Máért: A kárpátaljai magyarság továbbra is számíthat nemzettársaira

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei plenáris ülését követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott sajtótájékoztatót az ülésen megvitatott és zárónyilatkozatba foglalt eredményekről. Hetilapunknak nyilatkozott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Potápi Árpád János államtitkár, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Diaszpóra Tanács és a Máért ülésével a „nemzetpolitikai nagyhét” lezárult. A zárónyilatkozat egyöntetű elfogadása a nemzeti egység erős bizonyítéka – hangsúlyozta Potápi. A következő tematikus év A nemzeti együttműködés éve elnevezést kapta, kifejezve ezzel a nemzeti összetartozás fontosságát.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Ukrajnában és Kárpátalján élő és visszatérni szándékozó magyarságot továbbra is támogatni tudjuk” – nyilatkozta a kárpátaljai médiának Potápi Árpád János. Elmondása szerint a magyar kormány mindennap azon dolgozik, hogy a már elindított programok tovább folytatódjanak, valamint a kárpátaljai magyar intézményrendszer továbbra is működőképes legyen. „Jó látni azt, hogy a statisztikák szerint a háború és minden egyéb nehézség ellenére a kárpátaljai magyarság kitart. Ez mindannyiunk számára reményt ad” – mondta az államtitkár.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke véleménye szerint a kárpátaljai magyarság még sosem volt ilyen nehéz helyzetben, mint most. „A világ átalakulóban van, véres háborúk dúlnak, és nagyon sajnálatos módon az egyik ilyen szörnyű háború a hazánkban folyik” – vélekedett a KMKSZ elnöke. Magyarország támogatja Ukrajnát és elítéli az orosz agressziót, továbbá sürgeti a mihamarabbi fegyverszünetet és a béketárgyalások megkezdését.

„Kétségtelen tény az is, hogy a kárpátaljai magyarság szociális életkörülményei mellett a jogaik is korlátozódtak, hisz egyszerre érdekesnek és szomorúnak mondható az, hogy oktatás terén több jogunk volt a Szovjetunióban” – emelte ki Brenzovics László. A kárpátaljai magyarságnak is érdeke a mihamarabbi fegyverszünet, a béketárgyalások, valamint a Magyarország és Ukrajna közötti diplomáciai és jószomszédi kapcsolatok normalizálódása. „Ehhez az ukrán kormánynak is lépéseket kellene tennie: elsősorban a nemzetiségi és kisebbségi jogok terén” – húzta alá a KMKSZ elnöke. „A kárpátaljai magyarság természetesen továbbra is hálás az anyaország folyamatos támogatásáért. Köszönjük!” – zárta nyilatkozatát Brenzovics László.

Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szerint a jelenlegi európai uniós bővítési folyamat során – amelybe Ukrajna is beletartozik – kiemelten fontos, hogy a kárpátaljai magyarság visszakapja a korábban megszerzett jogait.

A Máért XXI. plenáris ülésén, pénteken minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozatban rögzítették: továbbra is feladhatatlan stratégiai célnak tekintik a magyar nemzet egységének megtartását és további erősítését.

A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célokat együttműködve valósítják meg, közös erővel a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal. Rámutattak arra, hogy a már kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. Mindannyian együttes felelősséggel tevékenykednek azért, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon, boldoguljon és gyarapodjon, továbbá hogy megőrizzék kulturális és természeti értékeiket, biztosítva ezzel, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a határon túli magyar közösségek csak erős magyar érdekképviselettel maradhatnak fenn, ami a magyarság széles körű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. A zárónyilatkozatban kiemelik, hogy a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, és bizalommal számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására annak sikeres megvalósításában.

A gazdaságfejlesztés és az etnikai pártok támogatása kiemelkedő fontosságú a külhoni magyarok identitásának megőrzése szempontjából – húzta alá Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy az identitás megőrzésére irányuló nemzetpolitikai támogatás összege 2010 óta 13 milliárdról 150 milliárd forintra emelkedett.

Semjén Zsolt kiemelte, hogy minden olyan gyermek, aki magyar tanintézményben tanul, évente 100 ezer forint támogatást kap. Ez a támogatás a Kárpát-medencében 220 ezer fiatalnak jár, és a diaszpórában élőket is beleértve összesen 300 ezer fiatal részesül belőle.

A Határtalanul program sikeres, az osztálykirándulások révén a határokon átívelő kapcsolatok behálózzák a Kárpát-medencét. Az óvodaprogramra 90 milliárd forintot fordítottak, különös figyelmet fordítva a legnehezebb helyzetben lévő Kárpátaljára. Semjén megjegyezte, hogy a háború és az elvándorlás ellenére egyetlen magyar iskolát sem kellett bezárni.

A családtámogatásokat kiterjesztették külhonba is, és jelenleg 2 013 ösztöndíjast támogatnak a diaszpórában – összegezte az eredményeket Semjén. A külföldi beruházások összértéke közel 500 milliárd forint, ami a gazdaságfejlesztési támogatások jelentőségét hangsúlyozza, és a külhoni magyarok megmaradása mellett erősíti a magyar gazdaságot is – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

(MTI/TV21 Ungvár/ZsT, Kárpátalja hetilap)