Ukrajna a „Kiber-ENSZ” létrehozását kéri az orosz kibertámadások ellen

A polgári célpontok, az ukrán infrastruktúra elleni orosz kibertámadások, fenyegetések kivédésére egy globális információmegosztó hálózat kiépítését szorgalmazza az ukrán kibervédelmi szervezet vezetője.

Ukrajna a „Kiber Egyesült Nemzetek” – létrehozására kéri a nemzetközi közösséget. Az orosz számítógépes támadások kivédésére az ENSZ tagállamainak egy globális, a tagállami rendszereket egymással összekötő hálózatra lenne szükségük, ahol az országok szakszolgálatai gyorsan tudnak információkat cserélni a formáló behatolási kísérletekről, a rendszereik elleni kémkedésekről, támadásokról.

Jurij Scsihol, az Ukrán Különleges Kommunikációs és Információvédelmi Szolgálat vezetője a Politico nevű uniós portálnak nyilatkozva elmondta: az orosz állami hackerek tavaly folyamatosan támadták a stratégiailag fontos ukrán infrastruktúrát, az energetikai rendszert, a műholdas kommunikációs eszközöket (ukrán adatok szerint 2022-ben kétezer orosz kibertámadás érte az ukrán szolgáltatókat), ami ellen csak úgy lehetne hatékonyan védekezni, ha a szövetségeseik kiberinformációkat adnának át nekik. „Egy kibertér – erre van szükség” – fogalmazott Scsihol.

Közismert, hogy az ukrajnai háború (is) több dimenziós küzdelem, a harci cselekmények mellett a gazdasági, az energetikai és a kibertérben történő hadviselés is jelentős. Egyes esetekben a számítógépes rendszerekben okozott kár hatásaiban, volumenében nagyobb tud lenni, mint egy fizikai támadás, például egy akna becsapódása. Az oroszok azonban ezeket az eszközöket mesterien alkalmazzák párhuzamosan: az ukrán energetikai létesítményeket egyszerre bombázzák és támadják kiberakciókkal is.

Ukrajna szövetségesei hivatalosan egyelőre nem kommentálták a kérést.

A Politico ugyanakkor megszólaltatott egy volt amerikai külügyminisztériumi kiberszakértőt, aki szerint az „ENSZ” szó használata szerencsétlen egy olyan szervezeti projekt nevében, amely nyíltan egyes államok kizárására, azok ellenében fogalmazza meg magát. Christopher Painter úgy vélte, egy szigorúan informális jellegű ernyőszervezet alapítása logikus lépés enne, hiszen ennek keretében szabadon és gyorsan lehetne információkat váltani.

Milyen kibertámadások érik jellemzően az ukrán szervezeteket?

A február 24-i katonai támadás előtt egy héttel például nagyszabású hackertámadás érte a kormányzat több szerverét és a nagy bankok honlapjait is. Márciusban egy időben érte kibertámadás az ukrán televíziós csatornák oldalait a kijevi televízió épülete elleni rakétatámadással, míg májusban ugyanígy egy időben fagyasztották le a lembergi városháza belső információs rendszerét az épületet célba vevő bombázással.

A kibertámadásokat Moszkva gyakran megtorlásként veti be, alig félreérthetetlen módon: közvetlenül azt követően, hogy a lengyel szenátus októberben, illetve az Európai Parlament egy hónappal később terrorizmust támogató államnak minősítette Oroszországot, hacker-támadás érte a testületek számítógépes rendszereit.

Az ukrán kormányzat kibervédelmi hatóságai megpróbálják minél pontosabban adatolni az orosz kibertámadásokat, és nemcsak azért, hogy érveiket alá tudják támasztani, hanem egy súlyosabb szempont miatt: azért lobbiznak, hogy az ENSZ ismerje el háborús bűncselekménynek a kibertámadásokat is, és ha ez megtörténne, terveik szerint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtt kezdeményezett büntetőeljárás során a többi fizikailag elkövetett háborús bűncselekmény mellé becsatolnák az orosz kibertámadások dokumentált fájljait is.

(mandiner.hu)