvélemény-kutató cégek exit poll felmérései alapján.
A radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség második helyen végezhetett mintegy 29 százalékos támogatottsággal, míg Emmanuel Macron francia elnök centrista tábora a szavazatok 20,5-23 százalékát tudhatja magáénak.
Az Elabe BFM TV televízió számára elvégzett becslése szerint a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei 260-310 parlamenti helyhez juthatnak a július 7-én esedékes második fordulóban, míg az Ipsos 230-280 mandátumot előlegezett meg a France Television megbízásából elvégzett előrejelzésében.
A francia alsóházban 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
A párt miniszterelnök-jelöltje szerit ez hitelességi kérdés is Franciaország számára. Jordan Bardella nagy hatótávolságú rakétákat viszont nem küldene Ukrajnának.
Kormányra kerülve betartja Franciaország nemzetközi, védelmi kötelezettségvállalásait – közölte Jordan Bardella, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke és miniszterelnök-jelöltje szerdán.
Elmondása szerint van egy vörös vonal, ezért nem szándékozik megkérdőjelezni a Franciaország által a nemzetközi színtéren vállalt kötelezettségeket. Ez ugyanis hitelességi kérdés is Párizs európai partnereivel és a NATO-val szemben. A június 30-án és július 7-én esedékes kétfordulós választás előtt a felméréseket 33 százalékkal vezető RN elnöke erről a Párizshoz közeli Villepinte-ben megrendezett Eurosatory védelmi kiállításon beszélt.
Már nincs napirenden a kilépés a NATO integrált parancsnokságából
Elmondta azt is, hogy noha a 2022-es elnökválasztáson az RN elnökjelöltjeként Marine Le Pen még azt ígérte, hogy Franciaországot kilépteti a NATO integrált parancsnokságából, Franciaország függetlensége nevében, ez a kérdés már nem aktuális, addig legalábbis biztosan nem, amíg tart az orosz–ukrán háború.
Bardella az Európa küszöbén zajló ukrajnai háborút övező rendkívül nehéz nemzetközi kontextusra is felhívta a figyelmet, miközben pártját régóta vádolják oroszpártisággal. A miniszterelnök-jelölt megerősítette, hogy folytatja a Franciaország által eddig képviselt irányvonalat, és támogatja Kijev katonai támogatását.
Mint mondta, szeretné, ha Ukrajnának mind a lőszer és a felszerelés, mind a háború megvívásához szükséges eszközök a rendelkezésére állnának. Ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is ellenzi olyan felszerelések küldését, melyeknek eszkalálódó következményei lehetnek Kelet-Európában. Ez szerinte főként a nagy hatótávolságú rakétákat és más olyan fegyvereket jelenti, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy orosz területre mérjen csapást.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Franciaországban megkezdődött hétfőn az újabb választási kampány és az egyeztetés a pártok között Emmanuel Macron államfő meglepetésszerű bejelentését követően az előrehozott választásokról, miután az európai parlamenti (EP-) választáson a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nagy arányú győzelmet aratott, és az államfő által fémjelezett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.
„Bízom a francia nép képességében, hogy a legigazságosabb választást hozza meg saját maga és a jövő nemzedékek számára” – írta a francia államfő az X-en az alig háromhetes választási kampányt elindítva.
A köztársasági elnök június 30-ra írta ki az új nemzetgyűlési választások első, július 7-re pedig a második fordulóját, s az új kormány várhatóan a július 26-án kezdődő párizsi olimpiai játékok idején lép majd hivatalba.
A Nemzeti Tömörülés a végleges eredmények szerint a szavazatok 31,37 százalékát szerezte meg az EP-választáson, míg a Macron vezette pártszövetségre csak 14,6 százalék szavazott.
A Szocialista Párt alig lemaradva 13,83 százalékos eredménnyel a harmadik helyre került.
Negyedik helyen végzett a radikális baloldali Engedetlen Franciaország 9,89 százalékos támogatottsággal, ötödik lett a Köztársaságiak jobbközép párt 7,25 százalékkal, a Zöldek 5,5 százalékos eredményt értek el, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában helyet foglaló Visszahódítás 5,47 százalékot kapott.
Ez utóbbi párt európai listavezetője, Marion Maréchal hétfő délután egyeztet nagynénjével, Marine Le Pennel és a Nemzeti Tömörülés listavezetőjével, Jordan Bardellával az előrehozott választásokról, de az AFP hírügynökség és Le Monde című napilap úgy értesült, hogy a Visszahódítás vezetősége előzetesen nem tudott a találkozóról.
A pártelnök Eric Zemmour az EP-választás kampányában végig élesen támadta a Nemzeti Tömörülést. A szuverenista jobboldali párt előzetesen bejelentette, hogy nem fog szövetséget kötni más pártokkal, hanem „választási platformot” javasol, amely „a politikai pártokon kívül mindenkihez szól” – mondta hétfőn Sébastien Chenu, a nemzetgyűlésnek a Nemzeti Tömörüléshez tartozó, leköszönő alelnöke.
Az 57 képviselővel rendelkező jobbközép Köztársaságiaknál a hivatalos irányvonal az, hogy „elutasítanak minden szövetséget a szélsőjobboldallal, de nem zárják ki a helyi megállapodásokat, eseti alapon, egy-egy mandátum megmentése érdekében”.
Az előrehozott választások meglepetésként érték az elnöki pártszövetség és a kormány tagjait, bár a Le Monde című napilap értesülése szerint Emmanuel Macron már május 20-án döntött róla. „Ez egy nagyon durva sokk mindenki számára, de túl fogjuk élni” – jelentette ki Eleonore Caroit, az elnöki párt, a Reneszánsz nemzetgyűlési frakcióvezetője.
A három centrista pártból álló elnöki szövetség már két éve elvesztette az abszolút többségét (289 képviselő) a parlament alsóházában, miután Emmanuel Macron 2022-es elnöki újraválasztása után alig hat héttel a nemzetgyűlési választásokon a Nemzeti Tömörülés 89 képviselői helyet szerzett meg az 577 fős alsóházban.
Emmanuel Macron táborának azóta csak 239 képviselői helye van, s a törvények elfogadásához alkalmi szövetségeket volt kénytelen kötni. Stéphane Séjourné külügyminiszter, a Reneszánsz elnöki párt vezetője minden „köztársasági erőt” mozgósításra szólított fel, s jelezte, hogy az elnöki szövetség hajlandó a választásokon a „köztársasági mezőbe” tartozó, akár ellenzéki pártok jelöltjeit is helyi szinteken támogatni.
Clément Beaune volt miniszter hétfőn egyértelműen kijelentette, hogy a radikális baloldalt nem tekinti a kormánypárt a köztársasági mező részének.
A baloldalon nehéznek ígérkeznek az egyeztetések, miután a 2022-es nemzetgyűlési választásokat követően létrejött összefogást novemberben a Szocialista Párt felfüggesztette, amikor nézeteltérés támadt az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban közte és az összefogás vezető erejének számító, radikális baloldali Engedetlen Franciaország között, amely a Gázai övezetben indított izraeli hadműveletet tette az európai parlamenti választásokat megelőző kampányának középpontjába.
A radiális baloldali párt vezetői hétfő délután találkoznak a szocialisták, a kommunisták és a Zöldek vezetőivel, hogy „az egységen dolgozzanak”. A szocialisták vezetője, Olivier Faure is egy baloldali népfront létrehozására szólított fel. Mindeközben a nemzetgyűlésben felfüggesztették a törvényhozást, ahol a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezet vitája zajlott hetek óta.
Az 1958 óta érvényben lévő V. köztársaság történetében ötödik alkalommal oszlatta fel a köztársasági elnök a nemzetgyűlést és írt ki előrehozott választásokat.
Ebből négy alkalommal az elnöki tábor győzött, egyszer, 1997-ben pedig, a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején a baloldal nyerte el a mandátumok többségét, ami szokatlan helyzetet teremtett: az államfő a képviselői hellyel nem rendelkező szocialista Lionel Jospint nevezte ki kormányfőnek. A következő években az államfő és a miniszterelnök „politikai társbérlete”, azaz hatalommegosztása nem volt súrlódásmentes.
Amennyiben a Nemzeti Tömörülés nyeri meg három hét múlva a választásokat, ismét politikai társbérlet jöhet létre, s Jordan Bardella lehet a következő miniszterelnök.
Húsz év óta legjobb eredményét érte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi romániai helyhatósági és EP-választásokon, és az erdélyi magyar EP-képviselet is biztosított – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfőn Kolozsváron, sajtótájékoztatón.
A vasárnap esti visszafogott nyilatkozatok után az RMDSZ politikusai hétfőn konfettiesőben ünnepelték az idei első romániai választások sikerét. „Ez nagy siker, az elmúlt húsz év legnagyobb sikere és az erdélyi magyaroknak a sikere együtt az RMDSZ-szel, közös a sikerünk” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Elmondta, a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál a szövetség 566 ezer voksot kapott, és ez a magas szavazatszám két EP-képviselői mandátumot is biztosít számára. A helyhatósági választásokon 199 RMDSZ-es polgármesteri mandátum biztosított, és négy-öt független polgármester is mandátumhoz jutott, akit az RMDSZ támogatott.
A szövetség a négy erdélyi megye – Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár – vezetését is megőrizte.
Megtartotta továbbá a polgármesteri széket Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Szászrégenben, és visszaszerezte Székelyudvarhely és Margitta vezetését.
Arra is kitért, hogy az RMDSZ önállóan jutott vissza a szórványban is több megyei és helyi önkormányzatba, ahonnan 2020-ban kiesett. Ilyen Brassó megye, Beszterce-Naszód és Beszterce, Máramaros megye és Vajdahunyad, Medgyes, Aranyosgyéres önkormányzata. Hosszúmezőn, Koltón és Kisbácsban megőrizte polgármesterét, Nagybányán, Máramarosszigeten és Déván növelte önkormányzati képviselői számát.
Temesváron Dominic Fritz újrázó polgármestert támogatva került vissza a helyi önkormányzatba. Beszélt a moldvai csángók Bákó megyei sikeréről, akik Gyimesbükk mellett a legkeletibb magyarlakta községben, Gajcsánán is polgármestert állítanak, és a csángó falvaknak hat községi önkormányzatban lesz képviselőjük.
Az RMDSZ olyan térségekben is voksokat szerzett, ahol eddig soha nem voksoltak a listáira, és vannak önkormányzatok, ahol kétharmados vagy háromnegyedes többsége van, ami nagy felelősség – mondta. Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében növelte szavazatai számát a 2019-es EP-választáshoz képest, és a megyei önkormányzati jelöltlistákra is több voks érkezett, mint 2020-ban.
Aláhúzta: a számok mögött emberek állnak, 566 ezer magyar ember, egy erős közösség, mely a szülőföldön akar jövőt teremteni.
„A magyar emberek megértették az EP-választások tétjét, világos üzenetet küldtek Bukarestbe és Brüsszelbe is: önálló, erős hangunk és erős képviseletünk lesz” – fogalmazott.
Hozzátette: a magyar emberek az önkormányzatok munkáját is értékelték, megerősítették a bizalmat és a jó irányt. Az RMDSZ elnöke megköszönte a választópolgárok bizalmát, a kampánystáb kemény munkáját, és azt ígérte, a mandátumot szerzett jelöltek munkával fognak rászolgálni erre. Aláhúzta: az RMDSZ-nek a magyar érdek lesz az első az EP-ben, a helyi közösség érdeke az önkormányzatokban.
Kelemen Hunor rámutatott: a 2024-es romániai választási esztendő első évadja sikeresnek mondható, az RMDSZ jelenleg 6,5 százalékos eredménye azt mutatja, hogy az erdélyi magyar közösségnek van ereje, határozott elképzelése a jövőről a szülőföldjén.
[type] => post
[excerpt] => Húsz év óta legjobb eredményét érte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi romániai helyhatósági és EP-választásokon, és az erdélyi magyar EP-képviselet is biztosított – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfőn Kolozsváro...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1718110920
[modified] => 1718065254
)
[title] => Kelemen Hunor: húsz év óta legjobb választási eredményét érte el az RMDSZ
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115774&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 115774
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 115775
[image] => Array
(
[id] => 115775
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[original_lng] => 623028
[original_w] => 1053
[original_h] => 491
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-300x140.png
[width] => 300
[height] => 140
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-768x358.png
[width] => 768
[height] => 358
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-1024x477.png
[width] => 1024
[height] => 477
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[width] => 1053
[height] => 491
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[width] => 1053
[height] => 491
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[width] => 1053
[height] => 491
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1718054455:12
[_thumbnail_id] => 115775
[_edit_last] => 12
[views_count] => 679
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4457
[1] => 3422
[2] => 43986
[3] => 5665
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Erdély
[1] => Kelemen Hunor
[2] => Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
[3] => választások
)
)
[6] => Array
(
[id] => 115747
[content] =>
Alexander De Croo belga miniszterelnök hétfőn közösségi oldalán jelentette be, hogy Fülöp király elfogadta lemondását. A kormány az új kabinet eskütételéig hivatalban marad.
Belgiumban vasárnap az európai parlamenti voksolással együtt tartották a szövetségi és regionális választást. Ezen Alexander De Croo pártja, a flamand liberális párt (Open VLD) 12 képviselőházi mandátumából ötöt elveszített.
A kormány tovább viszi az aktuális ügyeket és előkészíti a hivatalok átadását az új szövetségi kabinetnek – közölte De Croo.
A belgiumi szövetségi és regionális választásokon az Új Flamand Szövetség érte el a legjobb eredményt, az alsóház 150 mandátumából – a jelenlegihez képest egy helyet veszítve – 24-et szerzett meg.
A 2019-es választásokat követően Belgiumban hosszú ideig nem alakult kormány.
Alexander De Croo 652 nappal a voksolás után esküdött fel a „Vivaldi-koalíció” néven ismert hétpárti kormány miniszterelnökeként.
Az országban a törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás szövetségi parlament. A felsőház, a szenátus 60 tagja közül ötvenet a regionális parlamentek, tízet pedig ezek a szenátorok választanak meg. Az alsóház 150 tagját közvetlenül, öt évre választják, északon csak flamand, délen csak vallon pártra lehet szavazni. A szövetségi kormányban azonos számú flamand és vallon miniszternek kell lennie.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Alexander De Croo belga miniszterelnök hétfőn közösségi oldalán jelentette be, hogy Fülöp király elfogadta lemondását. A kormány az új kabinet eskütételéig hivatalban marad.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1718095860
[modified] => 1718053025
)
[title] => Belgium: a király elfogadta a miniszterelnök lemondását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115747&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 115747
[uk] => 115812
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 102411
[image] => Array
(
[id] => 102411
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/alexander-de-croo.jpg
[original_lng] => 102731
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/alexander-de-croo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/alexander-de-croo-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/alexander-de-croo-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/alexander-de-croo-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/alexander-de-croo.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/alexander-de-croo.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/alexander-de-croo.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1718095198:2
[_thumbnail_id] => 102411
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 954
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4179dbde511f06a8cf4cf86b87d5d47f] =>
I would like to express my deepest gratitude to my colleagues in the College, Commission services, MEPs, Member States, and my team.
Together, we have worked tirelessly to advance an ambitious EU agenda.
Belgiumban a jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) nyerte meg a szövetségi parlamenti választásokat a vasárnap éjjel közzétett, közel végleges eredmények szerint. Alexander De Croo kormányfő hétfő hajnalban bejelentette, hogy liberális pártjának gyenge szereplése miatt benyújtja lemondását.
A szavazatok több mint 98 százalékos feldolgozottsága szerint az N-VA a voksok 17,1 százalékát kapta, ezzel 24 helyet szerezve a kétkamarás törvényhozás 150 fős alsóházában. Az N-VA a flamand régióban is győzelmet aratott a voksok 23,4 százalékával. Második helyre a radikális jobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) futott be 14,1 százalékkal, ami 20 mandátumra jogosítja fel szövetségi parlamentben.
A vallon liberális Reformer Mozgalomra (MR) a választók 9,9 százaléka voksolt, ez 19 helyet jelent az alsóházban. Az MR ugyancsak megnyerte a vallóniai regionális választásokat, több mint 6 százalékkal megelőzve a régióban hagyományosan kormányzó Szocialista Pártot. A brüsszeli régióban is az MR nyert, a szavazatok 21, 7 százalékával.
Alexander de Croo szövetségi miniszterelnök flamand liberális pártja, az Open VLD 12 képviselőházi mandátumából 5 mandátumot elveszít. A kormányfő bejelentette lemondását, mivel pártja gyenge eredményeket ért el a választásokon.
A parlamenti választásokkal egy időben vasárnap Belgiumban is uniós parlamenti választásokat is tartottak, amelyen a Flamand Érdek érte el a legjobb eredményt, 14, 6 százalékot, őket szorosan követi az N-VA 14 százalékkal.
Ez a két párt 3-3 helyet foglalhat el a 22-ből az Európai Parlamentben. Az MR a 12,6 százalékát kapta a voksoknak, és ugyancsak 3 hely illeti meg az uniós törvényhozásban. Legutóbb Belgium megdöntötte a leghosszabb választott kormány nélküli időszak rekordját. Alexander De Croo 652 nappal a választások után esküdött fel a „Vivaldi-koalíció” néven ismert hétpárti kormány miniszterelnökeként.
Az országban a törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás szövetségi parlament. A felsőház, a szenátus 60 tagja közül 50-et a regionális parlamentek választanak meg, 10-et pedig ezek a szenátorok választanak maguk mellé.
Az alsóház, a képviselőház 150 tagját közvetlenül, öt évre választják, északon csak flamand, délen csak vallon pártra lehet szavazni. A szövetségi kormányban azonos számú flamand és vallon miniszternek kell lennie.
A Bosznia-Hercegovinában állandó lakhellyel rendelkező szlovén állampolgárok mégis leadhatják szavazataikat a vasárnapi európai parlamenti választásokon a szarajevói szlovén nagykövetségen, annak ellenére, hogy a boszniai kormány nem adott zöld utat Szlovéniának, Lengyelországnak és Romániának, hogy saját nagykövetségeiken szavazóhelyiségeket rendezhessenek be – közölte pénteken a szlovén külügyminisztérium.
A boszniai kormány azért döntött így, mert az említett országok támogatták a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjára vonatkozó ENSZ-határozatot. Mivel a szövetségi kormánynak egyhangúlag kell döntéseket hoznia, és a boszniai szerb miniszterek ellene szavaztak, a kéréseket elutasították.
A szlovén külügyminisztérium azt követően jelentette be a döntését, hogy Lengyelország és Románia szarajevói nagykövetsége úgy határozott, engedély nélkül is lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy a diplomáciai képviseletükön leadhassák voksaikat – jelentette a szlovén STA hírügynökség.
Tanja Fajon külügyminiszter és Natasa Pirc Musar elnök korábban elfogadhatatlannak nevezte a boszniai kormány lépését, és megjegyezte, hogy Boszniának, mint EU tagjelölt országnak, tiszteletben kell tartania a jogállamiságot.
A belügyminisztérium adatai szerint a választói névjegyzékben közel 2000 olyan Bosznia-Hercegovinában élő szlovén szerepel, aki szavazati joggal rendelkezik az EP-választáson.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
[type] => post
[excerpt] => A Bosznia-Hercegovinában állandó lakhellyel rendelkező szlovén állampolgárok mégis leadhatják szavazataikat a vasárnapi európai parlamenti választásokon a szarajevói szlovén nagykövetségen, annak ellenére, hogy a boszniai kormány nem adott zöld ut...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717874040
[modified] => 1717805832
)
[title] => A tiltás ellenére is szavazhatnak diplomáciai képviseletükön Bosznia-Hercegovinában élő szlovének, lengyelek és románok állampolgárok
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115480&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 115480
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 115481
[image] => Array
(
[id] => 115481
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009.jpg
[original_lng] => 94772
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717795033:12
[_thumbnail_id] => 115481
[_edit_last] => 12
[views_count] => 702
[_oembed_d3b6b2bc11f7131bd4fb9b9ad9ed324c] =>
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Meg kell védeni a demokratikus választási folyamatot és tágabb értelemben az európai nyilvános vitát a külföldi beavatkozástól, az információmanipulációtól és a rosszindulatú külföldi szereplőktől, akik Európa bukását akarják – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn.
Josep Borrell közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború megindítása után „rosszindulatú külföldi szereplők, különösen Putyin Oroszországa”, tovább növelték az információ manipulálását célzó műveleteiket hibrid és kibertámadások formájában Európában és másutt a világban.
Az információmanipulációs műveletek nemcsak online, hanem a való életben is zajlanak, a rosszindulatú tevékenység pedig komoly biztonsági fenyegetést jelent – írta.
Szavai szerint az ellenőrizetlen közösségi médiaplatformok olcsó és gyors lehetőséget kínálnak az orosz és Kreml-barát szolgáltatóknak olyan közösségek eléréséhez, amelyek egyébként nem feltétlenül hangolódnának rá a Kreml-párti véleményekre. A Kreml-barát médiafelületek nemcsak az Európai Unión belüli információs környezetet próbálják szennyezni, hanem az EU hírnevét is „bemocskolják” a Közel-Keleten, a Nyugat-Balkánon, Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában, mindezt több mint 20 nyelven. „Minket hibáztatnak mindenféle gonoszságért” – fogalmazott.
Borrell kiemelte: az orosz állam által támogatott kampányok, amelyek célja, hogy megtévesztő tartalmakkal árasszák el az uniós információs teret, fenyegetést jelentenek a demokratikus vitára, különösen a választások idején. A tények közlése a legjobb eszköz a megtévesztés és összeesküvéselméletek elleni fellépésre – vélekedett. Az ellenfelek rosszindulatú taktikáinak, technikáinak és eljárásainak leleplezésével korlátozni lehet a támadásoknak a demokratikus döntéshozatalra gyakorolt hatását – hangsúlyozta.
A főképviselő kijelentette: az európai választások meghatározó pillanat lesz a közös európai jövő szempontjából. A hiteles választások a demokratikus társadalmak középpontjában állnak. Minden európai számára lehetővé kell tenni, hogy a választás jogát külföldi beavatkozástól és manipulációtól mentesen gyakorolhassa. Ezzel egy időben meg kell őrizni a szólásszabadság és a dezinformáció elleni küzdelem közötti kényes egyensúlyt, a „demokráciának különösen szüksége van a szabad és független sajtó figyelő szemére” – emelte ki.
Az európai parlamenti választás fontos lépés a demokrácia önkényuralmi és imperialista hatalmakkal szembeni védelmében – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
