„A kárpátaljai magyar nemzeti közösség maximális támogatást, mindenre kiterjedő segítséget és megértést kap az államtól és a helyi végrehajtó hatóságoktól” – hangzott el a mai tanácsülésen a Kárpátalján élő magyarság képviselőinek nyilatkozata.
A terrorista Oroszország az elmúlt hetekben aktívan használta fel propagandájában a „kárpátaljai magyar közösség elnyomásáról” szóló narratívát, és hangsúlyozza az ukrán állam részvételét ebben.
„Nem engedhetjük meg, hogy ez megtörténjen, nem engedjük, hogy az ukrajnai magyarokat manipuláció és ellenséges propaganda tárgyaként használják fel” – olvashatjuk Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció hivatalos közösségi oldalain.
Hozzátette, hogy „jó volt ma hallani Troski Viktort, az ukrán fegyveres erők 128-as dandárjának magyar nemzetiségű katonáját, a fizikai és matematikai tudományok kandidátusát, Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Fizika és Matematika Tanszékének docensét, aki közvetlenül a frontról online csatlakozott a tanácskozáshoz és támogatta kollégáit, megjegyezte, hogy a fronton harcolók figyelik a magyar közösség körüli eseményeket, és felszólított a kárpátaljai béke biztosítására és a provokációk megállítására”.
Viktor Mikita elmondta, hogy köszönettel tartozik a kárpátaljai magyar nemzeti közösség képviselőinek kezdeményezésükért és toleranciájukért az Alkotmányban meghatározott jogaik védelmében. Fontos, hogy Ukrajna egésze és európai partnereink megértsék, hogy csak egyes személyek provokációiról van szó, de ez a kérdés helyi jellegű, és nem érinti az állami politikát.
„Az államfő kárpátaljai képviselőjeként szeretném hozzátenni, hogy a térségünkben élő magyar nemzeti közösség képviselői Ukrajna állampolgárai, az ukrán társadalom szerves, integrált részei. Etnikai származástól, nemzeti közösségekhez való tartozástól függetlenül egyenlő polgári, politikai, szociális, gazdasági, kulturális jogokat és szabadságokat garantál számunkra Ukrajna alkotmánya. Nem engedjük, hogy külső és belső ellenségek felborzolják Kárpátalját, és blokkolják az EU Ukrajnának nyújtott támogatását” – olvasható a bejegyzésben.
Megtartotta idei utolsó ülését a Kárpátaljai Megyei Tanács. Mivel már közelednek a karácsonyi ünnepek, ezért az ülés kezdete előtt a cserkészek átadták a megye elöljáróinak a betlehemi lángot. Ezt követően a megye 2023-as költségvetése került terítékre, melyben összesen 2 milliárd 300 millió hrivnyával számolnak a honatyák. Az idei évhez képest ez egyharmados növekedést jelent, mert megnövekedett az adóbevétel, többek között a katonák magas bérének és az áttelepült vállalkozások munkájának köszönhetően. A képviselő testület komoly figyelmet szentelt a megyét is érintő energetikai problémáknak. A a megyei áramszolgáltató vállalat igazgatója újfent elmondta, hogy a gyakori áramszüneteket a megyénkre kiosztott alacsony kvóta okozza. A képviselők azt kérték az illetékesektől, hogy tartsák be a nyilvánosságra hozott lekapcsolási ütemtervet, a változásokról pedig időben és érthetően tájékoztassák a lakosságot. Kárpátalja kormányzója ismét arra hívta fel a megyében működő vállalkozások, illetve a lakosság figyelmét, hogy törekedjenek a takarékos áramhasználatra. A takarékosság egyike azoknak az eszközöknek, amelyek segítségével meg lehet felelni a meghatározott kvótának, melynek révén akár teljesen el lehet kerülni az áram kikapcsolását. Viszont ezt nem mindenki akarja megérteni. Az ülésen a képviselők, a PADIJUN, az Ungvári Gyermek és Ifjúsági Palota bázisán megalakítottak egy új kommunális intézményt, ahol megyei szintű, iskolai foglalkozásokon kívüli képzéseket fognak tartani. Végül a képviselők megszavazták azt, hogy az Égermezői víztározó területén egy helyi jelentőségű védett területet hoznak létre. „A Kárpátaljai Tenger” területe 90 hektár lesz. Ezáltal a területet megóvják attól, hogy itt üdülőhelyet létesüljön, amelyre pedig fél évvel korábban engedélyt adtak. Az engedélyt most visszavonták, Erre a jelenlévő 54 képviselő közül 52-en adták le a voksukat.
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
A Kárpátaljai Megyei Tanácsban a soron következő ülés előtt az állandó szakbizottságok megbeszéléseire került sor. Többek között az üzleti élet fejlesztéséért, a termelési infrastruktúra, a banki és befektetési kérdésekért felelős (elnökhelyettes Ivan Duran), az ökológia és a természeti erőforrások felhasználásáért (elnök Andrij Andrijiv), valamint a határokon átnyúló együttműködésért, a turizmus és a rekreáció fejlesztéséért felelős bizottságoknál (helyettes Denisz Man).
A képviselők, Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke, valamint a tanács ügyvezetője, Miroszlava Livcs mintegy 20 olyan kérdést vitattak meg, amelyeket az ülés napirendi pontjai közé kívánnak sorolni. A bizottság tagjait a tárgyalásra váró pontokról Andrij Seketa, a megyei tanács első alelnöke tájékoztatta.
Az ülésen a következőkről tárgyaltak: a 2023-as év költségvetése, Kárpátalja 2023-as társadalmi és gazdasági fejlesztésének programja, a técsői járási Királymezői Kistérség Lopuhiv települése Brusztura falura való átnevezése, a megyei kistérségek, városok, falvak és közösségek közös tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadása, a Kárpátalja nemzetközi technikai segítségnyújtási projektjei pénzügyi támogatásáról szóló 2021-2023-as program módosítása, szerződés megkötése A. Ruszinnal, a Kárpátaljai Megyei Tanács felügyelete alatt álló Kárpátaljai Rákkutató Központ igazgatójával, a Huszti erdőgazdaság Állami Vállalat keretein belül egy több mint 90 hektáros területen a Kárpátaljai-tenger partja helyi jelentőségű tájrezervátum létrehozása, stb.
A szakbizottságok ezen kívül azt javasolták, hogy támogassák a megyei tanács a felsővezetéshez benyújtott indítványát, miszerint nyissanak újabb ellenőrző pontokat az ukrán–román határszakaszon. Két nemzetközi ellenőrzőpontról van szó gépkocsi- és gyalogos-, személy- és teherforgalom számára a huszti járási Jablunyivka (Fenes) és a beregszászi járási Kistarna településeken.
A megbeszélésen Denisz Man, a határon átnyúló együttműködésekért, a turizmus és rekreáció fejlesztéséért felelős bizottság helyettes vezetője az iskolán kívüli oktatási intézmények optimalizálásáról beszélt.
„Prioritásként kell kezelni a gyerekeket, és csak azt követően jöhet szóba a pénz, a gazdaság és minden más. Most, amikor háború van az országban, nem mindig stabil az oktatás az iskolákban, a tanórán kívüli foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekeket bevonják az oktatási folyamatba” – jegyezte meg a képviselő.
Az ülés folyamán Ivan Halambica képviselő azt javasolta, hogy forduljanak a Zakarpattyaobleherhóhoz a villamosenergia-ellátás bővítése kapcsán, amely lehetővé tenné a termelés legalább részleges helyreállítását a régió kis- és középvállalkozásai számára – számolt be a Kárpátaljai Megyei Tanács sajtószolgálata.
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
Egy év a megyei tanács élén. Volodimir Csubirko a 2021-es végén lett megválasztva a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökévé, ez alkalomból tartott évértékelőt a képviselőtestület vezetősége. A legfontosabb feladat – a képviselők összefogása, és a lakosság igényeinek kielégítése Kárpátalja fejlődésének érdekében. A következő stratégiai lépés – a nemzetközi partnerek támogatásának biztosítása – mondta el a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke. Február 24-én óta a képviselők és a megyei vezetőség minden erőfeszítése a katonaság ellátására és a Kárpátaljára érkezett belföldi menekültek támogatására irányul. Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője, mint minden kormányzó országszerte, önrendelkezési jogot kapott a megyei költségvetés felett. Ma már azt mondják, ez teljesen indokolt és helyes döntés volt. A háború kezdetet óta jelentősen megnőtt a külföldi szomszédok amúgy is erőteljes támogatása. A határon átnyúló kapcsolatok révén ismét megerősítést nyert, hogy Kárpátalja állandó és új partnereire is egyaránt számíthat a bajban. A megyei tanács vezetősége elmondta, nehéz év van mögöttük, mind az országos, mind az egyéni döntések szempontjából. Olyan körülmények között kellett dolgozni, amikor a jogszabályrendszer nem állt készen az azonnali reagálásra. Jelenleg Kárpátalja egyike azoknak a megyéknek, ahol a soron következő ülésen nyilvánosan fogadják el a jövő évi költségvetést. A jövő évi büdzsé takarékos és nem változik a katonaság és a rászorulók támogatása tekintetében. Ugyanakkor, akárcsak 2022-ben, a megyei képviselők továbbra is a figyelmüket a régió igényeire összpontosítják. Többek között az útjavításokra, infrastrukturális fejlesztésekre, valamint új programok kidolgozására. A háború alatt mindenki megtanult összeszokottan és operatívan dolgozni és gyorsan meghozni a nehéz döntéseket. Elmondásuk szerint jövőre is betartják ezeket a szabályokat. A győzelem után pedig ígérik, hogy megoldják azokat a kérdéseket, amelyeket el kellett halasztani.
November 29-én az ungvári várban sajtókonferenciát tartott Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke és helyettesei, Andrij Seketa, Vaszil Demjancsuk, valamint Adriana Szusko.
Az elmúlt év novemberében a megyei tanács új vezetőséget választott, így egy éve már, hogy hivatalban vannak. Ennek alkalmából szerveztek sajtótájékoztatót, melyen informálták a jelenlévőket tevékenységükről, nemzetközi kapcsolataikról, a hadseregnek, a belső menekülteknek nyújtott segítségről és válaszoltak az újságírók kérdéseire.
Az esemény kezdetén egy prezentáción bemutatták a megyei tanács éves munkáját: 262 rendeletet fogadtak el, 8 ülést tartottak, melyek közül három soron kívüli volt. Öt ülést tartott továbbá a megyei tanács elnöksége és 74 szakbizottsági ülésre került sor.
„A fő feladatom az volt, hogy összefogás legyen a megyei tanácsban, s az, hogy azok a képviselők, akik támogattak, valamint azok, akik nem támogattak, egy csapatként dolgozzanak. Ez volt a legnehezebb dolog, azonban az üléseken hozott döntések alapján láthatjuk, hogy sikerült. És dolgozom tovább” – közölte Volodimir Csubirko.
Köszönetet mondott képviselőtársainak a konszolidációért, hogy támogatták a háború első napjaiban, elfeledve politikai ambícióikat, koncentrálva a győzelemre.
„Az év fő kihívása a háború. Minden erőfeszítés a front támogatására, a belső menekültek fogadására, a nemzetközi kapcsolatokra és a humanitárius missziókra összpontosul. Köszönöm kollégáimnak, hogy támogatták felhívásomat: amíg tart a háború, a megyei tanácsban egy politikai párt van – Ukrajna, és egy vezető az országban – az elnök” – jelentette ki.
Elmondta továbbá, hogy a menekültek ellátásában rengeteg segítséget nyújtottak a külföldi partnerek. Hozzájárultak hét épület felújításához is, melyek rendkívül lelakott állapotban voltak. Szoros együttműködést folytattak továbbá a megyei katonai adminisztrációval, melynek köszönhetően szép eredményeket értek el. „Mindezek ellenére mindig vannak új kihívások… Például a nemzeti kisebbségeket illetően, akik megyénk területén élnek. Valaki mindig szeretné megtörni régiónkban a stabilitást. Mi pedig azt szeretnénk, hogy megyénk nyugodt hátországa legyen állampolgáraink számára” – szögezte le.
Vaszil Demjancsuk elmondta, hogy 33 mobilházat alakítanak ki Kárpátalján a belső menekültek számára. Ezek építése a Csehországi Karitász jótékonysági szervezettel való együttműködés eredménye, amely ezt és más hasonló projekteket finanszíroz a régióban.
10 mobilházat Szolyván, 11-et Munkácson, 12-t pedig a Szerednyei kistérség területén helyeznek el. A lakhelyeket a téli időszaknak megfelelően alakítják ki, fűtéssel, energiatakarékos felszerelésekkel.
Ami az áramellátási kérdéseket illeti, Andrij Seketa megjegyezte, hogy Ukrajnában rendkívül rossz az energetikai helyzet. A szelektív lekapcsolásokat illető megnyilvánulásokra reagálva Seketa elmondta, hogy a megyei tanács nem szabályozza a leállási ütemterveket, és nem tudja megmondani, hogy a megyei áramszolgáltató hol korlátozza az áramszolgáltatást. „Senkinek nem érdeke az, hogy szándékosan fosszon meg valakit az áramtól. És fordítva. De áramkimaradásokra szükség van az energiarendszer kiegyensúlyozásához, hogy ne következzen be a teljes összeomlás. Egyéves gyerekem van és én is néha fél napig ülök áram nélkül. Ez mégsem a legszörnyűbb, mert mindannyiunknak van háza, lakása, tető a fejünk felett és egy éjszakai szállás, ellentétben sok ukrán állampolgárral. Azt tanácsolom, hogy használják a Legyőzhetetlenségi pontokat, amik a régió szinte minden falujában megtalálhatóak” – mondta el.
Megtartotta a Kárpátaljai Megyei Tanács soron következő plenáris ülését, ahol többek között a megyei költségvetésről és a katonai alakulatok anyagi támogatásáról tárgyaltak. A megbeszélés ünnepélyes keretek között kezdődött. A honatyák harminc napirendi pontot vitattak meg. Ezek egy részét, mint például az ingatlan projekteket, további kidolgozás céljából visszaküldték az illetékes bizottságoknak. Viszont megtárgyalták az erdő védelmének és a képviselők által benyújtott indítványok megfelelő támogatásának kérdését. A tanácsülésen részt vett az észt parlament alelnöke is, aki Ukrajna további támogatásáról biztosította a jelenlévőket. A határokon tapasztalt sorok ügye mielőbbi megoldásra vár. A megyei vezetőség állítása szerint az elektronikus sor foglalásirendszer már jövőre üzembe lesz helyezve. A projekt finanszírozását Észtország vállalta magára. A háború kezdetétől a megyei képviselők gyakorlatilag elvesztették a joghatóságukat, ezért többek között a megyei költségvetésről sem dönthettek. Mostantól viszont visszatértek a megszokott munkához. A kormányzó szerint ez helyes lépés volt, ugyanis a képviselői testület eredményes és összehangolt munkát végez és ez a megyei közigazgatási hivatal egészére is érvényes. A megye területvédelmi és egyéb katonai egységeinek támogatására több mint 100 millió hrivnyát utaltak ki a honatyák. A belföldi áttelepültek étkeztetésének és egyéb szükségleteinek kielégítésére a „Gondoskodás” program keretében 20 millió hrivnyát különítettek el. További 40 milliót pedig az áttelepültek lakhatási kérdésének megoldására, épületek felújítására csoportosítottak át a honatyák. Kárpátalja területének több mint a felét erdő borítja. Ezeknek továbbra is a regionális szakértők felügyelete alatt kell maradnia – fogalmazott a kormányzó. A kormány döntése értelmében, amellyel létrehozták az „Ukrajna Erdei” nevű Állami Speciális Gazdálkodási Vállalatot, 12 kárpátaljai erdészetnek mostantól ehhez az állami vállalathoz kell tartoznia. A napirendi pontok között szerepelt továbbá egy indítvány, amelyben a Kárpátaljai Népi Kórus Nemzeti Kórussá nyilvánítását kezdeményezik. Valamint egy másik indítványban pedig az Ukrán Fegyveres Erők 93-as műszaki csoportjába tartozó Oleg Kucin számára kérik az Ukrajna Hőse elismerés posztumusz odaítélését. Az „Andrij Baloha Csapata” párt képviselője, Jevhen Mesko által benyújtott javaslatot, mely szerint fel kell függeszteni egyes képviselők mandátumát a hadi állapot idejére, a képviselői testület 43 szavazattal elutasította. A megyei tanács elnöke kiemelte, hogy az ilyen, a helyzet destabilizációjára irányuló próbálkozásoknak most nincs itt az ideje. A fontosabb kérdések még csak ezután következnek majd, ezért is lesz szükség a konszolidált megközelítésre. Az elkövetkező hónapban a képviselők a jövő évi megyei költségvetés kidolgozásán fognak dolgozni. Ahhoz, hogy konstruktív költségvetés szülessen, mindenkinek félre kell tennie politikai ambícióit a felelősségteljes munka érdekében.
Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke gratulált Alehandr-Victor Mikula úrnak a közelmúltbeli magas és felelősségteljes pozícióba való kinevezéséhez. Ezt követően beszámolt az ukrajnai és a kárpátaljai helyzetről. A megyei tanács elnöke kiemelte az Ukrajna és Románia közötti logisztika kérdését.
A háború és a tengeri útvonalak blokkolása miatt Ukrajna számára különösen fontossá vált az Európai Unióba irányuló termékek tranzitjának kérdése. Emiatt hatalmas, 5-20 kilométeresek kamionsorok alakultak ki a kárpátaljai ellenőrző pontokon. A jelenlegi helyzetben a logisztikai folyosó bővítése pozitív változásokat hozhat. Többek között az ukrajnai Bila Cerkva és a romániai máramarosszigeti ellenőrző pontokat összekötő híd felépítése, valamint a Khizha-Tarna Mare ellenőrzőpont felújítása van napirenden.
A megyei tanács elnökének véleménye szerint a növekvő tranzitforgalom körülményei között érdemes hangsúlyt fektetni Ukrajna vasúthálózatának fejlesztésére az EU-val, ezen belül pedig a Románián keresztül vezető útvonalra. Kárpátalja EU-s vágányhálózattal és vasúti csomópontokkal rendelkezik, amelyek összeköthetik a romániai Halmit Magyarországgal, Szlovákiával és Ukrajna többi részével. Egy ilyen fejlesztés teljes logisztikai klaszterek szervezését tenné lehetővé a határ mindkét oldalán, és több ezer munkahelyet teremtene. Ezenkívül egyes tartályokban, tisztítás után, takarékossági okokból, a visszaúton is lehetne különféle árukat szállítani.
A rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megjegyezte, hirtelen nőtt a Románián áthaladó áruforgalom. Elmondása szerint tavaly több mint 20 000 kamion érkezett Romániába Ukrajnából, 2022-ben pedig, az októberi adatok szerint, már körülbelül 77 000!
Először használtak folyami útvonalakat az áruk Ukrajnából való exportálására. Több millió tonna rakományt szállítanak Galati és Constanta kikötőjébe. Mikula úr számításai szerint azonban egy átlagos gabonát szállító szerelvényben körülbelül 700 teherautó fér el. Ezért a vasúti szállítás, a tengeri nehézségei miatt, valóban indokolt és környezetbarátabb.
A megyei tanács elnöke egyúttal köszönetet mondott Gratian-FlorinPirvunak, Románia aknaszlatinai konzuljának, aki a háború kezdete óta nyújt humanitárius támogatást az ukránoknak. Volt olyan eset, hogy Pirvu úr a határátkelőn töltötte az éjszakát, hogy biztosítsa a háború elől menekülők kiutazását. Ezt Jurij Berinde, a Técsői Járási Tanács elnöke is megerősítette.
Volodimir Csubirko a beszélgetés során arra kérte a jelenlévőket, hogy továbbra is segítsék a valóban támogatásra szoruló ukránoknak Romániában, miután ellenőrizték, hogy az illető személy valóban a háborús övezetből érkezett-e, vagy csak hétköznapi turista.
Emellett a beszélgetés során a megyei tanács elnöke a nagykövet úr segítségét kérte az ukrán katonák rehabilitációjában. Beleértve az ezen igények kielégítésére szolgáló berendezések biztosítását is. Volodimir Csubirko arra is felhívta a diplomata figyelmét, hogy fontolja meg az ukrán hadsereg katonáinak gyermekei számára a kikapcsolódás lehetőségét. Eddig a kárpátaljai gyerekek számára ilyen kirándulásokat szerveztek megyénk litván, magyar, cseh és lengyel partnerei.
Alehandr-Victor Mikula érdeklődött Kárpátalja tapasztalatai iránt az európai integrációs folyamatokban, és hangot adott annak a lehetőségnek, hogy ezen a területen tapasztalatot cseréljenek a román szakemberekkel is. Volodimir Csubirko elmondta, hogy személyesen járult hozzá több mint 120 megállapodás megkötéséhez Kárpátalja és az EU városai és régiói között, és külföldi partnereivel létrehozta a territoriális együttműködés egyedülálló európai szövetségét (TISZA ETT). Ez utóbbi jelenleg a REVITAL projekt megvalósításán dolgozik, melynek célja a román határ közelében lévő Aknaszlatinai sóbánya beszakadt részének helyreállítása.
A találkozó végén a nagykövet megköszönte a szívélyes fogadtatást, és felkérte a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökét, hogy az elhangzott és további javaslatokat juttassa el hozzá feldolgozásra.
Román részről Alehandr-Victor Mikula és Grazian-FlorinPirvu mellett Románia ukrajnai diplomáciai képviseletének helyettes vezetője, Malea George Marian is részt vett a találkozón. A megyei tanács elnökén kívül a találkozón részt vett Vaszil Demjancsuk, a tanács elnökhelyettese, Miroszlava Livcs, a tanács ügyeiért felelős vezető, Jurij Berinde, a Técsői Járási Tanács elnöke, Jurij Pokorba, a megyei tanács képviselője, aki a román nemzeti kisebbséget képviseli, Ivan Lukacsuk az ukrán külügyminisztérium kárpátaljai képviseletének vezetője, valamint Uljana Gurcsumélia, a Megyei Tanács Nemzetközi és Regionális Kapcsolatokért felelős Osztályának helyettes vezetője – számolt be a Kárpátaljai Megyei Tanács sajtószolgálata.
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
Augusztus 2-án a Kárpátaljai Megyei Tanács küldöttsége Miskolcra látogatott. A vizit célja: Kárpátalja és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közötti Együttműködési program aláírása volt.
A kárpátaljai képviselők Bánné Dr. Gál Boglárkával, a BAZ megyei Közgyűlésének elnökével való találkozóján Barta József, a KMKSZ frakcióvezetője arról beszélt, hogy milyen hatással van az orosz katonai agresszió a kárpátaljai magyarok migrációs folyamataira.
„A KMKSZ célja, hogy minél többen maradjanak szülőföldjükön, Kárpátalján. De ezt a folyamatot katonai veszély fenyegeti. Sok kárpátaljai magyar hadköteles, sokan önkéntesen jelentkeztek és mentek a frontra Ukrajnáért harcolni. Sajnos már halottak is vannak. Másrészt a migrációt a nehéz gazdasági helyzet és az infláció is fokozza. Ezért a lakosság – a túlélés érdekében – Magyarországra távozik” – jegyezte meg Barta József.
Az egyik érv, amely meggyőzné a kárpátaljai magyarokat arról, hogy ne hagyják el a régiót, a jelenléti oktatási folyamathoz való visszatérés. A világjárvány, majd a háború miatt az elmúlt 2,5 évben az iskolások távoktatatásra kényszerültek. „Az ilyen oktatás minőségéről ne is beszéljünk. Ezért azok a szülők, akiknek lehetőségük van külföldre, állandó lakóhelyre költözni, készen állnak arra, hogy magyarországi iskolákba íratják be gyermekeiket” – mondta.
Ennek kapcsán az ukrán delegáció Bánné Dr. Gál Boglárkához, a BAZ megyei Közgyűlésének elnökéhez fordult azzal a kéréssel, hogy segítsenek egyes kárpátaljai iskolákban az Oktatási Minisztérium követelményeinek megfelelő óvóhelyek kialakításában. Ez lehetővé teszi a jelenléti oktatás elindítását szeptember 1-jén, és ezzel csökken a kivándorlók áramlása a megyéből.
„A Kárpátaljai Megyei Tanácsban a KMKSZ-frakciónak 8 képviselője van. Ez a képviselők összlétszámának 12%-a. Kárpátalja lakossága, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1 millió 250 ezer. A magyar nemzetiségűek száma 150 000. Ez a megye lakosságának 12%-a. A szám szimbolikus. Ezért képviseljük a magyarokat a megyei tanácsban. Konstruktív együttműködést alakítottunk ki a megye vezetésével, más frakciók tisztelettel és figyelemmel vannak irántunk” – magyarázta Barta József.
„Ez a megye stabilitásának egyik garanciája. Nagyon kegyetlen és véres háború folyik az országban. Kárpátalja Ukrajna megbízható békés hátországa az Oroszországgal vívott háborúban. Azt akarjuk, hogy ez így is maradjon” – tette hozzá.
A képviselő megjegyezte, hogy a magyar közösség a Kárpátalján élő ukránokkal és más etnikai csoportokkal együtt hatékonyan dolgozik a gazdaság fejlesztésén, gondoskodik a lakhelyüket elhagyni kényszerült, a háború elől menekülő személyekről. Barta József köszönetet mondott Magyarország kormányának, a vallási szervezeteknek, önkormányzati szerveknek és Magyarország lakosságának a lakhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott humanitárius támogatásért, valamint a külföldre kiutazóknak nyújtott menedékért.
„A nemzetközi folyamatok hátterében fontos az objektív tájékoztatás mindarról, ami Kárpátalján történik. Fontos számunkra a regionális együttműködés, ezért köszönjük a régióink közötti együttműködésről szóló megállapodást, és érdekeltek vagyunk annak folytatásában” – jegyezte meg Barta József,
A hírt a Kárpátaljai Megyei Tanács sajtószolgálata közölte.
A Kárpátaljai Megyei Tanács delegációját fogadta ma délben a a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés vezetése Miskolcon a megyeházán. Kárpátalját Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke, Barta József megyei képviselő, a KMKSZ alelnöke, Péter Csaba megyei képviselő, Kuti László ungvári vezető magyar konzul és Vaszil Makovszkij, a megyei tanács nemzetközi és regionális kapcsolataiért felelős osztályának vezetője képviselte.
A két megye 25 éves múltra visszatekintő együttműködésének újabb állomásaként Volodimir Csubirkó és Bánné-Gál Boglárka elnökök aláírták a 2022-24-re vonatkozó együttműködési megállapodást a két megye között, és a közös munka újabb elemei is ki lettek jelölve – olvasható Barta József, a KMKSZ alelnöke Facebook-oldalán.
Az elmúlt évek alatt erős partneri kapcsolat alakult ki a két megye szervezetei között. Az együttműködés sikeres példája volt a НUSKROUA 463 394,15 euró keretösszegű program által létrehozott „Határon átnyúló tudáscsere a mini-invazív sebészet módszeréről és a modern orvosi ellátásról” című projekt a Novák Endre Kárpátaljai Megyei Klinikai Kórház és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház között. A megállapodás részeként tapasztalatcserére került sor a sebészek között, szemináriumot tartottak, meghirdették a Prozorro rendszerben a 2022. november 30-ig tartó nyílt orvosi műszervásárlási folyamatot a nemzeti jogszabályoknak megfelelően.
Az új megállapodás szerint a felek a környezetvédelem, a turizmus, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és árvízvédelem területein működnek együtt, emellett folytatják a közös pályázatokat, erősítik a testvértelepülési kötelékeket és dolgoznak a befektetések vonzásán.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés felajánlotta továbbá, hogy segítséget nyújt az óvóhelyek kialakításában az oktatási intézmények területén, hogy a kárpátaljai gyerekek visszatérhessenek az iskolába.
Bánné-Gál Boglárka hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ösztöndíjat ajánl az ukrán diákok számára. Felajánlotta a segítségét a miskolci egyetemmel való kapcsolatfelvétel terén.
A megbeszélések után a Megyeháza közel egy tonnányi, 1 millió forint értékű tartós élelmiszerekből álló humanitárius adománycsomagot adott át a Kárpátaljai Megyei Tanács részére, a Bethlen Gábor Alapkezelő sikeresen elnyert pályázatának forrásából elkülönítve.
Személyi kérdésekről, az ungvári reptér helyreállításáról és az iskoláknak a tanévre való felkészítéséről tárgyalt ma a megyei tanács. A Minisztertanács döntése értelmében csak azokban az oktatási intézményekben van lehetőség jelenléti oktatásra, ahol van óvóhely. Hogy hány ilyen akad a régiónkban, az illetékes főosztály egyelőre nem tudja.