Volodimir Zelenszkij elnök december 18-án Brüsszelbe látogat, ott részt vesz az Európai Tanács első ülésén – jelentette be hétfőn Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter a Jog és igazságszolgáltatás: az együttműködés megerősítése háborús körülmények között című fórumon felszólalva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztefanisina elmondta: „Zelenszkij elnököt meghívták az Európai Tanács elnökének kinevezése utáni első ülésére. Ez nagyon fontos jelzés számunkra. Valójában nincs megosztottság Ukrajna és az EU-tagállamok között. Ukrajna a napirend csúcsszintjén van. Sok más téma lesz, amelyeket a tervek szerint megvitatnak. Találkozó Párizsban, az Európai Bizottság kezdeményezései.”
A miniszterelnök-helyettes elmondása szerint ezen a találkozón az Európai Bizottság bejelenti a következő öt évre vonatkozó stratégiai jövőképet. Ez vonatkozik mind a bővítésre, mind az EU védelmi politikájára. „Az elnök elfogadta a meghívást az Európai Tanács ülésére, elsősorban azért, hogy az európai integráció prioritásait, az EU-val való interakciót, valamint az Európai Unió szerepét a békés Európában felvázolja az európai intézmények új összetétele számára. És azt hiszem, mindenki ezt várja, mert már az első napon meghívták, amikor Costa elnök hivatalba lépett” – jegyezte meg Olha Sztefanisina.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij elnök december 18-án Brüsszelbe látogat, ott részt vesz az Európai Tanács első ülésén – jelentette be hétfőn Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, igazságügyi miniszter a Jog ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1734349920
[modified] => 1734348712
)
[title] => Zelenszkij szerdán Brüsszelbe látogat, ahol részt vesz az Európai Tanács ülésén
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=135407&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 135407
[uk] => 135409
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 129969
[image] => Array
(
[id] => 129969
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ef91ad81249d4673b542722d9108f650.jpg
[original_lng] => 176709
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ef91ad81249d4673b542722d9108f650-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ef91ad81249d4673b542722d9108f650-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ef91ad81249d4673b542722d9108f650.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ef91ad81249d4673b542722d9108f650.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ef91ad81249d4673b542722d9108f650.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ef91ad81249d4673b542722d9108f650.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ef91ad81249d4673b542722d9108f650.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1734341708:2
[_thumbnail_id] => 129969
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2409
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1ca3a74bad77c039fadaa34a948bfa72] =>
Met with Defence Minister @rustem_umerov in Kyiv to discuss security and 🇺🇦 defence industry potential.
Massive Russian missile attack on Ukraine this morning, primarily targeting the energy system. Russia aims to deprive us of energy. Instead, we must deprive it of the means of terror. I reiterate my call for the urgent delivery of 20 NASAMS, HAWK, or IRIS-T air defense systems.
António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap Kijevbe látogatott, ahol kifejezték támogatásukat Ukrajna iránt az Oroszországgal folytatott háborúban – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
Costa az X közösségi oldalon azt írta: „A háború első napjától kezdve az EU Ukrajna mellett állt”. A tisztségviselő egy fényképet is megosztott, amelyen az volt látható, hogy Kallas és az EU bővítési biztosa, Marta Kos vonaton érkezik.
From day one of the war, the EU has stood by the side of Ukraine.
From day one of our mandate, we are reaffirming our unwavering support to the Ukrainian people.
Kallas ugyancsak az X-n azt közölte: „Mandátumunk első napjától kezdve megerősítjük, hogy rendíthetetlenül támogatjuk az ukrán népet”.
Hozzátette: „A hivatalba lépésem óta tett első látogatásomon az üzenetem egyértelmű: az Európai Unió azt akarja, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút” – írta Kallas. Kijelentette: „Mindent megteszünk ezért”.
Acabo de llegar a Ucrania. 3 años ya de guerra injusta e injustificable.
Tenemos que conseguir que éste sea el año de la paz. Una paz justa que garantice la soberanía y la libertad de los ucranianos. España les apoya en ello. pic.twitter.com/2lwcQQwD7F
Az Európa Tanács (ET) továbbra is kiemelt prioritásként kezeli Ukrajna támogatását és Oroszország háborús felelősségre vonását – mondta pénteken a közmédiának Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára, aki megválasztása óta először látogatott Budapestre.
„Egy olyan földrészen élünk, ahol 80 év után ismét kitört a háború, ami instabilitást teremt az egész kontinensen” – magyarázta Berset, aki szerint így nehéz pozitívan tekinteni a gazdasági és társadalmi fejlődés kilátásaira. „Ez világos támadás az értékeink ellen” – szögezte le a főtitkár. Mint fogalmazott, Európa erőteljes értékekre épül, mint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok.
Az Európa Tanács főtitkára, Alain Berset Fotó: MUSTAFA YALCIN / ANADOLU / Anadolu via AFP
„Ukrajna támogatása nemcsak Ukrajnáról és a stabilitásról szól, hanem arról is, hogy a saját értékeinket is megerősítjük” – vélekedett a politikus.
Az MTI kérdésére a főtitkár leszögezte, hogy nincs „egyetlen legjobb módja” annak, hogy egy-egy ország hogyan támogassa Ukrajnát.
Azt gondolom, hogy minden ország a maga lehetőségéhez mérten próbál támogatást nyújtani
– mondta, kiemelve, hogy az Európa Tanács számára ennek legfontosabb eleme az elszámoltathatóság.
Kitért arra is, hogy az ET 46 „büszke és egyenrangú” tagból áll, tisztelni kell a sokszínűségüket, de erősnek és egységesnek is kell lenni, amikor ezekről az értékekről van szó.
„Nem szabad elfogadnunk, hogy olyan kontinensen kelljen élnünk, ahol az erő és az erőszak a törvény. Ez elfogadhatatlan” – szögezte le a főtitkár. „Világos szabályokra van szükség, amelyeket be kell tartani” – hangoztatta Alain Berset. A politikus kiemelte, hogy az Európa Tanács 2023-as reykjavíki csúcstalálkozóján döntött arról, hogy jegyzéket hoz létre az Ukrajna területén az Oroszországi Föderáció agressziója által okozott károkról és veszteségekről. Kiemelte, hogy az elszámoltatás következő lépése, hogy megalakuljon a kártérítési és jóvátételi igényeket elbírálni hivatott bizottság, és megteremtődjön mindennek a finanszírozási háttere.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről, és bemutatja győzelmi tervét – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán a tagállami vezetőknek szóló és az interneten közzétett meghívólevelében.
A tagállami vezetőknek konszenzusra kell jutniuk az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elveire alapozó békekezdeményezés körül – hangsúlyozta Michel.
Kifejezte abbéli reményét, hogy a tagállamok a hét legfejlettebb ipari ország alkotta csoport (G7) tagjaival együtt eleget tesznek júniusban vállalt kötelezettségüknek, miszerint az év végéig körülbelül 45 milliárd eurót adnak össze Ukrajna katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteinek támogatására. Mivel Ukrajna energetikai infrastruktúrájának több mint fele megsemmisült, a közelgő télre való felkészülése nagyon fontos – hívta fel a figyelmet.
A tanácsi elnök tájékoztatása szerint a tagállami vezetők a közel-keleti helyzetre is összpontosítanak, mert az drámai, a humanitárius állapotok egyre csak romlanak – jelentette ki.
„Az azonnali tűzszünet (Izrael és a Hamász, illetve Izrael és a Hezbollah között), valamint a (Gázai övezetben fogva tartott izraeli) túszok szabadságának elérése továbbra is a legfontosabb cél” – írta.
Michel kijelentette: az Európai Tanácsnak hangsúlyoznia kell e konfliktusok enyhítésének szükségességét, és ragaszkodnia kell a nemzetközi és a humanitárius jog tiszteletben tartásához. Elfogadhatatlannak és felelőtlennek nevezte az ENSZ békefenntartói elleni közelmúltbeli támadásokat Dél-Libanonban, és kijelentette: meg kell védeni az ENSZ teljes személyzetének és a segélymunkásoknak a biztonságát.
Közölte: a tagállami vezetők foglalkoznak majd az EU versenyképességével és gazdasága rugalmasságával is. A megbeszélés célja, hogy előkészítse az utat egy nagyratörő versenyképességi megállapodás sikeres megvalósításához – jegyezte meg.
Az uniós csúcs tervezett témáit sorolva Charles Michel közölte, a migrációval kapcsolatban az uniós országok állam-, illetve kormányfői stratégiai eszmecserét folytatnak az illegális migráció megelőzését célzó intézkedésekről, beleértve a külső határok fokozott ellenőrzését, a megerősített partnerségeket és a migránsok hazájukba való visszatérésével kapcsolatos politikát.
Az Európai Tanács a nemzetközi kapcsolatok áttekintése folyamán megbeszélést folytat a moldovai és georgiai helyzetről, és meghatározza az unió általános politikai irányait és prioritásait.
Bízom benne, hogy sikerül megőriznünk közös értékeinket és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, tovább erősítve az Európai Unió befolyását a globális színtéren – zárta levelét az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Az Európai Tanács hat hónappal meghosszabbította hétfőn az Oroszország elleni korlátozó intézkedéseket – jelentette be az európai uniós testület közleményben.
A döntés értelmében az először a Krím félsziget 2014-es annektálása nyomán bevezetett, majd az Ukrajna elleni háború 2022-es kitörése nyomán kiterjesztett büntetőintézkedések 2025. január 31-ig lesznek érvényben.
Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúja óta az Európai Unió tizennégy szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen.
Az intézkedések számos szektorra, a többi között a kereskedelemre, pénzügyre, technológiára és luxustermékekre is kiterjednek, valamint tilalmat szabnak ki az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) átrakodásával és szállításával kapcsolatban, és blokkolnak több orosz tömegtájékoztatási eszközt is.
A közleményben a testület leszögezte: az intézkedések mindaddig érvényben maradnak, ameddig Oroszország a tevékenységével megsérti a nemzetközi jogot, illetve további, kiegészítő intézkedéseket is kilátásba helyeztek.
Továbbra is teljes mértékben, rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát az Európai Tanács az uniós állam- és kormányfőkből álló testület ülésének szerdai napján elfogadott következtetések szerint.
Az uniós tagok egyhangúlag fogadták el a dokumentumot. Az Európai Tanács nem jogalkotó, de itt a legmagasabb politikai szinten köthetnek alkukat a tagállamok.
Eredetileg főleg gazdasági kérdésekkel foglalkoztak volna a szerdán kezdődő kétnapos, informális ülésen. Az apadó ukrán fegyverkészletek miatt felpörgő orosz támadások és a példátlan, Izrael elleni iráni csapás miatt a külpolitikára került át a hangsúly, miközben a török-ciprusi kapcsolatokat egy új ENSZ-megbízott és egy kétállami javaslat tolta feljebb a napirenden.
Miután a tagállami vezetők videón egyeztettek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, az Európai Tanács elítéli az ukrán polgári célpontok – benne az energiaellátás – elleni légi- és rakétatámadásokat. Az állam- és kormányfői testület szerint sürgősen légvédelmet kell biztosítani Ukrajnának, valamint gyorsítani a szükséges katonai segítséget, így tüzérségi lövedékeket és rakétákat. (Az EU korábban egymillió, nagy kaliberű lövedéket ígért egy év alatt, amire az ukránoknak égető szüksége lenne, de csak lassan halad a beszerzés és a gyártás.) A tagállami vezetők felszólítják a saját minisztereiket, hogy biztosítsák a következő lépéseket. A katonai segítségnyújtásnál a szokásos fordulattal hagynak kiskaput a semleges vagy akár a magyar kormányhoz hasonlóan kimaradni szándékozó országoknak: tiszteletben tartják „bizonyos tagállamok” biztonság- és védelempolitikáját.
A légvédelmi eszközök sürgetése mellett ugyanakkor egyelőre nincs hír konkrét felajánlásról – annak ellenére, hogy az ukránok ezt kifejezetten kérik. Az ülés előtt több tagállami vezető, köztük Olaf Scholz német kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök jelezte, hogy nem számít új felajánlásokra. A németek a napokban egy Patriot üteget ígértek, Scholz pedig a csúcstalálkozóra érkezve azt bizonygatta, hogy győzködni fogja a kollégáit a példa követésére. Az ukránok 5-7 indítóegységet szeretnének és Zelenszkij szerint 25 kellene a teljes védelemhez.
Nem sokkal a legutóbbi, márciusi csúcstalálkozó előtt javasolta az Európai Bizottság, hogy a lefoglalt orosz vagyonból származó nyereséggel támogassák Ukrajnát. A tervezet a pénz 90 százalékát katonai segítségként adná, de emiatt sajtóértesülések szerint több tagállam, köztük Magyarország kormánya sem lelkesedik. Bóka János magyar EU-ügyi miniszter még a javaslat nyilvánosságra hozása előtt általánosságban jelezte: bonyolítaná az amúgy sem egyszerű helyzetet, ha a lefoglalt orosz vagyon felhasználását összekötnék Ukrajna katonai támogatásával. Ahogy márciusban, úgy most sem született döntés, csak üdvözölték az eddigi haladást. Nem ilyen sok szóra, hanem katonai eszközökre szükség, hangsúlyozta az első napot záró sajtótájékoztatóján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
A közel-keleti helyzetről kiadott következtetések elítélik Irán támadását Izrael ellen. Felszólítják a több száz drónt és rakétát indító országot és a csatlósait, hogy fejezzék be a támadásokat, de (részben, a neve kimondása nélkül Izraelt is figyelmeztetve egy esetleges válaszcsapás miatt) mindenkit arra kérnek, hogy fogja vissza magát és ne fokozza a feszültséget. Iránnak jelzik, hogy újabb szankciókra számíthat, különösen a drónokra és rakétákra (bár nem teszik hozzá, de iráni modellek Ukrajnában is feltűntek). Michel az első napot záró sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: döntöttek arról, hogy szankciók lesznek és a rakétákat, drónokat gyártó cégeket veszik majd célba.
Az EU elkötelezett a deeszkaláció és Palesztina esetében a kétállami megoldáson alapuló tartós béke mellett, mondta ki az Európai Tanács. Azonnali tűzszünetet és minden, a Hamász gázai terrorszervezet tavaly októberi támadásában ejtett túsz elengedését szeretné a testület. Arra is felszólított, hogy a szükséget szenvedő palesztinok azonnal jussanak hozzá a humanitárius segélyekhez.
Több bekezdést kapott Libanon, amelynek déli részét az Iránnal szövetséges Hezbollah uralja. A terrorszervezet és Izrael a Hamász októberi támadása óta többször oda-vissza lőtte egymást. Az Európai Tanács elismeri az ország nehéz helyzetét és elkötelezett a stabilitása mellett. A nagyjából ötmillió lakosú államra – amelyben etnikailag-vallásilag sokféle, egymással 15 évig polgárháborút vívó csoport lakik – az ENSZ becslése szerint másfél millió szíriai menekült zúdult. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy az EU eltökélt a megsegítésükben.
Törökországról csak általános fordulatokra futotta, az „együttműködő és kölcsönösen előnyös kapcsolat” kialakítását hangsúlyozva. „Stratégiai vitát” folytattak az évtizedek óta uniós tagjelölt országgal, amellyel évekkel ezelőtt befagyasztották a felvételi eljárást. Kiemelték, mennyire fontos lenne, hogy a törökök folytassák a párbeszédet a részben török megszállás alatt álló, görög többségű uniós országgal, Ciprussal. Üdvözölték, hogy az ENSZ új megbízottat nevezett ki a szigetországnak, bár nem mondták ki, hogy ez mennyire lendítheti fel a tárgyalásokat, amelyek korábban a világszervezet terve alapján haladtak, de épp Ciprus 2004-es EU-csatlakozása előtt akadtak el. Mindenesetre készen állnak minden szükséges eszközt megadni egy ENSZ-vezetésű folyamathoz.
Kiriakosz Micotákisz görög miniszterelnök már előre elégedett volt, hogy a következtetések összekötik a Törökországgal fenntartott kapcsolatokat a ciprusi rendezéssel, ráadásul az ENSZ határozataira is utalnak.
A csúcstalálkozó csütörtökön folytatódik a gazdasági ügyekkel.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kedden (április 16-án) egyhangúlag határozatot fogadott el, amelyben felszólít a befagyasztott orosz vagyon áthelyezésére egy új alapba Ukrajna újjáépítésére és az áldozatok kártalanítására.
Az orosz kormányt kell felelősségre vonni az elszenvedett emberi és anyagi veszteségek megtérítéséért és „Ukrajna elpusztításáért” – mondta Lulzim Basha (Albán Demokrata Párt, EPP) a testület ülésének megnyitásakor.
Basha 134 igen szavazattal, tartózkodás és ellenkezés nélkül elfogadott állásfoglalása kimondja, hogy a lefoglalt orosz vagyont természetes és jogi személyeknek az illegális invázióját kísérő Oroszország cselekményei által okozott károk megtérítésére kell fordítani.
„Ma megszavazzuk az Európa Tanács égisze alatt működő Nemzetközi Kártalanítási Mechanizmus létrehozását, amely átfogóan kezeli az érintett természetes és jogi személyeket […] az Orosz Föderáció inváziója során elkövetett jogellenes fellépései következtében. Ukrajnának” – mondta Basha.
Elmondta, hogy a mechanizmus felhatalmazást és kapacitást kapna Ukrajna és más – állami és magán – károsult felek követeléseinek fogadására és felülvizsgálatára, valamint az ilyen követelések megfelelő kompenzációjának szétosztására a nemzetközileg elfogadott szabványoknak és eljárásoknak megfelelően.
Kiegészítené az Oroszország Ukrajna elleni agressziója által okozott károk nyilvántartását, amelyet a testület már készített.
„A harmadik államok, vagyis azok az államok, amelyek nem szenvedtek közvetlenül sérülést a jogsértő állam magatartása miatt, a nemzetközi jog szerint kollektív ellenintézkedéseket tehetnek a jogsértő állammal, jelen esetben Oroszországgal szemben kötelezettségeinek súlyos megsértése miatt” – mondta Basha.
Oroszország rengeteg figyelmeztetést és leállási kérést kapott „Késő a következő lépés megtétele” – jegyezte meg az előadó, és felszólította az ET tagállamait, hogy teljes mértékben működjenek együtt az eszközöknek a mechanizmusba és az alapba történő azonnali átutalása érdekében.
„Fegyverek, nem szavak”
Lord George Faulkes, az Egyesült Királyság parlamenti képviselője azt mondta, hogy több pénzt kell költeni fegyverekre és katonai segítségnyújtásra Ukrajnának, mielőtt az újjáépítés és a jóvátétel kérdését fontolgatná.
„London sokáig az orosz oligarchák játszótere volt, a „Londongrad” becenevet kapta. Míg külügyminiszterünk tett néhány igazán pozitív kijelentést, ezek végrehajtása késik, amit a pénzintézetek, London városa és annak hírneve hátráltattak” – mondta.
A szavazás előtt Theodoros Rousopoulos, a PACE elnöke azt mondta a parlamenti képviselőknek, hogy „Ukrajnának szüksége van a támogatásunkra, és nem csak szavakra – most szüksége van a létfontosságú hadianyagra, amely lehetővé teszi számára, hogy továbbra is megvédje magát, megvédjen mindannyiunkat, és megvédje az ország legalapvetőbb jogát. mindezt az Emberi Jogok Európai Egyezménye rögzíti – az emberek élethez való joga.”
Ruszlan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke a plenáris ülésen azt mondta, Ukrajnának ugyanannyi fegyvert kell kapnia, mint Oroszországnak, ha esélye van a háború megnyerésére.
„Oroszország tüzérségi lövedékeket és ballisztikus rakétákat is kap Észak-Koreától az Iránból érkező drónok mellett… Ahhoz, hogy megvédje magát, Ukrajnának arányos mennyiségű fegyverrel, különösen légvédelmi rendszerekkel kell rendelkeznie.”
Ukrajna azt állítja, hogy mintegy 25 Patriot légvédelmi rendszerre van szüksége ahhoz, hogy teljes mértékben megvédje magát, ami messze van a jelenlegi háromtól ötig.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elmondta, Kijev mintegy 100 rendszert azonosított a világon, és néhány ország kettőt használ csak egy repülőtér őrzésére.
Az EU nyárig felhasználja a váratlan nyereséget
Josep Borrell, az EU fődiplomata március végén javaslatot terjesztett elő, hogy az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételek 90%-át az Európai Békeprogramba (EPF) és az újonnan létrehozott Ukrajnai Támogatási Alapba (UAF) utalják át.
Az EU-tagállamok jóváhagyására váró javaslat szerint a jövőbeni nyereség nagy részét az ukrán fegyveres erők fegyvervásárlására fordítanák.
A fennmaradó 10%-ot visszatartanák és az EU költségvetésébe utalnák át, és az ukrán védelmi ipar fellendítésére fordítanák.
Az EU-tagállamok hétfőn (április 15-én) közel álltak az egyezséghez, az EU diplomatái szerint az utolsó lezáratlan technikai kérdéseket még meg kell oldani, és az a cél, hogy a blokk júniusig felhasználja a nyereséget.
A G7 miniszterei ezen a héten, Washington nyomására, külön-külön várhatóan megvitatják a tartalékok teljes elkobzását és Ukrajnának való átadását.
Az Európai Uniónak elegendő támogatást kell adnia Ukrajnának Oroszország megállításához, és Európának fel kell készülnie a védekezésre, és át kell állnia hadigazdaságra – jelentette ki hétfőn Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a La Libre Belgique című belga lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Michel elmondta, hogy az Európai Unió a második világháború óta a legnagyobb biztonsági problémával néz szembe. Mint hozzátette, két évvel a háború kezdete után világossá vált, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnában, ahogy tíz éve nem állt meg a Krímben. „Oroszország folytatja destabilizációs taktikáját Moldovában, Grúziában, a Dél-Kaukázusban, a Nyugat-Balkánon és még tovább, az afrikai kontinensen” – mutatott rá.
Az EB-elnök kiemelte: Oroszország komoly katonai fenyegetést jelent az európai kontinensre és a globális biztonságra. „Ha nem reagálunk megfelelően uniós szinten, és nem adunk kellő támogatást Ukrajnának Oroszország megállításához, mi leszünk a következők” – vélekedett. Kiemelte továbbá, hogy Európának védelmi szempontból jól fel kell készülnie, és át kell állnia hadigazdaságra. Úgy vélte, itt az ideje, hogy Európa felelősséget vállaljon saját biztonságáért. „Nem számíthatunk többé másokra, nem függhetünk a választási ciklusoktól sem az Egyesült Államokban, sem máshol” – húzta alá.
Michel úgy vélte, hogy Európának meg kell erősítenie Ukrajna és Európa potenciálját a demokratikus világ védelmében. Az erősebb Európa a NATO-szövetség megerősítéséhez és a kollektív védelem javításához is hozzájárul – mondta.
Az Európai Bizottság vezetője azt is kifejtette, hogy az európai védelmi képességek erősítésével biztosítani kell, hogy Ukrajna megkapja azt, amire szüksége van a harctéren. Szerinte az ukrán katonáknak sürgősen lőszerekre, rakétákra és légvédelmi rendszerekre van szükségük a légtér ellenőrzéséhez. „Az európai költségvetésből katonai felszerelést kell vásárolnunk Ukrajnának – használjuk fel a kapcsolódó orosz befagyasztott vagyonból származó váratlan összegeket fegyverek vásárlására Ukrajna számára” – szólított fel Charles Michel.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Charles Michel bejelentette, hogy indul az idén nyáron esedékes uniós választásokon. A Politico elemzése szerint lépése hatalmas nyomást gyakorol az uniós vezetőkre, akik szeretnének megegyezni a megüresedett pozíció betöltéséről – mielőtt a magyar soros elnökség kezdődik.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elindul a júniusi európai parlamenti választásokon – közölte három belga médiummal. A bejelentést az elnök szóvivője is megerősítette.
Ha megválasztják, akkor július közepén foglalhatja el a helyét az Európai Parlamentben – ez pedig azt is jelenti, hogy megüresedik az ET vezető posztja. Ezzel párhuzamosan pedig Magyarország veszi át ugyancsak júliusban az EU Tanácsának soros elnökségét. Márpedig megválasztott elnök hiányában az aktuálisan elnöklő ország szervezi és vezeti a Tanács üléseit – ebben a forgatókönyvben Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Miután június 6-9. között mind a 27 uniós országban megtartják a parlamenti választásokat, az európai vezetők a tervek szerint június 17-én, majd június 27-28-án ismét találkoznak. A tagállamoknak ezen a két találkozón van lehetőségük megegyezni Charles Michel utódjáról, figyelembe véve a választási eredményeket és a tagállamok közötti kompromisszumokat.
Michel bejelentése során nem kívánta pontosítani, hogy a parlamenti széken kívül érdeklődik e más, vezető tisztségek iránt is. Például hogy az európai liberálisok, a blokk harmadik legnagyobb politikai táborának vezető jelöltje legyen az Európai Bizottság elnöki posztjára, vagy épp Belgium uniós biztosaként szeretne nagyobb befolyással rendelkezni.
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
Az Európai Unió tagországainak vezetői február elsején rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a hosszútávú uniós költségvetés félidős felülvizsgálatáról az Ukrajnának ígért pénzügyi támogatás biztosítása érdekében – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn.
Az uniós költségvetés felülvizsgálatára vonatkozó javaslat egyebek mellett Ukrajna számára 50 milliárd eurós segélycsomagot tartalmaz. A tagállami vezetők a pénteken befejeződött kétnapos EU-csúcson nem jutottak egyetértésre az uniós költségvetés felülvizsgálatáról.
Charles Michel a rendkívüli uniós csúcstalálkozó időpontját Brüsszelben, Alexander De Croo-val, az Európai Unió Tanácsának január elsején kezdődő féléves belga elnökségét betöltő Belgium miniszerelnökével közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be.
Közölte, az Európai Tanács rendkívüli fontosságú csúcsértekezletet zárt pénteken azzal, hogy uniós perspektívát biztosított Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról hozott döntésével.
A döntés akkor születetett, amikor Oroszország megsokszorozta támadását Ukrajna népe és az európai demokratikus értékekkel szemben – hangoztatta.
A csatlakozási tárgyalások megnyitásáról hozott döntés erős üzenetét követően most meg kell kezdeni a munkát Ukrajna számára megígért pénzügyi támogatás biztosítása érdekében – jelentette ki.
A tagállamok közül 26 egyetértett az unió 2027-ig tartó költségvetésének felülvizsgálatára tett javaslatról, amely az Ukrajnának szánt segélycsomag mellett a migráció külső és belső dimenzióinak kezelésére, a védelem fokozására és a kohézióra is forrásokat különít el. Remények szerint a szolidaritás jegyében a javaslat elfogadásához a 27. uniós tagállam is csatlakozik majd – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
