Vezet Robert Golob szlovén miniszterelnök balközép Szabadság Mozgalma (Gibanje Svoboda) a vasárnap tartott parlamenti választásokon 98,43 százalékos feldolgozottságnál – közölte a szlovén választási bizottság.
A részleges eredmények tükrében a 90 fős ljubljanai parlamentben
a Szabadság Mozgalom 29,
a Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 28,
az Új Szlovénia (NSi), a Szlovén Néppárt (SLS) és a Fokus közös listája 9,
a Szociáldemokraták (SD) 6,
Anze Logar Demokratái 6,
a Levica és a Vesna közös listája, valamint a Resni.ca egyaránt 5 képviselői helyet szerezhet.
Egy-egy garantált mandátuma lesz a magyar és az olasz nemzeti közösségnek is.
A közel végleges eredmények alapján tehát egyik párt sem szerzett önálló többséget, ami megfelel a várakozásoknak.
Jansa, aki negyedik miniszterelnöki mandátumáért indult, azzal vádolta a szlovén választási bizottságot, hogy manipulálta a szavazatszámlálást, és kijelentette, saját megfigyelőcsapata 50 ezer szavazatnyi eltérést észlelt az SDS javára.
Felhívom a nemzeti választási bizottság felelős vezetőit, a számítógépes programot kezelőket, hogy tudják meg: ha megfelelően megszervezzük magunkat, minden szavazatot újraszámoltatok az összes szavazókörben – nyilatkozta a jobboldali politikus.
A Reuters által megkérdezett politikai elemző kétli, hogy a választási eredmények tükrében stabil kormány alakulhat Szlovéniában. Aljaz Pengov Bitenc ugyanakkor úgy véli, hogy a hivatalban lévő Golob Jansanál jobb helyzetben van ahhoz, hogy a politikai spektrum szélesebb körét lefedő pártokkal tárgyaljon. Az elemző hosszú koalíciós tárgyalásokra számít.
A választások után az új parlamentnek húsz napon belül kell összeülnie. Natasa Pirc Musar köztársasági elnök ezt követően legkésőbb harminc napon belül javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Az államfő korábban jelezte: azt bízza meg kormányalakítással, aki igazolni tudja a szükséges, legalább 46 képviselőnyi parlamenti támogatást.
Az ország 1991-es függetlenné válása óta ez volt a tizedik parlamenti választás.
A Reuters értesülései alapján az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance a következő napokban Magyarországra látogathat, hogy nyílt politikai támogatást nyújtson Orbán Viktor miniszterelnöknek a közelgő választások előtt.
A háttérben már hónapok óta erősödik az amerikai jelenlét. Februárban Marco Rubio külügyminiszter is Budapesten járt, ahol nyíltan méltatta Orbán Viktor vezetését, és jelezte: Washington stratégiai partnerként tekint a magyar kormányra. A mostani, tervezett alelnöki látogatás ezt a támogatást emelheti új szintre.
Az amerikai kapcsolatok különösen fontosak Orbán Viktor számára. A miniszterelnök régóta szoros viszonyt ápol Donald Trumppal, aki nemrég „erős és határozott vezetőnek” nevezte őt, és nyíltan kiállt mellette. A republikánus politikai körökben Orbán gyakran példaként jelenik meg, különösen a migrációs politika és a keresztény konzervatív értékek hangsúlyozása miatt.
J. D. Vance látogatása a hosszú távú magyar–amerikai szövetséget jelképezi
Az amerikai alelnök szerepe ebben a rendszerben kulcsfontosságú. J. D. Vance az elmúlt időszakban egyre nagyobb befolyást szerzett a külpolitikai döntéshozatalban, és sokan már most Donald Trump lehetséges utódjaként tekintenek rá a 2028-as elnökválasztás kapcsán. Egy budapesti látogatás így nemcsak Orbán Viktornak jelentene támogatást, hanem Vance saját nemzetközi profilját is erősítené.
A magyar választás tétje túlmutat az ország határain. Az eredmény hatással lehet az Európai Unió jövőbeli politikai irányára is, különösen egy olyan időszakban, amikor a konzervatív és jobboldali erők több országban is erősödnek.
Érvényesnek nyilvánították a vasárnap Észak-Koreában tartott parlamenti választásokat, a részvétel 99,99 százalékos volt – jelentette a KCNA állami hírügynökség hétfőn.
A KCNA beszámolója szerint vasárnap (helyi idő szerint) 18 óráig minden választókerületben befejeződött a szavazás, a részvételi arány elérte a 99,99 százalékot.
Ez az arány minden választópolgár lelkesedésének köszönhető, akik elszántan igyekeznek bizonyítani államhatalmunk felsőbbrendűségét és erejét – áll a hírügynökségi jelentésben.
Hétfő reggel még tartott a szavazatok összesítése. Kim Dzsongun, az ország vezetője vidéken, egy bányaipari központban adta le voksát.
Tekintettel az Ukrajnát elhagyó állampolgárok számára, egy választási előkészületekkel foglalkozó munkacsoport további külföldi szavazóhelyek létrehozását, valamint szükség esetén ideiglenes létesítmények bevonását javasolja a választási folyamat megszervezéséhez – jelentette be Olekszandr Karaszevics, a Külügyminisztérium államtitkára a rendkívüli vagy háború utáni időszak választásaira vonatkozó törvényjavaslatok előkészítésével foglalkozó munkacsoport ülésén, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„A jelenlegi jogszabályi keret értelmében 104 állandó szavazóhelyiséget hoztak létre külföldi diplomáciai intézményeknél. Tudjuk, hogy ezen külföldi szavazóhelyiségek száma objektíve nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a külföldön tartózkodó több millió állampolgárunk részvételét az első, háború utáni választásokon, ezért közös az a vélemény, hogy további szavazóhelyek létesítésével bővíteni kell a külföldi szavazóhelyiségeket” – mondta.
Karaszevics megjegyezte, hogy ilyen szavazóköröket a Központi Választási Bizottság hozhat létre a Külügyminisztérium erre vonatkozó előterjesztése alapján. Ugyanakkor megjegyezte, hogy bizonyos esetekben hiány léphet fel a helyiségeket illetően az új szavazókörök kialakításához.
„Ezért a tervezet azt javasolja, hogy a diplomáciai intézmények vezetői dönthessenek ideiglenes létesítmények bevonásáról a szavazókörök választási bizottságainak munkájának megszervezésére – mind a pótszavazóköröket, mind az állandó külföldi szavazóhelyiségeket illetően”, mondta.
A parlament alelnöke, Olena Kondratyuk a maga részéről hangsúlyozta, hogy a Külügyminisztériumnak a választási folyamat megkezdése előtt tisztáznia kell, hogy mekkora állami finanszírozásra van szükség a külföldi nemzeti választások megfelelő előkészítéséhez – a további külföldi szavazókörök létrehozásától kezdve a személyzeti, anyagi és technikai támogatáson át a logisztikáig.
Emlékeztetett arra, hogy világszerte 383 908 választópolgár van regisztrálva a konzuli hatóságoknál, de valójában 5-8 millió ukrán él külföldön. Kondratyuk többek között Lengyelország példáját hozta fel.
„A Központi Választási Bizottság adatai szerint Lengyelországban körülbelül 906 ezer választópolgár van. Tudjuk, hogy további szavazóhelyiségekre van szükség, ha ezek az állampolgárok mind részt vesznek a választásokon, az körülbelül 180 további szavazóhelyiséget jelent, amelyeket valahol el kell helyezni. És ezt meg kell vitatni a lengyel féllel” – mondta.
Elmondása szerint még ha körülbelül csak 500 ezer állampolgár vesz részt a választásokon, további 103 szavazóhelyiség kialakítására lesz szükség.
Hozzátette, hogy a technikai, személyi és pénzügyi támogatás mellett a lehetséges szavazási napok száma is fontos lesz. Ez a kérdés – jegyezte meg a Legfelső Tanács alelnöke – továbbra is vita tárgya.
Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője szerint most értelmetlen a lehetséges választásokról beszélni – számolt be az rbc.ua hírportál Budanov Al-Modon arab médiumnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Budanovot arról kérdezték, hogy lehetséges-e elnökválasztást tartani Ukrajnában 60 napos tűzszünet mellett, és hogy ilyen esetben indulna-e az elnökválasztáson. „A feladatom most egy hatékony tárgyalási folyamat létrehozása. A jelenlegi körülmények között értelmetlen választásokról beszélni” – mondta az Elnöki Hivatal vezetője.
Az ukrajnai választások témája a háború alatt ismét aktuálissá vált, miután Donald Trump amerikai elnök elkezdett kételkedni az ukrán demokráciában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszul hangsúlyozta, hogy készen áll az elnökválasztások megtartására az országban, de feltételekkel. Elsősorban azt szeretné, ha a választási folyamat során biztosítanák a tűzszünetet.
Russian investment envoy Kirill Dmitriev has said that Russia will have contacts with US negotiators Steve Witkoff and Jared Kushner this week, state news agency RIA reports. https://t.co/Vh6J0tj9tV
— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) June 5, 2026
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország tévesen egy oroszbarát vezető felemelkedésére számít Ukrajnában esetleges politikai változások esetén, de ezek a várakozások alaptalanok – számolt be az rbc.ua hírportál az ARD német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint az orosz fél az államfő szerint továbbra is azt feltételezi, hogy az ukrajnai helyzet úgy változhat, hogy egy Moszkva felé orientálódó politikus kerül az ország élére. Mint megjegyezte, az ilyen feltételezések leegyszerűsítettnek tűnnek, és nem veszik figyelembe az ukrán társadalomban és államban uralkodó valós hangulatot. Véleménye szerint ez a logika az ukrán politika strukturáltságának és az ország által ma támogatott értékek félreértésén alapul.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a különféle belső kihívások ellenére ez nem jelenti az állam irányának megfordulását. Azt is világossá tette, hogy az a forgatókönyv, amelyre Oroszország számít, valószínűtlennek tűnik.
„Véleményem szerint nem veszítik el a vágyat (hogy eltávolítsanak – a szerk.). Amennyire tudjuk. Honnan van ekkora önbizalom, hogy ha én nem leszek ott, akkor jön egy oroszbarát ember. Különbözőképpen beszélhetünk, lehetnek különböző kihívások az államon belül, de ki mondta, hogy (az elnök – a szerk.) olyan ember lesz, aki egy bizonyos helyen megcsókolja Putyint? Nem valószínű” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Több mint 3,7 millió belső menekült rendelkezik joggal, számolt be a Központi Választási Bizottság alelnöke, Szerhij Dubovik a Szuszpilne hírügynökségnek.
Dubovik elmondta, hogy a Központi Választási Bizottságnak sikerült együttműködést kialakítania a Szociálpolitikai és a Digitális Transzformációért Felelős Minisztériummal, és elvégezte az első összehasonlítását a belső menekültek és a választásra jogosult személyek állami nyilvántartásával.
A Szociálpolitikai Minisztérium 4 619 962 ukrán állampolgárról szolgáltatott információkat. A névjegyzékek összehasonlítása után 3 788 285 személynél találtak szavazati jogra utaló jeleket.
A Központi Választási Bizottság elnökhelyettese elmondása szerint több mint 500 000 ukrán polgár jelölt meg megszállt területekhez tartozó lakcímet, és több mint 174 személy olyan településekhez tartozó lakcímet, ahol aktív harcok folynak.
Ezenkívül 405 belső menekült van regisztrálva kis vidéki településeken, ahol az állami választói névjegyzék szerint nincs állandó választási cím a szavazáshoz.
A Legfelső Tanács indítványozza, hogy a háború utáni választásokon induló jelölteket törvényileg kötelezzék arra, hogy nyilatkozzanak, együttműködtek-e 2014 után Oroszországgal, és előírják a kizárásukat a választásokból az ilyen tények eltitkolása esetén – jelentette be Tamila Taseva, a belső menekültekkel, az ideiglenesen megszállt és frontvonalbeli területekkel foglalkozó alcsoport vezetője a Legfelső Tanács munkacsoportjának ülésén.
A jelentés szerint Taseva elmondta, hogy Ukrajnában jelenleg radikális választási törvényi változtatásokat készítenek elő, hogy a jövőben megakadályozzák az agresszort segítő személyek hatalomra kerülését. Ez a háború utáni választásokon indulni kívánó személyek számára nyilatkozatot tesz kötelezővé az Oroszországgal folytatott együttműködésről. A törvényhozók javaslatára minden jelöltnek hivatalosan is be kell majd jelentenie az agresszor országgal való kapcsolatának tényeit 2014 márciusától kezdődően. Ez kötelező feltétele lesz a Központi Választási Bizottság (TCK) általi regisztrációnak.
A következő kérdésekről kell majd nyilatkozni:
Pénzügyek: választásokra szánt pénz fogadása Oroszországból vagy az általa ellenőrzött struktúráktól.
Üzleti tevékenység: gazdasági tevékenység Oroszországban vagy a megszálló önkormányzatok javára.
Együttműködés: munka a megszálló szervekben, részvétel félkatonai alakulatokban vagy az ellenséges hadsereg segítése.
Propaganda: munka az agresszor médiájában és nyilvános felhívások a megszállás legitimálására.
Politikai múlt: megválasztás Ukrajnában betiltott pártoktól.
Nem lehet egyszerűen „fátylat borítani az orosz útlevélre vagy krími üzleti tevékenységre. Ha a jelölt eltitkolja az együttműködés tényeit, az Igazságügyi Minisztérium egy külön tárcaközi bizottságon keresztül bírósághoz fordulhat. „Amennyiben a titkolózás ténye beigazolódik, a TCK azonnal törli az ilyen politikus regisztrációját” – jegyezte meg Taseva.
A törvényhozók egyértelmű indokokat közölnek a regisztráció megtagadására:
Szándékos bűncselekmények vagy nemzetközi bűncselekmények (népirtás, háborús bűncselekmények) miatti elítélés.
Gyanúsítotti státusz nemzetközi bűncselekmények esetén.
Bizonyítást nyert orosz választási kampány anyagi támogatásának ténye.
Tamila Taseva elismerte, hogy a megválasztáshoz való jog korlátozása az egyik legérzékenyebb téma. Az alcsoport tagjai hangsúlyozták, hogy az „együttműködés” kritériumainak jogilag kifogástalanoknak kell lenniük. Fontos elkülöníteni azokat, akiket a megszállás alatt túlélésre kényszerítettek, azoktól, akik tudatosan működtek az ukrán államiság elpusztításán.
Bulgáriában április 19-én ismét parlamenti választásokat tartanak, öt év alatt a nyolcadikat, miután december közepén lemondott a konzervatívok vezette koalíciós kormány, amelyet a korrupció elleni tömegdemonstrációk kényszerítettek távozásra.
„Aláírom (…) a 2026. április 19-re kitűzött parlamenti választásokról szóló rendeletet” – jelentette be Ilijana Jotova bolgár elnök. A politikus egyben fogadta Andrej Gjurovot, a nemzeti bank volt alelnökét, akit ideiglenes miniszterelnöknek nevezett ki a választások eredményének kihirdetéséig.
„A legfontosabb feladat a törvényes parlamenti választások előkészítése, az ország törvényeinek megfelelően” – hangoztatta Jotova.
Gjurov válaszában kijelentette, hogy nagyon komolyan veszi ezt a feladatot. Ennek érdekében javasolta egy olyan civil társadalmi aktivista kinevezését felelős miniszterelnök-helyettesi posztra, aki évek óta elkötelezett híve volt a választási szabálytalanságok elleni küzdelemnek.
Roszen Zseljazkov törékeny kormánya 2025 januárjában alakult, összefogva a volt miniszterelnök, Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű konzervatív pártot és három másik formációt. Kevesebb mint egy évig maradt hatalmon.
A Zseljazkov bukását kiváltó elégedetlenség hulláma az elmúlt évek során példátlan volt, és a fiatalok jelentős részét mozgósította. Tavaly november végén botrányba fulladt a kormánynak az a kísérlete, hogy gyorsított szavazáson fogadtassa el a parlamenttel a 2026-os, az első euróban számított költségvetés tervezetét. Ez a költségvetés adó- és társadalombiztosítási járulékemelést irányzott elő.
A kormány lemondását követően Rumen Radev államfő január közepén lemondott tisztségéről, azzal a céllal, hogy új pártot alapítson, és induljon a parlamenti választásokon.
A választási törvény előkészítéséhez és a folyamat közvetlen megszervezéséhez a háború alatt Ukrajnának legalább 60 napos teljes tűzszünetre van szüksége – jelentette ki Olekszandr Kornyijenko, a Legfelső Tanács első alelnöke az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kornyijenko elmondta, hogy az ukrán törvények kétféle határidőt írnak elő – 90 napot a rendes választásokra és 60 napot az előrehozott választásokra. „Ezért a 60 nap, amiről Volodimir Zelenszkij beszél, egy nagyon megfelelő időszak, a minimum, ami lehet, aminek tényleg teljes „csendben” kellene telnie. Semmilyen félmegoldásról nem lehet beszélni, amikor Putyin „egy napról” és valami másról beszél. Ez nem így működik” – jegyezte meg.
A helyettes házelnök szerint a választásoknak a folyamat kezdetétől a szavazatok számlálásáig teljes „csendben” kell zajlaniuk. „A választásokat nem a Shahedek alatt, fegyverek alatt tartják. Ezt mindenki megérti, mind a parlamentben, mind a tárgyalócsoportunkban” – mondta. előkészíteni a törvényt
Kornyijenko hozzátette, hogy a választásokat meg kell előznie a törvény kidolgozásának, ami szintén időbe telik. „Ezért mondjuk, hogy a hosszabb a jobb, mert a biztonsági tényezők a parlamentet is befolyásolják” – mutatott rá. A képviselő hozzátette, hogy a parlamentnek a hadiállapot alatti szavazás lehetőségének kérdését is meg kell oldania, mivel a jogrendszer nem rendelkezik a választásokról.
