A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyerte meg Ausztriában a vasárnapi parlamenti választást a szavazatok 29,2 százalékával a belügyminisztérium által hétfőn közzétett hivatalos részeredmények szerint.
Az eddigi koalíciós kormányban részt vevő konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) a második helyre szorult a voksok 26,5 százalékával. A párt teljesítménye 11 százalékponttal csúszott vissza a 2019-es eredményéhez képest.
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 21,1 százalékot szerzett, és ezzel a harmadik helyre került. A liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) a szavazatok 9 százalékát kapta, míg az eddig az ÖVP-vel kormányzó Zöldek 8 százalékot szereztek.
A belügyminisztérium által közölt részeredmények már tartalmazzák a postán leadott szavazatok nagy részét, a 100 százalékos feldolgozottságú hivatalos végeredmény várhatóan csütörtökig születik meg.
Herbert Kickl, az eddig ellenzékben politizáló FPÖ elnöke pártja választási győzelmével kapcsolatban azt mondta: a választók határozott véleményt mondtak, és a szavazás eredménye „világosan mutatja, hogy a dolgok nem mehetnek így tovább az országban”.
Ahhoz, hogy Herbert Kickl kancellár lehessen, pártjának koalíciós partnerre lesz szüksége, akivel együtt parlamenti többségre tehet szert. Korábban azonban minden osztrák politikai párt világossá tette: nem akar koalíciót kötni az általuk szélsőjobboldalinak tartott FPÖ-vel. Karl Nehammer osztrák kancellár a részeredmények ismeretében hamar ismét leszögezte, hogy nem fognak együttműködni az FPÖ-vel.
A vasárnapi választás eredménye történelmi fordulatnak tekinthető Ausztriában. Korábban soha nem fordult még elő, hogy az ÖVP és az SPÖ egyaránt ilyen gyengén szerepelt volna. Ez az első alkalom, hogy a szociáldemokraták a harmadik helyre csúsztak vissza, az ÖVP-nek pedig ez volt az eddigi egyik leggyengébb választási szereplése.
Elemzők szerint az FPÖ-nek kedvezett az osztrák népesség elégedetlensége a gazdasági válság, a fokozódó munkanélküliség és a magas infláció miatt.
Az Osztrák Szabadságpárt határozott bevándorlásellenes álláspontja szintén nagy népszerűségnek örvend. Választási programjában az FPÖ szigorúan korlátozott migrációs politikát ígért: szorgalmazzák a bevándorlók hazatoloncolását, és nagyobb „homogenitást” akarnak az osztrák társadalomban. Az FPÖ továbbá pártolja, hogy oldják fel az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, és bírálja az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatást.
Kickl az ORF-nek vasárnap éjjel adott nyilatkozatában azt mondta, úgy érzi, nem kell változtatniuk programjukon. Kickl azt javasolta az FPÖ-vel történő együttműködést eddig élesen elutasító pártoknak, hogy „tegyék fel maguknak a kérdést, hogy is állnak a demokráciával, és inkább aludjanak egyet az eredményre”, mielőtt nyilatkoznak.
Ellenzéki sikert hozott a szombaton délután befejeződött részleges szenátusi választás Csehországban, míg a kormánykoalíciós pártok gyengébb eredményt értek el.
A kétfordulós részleges szenátusi választáson a voksok több mint 90 százalékának összeszámlálása alapján az Andrej Babis volt kormányfő vezette Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) nyolc mandátumot szerzett. A kormánypártok közül a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) mozgalom két-két mandátumot mondhat magáénak. A további 15 mandátumból egyet-egyet a legkülönbözőbb összetételű regionális koalíciók jelöltjei szereztek meg.
Az ANO ugyan megerősítette helyzetét, de a jelenleg kormányzó jobbközép koalíció többsége a cseh szenátusban továbbra is megmarad.
A részleges szenátusi választásokon a 81 tagú felsőház 27 tagjáról döntöttek a választók. A hatályos szabályok szerint ugyanis kétévenként megújul a testület egyharmada. A szenátori mandátum hat évre szól.
Migráció, biztonság, orosz–ukrán háború – ezek a területek lesznek a hétvégi osztrák parlamenti választás fókuszában.
Új Nemzetgyűlést választanak az osztrákok vasárnap, amelynek eredményei estére várhatók. Az első részeredményeket azonban már nem sokkal 17 óra után nyilvánosságra hozzák majd, mivel 16 órakor zárnak a szavazókörök. A tét óriási, hiszen hosszú idő után a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezeti a közvélemény-kutatásokat. Az FPÖ a legtöbb olyan kérdésben a legnépszerűbb, amely meghatározza, hogy a szavazók hová teszik az X-et. Az egyik legfontosabb téma a migráció és az iszlamizmus.
„A Szabadságpárt népszerűsége azt is mutatja, hogy jelentős támogatottsága van az osztrákok körében a bevándorlás korlátozásának. Egyébként ebben a kérdésben az Osztrák Néppárt is a józanabb hangok közé tartozik, ne felejtsük, hogy a jelenlegi kancellár, Karl Nehammer támogatja a magyar–szerb együttműködést a migráció elleni fellépésben. Ugyanakkor mivel a Néppárt eddig a Zöldekkel kormányzott együtt, kénytelen volt olyan kompromisszumokat kötni, amelyek rontották a hitelességét ebben a kérdésben” – jelentette ki Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Hozzátette, hogy ezért is látjuk a Szabadságpárt támogatottságának növekedését, mely már a nyár eleji európai parlamenti választáson is megmutatkozott, és komoly esély van arra, hogy a mostani parlamenti választáson is így legyen.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy bár a közvélemény-kutatások szerint az FPÖ a legesélyesebb a győzelemre, az elmúlt hetekben javuló tendenciát mutat a Néppárt támogatottsága is, így végül e két erő között fog eldőlni az első hely sorsa. Szikra Levente szerint a másik fontos téma az orosz–ukrán háború.
„A háborúhoz való osztrák viszonyulás azért is érdekes, mert Ausztria nem tagja a NATO-nak, és semleges államként mindig is a kevésbé konfrontatívak közé tartozott. Ezzel együtt is a jelenlegi osztrák kormány támogatja a szankciós politikát – habár a háttérben van együttműködés az orosz és az osztrák gazdasági szereplők között. Ha az FPÖ kormányra kerül, akkor egyértelmű békepárti fordulatot vehet Ausztria, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a győzelem önmagában kevés, koalíciót is kell tudni kötni” – magyarázta a vezető elemző.
Emlékezetes, az FPÖ már többször volt kormányon, így nincs olyan elszigeteltségben, mint a szintén jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) Németországban, de az elmúlt években több konfliktus is kialakult közte és a Néppárt között. Szikra Levente szerint ez azért rossz hír, mert e két párt együttműködése kézenfekvő lenne. Volt is már erre több példa korábban, továbbá az osztrákok körében is komoly támogatottsága van ennek a felállásnak.
„Azt gondolom, hogy az FPÖ részéről van nyitottság a Néppárttal való koalícióra, ugyanakkor a Néppárt egyelőre nem mutatkozik nyitottnak. Persze ezt az is befolyásolhatja, hogy végül kinek hány képviselője lesz: ha például a Néppárt és a szocialisták nagykoalíciója többséggel rendelkezne a parlamentben, akkor előfordulhat, hogy ez valósul meg, hiszen az osztrák politikai hagyományoknak része ez a felállás is. Akárhogy is alakul, két megállapítást előre is tehetünk: a jelenlegi Néppárt-Zöldek koalíció el fogja veszíteni a többségét, és nehéz kormányalakítás várható” – jelentette ki az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Elsöprő többség az iszlamizmus ellen
Elegük van az embereknek az iszlamizmusból, amely egyre sűrűbben behálózza az osztrák közéletet. Egy friss felmérés most rávilágított arra, hogy egyre több osztrák követeli az államtól, hogy intenzívebben lépjen fel az iszlamizmus terjedése ellen. A Heute című osztrák napilap közvélemény-kutatása szerint összességében az emberek 67 százaléka támogatna ilyen törvényeket. Különösen érdekes az, hogy az egyes pártok szimpatizánsai hogyan válaszoltak ebben a kérdésben.
A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szavazóinak 83 százaléka voksolt az iszlamizmust betiltó törvények mellett, a liberális nézeteket valló Zöldek párt támogatóinak 74 százaléka örülne ilyen intézkedéseknek, amelyet a Sörpárt követ 73 százalékkal, majd a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt 70 százalékkal. Még az alapvetően bevándorláspárti Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szavazói közül is 56 százalékuk szeretné, ha megálljt parancsolnának az iszlamizmusnak.
Az Andrej Babis vezette, ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) győzött a hét végi regionális közgyűlési, illetve részleges szenátusi választásokon Csehországban – közölte a Cseh Statisztikai Hivatal vasárnap. A hivatalos statisztikai kimutatásból kiderült, hogy az ANO a 13 régióból 10-ben nyert. A 685 regionális önkormányzati mandátumból az ANO 292-t szerzett meg, a második helyen a kormánykoalíciós Polgári Demokratikus Párt (ODS) végzett 106 mandátummal, míg a harmadikon a szintén kormányzati pozícióban lévő Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 73 bejutó képviselővel.
A STAN-on belüli Polgármesterek és Függetlenek a Libereci régióért nevű mozgalom további 20 mandátumot mondhat magáénak, így a pártnak országos szinten összesen 93 regionális képviselője van.
A negyedik helyen a kormánykoalíciós, kereszténydemokrata KDU-CSL végzett 49 mandátummal, az ötödik az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) 32, majd a TOP 09 következik 16 mandátummal. A kormánykoalíció ötödik tagja, a Kalózpárt viszont csak három képviselőt juttathat regionális közgyűlésbe.
Az előző választáshoz képest legnagyobb mértékben az ANO erősödött, 114 mandátummal szereztek most többet, mint négy éve. Az ODS hét mandátummal erősödött. A Kalózpárt viszont 94 mandátumot veszített. A pártvezetés felajánlotta lemondását. Helyi megfigyelők nem zárják ki, hogy emiatt a Kalózpárt a kormánykoalícióból is kilép.
Andrej Babis ANO mozgalma a részleges szenátusi választás első fordulójában is győzött. A már biztosan mandátumot szerző öt jelölt közül ketten az ANO tagjai. Az összes párt közül a legtöbb, 19 jelöltjük jutott tovább a második fordulóba. Négy éve az ANO nyolc régióban nyert, de ebből csak háromban tudta megszerezni a regionális elöljárói tisztséget is.
A részleges szenátusi választáson a 81 tagú parlamenti felsőház egyharmada, tehát 27 mandátum sorsa dől el. A szenátori mandátumok megszerzéséhez a szavazatok több mint ötven százaléka szükséges, ami most rekordszámú, vagyis öt jelöltnek sikerült az első fordulóban. Huszonkét körzetben egy hét múlva második fordulóra kerül sor, amelyben az nyer, aki megszerzi a szavazatok egyszerű többségét.
Az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom sikerét hozták a hétvégi regionális önkormányzati, illetve részleges szenátusi választások Csehországban – derült ki a szombat este közzétett nem hivatalos eredményekből.
A részleges szenátusi választáson öt jelölt szerzett most mandátumot, így a további 22 szenátori szék sorsa az egy hét múlva megrendezendő második fordulóban dől el. Öt mandátum megszerzése már az első fordulóban rekordnak számít.
A regionális önkormányzati választáson az Andrej Babis volt kormányfő vezette tömörülés a 13 régióból tízben végzett az első helyen. A Dél-csehországi régióban a kormánykoalíciós Polgári Demokratikus Párt (ODS), a Libereci régióban a Polgármesterek és Függetlenek (STAN), a Dél-morvaországiban pedig a kormánykoalíciós pártokat tömörítő Spolu koalíció végzett az első helyen.
Országos szinten az ANO megszerezte a szavazatok mintegy 35 százalékát, a második a kormánykoalíciós polgári demokratikus párt 6 százalékkal.
A részleges szenátusi választáson a 81 tagú parlamenti felsőház egyharmada, tehát 27 mandátum sorsa dől el. A szenátori mandátumok megszerzéséhez a szavazatok több mint ötven százaléka szükséges, ami most rekordszámú öt jelöltnek sikerült az első fordulóban. Hárman megvédték szenátori tisztségüket: Pavel Fischer (TOP 09) Prágában, Jirí Cunek (KDU-CSL) Vsetínben, Petr Vícha (SZOCDEM) Karvinában védte meg mandátumát, míg Ostravában Martin Bednár (ANO), Karlovy Varyban pedig Jana Mracková Vildumetzová (ANO) szerzett új hatéves szenátori megbízatást.
Huszonkét körzetben egy hét múlva második fordulót rendeznek.
Andrej Babis, az ANO elnöke nagy sikernek nevezte mozgalma eredményét a regionális választásokon. „Bízom abban, hogy ezt az eredményt a jövő évi képviselőházi választáson megismételjük” – mondta újságíróknak a volt kormányfő.
A regionális és a szenátusi választásokon nagyot bukott a kormánykoalíciós Kalózpárt, amelynek elnöksége Ivan Bartos kormányfőhelyettessel az élén azonnal felajánlotta lemondását.
A választási részvétel 35 százalék körül alakult, alacsonyabban, mint a négy évvel ezelőtti voksoláson, amikor 38 százalékos volt.
Kedden jelentette be Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, hogy ő indul a konzervatívok (CDU/CSU szövetség) kancellárjelöltjeként a jövő évi németországi szövetségi választásokon.
Az aktuális közvélemény-kutatási eredmények szerint 32 százalékra mért konzervatívok a legnépszerűbbek a német politikai palettán.
Migrációs politika
Merz 2022-es pártelnöki kinevezése egy migrációval szemben kritikus álláspont felé mozdította a CDU-t, szemben Merkel éra liberálisabb attitűdjével. Ennek szellemében a Kereszténydemokrata Unió vezetője többször kritizált a jelenleg regnáló, Olaf Scholz vezette kabinetet a túlságosan enyhe bevándorlási politikáért – írja a Politico.
Merz kedden Markus Söder bajor miniszterelnökkel, a CDU testvérpártjának, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a vezetőjével együtt jelent meg. Söder korábban többször csalódottságának adott hangot a CDU Merkel vezetése alatt folytatott, megengedőbb migrációs politikájával kapcsolatban. A pártvezető aláhúzta:
A CDU alapvető átrendeződése a migráció kérdésében begyógyította a CDU és a CSU közötti sebet.
Félnek a szélsőségtől
A CDU-CSU kancellárjelöltje kiemelte: a szélsőségek visszaszorításra szempontjából is kiemelt fontossággal bír a centrista konzervatív politika sikere. Idén ősszel, a fennállása óta először nyert tartományi választást – az országos felmérések szerint 19 százalékkal a második helyen álló – szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AFD).
A jövő évi voksolásra egyelőre esélytelenül ráforduló – a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a fiskálisan konzervatív Szabad Demokrata Párt (FDP) alkotta – kormánykoalíciót már többen távozásra szólították fel a kudarcosan végződő türingiai és szászországi tartományi választásokat követően.
Minnesota kormányzója korábban egy republikánus körzetet képviselt a kongresszusban, amely előtte és utána is a republikánusok jelöltjét választotta meg. Tim Walz dobta be a közbeszédbe a republikánusokat furcsaságuk miatt elítélő kritikát, melyet azóta a teljes demokrata párt átvett.
A demokrata elnökjelölt Kamala Harris mellett Minnesota állam kormányzója, Tim Walz szerepel majd alelnökjelöltként a szavazólapon a novemberi amerikai elnökválasztáson négy forrás szerint is.
Korábbi sajtóhírek szerint hétfőre már csak ő és Pennsylvania állam kormányzója, Josh Shapiro maradt versenyben, akit azonban az Izrael Gázában vívott háborúja miatti álláspontja miatt a párt baloldala elutasított.
Konzervatív körzetben is tudott győzni Walz
Walz a második ciklusát tölti Minnesota kormányzójaként, míg előtte 12 évig kongresszusi képviselő volt – idézi fel a CNN, hozzátéve, hogy a politikus egy vidéki, inkább konzervatív körzetet képviselt, amely előtte és utána is republikánus jelöltet küldött Washingtonba. Politikai pályafutása előtt középiskolában tanított földrajzot, és az iskolai futballcsapat edzője is volt.
A kormányzó az elmúlt hetekben az alelnökjelölti cím egyik esélyeseként számos megszólalást tett Harris mellett és a republikánusok ellen, melyek közül a legemlékezetesebb az volt, amikor furának nevezte J. D. Vance-t, Donald Trump alelnökjelöltjét.
A jelzőt azóta számos demokrata politikus megismételte, és a Harris-kampány egyik fő támadási irányává vált.
A hatóságoknak ki kell dolgozniuk az eszközöket a választások lebonyolításához arra az esetre, ha Oroszország Ukrajna elleni háborúja elhúzódik – közölte véleményét Volodimir Zelenszkij a BBC-nek adott interjújában.
Az államfő újságírói kérdésre válaszolva, miszerint ő lesz-e az elnök, ha a háború még 10 évig folytatódna elmondta: „Ha lehetne, szívesen megtartanám a választásokat. És ha a háború elhúzódik, mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy ne húzódjon el. De ha mégis, akkor ilyen vagy olyan megoldást kell találni. Még nem tudom, milyet”.
Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy az Alkotmány értelmében nem lehet választást tartani az országban, amíg hadiállapot van érvényben.
„Hogy lehet demokratikus választásokat tartani a lövészárokban, megfigyelőkre van szükség. Ők nem jönnek ki a lövészárkokba. A megszállt területeken is vannak polgáraink. Ők nem fognak szavazni, vagy hogyan fognak szavazni? Ki fogja irányítani ezt a folyamatot? Több mint 7 millió ukrán van külföldön, számukra hogyan biztosíthatjuk szavazást?” – fogalmazott Zelenszkij.
Ezt követően újra kihangsúlyozta, hogy „ha elhúzódik a háború, mindenképpen eszközöket kell találnunk”.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
Politikai bizonytalanság következhet Franciaországban, miután az előre hozott parlamenti választás vasárnapi, második fordulójában egyik párt sem tudott abszolút többséget szerezni.
A választást a baloldali Új Népfront pártszövetség nyerte, második helyen végzett Emmanuel Macron pártkoalíciója, és a legnagyobb meglepetésre harmadik lett a jobboldali Nemzeti Tömörülés – hangzott el az M1 Híradójában. A legtöbb voksot Marine Le Penék kapták, de a francia választási rendszer torzulásai miatt mégsem ők kerültek ki győztesen.
A meghökkentek
Rengetegen gyűlek össze Párizsban a Köztársaság téren a választások előzetes eredményének közzététele előtt. A környéken megteltek a kávézók is, ahol képernyőket függesztettek fel, hogy a választási műsort onnan nézhessék a vendégek. A visszaszámlálás után a kivetítőkön megjelent a francia nemzetgyűlés patkója és az exit poll eredmények. Volt, aki örömében ünnepelni kezdett, volt, aki döbbenten vette tudomásul a második forduló előzetes eredményét.
A patkón vörössel jelölték a francia választás második fordulójának győztesét, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI), a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfrontot. (Mint arról a hirado.hu is beszámolt, a baloldal és a kormánypárt rendszerszerű, kölcsönös visszaléptetései járultak hozzá a győzelemhez.) A második helyen végzett Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége, amit narancssárgával jelöltek, és harmadik lett a jobboldali Nemzeti Tömörülés.
A nép akaratát tiszteletben kell tartani – mondta győzelmi beszédében a baloldali Új Népfront elnöke, aki bejelentette: készek a kormányzásra.
Valóra vált ingovány
A biztos befutónak hitt jobboldali Nemzeti Tömörülés a legnagyobb meglepetésre csak a harmadik helyen végzett.
„Az az ingovány, amire figyelmeztettem, valóra vált. Három, közel egyforma befolyással bíró politikai csoport fogja az elkövetkező egy évben blokkolni a nemzetgyűlés munkáját.
Még egy évet elvesztegetünk, még egy évig nem rendeződik a migráció kérdése,
még egy évig romlani fog az országban a biztonsági helyzet. De ezen túl kell lenni” – fogalmazott az eredmények ismeretében Marine Le Pen, akinek pártja megduplázta képviselőinek számát. Hozzátette: a Nemzeti Tömörülés (RN) lett a legerősebb politikai tényező.
A Mandiner megjegyzi: Marine Le Pen ellenfeleinek összefogása miatt úgy veszítették el a korábban akár abszolút többséggel is kecsegtető választást, hogy vasárnap az RN kapta messze a legtöbb szavazatot. Mégis, a két fordulóra és az egyéni választókörzetekre épülő francia rendszer torzításai miatt a szavazatszámokban való győzelem nem volt elég Le Penéknek a győzelemhez – írja Mandiner.
Precedens nélküli lenne
Elemzők szerint a vasárnap este kialakult háromosztatú parlamenti alsóház teljes bizonytalanságot teremtett a francia politikai életben.
A jelenlegi helyzet alapján a három blokk közül egyik sem tud kormányt alakítani, így a szakértői kormányzás is egy lehetséges forgatókönyv. Franciaországban ez precedens nélküli lenne Csepeli Réka, az NKE Eötvös József Kutatóközpont munkatársa szerint.
Valamilyen formában kormányt kell alakítani – jelzik szakértők –, ellenkező esetben egyévnyi patthelyzet következik, mert a francia alkotmány szerint egy parlamenti választás után csak egy év múlva lehet újabb választást kiírni.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett az élen vasárnap a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában. A második legtöbb voksot Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége gyűjtötte be, míg a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) a harmadik helyre szorult – derült ki az urnazáráskor ismertetett, becslésen alapuló exit poll eredményekből.
Az Új Népfront 172 és 215 közötti helyet ért el négy közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint. Az elnöki tábor – amely eddig 245 képviselővel a relatív többséget biztosította a parlament alsóházában – 150 és 180 közötti mandátummal fog rendelkezni, míg Marine Le Pen pártjának az eddigi 89 után 115 és 155 közötti képviselője lesz.
Az új francia nemzetgyűlés július 18-án ülhet össsze, de a helyzet bizonytalan, mivel nem egyértelmű, hogy ki az igazi győztes és vesztes.
„Elsőként a baloldali Engedetlen Franciaország vezetője, Jean-Luc Mélanchon szólalt meg, követelve a miniszterelnöki tisztséget” – számolt be Venczel Katalin, a közmédia párizsi tudósítója. „A szövetségben négy párt vesz részt, és változtak az erőviszonyok a szövetségen belül” – tette hozzá.
Emmanuel Macron vasaárnap nem szólal meg, hanem megvárja, hogyan strukturálódik az új nemzetgyűlés és utána fog dönteni arról, hogy melyik pártot kéri fel a vezetésre.
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (RN) miniszterelnök-jelöltje is megszólalt. Megköszönte a támogatást, valamint jelezte, hogy pártja növekedett. Ha megduplázni nem is tudták azt, így is 130-150 hellyel fog rendelkezni az új nemzetgyűlésben. Le Pen ezen kívül elítélte a Macron által szervezett szövetséget, amelyet a „becstelenség szövetségének” nevezett.
Más, a Nemzeti Tömörüléshez tartozó politikusok „természetellenes szövetségről” beszéltek.
Jordan Bardella, az RN elnöke beszédében egyértelműen a baloldalt támadta. Azt mondta: Jean-Luc Mélanchon a radikális baloldal karjaiba lökte Franciaországot. Megszólaltak a kormánypárt politikusai is, Gérald Darmanin belügyminiszter azt mondta, egyáltalán nem biztos, hogy baloldali kormányfő lesz.
A tudósító arról is beszélt, hogy július 18-án, a nemzetgyűlés megalakulásakor és egyben a törvényhozás elnökének kinevezésekor kiderülhet a miniszterelnök személye is. Kiemelte: nagyon bizonytalan a helyzet, mivel nem volt példa koalíciós kormányzásra Franciaországban 1958 óta.
