Pénteken aláírta a brit kilépésről
szóló megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben.
Az aláírásra azután került sor, hogy az Európai Parlament
(EP) alkotmányügyi bizottsága (AFCO) csütörtökön – a témáról folytatott vitát
követő szavazáson – nagy többséggel elfogadta jelentését, amelyben azt ajánlja
az EP egészének, hogy jövő héten esedékes brüsszeli plenáris ülésén fogadja el
a kilépési megállapodást annak érdekében, hogy Nagy-Britannia uniós tagsága
rendezett módon szűnhessen meg.
A két uniós intézmény vezetőjének jóváhagyása nyomán a
szöveget az Európai Parlament is ratifikálhatja január 29-i plenáris ülésén, és
azt követően még az uniós tagországok kormányainak képviselőiből álló Tanácsnak
is végérvényesen el kell fogadnia.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Pénteken aláírta a brit kilépésről szóló megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1579862948
[modified] => 1579862949
)
[title] => Von der Leyen és Michel is aláírta a brexit-megállapodást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=1513&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 1513
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 1515
[image] => Array
(
[id] => 1515
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bexit2.jpg
[original_lng] => 227112
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bexit2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bexit2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bexit2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bexit2.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bexit2.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bexit2.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/bexit2.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1579855641:12
[_thumbnail_id] => 1515
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3519
[_oembed_4e55b2a35e58aa5b7276d1b009709230] =>
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Módosításokkal hagyta jóvá kedd éjjel a londoni parlament felső kamarája, a Lordok Háza a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás törvénytervezetét.
Az egyezmény végleges ratifikációját célzó tervezetet a
felsőház tagjai kétnapi vita után hagyták jóvá és küldték vissza az alsóháznak,
amely nem egészen két hete kényelmes többséggel, 330-231 arányban már elfogadta
az indítványt.
Mivel a Lordok
Háza több olyan módosítást csatolt a Brexit-törvénytervezethez, amely
ellenkezik a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti kormány
szándékaival, az alsóház a héten ismét napirendre veszi a tervezetet, és nagy
valószínűséggel kiszavazza belőle a felsőházi módosításokat.
Boris Johnson
sokszor hangoztatott célja, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg
érvényes határnapján, vagyis jövő pénteken kilépjen az Európai Unióból (EU),
így a ratifikációs folyamatot addig végig kell vinni.
Nem fér sok kétség
ahhoz, hogy ez a kilépésig megtörténik, tekintettel arra, hogy a december 12-én
tartott, előre hozott brit parlamenti választások óta a Konzervatív Pártnak –
amely addig kisebbségben kormányzott – immár kényelmes, 80 fős többsége van az
alsóházban.
A felsőház által a
Brexit-törvényjavaslathoz fűzött egyik legnagyobb horderejű módosítás azt
mondja ki, hogy az Egyesült Királyságban élő és a Brexit után is maradni kívánó
külföldi EU-állampolgároknak automatikusan biztosítani kell a további
tartózkodási jogot, és erről a brit kormánynak fizikai formában létező
dokumentumban kell tájékoztatnia őket.
A jelenleg
érvényes brit szabályozás alapján az Egyesült Királyságban törvényesen és
életvitelszerűen tartózkodó külföldi EU-állampolgárok a Brexit után is
maradhatnak az országban és megtarthatják összes megszerzett jogosultságukat,
de meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos
elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk a brit
belügyminisztériumhoz. Ennek határideje 2021. június 30.
A
belügyminisztérium legutóbbi adatai szerint a több mint 3 millió külföldi
EU-állampolgár közül eddig 2,7 millióan folyamodtak letelepedett státusért, és
közülük 2,5 milliónak a kérvényét a brit hatóságok már el is bíráltak,
gyakorlatilag mindegyiket kedvezően.
Mindössze hat
kérelmező folyamodványát utasították el, mindegyikükét súlyos, nem egyszer
visszaesőként elkövetett korábbi bűncselekményeik miatt.
Brandon Lewis, a
brit belügyminisztérium biztonsági és Brexit-ügyi államtitkára a Lordok Háza
által elfogadott módosítást azzal az érvvel utasította vissza, hogy a jelenlegi
szabályozási rendszerben a külföldi EU-állampolgárok biztonságos, digitális
formában juthatnak hozzá letelepedett státusukhoz, amelyet – miután az erről
szóló igazolás fizikai formájában nem létezik – nem lehet elveszteni, ellopni
vagy hamisítani.
A módosítások várható alsóházi leszavazása után a tervezet ismét visszakerül a Lordok Háza elé, és ezt az utat a következő napokban többször is végigjárhatja, mire kialakul a kölcsönösen elfogadott végleges indítvány.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Egyetlen magyar munkavállalónak vagy diáknak sem kell elhagynia az Egyesült Királyság területét január 31-én, amikor a britek – most már szinte biztosan – hivatalosan is kilépnek az Európai Unióból.
Nagy-Britannia budapesti nagykövete
elmondta, január 31-e, vagyis az ország Európai Unióból való kilépése után is
szabadon utazhatnak a magyarok az Egyesült Királyságban 2020 végéig, és továbbra
is dolgozhatnak vagy tanulhatnak ott.
Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor
az államok elveszítik szuverenitásuk egy részét, „most pedig mi visszaszerezzük
ezt a szuverenitást, és szeretnénk megragadni a lehetőséget, hogy megerősítsük
a kétoldalú kapcsolatainkat, többek között Magyarországgal is” – fogalmazott a
nagykövet.
Január 31-e után Nagy-Britannia
lesz Magyarország legnagyobb, az Európai Unión kívüli kereskedelmi partnere, ráadásul
– a Kárpát-medencén kívül – az Egyesült Királyságban él és dolgozik a legtöbb
magyar, s ez az ország a második vagy harmadik legvonzóbb célállomás a magyar
diákság számára – tette hozzá. Céljuk az, hogy erősítsék a két ország közötti
kapcsolatokat – hangsúlyozta.
Kitért arra is: a Brexit után
Nagy-Britannia – ausztrál mintára – pontrendszert kíván bevezetni a migráció szabályozására.
Ezeket a pontokat a bevándorlók a képességeik, illetve a tehetségük alapján
kaphatják meg.
Változás lesz az is, hogy a
szigetországnak nem kell többé az uniós bíróság, illetve az Európai Parlament döntéseihez
tartania magát. További következménye a kilépésnek a globális kereskedelmi megállapodások
önálló kialakítása – fűzte hozzá.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Egyetlen magyar munkavállalónak vagy diáknak sem kell elhagynia az Egyesült Királyság területét január 31-én, amikor a britek – most már szinte biztosan – hivatalosan is kilépnek az Európai Unióból.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1579177453
[modified] => 1579177454
)
[title] => A Brexit nem hoz változást az Angliában élő magyarok számára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=1078&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 1078
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 1082
[image] => Array
(
[id] => 1082
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/linsi.jpg
[original_lng] => 98040
[original_w] => 1280
[original_h] => 853
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/linsi-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/linsi-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/linsi-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/linsi-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/linsi.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/linsi.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/linsi.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1579170254:12
[_thumbnail_id] => 1082
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3826
[_oembed_5dd88540bcde6f152f84af2fa313d3e6] =>
[_oembed_time_5dd88540bcde6f152f84af2fa313d3e6] => 1591241577
[_algolia_sync] => 1202610766001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 660
[1] => 595
[2] => 97
[3] => 661
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Anglia
[1] => brexit
[2] => magyarok
[3] => munkavállalók
)
)
[3] => Array
(
[id] => 864
[content] =>
A várakozásoknak megfelelően kényelmes többséggel jóváhagyta csütörtök este a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást. Az egyezmény végleges ratifikációját célzó törvénytervezetet a képviselők háromnapi vita után, harmadik olvasatban 330-231 arányban szavazták meg.
A törvényjavaslat ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül. A Lordok Házának tagjai a jövő héten kezdik a tervezet tárgyalását, és ha módosításokat fűznek hozzá, az indítvány visszakerül további tárgyalásra és szavazásra az alsóházi képviselők elé.
A harmadik olvasatbeli vitában a képviselők a tervezetet teljes részletességében, gyakorlatilag sorról sorra megvizsgálták. A Brexit-megállapodás törvénybe iktatását célzó javaslatról azonban az alsóház már karácsony előtt megtartotta a második olvasatbeli általános vitát, és a tervezet alapelveit – akkor még a részletekről szóló vita nélkül – december 20-án szintén nagy többséggel, 358-234 arányban megszavazta.
A december 12-én tartott, előrehozott brit parlamenti választások óta a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Pártnak – amely addig kisebbségben kormányzott – immár kényelmes, 80 fős többsége van, de a Brexit-megállapodásról tartott eddigi szavazásokat a kormány rendre ennél is jóval nagyobb arányban megnyerte. Ez azt jelzi, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt több képviselője is megszavazta a megállapodás ratifikálását célzó tervezetet.
Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a 2018 novemberében elért eredeti Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet.
Az előző parlament alsóházának képviselői tavaly októberben – immár a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kezdeményezésére – szintén megszavazták a Brexit-megállapodás alapelveit. Rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet azzal az indokkal, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által akkor is három tárgyalási napban meghatározott idő alatt.
A kormány a decemberi előrehozott parlamenti választás előtt már nem terjesztette ismét az alsóház elé a Brexit-megállapodást, de Johnson a kampányban többször is kijelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, karácsony előtt újból benyújtja az egyezmény ratifikálásáról szóló törvénytervezetet, januárban pedig végigviszi a ratifikációs folyamatot.
Boris Johnson sokszor hangoztatott célja az, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján kilépjen az Európai Unióból.
A brit kormány jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek a Brexit után tervezett átmeneti időszak meghosszabbítását. Az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tartana, és időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyban.
Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy London és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták – legutóbb szerdai londoni látogatásán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke -, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.
A Brexit-megállapodásban szerepel is egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni. Boris Johnson azonban az Európai Bizottság vezetőjével tartott londoni megbeszélésén is leszögezte, hogy erről nem lehet szó.
Не пропонуйте нам припинення вогню — це неможливо без тотального виведення військ РФ. Українське суспільство не цікавить новий «Мінськ» і повернення війни через кілька років. Поки ?? не готова повністю звільнити наші землі, наша переговорна платформа — зброя, санкції та гроші.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
