Az Örményország és Azerbajdzsán közötti harcokban csaknem száz katona vesztette életét hétfő este – állítják örmény források. Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök azt mondta, hogy 49 katonája halt meg az éjszakai összecsapásokban. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium 50 elesett katonáról számolt be – írta meg a BBC.
A szomszédos országok az elmúlt három évtizedben két háborút vívtak egymással, és számos kisebb összecsapás is volt.
Örményország először azt közölte, hogy a harcok nem értek véget teljesen, csupán lecsendesedtek. Ezután Azerbajdzsán nyilatkozta, hogy az örmény provokáció miatt indított támadást. A vita középpontjában továbbra is Hegyi-Karabah áll. A nemzetközileg elismert határok szerint a terület Azerbajdzsánhoz tartozik, azonban a térséget örmények lakják. A probléma nem pusztán politikai, hanem vallási eredetű is, mivel az örmények keresztények, az azeriek pedig többnyire muszlimok.
A két ország 1991-ig a Szovjetunió része volt. Az 1980-as és 1990-es években teljes körű háború dúlt a felek között, majd 2020-ban egy hathetes harc alakult ki. A konfliktus tehát évtizedekre nyúlik vissza.
A felek egymásra mutogatnak
A legfrissebb összecsapások esetében nehéz megmondani, hogy ki kezdte az agressziót. Örményország azt állítja, hogy szomszédja több határ menti települést lebombázott, és erre a provokációra reagált. Ezzel szemben azerbajdzsáni illetékesek arról beszéltek, hogy támadás érte az azeri infrastruktúrát, és bizonyítékot találtak arra, hogy Örményország már hónapok óta egy nagyszabású katonai provokációt készít elő.
Még hétfő este Moszkva közbeavatkozott, és tűzszüneti tárgyalásokat kért a két országtól. Az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinjan viszont azt állítja, hogy Moszkva közbenjárására a harcok intenzitása ugyan csökkent, de nem maradt abba – írja a Reuters.
Az azerbajdzsáni támadások egy-két fronton még mindig folytatódnak – mondta Pasinjan.
Kedden este azeri tisztviselők közölték, hogy több katonájuk is meghalt az örmény provokációban. Azerbajdzsán az oroszok által közvetített tűzszünet megsértésével vádolja Örményországot.
A nemzetközi közösség aggódik a konfliktus miatt
Emmanuel Macron franci elnök kedden az azerbajdzsáni elnökhöz, Ilham Alijavhez fordult, és felszólította, hogy országa tartsa tiszteletben a tűzszünetet. Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is lépett az ügyben, és mindkét ország vezetőjét felkereste telefonon, hogy a harcok felfüggesztését kérje.
Oroszország mint a konfliktushoz legközelebbi nagyhatalom közvetítőként jár el a felek között. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin személyes ügyének tekinti a két ország közötti konfliktus megoldását.
Az elnök természetesen mindent megtesz, hogy segítsen enyhíteni a feszültséget a határon – mondta Peszkov.
Törökország nyíltan Azerbajdzsán pártját fogja a konfliktusban. Mevlut Cavusoglu török – külügyminiszter kijelentette, hogy Örményországnak abba kell hagynia provokációit, és a béketárgyalásokra kell összpontosítania.
A hétfő esti összecsapást a legrosszabbnak tartják 2020 óta, amikor több ezren haltak meg a harcokban. Akkor Oroszország közbenjárásával a harcok azzal értek véget, hogy az örmények kivonták a csapataikat a Hegyi-Karabah körüli területekről.
Oroszország csaknem kétezer katonát telepített a térségbe békefenntartás céljából.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Feltétlenül abba kell hagyni az ellenségeskedést Hegyi-Karabahban, és vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az örmény–azeri határon hétfő éjjel kitört harcokra reagálva.
Josep Borrell közleményében hangsúlyozta: mindkét ország katonai erejének vissza kell térnie a helyzet hétfő éjjeli elmérgesedése előtti pozícióihoz, és a mintegy két évvel ezelőtt megkötött tűzszünetet teljes mértékben tiszteletben kell tartani.
Az EU elkötelezett amellett, hogy továbbra is tisztességes közvetítőként lépjen fel Örményország és Azerbajdzsán között annak érdekében, hogy segítse elérni azt a közös célt, amely a dél-kaukázusi régió biztonságát, virágzó és békés jövőjét, és minden népe javát szolgálja – mondta a főképviselő.
Végezetül közölte, Toivo Klaar, a dél-kaukázusi és a grúziai válságért felelős különleges uniós képviselő azonnal a térségbe utazik, hogy támogassa a dezeszkalációt, és megvitassa az örmény és az azeri vezetők között folytatott brüsszeli párbeszéd következő időpontját.
Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke, valamint Simon Coveney ír külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke közös nyilatkozatban ítélte el a kiújult erőszakot, és azt írták: katonai erő alkalmazása teljességgel elfogadhatatlan az Európa Tanács tagállamai közötti viták rendezésében.
A nyilatkozattevők felszólították Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy álljanak el minden olyan további lépés megtételétől, amely ronthatja a helyzetet, tartsák tiszteletben a nemzetközi megállapodásokat, és haladéktalanul kezdjenek béketárgyalásokat.
„Felszólítjuk az Európa Tanács mindkét érintett tagországát, hogy tartsák be a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiket, nevezetesen a konfliktus békés úton történő rendezését” – fogalmaztak, majd hozzátették: az Európa Tanács kész támogatni a két országot ez irányú törekvéseikben.
Charles Michel, az Európai Unió tagországainak vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében „rendkívül aggasztónak” nevezte az örmény-azeri határon zajló harcokról szóló jelentéseket, és kijelentette: teljes és fenntartható tűzszünetre van szükség.
A békének és a stabilitásnak nincs alternatívája, és ennek biztosítására nincs más lehetősége a diplomáciának sem – húzta alá. Az Európai Tanács elnöke közölte továbbá, mindkét érintett ország vezetőjével felvette a kapcsolatot, továbbá arról tájékoztatott, hogy Josep Borrell uniós főképviselő arra kérte Toivo Klaar különleges megbízottat, hogy a helyszínen dolgozzon a további eszkaláció megelőzésén.
Az azeri–örmény határon hétfő éjjel törtek ki harcok, amelyek kedd reggel is folytatódtak. Az örmény védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az azeri fél egyebek között ágyúval lövi az örmény oldalon lévő katonai és polgári infrastruktúrát Vardenisz, Szotk, Gorisz és Kapan térségében.
A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Noha a felek 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek a konfliktusok.
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Szombaton tartotta első kétoldalú megbeszélését a 2020-as háború óta Örményország és Azerbajdzsán külügyminisztere a grúz fővárosban.
A harcokat a vitatott Hegyi-Karabah régió ellenőrzéséért vívta a két ország, amik több mint hatezerötszáz emberéletet követeltek, és egy orosz közvetítéssel létrejött tűzszüneti megállapodással értek véget. A megállapodás értelmében Örményország átadta az évtizedek óta általa ellenőrzött területeket Azerbajdzsánnak.
Ukrajna februári lerohanását követően Moszkva elvesztette a konfliktusban elsődleges közvetítői státuszát, azóta az EU közvetít a két állam között. Céljuk a békeszerződésről szóló tárgyalások előmozdítása.
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Megkapta a hivatalos nyelv státuszát az orosz a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban.
Az örmény állami televízió csütörtöki közlése szerint – melyről az Interfax orosz hírügynökség számolt be – az el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság parlamentje a nap folyamán módosította a helyi nyelvtörvényt, így az orosz lett az örmény mellett a terület másik hivatalos nyelve. A 33 tagú törvényhozásban 27-en voksoltak az előterjesztés mellett és ketten ellene.
A törvénymódosítást beterjesztők indoklásukban azt írták, hogy figyelembe kell venni a történelmi tudatot, illetve Oroszország és Hegyi-Karabah kulturális, katonai és gazdasági kapcsolatait, valamint azt, hogy az arcahiak (helyi örmények) többsége második nyelvként használja az oroszt. „Az orosz nyelv státuszának megemelése lehetőséget biztosít az együttműködés elmélyítésére minden területen, és belátható távon belül elősegíti a jogi együttműködés fejlesztését Oroszországgal” – tették hozzá.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta folyamatosan fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeri erők között. A térségben tavaly szeptember 27-én azeri offenzíva indult az enklávét és az örmények kezén lévő környező települések visszafoglalására, és Bakunak sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-i tűzszüneti megállapodás aláírásával értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodás gyakorlati végrehajtásáról tárgyalt telefonon az elmúlt két nap során Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinján örmény kormányfővel Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
A moszkvai tájékoztatás szerint az 2020. november 9-i és a 2021. január 11-i háromoldalú nyilatkozat nyomán létrejött fegyvernyugvási megállapodással kapcsolatban mind az azeri, mind az örmény vezető nagyra értékelte a Hegyi-Karabahba vezényelt orosz csapatok hatékonyságát. A megbeszéléseken ugyancsak szó esett a dél-kaukázusi kereskedelmi és közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről, valamint az ezzel foglalkozó miniszterelnök-helyettesi szintű munkacsoport tevékenységéről.
Putyin emellett a kétoldalú együttműködés kérdéseit is megvitatta külön-külön a tárgyalópartnereivel.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta folyamatosan fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeri erők között. A térségben idén szeptember 27-én azeri offenzíva indult. Azerbajdzsán megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és a környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-én kihirdetett és másnap 0 órától életbe lépett tűzszüneti megállapodással értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására. Január 11-én a felek újabb közös közleményt fogadtak el, ezúttal elsősorban a közlekedés fejlesztéséről.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A hegyi-karabahi konfliktus rendezésének újabb lépéseiről kezdett tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ilham Aliyev azeri államfő és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök hétfőn Moszkvában.
A három vezető első alkalommal találkozott a hegyi-karabahi fegyvernyugvás kezdete, november közepe óta.
Putyin közölte, hogy a tűzszüneti megállapodás pontjait a felek következetesen betartják, ami megteremti a feltételeit a konfliktus méltányos, az örmény és az azeri nép érdekeit egyaránt szolgáló rendezésének. Mint mondta, Hegyi-Karabahban nyugalom van, és a területre november 14. óta 48 ezer menekült tért vissza.
Putyin a megoldandó feladatok között nevezte meg a regionális gazdasági, kereskedelemi és közlekedési kapcsolatok blokádjának feloldását. Mint mondta, a kérdést egy háromoldalú, miniszterelnök-helyettesi szintű munkacsoport fogja megtárgyalni.
A Kreml tájékoztatása szerint Putyin külön-külön is tárgyal majd Aliyevvel és Pasinjánnal. Az örmény miniszterelnök moszkvai vizitje ellen többtucatnyi ellenzéki aktivista tiltakozott Jerevánban, megpróbálva lezárni a reptérre vezető utat, amit a rendfenntartó erők erő alkalmazásával akadályoztak meg. Az orosz fővárosban működő örmény nagykövetség előtt is tüntetés volt.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd a magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta több fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben idén szeptember 27-én újultak ki ismét a harcok. Azerbajdzsán megkísérelte fegyverrel visszafoglalni az enklávét és a környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-én kihirdetett tűzszüneti megállapodással értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására.
This morning, the President and Vice President met with their national security team and senior officials to hear updates on the draw down of our civilian personnel in Afghanistan, evacuations of SIV applicants and other Afghan allies, and the ongoing security situation in Kabul. pic.twitter.com/U7IpK3Hyj8
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Valamivel több mint egy hónappal a Hegyi-Karabahban kirobbant harcokat lezáró békekötés után megkezdődött a fogolycsere Azerbajdzsán és Örményország között. Az orosz hadsereg repülőgépén érkezett meg egy csoport hadifogoly az azeri fővárosból Jereván repülőterére.
– Az Orosz Föderáció repülőgépe az irányításom alatt tizenkét embert szállított Bakuba, akiket átadtunk a hatóságoknak. Azerbajdzsánból pedig negyvennégy ember térhetett vissza a jereváni Erebuni Repülőtérre velem együtt. Az orosz békefenntartók továbbra is segítenek betartani a háromoldalú békeegyezményt – mondta a hegyi-karabahi orosz békefenntartók parancsnoka, Rusztam Muradov.
Az örmény foglyok visszatérését Nikol Pasinjan miniszterelnök jelentette be. A hozzátartozók Jereván repülőterén várták a korábban azeri fogságba került rokonaikat.
– El sem tudom mondani, hogy mit érzek. Köszönöm mindenkinek, aki imádkozott a foglyokért. Köszönöm minden anyának. Az izgatottság miatt még a boldogságot sem érzem át. Teljesen össze vagyok zavarodva az örömtől, nem is tudok mit mondani – mondta egy rokonát váró örmény nő.
A volt két szovjet tagköztársaság között Hegyi-Karabahban szeptemberben kirobban hat hétig tartó fegyveres konfliktus során több mint ötezer ember vesztette életét. A térségből több ezer örmény menekült el.
[type] => post
[excerpt] => Valamivel több mint egy hónappal a Hegyi-Karabahban kirobbant harcokat lezáró békekötés után megkezdődött a fogolycsere Azerbajdzsán és Örményország között. Az orosz hadsereg repülőgépén érkezett meg egy csoport hadifogoly az azeri fővárosból Jere...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1608133337
[modified] => 1608126987
)
[title] => Fogolycsere Azerbajdzsán és Örményország között orosz közvetítéssel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=15757&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 15757
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 15758
[image] => Array
(
[id] => 15758
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fogolycsere-karabah.jpg
[original_lng] => 96460
[original_w] => 1440
[original_h] => 810
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fogolycsere-karabah-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fogolycsere-karabah-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fogolycsere-karabah-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fogolycsere-karabah-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fogolycsere-karabah.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fogolycsere-karabah.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/fogolycsere-karabah.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1608119788:5
[_thumbnail_id] => 15758
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2549
[_oembed_e6e058ec9925c930e514020111769df2] =>
[_oembed_time_e6e058ec9925c930e514020111769df2] => 1608126247
[_oembed_1e62f4693e23933c3264c1d65c8f7f80] =>
[_oembed_time_1e62f4693e23933c3264c1d65c8f7f80] => 1658517266
[_oembed_50e20e2c13946fa8b95236dad92f3942] =>
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
Pasinján csak népszavazás után lenne hajlandó lemondani. A kiújult azeri-örmény harcokról is elmondta a véleményét.
Nikol Pasinján csak egy népszavazás nyomán lenne hajlandó lemondani hivataláról – ezt mondta hétfői beszédében. Pasinján az esetleges népszavazásig folytatja a miniszterelnöki feladatok ellátását, és ígéri, hogy becsülettel fogja teljesíteni azokat.
A kormányfő távozását 17 ellenzéki párt követeli, amelyek létrehozták a Haza Megmentéséért Mozgalmat. Az ellenzéki politikusok szerint a Pasinján által a hegyi-karabahi harcok beszüntetéséről Ilham Aliyev azeri elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel aláírt november 9-i tűzszüneti megállapodás lényegében kapituláció volt. Az ellenzék őt teszi felelőssé Örményország gazdasági nehézségeiért és szociális problémáiért is.
Pasinján beszédében szót ejtett a Hadrut régióban az elmúlt napokban történt összecsapásokról is. A Hegyi-Karabah déli peremén fekvő Hojavendi járásban támadás érte az el nem ismert örmény Hegyi-Karabah Köztársaság hadseregének egyik állását, és több örmény fegyveres megsebesült. Az azeri fél az örmény oldalt vádolta provokációval, amit Jereván cáfolt.
Az örmény kormányfő azt állította, hogy az azeri hadsereg karabahi akciói az orosz békefenntartók ellen is irányulnak, szerinte az azeri hadsereg az orosz békefenntartók tevékenységének lejáratására törekszik, azt akarják bizonyítani, hogy a békefenntartók nem képesek a provokációk megállítására. Hozzátette: a hétvégén a településeken nem volt civil lakosság, a hétvégén orosz békefenntartók érkeztek oda.
Örményországban december 19-én telik le a harcok befejezését követő negyvennapos gyászidő. Pasinján bejelentette, hogy ezután háromnapos gyászt rendelnek el a harcokban elesettek tiszteletére. Ennek keretében gyászmenetet tartanak a jereváni Köztársaság tértől az Elablur katonai temetőig, illetve szerveznek más megemlékezéseket is.
Armen Szárkiszján államfő előrehozott választásokat javasolt, és azt, hogy átmenetileg egy nemzeti egységkormány vegye át az ország irányítását.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A vitatott hovatartozású, de többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban jelentős területeket foglalt el az azeri hadsereg.
Az örmény kormány hétfőn nyilvánosságra hozta annak a 121 településnek a listáját, amelyet az el nem ismert hegyi-karabahi örmény vezetéssel egyetértésben átad Azerbajdzsánnak. A települések egy része fölött az örmények a legutóbbi fegyveres konfliktusban veszítették el, másik részüket viszont harc nélkül kényszerülnek átengedni Azerbajdzsánnak a november 10-én megkötött tűzszüneti egyezmény értelmében.
A vitatott hovatartozású, többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban szeptember 28-án újult ki a konfliktus Azerbajdzsán, illetve az Örményország által támogatott hegyi-karabahi örmény fegyveres erők között. Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország november 10-re virradóra állapodott meg a harcok lezárásáról.
A tűzszüneti egyezmény értelmében Moszkva nagyjából kétezer békefenntartót vezényelt Hegyi-Karabahba.
Az azeri hadsereg jelentős területeket foglalt vissza az enklávé déli részén. A megállapodás szerint megtarthatja őket, sőt folyosót nyithat örmény területen át az Azerbajdzsánhoz tartozó, de területileg tőle elkülönült nahicseváni exklávéhoz. Ugyanakkor a tűzszüneti megállapodás Örményországnak is biztosít egy folyosót Hegyi-Karabah felé.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ilham Aliyev azeri elnökkel tartott szombati találkozóján sürgette a Hegyi-Karabahban élő különböző vallások és etnikumok békés együttélési feltételeinek megteremtését, véget vetve a visszatérő súlyos konfliktusoknak a keresztény örmények és a muszlim azeriek között.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
Ellentét alakult ki Törökország és Oroszország között amiatt, hogy Ankara független megfigyelőállást akar kialakítani Azerbajdzsánban a november 10-én kötött hegyi-karabahi tűzszüneti egyezség nyomán – jelentette hétfőn a Reuters hírügynökség névtelenül nyilatkozó török forrásra hivatkozva.
A hírügynökség emlékeztetett: Ankara és Moszkva az orosz-azeri-örmény egyezséget követő napon egy azeri területen létrehozandó közös megfigyelőközpontról írt alá külön megállapodást a fegyvernyugvás ellenőrzése céljából. A török és az orosz tisztviselők a részletekről még nem állapodtak meg, de befolyásának növelése érdekében Ankara önálló ellenőrzőpontot is akar a térségben, amelyet biztonsági szempontból kulcsfontosságúnak tekint.
A török forrás elmondta: „jelenleg az a megfigyelőállás okoz leginkább nézeteltérést, amelyet Törökország létesít azeri területen.” Rámutatott: „Oroszország szerint Ankara számára szükségtelen, hogy egy, a ‘közös központtól’ független állomást hozzon létre a régióban”. Holott Törökországnak erre szüksége van – tette hozzá.
A forrás arról is beszélt, hogy a török és az orosz illetékesek egyeztetései Moszkvában fognak folytatódni, és Ankara arra számít, hogy végül kompromisszumra jutnak.
Azerbajdzsán és Örményország fegyveres erői között szeptember 28-én újult ki a konfliktus a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban. Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország november 10-re virradóra állapodott meg a harcok lezárásáról. Az egyezség értelmében egyebek mellett Moszkva csaknem kétezer békefenntartót vezényelt Hegyi-Karabahba. Ankara szerepe a török-orosz központ munkájában való részvételre korlátozódik, és nem lesz közvetlenül köze a békefenntartó művelethez. Ankara Baku eltökélt támogatója, miután Törökországot szoros etnikai, nyelvi, kulturális, történelmi és gazdasági szálak fűzik Azerbajdzsánhoz.
Franciaország, amely a hegyi-karabahi konfliktusra politikai megoldást kereső EBESZ minszki csoportjának egyik társelnöke, múlt pénteken közölte: nemzetközi megfigyelés alá akarja helyezni a hegyi-karabahi tűzszünet betartását, mert attól tart, hogy Oroszország és Törökország kizárja a nyugati hatalmakat a béketárgyalásokból.
Azerbajdzsán és Örményország között régóta fennáll a területi vita Hegyi-Karabah miatt. A túlnyomórészt örmények lakta térség 1996-ban ugyan kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Ellentét alakult ki Törökország és Oroszország között amiatt, hogy Ankara független megfigyelőállást akar kialakítani Azerbajdzsánban a november 10-én kötött hegyi-karabahi tűzszüneti egyezség nyomán.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1606164378
[modified] => 1606155258
)
[title] => Ellentét alakult ki Ankara és Moszkva között egy Azerbajdzsánban kialakítandó török megfigyelőállás miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=14323&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 14323
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 14324
[image] => Array
(
[id] => 14324
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1.jpg
[original_lng] => 111570
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/karabah169-1.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1606148058:10
[_thumbnail_id] => 14324
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3915
[_oembed_e6e058ec9925c930e514020111769df2] =>
[_oembed_time_e6e058ec9925c930e514020111769df2] => 1606157224
[_oembed_1e62f4693e23933c3264c1d65c8f7f80] =>
[_oembed_time_1e62f4693e23933c3264c1d65c8f7f80] => 1659184027
[_oembed_50e20e2c13946fa8b95236dad92f3942] =>
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
