Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este tárgyalást folytatott Donald Trumppal, az Egyesült Államok korábbi elnökével – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A floridai Mar-a-Lagoban lezajlott megbeszélésen a béke lehetőségeiről volt szó – áll a közleményben.
További részletek egyelőre nem ismertek. Az viszont igen, hogy Donald Trump nemrég azt mondta, úgy véli, meg tudja győzni Putyint, hogy fejezze be az ukrajnai háborút. Orbán Viktor most friss benyomásokat is átadhatott akár, hiszen az elmúlt tíz napban az ukrajnai háború összes érintettjével, illetve az események alakulására döntő befolyással bíró szereplővel négyszemközt egyeztetett. Más vezető politikusnak ilyen tudása és tapasztalása jelenleg nincs.
Mint ismert Magyarország július 1-én vette át az EU soros elnökségét. Orbán Viktor miniszterelnök ezután békemisszióba kezdett. Ennek során Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, pár nappal később Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz államfővel tárgyalt. Ezután Pekingbe utazott, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott megbeszélést. Innen Washingtonba a NATO-csúcsra utazott, ahol Recep Tayyip Erdogan török államfővel és Joe Biden amerikai elnökkel találkozott.
Az amerikai fővárosból pedig Floridába utazott, ahol az idei elnökválasztás esélyesével, Donald Trumppal egyeztetett.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Az elmúlt évek tanulsága az, hogy ha csökkentjük a támogatásunkat, Oroszország győzni fog – jelentette ki Ruben Brekelmans, Hollandia védelmi minisztere a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott interjújában.
Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy elkerüljük a közvetlen konfrontációt Oroszország és a NATO között. (…) Tudom, hogy Macron azt javasolta, hogy legyen kiképzőmisszió Ukrajnában. Ezt megfontoljuk, és nem mondtuk, hogy elvben ellenezzük. De azt mondjuk, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk, mérlegelve az előnyöket és hátrányokat, a lehetséges kockázatokat. (…) Még csak most folytatjuk az első megbeszéléseket erről Franciaországgal és más országokkal – mondta Ruben Brekelmans. „Ukrajna az európai család része, ezért dolgozunk az EU-hoz való csatlakozásán. (…) Ami a NATO-t illeti, azt mondtuk, hogy a tagsághoz vezető út visszafordíthatatlan” – fogalmazott Hollandia védelmi minisztere.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Alar Karis észt elnök meg van győződve arról, hogy Ukrajna jövőbeni NATO-tagsága nem képezheti tárgyalások tárgyát, és óva intett az Oroszországgal kötött olyan megtévesztő fegyverszünettől, amely Ukrajna engedményeivel járna – közölte vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál az észt elnök litván kollégájával, Gitanas Nausedával közös sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint a két elnök tárgyalt a kétoldalú együttműködés kérdéseiről, valamint a július 9-én kezdődő washingtoni NATO-csúcs előkészületeiről. Karis megjegyezte, hogy a csúcstalálkozó legfontosabb témái Ukrajna hatékony és hosszú távú támogatása a háború jelenlegi forró szakaszában és azt követően, valamint a NATO védelmi képességeinek erősítése.
„A NATO-nak határozott jelzést kell küldenie, hogy mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Ukrajna NATO-tagsága nem lehet tárgyalások tárgya, a tagság felé irányuló mozgása visszafordíthatatlan” – mutatott rá az észt államfő. Mint hangsúlyozta, a történelemnek számos tanulsága van arra nézve, hogy az agresszorok megbékítése csak átmeneti békét biztosít.
„Ha nem tartja tiszteletben Ukrajna területi integritását és szuverenitását, az csak újabb és rosszabb háborúkhoz vezet a jövőben. Oroszország és más agresszorok magabiztosabbak lesznek ennek eredményeként. Az egyetlen stratégia, amely most működhet, az, hogy a lehető legtöbb támogatást nyújtsuk Ukrajnának” – húzta alá Alar Karis.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy friss interjúban kijelentette, hogy a következő globális béke-csúcstalálkozón Oroszországnak is részt kell vennie.
Az államfő erről a Bloomberg TV-nek adott interjúban beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál idézett csütörtökön.
Kijelentette azt is, hogy szerinte a következő csúcson nem Vlagyimir Putyin elnök fogja Moszkvát képviselni, mert ő „fél elhagyni hazáját”.
A június végén Svájcban tartott első békecsúcsra Oroszország nem kapott meghívást. Zelenszkij nemrég jelezte, hogy Kijev a második világtalálkozóra – amelyet reményei szerint még idén megrendeznek – egy új, „érthető és átfogó” tervet készít a háború lezárására, amelyet hamarosan nyilvánosságra hoznak.
Az államfő a tévéinterjúban úgy vélte, hogy az Egyesült Államok vagy Kína lehet a harmadik fél az Oroszország és Ukrajna közötti párbeszédben. Hozzátette: ezek az országok a köztük meglévő nézeteltérések ellenére „képesek nyomást gyakorolni Putyinra”.
Az elnök az interjúban beszélt arról is, miért utasította el a héten folytatott kijevi megbeszélésükön Orbán Viktor magyar miniszterelnök tűzszüneti javaslatát. „Nem bízhatunk meg Putyinban, mert számunkra ő gyilkos és agresszor” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Azt mondta, hogy Ukrajnának „több száz találkozója” volt az orosz féllel, amióta a minszki megállapodásokat megkötötték, de az ezeken megkötött tűzszüneti megállapodásokat Oroszország rendre megsértette.
Az elnök a fegyvernyugvást csakis akkor tartja elképzelhetőnek, ha erről a megállapodás egy nemzetközi platformon, egyértelműen olyan országok, vezetők jelenlétében jön létre, akikben megbíznak.
„Különböző vélemények vannak a háború befejezésének állomásairól, de mindannyiunknak egy oldalon kell állnunk, és bíznunk kell egymásban” – fűzte hozzá. Szerinte biztosíték kell arra, hogy Oroszország a tűzszünetet nem használja fel hadifelszerelések felhalmozására Ukrajna megszállt területein.
Kijelentette azt is, hogy nem lehet egyszerűen fegyverszünetről beszélni, szükség van egy hosszabb távú tervre.
Az európai uniós csatlakozási tárgyalások lezárulta után Ukrajna három lépésre lesz attól, hogy teljes jogú tagságot kapjon az Európai Unióban – jelentette be Dmitro Kuleba külügyminiszter, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium Telegram-csatornájára hivatkozva.
Az ukrán diplomácia vezetőjének elmondása szerint ez a három lépés a következő lesz:
az Európai Bizottság következtetése a tárgyalások sikeres lezárásáról és Ukrajna csatlakozási kritériumoknak való megfeleléséről;
az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló megállapodás aláírásáról szóló határozat;
a megállapodás ratifikálása az EU-tagállamok parlamentjei által és Ukrajna teljes jogú tagságának megszerzése az Európai Unióban.
A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna uniós csatlakozása globális jelentőségű esemény lesz Európa számára. „Kedden lesz a bevezető rész, majd hat tárgyalási klaszter lesz, melyeket megnyitnak és lezárnak, azonnal az érintett területek szakértői fognak dolgozni rajtuk, és összhangba hozzák Ukrajna jogszabályait az uniós normákkal” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
Az uniós tagállamok hivatalosan, miniszteri szinten is megerősítették, hogy elfogadták az úgynevezett tárgyalási keretet az ukrán és a moldáv csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Ez az a dokumentum, amely szabályozza a tagfelvételi eljárás folyamatát és részleteit.
A hírt a soros belga elnökség jelentette be az X-en. Ez a fejlemény nem volt váratlan, mivel korábban már a tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei elvi megállapodásra jutottak. Olyannyira előrehaladottak a folyamatok, hogy már a konkrét időpontokat is korábban kitűzték: jövő héten kedden először 15.30-kor Ukrajnával, majd 18 órakor Moldovával tartják az első úgynevezett kormányközi konferenciát Luxemburgban.
A belga elnökség az elmúlt hetekben igyekezett rendkívüli módon felgyorsítani a folyamatot annak érdekében, hogy az elnöki ciklusuk alatt meg lehessen rendezni az első tárgyalási eseményt. Nem is titkolták, hogy ezt azért tartották fontosnak, mert nem bíztak abban, hogy Ukrajna esetében az őket követő magyar elnökség is ilyen ambiciózus lesz.
Valószínűleg ők már korábban tudták azt, amit a nyilvánosság csak néhány napja: a magyar elnökség nem tervezi, hogy Ukrajnával csatlakozási tárgyalásokat folytat, ezt az elnökségi programot bemutató eseményen a magyar kormány képviselői Budapesten is megerősítették, illetve egy brüsszeli háttérbeszélgetésen az EU-hoz akkreditált magyar nagykövet is alátámasztotta. Mindez komoly nemzetközi bírálatot váltott ki már eddig is.
A magyar kormány hozzáállása az ukrán csatlakozási tárgyalásokhoz folyamatos aggodalmat okoz az európai uniós fővárosokban. Magyarország már évek óta lassítja, időnként blokkolta Ukrajna euroatlanti integrációját. Mindez akkor csúcsosodott ki, amikor tavaly decemberben a csatlakozási tárgyalások megindításáról döntő uniós csúcstalálkozón Orbán Viktort emlékezetes módon kiküldték kávézni, így a többiek meg tudták hozni a szükséges döntést.
Már akkor és azóta is azzal fenyegetőzik a magyar kormány, hogy a csatlakozási tárgyalási folyamat során több mint hetven alkalommal élhetnek a vétójogukkal, és bármikor megakaszthatják Ukrajna felvételét. A kormány egyébként visszatérően arra hivatkozik, hogy Ukrajnában a magyar kisebbség jogait nem tartják tiszteletben, ennek azonban ellentmond az, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint Ukrajna teljesítette a Velencei Bizottság idevonatkozó ajánlásait, amelyet Magyarország is elégséges minimumként fogadott el. Sőt, ezek a kisebbségvédelmi intézkedések a tárgyalási keretnek is a részét képezik, vagyis tulajdonképpen a felek nem vitatják ennek szükségességét.
Amennyiben a magyar kormány elnöksége alatt valóban nem hív össze újabb tárgyalási fordulót, akkor majd a januártól illetékes spanyol kormány folytathatja a félbeszakított folyamatot.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken üdvözölte, hogy az Európai Bizottság támogatja az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését, amelyek Kijev reményei szerint már júniusban megindulnak.
„Hálásak vagyunk európai integrációs előrehaladásunk kedvező értékeléséért. A bizottság következtetése kimondja, hogy Ukrajna továbbra is szisztematikus erőfeszítéseket tesz az EU-csatlakozás érdekében, és végrehajtotta mind a négy előírt reformlépést. Most azt várjuk európai partnereinktől, hogy megtegyék a következő lépést: az európai uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdését már ebben a hónapban. Az ukrán nép nap mint nap jelzi igényét arra a jogra, hogy az európai család része legyen, miközben hadat visel az orosz agresszorral szemben” – írta a kormányfő a Telegram közösségi oldalon.
Március 11-én Olha Sztefanyisina miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Ukrajna befejezte az Európai Bizottságtól kapott valamennyi ajánlás végrehajtását a csatlakozás tárgyalások megkezdése érdekében. Az Európai Bizottság március 12-én jelentette be, hogy előkészítette Ukrajna és Moldova uniós tagságának tárgyalási keretét, és ezután megkezdődik ennek megvitatása az Európai Unió tagállamai között. Június 6-án Ukrajnába érkezett az uniós átvilágításért felelős bizottsági küldöttség, hogy előkészítse a kétoldalú találkozók új szakaszát. A találkozó eredményeit ismertetve Sztefanyisina megismételte, hogy Ukrajna minden szükséges feladatot elvégzett az EU-val kötött tárgyalási keret jóváhagyásához. Hozzátette azonban, hogy nincs konszenzus mind a 27 tagország között a tárgyalások megkezdéséről, pontosabban „a konszenzus csak az egyik uniós ország javaslatait illetően hiányzik”, nem nevezte meg viszont ezt a tagországot.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke három témát nevezett meg Kijev szövetségeseinek (Csehország, Lengyelország, Lettország, Dánia és Hollandia vezetőinek, valamint az USA képviselőjének) májusi 28-i prágai informális találkozóján.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint a találkozó résztvevői megvitatták az Ukrajna tüzérségi lőszerrel való ellátására irányuló cseh kezdeményezést, amelyen belül már több mint 1,6 milliárd euró gyűlt össze, és megegyeztek a lövedékek minél korábbi szállításának szükségességében.
A második kérdés az Ukrajna légvédelmi rendszereinek, azon belül is a Patriot rendszerek biztosítása, valamint az F–16-os vadászrepülőgépek szállítása volt, amelyeket Kijev már a nyáron vár.
Ukrajna szövetségesei az ukrán védelmi ipari komplexumnak nyújtott segítségről is tárgyaltak, különös tekintettel a vegyes vállalatok létrehozására.
Ukrajna nincs elég erős helyzetben ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal a fegyveres konfliktus befejezéséről – jelentette ki Victoria Nuland, az Egyesült Államok egykori politikai ügyekért felelős külügyminiszter helyettese, közölte a Politico.
A kiadványnak adott interjújában az egykori amerikai tisztviselőt, aki sokáig az Egyesült Államok Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos külpolitikájával foglalkozott, megkérdezték, hogy hiba volt-e 2022-ben a Moszkvával való béketárgyalásra ösztönözni Kijevet azt válaszolta, hogy szerinte nem történt hiba.
„Akkor nem voltak elég erős helyzetben. És jelenleg sem elég erősek” – válaszolta Nuland.
David Cameron, Nagy-Britannia külügyminisztere erős külpolitikai beszédet kell mondjon a londoni Nemzeti Kiberbiztonsági Központban május 9-én. A média szerint arra kívánja felszólítani Európát, hogy keményebb és kitartóbb legyen az orosz és kínai agresszióval szemben.
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Nagy-Britannia és Ukrajna tárgyalásokat kezdett a 100 éves partnerségről – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a kijevi brit nagykövetség Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint David Cameron brit külügyminiszter tárgyalásokat kezdett Ukrajnával a 100 éves partnerségről. „Új megállapodás, amely erős kapcsolatokat épít ki az országaink között a kapcsolatok teljes spektrumában: a kereskedelemtől, a biztonságtól és a védelemtől a tudományig és a technológiáig, az oktatásig, a kultúráig és sok minden másig” – áll a közleményben.
Ezenkívül Cameron megerősítette, hogy 36 millió font segélyt nyújtanak Ukrajna energiainfrastruktúrájának fenntartására, beleértve 20 millió font sürgősségi finanszírozást az ukrajnai kritikus infrastruktúra elleni közelmúltbeli támadások utáni újjáépítéshez, valamint további 16 millió fontot Innovate Ukraine innovációs alapítvány pályázati nyerteseinek.
