Elégedetlenek a Földközi-tenger térségében fekvő európai uniós tagországok a brüsszeli Európai Bizottság menekültügyi reformjavaslataival – írta a Welt am Sonntag egy levélre hivatkozva, amelyben a vasárnapi német lap szerint az EU-ba érkező menedékkérők tagállamok közötti kötelező szétosztását sürgette a spanyol, az olasz, a görög és a máltai kormányfő.
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és a német kancellárnak, Angela Merkelnek írt levél szerint a bizottság szeptemberben bemutatott reformjavaslata „kiegyensúlyozatlan”. Az egyik legfőbb gond, hogy nem szerepel benne a kötelező szétosztás. Átdolgozásra szorul az EU külső határán kötelező jelleggel lefolytatandó menekültügyi eljárásról szóló elképzelés is, az a gondolat pedig egyenesen elfogadhatatlan, hogy a határ térségében építsenek ki nagy befogadóképességű és zárt központokat a menedékkérők elhelyezésére – fejtette ki az EU külső határán fekvő négy tagország kormányfője. Hangsúlyozták: ragaszkodnak ahhoz az elvhez, miszerint valamennyi tagállam saját hatáskörben dönt arról, hogy a menedékkérők mely csoportjai esetében alkalmazza a határon lefolytatandó gyorsított eljárást.
Németországban csalódást okoz a spanyol-olasz-görög-máltai bírálat. Amennyiben a földközi-tengeri migrációs útvonalak EU-s végénél fekvő négy tagország nem változtat álláspontján, nemigen lehet elérni az Európai Unió Tanácsa soros német elnöksége által kitűzött célt, a menekültügyi reform alapjai körüli egyetértés megteremtését az év végéig – mondta a Welt am Sonntagnak Thorsten Frei, a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője. A politikus kiemelte, hogy a külső határon kötelezően lefolytatandó eljárás elengedhetetlen elem, nélküle Németország nem lát lehetőséget a reform elfogadására.
A Welt am Sonntag összeállítása szerint idén eddig valamennyi határszakaszt együttvéve 88 550 illegális határátlépést regisztráltak, a menedékjogi kérelmek száma viszont jóval nagyobb, eléri a 386 ezret. Az eltérés egyebek között annak tulajdonítható, hogy a menedékkérők között sok az újszülött, akik már az EU-ban jöttek világra. További jelentős tényező, hogy a menedékkérők csaknem 25 százaléka nem illegális határátlépő, hanem az EU-ba legálisan érkezett külföldi. Ők többnyire latin-amerikaiak, akik Spanyolországban szeretnének maradni.
A menedékjogi kérelmek száma alapján idén eddig Spanyolország az első számú célország. A spanyol hatóságokhoz mintegy 83 ezer kérelmet nyújtottak be. A második helyen Franciaország áll 75 ezer kérelemmel, a harmadik Németország 74 ezer menedékjogi kérelemmel.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A Welt am Sonntag vasárnapi német lap szerint az EU-ba érkező menedékkérők tagállamok közötti kötelező szétosztását sürgette a spanyol, az olasz, a görög és a máltai kormányfő.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1606678517
[modified] => 1606667823
)
[title] => Német lap: elégedetlenek a déli tagállamok Brüsszel menekültügyi reformjavaslatával
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=14665&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 14665
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 14666
[image] => Array
(
[id] => 14666
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[original_lng] => 455955
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/migrik169-1.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1606660623:10
[_thumbnail_id] => 14666
[_edit_last] => 10
[views_count] => 4280
[_oembed_79b58b1452e68fa305436e51db0dbcd4] =>
Urmas Reinsalu barátom, Észtország külügyminisztere sem tartozik a nemzetközi liberális mainstream kedvencei közé....
Amerikai tagállamok és városok közösen fordultak bírósághoz pénteken Donald Trump elnök rendelete ellen, amely kizárná a népszámlálásból az illegális bevándorlókat – írja az MTI.
Összesen 35 szövetségi állam és város adta be közösen a keresetet egy manhattani bíróságon, hogy megakadályozza a szóban forgó rendelet hatálybalépését. Szerintük a rendelet alkotmányellenes, mert az alkotmány egyik kiegészítése szerint az országban népszámláláskor mindenkit számba kell venni, jogi státuszától függetlenül.
Trump kedden írt alá memorandumot arról, hogy az illegális bevándorlókat a népszavazáskor nem vehetik nyilvántartásba. Ezzel lényegében azt is kizárta, hogy a választási körzetek kialakításánál figyelembe vegyék ezeknek az embereknek a létszámát.
Az Egyesült Államokban a tízévente tartott népszámlálások adatai alapján szabják meg a választási körzeteket, az ezeket a körzeteket megillető képviselőházi helyek számát, illetve azt, hogy hogyan osztják el a szövetségi forrásokat a tagállamoknak és a településeknek.
Az elnöki rendelet az őszi voksolásra már nem lenne hatással, de a 2022-ben tartandó, úgynevezett félidős választások, továbbá a 2024-es és a 2028-as elnökválasztások eredményét befolyásolhatja.
A pert indítók között található Illinois, Massachusetts, Michigan, New Jersey és Pennsylvania állam, valamint New York városa, Philadelphia és San Francisco. A Fehér Ház nem kommentálta az ügyet.
Donald Trump amerikai elnök kedden memorandumot írt alá arról, hogy az illegális bevándorlókat nem vehetik nyilvántartásba a választási körzetek kialakításakor – közölte az MTI.
A nyilvántartásba vétel lényegében a népszámláláskor történik, amelyet az amerikai alkotmány értelmében tízévente kell megtartani. Jelenleg éppen folyik a népszámlálás az Egyesült Államok tagállamaiban.
A népszámlálási adatok alapján szabják meg a választási körzeteket, a képviselőházi helyek számát és azt, hogyan osztják el a szövetségi forrásokat a tagállamoknak és a településeknek.
Egyes emberi jogi szervezetek máris jelezték, hogy bírói úton támadják meg az elnök döntését. Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) nevű szervezet igazgatója, Dale Ho azt hangoztatta: „találkozunk a bíróságon és megint mi fogunk nyerni”. Az igazgató ezzel arra a nyertes perre célzott, amelyet az ACLU azért indított a kormányzat ellen, mert a népszámlálási kérdőívekre fel akarta vezetni az állampolgárságra vonatkozó kérdést is.
Elizabeth Wydra, az Alkotmányos Felelősségrevonási Központ nevű liberális szervezet elnöke alkotmányellenesnek minősítette a memorandumot. „A szövetségi kormányzatnak alkotmányos kötelezettsége, hogy számba vegyen minden embert, aki az Egyesült Államok területén él, függetlenül attól, hogy amerikai állampolgár-e vagy sem, az Egyesült Államokban született-e vagy a világ egyik távoli vidékén” – fogalmazott Wydra.
Az amerikai alkotmány úgy rendelkezik, hogy a szövetségi kormánynak minden tizedik évben számba kell vennie a népességet, s az alkotmány 14-ik kiegészítése szerint a képviselőházi helyeket arányosan, a „minden egyes államban élő teljes népesség alapján” kell elosztani. A jelenleg folyamatban lévő népszámlálásnál eddig mintegy 91 millió háztartásban vették számba az embereket.
