Németország külügyminisztere, Johann Wadephul további nyugati szankciók bevezetését sürgeti Oroszország ellen, válaszul Ukrajna elleni legutóbbi támadására.
Wadephul az ARD közszolgálati műsorában vasárnap kijelentette: Putyin nem érdekelt a békében, folytatni akarja ezt a háborút, és ezt nem engedhetjük meg, ezért az Európai Unió további szankciókat fog elfogadni.
A megszólalás azután érkezett, hogy pár órával ezelőtt Kaja Kallas kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő egy közösségi média bejegyzésében azt mondta, hogy „a leghatározottabb nemzetközi nyomásra van szükség Oroszországgal szemben, hogy véget vessünk ennek a háborúnak”.
Az orosz erők az eddigi legnagyobb légi támadást hajtották végre Ukrajna ellen, 367 drón és rakéta bevetésével. A támadássorozat ukrán városokat, köztük Kijevet is érintette, legalább 12 ember életét vesztette és több tucatnyian megsérültek a hivatalos közlések szerint.
Az Európai Unió és szövetségesei újabb szankciós csomagot fogadnak el a héten. Az uniós szankciók célkeresztjében a pénzintézetek lesznek.
Németország szövetségeseivel együtt egy új szankciós csomagon dolgozik, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra, hogy kössön tűzszünetet az ukrajnai háborúban.
Németország szövetségeseivel közösen ismételten felszólította Oroszországot egy feltétel nélküli tűzszünet támogatására, és a további szankciók célja, hogy ebbe az irányba tereljék Putyint – idézte Stefan Kornelius kormányszóvivőt hétfői sajtótájékoztatójáról a Bloomberg.
Németország vezetése folyamatosan vizsgálja és újraértékeli az Oroszország elleni szankciós lehetőségeket. Az Európai Unió pedig még ezen a héten elfogadja a 17. szankciós csomagot – tette hozzá.
Az új uniós szankciók várhatóan az orosz pénzügyi szektort célozzák, hogy ezzel is fokozzák a nyomást a Kremlre. A hírügynökség múlt heti értesülései szerint a blokk olyan harmadik országbeli bankokat is célba vehet, amelyek támogatják Moszkva háborús erőfeszítéseit.
A szóvivő szerint az Egyesült Államok részvétele az európai szankciókban attól függ, milyen eredménnyel zárul Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői telefonbeszélgetése.
Vlagyimir Putyin orosz diktátornak a nap végéig válaszolnia kell az ukrajnai tűzszüneti javaslatra – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Guardian. című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Stefan Cornelius német kormányszóvivő szerint Németország arra figyelmeztette Putyint, hogy „az óra ketyeg”. Ha Moszkva nem fogadja el ezt a követelést, akkor „megkezdődik a felkészülés” az új szankciókra tette hozzá.
Még 12 óránk van a nap végéig, és ha addig nem jön létre tűzszünet, az európai fél megkezdi a szankciók előkészítését
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Az Egyesült Államok jóváhagyta rakéták átadását Németországból Ukrajnának, több mint kétszáz darabról van szó – számolt be az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint pénteken az amerikai kongresszus egyik képviselője bejelentette, hogy Washington jóváhagyta 125 nagy hatótávolságú tüzérségi rakéta és 100 Patriot légvédelmi rendszerhez való rakéta Ukrajnának történő átadását Németország által. „A kritikus fontosságú fegyvereket az Egyesült Államokban gyártják, és az amerikai kormány jóváhagyása nélkül nem exportálhatók – még akkor sem, ha egy másik ország tulajdonában vannak” – tette hozzá az amerikai újság.
Ukrajna korábban is kapott rakétákat HIMARS-hoz és más tüzérségi eszközökhöz. A NYT forrása szerint azonban most körülbelül 125 nagy hatótávolságú rakétáról van szó. Ez azt jelenti, hogy ezek a rakéták, amelyeket (jellemzően HIMARS-ból vagy M270 MLRS-ből) indítanak, valószínűleg nagyobb hatótávolságúak. A HIMARS esetében a telepítés határa 480 km.
Friedrich Merz új német kancellár kormánya úgy véli, hogy Ukrajnának van esélye mind az EU-, mind a NATO-csatlakozásra, és hogy ez az út „visszafordíthatatlan” – jelentette ki szombaton Johann Wadeful német külügyminiszter a Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak adott interjújában.
A jelentés szerint Wadeful megjegyezte, hogy Ukrajnának lehetősége van mind az Európai Unió, mind a NATO tagjává válni. „A NATO-ban közösen megállapodtunk abban, hogy Ukrajna a védelmi szövetséghez való csatlakozás útján halad, és ez az út visszafordíthatatlan” – hangsúlyozta.
A miniszter ugyanakkor felidézte, hogy az új német kancellár, Friedrich Merz a megválasztása előtt arról beszélt, hogy Ukrajna csak a háború befejezése után csatlakozhat a NATO-hoz.
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Németország továbbra is fegyvereket és haditechnikát biztosít Ukrajnának saját tartalékaiból, illetve az ipari beszállítások állami finanszírozásán keresztül. A német kormány hivatalos közleménye szerint a mostani új csomaggal együtt az összes katonai segítségnyújtás értéke már eléri vagy meghaladja a 28 milliárd eurót.
Az új segélycsomag főbb elemei:
1. Páncélozott járművek
66 MRAP típusú, akna- és rajtaütés elleni védett jármű
Lőszer a LEOPARD 2 harckocsikhoz
2. Légvédelem
4 kinetikus védelmi jármű (Diehl Defense)
38 000 db GEPARD légvédelmi lőszer
1 db IRIS-T SLM rakéta
3. Tüzérség és fegyverzet
3 Zuzana 2 önjáró tarack (Dánia és Norvégia társfizetőként)
27 000 db 155 mm-es tüzérségi lövedék
1 000 db 122 mm-es tüzérségi lövedék
917 db RGW 90 páncéltörő fegyver
3769 db G3 gépkarabély
800 db MK 556 gépkarabély
4. Drónok és drónelhárítási eszközök
70 VECTOR felderítő drón + pótalkatrészek
150 felfegyverzett HF-1 drón
10 földi drónrendszer
5. Műszaki támogatás és aknamentesítés
26 Bergepanzer 2 műszaki jármű
4 WISENT 1 aknamentesítő jármű
2 aknamentesítő vontatórendszer
6. Speciális felszerelések
41 földi megfigyelő radar
187 lézertávmérő
92 infravörös távcső
55 búvárrobogó
3 határőrségi jármű
150 000 érszorító
534 hálózsák
A német kormány biztonsági okokból nem közölt részleteket a szállítás pontos ütemezéséről.
További tervezett szállítások:
4 IRIS-T légvédelmi rendszer (SLM/SLS)
IRIS-T SLM/SLS rakéták
Patriot rakéták
120 IGLA légvédelmi rakéta
316 VECTOR drón
30 RQ-35 HEIDRUN felderítő drón
1100 földi megfigyelő radar
[type] => post
[excerpt] => Németország továbbra is fegyvereket és haditechnikát biztosít Ukrajnának saját tartalékaiból, illetve az ipari beszállítások állami finanszírozásán keresztül. A német kormány hivatalos közleménye szerint a mostani új csomaggal együtt az összes kat...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1746867060
[modified] => 1746829650
)
[title] => Németország újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának – a támogatások összértéke elérte a 28 milliárd eurót
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150353&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150353
[uk] => 150053
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 150054
[image] => Array
(
[id] => 150054
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/filestoragetemp-23.jpeg
[original_lng] => 82860
[original_w] => 972
[original_h] => 462
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/filestoragetemp-23-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/filestoragetemp-23-300x143.jpeg
[width] => 300
[height] => 143
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/filestoragetemp-23-768x365.jpeg
[width] => 768
[height] => 365
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/filestoragetemp-23.jpeg
[width] => 972
[height] => 462
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/filestoragetemp-23.jpeg
[width] => 972
[height] => 462
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/filestoragetemp-23.jpeg
[width] => 972
[height] => 462
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/filestoragetemp-23.jpeg
[width] => 972
[height] => 462
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746818851:5
[_thumbnail_id] => 150054
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3164
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_db916036df1972838b25a601091f1634] =>
[_oembed_time_db916036df1972838b25a601091f1634] => 1746857070
[_algolia_sync] => 663984626000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 7912
[1] => 394
[2] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => katonai támogatás
[1] => németország
[2] => Ukrajna
)
)
[6] => Array
(
[id] => 149896
[content] =>
A Friedrich Merz leendő német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU), illetve bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) aláírta hétfőn a koalíciós megállapodást a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD). A pártvezetők a többi között a gazdaság erősítését és a biztonság javítását ígérték.
Az új kormány így – ha megkapja a parlamenti támogatást – kedden teheti le az esküt. Az ünnepélyes aláírás előtt Merz – akit várhatóan szintén kedden iktatnak be tisztségébe – leszögezte: a kormány eltökélt a reformok és az új befektetések mellett, és az első naptól fogva megbízhatóságra törekszik majd. „Alapvető változások, jelentős átalakulások és óriási bizonytalanság korát éljük, történelmi kötelességünk sikeressé tenni ezt a koalíciót” – hangsúlyozta.
A megállapodást Merzen kívül Lars Klingbeil és Saskia Esken, az SDP két társelnöke, valamint Markus Söder, a CSU vezetője látta el kézjegyével.
Az alkancellári tisztség, valamint a pénzügyminiszteri tárca várományosa, Klingbeil a maga részéről a hidak építését, illetve a megoldáskeresés fontosságát hangsúlyozta, amely, mint mondta, a legjobb, amit az ember egy demokráciában tehet. „Az új kormánynak igazi csapatmunkára lesz szüksége, mégpedig jobban, mint valaha” – szögezte le, felelősségteljes kormányzást és eredményeket ígérve a változó világrend közepette.
Az uniópártok és a szociáldemokraták az előzetes megbeszéléseken már több fontos kérdésben elvi egyetértésre jutottak, köztük gazdasági és migrációs témákban, így a határellenőrzések fokozását illetően is.
Németországnak Friedrich Merz kancellár vezetésével minden esélye megvan arra, hogy Ukrajna fő partnerévé, valamint Európa vezetőjévé váljon – jelentette ki hétfőn Andrij Melnik, Ukrajna brazíliai nagykövete az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
A jelentés szerint Melnik elmondta:
„Személyes meggyőződésem szerint Németországnak minden esélye megvan arra, hogy Ukrajna első számú partnerévé váljon. Elérkezett az a történelmi pillanat, amikor Németország Európa igazi vezetőjévé válhat, és nemcsak gazdasági hatalomként. A leendő kancellárnak, Friedrich Merznek, akit jól ismerek, ilyen geopolitikai ambíciói vannak.”
A diplomata hozzátette, hogy Németország érdeke ma az lehet, hogy elfoglalja Kijev legfontosabb partnerének helyét a béketárgyalásokon a teljes körű háború megoldása érdekében. Szerinte a németek régen büszkék voltak arra, hogy az Egyesült Államok után a második helyen álltak Ukrajna fegyverellátásában. Merz különösen 2022-ben támogatta Kijevet, és gyakorolt nyomást Olaf Scholz kancellárra, hogy Berlin lépje át a vörös vonalakat, és lássa el Ukrajnát nehézfegyverekkel – emlékeztetett.
„Személyesen ismerem őt (Merzet – a szerk.), rendkívül ambiciózus, történelmi kategóriákban gondolkodó ember, hiszem, hogy a történelem egyik legsikeresebb kancellárjaként vonulhat be a történelembe, különösen most, amikor Európában és a világban a helyzet 1945 óta a legnehezebb. És mint igazi európai vezető, aki képes lesz megmenteni Ukrajnát azzal, hogy drasztikusan megnöveli a katonai segítségnyújtás mértékét ebben a kritikus pillanatban”
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
Az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldaliként való hivatalos minősítése példátlan nemzetközi viszályt robbantott ki. Marco Rubio amerikai külügyminiszter zsarnoki módszerekkel vádolja Berlint, J.D. Vance amerikai alelnök az AfD megsemmisítésére mozgásba lendülő német bürokráciát emleget, Elon Musk kormányzati ügynökségvezető pedig a demokrácia elleni extrém támadásként értelmezi a történteket. A német külügyminisztérium eközben a demokrácia védelmére hivatkozik a döntést illetően.
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio éles hangnemben kelt ki a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) döntése nyomán. Május 2‑án a BfV „bizonyítottan szélsőjobboldali” alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, ezzel felhatalmazva a hatóságokat a széles körű titkosszolgálati eszközök alkalmazására.
Rubio külügyminiszter példátlanul kemény hangú üzenetet tett közzé: szerinte Berlin lényegében elnyomó gépezetet működtet, amely a demokratikus ellenzék megfigyelésére használja fel az államapparátust.
„Németország épp most adott extra hatalmat a titkosszolgálatának az ellenzék megfigyelésére. Ez nem demokrácia, hanem álcázott zsarnokság” – írta a külügyminiszter az X‑en.
Rubio a véleményét azzal is kiegészítette, hogy az AfD-vel szemben valójában a német kormányzó pártok eszméi a szélsőségesek. Úgy fogalmazott:
„Ami igazán szélsőséges, az nem a népszerű AfD – amely a második helyen végzett a legutóbbi választásokon –, hanem a rendszer halálos, nyitott határokat fenntartó bevándorlási politikája, amelyet az AfD ellenez. Németországnak helyes útra kellene térnie.”
A BfV minősítése az első lépés lehet Németország legnépszerűbb pártjának betiltása felé. A döntés feljogosítja a hatóságokat a lehallgatásokra, valamint fedett informátorok bevetésére és az AfD körüli pénzmozgások vizsgálatára.
A német külügy reagált, az amerikai vezetők pedig újabb elítélő nyilatkozatokat tettek közzé Rubio kirohanása nyomban külpolitikai konfliktussá dagadt: a német külügy a közösségi médiában reagált, leszögezve, hogy „ez a demokrácia” működése, és a végső szót független bíróságok mondják majd ki.
„Történelmünkből megtanultuk, hogy a jobboldali szélsőségességet meg kell állítani” – írták.
A botrányos döntés után a Fehér Ház legfőbb szereplői sem maradtak csendben. Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a keletnémet elnyomáshoz hasonlította a történteket.
„Az AfD a legnépszerűbb párt Németországban, Kelet-Németországban pedig messze a legnépszerűbb. Most a bürokrácia megpróbálja elpusztítani őket. A Nyugat közös erővel bontotta le a berlini falat, de most újraépítik azt – nem a szovjetek vagy az oroszok, hanem a német rendszerpártok.”
A Szilícium-völgyből Elon Musk is csatlakozott a bírálókhoz, aki a „demokrácia elleni szélsőséges támadásként” nevezte a párt betiltását célzó intézkedéseket.
Az AfD társelnöke, Alice Weidel is reagált a kialakult helyzetre.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal egy „erősen átpolitizált ügynökség, amely az SPD és a CDU utasítására dolgozik”, és a döntés a politikai verseny kiiktatására szolgál. A párt alkotmányjogi panasszal és nemzetközi fórumokhoz fordulással készül válaszolni.
A Washington és Berlin között kialakuló nyilvános csörte a transzatlanti kapcsolatok egyre mélyülő töréseit jelzi.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan reagál a német közvélemény: túlkapásként vagy jogos beavatkozásként értékeli-e a demokratikus intézményrendszer ilyen jellegű fellépését, de a közvélemény-kutatási adatokból mindez rövidesen kiderülhet.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Johann Wadephul lesz az új német kormány külügyminisztere – jelentette be hétfőn a Kereszténydemokrata Unió (CDU).
Wadephul Friedrich Merz leendő kancellár közeli munkatársa, tavaly decemberben elkísérte őt kijevi látogatására is – írja az MTI.
„Az életünkre, a jogrendszerünkre, sőt a fizikai létezésünkre leselkedő legnagyobb veszélyt már Oroszország jelenti” – jelentette ki Johann Wadephul nemrég egy berlini konferencián.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak pedig szintén a közelmúltban azt mondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök felforgató, agresszív és ki van éhezve a hódításra. Korábban – amikor az eszkalációtól tartva még mindenki ellenezte – ő amellett érvelt, hogy engedélyezni kellene Kijevnek az orosz területek elleni csapásokat a nyugati országoktól kapott fegyverekkel. Támogatja továbbá azt is, hogy Taurus manőverező robotrepülőgépeket szállítsanak Ukrajnának, amit a leendő kancellár sem zárt ki.
Németország új kormánya május 6-án léphet hivatalba, miután megállapodás született a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közötti koalícióról.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
