Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter és az ultrakonzervatív Szaíd Dzsalili jutott az iráni elnökválasztás második, július 5-én esedékes második fordulójába.
A reformerként ismert Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter és az ultrakonzervatív Szaíd Dzsalili egykori nukleáris tárgyaló jutott az iráni elnökválasztás második, július 5-én esedékes második fordulójába– közölte szombaton az iráni választási bizottság, amiről az Origo tájékoztatott az MTI nyomán. Peszeskján a voksok 42,5 százalékát szerezte meg az első fordulóban, Dzsalili pedig a 38,7 százalékát. Mivel a jelöltek egyike sem kapta meg a szavazatok abszolút többségét, így második fordulót kell tartani.
Kiesett a korábban legesélyesebbnek tartott Mohammed Baker Kalibaf, Teherán egykori polgármestere a voksok 13,8 százalékával, és Musztafa Purmohammadi volt belügyminiszter, aki a szavazatok kevesebb mint egy százalékát kapta.
Mint írták, az 1979-es iszlám forradalom óta tartott 14 iráni elnökválasztás közül eddig csak egy esetében, 2005-ben volt szükség második fordulóra. A pénteki választáson a részvétel 39,9 százalékkal a legalacsonyabb volt 1979 óta.
Szisztán-Beludzsisztán tartományban fegyveresek támadtak meg egy szavazóurnákat szállító járművet, megölve két biztonsági embert – tájékoztatott az iráni sajtó. A térségben több terrorcselekmény is történt az utóbbi időben, a mostani támadást azonban egyelőre senki sem vállalta magára. A régióban a Dzsais al-Adl szunnita iszlamista csoport aktív, amely, ahogy a tagjaik fogalmaznak, a térség függetlenségéért küzd. Iránban 2025-ben tartottak volna elnökválasztást.
Az előrehozott választást Ebrahim Raiszi halála miatt tartják, az elnök május 19-én helikopter balesetben veszítette életét.
A CNN-en sugárzott csütörtöki elnökjelölti vita Joe Biden demokrata elnökjelölt (és regnáló elnök) szempontjából finoman szólva is katasztrofálisan sült el, rögtön el is indultak a találgatások, melyek szerint a párt jobban járna, ha az utolsó pillanatban visszaléptetnék a 81 éves jelöltet. Biden kampányszóvivője tisztázta a helyzetet – Írja a The Hill.
Biden csütörtök esti szereplése sok demokrata szerint is katasztrofálisan sült el: az erőtlen hangú politikus gyakran saját mondataiba zavarodott bele, felvette Donald Trump republikánus jelölt személyeskedő stílusát, ráadásul az egyébként általa is támogatott Medicare rendszerbe is sikerült tévedésből belekötnie.
Hamar el is indultak a találgatások, melyek szerint Biden helyett végül Kamalah Harris alelnököt, vagy valamelyik népszerűbb demokrata szenátort indítanák el a demokraták, Seth Schuster, az elnökjelölt kampányszóvivője viszont gyorsan cáfolta ezeket az állításokat: „Természetesen nem lép vissza.”
Biden egyébként maga is utalt arra, hogy nem tervez visszalépni, gyenge szereplését azzal indokolta, hogy „nehéz egy hazuggal vitatkozni” (a New York Times szerint Trump 26 alkalommal állított teljes valótlanságot a vita során).
Azt természetesen nem lehet kizárni, hogy az elnök, vagy a párt a későbbiekben meggondolja magát, hiszen a vita utáni közvéleménykutatások még csak most kezdenek becsorogni. Az azonban árulkodó, hogy a CNN saját kutatása alapján a nézők 67%-a szerint Trump teljesített jobban, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a csatorna nézői többségében demokrata szavazók.
Irán pénteken, június 28-án választ elnököt, miután államfője, Ibrahim Raisi májusban egy repülőgép-szerencsétlenségben meghalt.
A Bloomberg szerint a választók hat jelölt közül választanak elnököt, akik többsége az Egyesült Államokkal szembeni kemény vonal híve. Egy felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint 40%-a egyáltalán nem tervez szavazni.
A jelöltek között egy nő is van. Zohreh Elahian történelmet írt azzal, hogy ő lett az első nő, aki regisztrálhatott a közelgő előrehozott elnökválasztásra Iránban.
Nyilvánvaló, hogy Romániában szeptemberben lesz az elnökválasztás, ahogyan ezt a kormánykoalíció már eldöntötte, és elképzelhetetlen, hogy a június 9-i önkormányzati választásokon győztes Szociáldemokrata Pártnak (PSD) ne legyen saját államfőjelöltje – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke pénteken.
A szociáldemokrata kormányfő koalíciós partnere, az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusainak felvetésére reagált, akik jelezték: szeretnék, ha az elnökválasztást a decemberi parlamenti voksoláshoz minél közelebbi időpontra írnák ki.
Ciolacu a PSD országos politikai tanácsának – a Brassó megyei Szombatfalva (Sambata de Sus) zarándokhelynek számító ortodox kolostorában rendezett – ülése előtt leszögezte: miniszterelnöki minőségében elfogadhatatlannak tartja az elnökválasztás időpontjának tologatását.
„Tudják jól, az volt a feltételem, hogy addig nem jelentjük be a júniusi választások összevonását, amíg nincs meg a teljes választási menetrend, mert egy miniszterelnök nem teheti meg, hogy saját pártérdekei függvényében szabja meg a választások időzítését” – fogalmazott a miniszterelnök.
Hozzátette: a PSD és PNL koalíciós döntése volt, hogy a helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választásokat összevonják június 9-én, az elnökválasztást szeptember 15-én és 29-én, a parlamenti választásokat pedig december 9-én tartják Romániában.
Ciolacu azzal hárította el a PSD államfőjelöltjének személyére irányuló kérdéseket, hogy erről a párt júliusban tartandó kongresszusa dönt. Elismerte: a lehetséges forgatókönyvek közé tartozik az, hogy pártelnökként ő legyen a PSD államfőjelöltje, de kizártnak nevezte, hogy induljon, amennyiben mégis decemberben tartanák az elnökválasztást.
Azt is kizárta, hogy a választásokon győztes PSD-nek, amely a romániai megyék és megyeszékhelyek több mint felét vezeti, ne legyen jelöltje az elnökválasztáson, másfelől nem zárkózott el attól, hogy a PSD-PNL koalíció közös államfőjelöltet indítson.
Korábban a PNL is ugyanezt üzente koalíciós partnerének. Nicolae Ciuca pártelnök többször leszögezte: nem tevődik fel, hogy a PNL-nek ne legyen államfőjelöltje, de nyitott a koalíciós egyeztetésre, annak érdekében, hogy jelöltje számára a PSD támogatását is elnyerje.
Rares Bogdan EP-képviselő, a PNL első elnökhelyettese azzal a „történelmi tapasztalattal” érvelt, hogy Romániában a szociáldemokraták jelöltje csak az elnökválasztás első fordulóját nyerheti meg. A másodikban a „teljes jobboldal összefog a PSD ellen”, és szerinte biztosra vehető a PNL jelöltjének győzelme, akárkit is indítana a PSD az elnökválasztáson.
Erre reagálva, Marcel Ciolacu „sok sikert” kívánt a jobboldalon támogatást kereső koalíciós partnerének, megjegyezve, hogy a június 9-i választások megmutatták az Egyesült Jobboldal (ADU) erejét. Szerinte nem veszélyezteti a bukaresti kormánykoalíció stabilitását az, ha ellenfelek lesznek az elnökválasztáson.
A PSD elnökét Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettes államfői ambícióiról is kérdezték. Geoana ugyanis már csaknem egy éve lebegteti, hogy indulna az elnökválasztáson, és az eddigi felmérések szerint – függetlenként – esélyes is lenne arra, hogy Románia következő elnöke legyen.
Ciolacu megjegyezte, hogy Geoana „nem idegen a PSD-től, előttem ő volt a leghosszabbig ideig ennek a pártnak az elnöke”. Hozzátette: eddig a PSD nem tárgyalt Geoanával, hogy ő legyen az államfőjelöltje, de hamarosan „egyeztetni fognak vele”.
Június 9-én a PSD a megyei önkormányzati testületekre leadott voksok 33,9 százalékát szerezte meg, míg a PNL 30,1 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 10,6 százalékot, az ADU 8,3 százalékot, az RMDSZ pedig 6,3 százalékot összesített.
Mexikóban a kormánypárti jelölt, Claudia Sheinbaum nyerte meg az elnökválasztást, így ő lesz az ország első női államfője – jelentette be vasárnap este az országos választási bizottság (INE) a gyors mintavételes számlálás alapján.
A 61 éves, fizikus végzettségű, litván és bolgár gyökerekkel rendelkező Sheinbaum 2018 óta Mexikóváros polgármestere volt. A leköszönő elnök, Andrés Manuel López Obrador bizalmasának számít. A klímakutató politikus a szavazatok 58,3-60,7 százalékát szerezte meg a mexikói választási hatóság gyors mintavételes számlálása szerint. Ez lehet a legmagasabb győztes szavazatarány a mexikói demokrácia történetében.
Az ellenzék jelöltje, Xóchitl Gálvez a szavazatok 26,6-28,6 százalékát kaphatta meg az előzetes eredmények szerint, az üzletasszony-politikus vetélytársát felhívva elismerte vereségét.
Az államfőválasztással egy időben megtartott parlamenti választásokon a kormányzó koalíció, a Nemzeti Újjászületési Mozgalom (Morena), a Munkáspárt és a Zöldek Pártjának szövetsége a kongresszus mindkét házában olyan nagy többséghez jutott, ami lehetővé teszi a koalíció számára, hogy ellenzéki támogatás nélkül fogadjon el alkotmányos reformokat.
A reprezentatív minta alapján elvégzett gyors előrejelzés szerint a koalíció 346-380 alsóházi mandátumot szerez meg az összesen 500 képviselői helyből. A becslés hibahatára 1,5 százalék.
Az új államfőnek gazdasági szempontból egyensúlyt kell teremtenie a népszerű jóléti politikák növelésére tett ígéretei között, miközben súlyos költségvetési hiányt és alacsony gazdasági növekedést örököl. A közbiztonság szempontjából pedig óriási feladat a drogkartellek háborújának megfékezése.
Az előzetes eredmények bejelentése után Sheinbaum azt mondta támogatóinak: kormánya költségvetési szempontból felelősségteljes döntéseket hoz majd, és tiszteletben tartja a központi bank autonómiáját. Megfogadta továbbá, hogy javítani fog a közbiztonságon, de erről kevés részletet árult el.
A választási kampány idején, amely Mexikó modern kori történetében a legvéresebb volt, 38 jelöltet gyilkoltak meg.
Elnökválasztás kezdődött Izlandon, az államfői szék sorsa feltehetően a legesélyesebb jelöltnek számító Katrín Jakobsdóttir volt kormányfő és a politikában magát először kipróbáló Halla Hrund Logadóttir gazdasági vezető, egyetemi adjunktus között dől el.
Megválasztásukhoz egyszerű többség szükséges. A választáson 12 jelölt indul. Jakobsdóttir áprilisban mondott le miniszterelnöki székéről azért, hogy az elnökválasztáson indulhasson.
Az urnák helyi idő szerint reggel 9-kor nyíltak, előzetes eredmények pedig este 10-től várhatók.
Az ország törvénye szerint a jelenlegi elnök, a második államfői ciklusát befejező Gundi Jóhannesson nem indulhat újra.
Izlandon az elnök főként szimbolikus szerepet tölt be, azonban joga van megvétóznia a parlament döntéseit és népszavazást is kiírhat vitás kérdésekről.
A mintegy 380 ezer lakosú szigetországban bárki indulhat az elnöki székért, aki 1500 aláírást összegyűjt.
Vasárnap államfőt választanak a litvánok és ugyanaz a két jelölt indul a székért, mint öt évvel ezelőtt, ám a választók látják a különbséget.
Gitanas Nauseda a hatvanéves közgazdász és volt bankár, aki akkor megnyerte a választást és az idén ötven éves Ingrida Simonyté, aki azóta kormányfő lett, a jobbközép Haza Pártja színeiben.
Simonyte szintén közgazdász és neki is van pénzügyi, valamint banki háttere. Mi a különbség a két jelölt között, miről szól a választások előtti politikai diskurzus? – erről kérdeztem Ewelina Mokrzicka vilniusi újságírónőt, aki nemrég még a LRT állami médiavállalat nemzetiségi műsorait szerkesztette.
Mokrzicka emlékeztetett rá, hogy a hivatalban lévő elnök kapta a szavazatok 44 százalékát, míg a miniszterelnöknőre a résztvevők 20 százaléka szavazott az elsőfordulóban. A részvételi arányt magasnak tartják, a választás pedig szokatlanul nyugalmasan zajlott. Ezt fontos megemlíteni, hiszen Litvánia az orosz fenyegetés frontvonalában van.
„Itt minden vita a biztonság kérdései körül zajlik”– mondta nyomatékkal beszélgető partnerem, s elmondta, hogy abban egyetértenek az egyébként meglehetősen érdes viszonyban lévő politikusok, hogy a GDP 3 százalékára kell növelni a védelmi kiadásokat, szükséges az is, hogy a Bundeswehr egyik dandárját tartósan litván területen állomásoztassák. „Mi itt ötven kilométerre lakunk Belarusztól” – emlékeztet Vilnius kitettségére Mokrzicka. Az is tudott, hogy sok elemző a kalinyingrádi orosz exklávét és Fehéroroszországot elválasztó területsávot Európa leginkább veszélyeztetett területei közé sorolja. Akkor mi közöttük a különbség? A vilniusi újságírónő szerint Nauseda elnök nem elégedett meg azzal, hogy az országot külföldön képviselje és biztonságpolitikai ügyekben döntsön, hanem a belpolitikai kérdésekbe is bele kívánt szólni, amit a kormányzat nem tolerált. Az ellentétek miatt Litvániának több országban – így Lengyelországban – sincs kinevezett nagykövete.
A kormány jelöltjét ugyanis az elnöknek kellene kineveznie, s nem tudtak megállapodni a személyekben. Az elnök ellentétbe keveredett a középjobb-konzervatív kormánykoalícióval szociális ügyekben is, miközben ő maga elutasító álláspontot képviselt a melegházasság engedélyezésével kapcsolatban. Nauseda nem írta alá az uniós nyilatkozatot, amely elítélte volna az Orbán-kormány LMBTQ-emberekkel szembeni politikáját. Az is élezte a jobboldali kormánnyal való viszonyt, hogy Nauseda a kampányban kijelentette: elnökként szívesebben dolgozna együtt egy majdani szociáldemokrata kormányfővel. A baloldali párt egyébként a kampányban Gitanas Nausedát támogatta. Ewelina Mokrzicka szerint aligha kétséges, hogy a május 26-i választást Gitanas Nauseda nyeri meg, s ez a győzelem hozzájárulhat a jelenlegi jobboldali koalíció leváltásához is.
Az első, május 12-i fordulóban még nyolc jelölt szerepelt. Közülük az ötödik legtöbb szavazatot Eduardas Vaitkus orvos kapta, akit joggal neveznek oroszbarátnak. A korábban baloldali színekben fellépő orvos először Covid-oltás ellenes mozgalmat szervezett, majd akciót kezdeményezett Litvánia kilépéséért a NATO-ból és az EU-ból. Vaitkus, aki az országban élő lengyel kisebbség támogatását is élvezi, két litvániai járásban kapta meg a szavazatok többségét. Az egyik Visaginas város környéke, ahol a leállított Ignalinia Atomerőmű van. A területen élő oroszajkú lakosság itt található az atomerőmű építőiből, üzemeltetőiből és leszármazottaikból kerül ki. A másik a litvánul Salcininkai, lengyelül Soleczniki járás, ahol a legmagasabb a lengyelség aránya. Megkérdeztem Ewelina Mokrzickát: miért szavaztak a lengyelek Vaitkusra?
Az újságírónő szerint fontos elem, hogy az oroszbarát jelölt volt az egyetlen, aki kampányolt ezeken a helyeken és oroszul, illetve lengyelül is megszólította a helyieket. A Vilnius és a lengyel határ között élő lengyel kisebbséget – magyarázta az újságíró – szoros kapcsolat köti Belarusz határmenti körzeteihez. Ezt a határforgalom szinte teljes leállítása erősen érinti. Nemcsak a rokonlátogatások, temetők felkeresése lett lehetetlen, de a határmenti kereskedelem is, ami a helyiek megélhetésének része volt. Eközben az itt lakókat továbbra is zavarja az átmenő nemzetközi kamionforgalom Oroszország irányába.
„A populista politikusoknak ma nagy divatjuk van, ezt a maguk Orbánja is mutatja, akkor meg még sikeresebbek, ha perifériára szorult, elhanyagolt közösségeket szólítanak meg.”
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Elnökválasztás kezdődött vasárnap Litvániában, az államfői tisztségért nyolc jelölt indul, köztük a hivatalban lévő Gitanas Nauseda, továbbá Ingrida Simonyte miniszterelnök. A voksolás második fordulóját, ha szükséges, május 26-án rendezik.
Az urnák helyi idő szerint reggel héttől várják a mintegy 2,5 millió szavazásra jogosult állampolgárt, az előzetes eredményeket pedig várhatóan már az éjszaka folyamán közzéteszik.
Az államfői tisztségért nyolc jelölt verseng, előzetes közvéleménykutatások Nauseda győzelmét jósolták.
Az orosz exklávé Kalinyingrádi Területtel és a Moszkva szövetségesének számító Fehéroroszországgal is határos Litvánia – mely az Európai Uniónak és a NATO-nak is a tagja – Ukrajna egyik legelszántabb támogatója, a biztonsági kérdések pedig a választási kampányban is központi szerepet foglaltak el. A jelöltek mindegyike egyetért abban, hogy Vilniusnak növelnie kell védelmi kiadásait.
A választással egyidejűleg népszavazást rendeznek a kettős állampolgárság bevezetéséről is.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Az ideiglenes államfő, Mahamat Idriss Déby Itno győzött az elnökválasztáson Csádban – áll a közép-afrikai ország választási hatóságának előzetes eredményében.
Az afrikai ország vezetését átvevő, katonai junta élén álló tábornok a leadott szavazatok 61 százalékát kapta meg, míg fő ellenfele, a hivatalban lévő miniszterelnök, Succes Masra a hatóság szerint alig több mint 18 százalékot ért el.
A választás ideiglenes eredményét 48 órán belül be kell nyújtani az Alkotmánytanácsnak, amely ezt követően hirdeti ki a végleges eredményt.
Csádban 2021. április 20-án vesztette életét a lázadókkal vívott harcban az 1990-ben puccsal hatalomra került és azután folyamatosan újraválasztott Idriss Déby Itno elnök. Az afrikai ország vezetését katonai junta vette át élén Déby fiával, Mahamat Idriss Déby Itno tábornokkal, a katonák másfél éves átmeneti időszak után szabad választásokat ígértek, ezt annak lejártával meghosszabbították, és Débyt jelölték államfőnek.
Az előzetes eredmények alapján a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte az észak-macedóniai parlamenti választást és az elnökválasztást is, ahol Gordana Sziljanovszka-Davkova, a konzervatív jelölt, kapta a legtöbb szavazatot.
Fotó: AP Photo/Boris Grdanoski
Az elnökválasztás második fordulójában 99,82 százalékos feldolgozottság mellett az előzetes eredmények szerint a hivatalban lévő baloldali elnök, Sztevo Pendarovszki a szavazatok 29,25 százalékát kapta, míg az VMRO-DPMNE jelöltje, Gordana Sziljanovszka-Davkova a voksok 65,14 százalékát szerezte meg. Ez azt jelenti, hogy 70 éves jogász lehet az ország első női köztársasági elnöke.
Gordana Sziljanovszka-Davkova az éjszaka már bejelentette győzelmét, és közölte, nemzetiségtől függetlenül minden állampolgár elnöke kíván lenni. „Egyetlen elnök sem kérhet egységet, ha ragaszkodik a pártelvárásokhoz” – húzta alá. „Meg kell próbálnunk segíteni egymásnak, meg kell próbálnunk megérteni egymást, nem a vétóra, hanem támogatásra kell törekednünk” – szögezte le.
Sztevo Pendarovszki elismerte vereségét, és gratulált az új köztársasági elnöknek, valamint sok sikert kívánt a munkájához. Egyetlen bírálatot fogalmazott csak meg, amely a legnagyobb albán párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nevű pártra vonatkozott. A DUI az elnökválasztás bojkottjára szólította fel az albán nemzetiségű szavazókat, emiatt pedig sok, albán többségű településen maradtak üresek az elnökválasztás urnái.
A választási bizottság internetes oldalán látható előzetes eredmények szerint 99,24 százalékos feldolgozottság mellett VMRO-DPMNE a voksok 43,22 százalékát szerezte meg, míg a kormányzó, baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségre (SDSM) a szavazók 15,36 százaléka adta a voksát.
Az SDSM is elismerte a vereséget, Dimitar Kovacsevszki pártelnök csak röviden nyilatkozott a sajtónak, amikor azt mondta: pártja nemcsak általában az állampolgároktól, hanem az eddigi támogatóktól és szimpatizánsoktól is hatalmas ütést kapott.
A VMRO-DPMNE viszont tűzijátékkal, zenészekkel, dobokkal és tánccal ünnepelte, hogy miután 2006 és 2016 között vezette az országot, most újra kormányt alakíthat. Hrisztijan Mickoszki pártelnök a győzelem bejelentésekor úgy fogalmazott: „Macedónia győzött”. „Ez a nép történelmi győzelme. Az a Macedónia győzött, amely a macedónok, az albánok, a törökök, a szerbek, a vlachok, a muszlimok, az ateisták és a büszke emberek országa. A kormány megbukott, és ennek oka van. A bűnözés, a korrupció, a kisajátított állam, a pályázatok, a nepotizmus, és száz másik ügy, amely miatt az állam szenvedett, az emberek pedig csalódtak. Ma este végre legyőztük mindezt” – részletezte.
A 2017 óta kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) a NATO-tagság elnyerése érdekében, Görögország követelésére Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta a nevét, és az uniós csatlakozást elősegítendő több engedményt is tett a környező országoknak. Ezeket a lépéseket a jobboldali ellenzék gyakran bírálta, és a kampány során is leszögezte, több engedményre nem lehet számítani.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az előzetes eredmények alapján a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte az észak-macedóniai parlamenti választást és az elnökválasztást is, ahol Gordana Sziljanovszka-Davkova, ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1715277000
[modified] => 1715259463
)
[title] => Hatalmas pofon a baloldalnak Észak-Macedóniában – elbukták az elnök és parlamenti választást is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=112459&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 112459
[uk] => 112542
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 112466
[image] => Array
(
[id] => 112466
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[original_lng] => 209871
[original_w] => 1024
[original_h] => 683
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715281752:8
[_thumbnail_id] => 112466
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1310
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d3b6b2bc11f7131bd4fb9b9ad9ed324c] =>
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
