Európai tisztviselők attól tartanak, hogy viselniük kell a háború utáni biztonság fenntartásának és az újjáépítésnek a költségeit, mert kizárták őket az Egyesült Államok és Oroszország között Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokról – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint több magas rangú európai tisztségviselő nyilatkozott a Financial Timesnak Donald Trump amerikai elnök kijelentésével kapcsolatos várakozásairól. Úgy vélték, követelni fogja Európától, hogy finanszírozza Ukrajna újjáépítését, és telepítsen csapatokat a béke fenntartása érdekében az Egyesült Államok közreműködése nélkül.
„Az amerikaiak nem látják Európa szerepét a háború körüli nagy geopolitikai kérdésekben. Ez az egység valódi próbája lesz, és őszintén szólva, nincs világos elképzelésünk arról, hogy mi lesz a tárgyalóasztalnál cserébe” – mondta egy magas rangú EU-tisztségviselő.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Európai tisztviselők attól tartanak, hogy viselniük kell a háború utáni biztonság fenntartásának és az újjáépítésnek a költségeit, mert kizárták őket az Egyesült Államok és Oroszország között Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokró.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1739471760
[modified] => 1739466441
)
[title] => Trump követelni fogja az EU-tól Ukrajna újjáépítésének a kifizetését és a békefenntartók telepítését – FT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=140793&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 140793
[uk] => 140798
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 140794
[image] => Array
(
[id] => 140794
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[original_lng] => 24920
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/trump-13.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1739459395:8
[_thumbnail_id] => 140794
[_edit_last] => 12
[views_count] => 496
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 56525
[1] => 783
[2] => 154
[3] => 6223
[4] => 486577
)
[tags_name] => Array
(
[0] => békefentartók
[1] => Donald Trump
[2] => Európai Unió
[3] => finanszírozás
[4] => ukrajna újjáépítése
)
)
[1] => Array
(
[id] => 139659
[content] =>
Trump a beiktatási beszédében meghirdette a „józan ész forradalmát.” Ez pedig vonatkozik az új amerikai külügyminisztériumra is. Marco Rubio külügyminiszternek az egyik első döntése az „egy zászló” elv meghirdetése volt, amely gyakorlatilag megtiltotta, hogy az amerikai külképviseletek épületeire kitűzzék a szivárványzászlót.
Aztán jött az újabb bejelentés: 90 napra szüneteltetik a külföldi segélyek folyósítását. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos oldalán azt írták:
„Felszámoljuk a pazarlást. Blokkoljuk a woke programokat. És leleplezzük a nemzeti érdekeinkkel ellentétes tevékenységeket.”
A nyilatkozat szerint az Egyesült Államok évi 40 milliárd dollárt költ külföldi segélyekre, amelyeket a Trump adminisztráció szerint éppen itt volt az ideje átvizsgálni.
„Woke misszió”
Az amerikai külügyminisztérium az elmúlt években olyan programokat és projekteket finanszírozott, amelyek meglehetősen gyanúsan hangzanak. A RandoLand.us X fiók az elmúlt hetekben átfésülte az amerikai külügy segélyezési programjait, amelyben ilyen projekteket talált:
45 millió dollár külügyminisztériumi támogatás az UNFPA részére, amelynek célja „a nemi és reproduktív egészségügyi ellátás támogatása a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosság közelében.” A célhely pedig a Gázai övezet.
20 ezer dollár támogatás egy szkopjei színháznak, amelynek célja Tony Kushner „Angyalok Amerikában” című darabjának színpadra állítása és beszélgetések tartása a HIV megbélyegzéssel és az LMBTQ+ kérdésekkel kapcsolatos figyelemfelkeltés érdekében Észak-Macedóniában.
22 ezer dollár támogatás a prágai Pride felvonulásnak.
S ezek a projektek csak töredékei azoknak a projekteknek, amelyeket most újra átvizsgál a Külügyminisztérium. A befagyasztás indoklásában még felsorolnak további programokat, amelyek szerintük nem szolgálják Amerika érdekeit: „klímaigazságosság marketing szolgáltatás Gabonban, tiszta energiával kapcsolatos programok nők számára a Fidzsi-szigeteken, családtervezési programok Latin-Amerikában, szexuális oktatás és abortusz párti programok fiatal lányoknak szerte a világon.”
A legtöbb humanitárius programot nem érinti a felfüggesztés, négy nappal a befagyasztás bejelentése után Marco Rubio mentességet adott ezeknek. A kivétel érintette az összes „életmentő” jellegű projektet, amelyek gyógyszerekre, orvosi szolgáltatásokra, élelmiszerre adnak pénzt.
Sok olyan projekt lesz, amelyre megadja a minisztérium az engedélyt, mert a felfüggesztés célja a woke és értelmetlen, vagy potenciálisan csak pénzmosásra használt programok kiszűrése.
Ellenállás
A befagyasztás világszerte megdöbbenést és aggodalmat okozott a különböző non-profit szervezetek körében. Az amerikai bürokrácián belül azonnal voltak olyan tisztviselők, akik megpróbálták megakadályozni, vagy kikerülni a döntést. Különösen nagy volt a pánik az USAID (Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének) dolgozói között.
Három nappal a befagyasztás bejelentése után legalább 56 vezető beosztású USAID-alkalmazottat hirtelen szabadságra küldtek.
Az AP szerint ezek közül sokan jogászok voltak, akik részt vettek annak meghatározásában, hogy mely programok jogosultak mentességre, segítettek a pályázatok megírásában és a mentességi kérelmek benyújtásában.
Jason Gray, az USAID új ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy az ügynökség „számos olyan intézkedést azonosított az USAID-n belül, amelyek célja az elnöki rendeletek megkerülése.”
Az átszervezés azonban még nem ért véget. Pénteken a Reuters arról számolt be, hogy Trump azt tervezi, hogy az USAID-et a külügyminisztérium ellenőrzése alá helyezi, ami jelentősen átalakítaná azt, ahogyan Washington az amerikai külföldi segélyeket elosztja.
Amerika érdekei az elsők
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az amerikai külpolitika az elmúlt két évtizedben elvesztette az igazi célját. „A külpolitikánk célja az Egyesült Államok érdekeinek előremozdítása kell, hogy legyen” – jelentette ki Megyn Kellynek adott hosszú interjújában.
Mint elmondta: a külügyminisztérium által adott minden egyes dollárból csak 12 cent jutott el a címzettekhez, a többi a különböző NGO-k zsebében landolt. A külügyminiszter hozzátette: gyakran előfordult, hogy a külföldi szervezetek nem tették átláthatóvá, hogy mire is költik az amerikai pénzeket. Rubio kijelentette: nagyobb együttműködést szeretnének a szervezetektől. Azt is elmondta, hogy amint átmennek a szervezetek a mentességi kérvény procedúrán, és bizonyítják, hogy érdemes a programjukat finanszírozni, azonnal feloldják a befagyasztást.
„Kialakult a külföldi segély-ipari komplexum, számtalan entitás világszerte dollármilliókat kap az Egyesült Államoktól, és biztosítanunk kell, hogy ezek összhangban vannak a nemzeti érdekeinkkel. Ez kell legyen a prioritásunk” – mondta Marco Rubio az interjúban.
A külügyminiszter hozzátette: Amerika nem egy segélyszervezet, ha valaki úgy érzi, hogy fontos egy ügy, nyugodtan gyűjthet rá magánforrásokból, de ne várja, hogy az amerikai adófizetők finanszírozzák azt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismertette, hogy kidolgoztak egy tervet arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok nélkül is finanszírozzák a kulcsfontosságú programokat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Kijev nehéz helyzetbe került azt követően, hogy Donald Trump került a Fehér Ház élére, mivel az elnök felfüggesztette a támogatásokat Ukrajna részére. Zelenszkij elmondása szerint nem estek pánikba, hanem utasította az elnöki hivatal munkatársait, hogy a döntés miatt veszélybe került programok egy részét folytassák saját finanszírozásból, a fennmaradó forrásokkal kapcsolatban pedig keressék meg az európai partnereiket.
Utasítást adtam arra is, hogy folytassák az Egyesült Államok által felfüggesztett támogatási területek ellenőrzését, és több saját és európai szerepvállalásra van szükség, különösen a humanitárius, biztonsági és szociális területeken – mondta el az ukrán elnök. Szerinte most van egy kis átmeneti időszak Washingtonban, ameddig kikristályosodik a pontos politika. Az elnök ezen felül további programokat dolgoznak ki, így például a veteránok számára, valamint új határátkelőket nyitnának a gazdaság felpörgetése érdekében.
Kérdéses, hogy az ukrán államfő terve mennyire fog működni, 2024 őszén már prezentálta a szövetségeseinek a „győzelmi tervét”, amely leginkább még több nyugati támogatásra támaszkodott volna. Az elképzelés nem győzte meg a partnereket, ezért végül elvetették azt. Donald Trump érkezésével alapvetően változott meg az orosz–ukrán háború helyzete, mivel minden jel szerint a békés rendezés felé tolná a konfliktust.
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismertette, hogy kidolgoztak egy tervet arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok nélkül is finanszírozzák a kulcsfontosságú programokat – írja az Ukrajinszka Pravda.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1738320480
[modified] => 1738294610
)
[title] => Zelenszkij: az Egyesült Államok nélkül is finanszírozzák a kulcsfontosságú programokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=139390&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 139390
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 139391
[image] => Array
(
[id] => 139391
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/volodimir-zelenszkij-ukran-elnok-729683.jpg
[original_lng] => 341309
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/volodimir-zelenszkij-ukran-elnok-729683-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/volodimir-zelenszkij-ukran-elnok-729683-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/volodimir-zelenszkij-ukran-elnok-729683-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/volodimir-zelenszkij-ukran-elnok-729683-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/volodimir-zelenszkij-ukran-elnok-729683-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/volodimir-zelenszkij-ukran-elnok-729683.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/volodimir-zelenszkij-ukran-elnok-729683.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1738288105:12
[_thumbnail_id] => 139391
[_edit_last] => 12
[views_count] => 555
[_oembed_bbde5b6ef3107288c2165da7a7c6dcab] =>
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Az Egyesült Államoknak továbbra is fegyvereket kell szállítania Ukrajnának, de a számlákat Európa fizeti majd – jelentette ki csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár Davosban, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte elmondta, hogy a szövetségnek többet kell befektetnie a védelembe, növelnie kell a védelmi ipar termelését, és nagyobb részt kell vállalnia az Ukrajnának nyújtott támogatások költségeiből. „Ami Ukrajnát illeti, az Egyesült Államoknak is folytatnia kell a szerepvállalását. Ha az új Trump-adminisztráció továbbra is hajlandó ellátni Ukrajnát a védelmi és ipari bázisával, akkor az európaiak fizetik a számlát, erről teljesen meg vagyok győződve, nekünk készen kell állnunk erre” – tette hozzá.
A főtitkár azután nyilatkozott, hogy Donald Trump amerikai elnök a hét elején kijelentette, hogy az Európai Uniónak többet kell tennie Ukrajna támogatásáért.
A NATO vezetője Davosban azt is elmondta, hogy létfontosságú, hogy ne Oroszország nyerjen, mert ez oda vezethet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök inspirálja Észak-Korea és Kína vezetőit. „Valóban fokoznunk kell, nem pedig csökkentenünk Ukrajna támogatását. A front rossz irányba halad” – emlékeztetett Mark Rutte.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter úgy véli, hogy Ukrajnának „2025 első félévéig van elég pénze és fegyvere ahhoz, hogy ellenálljon” abban az esetben, ha Washington felfüggeszti a segélyek folyósítását. A miniszter ezt az El Paisnak adott interjújában közölte, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Marcsenkót arról is kérdezték, hogy szerinte mi fog történni, ha az Egyesült Államok leállítja Ukrajna támogatását. A pénzügyminiszter erre megjegyezte, hogy a támogatás esetleges megszüntetése komoly kihívás Ukrajna védelmi képessége számára, de nem összeomlás.
„Tervet kell készítenünk, hogy létrehozzuk a szükséges feltételeket az új kormányzattal való együttműködéshez. Ukrajna érdeke, hogy bizalom legyen az együttműködésben. Úgy gondolom, hogy ez kell legyen Ukrajna és Európa számára a kiemelt stratégiának”, hangsúlyozta.
Marcsenko megjegyezte, hogy a hozzáállás változhat, és ahhoz, hogy Ukrajna megbirkózzon ezzel a bizonytalansággal, „helyesen kell felhasználnia az időt, és képesnek kell lennie tárgyalni az új kormányzattal”.
A miniszter véleménye szerint ahhoz, hogy megbirkózzon a támogatás folytatását övező bizonytalansággal, Ukrajnának „nagyon bölcsen” kell felhasználnia idejét, és képesnek kell lennie tárgyalni az új kormányzattal.
„Úgy gondolom, van elég pénzünk, elég fegyverünk, elég rakétánk és tüzérségi lövedékünk ahhoz, hogy legalább 2025 első feléig ellenálljunk. 2025-ben elegendő költségvetési keretet biztosítunk a lőszer és a szükséges katonai felszerelés beszerzésére” – biztosított a miniszter.
Marcsenko megjegyezte, hogy Ukrajna jelenleg a szükséges fegyvereket az Egyesült Államoktól kapja.
„Ez azt jelenti, hogy legalább az év első felében és azon túl is jól fel leszünk fegyverezve, hogy ellenálljunk ennek az agressziónak. Ukrajnának nagyon bölcsen kell felhasználnia ezt az időt arra, hogy lefolytassa a szükséges tárgyalásokat az egyesült államokbeli szövetségeseinkkel”, összegezte Marcsenko.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a szövetségesek továbbra is támogatják Kijevet. Josep Borrell szerint ennek hiányában Ukrajna nem tudná megakadályozni Oroszország sikerét.
Borús képest festett az orosz–ukrán háború jelenlegi állásával kapcsolatban Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. A spanyol diplomata szerint ha a nyugati szövetségesek nem támogatnák tovább Ukrajnát, akkor a háború 15 napon belül véget érne, méghozzá Oroszország gőzelmével – írta az Unian ukrán hírügynökség.
Bár Borrell megjegyezte, hogy sokan szeretnék azt, ha az immár 2,5 éve dúló háború minél hamarabb véget érne, köztük maguk az ukránok is, azonban nagyon nem mindegy, hogy miként ér véget.
Ha nem támogatjuk tovább Ukrajnát, akkor tizenöt napon belül véget ér a háború, és Vlagyimir Putyin eléri a céljait – jelentette ki a főképviselő, aki hangsúlyozta, hogy éppen ezért a szövetségeseknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy amikor eljön az ideje az Oroszországgal való tárgyalásoknak, Ukrajna a szuverenitása és a területi integritása szempontjából kedvező feltételekkel ülhessen asztalhoz Moszkvával.
Borrell megadná a támadási engedélyt
Josep Borrell korábban amellett foglalt állást, hogy engedélyt kell adni Kijevnek arra, hogy Oroszország területén belül is lecsaphasson az ellenségére. Ez amiatt is fontos, mert Putyin az energetikai rendszer összeomlásán keresztül próbálja elérni azt, amit a harctéren nem tud elérni. A főképviselő hozzátette, hogy a nyugati szövetség tagjai ígéretet tettek arra, hogy minden lehetséges eszközzel támogatják Ukrajnát, ameddig csak szükséges. Úgy véli, hogy az energiafront döntő jelentőségű lesz a háborúban az előttünk álló télen.
Az Ukrajnának nyújtott európai uniós segélyek teljes összege az orosz–ukrán háború kitörése óta meghaladja a 130 milliárd eurót.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Ukrajnának jövő évi fegyverszállítása veszélybe került, mivel egyes szövetségesek finanszírozási nehézségekkel küzdenek, míg mások elutasítják a Kijevnek nyújtott segélyek növelését – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai hírszolgálat egyik névtelen forrása elmondta, hogy a dinamika azt mutatja, hogy Oroszország gazdasága átállt a háborúra, míg Ukrajna szövetségeseié nem. Ukrajna 2025-ös katonai támogatásának jelentős része ahhoz kapcsolódik, hogy a G7-ek megállapodást kötöttek, hogy 50 milliárd dollár összegű hitelt nyújtanak Kijevnek az orosz jegybank befagyasztott eszközeiből befolyt nyereség terhére.
A szövetségesek továbbra is alkudoznak az ügylet végső részleteiről, az Egyesült Államok pedig biztosítékokat keres arra vonatkozóan, hogy Magyarország nem akadályozza meg az Európai Unió intézkedéseit. A végső szám alacsonyabb lehet, ha nem születik meg a megállapodás.
Azonban még ha meg is születik az egyezség, 50 milliárd dollár akkor sem elegendő Ukrajna szükségleteinek a kielégítésére egy újabb háborús évre, és a szövetségeseknek túl kell lépniük ezen a finanszírozási korláton – mondták el a névtelenül nyilatkozó források.
Kamala Harris a demokraták elnökjelölt csaknem háromszor annyit költött augusztusban, mint ellenfele, a republikánus Donald Trump – legalábbis a pénteken megjelent dokumentumok szerint.
A jelenlegi amerikai alelnök 174 millió dollárt költött a választási kampányra, az exelnök 61 millió dollárjába került a kampánya – írta meg a Die Presse. Mindkét politikai formáció a reklámokra költötte a legtöbb pénzt, kisebb összegeket pedig gyűlésekre, utazásokra és a kampánystábok fizetésére fordítottak.
Az Egyesült Államokban a választási kampány most lépett a legkeményebb szakaszába, november 5-én lesznek a választások.
Sőt, már megnyíltak a szavazóhelyiségek a korai szavazás keretében a választók előtt Virginia szövetségi államban pénteken, elsőként az országban lehetővé téve a személyes voksolást a 2024-es választásokon.
A korai szavazás az állam kijelölt hivatalos helyiségeiben lehetséges, külön engedély nélkül.
A NATO-országok vezetőinek a július 9-11-i washingtoni csúcstalálkozón támogatniuk kell az Ukrajnának nyújtott segítség hosszú távú finanszírozását az Oroszország elleni háborúban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál az El Mundo című spanyol lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „A washingtoni csúcson a legsürgetőbb feladatunk Ukrajna támogatásának megerősítése lesz.”
A NATO-főtitkár emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás közelmúltbeli hiányosságai következményekkel jártak a csatatéren. Ezért Ukrajnának „kiszámíthatóságot és elszámoltathatóságot kell biztosítani” – tette hozzá.
„Remélem, hogy a szövetségesek megállapodnak az ukrán csapatok kiképzésének koordinációjáról és a hosszú távú pénzügyi kötelezettségekről” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
Románia az állami költségvetéséből fedezi a fetești légibázison a nyugati F-16-os vadászgépek ukrán pilótáinak a képzésének költségeit, a kiképzés finanszírozását az ország nemzetvédelmi minisztériumán keresztül biztosítják – számolt be pénteken az rbc.ua a Profit.ro című román kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a román kiadvány megkapta a sürgősségi finanszírozási rendelet tervezetét. „A kiadások az ukrán személyzet kiképzéséhez szükséges szerződések kifizetésére, valamint szállásra, élelmezésre, szállításra, a képzés során elhasznált üzemanyagra, speciális felszerelések biztosítására és egyéb kapcsolódó árukra és szolgáltatásokra vonatkoznak” – olvasható a dokumentumban. A tervezet ugyanakkor nem tartalmaz becslést költségekről. Csak azt jelzi, hogy a minisztériumi költségvetési pénzen kívül a már jóváhagyottakon kívül nincs szükség további forrásokra.
A dokumentumban az is szerepel, hogy tekintettel a szerződésben szereplő munkák és szolgáltatások „kényes jellegére”, valamint az ukrán személyzet kiképzését célzó tevékenységek „bizalmas jellegére”, a közbeszerzést szabályozó jogszabályok „nem alkalmazhatók”.
