Lekerült a napirendről Ukrajna NATO-tagsága, a vezetők most „vigaszdíjat” keresnek Kijevnek – WSJ

A NATO szeretné demonstrálni Ukrajna támogatását, miközben nem tesz fölösleges ígéreteket, mert Kijev szövetségi tagságának a kérdése még nincsen napirenden – írta kedden a The Wall Street Journal című amerikai lap, adta hírül az rbc.ua hírportál.

A jelentés szerint a kiadvány megjegyezte, hogy amikor Joe Biden amerikai elnök és más NATO-vezetők júliusban csúcstalálkozóra gyűlnek össze, Volodimir Zelenszkij elnök intenzív nyomás alá helyezi őket Ukrajna tagsági kérelmének az előmozdítása érdekében. Ukrajna NATO-csatlakozási vágya ugyanakkor valószínűleg megnő, ha sikerrel jár Kijevnek tavasszal várható ellentámadása.

A lap arra is emlékeztetett, hogy az ukrán fegyveres erők az egyetlen olyan európai hadsereg, amely nemcsak Oroszország nagyszabású támadásával néz szembe, hanem komoly károkat is okoz Putyin csapatainak. Ezért az ukránok meg vannak győződve arról, hogy ez jogot ad nekik a NATO-asztalnál.

Az amerikai újság ugyanakkor rámutatott, hogy Finnország gyors NATO-csatlakozása ellentétben áll Ukrajna státusával és kilátásaival a szövetségben. Igen, 2008-ban a NATO kijelentette, hogy Ukrajna végül tagságot kap, de nem határozott meg időkeretet. Tisztségviselők szerint egyelőre nincs azonnali intézkedés, elsősorban azért, mert Ukrajna háborúban áll Oroszországgal, és a tagság közvetlen konfliktusba sodorná a szövetséget Moszkvával, amit a NATO óvatosan kerül.

„Mivel Ukrajna tagsága lekerült a NATO napirendjéről, a vezetők azon vitatkoznak, hogy milyen vigaszdíjat ajánlanak fel, hogy támogatást és bátorítást mutassanak anélkül, hogy túlzott ígéreteket tennének vagy valamilyen propagandagyőzelmet adnának Oroszországnak. Bármilyen csomagot is fogadnak el a vilniusi csúcstalálkozón, az képezi majd az alapját a NATO Kijevvel való kapcsolatának hónapokra vagy évekre” – mutatott rá a WSJ.

A kiadvány meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a NATO-n belüli viták olyan kérdésekre összpontosulnak, mint például Ukrajnának szilárd biztonsági garanciák vagy elmosódottabb biztonsági garanciák megadása, valamint a rövidtávú katonai képességek kiépítése és a hosszú távú politikai kapcsolatok kialakítása közötti egyensúly. Ugyanakkor jelenleg is folynak az egyeztetések e megállapodások formáját illetően. Például Lengyelország, Litvánia és Észtország ragaszkodik az erős biztonsági garanciákhoz és egy egyértelmű tagsághoz, szoros politikai kapcsolatokkal Ukrajnával. Más országok, köztük az Egyesült Államok, Németország és Franciaország azt javasolja, hogy inkább a rövidtávú, gyakorlati kérdésekre összpontosítsanak, mint például Ukrajna támogatása fegyverekkel, finanszírozással és humanitárius segélyekkel.

(vb/rbc.ua)