További 700 katonát küld Koszovóba a NATO – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Oslóban.
„Úgy döntöttünk, hogy további 700 katonát mozgósítunk a nyugat-balkáni műveleti tartalékos erőből, illetve készültségbe helyezzük a tartalékos erők egy újabb zaszlóalját, hogy szükség esetén telepíthessük őket” – jelentette ki Stoltenberg sajtótájékoztatóján, miután az előző napi albán–szerb összetűzések során a NATO-vezetésű koszovói békefenntartó erők (KFOR) 30 katonája és 52 tüntető megsérült.
Egy zászlóalj nagyjából 300–1000 fős katonai egységet jelent. Az olaszországi Nápoly városában működő illetékes parancsnokság a nap folyamán közölte, hogy több, készültségbe helyezett alakulatot küldenek át Koszovóba a KFOR számára erősítésnek.
Stoltenberg elítélte az erőszakot Koszovóban, mondván, hogy „az ilyen támadások elfogadhatatlanok és véget kell vetni azoknak”. Figyelmeztetett, hogy a NATO-csapatok „minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy szavatolják a biztonságot Koszovó minden lakója számára”.
Egyben sürgette a feleket, gondoskodjanak a feszültség csökkentéséről és tartózkodjanak „a további felelőtlen cselekedetektől”, illetve térjenek vissza az uniós közvetítéssel zajló, kapcsolatok javítását szolgáló tárgyalásokhoz.
#BREAKING Germany plans to permanently station an additional 4,000 soldiers in NATO ally Lithuania to help secure the alliance's eastern flank, German Defence Minister Boris Pistorius says pic.twitter.com/KEuAn9DeYw
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Szombaton 9 órakor kezdődött a szerb Nemzetbiztonsági Tanács ülése, amelynek fő témája a Koszovóban kitört pénteki feszültség volt. A találkozón Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök is részt vett.
A nemzetbiztonsági tanács ülését követően közölték, hogy Szerbia fegyveres erői a továbbiakig a legmagasabb szintű harci készültségben maradnak, azt követően, hogy az Albin Kurti koszovói miniszterelnök irányítása alatt álló rendőrség brutális erővel lépett fel a koszovói szerb lakossággal szemben.
A közleményben hangsúlyozták, hogy a KFOR és a NATO nem végezte el az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata és a kumanovói egyezmény által előírt feladatát.
Milan Mojsilović vezérkari főnököt felhatalmazták, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsen a KFOR egység parancsnokával, hogy kísérletet tegyen arra, hogy a KFOR és a NATO Koszovóban állomásozó erői ellássák az ENSZ dokumentumokban előírt feladatokat és megvédjék a Koszovóban élő szerbeket.
A nemzetbiztonsági tanács ülésén Aleksandar Vučić államfő mellett jelent volt Ana Brnabić kormányfő, Miloš Vučević védelmi miniszter, Milan Mojsilović vezérkari főnök, Bratislav Gašić belügyminiszter, Aleksandar Vulin, a hírszerzés főnöke, valamint katonai hírszerzés és a katonai biztonsági szolgálatok illetékesei. Az összejövetelen továbbá részt vett Zagorka Dolovac főügyész, Vladimir Orlić házelnök, Ivica Dačić külügyminiszter, Maja Popović igazságügyi miniszter, Petar Petković, a kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója és Veselin Milić belgrádi rendőrparancsnok.
Amint arról hírt adtunk, Aleksandar Vučić pénteken elrendelte a hadsereg legmagasabb szintű harckészültségét, Miloš Vučević pedig közölte, hogy a katonaságot a koszovói határ közelébe vezénylik.
A híradások szerint koszovói rendőrség és a szerb civilek közötti összetűzésekben több tucat személy sérült meg. A rendőrség pedig blokád alá vette Zvečan, Zubin Potok és Leposavić településeken az önkormányzati épületeket, hogy azokat elfoglalják az újonnan megválasztott községi vezetők.
Csalódottságának adott hangot Aleksandar Vucic szerb elnök kedden azért, mert egy nappal korábban Ukrajna képviselője tartózkodott, amikor az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Koszovó felvételéről szavazott.
A szerb elnök belgrádi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy Szerbia mindig Ukrajna területi egységének megőrzése mellett állt ki, sosem tartózkodott a kérdést illetően, és amikor Szerbia területi integritásáról van szó, akkor az ukrán fél tartózkodik. „Ez a döntés nem volt véletlen, az ukrán képviselők ugyanis szünetet kértek, hogy egyeztessenek a szavazás előtt az amerikai és európai szövetségeseikkel, és csak ezt követően döntöttek úgy, hogy tartózkodnak Szerbia területi integritását illetően” – magyarázta a szerb elnök.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Az Európai Unió öt tagországa – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Ciprus és Görögország szerint sem önálló állam Koszovó. A hétfői szavazáson ennek ellenére Szlovákia és Görögország is tartózkodott. A szerb elnök a szomszédos országok közül Bosznia-Hercegovinát azért bírálta, mert tartózkodott, Montenegrót pedig azért, mert egyértelműen Koszovó felvételére szavazott.
Aleksandar Vucic egyben háláját fejezte ki Magyarországnak, amiért nemmel szavazott Koszovó felvételére. Mint mondta, Koszovó támogatói számítottak Budapest igen-szavazatára, így a magyarok lépése váratlanul érte őket. Kiemelte: a múlt szombaton, amikor Orbán Viktor Belgrádban járt, megkérte a magyar miniszterelnököt, hogy vegye figyelembe Szerbia álláspontját is, és Vucic azt várta, hogy Magyarország képviselője talán tartózkodik majd.
„Szerbia legnagyszerűbb barátainak bizonyultak, ellene szavaztak” – húzta alá Aleksandar Vucic, aki Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is köszönetet mondott azért, mert ilyen egyértelműen álltak ki Szerbia mellett.
A 46 tagú Európa Tanács Miniszteri Bizottsága végül 33 igen és hét nem szavazat mellett elfogadta Koszovó tagfelvételi kérelmét, és azt az Európa Tanács Közgyűlésének továbbította.
A szerb kormány keddi ülésén is Koszovó Európa Tanácsba való esetleges felvétele volt a téma, az ülésen részt vett az államfő is. Sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormánnyal arról egyeztetett, hogy a hétfői szavazás tükrében milyen változásokra lesz szükség Szerbia külpolitikájában. A baráti országokat jobban kell tisztelnünk – emelte ki a kormányülés eredményének egy fontos pontját az államfő. Hozzátette: a kölcsönösség elvére kell helyezni a hangsúlyt. „Ha valaki nem tiszteli a területi egységünket, mi miért tisztelnénk az övékét? Miért védenénk valaki területi egységét minden áron, ha ők a miénk ellen vannak? Ezek nem tektonikus, de mély és alapvető változások lesznek a politikánkban és az országunk iránti felelősségteljes viszonyulás terén” – húzta alá.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
A Nyugat nem értette meg a koszovói szerbeket, nem akarta meghallgatni őket, a koszovói szerbek pedig a vasárnapi észak-koszovói polgármester-választástól történő távolmaradással üzentek a nemzetközi közösségnek és a pristinai vezetésnek is – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök hétfőn Belgrádban, amikor a vasárnapi koszovói választások eredményét értékelte.
Miután a szerb kisebbség bojkottálta a vasárnapi voksolást, a részvételi arány csupán 3,47 százalékos volt a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban. Helyi jelentések szerint a 45 095 szavazásra jogosult közül 1567 járult az urnák elé, és közülük mindössze 13 volt szerb nemzetiségű.
Aleksandar Vucic szerint a szavazás bojkottja „békés politikai felkelés” volt, a helyi szerbek így mutatták ki elégedetlenségüket a „megszállókkal” szemben. A szerb elnök szerint a koszovói szerbek megmutatták, hogy melyik országban szeretnének élni, és kit tartanak vezetőiknek.
Mint mondta, a szerbek megmutatták, hogy más bánásmódot szeretnének, több tiszteletet, valódi párbeszédet, és nem rájuk erőltetett megoldásokat.
A szerb köztársasági elnök felháborodásának adott hangot azért is, mert az Európai Unió szerint a választások rendben zajlottak le, ugyanakkor Brüsszel sajnálatát fejezte ki, hogy nem minden párt és nem minden közösség élt demokratikus jogával. Aleksandar Vucic szerint viszont az alacsony részvételi arány és a szerbek távolmaradása éppen arra mutatott rá, hogy egyáltalán nem rendben zajlott a választási folyamat.
Koszovó északi részén azért kell előrehozott önkormányzati választást tartani, mert az ott élő szerb kisebbség tagjai tavaly novemberben úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből. Amiatt tiltakoztak, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni.
A szerbek közölték, hogy mindaddig nem térnek vissza az intézményekbe, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, s amíg nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Ennek megalakításáról már az idén is egyeztetett a szerb államfő és a koszovói kormányfő, Brüsszel pedig arra vár, hogy ez mihamarabb megtörténjen, egyelőre azonban nem történt előrelépés.
Aleksandar Vucic szerb elnök szerint azért nem halasztották el a voksolást, még ha nem is voltak meg a megfelelő körülmények, mert így május másodikán, amikor ismét tárgyalóasztalhoz ül Brüsszelben a szerb és a koszovói fél, Albin Kurti koszovói miniszterelnök azt mondhatja, nincsenek is szerb önkormányzatok Koszovóban, amelyek létre akarnák hozni a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét, hiszen minden településnek albán vezetése van. A szerb köztársasági elnök hétfőn közölte, május 2-án valószínűleg elutazik Brüsszelbe, és ismertetni fogja a szerb álláspontot a választásokkal és a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségével kapcsolatban is. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy szerinte nem lesz eredményes a találkozó, a mostani események pedig csak egy még mélyebb válság előszelének számítanak.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül további ötvenezren laknak az ország más részein, szórványban.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Az Európai Parlament (EP) jóváhagyta a Koszovó által kiállított útlevéllel rendelkezők vízummentes uniós beutazását lehetővé tevő, rövid távú tartózkodásra jogosító megállapodást – tájékoztatott az uniós parlament kedden.
A megállapodás szerinti új szabályok hivatalos elfogadásukat követőn lehetővé teszik a koszovói útlevéllel rendelkezők számára, hogy bármely 180 napos időszakban 90 napos tartózkodásra vízum nélkül utazzanak az Európai Unióba. A tartózkodás célja üzleti út, turizmus, vagy családlátogatás lehet, munkavállalás nem.
A vízummentesség az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) rendeleteinek hatályos időpontjától, de legkésőbb 2024. január 1-jétől lesz alkalmazandó. A vízummentesség biztosítani fogja, hogy az egész nyugat-balkáni régió ugyanazon vízumrendszer hatálya alá tartozzon – közölték. Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia számára 2009-ben, Albánia és Bosznia-Hercegovina számára pedig az EU 2010-ben vezette be a vízummentességet.
A megállapodást megerősítő uniós rendelkezést szerdán, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és az Európai Unió Tanácsának svéd elnöksége írja alá Strasbourgban – közölték.
Emlékeztettek, az Európai Parlament a folyamat 2016-os kezdete óta támogatja a vízumliberalizációt Koszovóval, miután az Európai Bizottság a megállapította, hogy Koszovó teljesítette a vízumliberalizációs ütemterv valamennyi követelményét. Koszovó jelenleg a nyugat-balkáni régió egyetlen olyan országa, mely nem élvezheti a rövid távú uniós tartózkodást és a schengeni térségben való vízummentes utazást – tették hozzá.
A koszovói vízummenteség megadása nincs hatással az egyes uniós tagállamok Koszovó státuszával kapcsolatos álláspontjára. Öt tagállam ugyanis – Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia és Spanyolország – továbbra sem ismeri el Koszovót önálló államként.
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Megállapodás született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításának módjairól – közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombat késő este, miután az észak-macedóniai Ohridban találkozott Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, hogy a két ország közötti kapcsolat rendezéséről tárgyaljon.
Az uniós diplomata emlékeztetett: az ohridi találkozó célja nem az volt, hogy új megállapodást kössenek, hanem hogy a február végén Brüsszelben született megegyezés megvalósításáról egyeztessenek. „Ma az volt a kérdés, hogy megegyezzünk, hogyan alkalmazzuk a megállapodást. Ez gyakorlati lépéseket jelent: mit kell tenni, mikorra kell megtenni, kinek kell megtennie és hogyan” – magyarázta Josep Borrell késő este sajtótájékoztatón, amikor a javaslat kiegészítését ismertette.
A tárgyalások 12 órán át tartottak. Az uniós diplomaták előbb külön-külön ültek le a szerb államfővel, illetve a koszovói miniszterelnökkel, később pedig Josep Borrell és Miroslav Lajcak, az EU Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja, valamint Aleksandar Vucic és Albin Kurti háromoldalú tárgyalást folytatott. Ez tartott a leghosszabb ideig.
A felek a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslatról tárgyaltak, amelynek célja, hogy olyan megegyezés szülessen végre, amely Szerbiának, Koszovónak, az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak, és alapvetően a nemzetközi közösségnek is megfelel. A 11 pontból álló javaslat egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését teszi lehetővé. Ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget.
Josep Borrell magyarázata szerint a felek szombaton megegyeztek abban, hogy a jószándék jeleként végrehajtják a korábban megfogalmazott kötelezettségeiket. A felek abba is beleegyeztek, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják a javaslat mind a 11 pontját – folytatta az elhangzottak ismertetését az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Rámutatott: Pristina beleegyezett, hogy azonnal megalakítja a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. „Amikor azt mondom, azonnal, akkor úgy is gondolom, hogy azonnal” – szögezte le az uniós diplomata.
Josep Borrell közölte, hogy sokkal részletesebb és pontosabb javaslattal álltak elő, de egyrészt a koszovói miniszterelnök húzódozott bizonyos pontoktól, míg a szerb elnök előre bejelentette, hogy biztosan nem ír alá semmit szombaton. A javaslat, illetve a megállapodás viszont mindkét fél európai integrációs folyamatának a szerves részévé fog válni, így kénytelenek lesznek teljesíteni a vállaltakat, az EU pedig ellenőrizni fogja, hogy teljesítik-e a kötelezettségeket, és ha nem teljesítik, az következményekkel jár majd – tette hozzá.
Véleménye szerint mindkét fél számára előnyökkel jár a megállapodás, ugyanis a megállapodás nemcsak Szerbiáról és Koszovóról szól, hanem a teljes térség stabilitásáról, biztonságáról és fejlődéséről.
„Valamiféle megállapodás született, egyes pontokban megegyeztünk, de nem minden pontot fogadtunk el” – fogalmazott Aleksandar Vucic szerb elnök az ohridi találkozót követően. Mint mondta, végleges megállapodás nem született, de ez nem az a dokumentum, ahol lehet „mazsolázgatni”, és a felek eldönthetik, hogy az egyik pontot elfogadják, míg a másikat nem.
Aleksandar Vucic örömének adott hangot, hogy a javaslat egyik legfőbb pontjának nevezték az uniós diplomaták a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. „Semmit nem írtam alá, ez nem a D-nap volt” – húzta alá, majd úgy folytatta: „ennek itt nincs vége, mert Albin Kurti sem túl boldog, és én sem ugrálok örömömben”.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök kijelentette, alapvetően egyetértettek a felek, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, hogy ahogyan február 27-én Brüsszelben, a szerb elnök most sem állt készen arra, hogy aláírja a megállapodást. Most az EU-n van a sor, hogy kidolgozza azokat a mechanizmusokat, amelyek jogilag kötelező erejűvé teszik majd ezt a megállapodást.
Az alapmegállapodás a kölcsönös elismerésről szól, a mostani kiegészítés a megvalósítás menetét részletezi – magyarázta.
Elmondta, valóban van a megállapodásban egy olyan rész, amely a szerb kisebbség önkormányzatiságáról szól, de a szerb kisebbségnek elég széleskörű jogaik vannak, a korábbi megállapodások már ezt garantálták.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel. Jelentős előrelépés azonban azóta sem történt, pedig a viszony normalizálása mindkét fél európai integrációjának a kulcsa lenne.
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Az Európai Unió Tanácsa március 9-én bejelentette, hogy elfogadta a vízummentességet a Koszovó által kiadott útlevéllel rendelkezők esetében.
„Az új szabályok lehetővé teszik a koszovói útlevéllel rendelkezők számára, hogy bármely 180 napos időszakon belül 90 napig vízum nélkül utazzanak be az EU-ba. Ez a vízumkötelezettség alóli mentesség attól a naptól kezdve érvényes, amikor az Európai Utazási Információs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) életbe lép, vagy pedig 2024. január 1-től, attól függően, hogy melyik következik be előbb”, áll a közleményben.
Mint közölték, Koszovó nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy javítson a biztonságon és migrációkezelésen, valamint hogy vízumpolitikáját összehangolja az unióssal, jelenti a Tanjug.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Elfogadhatónak tartja Albin Kurti koszovói miniszterelnök az Európai Unió javaslatát, amely a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat rendezésére vonatkozik, a politikus a közösségi médiában emellett a rendezési tervet a további tárgyalások megfelelő és szilárd alapjának nevezte.
Albin Kurti a Twitteren úgy fogalmazott: a nemzetközi garanciákra, a megvalósítási mechanizmusokra és az időkeretre vonatkozó bizonyos kérdéseket azonban még meg kell tárgyalni a közeljövőben tartandó brüsszeli megbeszélések során.
„Az európai irányultságra vonatkozó demokratikus elképzelések bizakodóvá tesznek bennünket” – fogalmazott a koszovói miniszterelnök azt követően, hogy tárgyalt Miroslav Lajcakkal, az Európai Unió Koszovó és Szerbia közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával.
Miroslav Lajcak a pristinai tárgyalással összefüggésben azt mondta, Albin Kurtival a párbeszéd folytatásáról beszélt, és a brüsszeli megállapodások mindegyikét át kell ültetni a gyakorlatba.
Az uniós megbízott Pristinából Belgrádba utazott, ahol az este folyamán találkozik Aleksandar Vucic köztársasági elnökkel.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a kapcsolatok rendezését célzó párbeszéd, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
Nem adott engedélyt a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erő (KFOR) arra, hogy Belgrád szerb rendfenntartó erőket vezényeljen Koszovóba az ottani, feszültséggel teli helyzet kézben tartására – jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök vasárnap.
A szerb kormány december közepén kérte a KFOR-tól, hogy a feszült helyzet kezelése érdekében engedélyezze néhány száz, de ezernél nem több szerb katona, illetve rendőr Észak-Koszovóba küldését. Erre Szerbiának lehetősége van annak a határozatnak köszönhetően, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott ki a szerb–koszovói háború lezárását követően, 1999-ben, noha Belgrád korábban sosem kérte ezt. Belgrád már a kérelem átadásakor is kétségének adott hangot a kérelem pozitív elbírálását illetően.
Vjosa Osmani koszovói elnök pedig leszögezte, hogy a szerb hadsereg 1999 óta nem léphet be Koszovó területére, és ez így is marad.
A KFOR az ortodox karácsony böjtjén válaszolt a szerb kérésre, de az ünnep miatt a szerb vezetés csak vasárnap reagált rá. Aleksandar Vucic közölte: a békefenntartók szerint nincs szükség a szerb rendfenntartó erők Koszovóba vezénylésére.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.
A német Weltnek adott interjút a koszovói miniszterelnök Albin Kurti, és még annál is több katonát és fegyvert kért a NATO-tól, amennyit a Szerbiával feszült viszonyban lévő balkáni állam már felhalmozott.
Ahogyan Ukrajnában úgy folytatódott 2023, amint 2022-ben kezdték – háborúval –, nem enyhül a helyzet a másik európai feszültséggócban, a Nyugat-Balkánon sem: Albin Kurti koszovói miniszterelnök még több külföldi katonai segítséget sürgetett a német Weltnek adott interjúban.
Az országunkban lévő NATO-csapatok és katonai felszerelés masszív növelése javítaná a biztonságot és a békét Koszovóban és az egész nyugat-balkáni régióban – idézte a kormányfő szavait a Bloomberg.
A jórészt albánok és részben szerbek lakta Koszovó feszült viszonyban van szomszédjával, Szerbiával, amelytől 2008-ban egyoldalú döntéssel elszakadt, a feszültség az elmúlt hónapokban fokozódott, és tovább tudott nőni még a múlt év utolsó napjaiban is. A a héten Szerbia fokozott készültségbe helyezte a koszovói határ közelében állomásozó csapatait, és egy időre a koszovói szerbek emelte torlaszok akadályozták a határátkelést is.
NATO-vezetésű békefenntartó csapatok – a Kosovo Force (KFOR) – 1999 óta jelen vannak, a jelenlegi létszám 3800.
Kurti szerint több kell belőlük, mivel a szerbek csapatokat és tüzérséget vontak össze a határnál, és élesedett Belgrád – és a mellette kiálló Moszkva – retorikája.
With @MFA_Ukraine@DmytroKuleba, we continue working together towards the urgent establishment of a nuclear safety & security protection zone around #ZaporizhzhyaNPP
I also confirmed that IAEA will strengthen its presence in all ??’s #NPPs to protect its energy infrastructure pic.twitter.com/NhDK10C2zC
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
