Rezes József szerint a teljes körű invázió gyökeresen megváltoztatta a Kárpátalján élő nemzeti kisebbségek hangulatát. Kommentálta a térségben a magyar kisebbség körül zajló eseményeket. A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) vezetője a magyar kisebbség helyzetéről nyilatkozott.
„Mi, Kárpátalján élő ukrajnai magyarok mindannyian Ukrajna állampolgáraiként pozícionáljuk magunkat. Mindannyian pont úgy aggódunk országunk sorsa miatt, mint bármely más állampolgár” – mondta el.
Rezes József szerint a kárpátaljai magyaroknak korábban is voltak észrevételeik az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak törvényi szabályozásával kapcsolatban. A háború kezdetével ez azonban háttérbe szorult. Elmondása szerint mindennek ellenére egyetlen kárpátaljai magyar sem mondja azt, hogy nem akarja megtanulni az ukrán nyelvet.
„Amint a háború kitört, a megyei tanácsban lévő összes párt kijelentette, hogy ezentúl csak egyetlen párt létezik – Ukrajna pártja. Mindannyian a győzelemért és a fejlődésért dolgozunk. Most egy háborúban álló országban élünk, és ki kell állni hazánk védelméért. A mozgósítás etnikai származástól függetlenül zajlik. Sok kárpátaljai testvérünk – köztük magyarok – a fronton harcolnak. Sokan vannak, akik mindent megtesznek azért a háttértben, hogy közelebb hozzák a győzelmet: humanitárius szállítmányokat szerveznek, segítik a belső menekülteket” – közölte.
A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) március 24-én tartotta meg az elmúlt időszakot értékelő kibővített közgyűlését a makkosjánosi Helikon Hotel konferenciatermében.
Az ülésre meghívást kaptak a szervezet tagjai mellett a megyei és járási katonai közigazgatási hivatalok és a megyei tanács vezetői, valamint a karitatív és egyházi szervezetek képviselői is. A fórum elején egyperces néma főhajtással emlékeztek a háború áldozataira. Ezután Rezes József, a KHÖT ügyvezető igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, majd ismertette a napirendi pontokat.
A meghívott vendégek közül elsőként Bacskai József ungvári magyar főkonzul mondott köszöntőt, aki beszédének elején elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy köszöntheti azokat a kistérségi vezetőket, akik a hátukon cipelik a rájuk bízott közösségek mindennapi gondját, akik a háború kitörésének első napjától óvják közösségeiket, támogatják a belső menekülteket, a rászorulókat, fenntartják az intézményeiket minden akadály és kihívás ellenére. „A magyar kormány, a magyar társadalom szolidáris Ukrajna népével, így a kárpátaljaiakkal is. A magyar parlament az elsők között ítélte el az orosz agressziót. Magyarország a háború kitörésének első napja óta következetesen kiáll Ukrajna területi szuverenitása mellett. A magyar kormány és a magyar nép az elmúlt egy évben megadott és megad minden lehetséges humanitárius támogatást és segítséget keleti szomszédjának, mert valljuk és tudjuk, hogy a jó szomszédok a bajban egymásra vannak utalva és számíthatnak egymásra” – emelte ki a diplomata, reflektálva arra, hogy ezt a kárpátaljaiak és az itt menedékre lelők a háború kitörésének első napjától kezdődően folyamatosan tapasztalják is. „A szükséget szenvedők mindig számíthatnak a magyarokra” – szögezte le Bacskai József, s hozzátette: Magyarország jó szomszédként azt szeretné, hogy a háború mihamarabb véget érjen, meginduljon Ukrajna újjáépítése, fejlődjön, bővüljön tovább a kétoldalú együttműködés, melynek egyik legfontosabb pillére a határon átnyúló kapcsolatépítés és a különböző szakmai területeken folytatott párbeszéd.
Rendkívül hasznos az, hogy vannak olyan szervezeteink – mint a KHÖT –, amelyek összefognak egyes régiókat, hiszen így hatékonyabban tudják kifejezni véleményüket, és egységesen tudnak fellépni bizonyos problémák megoldása kapcsán – hangsúlyozta felszólalásában Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke.
„Nagyon fontos, hogy összefogjanak a kistérségek, hiszen ma sokszor azt látjuk, hogy egy-egy kistérség önálló életet él, a megyei hatóságok igyekeznek mindegyikkel kommunikálni, de például a határ menti önkormányzatoknak közös feladataik vannak, amire közösen kell megoldást találni. Ezért is nagyon jó, hogy vannak ilyen társulások, ahol a kistérségek összefogva, közösen kereshetik ezeket a megoldásokat” – húzta alá Volodimir Csubirko, folytatva: „Jelenleg nehéz helyzetben vagyunk, az országunkban háború dúl, ezért gyorsan kell cselekedni.” A megyei tanács elnöke hozzátette, vidékünkön határokon átívelő programok működnek, amelyek lehetővé teszik források bevonását az infrastruktúra fejlesztésébe. Példaként felhozta, hogy nem lehet minden kistérség számára külön hulladékfeldolgozót építeni, ugyanakkor közösen egyet igen, vagy hogy egy kistérség nem biztos, hogy meg tud építeni egy víztisztítót, viszont együtt erre már van lehetőség. „Ezért is kellenek az ilyen társulások, hogy a kistérségek fejlődni tudjanak. Szükség van a kommunikációra, a haladásra, a rendelkezésre álló kapcsolatok bevonására, hogy ezáltal jobb életkörülményeket biztosítsunk a kistérség lakossága számára. […] Önkormányzataink, azok munkatársai az elmúlt hónapokban erőn felüli munkát végeztek, amiért köszönet illeti őket. A külföldről érkező humanitárius segélyek átgondolt, operatív szétosztása továbbra is fontos feladat marad, akárcsak a kárpátaljai települések fejlesztése” – fűzte hozzá.
Olekszandr Ljah, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás Nemzetiségi és Vallásügyi Főosztályának vezetője elismerően szólt a KHÖT eddig végzett tevékenységéről. Kiemelte, hogy a közösség meghatározó szerepet töltött be abban, hogy a háborús helyzet közepette az önkormányzatok biztosítsák a stabilitást, emellett nagymértékben hozzájárult ahhoz is, hogy az önkormányzatok kezelni tudták a kistérségekben felmerült problémákat, megszervezték a háború sújtotta rászorulók megsegítését, valamint a humanitárius segélyek célba juttatását, s kivették részüket az otthonaikat elhagyni kényszerült menekültek fogadásából és ellátásából.
A KHÖT egyik kiemelt partnere a programok megvalósításánál a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Jelenleg a szervezettel közösen dolgoznak a szociális kártyarendszer bővítésén, mely a Beregszászi kistérségben kitűnően működik, s a tervek szerint nyár elejére minden tagönkormányzatban aktiválva lesz.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke felszólalásában emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatoknak az utóbbi időszakban olyan problémákkal és nehézségekkel kellett szembenézniük, amelyek sokszorosan felülmúlták a korábbi kihívásokat, s mindeközben a lehetőségeik gyakorlatilag nem változtak. „Sajnos úgy néz ki, hogy a jelenlegi helyzet hamar nem is fog megváltozni, ezért azon is el kell komolyan gondolkoznunk, hogyan tudjuk megoldani például az oktatás problémáit. Lesznek-e gyerekek, s egyáltalán lesznek-e felnőttek, akikre rá lehet bízni az önkormányzati feladatok megoldását? Hiszen egyre kevesebb az ember. […] Komoly feladatok megoldása előtt állunk, ezért azt kívánom, hogy minél hamarabb legyen béke, és a Jóisten adjon erőt mindenkinek a munkához” – szögezte le.
Szintén elismerően szólt a KHÖT-ről hozzászólásában Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, aki köszönetet mondott a karitatív szervezetek megjelent képviselőinek is a támogatásért.
Ezután Babják Zoltán, a KHÖT elnöke tartotta meg az elmúlt időszakot összefoglaló beszámolóját, melynek elején konstatálta: kiváló munkát végeztek a polgármesterek, akiknek olyan körülmények között kellett eredményeket felmutatniuk, amilyenekre korábban nem volt példa.
A KHÖT elnöke a társulás eddigi tevékenységét elemezve kiemelte, 2021-ben újjászervezték a KHÖT struktúráját. A beregszászi központi iroda mellett megnyitották az ungvári regionális irodát, s a KárpátHáz civil szervezet és Péter Csaba megyei képviselő jóvoltából a beregszászi iroda is új, igényes helyre költözött. A 2021-es év rendkívül mozgalmas volt, számos rendezvényt bonyolítottak le, valamint fontos, a kisebbségi kérdéseket érintő kerekasztal-beszélgetésen, tanácskozásokon, megbeszéléseken, konferenciákon vettek részt. Képzéseket, szemináriumokat, szakmai konzultációkat tartottak az újonnan megalakult önkormányzatok tisztségviselői, illetve képviselői számára.
„2022-re is tele voltunk tervekkel, melyeket a háború felülírt. Teljesen új stratégiát kellett felépítenünk egyik napról a másikra, hogy ezekben a nehéz időkben is segíteni tudjuk tagkistérségeinket” – emelte ki Babják Zoltán, folytatva: „Egyik fő feladatunk a humanitárius szállítmányok koordinálása lett. Hozzávetőleg 550–700 tonnára tehető az a mennyiségű humanitárius segély, amelyet tagkistérségeink fogadtak, majd szétosztottak az általunk fenntartott oktatási, szociális intézményekben, amelyek szinte mindegyike menekültszállóvá kellett, hogy alakuljon hosszabb vagy rövidebb időre.”
A háború kezdete óta Kárpátalja 600 ezernél is több, otthonát elhagyni kényszerült ukrán állampolgárt fogadott be, jelenleg is közel 350 ezer fő tartózkodik vidékünkön. „Mi mindannyian tudjuk azt, milyen terhet jelentett és jelent a mai napig számunkra ezen személyek ellátása, de ezt a terhet viselnünk kell, felelősséggel tartozunk irántuk is, hiszen minden ukrán állampolgár felelős a társaiért nemtől, politikai beállítottságtól, vallástól és természetesen – ami számunkra a legfontosabb – nemzetiségtől függetlenül. Nem véletlenül hoztam fel a nemzetiségi kérdést, hiszen immár hosszú évtizedeken keresztül olyan területen élünk, ahol a nemzetiségek békében élnek egymás mellett és egymással is. Kárpátalja Ukrajna egyik sokszínű kincse, ahol megannyi nemzetiségű ember élt és él a mai napig. Ma ezeket az embereket egy dolog köti össze: a hit abban, hogy ismét béke lesz az országban, és tovább építhetjük társadalmunkat, közösségeinket” – hangsúlyozta Babják Zoltán.
„Összességében elmondhatom, hogy olyan évet zártunk le, amely bár az összes idegszálunkat megmozgatta, mégis egy csapattá formált bennünket, s mára bárkit is keresnek munkatársaink, bizalommal fordulnak hozzájuk, hiszen mindenki tudhatja, hogy hátsó szándékok és politikai térnyerési igények nélkül segíteni akarunk, hiszen egy hajóban evezünk, egy csapat vagyunk” – zárta beszámolóját az elnök.
Rezes József, a KHÖT ügyvezető igazgatója beszámolójában kitért a szociális kártyarendszer aktuális állására, az előttük álló időszak pályázati lehetőségeire, de mindenekelőtt köszönetét fejezte ki a megyei és járási vezetésnek, a karitatív és egyházi szervezeteknek, Magyarország ungvári és beregszászi külképviseletének, valamint a polgármestereknek a támogatásért, a csapatmunkáért és a kitűnő, példamutató együttműködésért.
„Az eltelt egy év alatt is megtaláltuk a fejlődés lehetőségeit. Társulásunk a továbbiakban is kész segíteni tagtársainknak és azoknak az önkormányzatoknak is, amelyek nem tartoznak közösségünkhöz, sőt számíthatnak ránk a megye határain túl is” – mondta Rezes József.
„Bajban ismerszik meg az igazi barát – tartja a mondás, és mi örömmel tapasztaltuk meg, hogy mennyi barátunk van nemcsak a Kárpát-medencében, de azon túl is. Egyszerre kaptunk segítő kezet a legnagyobb testvértelepüléseinktől, mint a majd kétmilliós Budapest, vagy a legkisebbtől, mint az alig száz lelket számláló Zemplén megyei Vágáshuta” – ez a rész is szerepel abban a köszönetnyilvánításban, amelyet a KHÖT tagsága közösen fogalmazott meg támogatói felé. A levelet – melyben elsősorban a karitatív szervezetek, a testvértelepülések, valamint Magyarország Kormányának hathatós támogatásait emelték ki – Oroszi József, a Tiszapéterfalvai kistérség polgármestere olvasta fel.
A közgyűlés az elmúlt időszak értékelése mellett lehetőséget adott a tervezésre és a jövőbe tekintésre is, szó esett olyan programokról, amelyek megtervezésében szintén a KHÖT lesz majd segítségére az önkormányzatoknak.
