Ukrajna részt vesz az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, annak ellenére, hogy Moszkva „alacsonyabb szintű” tisztviselőket küld, az ukrán küldöttségnek két feladata van – jelentette ki vasárnap Heorhij Tihij külügyi szóvivőre a Grunt Notevszkivel podcastban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tihij megjegyezte, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat Oroszországgal a humanitárius problémák megoldása és a fogságból visszahozott emberek érdekében. „A második, ugyanilyen fontos politikai és kommunikációs feladat annak megakadályozása, hogy bárki is azzal vádolja Ukrajnát, hogy olyan fél, amely nem akar békét. Elég sok ilyen kísérlet van különböző körökben, különböző országokban, sőt szövetséges országokban is” – magyarázta.
A szóvivő szerint annak bizonyítására, hogy Ukrajna békére törekszik, az ukrán küldöttség tárgyalásokra utazik Oroszországgal, bár a Kreml küldöttségének szintje alacsony. „Az ukrán küldöttség összetétele azt mutatja, hogy számunkra a biztonsági és humanitárius kérdések prioritást élveznek, de minden más másodlagos” – mondta el Heorhij Tihij.
Németország „intenzív tárgyalásokat” folytat az Amerikai Egyesült Államokkal Patriot rendszerek és a hozzá szükséges rakéták Ukrajnának való szállításáról, jelentette be Stefan Cornelius német kormányszóvivő, közölte a Bloomberg és a The Guardian.
Megjegyezték, ezek a tárgyalások akkor kezdődtek el, amikor Oroszország egyre gyakrabban kezdte el támadni Ukrajnát rakétákkal és drónokkal, az Egyesült Államok pedig felfüggesztette a fegyverszállításokat.
Július 4-én, pénteken az újságírók megkérdezték Corneliust, hogy Friedrich Merz kancellár kormánya tárgyalásokat folytat-e az Egyesült Államokkal Patriot rakéták Kijev számára való beszerzéséről, mire a szóvivő azt mondta, hogy „különböző módokon” lehet kielégíteni Ukrajna légvédelmi igényeit.
„Megerősíthetem, hogy valóban intenzív megbeszélések folynak ezen kérdés kapcsán” – idézi a kiadvány Corneliust.
Hozzátette, hogy az egyik lehetséges opció az Egyesült Államoktól vásárolt rakéták Ukrajnának való átadása.
Az amerikai–iráni nukleáris tárgyalások a terv szerint jövő héten folytatódnak Oslóban – írta meg az amerikai sajtó. Az Irán elleni amerikai légicsapások óta ez lehet az első alkalom, hogy ismét összeülnek a felek.
Irán külügyminiszter-helyettese szerint országának „minden joga megvan ahhoz, hogy saját területén dúsítást végezzen”, és nyitott a diplomáciára, amennyiben az USA garanciát vállal arra, hogy nem folyamodik ismét az erőszakhoz – ismertette a külügyi tárca vezetőjének helyettese által nemrég elmondottakat a The Times of Israel, amely azt is közölte: az Axios amerikai híroldal úgy értesült névtelenséget kérő bennfentesektől, hogy a következő héten kétoldalú tárgyalást tartanak az Egyesült Államok és Irán képviselői.
A jövő heti tárgyaláson Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különleges megbízottja, Steve Witkoff és Abbász Arakcsi iráni külügyminiszter vezetik majd a delegációkat.
A norvég fővárosban folytatandó megbeszéléseknek még nincs végleges időpontja az Axios szerint, és nyilvánosan egyelőre sem Washington, sem Teherán nem erősítette meg a találkozót.
Az amerikaiak és az irániak április 12. óta öt alkalommal folytattak nukleáris tárgyalásokat, és eredetileg úgy tervezték, hogy két nappal az Irán elleni izraeli támadások előtt is összeülnek. A harcokba később az Egyesült Államok is bekapcsolódott az iráni létesítmények elleni csapásokkal.
Emmanuel Macron francia elnök szerint az EU-nak el kellene gondolkodnia azon, hogy újra felvegye a kapcsolatot Oroszországgal. A francia államfő szerint az európai országok nem akarnak „végtelen fegyverkezési versenybe” torkolló háborút. Macron szerint eljött az idő, hogy új biztonsági megállapodást alkudjanak ki Moszkvával.
Az Európai Unió tagállamainak meg kell fontolniuk a Moszkvával való kapcsolatok helyreállítását, miután ezek 2022-ben, az ukrajnai háború eszkalálódása miatt megszakadtak – mondta újságíróknak Emmanuel Macron francia elnök. Macron hangsúlyozta: bár a NATO keretében teljes mértékben elkötelezettek a katonai képességek fejlesztése mellett, az EU országai nem akarnak „végtelen fegyverkezési versenyt”, és a közeljövőben új biztonsági keretrendszert kell kialkudniuk Moszkvával – írta a Tasnim News Agency.
Nem fogunk a végtelen eszkaláció és további fegyverkezés útjára lépni. Fegyverkezünk, mert jelenleg hátrányban vagyunk Oroszországgal szemben, és ez fenyegetést jelent – fogalmazott Macron szerdán.
Hozzátette:
„Ugyanakkor el kell gondolkodnunk azon a biztonsági keretrendszeren, amelyben holnap élni szeretnénk. Újra kell gondolnunk a biztonsági architektúrát a Fekete-tengertől az Északi-sarkig terjedő térségben, hogy tisztázzuk, meddig vagyunk hajlandók elmenni önmagunk védelmében, és milyen feltételekkel tárgyalhatunk Oroszországgal a katonai képességek korlátozásáról és a bizalom helyreállításáról.”
Macron arra biztatta a tagállamokat, hogy „fontolják meg” az Oroszországgal folytatott párbeszéd „azonnali” újraindítását, hogy egy esetleges ukrajnai békemegállapodás részeként szélesebb európai biztonsági megállapodást is lehessen kötni.
A francia elnök a hágai NATO-csúcson beszélt erről, ahol a tagállamok vállalták, hogy 2035-ig GDP-jük 5%-ára emelik védelmi kiadásaikat az Oroszország által jelentett állítólagos „hosszú távú euroatlanti biztonsági fenyegetés” miatt.
Macron called for dialogue with Putin again
This means that Western Europe does not want to protect Eastern Europe and wants to have buffer zones?
The buffer zones like Ukraine are meant to take death blows for Western Europe when Russia goes mad again pic.twitter.com/QuDKBAPOGv
Donald Trump korábbi amerikai elnök többször is felszólította az európai NATO-tagokat, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget saját biztonságukért, és növeljék védelmi költségvetésüket. Bár egy újságíró „egy ember szeszélyének” nevezte a kiadások emelését, Macron azt mondta: a katonai függetlenség erősítése egyszerre amerikai elvárás és „európai szükségszerűség”.
Moszkva többször hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában megtámadni egyetlen NATO-tagállamot sem, és „nonszensznek”, illetve nyugati megfélemlítő taktikának nevezte azokat a kijelentéseket, amelyekkel a védelmi kiadások növelését igyekeznek indokolni.
Amikor a NATO-csúcson megkérdezték, mire alapozza a szövetség az orosz fenyegetéssel kapcsolatos figyelmeztetéseit, Mark Rutte főtitkár nem ismertetett konkrét hírszerzési információkat, csupán általános aggodalmakra hivatkozott.
Ukrajna készen áll a tárgyalások megkezdésére az Európai Unióhoz való csatlakozásról, ugyanakkor a folyamat túl lassan halad, jelentette ki Jessica Rosenkrantz, Svédország európai ügyekért felelős minisztere, számolt be a la Reppubblica hírügynökség.
„Úgy vélem, hogy az EU-csatlakozási folyamat túl lassú. Gyorsan akarunk haladni Ukrajna csatlakozási folyamatában” – jegyezte meg.
A tisztviselő elmondása szerint az Európai Bizottság értékelése megerősíti, hogy Ukrajna óriási előrelépést tesz a reformok terén annak ellenére, hogy háborús állapotban van. Az Európai Bizottság is úgy véli, hogy Ukrajna készen áll a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
„Határozottan követeljük, és reméljük, hogy a közeljövőben előrelépést látunk. Ez egy olyan cél, amiért dolgozni fogunk” – tette hozzá Rosenkrantz.
Miután befejeztük a humanitárius kérdésekről szóló tárgyalásokat Oroszországgal, Ukrajna tervei szerint továbblépünk egy Volodimir Zelenszkij elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor közötti találkozó megvitatása felé – jelentette ki pénteken Rusztem Umjerov védelmi miniszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Umjerov elmondta: „Miután befejeztük a humanitárius kérdésekről szóló megbeszéléseket, Ukrajna azt tervezi, hogy áttér a vezetők érdemi párbeszédet célzó találkozójának témájára.”
Ukrajna és Oroszország 2025-ben újraindította a közvetlen tárgyalásokat. A két ország eddig két tárgyalási fordulót tartott.
Az utolsó tárgyalási fordulóra június 2-án került sor. Akkoriban a küldöttségek Isztambulban találkoztak a török hatóságok közvetítésével. Ennek eredményeként a felek megállapodtak fogolycserékben és 6000 halott katona holttestének hazaszállításában.
Az Európai Unió Ukrajna számára nyújtott támogatásának továbbra is erősnek és megingathatatlannak kell maradnia, beleértve az ország jövőbeli uniós tagságának elősegítését is – jelentette ki az Európai Parlament elnöke az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli találkozóján elmondott beszédében csütörtökön.
Az uniós parlament tájékoztatása szerint a csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón Roberta Metsola azt mondta, Ukrajna már teljesítette az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket.
A labda most az Európai Unió térfelén pattog, fenn kell tartania a bővítés lendületét – húzta alá.
Az európai védelem megerősítésével kapcsolatban az EP-elnök utalt a NATO szerdán befejeződött csúcsértekezletén elért, a védelmi kiadások növelésére vonatkozó célkitűzésekről szóló megállapodására, és hangsúlyozta: az Európai Parlament a lehető leggyorsabban fogadta el a védelmi ipart érintő közös beszerzésről szóló, valamint a lőszergyártást támogató jogszabályokat.
„A jelenlegi ingatag világban Európának többet kell tennie saját biztonságáért” – fogalmazott.
A közel-keleti helyezettel kapcsolatban Metsola azt mondta: az Izrael és Irán közötti tűzszüneti megállapodás reményteljes előrelépést jelent a régió stabilitása szempontjából. Hangsúlyozta, Irán nem rendelkezhet atomfegyverrel.
Nukleáris fegyver Irán kezében nemcsak a régióra, hanem az egész világra nézve fenyegetést jelentene – húzta alá.
A gázai helyezettel kapcsolatban az EP-elnök kijelentette: a tűzszünet érdekében megkezdett munkának folytatódnia kell, majd megerősítette: minden túsz azonnali szabadon bocsátására, a terror megszüntetésére és arra van szükség, hogy a humanitárius segély eljusson a rászorulókhoz. A békét elérni talán nehéz, de nem lehetetlen – tette hozzá beszédében az Európai Parlament elnöke.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője az iráni nukleáris ellenőrzések újraindítására szólított fel az iszlám köztársaság és Izrael közötti tűzszünetet követően.
„A NAÜ-vel való együttműködés folytatása kulcsfontosságú egy sikeres diplomáciai megállapodáshoz, amely végre megoldást nyújthat az iráni nukleáris tevékenységgel kapcsolatos vitában” – fogalmazott Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a kedden kiadott nyilatkozatában.
„Levelet írtam (Abbász) Aragcsi külügyminiszternek, amelyben hangsúlyoztam az együttműködés jelentőségét, és javaslatot tettem egy mielőbbi találkozóra” – tette hozzá Grossi.
A NAÜ ellenőrei a konfliktus ideje alatt végig Iránban maradtak, és a közlemény szerint készen állnak arra, hogy ismét beléphessenek az ország nukleáris létesítményeibe az ott tárolt nukleáris anyagok ellenőrzése céljából. Ezek között több mint 400 kilogrammnyi, 60 százalékra dúsított urán is található, amely már közel van a fegyvergyártáshoz szükséges tisztasághoz. Az ellenőrök legutóbb néhány nappal az izraeli légicsapások június 13-i kezdete előtt jutottak be az iráni létesítményekbe.
Az elmúlt hetekben magas rangú teheráni tisztviselők kilátásba helyezték a bécsi székhelyű nemzetközi ellenőrző szervezettel való együttműködés esetleges felfüggesztését.
A közelmúltbeli izraeli és amerikai csapások által okozott károk mértéke az iráni nukleáris létesítményekben egyelőre nem ismert. A támadások ellenére Aragcsi külügyminiszter megerősítette, hogy Irán továbbra is folytatni kívánja nukleáris programját.
Olekszij Csernisov miniszterelnök-helyettes és nemzetiegység-miniszter sajtószolgálata azt állítja, hogy nem megszökött, hanem „tervezett üzleti úton van az Európai Unió országaiban – számol be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál Csernisov sajtószolgálatának reagálására hivatkozva.
Csernisov sajtószolgálata szerint „az üzleti út a szokásos módon zajlik. Felhívjuk a figyelmüket, hogy az ilyen munkalátogatások a miniszterelnök-helyettes munkájának normális részét képezik”. Szeretnénk emlékeztetni önöket, hogy a miniszterelnök-helyettes munkamegbeszéléseinek menete, különösen a külföldi utak során, Olekszij Csernisov hivatalos Facebook-oldalán és a Nemzeti Egység Minisztériumának hivatalos forrásaiban is nyomon követhető – áll a nyilatkozatban.
Amikor a sajtóosztályt arról kérdezték, hogy meddig tart a miniszter üzleti útja, és tervezi-e a visszatérést Ukrajnába, azt válaszolta, hogy magyarázatuk a fent idézett megjegyzésre korlátozódik. Június 17-én a Nemzeti Egység Minisztériuma által szervezett, az Emberi tőke dimenziója 2025-ben. Fókuszban a visszatérés és a felépülés elnevezésű ukrán nemzeti fórumon Csernisov külföldről videókapcsolat formájában jelentkezett be.
Június 19-én Csernisov a Facebookon arról számolt be, hogy uniós munkalátogatása részeként számos találkozót tartott az Európa Tanács képviselőivel, az üzenetet fényképekkel is alátámasztotta. Például Roberta Metzolával, az Európai Parlament elnökével, akivel – állítása szerint – Brüsszelben találkozott.
Regarding the European Union: this year, our Government must ensure readiness across all negotiation clusters. We understand that delays in Ukraine’s accession process are not caused by Ukraine. We will continue working with the EU to ensure promises made are fulfilled. This is a…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2025
Vlagyimir Putyin orosz diktátor készen áll arra, hogy a tárgyalások végső szakaszában találkozzon Volodimir Zelenszkij elnökkel, miközben ismét utalt az ukrán vezető illegitimitására – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a diktátornak a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Putyin kijelentette: „Készen állunk a találkozásra… Készen állok mindenkivel találkozni, beleértve Zelenszkijt is… Ha az ukrán állam megbíz valakit a tárgyalások folytatásával, az isten szerelmére is, lehet az akár Zelenszkij is.” Szerinte a kérdés az, hogy ki fogja aláírni a dokumentumokat. A témával kapcsolatban ismét azt kezdte állítani, hogy Zelenszkij illegitim.
A diktátor az állította, hogy nincs lehetőség az ukrán elnök hatásköreinek meghosszabbítására. A hatáskörök kizárólag a Legfelső Tanácsra vonatkoznak, ha hadiállapot van érvényben az országban. „Azt írják ott, hogy hadiállapot idején nem tartanak választásokat. Ez igaz. De sehol sem szerepel, hogy az elnök jogai folytatódnak – nem, ennyi az egész” – mondta.
Logikáját folytatva az orosz elnök kijelentette, hogy Ukrajna teljes kormányzati rendszere illegitim. Azt mondta, hogy ha az elnök illegitim, akkor mindenki más, akit kinevezett, szintén illegitim. „Miért mondom ezt? Nem érdekel minket, hogy ki tárgyal, még ha a rezsim jelenlegi fejéről van is szó, én akár a találkozásra is kész vagyok, de ha ez valamiféle utolsó szakasz, hogy ne üljünk és osztozkodjunk valamin a végtelenségig, hanem hogy véget vessünk ennek – az aláírásnak a legitim hatóságoktól kell származnia” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin, összefoglalva hozzátéve, hogy különben jön a következő kormány, „és mindent a kukába dob”.
