Szerb elnök: a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségének a megalakítása a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének a kulcsa

A Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségének a megalakítása a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének a kulcsa, ez az előfeltétele minden normalizációs tervnek – közölte hétfőn Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, miután tárgyalt Miroslav Lajcákkal, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával.
A köztársasági elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint a találkozón a szerb államfő kijelentette: a koszovói szerbek önkormányzatiságát biztosító szervezet felállítása a Koszovóban élő szerb kisebbség biztonságát és jogvédelmét garantálná.

Aleksandar Vucic leszögezte, hogy Szerbia felelősségteljesen és elkötelezetten áll hozzá a tárgyalásokhoz annak érdekében, hogy kompromisszumos és fenntartható megoldást találjanak, amely mindenki számára normális életet és jobb jövőt biztosítana.

A szerb elnök a közösségi médiában mindehhez azt tette hozzá, hogy

a Koszovóról és Szerbia európai jövőjéről szóló tárgyalás nehéz és tartalmas volt, és kedden is folytatódik.
Az uniós különmegbízott hétfőn az ellenzéki parlamenti pártok képviselőivel is találkozott, akiknek szintén ismertette az európai megoldási javaslatot. Az N1 regionális hírtelevízió beszámolója szerint az ellenzéki politikusok a kormányt és az elnököt bírálták a találkozón, és elégedetlenségüknek adtak hangot, hogy az EU csupán egyetlen emberrel, Aleksandar Vucic államfővel tárgyal, mások hangját nem hallja meg.

Miroslav Lajcák múlt csütörtökön és pénteken Pristinában tartózkodott, ahol Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel tárgyalt a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat rendezéséről.

Josep Borrellnek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a kezdeményezésére Aleksandar Vucic és Albin Kurti szombaton Ohridban találkozik, hogy a kapcsolat rendezését célzó európai javaslat részleteiről tárgyaljon.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, ám a felek azóta sem hajtották végre az akkori megállapodások legfontosabb pontjait.

Az Európai Unió – főként az ukrajnai háború és a megváltozott geopolitikai viszonyok miatt – most már a végleges megállapodást sürgeti, és ennek érdekében 11 pontból álló javaslattal állt elő, amelyet elviekben mindkét fél elfogadott, ám a 11 pont végrehajtásának részletei és sorrendje még további tárgyalások témája. Ugyanakkor a megfogalmazottak között olyan elképzelések is szerepelnek, amelyeket egyik vagy másik fél utólag mégis elfogadhatatlannak nevezett, ezekről is egyeztetni kell még.

Forrás