Jó lenne, ha a közvetítő országok nem arra összpontosítanának, mit veszíthetnek az Oroszország elleni szankciókkal – mondta az ukrán elnök.
Az amerikai fél jelenleg nem tűnik erős közvetítőnek az Ukrajnában zajló háború békés rendezésének kérdésében – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a magyar Válasz portálnak adott interjúban.
Az államfő hangsúlyozta: Ukrajnának most olyan erős közvetítőkre van szüksége, akik jelenlétében az orosz fél nem tagadhatja meg a tárgyalásokon elért megállapodások teljesítését.
Az Egyesült Államok jelenleg nem tűnik erős közvetítőnek: az oroszok azt mondták nekik, hogy ne legyenek ott a tárgyalóasztalnál – és ők egyszerűen elmentek. Miért? Mert túl engedékeny politikát folytatnak Oroszországgal szemben
– fogalmazott Zelenszkij.
Elmondása szerint 2025. június 2-án, az isztambuli tárgyalások során az orosz fél nyíltan elismerte, hogy az általuk előterjesztett „memorandum” valójában egy ultimátum Ukrajnának.
„Mi békét akarunk, de ehhez mindkét fél akaratára szükség van. Ha az egyik fél nem kész a békére, mindig talál majd valamilyen kifogást. Az orosz fél még a küldöttségünknek is elismerte: tudjuk, hogy ez egy ultimátum, és ti ezt nem fogjátok elfogadni. Tehát nem az isztambuli formátummal van gond, hanem azzal, mit kezdjünk az orosz fél hazugságaival” – mondta az elnök.
Zelenszkij véleménye szerint „jó lenne, ha a közvetítő országok nem azon aggódnának, hogy mit veszíthetnek a szankciók miatt – milyen gazdasági kellemetlenségekkel kell szembenézniük, vagy mi lesz az űrkutatási és műholdas együttműködéssel –, hanem arra összpontosítanának, amiről a tárgyalások szólnak: a háborúról és arról, hogy emberek halnak meg”.
„Minden más megbeszélhető kétoldalú tárgyalásokon” – zárta gondolatait az elnök.
[type] => post
[excerpt] => Jó lenne, ha a közvetítő országok nem arra összpontosítanának, mit veszíthetnek az Oroszország elleni szankciókkal – mondta az ukrán elnök.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1749751440
[modified] => 1749746459
)
[title] => Zelenszkij: az Egyesült Államok nem tűnik erős közvetítőnek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=153692&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153692
[uk] => 153530
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 153532
[image] => Array
(
[id] => 153532
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439.jpg
[original_lng] => 35508
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1749735661:5
[_thumbnail_id] => 153532
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3312
[_algolia_sync] => 95828949001
[_oembed_16292e043003ede5f1c59633668c9f8a] =>
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Hakan Fidan török külügyminiszter moszkvai látogatása során megerősíti országa hajlandóságát, hogy közvetítőként részt vegyen egy újabb tárgyalási fordulóban Kijev és Moszkva között – írja az Unian a török Hürriyet lapra hivatkozva.
A török diplomácia vezetője Vlagyimir Putyinnal találkozott, aminek során körülbelül egy órát töltöttek együtt. A kétnapos oroszországi látogatás alatt Fidan várhatóan Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Andrej Belousov védelmi miniszterrel is egyeztet.
A török külügyminiszter hangsúlyozni fogja Törökország elkötelezettségét a háborúban egy igazságos és tartós béke mellett, valamint megerősíti országának készségét, hogy közvetítőként hozzájáruljon egy új tárgyalási fordulóhoz. 2022 júniusában került sor az első közvetlen találkozóra az ukrán és orosz delegációk között a háború kezdete óta. A tárgyalásokon tűzszünetről, 1000:1000 arányú fogolycseréről és Zelenszkij–Putyin személyes találkozóról beszéltek.
A tárgyalásokat orosz kezdeményezésre indították, amikor nemzetközi nyomás nehezedett Moszkvára – különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről – a harcok azonnali beszüntetésére.
Zelenszkij elnök felajánlotta Putyinnak, hogy Isztambulban találkozzanak személyesen, ha az orosz vezető valóban be akarja fejezni a háborút, de a Kreml-vezető nem jelent meg.
A tárgyalásokon az oroszok azt követelték, hogy az ukrán csapatok vonuljanak ki azokról a területekről, amelyeket Oroszország jogtalanul a sajátjának tekint. Sajtóhírek szerint az ukrán félnek azt mondták, hogy Oroszország „kész örökké harcolni”.
Oroszország nem tartja alkalmasnak a Vatikánt az ukrajnai háború béketárgyalásainak helyszíneként. Magas rangú orosz tisztviselők érvelése szerint a Szentszék a katolicizmus központja, Olaszország, a NATO- és az EU-tagállama öleli körül, és számos orosz tisztviselő a szankciók miatt be sem léphetne az országba. A Kreml inkább Törökországot vagy arab országokat látna szívesen közvetítőként.
Moszkva nem látja a Vatikánt komolyan vehető színtérként az Ukrajnával folytatandó béketárgyalások számára.
Indokaik között szerepel, hogy a Szentszék a katolicizmus központja, és Olaszország veszi körül, amely a NATO és az Európai Unió tagja, ráadásul Ukrajna egyik aktív támogatója – írja a Reuters három magas rangú orosz forrásra hivatkozva.
A tisztviselők azt is hangsúlyozták, hogy sok magas rangú orosz vezető a nyugati szankciók miatt nem tudna eljutni a Vatikánba, mivel a közvetlen repülőjáratokat Moszkva és Róma között már a háború kezdetén, 2022. február 24-én felfüggesztették.
Bár a Vatikán nyilvánosan nem reagált az ötletre, amelyet Donald Trump amerikai elnök vetett fel egy Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonhívás után, Giorgia Meloni olasz kormányfő múlt héten megerősítette, hogy a jelenlegi pápa, a történelmi jelentőségű első amerikai származású egyházfő, XIV. Leó készséget mutatott a tárgyalások fogadására.
„Oroszországban a Vatikánt egyáltalán nem tekintik olyan tényezőnek, amely képes lenne közvetíteni egy ennyire összetett konfliktusban” – fogalmazott névtelenséget kérve egy Kreml-közeli forrás.
A három forrás egyetértett abban, hogy Oroszország és Ukrajna is túlnyomórészt keleti ortodox keresztény ország, míg a Vatikán – katolikus jellegén és NATO-tagállami környezetén túl – kulturálisan és geopolitikailag is távol áll ettől a világtól.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken ironikusan úgy nyilatkozott, hogy a Vatikánt választani tárgyalási helyszínnek kissé „kifinomulatlan” ötlet. Egy másik orosz tisztviselő cinikusan megjegyezte: „csak a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság lenne ennél is jobb helyszín,” utalva arra, hogy a bíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen háborús bűnök vádjával. A Kreml ezt a lépést elfogult politikai döntésnek tartja, amelynek nincs jelentősége Oroszország számára, mivel az ország nem ismeri el a bíróság joghatóságát.
A vallási különbségeken túl a gyakorlati akadályok is jelentősek: számos magas rangú orosz tisztviselő nem léphet be az Európai Unióba, és a közvetlen járatok megszűnése tovább nehezíti az esetleges diplomáciai mozgásteret. Az orosz fél inkább olyan országokat lát potenciális tárgyalási helyszínként, mint Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Katar vagy Omán. Vlagyimir Putyin többször is dicsérte e térségek szerepvállalását a békeközvetítésben.
Mind a Kreml, mind a Vatikán elutasította, hogy kommentálja a Reuters megkeresését. A Kreml szóvivője korábban csupán annyit mondott: még nem született döntés a lehetséges béketárgyalási helyszínekről.
Számos európai uniós vezető aggódik amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök felhagyhat az orosz–ukrán háború megállítására irányuló erőfeszítéseivel – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai hírszolgálat úgy tudja, hogy egy héttel ezelőtt, amikor Trump 30 napos tűzszünetet szorgalmazott és szankciókkal fenyegette Oroszországot, az európai vezetők lelkesedtek. A Trump és Vlagyimir Putyin orosz diktátor közötti megbeszélés azonban csalódást okozott Európának. Miután beszélt Putyinnal, Trump kijelentette, hogy Ukrajna és Oroszország béketárgyalásokat kezd, valószínűleg az Egyesült Államok nélkül. Az amerikai elnök ugyanakkor nem beszélt szankciókról vagy Putyinra gyakorolt nyomásról.
A Bloomberg szerint több EU-kormány is csalódottságát fejezte ki az Egyesült Államok lépéseivel kapcsolatban, mivel Trumpnak nem sikerült békére kényszerítenie Putyint, és most már felhagyhat a háború megállítására irányuló erőfeszítésekkel. A hírügynökség forrásai szerint az európai vezetők körében attól tartanak, hogy Trump visszakozik a békefenntartási erőfeszítésektől, és világossá tette, hogy nem fogja szigorítani a szankciókat, és eláll a 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslattól. Szerintük sem Ukrajna, sem Európa nem ért egyet Trump közvetlen orosz-ukrán tárgyalásokra vonatkozó felhívásával.
„Úgy tűnik, ma visszatértünk egy hosszabb távú forgatókönyvhöz, amelyben Putyin több időt nyer magának és hadseregének. Putyin több lehetőséget szerzett magának, és a tűzszünet, valamint a rendezés egyre távolibbnak tűnik” – mondta Christina Berzina, a washingtoni Német Marshall Alapítvány Geostrategy North programigazgatója.
Trump később kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem hátrál meg a háború befejezésére irányuló erőfeszítésektől, de azon tűnődik, hogy megéri-e ezt megtenni. Szerinte van egy „bizonyos vonala”, amelynek az átlépése után kilép a tárgyalásokból, de hogy pontosan miről is van szó, azt nem fejtette ki.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
A Szentszék rendelkezésre áll annak érdekében, hogy az ellenségek találkozzanak, és a népek visszakaphassák a béke reményét – hangoztatta XIV. Leó pápa, aki ismételt békefelhívást intézett a keleti egyházakkal való audiencián, amelyen magyar delegáció is részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek metropolita vezetésével.
Az egyházfő kijelentette, hogy a béke terjesztéséért minden erőfeszítést meg fog tenni.
„A Szentszék rendelkezésre áll annak érdekében, hogy az ellenségek találkozzanak, és egymás szemébe nézzenek, azért, hogy a népeknek visszaadassék a remény és a megérdemelt méltóság, a béke méltósága.
A népek békét akarnak, és én szívemmel a kezemben, azt mondom a népek felelőseinek: találkozzunk, beszéljünk egymással, tárgyaljunk!” – hangsúlyozta a pápa.
Hozzátette:
„A háború soha nem elkerülhető, a fegyverek elhallgathatnak, és el kell hallgatniuk, mivel nem jelentenek megoldást a problémákra, ellenkezőleg megsokszorozzák őket; a másik fél nem elsősorban ellenség, hanem emberi lény, nem gyűlölni való rossz, hanem ember, akivel beszélni lehet. Kerüljük az erőszakos elbeszélések tipikus manicheista gondolkodásmódját, amely jókra és rosszakra osztja a világot.”
XIV. Leó első alkalommal találkozott a jubileumi szentév programjaira érkező delegációkkal és zarándokokkal. A vatikáni audienciateremben a keleti egyházak vezetőit és híveit fogadta. A magyar görögkatolikusok több száz fős küldöttségét Kocsis Fülöp vezette.
A pápa megjegyezte, hogy az „egyház soha nem fárad bele annak ismétlésébe, hogy hallgassanak el a fegyverek”.
Köszönetet mondott azoknak a keresztényeknek, akik csendben és imával dolgoznak a békéért, és kitartanak földjeiken, különösképpen a Közel-Keleten, és így „erősebbek a távozás csábításánál”.
„Ki az, aki nálatok jobban tudja énekelni a remény szavait az erőszak örvényében? Ki ismeri jobban a háború borzalmait nálatok, akiket Ferenc pápa mártír egyházaknak nevezett? Így igaz: a Szentföldtől Ukrajnáig, Libanontól Szíriáig, a Közel-Kelettől a Tigrisig és a Kaukázusig, mennyi erőszak!”
– fogalmazott az egyházfő.
Úgy vélte, a keresztényeknek biztosítani kell, és nem csak szavakkal, hogy földjeiken maradhassanak, biztonságos létet és jogokat garantálva számukra.
A Vatikán közlése szerint szerdán fogadta a világelső teniszező Jannik Sinnert és családját, valamint az olasz teniszszövetség (FITP) elnökét, Angelo Biraghit, mivel a pápáról köztudott, hogy teniszezik és a játék nagy rajongója is.
Az amerikai elnök kész közvetítőként fellépni India és Pakisztán között a feszültségek enyhítése érdekében. Donald Trump szerdán, a Fehér Házban tartott eseményen kijelentette, hogy jó kapcsolatot ápol mindkét országgal, és ismeri a felek álláspontját. Hangsúlyozta: szeretne tárgyalni India és Pakisztán képviselőivel a konfliktus rendezéséről. „Azt akarom látni, hogy leállnak” – fogalmazott.
Arra utalva, hogy az indiai katonai akció egy pakisztáni fegyveresek által elkövetett terrorcselekményre válaszul született, megállapította, hogy miután a két ország a „fogat fogért” elv alapján járt el, és remélhetőleg ezen a ponton megállnak. „Ha bármit tehetek, hogy segítsek, meg fogom tenni és ott leszek” – mondta.
Az elnök kedden első rövid reagálásában „szégyennek” nevezte a kialakult helyzetet – írja a hvg.hu.
Marco Rubio külügyminiszter, aki a Signal-botrányba belebukott Mike Waltz után átmenetileg az elnök nemzetbiztonsági tanácsadói posztját is betölti, kedden telefonon beszélt az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadójával.
Kína korábban nyugalomra intette a feleket, Oroszország pedig a konfliktus békés megoldásának fontosságát hangsúlyozta.
Trump szerdán a Fehér Házban részt vett az Egyesült Államok új kínai nagykövete, David Perdue eskütételén. Az elnök az általa kijelölt új diplomata feladatául szabta az amerikai–kínai kereskedelmi viták rendezéséhez való hozzájárulás mellett azt, hogy – a kínai kormánnyal fenntartott kapcsolatokon keresztül – működjön közre a Kínából az Egyesült Államokba irányuló kábítószercsempészet megfékezésében. Az amerikai elnök a ceremónián arra kérte az új nagykövetet, hogy „adja át” üdvözletét Hszi Csin-ping kínai elnöknek.
Az Egyesült Államok és Kína magas rangú képviselői a tervek szerint a hétvégén Svájcban először ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy a kereskedelmi viták megoldásának módjairól tárgyaljanak. Amerikai részről Scott Bessent pénzügyminiszter vehet részt a megbeszéléseken, aki kedden egy nyilatkozatában fenntarthatatlannak nevezte a helyzetet, és hangsúlyozta, hogy az amerikai 145 százalékos és a kínai 125 százalékos vám kereskedelmi „embargóval” jelent egyet. Úgy vélte, hogy a helyzet elsősorban Kína számára nem fenntartható, mert sokkal több árut szállít az Egyesült Államokba, így a kereskedelem megtorpanása elsősorban a kelet-ázsiai országban vezethet munkaerő elbocsátásához. „Nem leválni akarunk Kínáról, hanem méltányos kereskedelmet akarunk” – mondta.
Donald Trump amerikai elnök szerint eljöhet az az idő, amikor az Egyesült Államok felhagy a békeközvetítéssel az ukrajnai háború megállítása érdekében, de hogy ez mikor történhet meg egyelőre nem árulta el.
Az amerikai elnök az NBC televízió Meet the Press című műsorának adott, vasárnap sugárzott interjúban kifejtette, hogy a háborúban álló egyik fél inkább hajlik arra, hogy elfogadja a békejavaslatot, mint a másik, azt ugyanakkor nem azonosította, hogy melyik oldal részéről nagyobb a hajlandóság.
Megállapította, hogy a két ország vezetője között „óriási gyűlölet” feszül, ami nehezíti a konfliktus rendezését.
Donald Trump arra a kérdésre nem válaszolt, hogy amennyiben kudarcba fullad a békeközvetítés, folytatja-e a fegyverszállításokat Ukrajnának.
Az amerikai gazdaság helyzetével kapcsolatban kifejtette, hogy átmeneti időszak zajlik, aminek része a vámok bevezetése, és amelyek célja, hogy növeljék az ország bevételeit. „A vámok nagyszerűek, mert gazdaggá tesznek bennünket” – fogalmazott az elnök.
Kifejtette, hogy Kínával a jelenlegi vámok mellett gyakorlatilag nem zajlik kereskedelem, ami azt is jelenti, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatból származó, szerinte 1000 milliárd dollár amerikai „veszteség” sem halmozódik tovább.
Donald Trump meggyőződését fejezte ki, hogy meg fog állapodni Kínával a kereskedelmi kapcsolatok feltételeiről, hozzátette, hogy Kína akarja az egyezséget.
Arra a kérdésre, hogy aggódik-e amiatt, hogy az amerikai gazdaság recesszióba kerülhet, nemmel válaszolt, és úgy vélekedett, hogy január 20-i hivatalba lépését követően az üzemanyagok és energia ára csökkent, valamint állítása szerint az élelmiszerárak is mérséklődtek.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök szerint eljöhet az az idő, amikor az Egyesült Államok felhagy a békeközvetítéssel az ukrajnai háború megállítása érdekében, de hogy ez mikor történhet meg egyelőre nem árulta el.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746451860
[modified] => 1746440207
)
[title] => Trump: eljöhet az az idő, amikor az USA felhagy a közvetítéssel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=149820&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149820
[uk] => 149867
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149821
[image] => Array
(
[id] => 149821
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-1.png
[original_lng] => 719289
[original_w] => 984
[original_h] => 495
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-1-300x151.png
[width] => 300
[height] => 151
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-1-768x386.png
[width] => 768
[height] => 386
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-1.png
[width] => 984
[height] => 495
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-1.png
[width] => 984
[height] => 495
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-1.png
[width] => 984
[height] => 495
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-1.png
[width] => 984
[height] => 495
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746452089:3
[_thumbnail_id] => 149821
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2562
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 952746281002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 47464
[1] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => közvetítés
[1] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 149649
[content] =>
Az Egyesült Államok nem lépett vissza a közvetítéstől. Washington szerepe azonban változhat, ha nincs előrelépés az ukrajnai béke felé.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője cáfolta, hogy az Egyesült Államok visszalépett volna az ukrajnai béke megteremtése érdekében végzett közvetítő tevékenységtől, ugyanakkor jelezte, hogy ha nincs előrelépés, szerepvállalása megváltozhat a konfliktus lezárásában.
Tammy Bruce a Fox News hírtelevízió America Reports című műsorának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy jelenleg az Egyesült Államok közvetítőként működik közre. Emlékeztetett arra, hogy Marco Rubio külügyminiszter ezen a héten is jelezte, napok kérdése, hogy kiderüljön a háborúban álló felek szándéka.
A közelmúltbeli orosz lépések kapcsán Marco Rubio szavait idézve azt mondta, hogy Washington nem a szavak, hanem tettek alapján ítéli meg a helyzetet.
„Jelenleg a hozzáállásunk változatlan, ugyanakkor, ha nincs előrelépés, akkor változhat a részvállalásunk közvetítőként. De egyelőre még nem tartunk ott, az erről szóló döntést pedig a külügyminiszter és az elnök hozza meg” – fogalmazott a külügyi szóvivő.
„Ha most nem látunk előrehaladást, ami a feleken – Ukrajnán és Oroszországon – múlik, akkor a szerepünk megváltozhat” – figyelmeztetett. Megismételte az amerikai álláspontot, miszerint az orosz–ukrán háborút nem lehet győzelemmel lezárni, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára sem lehetséges a 2014 előtti állapot visszaállítása.
Az ukrajnai béke érdekében szükség van a kompromisszumokra
Aláhúzta, hogy az orosz és ukrán oldal részéről is szükség van kompromisszumra és arra, hogy a megoldás érdekében tárgyalásba bocsátkozzanak.
Tammy Bruce szerint ha az Egyesült Államok felhagyna a közvetítéssel, ez nem jelentené azt, hogy általánosságban feladná óhaját a tűzszünet megteremtésére, és hogy segítsen a konfliktus megoldásában. A szóvivő hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak az egész világ felé kell fordítania a figyelmét, az amerikai külpolitikának rengeteg egyéb dolgot kell figyelembe vennie, és el kell kezdenie ezekkel is foglalkozni.
Az ukrán külügyminisztérium hivatalos magyarázatot kért az amerikai külügyi partnerektől Tammy Bruce szóvivő kijelentése nyomán, miszerint az Egyesült Államok nem kíván többé közvetítő szerepet vállalni Oroszország és Ukrajna között. A későbbi egyeztetés során azonban kiderült, hogy nem új irányváltásról van szó, hanem a korábbi álláspont megerősítéséről – számolt be róla az RBK Ukraine nyomán az Index.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorgij Tihij elárulta, hogy azonnal felvette a kapcsolatot amerikai kollégájával, Tammy Bruce-szal, miután az kijelentette: „Többé nem fogunk az első hívásra repkedni a világban, hogy találkozókat szervezzünk, és közvetítőként lépjünk fel.”
Bruce a beszélgetés alkalmával megerősítette, hogy nyilatkozata egy korábbi kijelentésének folytatása volt, ami így hangzott: „Ha nem lesz előrelépés, visszalépünk a közvetítő szerepből.” Az ukrán külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy „ez nem új álláspont, csak annak megismétlése, amit korábban már az amerikai külügyminiszter is megfogalmazott”.
A feszültséget tovább növeli, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég jelezte, az Egyesült Államok kiléphet a békefolyamatból, ha rövid időn belül nem mutatkozik esély gyors megállapodásra Ukrajna és Oroszország között. Donald Trump amerikai elnök megerősítette ezt a lehetőséget, és kiemelte, a következő napok kritikus fontosságúak lesznek a tárgyalások szempontjából.
A Financial Times szerint európai diplomaták attól tartanak, hogy Trump hamarosan kilép a közvetítői szerepből, felhasználva a minimális előrelépést igazolásként a távolmaradásra.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán külügyminisztérium hivatalos magyarázatot kért az amerikai külügyi partnerektől Tammy Bruce szóvivő kijelentése nyomán, miszerint az Egyesült Államok nem kíván többé közvetítő szerepet vállalni Oroszország és Ukrajna között. A későbbi egy...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1746262260
[modified] => 1746231690
)
[title] => Amerikai nyilatkozat okozott diplomáciai zavart – Kijev gyors választ kért
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=149602&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149602
[uk] => 149615
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 136296
[image] => Array
(
[id] => 136296
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-237.png
[original_lng] => 710276
[original_w] => 1075
[original_h] => 583
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-237-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-237-300x163.png
[width] => 300
[height] => 163
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-237-768x417.png
[width] => 768
[height] => 417
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-237-1024x555.png
[width] => 1024
[height] => 555
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-237.png
[width] => 1075
[height] => 583
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-237.png
[width] => 1075
[height] => 583
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-237.png
[width] => 1075
[height] => 583
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746241405:3
[_thumbnail_id] => 136296
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2914
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 941590341002
[_oembed_4afe4becfb5697f2be8f9ed582591a9d] =>
Paris a convoqué l’ambassadrice d’Italie en France, Emanuela D’Alessandro, «à la suite des propos inacceptables» tenus par Matteo Salvini.
Ce dernier s'en est pris à Emmanuel Macron pour son soutien à l’envoi de troupes en Ukraine
Európai tisztviselők attól tartanak, hogy Donald Trump amerikai elnök hamarosan megtagadja a részvételt a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalásokon, várhatóan a minimális előrelépést ürügyként fogja felhasználni arra, hogy küldetését teljesítettnek nyilvánítsa – számolt be az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint brit újság arról tájékoztatott, hogy az európai tisztviselők meg vannak győződve arról, hogy Trump kész kihasználni bármilyen, akár egy kis áttörést ezen a héten, hogy kiszálljon az ukrajnai tárgyalásokból. Trump kész megtenni ezt a lépést, még akkor is, ha ez nem jelent megoldást a tartós békére – nyilatkozta négy tisztviselő a lapnak. Hozzátették, hogy ez a hét egybeesik az elnök hivatalba lépésének 100. napjával, így ez az időszak kulcsfontosságú lehet. Trump egy olyan helyzetet készít elő, amelyben okot ad magának arra, hogy félreálljon, és a probléma megoldását Ukrajnára és ránk (Európára – a szerk.) bízza” – tette hozzá az egyik tisztviselő.
Putyin vonakodása, hogy beleegyezzen az olyan kulcsfontosságú amerikai és ukrán követelésekbe, mint az ukrán fegyveres erők háború utáni megmaradása, valamint maga a konfliktus összetettsége arra kényszerítette Trumpot, hogy újragondolja a békés rendezés iránti elkötelezettségét – közölték a The Financial Times forrásai.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég kijelentette, hogy az Egyesült Államok kiléphet a békefolyamatból, ha a közeljövőben nincs esély gyors megállapodásra Ukrajna és Oroszország között. Később Donald Trump amerikai elnök is megerősítette, hogy az Egyesült Államok valóban kiléphet a tárgyalásokból, ha az egyik fél akadályozza a békét.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Európai tisztviselők attól tartanak, hogy Donald Trump amerikai elnök hamarosan megtagadja a részvételt a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalásokon, várhatóan a minimális előrelépést ürügyként fogja felhasználni arra, hogy küldetését teljesítettn...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1745950140
[modified] => 1745933565
)
[title] => Európa attól tart, hogy Trump kilép az ukrajnai tárgyalásokból – FT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=149253&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149253
[uk] => 149261
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149254
[image] => Array
(
[id] => 149254
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-zelenszkij-3.jpg
[original_lng] => 40012
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-zelenszkij-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-zelenszkij-3-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-zelenszkij-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1745927398:3
[_thumbnail_id] => 149254
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2719
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_084631042bd397ee70768d1f181f540f] =>
La presidente della Commissione europea, Ursula von der Leyen, e il presidente americano, Donald Trump, si sono stretti la mano e hanno avuto un breve scambio sul sagrato di piazza San Pietro prima dell'avvio della cerimonia funebre per l’ultimo saluto a Papa Francesco… pic.twitter.com/VAZoQMalyJ
