Alexander Stubb egykori miniszterelnök bejelentette győzelmét a finn elnökválasztás vasárnap tartott második fordulójában.
Az YLE finn köztelevíziónak a szavazatok 99,3 százalékos összesítésén alapuló, a tévé honlapján közzétett előrejelzése szerint Stubb a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként a voksok 51,7 százalékát kapta, míg a liberális zöldpárti Pekka Haavisto volt külügyminiszter a szavazatok 48,3 százalékával a második helyen végzett.
Stubb kijelentette, hogy győzelmét élete legnagyobb megtiszteltetésének tartja. Úgy fogalmazott, nyugodtnak és alázatosnak érzi magát, ugyanakkor végtelenül boldognak és hálásnak. Haavisto előzőleg már jelezte, úgy látja, hogy vereséget szenvedett és gratulált Stubbnak a győzelméhez.
„Úgy vélem, Finnországnak jó elnöke lesz. Alexander Stubb tapasztalt, a feladathoz értő személy” – jelentette ki Haavisto. A finn igazságügyi minisztérium tájékoztatása szerint a több mint 4,5 millió választópolgár 67,6 százaléka, vagyis több mint 3 millióan járultak a szavazóurnákhoz.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az X-en azt írta: „Meleg üdvözletem Alexander Stubbnak. Finnország közeli barátunk és partnerünk”.
Az új finn elnök március elsejével veszi át a tisztséggel járó teendőket Sauli Niinistö leköszönő államfőtől.
Ilham Aliyev hivatalban lévő államfő a szavazatok 92,12 százalékával győzött az azerbajdzsáni elnökválasztáson a központi választási bizottság által pénteken ismertetett hivatalos végeredmény szerint.
A testület a jegyzőkönyvek százszázalékos feldolgozása után hozta nyilvánosságra az eredményt.
A szavazóhelyiségekben megjelent választópolgárok 92,12 százaléka, azaz 4 577 693 ember szavazott Aliyevre. A második helyen a függetlenként induló parlamenti képviselő, Zahid Oruj végzett a voksok 2,17 százalékával (107 877 szavazat).
A részvételi arány 76,73 százalékos volt. Az elnökségért Aliyevvel együtt hét jelölt szállt versenybe. A győztes összes riválisa gratulált az elnök győzelméhez, és közölték, hogy elfogadják a végeredményt.
A voksok 83 százalékának megszerzésével Nayib Bukele hivatalban levő elnök nyerte a vasárnap tartott salvadori elnökválasztást – erősítette meg a latin-amerikai ország választási bizottsága helyi idő szerint vasárnap késő este.
A 42 éves államfő már a szavazatok számlálása alatt győztesnek nyilvánította magát, annak ellenére, hogy az ország alkotmánya szerint nem is szállhatott volna versenybe második elnöki megbizatásáért.
A politikus Új Eszmék (Nuevas Ideas) nevű pártja az elérhető 60 parlamenti mandátumból 58-at szerzett meg – derült ki az elnök X-bejegyzéséből.
A választási győzelem bejelentését követően a kormánypárt több ezer támogatója gyűlt össze ünnepelni a főváros nemzeti palotájában.
A parlamenti és elnökválasztáson 6,2 millió salvadori állampolgár, köztük 741 ezer külföldön élő volt jogosult a szavazásra.
„Salvador a gyilkosságok fővárosa volt”, most mi vagyunk a nyugati félteke egyik legbiztonságosabb országa – jelentette ki Bukele, hozzátéve, hogy a választási eredmények hűen tükrözik a salvadori nép akaratát. Visszautasította az ellene felhozott vádakat, amelyek szerint autokrata kormányzása alatt tömegesen börtönzött be ártatlan embereket.
Az elnök népszerűségének hátterében a bűnszervezetek elleni sikeres, ám egyben vitatott hadjárata áll, amely során leszámolt számos, az országot több évtizede terrorizáló bűnszervezettel.
A bűnözés visszaszorításával Bukele egyre nagyobb népszerűségre tett szert, kritikusai azonban azzal vádolják, hogy az ország irányításához antidemokratikus rendelkezéseket hozott: korlátozta a állampolgári jogokat, önkényes letartóztatásokat rendelt el, az állami hatáskörök pedig összemosódtak elnöksége alatt.
Bukele előszeretettel gúnyolódik kritikusain, az X-en a „világ legmenőbb diktátoraként” emlegeti magát. Salvadorban majdnem két éve hirdettek rendkívüli állapotot, amely során számos alapjogot korlátoztak. Az eltelt idő alatt több mint 75 ezer feltételezett bandatagot tartóztattak le a hatóságok, többnyire bizonyíték felmutatása és ügyvédi közreműködés nélkül.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A voksok 83 százalékának megszerzésével Nayib Bukele hivatalban levő elnök nyerte a vasárnap tartott salvadori elnökválasztást – erősítette meg a latin-amerikai ország választási bizottsága helyi idő szerint vasárnap késő este.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1707148800
[modified] => 1707137750
)
[title] => Alkotmány szerint nem is indulhatott volna, viszont elsöprő sikerrel újrázott a salvadori elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=102854&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 102854
[uk] => 102992
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 102855
[image] => Array
(
[id] => 102855
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/nayib-bukele.webp
[original_lng] => 88114
[original_w] => 1396
[original_h] => 930
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/nayib-bukele-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/nayib-bukele-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/nayib-bukele-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/nayib-bukele-1024x682.webp
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/nayib-bukele.webp
[width] => 1396
[height] => 930
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/nayib-bukele.webp
[width] => 1396
[height] => 930
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/nayib-bukele.webp
[width] => 1396
[height] => 930
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1707219840:3
[_thumbnail_id] => 102855
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1107
[translation_required_done] => 1
[_oembed_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] =>
Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.
Lezárult kedden éjfélkor a márciusi szlovákiai elnökválasztás jelöltállítási folyamata, a megszabott határidőig tizenegyen adták le az induláshoz szükséges támogató aláírásokat – közölte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a pozsonyi parlament irodájára hivatkozva szerdán.
A jelöltek listája február 13-án válik véglegessé, akkor jár le a jelölések ellenőrzésére kiszabott határidő. A választási kampány ettől függetlenül – az elnökválasztás időpontjának kihirdetésével – már megkezdődött, és a március 23-ra kitűzött első fordulót 48 órával megelőző kampánycsend kezdetéig tart.
Szlovákiában közvetlenül választanak államfőt ötéves időszakra. Az elnökválasztáson minden 40. évét betöltött, az országban állandó lakhellyel rendelkező szlovák állampolgár indulhat. A pályázóknak a jelöltséghez vagy a 150 fős parlament 15 képviselőjének, vagy legalább 15 ezer állampolgárnak a támogató aláírását kell megszerezniük.
A vonatkozó szabályozás szerint az elnökválasztás első fordulójában az a jelölt szerezheti meg az államfői tisztséget, aki megkapja az összes szavazásra jogosult választópolgár voksának több mint felét. Amennyiben ez egy jelöltnek sem sikerül, a második fordulóba a két legjobb eredményt elért jelölt jut. A második fordulóban a győzelemhez már elégséges a választáson részt vevő szavazópolgárok egyszerű többségének voksa. Amennyiben második fordulóra is sor kerül, azt április 6-án tartják majd.
A jelenlegi szlovák államfő, Zuzana Caputová megbízatási időszaka 2024. június 15-én jár le, és nem indul újraválasztásáért.
Indulási szándékát elsőként Ján Kubis, Robert Fico egyik korábbi kormányának külügyminisztere jelentette be, aki párton kívüli független jelöltként méreti meg magát. Rajta kívül indulási szándékát már tavaly augusztusban bejelentette Ivan Korcok is, aki rövidebb ideig Igor Matovic és Eduard Heger kormányaiban is ellátta a külügyminiszteri posztot. Ugyancsak indul a választáson Peter Pellegrini, a szlovák parlament jelenlegi elnöke, a második legerősebb szlovák kormánypárt, a Hang (Hlas) vezetője, valamint Andrej Danko, a legkisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, a parlament alelnöke is.
A felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség is indít jelöltet, ők decemberi kongresszusukon hoztak döntést arról, hogy a párt elnökjelöltje Forró Krisztián, a párt elnöke lesz. A választáson indul még Stefan Harabín, a legfelsőbb bíróság korábbi elnöke, Igor Matovic korábbi kormányfő, Marián Kotleba, a nemzeti radikális Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotlebovci – LSNS) elnöke, Patrik Dubovsky történész, Robert Svec politikus és egy korábbi rendőr, Milan Náhlik is.
Az eddig nyilvánosságra hozott felmérések, valamint a fogadóirodák azt valószínűsítik, hogy Peter Pellegrini és Ivan Korcok juthat be az államfőválasztás második fordulójába.
Három elnökjelölt-aspiráns adta le az őt támogató aláírásokat az orosz Központi Választási Bizottságnál szerdán, a határidő lejárásának napján.
A testülethez Borisz Nagyezsgyin, a Polgári Kezdeményezés párt jelöltje (az egyetlen, a háborút nyíltan ellenző aspiráns), Andrej Bogdanov, az Oroszországi Szabadság és Igazságosság Pártjának képviselője, és a függetlenként induló Rada Russzkih divatblogger juttatta el a támogatói aláírásokat. Bogdanov ugyanakkor még szerdán bejelentette visszalépését, amit azzal indokolt, hogy nem tudott lezárni egy külföldi bankszámlát, ami kizárta volna a versenyből.
Nagyezsgyin, a 60 éves egykori orosz parlamenti és moszkvai városi képviselő az aláírási ívek leadását követően A diktatúrák nem örökkévalók, és a diktátorok sem címmel nyilatkozatot tett közzé a Telegramon.
„Oroszország és más országok sok polgára – ahol a rezsim csak úgy tesz, mintha demokrácia lenne –, hajlamosak elveszíteni a demokratikus változásokba vetett hitüket. Én most megpróbálom visszaadni nekik a reményt” – írta Nagyezsgyin eljátszva a nagyezsda szóval, amelyből a neve ered, és amely oroszul reményt jelent.
Az aspiráns az 1986-os Fülöp-szigeteki választásokat hozta fel példaként, amikor Ferdinand Marcos diktátor hiába próbálta meg csalással megtartani a hatalmat, elsöpörte a „sárga forradalom” és Corazón Aquino lett az ország első női elnöke. Ennek nyomán pedig, mint írta, „megkezdődött a demokratizálódás időszaka”.
„Bevezették a fékek és ellensúlyok rendszerét. A politikai foglyokat szabadon engedték. Jogalkotási reformot hajtottak végre. Még a családtörvényt is megváltoztatták, hogy egyenlő jogokat biztosítsanak a férfiak és a nők számára” – írta Nagyezsgyin, aki az ígérte, hogy a választóival együtt küzdeni fog.
A Központi Választási Bizottság eddig négy elnökjelöltet vett nyilvántartásba: Leonyid Szluckijt, Vlagyiszlav Davankovot és Nyikolaj Haritonovot, akik három parlamenti pártot képviselnek (Oroszország Liberális Demokrata Pártja, Új Emberek, Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), illetve Vlagyimir Putyint. Ő hivatalosan ugyan önjelöltként (párton kívüliként) indult, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával szerezte meg a bejegyeztetéséhez szükséges 300 ezer aláírást. A hívei szerint egyébként az államfő végül összesen több mint 3,5 millió támogatói szignót gyűjtött össze.
Szergej Malinkovics, az Oroszország Kommunistái elnevezésű, parlamenten kívüli párt elnöke korábban szintén beadott 100 ezer aláírást a választási testülethez, csakúgy mint szerdán Nagyezsgyin. Nekik, nem parlamenti pártok jelöltjeiként, ennyi volt a kötelező kvóta, Russzkihnak pedig 300 ezer aláírást kellett összegyűjtenie, ugyanúgy, mint Putyinnak.
A választási testület számára február 10-én jár le az aláírási ívek ellenőrzésének határideje. Szergej Baburin, az Orosz Össznépi Unió és Irina Szviridova, Oroszország Demokrata Pártja nevében kedden visszalépett Putyin elnök javára.
Oroszországban az elnökválasztást idén első alkalommal három nap során – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Alexander Stubb egykori miniszterelnök és Pekka Haavisto volt külügyminiszter jutott tovább a finnországi elnökválasztás második fordulójába, miután a jelöltek egyikének sem sikerült megszereznie a vasárnapi első fordulóban a voksok több mint felét.
A YLE finn köztelevízió a szavazatok 84,8 százalékának összesítése alapján a honlapján közölte, hogy Stubb a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként a voksok 27,2 százalékát szerezte meg, míg a liberális zöldpárti Haavisto 25,1 százalékát a vasárnapi voksoláson.
Harmadik helyen a szavazatok 18,9 százalékával a nacionalista Finnek jelöltje Jussi Halla-aho végzett. Negyedik helyezett pedig Olli Rehn, egykori uniós biztos, a finn központi bank főigazgatója a voksok 15,8 százalékával. A többi öt jelölt tíz százalék alatti szavazati arányt ért el.
A finn választási törvények értelmében, ha egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint 50 százalékát, akkor a második fordulóban – február 11-én – a két legesélyesebb jelölt között dől el az államfői tisztség sorsa.
Finnországban vasárnap elkezdődött az elnökválasztás. A két fő esélyesnek Alexander Stubb korábbi miniszterelnököt és külügyminisztert, valamint a volt külügyminisztert, a zöldpárti Pekka Haavistót tartják.
Elnökválasztás kezdődött vasárnap Finnországban. A szavazóhelyiségek reggel 9-kor nyíltak meg és este 8-ig fogadják a szavazókat – írja az MTI.
A voksolás nagy esélyeseinek Alexander Stubb egykori miniszterelnököt, aki egy ideig a külügyi tárca élén is állt, valamint a volt külügyminisztert, a zöldpárti Pekka Haavistót tartják. Jussi Halla-aho, a Finnek párt képviselője a harmadik legesélyesebb a felmérések szerint. Kilenc jelölt indul a választáson, de a jelenlegi elnök, Sauli Niinistö nem vesz részt a versenyben, mivel idén jár le második hatéves mandátuma.
Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát, akkor február 11-én a második fordulóban dől el az államfői tisztség sorsa a két legesélyesebb jelölt között.
A finn elnök kevesebb jogkörrel rendelkezik, mint a miniszterelnök, de ő a hadsereg főparancsnoka és részt vesz az ország külpolitikájának meghatározásában a kormánnyal együtt.
Az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét, a görög Teódorosz Ruszópuloszt választotta elnökének az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE), az új elnök Tiny Kox holland szocialista politikustól vette át a tisztséget. Erről maga a közgyűlés adott tájékoztatást hétfőn. Teódorosz Ruszópulosz a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló, 1949 óta működő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 35. elnöke. Ő az első görög állampolgár, aki betölti a tisztséget.
Az elnök megbízatása egyéves időtartamra szól, egy alkalommal újabb egy évre megújítható. Székfoglaló beszédében a megválasztott elnök az ukrajnai háborúra utalva azt mondta: mandátumának ideje alatt az Ukrajna területén elkövetett bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása lesz a fő prioritása.
Közölte továbbá: az Európa Tanács nap mint nap szembesül az emberi jogok és a demokratikus eszmék hiánya miatti elnyomással még azokban az országokban is, amelyeket demokratikusan megválasztott politikusok vezetnek.
„Azért vagyunk itt, hogy emlékeztessük őket arra, amit az Emberi Jogok Európai Egyezményének ratifikálásával vállaltak” – mondta.
Egyéves mandátumának és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jövőbeli feladatai között sorolta továbbá azoknak a problémáknak a megoldását és veszélyeknek az elhárítását, amelyek – szavai szerint – a mesterséges intelligencia térnyeréséből fakadhatnak.
A mesterséges intelligencia üdvözlendő, és továbbra is eszköznek kell maradnia az emberi képességek támogatására, nem szabad azonban engedni, hogy az emberi akarat és autonómia helyettesítéséül szolgáljon – figyelmeztetett.
Ruszópulosz végezetül a parlamenti közgyűlés egysége megőrzésének, valamint a környezetvédelem fontossága mellett a társadalmi, a szakmai, a gazdasági és a nemek közötti egyenlőtlenségre hívta fel a figyelmet, majd úgy fogalmazott:
„addig kell folytatnunk munkánkat, amíg el nem érjük azt az egyenlőséget, amelyre mindannyian vágyunk”.
Az egykori szlovák miniszterelnök, jelenlegi házelnök, Peter Pellegrini is elindul a szlovák elnökválasztáson, aminek jelenleg ő a legnagyobb esélyese. Pellegrini azt ígéri, elnökként mindenkit képviselni fog, és pártokon felülálló személy lenne.
„Politikai pályafutásom alatt már többször is végigjártam a hazánkat. Ha valamit igazán tisztán hallottam az elmúlt három évben az emberektől, az az volt: elegünk van a politikai konfliktusokból” – mondta szülővárosában, Besztercebányán tartott rendezvényén Peter Pellegrini, a szociáldemokrata Hlas–SD elnöke, egyben a Szlovák Nemzeti Tanács jelenlegi házelnöke, aki hivatalosan is bejelentette: a Hlas-SD jelöltjeként Peter Pellegrini is megméretteti magát a márciusi szlovák elnökválasztáson.
Az újdonsült elnökjelölt-aspiráns – akinek kampányszlogenje a Szlovákiának békére van szüksége! – ezenkívül arról is beszélt, hogy elnökként az alkotmány szövegét követve pártokon felülálló személy lenne – ugyanakkor azt még korábban bejelentette, hogy párelnöki és házelnöki pozíciójáról nem mond le azonnal.
Mostani bejelentése után Peter Pellegrini egy sűrű mezőnybe csatlakozik, hiszen rajta kívül már kilencen jelentették be, hogy elindulnak a márciusi elnökválasztáson, ahol a szlovákok arról döntenek, ki vegye át az egy ciklus után visszavonuló Zuzana Caputová helyét.
A sok ismeretlen, pártnélküli jelölt közül az ismertebbek a következők:
a liberális Progresszív Szlovákia színeiben a Matovic- és Heger-kormányokban külügyminiszteri posztot ellátó Ivan Korcok,
a 2019-ben már sikertelenül induló egykori igazságügyminiszter, Stefan Harabin,
a Smerrel és a Hlasszal jelenleg közösen kormányzó szélsőjobboldali SNS elnöke, Andrej Danko,
a szélsőjobboldali-fasista, a szeptemberi választások után a parlamentből kieső Mi Szlovákiánk vezetője, Marian Kotleba.
Illetve az esélytelenek nyugalmával elindul a Most-Híd nélküli magyar egységpárt, a Szövetség színében a pártelnök Forró Krisztián is, aki már egy négyszázalékos eredménnyel elégedett lenne.
Ugyanakkor közülük eddig a legesélyesebb jelölt a 2018 és 2020 között a Smer színeiben miniszterelnöki posztot is betöltő Pellegrini.
A jelenleg bejelentett jelöltek közül ugyanis mindössze Pellegrini és Korcok mondhatja el magáról, hogy két számjegyű támogatottsággal bír.
Egy december közepi IPSOS által készített közvélemény-kutatás szerint Pellegrinire a szavazók 25 százaléka szavazna biztosan – további 16 százalék pedig hajlandó lenne rá szavazni –, míg Korcok mindkét esetben 16–16 százalékponton áll. Harabinra biztosan 7 százaléknyian, valószínűleg pedig 15 százaléknyian szavaznának.
Az elnökválasztás első fordulóját március 23-án fogják megrendezni. Amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét, a két legtöbb szavazatot szerző jelölt két héttel később, április 6-án méretteti meg magát ismét.
A kínai külügyminisztérium és a világ nagykövetségei óva intették az országokat a tajvani Demokratikus Haladó Párt (DPP) támogatásától, és elítélték azokat a külföldi kormányokat, amelyek örömmel fogadták a sziget megválasztott elnökét, Lai Ching-tét – írja a Reuters.
Miután a DPP elnökjelöltje, Lai megnyerte a választást, több miniszter és politikus gratulált Lainak és pártjának a győzelemhez.
Ez gyors reakciót váltott ki a kínai nagykövetségektől, hangsúlyozva Peking érzékenységét más országok iránt, amelyek legitimitást kölcsönöznek az általa „szeparatista erőknek” tartott jelöltnek és politikai pártnak.
[type] => post
[excerpt] => A kínai külügyminisztérium és a világ nagykövetségei óva intették az országokat a tajvani Demokratikus Haladó Párt (DPP) támogatásától, és elítélték azokat a külföldi kormányokat, amelyek örömmel fogadták a sziget megválasztott elnökét, Lai Ching-...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1705350180
[modified] => 1705337956
)
[title] => Kína elítéli azon országok kormányait, amelyek üdvözölték Tajvan új elnökének megválasztását – Reuters
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=100719&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 100719
[uk] => 100607
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 100608
[image] => Array
(
[id] => 100608
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653.jpeg
[original_lng] => 33626
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a3bcd235653.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1705330756:5
[_thumbnail_id] => 100608
[_edit_last] => 5
[views_count] => 921
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] =>
Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.
