2023-ban Oroszország megkezdte a Harpia-A1 nevű új, nagy hatótávolságú támadó drón gyártását, amely kínai motorokkal és alkatrészekkel rendelkezik. A hírt a Reuters közölte.
Az újj, kínai technológiát alkalmazó orosz drón létezéséről korábban nem számoltak be. A Kupol és az Almaz-Antey fegyvergyártó cég nem válaszolt a megkeresésekre.
A hírszerzési források arról számoltak be, hogy a Hárpiát katonai és polgári célpontok ellen használják Ukrajnában, károsítva a kritikus infrastruktúrát, polgári és katonai áldozatokat is okozva.
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán annak fontosságát hangsúlyozta, hogy előmozdítsák az ország etnikai egységére irányuló törekvéseket, és szorgalmazta azok generációról generációra való folyamatos erősítését.
„A különböző etnikai csoportokhoz tartozó emberek már több mint 70 éve dolgoznak együtt, egységben a párttal, és ez idő alatt történelmi eredményeket értek el a határ menti területek gazdasági és társadalmi fejlődésében” – fogalmazott Hszi, akit a kínai állami média idézett.
„A kínai nemzet egy nagy család, ahol 56 etnikai csoport szereti egymást és gondoskodik egymásról” – mondta, hozzátéve, hogy minden etnikai csoport tagjának erősítenie kell a kínai nemzet iránti közösségi érzést. Hszi megjegyzései egy válaszlevélben olvashatók, melyet minden kínai etnikai csoport azon képviselőinek leszármazottaihoz intézett, akik nemrégiben levelet írtak neki, hogy beszámoljanak a helyi etnikai közösségek életéről a párt vezetése alatt.
A délnyugat-kínai Jünnan tartomány Pu’er városában élő csoportok első képviselői 1950-ben kaptak meghívást Pekingbe a Kínai Népköztársaság alapításának első évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. 1951. január 1-jén ugyanezen képviselők emlékművet állítottak Jünnan tartományban, és ott ünnepélyes fogadalmat tettek arra, hogy egységesek maradnak és követik a pártot. Negyvennyolc képviselő írta alá nevét az emlékművön.
A kínai kormányt az elmúlt években számos kritika érte és több ország is aggodalmát fejezte ki amiatt, ahogyan az országban élő etnikai és vallási kisebbségekkel bánnak. Egyebek mellett gyakran felmerülő téma a Hszincsiang-Ujgur tartományban élő ujgurok ellen elkövetett „népirtás” és az „átnevelő táborok”, mely vádakat Peking határozottan elutasítja, és azt hangoztatja, hogy folyamatos figyelmet szentel az etnikumok támogatásának, fejlődésének és a köztük lévő egység elősegítésének.
Az amerikai és kínai külügyminiszter egymást is bírálta a Biztonsági Tanács Ukrajnával foglalkozó ülésén kedden, míg az orosz ENSZ-nagykövet a nyugatiakat vádolta oroszellenes hangulat szításával.
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a rendkívüli ülés elején az ukrajnai béketörekvések intenzívebbé tétele mellett érvelt, és az ENSZ Alapokmányának megfelelő „igazságos, átfogó és tartós” békét sürgetett. A portugál diplomata rámutatott arra, hogy ha megvan a politikai akarat, akkor lehet előrelépés, amit bizonyít a fekete-tengeri gabonaszállításokról szóló korábbi megállapodás, valamint az orosz-ukrán hadifogolycseréről szóló több egyezség. A Biztonsági Tanács elnökségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke, Robert Golob úgy fogalmazott: „itt ülök a tanácsban, együtt a világ legerősebb nemzeteivel, amelyek egyedüli felelősséget viselnek a globális béke és biztonság fenntartásáért, és mégis képtelenek vagyunk bármit tenni az évtizedek óta legkiterjedtebb konvencionális háború ügyében”. Vaszilij Nebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete, az ülés elején szót kérve, azzal vádolta a 15 tagú testület nyugati tagjait, hogy ismét megmérgezik a hangulatot, és az ülés egyetlen céljának nevezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára színpadot adjanak a Biztonsági Tanácsban.
Az orosz diplomata a teremben hallgatta végig az ukrán államfő hozzászólását, aki azt fejtette ki, hogy az ukrajnai háborút nem lehet pusztán tárgyalásokkal lecsillapítani, Oroszországot békére kell kényszeríteni. Zelenszkij elnök vasárnap óta tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol részben az általa „ukrán győzelmi tervnek” nevezett elképzelését mutatja be az amerikai és nemzetközi politikai szereplőknek.
A Biztonsági Tanács ülésén az Egyesült Államokat képviselő Antony Blinken külügyminiszter azt hangoztatta, hogy nemcsak Irán és Észak-Korea áll Oroszország oldalán segítséget nyújtva, hanem Kína is, amely a BT másik állandó tagjaként gépgyártó és mikroelektronikai eszközöket, valamint egyéb árucikkeket szállít, amelyeket Oroszország „háborús gépezetének” életben tartására és háborújának támogatására használ fel. Az amerikai kormánytag egyben megismételte, hogy az Egyesült Államok igazságos és tartós békét szorgalmaz Ukrajnában, amely szem előtt tartja a szuverenitás, a területi integritás és a függetlenség alapelvét.
Vang Ji kínai külügyminiszter visszautasította az amerikai vádakat, felelőtlennek és céltalannak nevezett bármilyen lépést, amely bármilyen módon Kínára akarja hárítania a felelősséget, vagy támadja és rágalmazza Kínát. Hozzátette, hogy az ukrajnai helyzet fenntarthatatlan, és fordítani kell a dolgok menetén.
A tanácskozáson mint Ukrajnával szomszédos ország képviselője szólalt fel Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki azt hangoztatta, hogy a lehető leggyorsabban békére van szükség Ukrajnában.
Ahogy kifejtette, a magyarok nem akarják, hogy még több pusztítás legyen a szomszédjukban és még több ember meghaljon, valamint felhívta a figyelmet az Ukrajnában élő jelentős létszámú magyar nemzeti kisebbségre. Szijjártó Péter megállapította, hogy az eddigi lépések nem működtek, azaz a fegyverszállítások egyáltalán nem segítették elő azt, hogy a háború közelebb kerüljön a befejezéshez.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli, Ukrajnával foglalkozó nyílt ülését Franciaország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán és Málta kezdeményezésére hívták össze.
A Kínai Népköztársaság védelmi minisztériuma kijelentette, hogy az amerikai fegyverek Tajvannak történő eladása az „egy Kína” elvének megsértését jelenti.
Ezt Csang Hsziaogang, a kínai védelmi minisztérium szóvivője közölte – írja az Ukrinform.
„Az amerikai fegyverek Tajvan kínai régiójának történő eladása súlyosan sérti az egy Kína elvét. Ellenezzük ezt, és határozott tiltakozást fejeztünk ki az Egyesült Államok felé” – mondta.
A kínai védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor azzal vádolta a tajvani hatóságokat, hogy fokozzák a feszültséget, és „fenyegetik a tajvani honfitársak biztonságát és jólétét”.
Hsziaogang felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyja abba a sziget fegyverellátását.
Azt is hangsúlyozta: Peking megerősíti a katonai kiképzést, hogy megakadályozzon minden „Tajvan függetlenségével kapcsolatos szeparatista összeesküvést”.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
A kínai bankok azzal, hogy megtagadják a számlanyitást más tartományokból származó cégeknek, a másodlagos nyugati szankciók ellen védekeznek.
A kínai bankok korlátozásokat vezetnek be az Oroszországgal együttműködő helyi vállalatokra – tilos számlát nyitniuk tartományukon kívül – számolt be a Moscow Times szeptember 9-én.
Az egyik forrás elmondása szerint egy Szecsuán tartományból származó, Oroszországnak termékeket szállító cég megpróbált bankszámlát nyitni Shandong tartományban, de elutasították. Egy másik orosz importőr beszállítója is szembesült ezzel a problémával.
Egyre gyakoribbak a számlanyitás megtagadási esetei, azonban a jelenség mértékét egyelőre nehéz felmérni.
A Kínai Népköztársaság egyes bankjai április-május környékén kezdtek hasonló területi korlátozásokat bevezetni. A bankárok ugyanakkor hivatalosan nem utasíthatják vissza: felajánlják, hogy hat hónapot várjanak a számlanyitással, és utána ugyanannyit, ami a cégek számára elfogadhatatlan.
Szakértők véleménye szerint azzal, hogy megtagadják a számlanyitást más tartományokból származó cégek számára, a kínai bankok a nyugati másodlagos szankciókat próbálják elkerülni.
Ugyanakkor Hangsúlyozzák, hogy az újabb korlátozás komoly kihívást jelent az orosz-kínai kereskedelem számára. Az elutasítások hátterében a beszállítók kénytelenek új számlákat nyitni azokban a bankokban, amelyek továbbra is pénzt vesznek fel Oroszországból. Az új szervezetek felkutatása azonban növeli a tranzakciós költségeket és késlelteti a kifizetéseket.
Kína továbbra is ösztönöz és támogat minden olyan erőfeszítést, amely hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának békés megoldásához, nyilatkozta Hszi Csin-ping kínai vezető Jonas Stere norvég miniszterelnökkel folytatott pekingi találkozóján – számolt be a Xinhua.
A politikus elmondása szerint Peking „továbbra is kitartóan támogatja” a békét és a tárgyalásokat a harcoló felek között.
Emellett kijelentette, hogy Kína a háború politikai rendezésének előmozdítására kíván összpontosítani.
„Van remény arra, hogy minden fél együtt fog működni annak érdekében, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a válság párbeszéd útján történő politikai rendezéséhez” – mondta Hszi Csin-ping.
[type] => post
[excerpt] => Kína továbbra is ösztönöz és támogat minden olyan erőfeszítést, amely hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának békés megoldásához, nyilatkozta Hszi Csin-ping kínai vezető Jonas Stere norvég miniszterelnökkel folytatott pekingi találkozójá...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1725982080
[modified] => 1725963345
)
[title] => Kína felszólította Ukrajnát és az Orosz Föderációt, hogy teremtsék meg a feltételeket a háború politikai rendezéséhez
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126204&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 126204
[uk] => 126176
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 126177
[image] => Array
(
[id] => 126177
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206208-1-large.jpg
[original_lng] => 92215
[original_w] => 1140
[original_h] => 655
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206208-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206208-1-large-300x172.jpg
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206208-1-large-768x441.jpg
[width] => 768
[height] => 441
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206208-1-large-1024x588.jpg
[width] => 1024
[height] => 588
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206208-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 655
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206208-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 655
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206208-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 655
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725952545:5
[_thumbnail_id] => 126177
[_edit_last] => 5
[views_count] => 888
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_315aea52053606cea72a02c8c7041823] =>
[_oembed_time_315aea52053606cea72a02c8c7041823] => 1732213214
[_oembed_d2df4d3c0ae57b38b9a4f5bcee2655c2] =>
Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kína nem tudott megállapodni az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások konkrét tervében.
Ezt Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója jelentette be egy sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta, hogy az USA ragaszkodik ahhoz az egyszerű elvhez, hogy „semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül”. Kína ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a háborúnak diplomáciai úton kell véget érnie.
Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hozzátette: Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan kívánja folytatni a diplomáciai és tárgyalási folyamatokat.
Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön találkozott Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, és megbeszélésükön kijelentette, hogy Kínának és az Egyesült Államoknak a stabilitás forrásának és a közös fejlődés hajtóerejének kell lennie a világbéke elérése érdekében – közölte a kínai külügyminisztérium.
Hszi a Nép Nagy Csarnokában tartott tárgyaláson azt is elmondta, hogy Peking elkötelezett egy stabil, egészséges és fenntartható kínai-amerikai kapcsolat kialakítása mellett, és álláspontja változatlan: a békés egymás mellett élést, valamint a mindenki számára előnyös együttműködésre épülő kétoldalú kapcsolatokat továbbra is az ország szuverenitásának szilárd megőrzése mellett kell elérni.
A kínai vezető továbbá abbéli reményét fejezte ki, hogy Washington nem kihívásként, hanem lehetőségként tekint mindkét ország fejlődésére, és Pekinggel együttműködve „megtalálja a helyes utat”, hogy a két nagyhatalom „jól kijöjjön egymással” – idézte Hszit a kínai külügyminisztérium.
A közlemény szerint Sullivan arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy Joe „Biden amerikai elnök elkötelezett a kapcsolat konfliktusmentes kezelése mellett, és várakozással tekint az elkövetkező hetek során várható megbeszélések elé”.
Sullivan kínai útjának utolsó napján találkozott Csang Jo-hsziával, a központi katonai bizottság alelnökével is. A találkozón hangsúlyozta: mindkét országnak felelőssége, hogy a verseny ne fajuljon konfliktusba vagy konfrontációba – olvasható a Fehér Ház közleményében, amelyet a kínai sajtó idézett.
„A két fél megerősítette a rendszeres katonai kommunikáció fontosságát a magas szintű diplomácia és a nyílt kommunikációs vonalak fenntartására irányuló erőfeszítések részeként, ahogyan azt Biden elnök és Hszi elnök a 2023 novemberi csúcstalálkozón célul kitűzte” – tették hozzá.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt is hangsúlyozta, hogy Washington továbbra is elkötelezett a hajózás szabadságának fenntartása mellett a Dél-kínai-tengeren, és aggodalmát fejezte ki, hogy Kína támogatja Oroszország védelmi ipari bázisát.
A kínai állami média jelentése szerint Csang felszólította az amerikai felet, hogy állítsa le a Tajvanra irányuló fegyverszállításokat és Tajvan önálló, demokratikus szigetországról szóló ábrázolásainak terjesztését.
„A sziget függetlensége összeegyezhetetlen a Tajvani-szoroson túli békével és stabilitással, az újraegyesítés előmozdítása pedig a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg küldetése és kötelessége” – fogalmazott Csang.
Sullivan szerda óta tartózkodott Kínában, ahol az első két napban Vang Ji külügyminiszterrel tárgyalt több kérdésről is. Látogatása az első volt Joe Biden amerikai elnök 2021 januári hivatalba lépése óta, valamint 2016 óta ez az első alkalom, hogy amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Kínába látogatott.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön találkozott Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval, és megbeszélésükön kijelentette, hogy Kínának és az Egyesült Államoknak a stabilitás forrásának és a közös fejlődés hajtóerejének kell lennie ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1725007800
[modified] => 1724975663
)
[title] => Kínai elnök: Peking elkötelezett a stabil és fenntartható kapcsolatok kialakítása mellett az USA-val
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125242&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125242
[uk] => 125372
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 125243
[image] => Array
(
[id] => 125243
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/hszi-csin-ping-jake-sullyvan.jpg
[original_lng] => 253847
[original_w] => 1300
[original_h] => 731
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/hszi-csin-ping-jake-sullyvan-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/hszi-csin-ping-jake-sullyvan-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/hszi-csin-ping-jake-sullyvan-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/hszi-csin-ping-jake-sullyvan-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/hszi-csin-ping-jake-sullyvan.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/hszi-csin-ping-jake-sullyvan.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/hszi-csin-ping-jake-sullyvan.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725084997:8
[_thumbnail_id] => 125243
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 674
[translation_required_done] => 1
[_oembed_585ccad57b6e5ebedcd7ed146faabac6] =>
I am grateful to the United States for imposing additional strong sanctions against Russia today.
Nearly 400 sanctions targets in a new US package will further weaken Russia's ability to wage an aggressive war against Ukraine.
Pressure on the aggressor must be maintained and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 23, 2024
Japán kedden példátlannak minősítette egy kínai katonai repülőgép behatolását a japán légtérbe, és szuverenitására, valamint biztonságára nézve „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte az incidenst. Ez volt az első légtérsértés a kínai hadsereg részéről, amit a japán hatóságok is megerősítettek.
„Továbbra is rendületlenül kitartunk szárazföldünk, tengerünk és légterünk védelme mellett, és kiállunk azért, amit ki kell mondanunk” – hangoztatta Minoru Kihara japán nemzetvédelmi miniszter a japán légtér megsértése ügyében egy keddi sajtótájékoztatón. Hajasi Josimasza kormányszóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai hadsereg „láthatóan kiterjeszti és fokozza” a Japán körüli műveleteit, amelyeket Tokió továbbra is „szoros érdeklődéssel” követ.
A japán védelmi tárca szerint egy Y-9 típusú kínai felderítőgép hétfőn két percig behatolt a japán légtérbe, mikor délelőtt 11:29-kor átrepült a Dandzso-szigetek fölött a Dél-kínai-tengeren, a délnyugat-japán Nagaszaki prefektúrában. A japán légvédelmi erők a behatolást követően azonnal vadászrepülőket indítottak a kínai felderítőgép után.
Japán diplomáciai és nemzetbiztonsági okokból nem tért ki Kína lehetséges indítékaira vagy céljára a behatolással kapcsolatban, de Hajasi Josimasza kormányszóvivő elmondása szerint Japán már közvetítette Kínának „rendkívül súlyos tiltakozását”, továbbá arra szólította fel a pekingi vezetést, hogy tegyenek lépéseket a hasonló incidensek megelőzésére a jövőben.
A hétfői incidens volt az első olyan behatolás a japán légtérbe a kínai légierő részéről, amelyet a szigetország is megerősített.
Ugyan 2012-ben és 2017-ben már történt behatolás a vitatott hovatartozású Szenkaku-szigetek fölött, de azokért nem katonai repülők voltak a felelősek.
Gilberto Teodoro Fülöp-szigeteki védelmi miniszter „a dél-kelet-ázsiai béke legnagyobb megzavarójának” nevezte Kínát az Egyesült Államok indo-csendes-óceáni parancsnoksága által szervezett manilai nemzetközi katonai konferencia keddi napján.
„A Kína elleni ellenszer az erősebb kollektív, többoldalú fellépés” – mondta a védelmi tárca vezetője a dél-kínai-tengeri összetűzésekre utalva, és kiemelte, hogy nem élünk „eléggé tökéletes világban” a kínai agresszió elítéléséhez és visszaszorításához.
Belarusz és Kína egy közös nyilatkozatban megállapodott, hogy erősítik biztonsági és gazdasági együttműködésüket. Li Csiang kínai miniszterelnök augusztus 22-én Minszkben találkozott Roman Golovcsenko belarusz miniszterelnökkel.
A nyilatkozat szerint Peking és Minszk nemcsak a biztonsági kapcsolatok megerősítését vállalta, hanem a pénzügyi és az energiaágazatban való együttműködés javítását is. Az országok abban is megállapodtak, hogy fokozzák az együttműködést az ipari ellátási láncok terén.
Belarusz és Kína továbbra is a Kreml legfontosabb szövetségesei, mivel – egyes vélemények szerint – a nyugati szankciók egyre inkább elszigetelik Moszkvát a nemzetközi színtéren.
Belarusz július 4-én csatlakozott a Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO), az Oroszország és Kína által vezetett eurázsiai politikai, gazdasági és védelmi szervezethez. Nem sokkal később, július 8-án a kínai és a belarusz hadsereg közös hadgyakorlatot tartott az ukrán–lengyel határ melletti breszti gyakorlótéren.
Bár Kína hivatalosan semleges álláspontot képvisel Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban, és tagadja, hogy segítséget nyújtana Moszkvának, Peking és Moszkva tovább erősíti kapcsolatait. Li a találkozó után Oroszországba látogat – számolt be az Index a The Kyiv Independent nyomán.
