Általános a meggyőződés, hogy ez a magyar nemzetpolitika, ami eddig folyt, ez jó volt, és reménykedtek abban, hogy ez folytatódni fog – nyilatkozta Brenzovics László a Mandinernek. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke reméli, hogy mind az ukrán, mind a magyar fél megtesz mindent a két ország közötti fagyos kapcsolat újramelegítéséért.
– Hogyan értékeli a magyarországi választás eredményeit?
– Örülök neki. És hát a határon túli magyarság, így a kárpátaljai magyarság is, amely a mindenfajta nehézségek ellenére jelentős számban adta le a szavazatát Kárpátalján és a konzulátusokon, illetve a levélszavazat formájában. És ők is kilencven százalékon felül szavaztak a jelenlegi kormánykoalícióra. Vagyis a határon túli magyarság támogatja azt a nemzetpolitikát, amely megjellemezte a Fidesz–KDNP-kormány munkáját.
– Miért gondolták így a kárpátaljaiak?
– Mert a történelem folyamán a kárpátaljai magyarság Trianon után soha nem kapott olyan jelentős támogatásokat, mint az elmúlt időszakban.
Gondoljunk csak a magyarigazolványokra, a könnyített állampolgársághoz jutás lehetőségére, ami a kárpátaljai magyarság számára, aki nem tartozik az Európai Unióhoz, különleges lehetőséget jelent. Emellett olyan programok indultak, s vannak folyamatban, amelyek korábban nem látott mértékben támogatják a kárpátaljai magyar közösséget. Gondoljunk csak arra, hogy a magyar kormány jóvoltából a kárpátaljai, magyar nyelven oktató tanárok, magyar nyelven beszélő orvosok és kulturális dolgozók kaptak szociális támogatásokat, vagy pedig arra, ahogy támogatták a gyermekétkeztetést! De ott van a gazdaságfejlesztési támogatás az Egán Ede Terven keresztül, továbbá az óvodaprogram és más programok a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a támogatása. Mind-mind nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy egyáltalán a kárpátaljai magyarság fennmaradjon. Hálásak vagyunk azért a rendkívül nagymértékű humanitárius segélyért is, ami jelenleg a háborús időszakban érkezik Kárpátaljára Magyarországról.
– Mennyire volt téma egyébként maga ez a magyarországi választás, mondjuk Ukrajnában, az ukrán közéletben?
– Téma volt. Sajnálatos módon évek óta rendkívül intenzív, magyarellenes kampányt folytatott az ukrán média jelentős része. És hát a kampányidőszakban és a háborús időszakban is: annak ellenére, hogy Magyarország elítélte az agressziót, megszavazta a szankciókat, lehetőségeihez mérten rendkívüli mértékű humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának, ez nem jött át a sajtóban. Ezzel szemben a magyar kormány különböző megnyilatkozásait igyekeztek minden egyes alkalommal negatív színben feltüntetni, s hát tudjuk, ez diplomáciai afférhoz is vezetett az ukrán államelnök és a magyar nézők között.
Ez a negatív tendencia nem csak az államközi kapcsolatokat, de a kárpátaljai magyarok helyzetét is negatívan érinti.
– Remélhető, hogy a választás lecsengésével ez javulhat valamelyest?
– Mindkét félnek lépéseket kell annak érdekében tenni, hogy ez a diplomáciai feszültség megszűnjön, és konstruktív legyen az együttműködés, hiszen Magyarország szomszédos ország, Magyarország segíti Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben, és szerintem nem indokoltak az ilyen stílusú megnyilatkozások.
– Egyesek szerint javított volna a helyzeten, hogyha az ellenzék nyer.
– A kárpátaljai magyarság helyzetén nyilvánvalóan nem javított volna az ellenzék győzelme, és akkor még finoman fogalmaztam. Hiszen tudjuk, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltje milyen dehonesztáló, sőt, rendkívül veszélyes kijelentéseket tett a választási kampány során a kárpátaljai magyarság állítólagos oroszpártiságára, amivel már akkor veszélybe sodorta a mi közösségünket. Ez ellen tiltakoztunk is, és kértük, hogy a mi közösségünk ne legyen témája a választási kampánynak. Ezt sajnos nem sikerült az ellenzéknek végrehajtania. Ugyanakkor az sem volt teljesen világos, mi is az ellenzék programja a határon túli magyarság vonatkozásában. Amely megnyilatkozások voltak, azok nem kecsegtettek minket túl sok jóval, talán ennek is köszönhető, hogy tíz határon túli magyarból kilenc a jelenlegi kormányt támogatta a szavazatával. Hiszen általános a meggyőződés: ez a nemzetpolitika, ami eddig folyt, ez jó, s reménykedünk abban, folytatódni is fog.
A kárpátaljai magyarok, Ukrajna törvénytisztelő polgárai, akik a háború mihamarabbi befejezésében és a béke megteremtésében érdekeltek, mondta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Kossuth Rádióban.
Brenzovics László felhívta mindenki figyelmét, hogy megnyilvánulásaik során ezt figyelembe véve, felelősségteljesen nyilatkozzanak. A KMKSZ elnöke arra kérte a magyarországi pártokat, illetve politikai szereplőket, hogy a kárpátaljai magyarságot ne kezeljék kampánytémaként, sajtómegnyilvánulásaikban legyenek tekintettel az itt élők nehéz helyzetére.
A béke megteremtésére kellene irányulnia minden erőfeszítésnek – ezért a KMKSZ üdvözli Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon bejelentését, hogy Magyarország támogatja Ukrajna Európai Unióba való felvételét.
Brenzovics László, a szövetség elnöke szerint az uniós perspektíva jelenleg – sok minden mellett – azért is fontos, hogy a pénzrendszer ne omoljon össze Ukrajnában. A politikussal kollégáink készítettek interjút SKYPE-on.
Великий друг🇺🇦 – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом 🇺🇦! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Február 15–17-én Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az Európai Parlament (EP) székhelyeire, Brüsszelbe és Strasbourgba tett látogatást, s a kárpátaljai magyarság helyzetéről több fórumon is beszámolt.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
A KMKSZ elnöke Strasbourgba tett látogatásának első állomásaként a Fidesz–KDNP európai parlamenti frakciója keddi delegációs ülésének vendége volt. A megbeszélésen szó esett az orosz–ukrán konfliktus kárpátaljai magyarságra gyakorolt hatásairól, illetve az ukrajnai magyar kisebbség jogszűkítési folyamatáról. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a harmincéves független Ukrajna és az itt élő kárpátaljai magyarság az eddigi legnehezebb időszakát éli meg, s kiemelték, hogy mindannyian a békében érdekeltek, valamint abban, hogy a kárpátaljai magyar közösség nemzeti azonosságtudatának megtartásával élhessen szülőföldjén.
Brenzovics László és Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője szerdán Brüsszelbe utazott, ahol eredményes tárgyalást folytattak Várhelyi Olivérrel, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosával. A KMKSZ elnöke felvázolta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét. Az orosz–ukrán válság kapcsán megerősítették, hogy a békés megoldásban érdekeltek. Várhelyi Olivér ezután tájékoztatta vendégeit az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatásairól, egyebek mellett a határ menti infrastruktúra tervezett fejlesztéseiről.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
Ezt követően Brenzovics László az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages [Minority Intergroup]) csütörtöki strasbourgi ülésének vendége volt. A kárpátaljai magyar politikus ismertette az ukrajnai magyarság jogi helyzetét, mely rendkívüli nehézségeket élt át az elmúlt időszakban, hiszen az utóbbi években Ukrajnában olyan kisebbségi vonatkozású törvények születtek, amelyek ellehetetlenítik a kárpátaljai magyar közösség nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogainak gyakorlását.
A fórum első felében az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN), a Nyelvi Sokszínűséget Elősegítő Európai Hálózat (NPLD) és az Európai Nyelvi Egyenlőségi Hálózat (ELEN) képviselői bemutatták azokat a nemzeti és nyelvi kisebbségek támogatására és védelmére vonatkozó javaslataikat, amelyeket a Konferencia Európa jövőjéről platformján nyújtottak be.
Az ukrán kormányzat 2022. január 10-én benyújtotta a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című dokumentum implementációjáról szóló ötödik jelentését. A KMKSZ-szel együttműködve kárpátaljai társadalmi szervezetek alternatív jelentést készítettek, mint ahogyan tették ezt az előző országjelentés kapcsán is. Az ülés második részében került sor a kárpátaljai magyarok helyzetének kiértékelésére, valamint az árnyékjelentés bemutatására.
A KMKSZ által szakértők bevonásával készített dokumentum azt elemzi, hogy Ukrajna az elmúlt években miként mondta fel sorban a kisebbségekért vállalt korábbi kötelezettségeit. Ilyen a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény és azt ezt követő nyelvtörvény is, melyek az ukránon kívül ellehetetlenítik az egyéb nyelvek használatát.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
A Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője által összeállított színes prezentációval – konkrét esetekkel, nyelvi tájképes fotókkal, kutatási eredményekkel és statisztikai adatokkal alátámasztva – mutatták be a kárpátaljai magyarságot érintő folyamatos jogszűkítések következményeit. Az árnyékjelentésben és az előadásban a szakértők hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai magyarok nem kérnek különleges jogokat Ukrajnától, mindössze az eddig elért eredményeiket szeretnék megőrizni, az eddig megszerzett jogaikat szeretnék megvédeni.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a Szövetség delegációja rendkívül feszült időpontban érkezett Strasbourgba, hiszen a napokban tetőfokára hágott a háborús feszültség Ukrajna és Oroszország között. Hozzáfűzte, hogy Ukrajnában a béke helyreállítása aligha elképzelhető a jelenlegi nyelvpolitika megváltoztatása nélkül. Az elmúlt évek felelőtlen törvénykezése miatt ráadásul lehetetlenné vált a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek betartása is.
„Látogatásunk célja az volt, hogy bemutassuk azt az árnyékjelentést, amely kárpátaljai magyar szakemberek bevonásával készült, s a Keretegyezmény ukrajnai végrehajtásáról szól. A végkövetkeztetésünk ezzel kapcsolatban az, hogy a jelenlegi jogi környezetben Ukrajnában ezeket a nemzetközi szerződéseket már nem lehet végrehajtani. Ezt figyelembe kell vennie az Európai Parlamentnek, az Európa Tanácsnak és azoknak a bizottságoknak, amelyek felügyelik ezen szerződések végrehajtását” – jelentette ki a KMKSZ elnöke.
„Továbbra is meggyőződésünk az, hogy Ukrajnában a béke és a stabilitás helyreállítása, a jószomszédi kapcsolatok renoválása aligha lehet megoldható anélkül, hogy változtatnának a nyelvi és kisebbségi politikán” – nyilatkozott az ülést követően a TV21 Ungvár stábjának Brenzovics László.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, ugyanakkor nyelvi jogaik továbbra is szűkülnek – erről Bocskor Andrea EP-képviselő beszélt az ülésen. Kiemelte: a kárpátaljai magyarok nem kérnek különleges jogokat Ukrajnától, mindössze az eddig elért eredményeiket szeretnék megőrizni.
„Ukrajna vállalta azt a nemzetközi kötelezettséget az Európa Tanácson belül, hogy ratifikálta a kisebbségi jogokról szóló Keretegyezményt, s erről rendszeresen nyújt be jelentéseket. Januárban Ukrajna benyújtotta az ötödik jelentését. A kárpátaljai magyar szervezetek és a politikai érdekképviselet úgy gondolta, hogy ezt nekünk is szemügyre kell vennünk, és hozzá kell fűznünk a mi tapasztalatainkat, hogy Ukrajna hogyan hajtja végre a kisebbségi jogokat, és hogyan garantálja a kisebbségeknek az egyenlőséget, a diszkriminációmentességet és mindent, ami megilleti őket állampolgári jogon. Sajnálatos módon mire végére értünk az ukrán jelentés elemzésének, kiderült, hogy Ukrajna olyan törvényeket hozott, fogadott el az utóbbi években, amelyeknek köszönhetően nem is tudja végrehajtani azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket vállalt és aláírt” – magyarázta Bocskor Andrea.
„Ukrajna – sajnálatos módon – sem az érdekképviselet terén, sem a nyelvi jogok terén nem biztosít egyenlőséget a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak, majdhogynem másodrangú állampolgárokként kezeli a nemzeti kisebbségeket – hangsúlyozta a kárpátaljai származású EP-képviselő, hozzátéve: – Ezért úgy gondoltuk, hogy erről magas szinten, nemzetközi fórumokon is beszélnünk kell, s fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy amellett, hogy a kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, és nem szeretnék azt, hogy az orosz–ukrán konfliktus a nemzetiségi jogok csorbítását is háttérbe szorítsa, ezért úgy gondoljuk, hogy nekünk egy olyan Ukrajnára van szükségünk, ami stabil, demokratikus, és tiszteli a nemzeti kisebbségeit.”
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy az ukrán hatalom oly módon nyirbálta meg a nyelvi jogokat, hogy azok az ukrán–magyar, illetve az ukrán–román alapszerződésekkel is szembemennek.
„Az ukrán alkotmány és az ukrán törvénykezés nem kisebbségbarát, sőt arra igyekeznek, hogy a kisebbségi jogokat visszavonják, ezáltal másodrangú polgárokká váljanak a nemzeti kisebbségek. Tulajdonképpen a kommunizmus összeomlása óta igyekeztek ezeket a jogokat visszaszerezni a nemzetiségek, egy kicsit jobb helyzetbe jutottak, most azonban a visszaépülést látjuk. Ezt nem volna szabad engedni!” – mutatott rá Vincze Loránt, hozzátéve, hogy az ülés megfelelő alkalmat biztosított arra, hogy a kárpátaljai magyar közösség ismét bemutassa jelenlegi helyzetét, s felhívják a figyelmet az európai szolidaritás fontosságára a nemzetiségi kérdéseket illetően.
Az elmúlt években Ukrajnában az orosz–ukrán konfliktusra hivatkozva kezdtek el jogfosztó törvényeket hozni. A kárpátaljai magyarság képviselői már számos alkalommal szót emeltek az ellen, hogy a magyar kisebbség ügyét azonos lapon kezeljék a háborús szembenállással. Az is világosan látszik, hogy az utóbbi időben elfogadott kisebbségi törvények következtében Ukrajna már nem tud megfelelni nemzetközi kötelezettségvállalásainak, a kárpátaljai magyarok ugyanakkor továbbra is kiállnak jogaik biztosításáért anyanyelvük, nemzeti identitásuk és kultúrájuk megőrzése érdekében.
Az ukrajnai nyelvi jogokról volt szó az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának csütörtöki ülésén Strasbourgban.
Az ülésen Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a szövetség delegációja rendkívül feszült időpontban érkezett Strasbourgba, hiszen a napokban a tetőfokára hágott a háborús feszültség Ukrajna és Oroszország között. Hozzátette viszont, hogy Ukrajnában a béke helyreállítása aligha elképzelhető a jelenlegi nyelvpolitika megváltoztatása nélkül.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Választmányi gyűlésére január 29-én került sor A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában, mely fórumhoz online csatlakozott Brenzovics László KMKSZ-elnök, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is. A tanácskozáson megvitatták az aktuálpolitikai helyzetet, döntés született a KMKSZ közgyűléseinek menetrendjéről, valamint nyilatkozatot fogadtak el egy árnyékjelentés készítéséről.
Brenzovics László az ukrán aktuálpolitikai helyzetet ismertető beszámolójában kiemelte, meglehetősen nehéz és zavaros időket élünk, hiszen rég volt már olyan, amikor reális háborús veszély áll fenn. A háborús fenyegetettségnek Ukrajna számára rendkívül súlyos következményei vannak: a hrivnya árfolyama folyamatosan romlik, s ez a folyamat mára 5 milliárd dollár kárt okozott, az országból kivonják a tőkét, a gáz- és üzemanyagár a magasban van – mindezek az egyébként is nehéz helyzetben lévő Ukrajna számára katasztrofális gazdasági következményekkel járnak. „Ez erősíteni fogja az emigrációt, a munkanélküliséget, s az emberek életkörülményeinek romlásához fog vezetni” – mutatott rá a politikus.
A KMKSZ elnöke ugyanakkor örvendetesnek tartja azokat a tárgyalásokat, levélváltásokat – elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között –, amelyek keresik a megoldást a kialakult helyzetre. „Az is világos, hogy a minszki megállapodás életbe léptetésén kívül jelenleg nem igazán van más terv, azonban tudjuk, hogy Ukrajna lakosságának jelentős része és az állam vezetői sem támogatják a minszki megállapodást és annak teljes körű végrehajtását” – ez furcsának tűnik, ugyanis a megállapodás értelmében Oroszország támogatná a donyecki és luhanszki területek reintegrációját Ukrajnában azzal a feltétellel, hogy ezek a területek széles önkormányzati autonóm jogokkal rendelkeznének. „Nem lesz egyszerű feladat ennek a problémahalmaznak a megoldása, azonban nincs más kiút, ha békét akarunk. Márpedig mi békét akarunk, és úgy véljük, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása csak tárgyalásos, békés úton lehetséges. Meggyőződésünk az is, hogy kedvező módon befolyásolná a békefolyamatot, az ország stabilitását és biztonságát, ha azokat az intézkedéseket, melyek az ukrajnai kisebbségek nyelvi jogait szűkítették, megváltoztatnák, renoválnák az elvett jogokat mind a nyelvi, mind az oktatás területén” – szögezte le Brenzovics László.
A politikus tájékoztatta a választmányt a Kárpátaljai Megyei Tanács delegációjának budapesti látogatásáról: „A tárgyalások konstruktívak voltak, s arra irányultak, hogy újra megerősödjön az együttműködés a határtérségben, s azokat a nagy problémákat, amelyekkel küzdünk, próbáljuk meg a jövőben megoldani.” Ilyen probléma a Jánosiban található hulladéktároló kérdése is. A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza EGTC) 5 millió euró támogatást nyert egy európai uniós pályázaton, mely összeget fel lehetne használni a hulladéktároló felépítésére. Ahhoz azonban, hogy az építmény megfelelő minőségű legyen, hiányzik 2–2,5 millió euró. A tanácskozáson a kárpátaljai küldöttség ígéretet kapott arra, hogy a magyar kormány kiegészíti a fennmaradt összeget.
Brenzovics László elmondta, hogy nem történt előrelépés a KMKSZ alapítványai ellen irányuló bűnvádi eljárásokban, azok továbbra is egy helyben állnak. Az abszurditást az is mutatja, hogy amikor az ország valós háborús veszélynek van kitéve, a vezetők nem tudnak összefogni, ehelyett politikai haszonszerzésre használják a zavaros helyzetet – közölte a KMKSZ elnöke.
„Minden nehézség ellenére a KMKSZ továbbra is él, működik, és tervekkel nézünk a jövő elé!” – jelentette ki Brenzovics László, reflektálva a Magyar Levente külügyminiszter-helyettessel folytatott tárgyalásokra, melyeken szóba került az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program folytatása is. Jelenleg a program során elért eredmények és negatívumok összegzésén dolgoznak, valamint egy újabb gazdaságfejlesztési terv kidolgozása van folyamatban. „Számunkra fontos, hogy a kárpátaljai magyarság által lakott területeken munkahelyeket teremtsünk” – szögezte le a Szövetség elnöke.
„A következő hetek, hónapok rendkívül feszültek lesznek mind Ukrajnában, mind az egész térségben, azonban legyünk optimisták és reménykedjünk abban, hogy ebből a válságos helyzetből pozitív kiutat fognak találni a nagyhatalmak, a közép-kelet-európai országok, és elkerül bennünket a háborús veszély. Ugyanakkor ennek a válságnak következményeképpen Ukrajna politikája is megváltozik, s azokat a döntéseket, amelyek feszültséget okoztak és okoznak, amelyek hátrányosan érintik az országban élő kisebbségeket, megváltoztatják” – húzta alá Brenzovics László.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő beszédében mozgalmasnak, változékonynak és kiszámíthatatlannak nevezte a jelenlegi helyzetet, amely nemcsak Európára, Ukrajnára, Kárpátaljára, hanem az egész világra jellemző. Rámutatott, hogy a koronavírus-járvány hatalmas károkat okozott világszerte, azonban az oltás megoldást jelent a vírus megfékezésére. Az orosz–ukrán konfliktus kapcsán a politikus elmondta, hogy az uniós parlamenti képviselők egy része „talán nem a józan ésszel gondolkozva majdhogynem ultimátumot is adna Oroszországnak, ők nem értik meg azt, hogy ezek a megnyilvánulások bizony az emberek bőrére mennek”. A Fidesz–KDNP delegációja minden fórumon azt hangsúlyozza, hogy a háborús konfliktus 2014 óta áll fenn, ezért nem kellene a már amúgy is feszült helyzetet jobban szítani, sokkal inkább a békés megoldásra kellene törekedni tárgyalásokkal diplomáciai úton.
A kisebbségvédelem ügye nehezebbé vált, ugyanis, aki felemeli a hangját az Ukrajnában élő kisebbségek mellett, azt a vádat kapja, hogy Oroszország kezére játszik. Bocskor Andrea ugyanakkor elmondta, hogy vannak olyan fórumok, melyeken napirenden tudják tartani a kisebbségek kérdését, s beszámolhatnak a kárpátaljai magyarság helyzetéről is.
Az április 3-ára kitűzött magyarországi országgyűlési választások kapcsán a politikus hangsúlyozta a Kárpát-medencei magyarság összefogásának jelentőségét, s mindenkit arra biztatott, hogy akinek módjában áll, éljen szavazati jogával és vegyen részt a választásokon.
Bocskor Andrea felszólalásának végén kifejezte nagyrabecsülését a KMKSZ-nek és minden tagjának, akik a nehéz körülményekben is kitartanak a Szövetség, a szülőföld, a magyar identitás és az elvek mellett. Végül Schmitt Pál egykori köztársasági elnök szavait idézve kiemelte: „Kárpátalja sokunk számára nem külügy, nem belügy, hanem szívügy.”
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke ezután ismertette a 2022. évi közgyűlések menetrendjét, majd a Választmány döntött a Szövetség alapszervezeti és középszintű szervezeteinek közgyűléseiről. A KMKSZ közgyűlését március 26-ára jelölték ki, az aktuális járványügyi szabályokhoz igazodva.
Ezt követően Vida László ungvári magyar első beosztott konzul szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében emlékeztetett: „Magyarország őszintén elkötelezett a jószomszédi kapcsolatok erősítése mellett. Ezt mutatják az évek óta Ukrajnának nyújtott humanitárius és egyéb támogatások, amelyek nemzetiségi hovatartozás nélkül szolgálják a Kárpátalján és a Kárpátokon túl élő embereket.” Utalva a járvány elleni védekezés időszakában nyújtott segítségre a diplomata kiemelte: a nagy lezárások idején egy időszakban Magyarország maradt az egyetlen ország, amelyik biztosította Ukrajnából az EU-ba beutazók számára a tranzitlehetőséget; több mint 20 ezer magyar és nem magyar kárpátaljai lakos vett fel térítésmentesen védőoltást a határ magyar oldalán; s a magyar állam az elmúlt évben összesen 120 lélegeztetőgépet adományozott ukrajnai kórházaknak, ezeknek többsége nem kárpátaljai intézmény. „Magyarország a jövőben is segíteni fog Ukrajnának, egyidejűleg azonban elvárja, hogy Ukrajna is tartsa tiszteletben és biztosítsa a magyar kisebbség szerzett jogait, az anyanyelv használatához, a nemzeti önazonosság megőrzéséhez fűződő jogokat” – szögezte le.
A konzul átfogó tájékoztatást adott a 2022. április 3-i magyarországi országgyűlési választás és népszavazás gyakorlati tudnivalóiról, illetve válaszolt a választmány felől érkezett kérdésekre is. A szavazás menetéről szóló tájékoztatókhoz mindenki hozzáférhet Magyarország Ungvári Főkonzulátusának és Beregszászi Konzulátusának honlapján.
Molnár László kulturális titkár az előző évekhez hasonlóan felvázolta a KMKSZ idei rendezvényeit, melyeket a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak.
Az ülés végén a választmány nyilatkozatot fogadott el, amelyet Darcsi Karolina politikai és kommunikációs titkár olvasott fel. A dokumentum szerint az ukrán illetékes szervek által közzétett, a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről ukrajnai végrehajtásával kapcsolatos ötödik időszakos jelentés számos pontatlanságot és a tényeknek nem megfelelő elemet tartalmaz. Ebből adódóan a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával árnyékjelentést készít, melyet közzétesz, illetve megküld az Európa Tanács illetékes szerveinek.
Brenzovics László zárszavában köszönetet mondott mindazoknak, akik képviselik a magyar ügyet Kárpátalján. A következő hetekben sok dolog el fog dőlni, s a viharfelhők eloszlanak felőlünk, s egy pozitív kibontakozási folyamat indul el – fogalmazott.
17 éve, hogy Gyurcsány Ferenc és az általa vezetett baloldal aljas kampányt indított a külhoni magyar nemzetrészek ellen, és elárulta a határon túli magyarokat, mondja Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.
2004. december 5-én Magyarországon népszavazást tartottak arról, hogy a külhoni magyarok egyszerűsített eljárással kaphassanak magyar állampolgárságot. A Fidesz kiállt a határon túli magyarok mellett, viszont az akkor regnáló Gyurcsány-kormány „hazugságkampánya” azzal riogatta az anyaországiakat, hogy ha állampolgárságot kapnak a külhoni magyarok, százezrek települnének át, ami sok milliárd forintos terhet jelentene az ország számára.
A KMKSZ elnöke, Brenzovics László szerint bár egyes politikusok ellentéteket szítanak, a kárpátaljai magyarok és ukránok békében élnek egymással.
A magyar kormány támogatása nélkül a kárpátaljai magyarok magukra lennének utalva, hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikussal a kárpátaljai magyarok ellen irányuló, egyre súlyosbodó politikai támadásokról és arról is beszélgett a Magyar Hírlap, hogy Brüsszel szemet huny az EU-hoz csatlakozni kívánó országban történő jogsértések felett.
– Mutatkoznak-e már az ukrán nyelvtörvény káros kihatásai a magyar kisebbség mindennapjaiban, és ha igen, legfőképp hogyan?
– Természetesen mutatkoznak. Már hatályos a nyelvtörvénynek az a része, amely például a szolgáltatói szférára vonatkozik, ahol elő van írva, hogy kifejezetten csak az államnyelven lehet az ügyfeleket kiszolgálni, de ugyanez várható az egészségügytől kezdve minden más területen is. Már arra is láthattunk példát, hogy Tarasz Kreminy nyelvvédelmi ombudsmannál feljelentettek kárpátaljai magyar óvodákat és iskolákat azért, mert a közösségi oldalon magyar nyelven köszöntötték a pedagógusokat és a gyermekeket. Mindenképp megoldást kellene találni erre a kérdésre is.
– Érezhető-e félelem a magyar ajkúak között az ukrán nacionalizmus kihágásai miatt?
– A nacionalista, sőt fogalmazhatnánk inkább úgy, hogy soviniszta megnyilvánulások az elmúlt esztendőkben szinte mindennapossá váltak. Gondoljunk csak a kárpátaljai nacionalista szervezetek 2016. március 13-i felvonulására, amikor azt üvöltözték Ungvár utcáin, hogy kést a magyarba. Vagy az egy évvel későbbi szélsőjobboldali erődemonstrációra, amikor Beregszász utcáin füstgránátokat robbantottak, és terepszínű ruhában masíroztak.
De még sorolhatnánk… A Kárpátalján békésen élő magyar közösségre az ilyen akciók negatívan hatottak és hatnak. Legutóbb például a Ternopol Megyei Tanács elnöke uszított a magyarok ellen egy országos tévécsatorna élő adásában, aki azt találta mondani, hogy a magyar–orosz gázszerződés miatt keményen neki kell menni a kárpátaljai magyar kisebbségnek. Az ügyben a szövetségünk feljelentést tett, hiszen megengedhetetlennek tartjuk, hogy egy közösség ellen bárki nyilvánosan uszítson. Ugyanolyan állampolgárai vagyunk Ukrajnának, mint bárki más.
– Megváltozott-e a viszony az átlag ukrán polgár és a velük együtt élő kárpátaljai magyarok között a kormányaink között kialakult ellentétek következtében?
– Kárpátaljára mindig is a békés egymás mellett élés volt a jellemző. A magyarság elleni provokációk, nacionalista kirohanások nem ezen a vidéken fogalmazódnak meg, hanem Belső-Ukrajnában, illetve Kijevben. A nemzetiségi béke tehát nem bomlott meg, itt ugyanis az emberek egymásra vannak utalva.
– Gondolja, hogy a magyarok az ukrán nyelvtörvénynek, amely elsősorban az orosz kisebbség ellen jöttek létre, csak véletlen elszenvedői, vagy ezek a rendelkezések célzottan a magyar kisebbség ellen is irányulnak?
– A nyelvi kérdés elsősorban az ukrán–orosz konfliktusból ered, a kárpátaljai magyarság viszont valamennyi Ukrajnában élő kisebbséggel együtt elszenvedője ennek. Fontos lenne megoldást találni erre a kérdésre, hiszen Ukrajna egy soknemzetiségű ország, így valamennyi kisebbség igényeit európai módon kellene kezelni – a kárpátaljai magyarságot is beleértve. Az itteni magyarság jogainak ügyét pedig nem az orosz–ukrán konfliktuson keresztül kellene nézni, mint ahogyan azt Kijev teszi, sokszor ott is ellenséget látva, ahol nincs.
– Az EU vezetése hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok jogait és biztonságát és hizlalni az ukrán nacionalizmust azért, hogy megtartsák Ukrajnát ütközőzónának maguk és Oroszország között?
– Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, mindössze társult országa, amely kijelentette csatlakozási szándékát. Viszont ha egy elitklubnak valaki a tagja szeretne lenni, akkor illene annak szabályait betartani, illetve betartatni. Nem lenne szabad kettős mércét alkalmazni, mint ahogy ezt most teszik. Jelenleg az uniónak sokkal fontosabb az LMBTQ- és a hasonló közösségek felkarolása, mint a nemzeti kisebbségek támogatása. Az „egység a sokféleségben” alapelvet az ukrajnai nemzeti kisebbségekre nem vonatkoztatják.
– Hogyan értékelné a magyar kormány eddigi külföldön tanúsított kiállását a kárpátaljai magyarság érdekében?
– Hálásak vagyunk, és köszönettel tartozunk Magyarország nemzeti kormányának ezért a következetes kiállásért, amit az elmúlt években a kárpátaljai magyarságért, jogaink megvédése érdekében tett. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi színtéren is folyamatosan napirenden tartják az ügyet. Ezen támogatás nélkül teljesen magunkra lennénk utalva.
– A kormánypártokon kívül kaptak-e eddig helyben vagy akár nemzetközileg bárminemű támogatást a többi magyar párttól?
– A jogfosztó ukrán oktatási törvény négy évvel ezelőtti megszavazása után az Országgyűlés ötpárti felszólítást küldött Kijevbe. Akkor a magyar parlamenti pártok elfogadhatatlannak tartották a jogfosztó ukrán jogszabályt, és közösen szólították fel Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy ne írja alá, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. Amit azonban sajnálattal tapasztalunk, az az, hogy a magyarországi választási kampány fokozódásával egyes ellenzéki pártoknál ismét előkerült a külhoni magyar kártya.
– Felvették-e már a szomszédi kapcsolatot a nemrég alakult Szövetség felvidéki párttal?
– Természetesen igen. Elsők között gratuláltunk, illetve jómagam is részt vettem a legutóbbi közgyűlésükön. Gratulálunk felvidéki barátainknak az összefogáshoz, és sok sikert kívánunk számukra a jövőben a felvidéki magyarság érdekében kifejtett tevékenységükhöz!
Hatodik alkalommal tartottak Kárpátalja napot Brüsszelben. A rendezvényen, melynek fővédnöke Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes EP-képviselő volt, Ukrajna európai integrációs lehetőségeiről, valamint az ottani magyarság helyzetéről esett szó. Az eseményen Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője arról beszélt, hogy Európa érdekelt abban, hogy legnagyobb szomszédja, Ukrajna egy stabil ország legyen, ahol betartják az emberi jogokat.