Ahol egyenlőtlenség és a diszkrimináció van, ott a demokrácia nem virágozhat – jelentette ki Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő a homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni világnap alkalmából kiadott nyilatkozatában.
Kaja Kallas hangsúlyozta, az egyenlőség szavatolása nem választás kérdése, hanem a szabad és ellenálló társadalmak alapja.
Ha a szexuális kisebbségekhez tartozókat akadályozzák jogaik teljes körű gyakorlásában, akkor csökken a társadalmi befogadás, és csorbul a demokrácia
– hívta fel a figyelmet Kallas, majd hangsúlyozta, az EU megerősíti szilárd elkötelezettségét a szexuális kisebbségekhez tartozók emberi jogainak teljeskörű és egyenlő gyakorlása mellett.
Közölte, a világon 65 olyan ország van, amely bünteti az azonos neműek közötti konszenzuson alapuló kapcsolatot. Ez – mint kiemelte – sérti a nemzetközi emberi jogi normákat.
Kallas az unió nevében felszólította az összes ilyen országot, hogy helyezze hatályon kívül azokat a törvényeket, amelyek büntetendővé teszik az azonos neműek közötti konszenzuson alapuló kapcsolatot, és állítsák le a szexuális kisebbségekhez tartozókat célzó diszkriminatív jogszabályok elfogadását. Minden országnak meg kell tennie a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy mindenki szabadon élhessen, félelem és üldöztetés nélkül – szögezte le.
Közölte, hogy az EU továbbra is támogatni fogja a szexuális kisebbségek civil szervezeteit és az emberi jogi jogvédőket, egyebek között fenntartható és kiszámítható finanszírozás révén. Munkájuk elengedhetetlen a demokratikus értékek és a jogállamiság védelméhez még abban az esetben is, ha egyre növekvő nyomás nehezedik rájuk – mondta.
Az Európai Bizottság célja, hogy megerősítse az erőszakkal szembeni védelmet, fellépjen a gyűlölet és a diszkrimináció ellen, beleértve az online diszkriminációt is, bővítse az emberek szabad és egyenlő életterét, és mozgósítsa a társadalmat a valódi egyenlőség megteremtése érdekében – tette hozzá nyilatkozatában az uniós diplomácia vezetője.
Miközben Oroszország nyíltan csúfot űz a diplomáciai erőfeszítésekből, az Európai Unió továbbra is erősíti Ukrajnát – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke csütörtökön.
Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Oroszország egyik leghosszabb és legkíméletlenebb dróntámadásának nevezte, hogy csütörtökön nagyszabású orosz támadás érte Kijevet, amelynek következtében öt ember vesztette életét, köztük egy gyermek is, és mintegy negyvenen megsebesültek.
Hangsúlyozta: „egy újabb halálos és pusztító éjszaka”, melynek során Oroszország civileket vett célba válogatás nélkül.
Közölte, hogy az EU véglegesíti az Ukrajna megsegítésére szánt hatmilliárd euró értékű dróntámogatási csomagot, és egyre szigorúbb szankciókkal tartja fenn a nyomást Oroszország hadigazdaságára.
Az ukrán energetikai minisztérium közlése szerint Oroszország egy nap alatt az egyik legnagyobb kombinált támadását hajtotta végre Ukrajna ellen. Az energetikai infrastruktúra elleni támadások következtében a fogyasztók egy része Kijevben áram nélkül maradt, valamint az ország csaknem felében, a volinyi, dnyipropetrovszki, donyecki, zaporizzsjai, kijevi, lembergi, poltavai, szumi, harkivi, csernyihivi és hmelnickiji területeken szünetel az áramszolgáltatás.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Miközben Oroszország nyíltan csúfot űz a diplomáciai erőfeszítésekből, az Európai Unió továbbra is erősíti Ukrajnát – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke csütörtökön. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1778856060 [modified] => 1778834772 ) [title] => Ursula von der Leyen: az Európai Unió továbbra is erősíti Ukrajnát [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186356&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186356 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 179134 [image] => Array ( [id] => 179134 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/leyen-1.jpg [original_lng] => 28620 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/leyen-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/leyen-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/leyen-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/leyen-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/leyen-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/leyen-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/leyen-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1778823972:12 [_thumbnail_id] => 179134 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 578 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 76900284000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 154 [1] => 161627 [2] => 57397 [3] => 640 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => orosz támadások [2] => Ukrajna támogatása [3] => Ursula von der Leyen ) ) [2] => Array ( [id] => 186360 [content] =>
Európa gyakorlatilag közvetlenül harcol Oroszország ellen Ukrajna oldalán, ami kizárja, hogy közvetítő lehessen − nyilatkozott Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön újságíróknak Moszkvában − adta hírül az MTI.
Jelenleg gyakorlatilag közvetlenül részt vesznek (európai országok) a háborúban a kijevi rezsim oldalán, és inkább annak az elképzelésnek a szószólói, hogy megsemmisítő csapást mérjenek Oroszországra – mondta.
Természetesen ilyen hozzáállás mellett aligha lehet közvetítői szerepre pályázni – tette hozzá a Kreml szóvivője.
Peszkov szerint az ukrajnai konfliktus rendezésében jelenleg gyakorlatilag csak az Egyesült Államok tölt be közvetítői szerepet.
Ez egy munkamenet, egy munkamódszer – fogalmazott.
Közölte, hogy Oroszország és Ukrajna a fogolycserére készül, jelenleg az érintettek listáinak egyeztetése folyik. Mint mondta, ez a munka legnehezebb része, de nagyon gyorsan halad.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt kabinetfőnöke, Andrij Jermak előzetes letartóztatását a „kijevi rezsim” és azok problémájának nevezte, „akik pénzt adtak neki, vagyis akiknek a pénzét ellopták”. Leszögezte, hogy Jermak ügye lesz hatással a rendezési folyamatra.
Beszámolója szerint a Szarmat új interkontinentális ballisztikus rakétarendszer sikeres tesztelésére nem érkezett hivatalos külföldi reagálás, de a sajtóban jelentős visszhangot váltott ki, ami szerinte arról tanúskodik, hogy megértik a fegyver jelentőségét.
Az energiapiaci helyzetre kitérve azt mondta, hogy az orosz energiaforrásokat megvásárolni szándékozók száma minden korlátozás ellenére továbbra is nagyon magas. Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is megbízható szállító marad.
Közölte azt is, hogy az orosz vezetés várja a kapcsolatfelvételt Hszi Csin-ping kínai elnök-pártfőtitkárral, függetlenül Donald Trump amerikai államfő jelenlegi pekingi látogatásától.
Korábbi közlés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök májusban Kínába készül utazni, a konkrét időpont bejelentését későbbre ígérték.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU nevében tett nyilatkozataiban kijelentette, Ukrajna és hét ország csatlakozott az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekhez. A nyilatkozatokat az EU Tanácsának sajtószolgálata tette közzé, közölte az Ukrinform.
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia és Ukrajna csatlakozott a 2026. április 23-i Tanács határozatához, amely további korlátozásokat vezetett be, korlátozva Oroszország árnyékflottáját, kiterjesztve a korlátozásokat további 46 hajóra, és megerősítve az EU-ból származó tartályhajók értékesítésére vonatkozó védelmi intézkedéseket, hogy megakadályozzák azok oroszországi végfelhasználását.
11 hajót eltávolítottak a listáról, miután ismét megfeleltek a követelményeknek. A határozat két orosz kikötőt vett fel a harmadik országbeli kikötők közé az árnyékflottával való kapcsolatuk és az olajár-plafon megkerülése miatt. Bevezette továbbá az orosz olaj és kőolajtermékek szállításának jövőbeli tilalmának keretét, a G7-csoporttal és az orosz olajárak korlátozásáért felelős koalícióval teljes mértékben együttműködve és konzultálva.
A döntés emellett betiltotta az orosz LNG-szállító tartályhajók és jégtörők karbantartását, valamint az LNG-terminálok szolgáltatásait.
A tranzakciós tilalmat további 20 orosz bankra és négy kirgizisztáni, laoszi és azerbajdzsáni bankra is kiterjesztette, beleértve az orosz kriptoszolgáltatókkal folytatott váltást, valamint a kriptovaluta-kereskedést lehetővé tevő decentralizált platformok tilalmát. Ezenkívül betiltották a RUBx kriptovaluta és a digitális rubel használatát.
A határozat új export- és importkorlátozásokat és -tilalmakat vezetett be az orosz katonai-ipari komplexum további gyengítése érdekében, valamint aktiválta a Kirgizisztánnal szembeni kijátszás elleni eszközt, hogy megakadályozza az EU-ból importált és drónok és rakéták oroszországi gyártásához használt szerszámgépek és telekommunikációs berendezések eladását, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. 60 szervezetet vettek fel a szigorúbb exportkorlátozások hatálya alá tartozó listára.
A döntés azokat az online platformokat is célba vette, amelyek szankcionált propagandamédiák tartalmait terjesztik. Ezen „tüköroldalak” és domainek tartalmának terjesztése tilos az EU-ban.
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia és Ukrajna is csatlakozott két, 2026. április 23-i EU Tanácsi határozathoz, tekintettel Fehéroroszország részvételére az Ukrajna elleni orosz agresszióban.
Három jogi személyt vettek fel a szankciós listára, valamint kibővítették azon termékek listáját, amelyek hozzájárulhatnak Fehéroroszország katonai és technológiai fejlődéséhez, illetve védelmi és biztonsági szektorának fejlesztéséhez. Ez utóbbi döntés korlátozta a Fehéroroszországban közvetlenül a turisztikai tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, és további áruimport-tilalmakat vezetett be, lehetővé téve Fehéroroszország számára, hogy diverzifikálja bevételi forrásait.
Ezenkívül a határozat betiltotta a Belarusz Központi Bank digitális valutájával kapcsolatos tranzakciókban való részvételt, illetve az ilyen projektek fejlesztésének támogatását. Tilosak a tranzakciók Belaruszban bejegyzett kriptoszolgáltatókkal, illetve Belaruszban bejegyzett decentralizált platformokkal, amelyek lehetővé teszik kriptoeszközök cseréjét vagy átutalását.
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Liechtenstein, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia és Ukrajna csatlakoznak az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedésekkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2026. április 23-i tanácsi határozathoz.
Az EU ezután 37 személyt és 80 szervezetet vett fel a szankciós listára. Ezenkívül megváltoztak azok a kritériumok is, amelyek alapján a listára felvehetők azok a természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, akik az árnyékflotta hajóit birtokolják, ellenőrzik, irányítják vagy üzemeltetik, vagy más módon támogatják az ilyen hajók üzemeltetését.
Az érintett országok gondoskodnak arról, hogy nemzeti politikáik összhangban legyenek a tanácsi határozattal, és az Európai Unió „tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást”.
Ukrajna már júniusban megkapja a 90 milliárd eurós hitel első részletét, a pénzösszeg közvetlenül a drónok gyártásra és beszerzésére fog irányulni, amelyek jelenleg kulcsfontosságú képességet jelentenek az orosz erők visszaszorításában – közölte Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden.
A tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Kallas hangsúlyozta: noha a 90 milliárd eurós hitel Ukrajnának már biztosított, a kétoldalú, országok közötti támogatásoknak folytatódniuk kell, ahogy további szankciókra is szükség van Oroszországgal szemben.
Az Ukrajnának nyújtani tervezett biztonsági garanciákkal kapcsolatban közölte, hogy amint életbe lép a fegyverszünet, az EU megerősíti műholdközpontjának kapacitását, hogy támogatást nyújthasson a tűzszünet figyelemmel követéséhez, továbbá az orosz árnyékflotta hajóinak felkutatásához az uniós szankciók megkerülésének felszámolása érdekében.
„Oroszország hosszú távú szembenállásra készül a Nyugattal” – hívta fel a figyelmet Kallas. Véleménye szerint az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tesztelni meri-e az európai védelmet, csak Európán múlik.
„Az elrettentés akkor működik, ha hiteles, a gyengeség csak agressziót vált ki” – fogalmazott.
Kallas azon véleményének adott hangot, hogy az orosz elnök kijelentései azt mutatják, hogy nincs erős pozícióban. Putyin azonnal véget vethet a háborúnak, ha felhagy a civilek és a civil infrastruktúra bombázásával, és kivonja csapatait Ukrajnából. Ez ilyen egyszerű – hangoztatta Kallas, majd hozzátette: van lehetőség a háború lezárására.
Az iráni konfliktussal kapcsolatban a főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU támogat minden diplomáciai kezdeményezést, mely kiutat kínál, és megakadályozza a további eszkalációt. A Hormuzi-szorosra utalva kijelentette: a világ legfontosabb hajózási útvonalának lezárása „tarthatatlan”.
Szavai szerint az EU haditengerészeti műveletei a régióban létfontosságú szerepet játszhatnak az energia- és kereskedelmi forgalom helyreállításában. Az Aspides vörös-tengeri misszió már most döntő fontosságú hozzájárulást nyújt a hajózás védelméhez, de tevékenysége kiterjeszthető a Hormuzi-szorosra is – hívta fel a figyelmet.
Kaja Kallas a nap folyamán korábban „intő jelnek” nevezte, hogy az Egyesült Államok várhatóan csapatokat von ki Európából és nem telepít közepes hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket és egyéb fegyvereket Németországba.
„Ez egyértelműen jelzi számunkra, hogy valóban fel kell gyorsítanunk a védelmi ipart, a közös beszerzéseket, és képesnek kell lennünk arra, hogy saját magunk állítsuk elő a szükséges védelmi képességeket” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Az Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal volt vezetője elleni vizsgálat Ukrajna korrupcióellenes szerveinek a függetlenségére utal – jelentette ki kedden az Európai Bizottság szóvivője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
A jelentés szerint az európai szóvivő hangsúlyozta: „Ez a magas szintű vizsgálat azt mutatja, hogy az ukrán korrupcióellenes szervek működnek és teljesítik megbízatásukat. A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem a bővítési csomagunk központi eleme, amely meghatározza közös álláspontunkat ebben a kérdésben.”
Az EB szóvivője szerint a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú feltétele egy olyan országnak, amely csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, akárcsak a jogállamiság biztosítása. „A független korrupcióellenes szervek szerepét, amelyek Ukrajna, mint leendő tagállam jogállamiságának sarokkövei, meg kell védeni. A bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását” – tette hozzá.
Ukrajna reményei szerint május 26-án megkezdődhetnek a teljes körű tárgyalások az Európai Unióhoz való csatlakozásról – jelentette ki kedden Andrij Szibiha külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál Rikard Jozwiakra, a Szabadság Rádió tudósítójára és saját diplomáciai forrására hivatkozva.
A jelentés szerint Jozwiak elmondta, hogy Szibiha kijelentette, reméli, hogy az Ukrajna és Moldova EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások május 26-án teljes körűen megkezdődnek, az első klaszterek és más klaszterek megnyitásával „a közeljövőben”.
Jozwiak azt írta, hogy ez nagy valószínűséggel június közepén fog megtörténni. Egy tájékozott diplomáciai forrás megerősítette ezt az információt az rbc.ua hírportálnak. Megjegyezték, hogy Ukrajna nemcsak „reméli” a tárgyalások megkezdését, hanem aktívan dolgozik is rajta.
Hétfőn Szibiha Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen az EU Tanácsának ülésén, tárgyalásokat folytasson a NATO vezetésével, valamint az ukrán gyermekek visszaküldéséért felelős nemzetközi koalíció ülésén.
Andrij Szibiha külügyminiszter felajánlotta az Európai Uniónak, hogy segít tárgyalni egy olyan megállapodásról, amely kölcsönösen leállítaná az orosz és ukrán repülőterek elleni légicsapásokat – számot be az rbc.ua hírportál a Politicocímű brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha ezt az ötletet az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján fejtette ki. Szerinte Kijevnek „valószínűleg Európa új szerepére van szüksége” a béketárgyalásokon, mivel az Egyesült Államok égisze alatt zajló diplomáciai folyamat lelassult, és Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem mutatott hajlandóságot egy szélesebb körű megállapodás megkötésére a háború lezárása érdekében.
„Talán megpróbálunk majd megoldani vagy elérni egy úgynevezett »repülőtéri fegyverszünetet«” – tette hozzá a külügyminiszter. Kijev terve szerint a feleknek tartózkodniuk kellene a repülőterek elleni csapásoktól. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország is érdeklődhet egy ilyen megállapodás iránt, mivel a nagyobb orosz repülőterek egyre inkább az ukrán nagy hatótávolságú támadások célpontjaivá válnak.
Szibiha azt javasolta, hogy az európai partnerek hozzanak létre egy külön platformot vagy egy speciális csoportot egy ilyen tűzszüneti formátum megvitatására. Elmondása szerint Volodimir Zelenszkij elnök már megvitatta ezt az ötletet néhány európai vezetővel.
A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem kínálja Európát az USA helyettesítésére a tárgyalásokon. „Ennek egy kiegészítő iránynak kell lennie – nem helyettesítőnek, nem alternatívának” – magyarázta Andrij Szibiha, hozzátéve, hogy Európának „egy hangon” kell megszólalnia.
Az Európai Unió Tanácsa május 11-én, hétfőn szankciókat vezetett be az ukrán gyermekek az ideiglenesen megszállt területekről való elrablásáért felelős magán- és jogi személyek ellen, olvasható a hivatalos közleményben, írta a Jevropejszka Pravda.
Az új szankciók további 16 személyt és hét jogi személyt érintenek, akik az ukrán kiskorúak szisztematikus illegális deportálásáért, erőszakos átszállításáért, erőszakos asszimilációjáért felelősek, beleértve a militarizált oktatást is, valamint illegális örökbefogadásukért az Orosz Föderációba, illetve az ideiglenesen megszállt területekre. Becslések szerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete óta az Orosz Föderáció közel 20 500 ukrán gyermeket deportált és rabolt el.
A listán szereplő szervezetek között szerepelnek az orosz oktatási minisztériumhoz kapcsolódó szövetségi állami intézmények, mint például az „Orljonok”, az „Alije Parusza” és a „Szmena” oroszországi Gyermekközpontok.
Ezek az intézmények ukrán gyerekeknek szóló programokat szerveznek, amelyek keretében oroszbarát ideológiai kiképzésnek vetik alá őket, többek között „hazafias rendezvények, ideológiai nevelés és katonai jellegű rendezvények” révén.
A közleményben hangsúlyozták, hogy a listán szereplő más szervezetek is fogadják az Ukrajna megszállt területeiről elszállított ukrán kiskorúakat, és olyan programoknak vetik alá őket, amelyek megfelelnek az orosz állampolitikának, többek között politikai ideológiai és alapvető katonai kiképzésre tervezett oktatási programoknak megfelelő tevékenységeknek.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió Tanácsa május 11-én, hétfőn szankciókat vezetett be az ukrán gyermekek az ideiglenesen megszállt területekről való elrablásáért felelős magán- és jogi személyek ellen, olvasható a hivatalos közleményben, írta a Jevropejszka Pravda. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1778603760 [modified] => 1778575181 ) [title] => Az EU új szankciókat vetett ki Oroszország ellen az ukrán gyermekek elrablása miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=185995&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 185995 [uk] => 185917 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 185918 [image] => Array ( [id] => 185918 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ies-uzhodyt-novi-sanktsii-proty-vykradachiv-ukrainskykh-ditei-82a3.webp [original_lng] => 57818 [original_w] => 1024 [original_h] => 520 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ies-uzhodyt-novi-sanktsii-proty-vykradachiv-ukrainskykh-ditei-82a3-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ies-uzhodyt-novi-sanktsii-proty-vykradachiv-ukrainskykh-ditei-82a3-300x152.webp [width] => 300 [height] => 152 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ies-uzhodyt-novi-sanktsii-proty-vykradachiv-ukrainskykh-ditei-82a3-768x390.webp [width] => 768 [height] => 390 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ies-uzhodyt-novi-sanktsii-proty-vykradachiv-ukrainskykh-ditei-82a3.webp [width] => 1024 [height] => 520 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ies-uzhodyt-novi-sanktsii-proty-vykradachiv-ukrainskykh-ditei-82a3.webp [width] => 1024 [height] => 520 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ies-uzhodyt-novi-sanktsii-proty-vykradachiv-ukrainskykh-ditei-82a3.webp [width] => 1024 [height] => 520 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/ies-uzhodyt-novi-sanktsii-proty-vykradachiv-ukrainskykh-ditei-82a3.webp [width] => 1024 [height] => 520 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1778564381:12 [_thumbnail_id] => 185918 [_edit_last] => 12 [views_count] => 472 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 884786315002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 154 [1] => 124 [2] => 192 [3] => 186907 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => Oroszország [2] => szankciók [3] => ukrán gyerekek ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 20 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 154 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => politic ) [offset] => 20 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 154 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => politic ) [_domains] => Array ( [politic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )
