A Legfelső Tanács szerdán általában támogatta a 12 378. számú törvénytervezet elfogadását, ami szabályozza a fegyveres erők egységei külföldre küldésének folyamatát hadiállapot idején – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezetet 317 népképviselő támogatta. A törvénytervezethez fűzött indokoló megjegyzésben szerepel, hogy a dokumentum javítani fogja a katonák hadiállapot idején önállóan és egységek részeként a partnerországok területén való tartózkodásának mechanizmusait. Megjegyzendő, hogy a fegyveres erők egységei külföldön tartózkodhatnak a biztonság, a védelem és az Ukrajna elleni agresszió visszaverése érdekében az ENSZ Alapokmányának 51. cikkelyével összhangban.
A legfőbb főparancsnok, azaz Ukrajna elnöke dönt a katonaság más államokba küldéséről, de a Legfelső Tanács jóváhagyásával. Ez azonban nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a fegyveres erők egységeit használják fel az agresszor állam területén az agresszió visszaverésére.
A törvénytervezet értelmében Ukrajna elnöke tájékoztatást nyújt a feladatokról, a meghatározott egységek teljes létszámáról, fegyvereik típusáról és összetételéről, katonai felszerelésükről, alárendeltségükről, a tartózkodási időről és annak esetleges meghosszabbításának rendjéről, az egység személyzetének rotációjáról.
A törvénytervezet elfogadása hozzájárul ahhoz, hogy a hadsereg katonai felszerelést kapjon a partnerországoktól, a megfelelő egységeket pedig olyan személyi állománnyal és felszereléssel lássák el, amelyek használatának elsajátítása hosszú kiképzési ciklusokat igényel.
Az örmény kormány január 9-én jóváhagyta az ország európai uniós csatlakozási folyamatának kezdeményezéséről szóló törvényjavaslatot, számolt be a helyi News.Am című kiadvány.
A törvényjavaslatot most az ország parlamentjének kell megvitatnia.
„Az elmúlt években meglehetősen intenzív és dinamikus kapcsolatok alakultak ki Örményország és az EU között, azok különböző területeket fedtek le. Az EU politikai támogatását fejezte ki Örményországnak, alapvetően biztonsági környezetet biztosítva az RA körül, lényegében az EU polgári megfigyelő missziójának bevetését. Az EU egyúttal kifejezte készségét Örményország gazdasági stabilitásának megerősítésére. „Nyilvánvaló, hogy az EU-nak nagyon gazdag demokratikus hagyományai, szabad versenykörnyezete és fejlett tudománya van”, mondta az ülésen Ararat Mirzojan külügyminiszter.
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette az 12086. számú törvénytervezetet, amely kötelezi a diákokat és a tanárokat, hogy az iskola egész területén ukránul beszéljenek, nem csak az órákon – jelentette be kedden a törvénytervezetet kezdeményező Natalija Pipa parlamenti képviselő és pedagógus, maga a jogszabálytervezet pedig már megjelent a Legfelső Tanács honlapján, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Pipa elmondta: „Minden iskolát köteleztünk arra, hogy ukrán nyelvű oktatási szolgáltatást nyújtson, de a probléma az, hogy a gyerekek, sőt néha a tanárok is átállnak orosz nyelvre, amikor elhagyják az órát. Ennek megváltoztatása érdekében bejegyeztetek egy törvénytervezetet, amely előírja, hogy a szünetekben, az iskola udvarán, a sportpályán és az iskola egész területén kötelező ukránul beszélni.”
A benyújtott törvénytervezet bevezeti az „ukrán nyelvű környezet” fogalmat az oktatási törvényben, és kötelezi az oktatási intézmények alapítóit, vezetőit és alkalmazottait az ukrán nyelvű környezet kialakítására és fenntartására. „Nagyon fontos, hogy az ukrán nyelv használata ne érjen véget a 45 perces óra leteltével. Senki nem fogja megbüntetni a gyerekeket vagy szidni őket, ez a probléma rossz megközelítése. De meg kell szabadulnunk ettől a feltételes szabálytól a pedagógusok, a diákok és a szülők fejében: „Kicsengettek – bármilyen nyelven beszélhetünk, ami valamiért az orosz” – mutatott rá a parlamenti képviselő.
A 2023–2024-es vizsgálati eredmények szerint a tanulók mindössze 41%-a kommunikál egymással kizárólag ukrán nyelven az órákon és a szünetekben. A törvény kezdeményezője kifejtette, hogy elsősorban az ukrán ajkú gyerekekre nehezedő nyomás, a nyelvi konfliktusok és a zaklatás miatt van szükség változtatásokra. A probléma az, hogy azok a gyerekek, akik nem beszélnek ukránul, nehezebben tanulnak – tette hozzá.
„Azok a gyerekek, akik nem tudnak jól ukránul az első osztályban, már nehézségekkel küzdenek az iskolában, lemaradnak az olvasásban, rosszabbul tanulják meg a tananyagot. Később rosszabbak lesznek a teszteredményeik, a ZNO, rosszabbak a felvételi és jövőbeli munkavállalási lehetőségeik. Természetesen a probléma az, hogy egyes családokban a szülők és a gyerekek oroszul beszélnek. Arra biztatom az ilyen szülőket, hogy ukránul kommunikáljanak gyermekeikkel” – hangsúlyozta a parlamenti képviselő.
A törvénytervezet szerint a pedagógusok nem válthatnak át oroszra a szünetekben, az ebédlőben, illetve az iskola területén folytatott magánbeszélgetések során. A tanárok és az igazgatók oktatási rendezvényeket tarthatnak, ösztönözhetik a diákokat az ukrán nyelvű kommunikációra, és megjegyzéseket tehetnek, amikor meghallják, hogy gyerekek oroszul beszélnek. A törvény az iskolások szüleinek is javasolja, hogy vegyenek részt az ukrán nyelvű környezet kialakításában és fenntartásában az oktatási intézményben. „A törvénytervezet ugyanakkor nem sérti a nemzeti kisebbségek jogait”– emelte ki Natalija Pipa.
A kormánynak és a központi végrehajtó hatóságoknak hatékony rendszert kell kidolgozniuk a gyermekek ukrán beszédkompetenciájának mérésére.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette az 12086. számú törvénytervezetet, amely kötelezi a diákokat és a tanárokat, hogy az iskola egész területén ukránul beszéljenek, nem csak az órákon – jelentette be kedden a törvénytervezetet kezdeményező Nat...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1727815680
[modified] => 1727909186
)
[title] => Törvény készül az ukrán nyelv kötelező iskolai használatáról a szünetekben és a tanórákon kívül
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128319&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128319
[uk] => 128332
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 128320
[image] => Array
(
[id] => 128320
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/tiltas-orosz.webp
[original_lng] => 19166
[original_w] => 770
[original_h] => 431
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/tiltas-orosz-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/tiltas-orosz-300x168.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/tiltas-orosz-768x430.webp
[width] => 768
[height] => 430
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/tiltas-orosz.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/tiltas-orosz.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/tiltas-orosz.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/tiltas-orosz.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727805083:8
[_thumbnail_id] => 128320
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2566
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 47479
[1] => 645521
[2] => 418
[3] => 645520
)
[tags_name] => Array
(
[0] => beszélgetés
[1] => Natalija Pipa
[2] => törvénytervezet
[3] => ukrán nyelv kötelező iskola használata
)
)
[3] => Array
(
[id] => 124417
[content] =>
A kormány döntése értelmében a külföldön élő hadköteles ukránok csak érvényes katonai nyilvántartási okmányok megléte esetén kaphatnak útlevelet – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a kormány vonatkozó határozatára hivatkozva.
A dokumentum szerint a katonai nyilvántartásba vételi okmány érvényességének ellenőrzése az egységes állami népességi nyilvántartásnak, a Belügyminisztérium információs rendszerének és a hadkötelesek, sorkötelesek és tartalékosok egységes állami nyilvántartásának az adatai alapján történik.
Ha kiderül, hogy a katonai nyilvántartási okmányok érvénytelenek, akkor az ukrán hadkötelestől megtagadják az ukrán személyigazolvány vagy az útlevél kiadását. Ezt telefonon, e-mailben vagy postai úton közölik. Ugyanakkor a kormányhatározatban foglaltak szerint azok a férfiak, akik a mozgósítási törvény hatályba lépése előtt nyújtottak be útlevél kiállítására kérelmet, csak a katonai nyilvántartási okmányok bemutatása esetén kaphatják meg azt.
Ha a katonai nyilvántartási okmányok érvénytelennek bizonyulnak, az útlevelet az Állami Migrációs Szolgálat illetékes területi szervénél/területi osztályánál lehet igényelni. „Ilyen esetben az útleveleket nem továbbítják Ukrajna külképviseletéhez vagy külföldi diplomáciai intézményéhez, hogy ott kiadhassák” – áll a kormánydokumentumban.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán törvényjavaslatot nyújtott be a Legfelső Tanácsnak az ukrán állampolgárságtól való megfosztásról – számolt be az rbc.ua hírportál a vonatkozó jogszabálytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén megvonják Ukrajna állampolgárságát. Ezek az okok a következők:
az agresszor vagy megszálló állam állampolgárságának önkéntes megszerzése Ukrajna állampolgára által, vagy azon államok jegyzékében szereplő államok állampolgárságának a megszerzése, amelyek állampolgárai egyszerűsített módon szerzik meg az ukrán állampolgárságot, ha az ukrán állampolgárságot megszerzésének időpontjában elérte nagykorúságot;
külföldi útlevél használata Ukrajna felnőtt korú állampolgára által, aki idegen állam állampolgárságával rendelkezik Ukrajna területén, ha ez Ukrajna nemzetbiztonságát vagy nemzeti érdekeit veszélyezteti;
ukrán állampolgárság megszerzése hamis adatok, hamisított okiratok, valamint olyan jelentős tények eltitkolása miatt, amelyek miatt nem kaphatná meg az állampolgárságot;
a külföldi állampolgárság megszüntetésére vonatkozó kötelezettség megsértése, vagy az Ukrajna Alkotmányának alapjaiból, Ukrajna történelméből és az államnyelv-tudás szintjéről szóló vizsga letételi kötelezettségének elmulasztása;
annak megállapítása, hogy egy személy az agresszor államban vagy megszálló államban szerződés alapján katonai szolgálatot teljesített;
az Ukrajnában Ukrajna nemzetbiztonsága, a béke, a biztonság és a nemzetközi jogrend elleni bűncselekmény elkövetése, terrortámadás elkövetése miatt elítélt személyek elleni elmarasztaló bírósági ítéletének jogerőre emelkedése;
az Ukrajna elleni fegyveres agresszióban való részvétel az agresszor állam vagy megszálló állam fegyveres alakulatainak kötelékében, vagy olyan állam oldalán, amely fegyveres konfliktusban (háborúban) áll Ukrajnával, vagy hozzájárul az Ukrajna elleni fegyveres agresszió végrehajtásához.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán benyújtotta a Legfelső Tanácsnak a többes állampolgárság megszerzésének feltételeiről, valamint az ukrán állampolgárság megszerzéséhez és megtartásához való jog biztosításáról szóló törvényjavaslatot – számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint az új törvénytervezet meghatározza a többes állampolgárság engedélyezhető eseteit, valamint az ukrán állampolgárság megszerzésének és megújításának sajátosságait a külföldiek bizonyos kategóriái esetében, elsősorban egyszerűsített módon.
A törvénytervezet pontosítja a születési, területi származás szerinti ukrán állampolgárság megszerzésének feltételeit, valamint az ukrán állampolgárságba való felvétel feltételeit is.
A többes állampolgárság (alattvalóság) a következő esetekben megengedett:
Ukrajna és egy másik állam állampolgárságának megszerzése a gyermek születése révén;
külföldi örökbefogadó állampolgárságának megszerzése a gyermek által;
másik állampolgárság megszerzése Ukrajna állampolgára által külföldivel kötött házasság révén;
egy másik állampolgárság automatikus megszerzése Ukrajna állampolgára által egy másik állam jogszabályai alapján, megerősítő dokumentum nélkül;
az ukrán állampolgárság egyszerűsített megszerzése a vonatkozó listán szereplő államokból származó külföldiek számára;
azon államok állampolgárságának megszerzése Ukrajna állampolgára által, amelyek állampolgárai egyszerűsített módon kapnak ukrán állampolgárságot.
Ugyanakkor nem kaphatnak többes állampolgárságot azok a személyek, akik a Legfelső Tanács által agresszornak vagy megszállónak elismert állam állampolgárságával rendelkeznek, vagy olyan állam állampolgárai, amely nem ismeri el Ukrajna területi integritását és szuverenitását, elsősorban, ha az ENSZ Közgyűlés Ukrajna területi integritására vonatkozó 2014. március 27-i 68/262. számú határozata ellen szavazott.
A német egészségügyi minisztérium szerint a szövetségi kormány jelenleg egy olyan jogszabály-módosítást vizsgál, amely lehetővé tenné, hogy ukrán orvostanhallgatók Németországban folytathassák tanulmányaikat. A képzésüket már befejezett orvosokat ez nem érinti, tájékoztatott az Ukrajinszka Pravda.
A tárca azt is közölte, hogy a szövetségi kormánynak nem kell törvénymódosítást eszközölnie a szakmai engedélyek megadásához a szövetségi tartományi hatóságoknak. Ezzel a kormány követelésére és a Welt am Sonntag című lap statisztikáira reagáltak, amely kiderítette, hogy több mint 1400 ukrán orvos, akik az orosz–ukrán háború kezdetét követően települtek át Németországba, még mindig várnak a működési engedélyre.
2022 februárja óta legalább 1674, az országból elmenekült ukrán orvos kért engedélyt Németországban. Mindössze 187 kérelmet hagytak jóvá, míg 1402 kérelem elbírálása még folyamatban van. Nem az ukránok az egyetlenek, akik kénytelenek várni az engedélyek megszerzésére. Az Európai Unión kívüli országokból érkező orvosoknak gyakran 15 hónaptól három évig terjedő időszakra van szükségük ahhoz, hogy megkapják az orvosi engedélyt.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
A német kormány támogatta azt a törvényjavaslatot, amely megkönnyítené a terrorizmust dicsérő vagy népszerűsítő személyek kitoloncolását. A törvénytervezet értelmében a terrorbűncselekmények igazolása vagy dicsőítése – akár a közösségi oldalakon is – elegendő lesz ahhoz, hogy a rendvédelmi szervek mérlegeljék az adott személy kitoloncolásának lehetőségét.
Ezért a terrorista bűncselekményeket támogató külföldieket nagy eséllyel kitoloncolják Németországból.
„Kemény intézkedéseket teszünk az interneten elkövetett iszlamista és antiszemita gyűlöletkeltés ellen” – mondta Nancy Feiser, a német belügyminisztérium vezetője.
A tárca hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a törvénytervezet mielőbb elfogadásra kerüljön a parlament alsóházában.
Olaf Scholz német kancellár már korábban bejelentette a kitoloncolási szabályok szigorítását. Ez azután történt, hogy egy afgán megölt egy rendőrt Mannheimben.
Scholz akkor azt mondta, hogy a kormány azon dolgozik, hogy biztosítsa a bűnözők és veszélyes migránsok országukba való kitoloncolását.
Ugyanakkor egy ilyen törvénytervezet ellentmondásos, mert Németország nem küld embereket olyan országokba, ahol a halál veszélye fenyegeti őket.
Június 19-én a parlamenti képviselők első olvasatban támogatták a Katonai Rendőrség létrehozásáról szóló 6569- д számú törvénytervezetet, közölte Pavlo Frolov, a Nép Szolgája frakció parlamenti képviselője.
Elmondása szerint a Katonai Rendőrség a Honvédelmi Minisztériumban, a Fegyveres Erőknél és az Állami Speciális Közlekedési Szolgálatnál fogja felfedni a bűnügyi és közigazgatási szabálysértéseket. Egyben feladata lesz az eltűnt katonák felkutatása is.
Pavlo Frolov hozzátette, hogy a Katonai Rendőrség egy katonai alakulat lesz, amely rendvédelmi feladatokat fog ellátni. Határkörében lesz eljárást lefolytatni közigazgatási szabálysértési ügyekben, valamint operatív és nyomozati tevékenységet folytatni.
A Legfelső Tanács rendészeti bizottsága a katonai nyilvántartásba vétel és mozgósítás szabályainak megsértéséért viselt felelősségről szóló törvénytervezet tárgyalása során megállapította az állampolgárokra, valamint a tisztviselőkre és jogi személyekre kiszabható pénzbírságok összegét – közölte hétfőn Szerhij Ionusasz, a bizottság elnöke az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Ionusasz elmondása szerint a bizottság javasolta a katonai nyilvántartás szabályainak megsértéséért, valamint a védelemre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértéséért viselt felelősségről szóló 10379. számú törvénytervezet egyes rendelkezéseinek az alábbi formában történő rögzítését: békeidőben a katonai nyilvántartás szabályainak megsértéséért 200-300 adómentes minimumjövedelemnek megfelelő (3400-5100 hrivnya) pénzbírsággal sújtható. Ha a cselekményt ismételten vagy a hadiállapot idején követték el, a bírság 1000-1500 adómentes minimumjövedelemnek megfelelő összegre nő, ami 17 000-25 500 ezer hrivnya.
A védelemre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése az állampolgároknak 5100-8500 hrivnyába, békeidőben a tisztviselők és jogi személyek számára 17-34 ezer hrivnyába kerül. Háborús időszakban a bírság 17 000-25 500 hrivnya az egyszerű állampolgárok, és 34 000-59 500 hrivnya a jogi személyek és tisztviselők számára.
A bizottság azt is javasolta, hogy ezzel a törvénytervezettel ne módosítsanak Ukrajna büntetőtörvénykönyvén, hagyják meg a szabályozást a jelenlegi változatukban. A bizottság azt is javasolta a parlamentnek, hogy ezt a törvényjavaslatot alapként és összességében fogadja el.
Amint azt Ionusasz megjegyezte, később derül ki, hogy a Legfelső Tanács képviselői beleegyeznek-e a törvényjavaslat egészének azonnali elfogadásába.
