Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a Gázai övezetben újraindított izraeli támadások azonnali beszüntetésére és a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására szólított fel – közölte a főbiztos hivatala kedden.
„Elborzasztanak a tegnap esti izraeli légicsapások és bombázások Gázában, amelyek az övezet egészségügyi minisztériumának közlése szerint több száz halálos áldozatot követeltek. Ez tragédiát tragédiára halmoz” – közölte Türk.
Izrael kedd hajnalban – a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel két hónapja megkötött tűzszünet óta először – légitámadást hajtott végre a Gázai övezetben.
A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium által kedden délelőtt közzétett adatok szerint a halálos áldozatok száma már legkevesebb 320, és több százan megsebesültek. Mindazonáltal a palesztin intézmények által az áldozatok számáról közölt adatokat Izrael általában nem tartja hitelesnek.
„Az elmúlt 18 hónap erőszakos eseményei világosan megmutatták, hogy ebből a válságból nincs katonai kiút. Az egyetlen út a politikai rendezés, a nemzetközi joggal összhangban. Ha Izrael még több katonai erőhöz folyamodik, az csak további nyomorúságot fog okozni az amúgy is katasztrofális körülmények között élő palesztin lakosságnak” – jelentette ki Türk.
„A túszokat azonnal és feltétel nélkül szabadon kell engedni. Azonnal és feltétel nélkül szabadon kell engedni minden önkényesen fogva tartott személyt” – szögezte le Türk.
A főbiztos úgy fogalmazott, hogy a most zajló rémálomnak azonnal véget kell vetni, és felszólította mindazokat, akik befolyással bírnak a térségben, hogy tegyenek meg mindent a béke megteremtése és a civilek további szenvedésének elkerülése érdekében.
Az ENSZ egyik szóvivője Genfben közölte, hogy António Guterres ENSZ-főtitkárt szintén megdöbbentette, hogy kiújultak a harcok az övezetben. „Arra szólít fel, hogy a tűzszünetet tartsák tiszteletben, állítsák helyre az akadálytalan humanitárius segélyezést és feltétel nélkül engedjék szabadon a túszokat” – ismertette az ENSZ-főtitkár álláspontját Rolando Gomez.
A Hamász és más terrorszervezetek 2023. október 7-én összehangolt támadást hajtottak végre Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, ahol 1200 embert meggyilkoltak és több mint 3000 embert megsebesítettek, s emellett 240 embert elhurcoltak. A terrortámadást követően Izrael háborút indított a Gázai övezetben a terroristák ellen, és megfogadta, hogy megsemmisíti a Hamászt. A harcoknak az idén januárban életbe lépő tűzszüneti megállapodás vetett véget. A megállapodás értelmében a terroristák palesztin fogvatartottakért cserébe több túszt elengedtek, de 59 embert továbbra is túszként tartanak fogva, akik közül Izrael szerint 34-en már nincsenek életben.
Elon Musk, az amerikai kormány tisztségviselője és a világ leggazdagabb embere az X nevű közösségi oldalon azt írta: egyetért azzal a véleménnyel, miszerint az Egyesült Államoknak ideje lenne kilépnie a NATO-ból és az ENSZ-ből is.
Elon Musk – aki jelenleg az Egyesült Államok kormányzati hatékonyságért felelős szervezetét vezeti – egy Gunther Eagleman nevű amerikai politikai kommentátor és influenszer bejegyzésére reagálva fejtette ki véleményét. Eagleman azt írta: „Ideje kilépni a NATO-ból és az ENSZ-ből.” (az influenszer ezzel egyébként Mike Lee republikánus szenátor véleményére reagált, aki szintén arról írt egy közösségi médiás posztban, hogy el kellene hagyniuk a NATO-t).
E véleményt a jelek szerint a világ leggazdagabb embere is osztja, Elon Musk ugyanis röviden azt írta az influenszer felvetésére: „Egyetértek”.
A kontextus szempontjából nem mellékes, hogy Elon Musk az X-en napi rendszerességgel tesz közzé provokatívnak szánt kijelentéseket – ami megkérdőjelezheti, hogy mennyire vehető komolyan ez a kommentár a részéről.
Ugyanakkor az tény, hogy amerikai részről egyre gyakrabban merült fel a különféle nemzetközi szervezetekből való kivonulás ötlete – az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) való kilépést pedig már be is jelentették, és nemrég a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) szemben is lépett a Trump-kormányzat.
Ami a NATO-t illeti, Donald Trump már az elnökválasztási kampányban is beszélt arról, hogy magára hagyhatják a szervezetet, amennyiben a NATO többi tagja nem növeli a védelmi kiadásokat, de konkrét lépés ebbe az irányba még nem történt az elnöksége alatt (ugyanakkor az amerikai elnök nyilatkozatai arra utalnak: Trump továbbra is elvárja, hogy a katonai szövetség minden tagja éves szinten a GDP legalább 5 százalékra emelje a katonai kiadásokat).
Az ENSZ-ből való kilépés vonatkozásbán viszont több republikánus törvényhozó törvényjavaslatot nyújtott be a napokban, arra hivatkozva, hogy a szervezet politikája összeegyeztethetetlen a Trump-kormányzat America First („Amerika az első”) nevű politikai programjával.
Az Egyesült Államok szerint az ENSZ-nek és tagállamainak az európai béke megteremtése érdekében kell cselekednie azzal, hogy támogatják az ukrajnai háború lezárására vonatkozó amerikai célkitűzéseket – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ukrajnai háború kezdetének harmadik évfordulójára benyújtott ENSZ-határozati javaslatról tartandó szavazást megelőzően.
Az amerikai külügyminiszter közleménye szerint amennyiben az ENSZ változatlanul elkötelezett az alapításakor kitűzött célok mellett, akkor annak a felismerésnek a mentén kell cselekednie, hogy a tartós béke továbbra is elérhető.
Ennek a határozatnak a támogatásával elismerjük, hogy a konfliktus ijesztő mértékű, de azt is, hogy az ENSZ képes segíteni a lezárásában és a béke elérhető – olvasható Marco Rubio közleményében, amely emlékeztet Donald Trump elnök elkötelezettségére a Oroszország és Ukrajnai közötti háború lezárására.
Rubio az X közösségi oldalon is bejegyzést tett közzé a közleményről:
Az amerikai külügyminiszter „egyszerűnek és történelminek” jellemezte a javaslatot, amely összhangban áll Donald Trump álláspontjával, miszerint az ENSZ-nek vissza kell térnie az alapokmányában lefektetett célhoz, amely a nemzetközi béke és biztonság megőrzéséről szól, ideértve a viták békés rendezésének módját.
A javaslatról hétfőn szavazhat az ENSZ Biztonsági Tanácsa, miközben a Közgyűlés előtt van egy másik javaslat európai országok és Ukrajna támogatásával, amely a többi között az orosz csapatok teljes kivonását követeli Ukrajna területéről.
António Guterres, az ENSZ főtitkára ezzel párhuzamosan vasárnap olyan ukrajnai békemegállapodást sürgetett, amely tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását.
Megismétlem, hogy sürgősen szükség van igazságos, fenntartható és átfogó békére, amely teljes mértékben megőrzi Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi integritását a nemzetközileg elismert határai alapján – olvasható a főtitkár közleményében.
Az ukrajnai háború kezdetének évfordulójára tervezett G7-megbeszélésről tárgyalt telefonon Donald Trump elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök még szombaton. A Fehér Ház szombat éjszaka kiadott közleménye szerint a kanadai kormányfő egyetértett Donald Trump törekvésével a háború lezárására, és azt is elismerte, hogy az amerikai elnök az egyetlen a világ vezetői közül, aki képes egy „igazságos és tartós” békét elérni.
🚨 Breaking News: Putin has appointed Alexander Darchiyev as Russia's new ambassador to Washington. This move could signal new dynamics in US-Russia relations. How will this impact diplomacy moving forward? 🌐 #Russia#USRelations#Darchiyev#Diplomacy: https://t.co/EEUt4eUasV
— Global Banking & Finance Review (@GBAFReview) March 6, 2025
Az Egyesült Államok saját határozattervezetét nyújtotta be az ENSZ-nek Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának harmadik évfordulója kapcsán.
A dokumentum eltér Ukrajna és az EU kezdeményezésétől, mivel az orosz fél által javasolt változtatásokat tartalmazza, számolt be a Reuters.
A három bekezdésből álló amerikai határozattervezeten, amelyet ismertettek az ügynökséggel, részvétét fejezi ki az „orosz–ukrán konfliktus” áldozatainak, és hangsúlyozza, hogy az ENSZ elsődleges küldetése a nemzetközi béke, biztonság fenntartása, valamint a viták békés megoldása.
Ezen kívül a dokumentumban felszólít „a konfliktus lehető leghamarabbi befejezésére, valamint a tartós béke elérésére Ukrajna és Oroszország között”.
Fontos részlet, hogy a szöveg figyelembe veszi az orosz fél által javasolt módosításokat, amely ezen háború agresszora. Oroszország többek között ragaszkodik a megfogalmazás megváltoztatásához, és a „konfliktus kiváltó okainak felszámolására” vonatkozó kifejezést a harci cselekmények megszüntetése folyamatának szerves része kifejezéssel egészítette ki.
Vaszil Nebenzja orosz ENSZ képviselő „pozitív lépésnek” nevezte az Egyesült Államok által javasolt határozatot, és megjegyezte, hogy Moszkva kész támogatni azt, ha figyelembe veszik az orosz módosítást. Azt is közölték, hogy az Egyesült Államok előre tájékoztatta őt a dokumentum tartalmáról, mielőtt elküldte volna a Közgyűlés 193 tagjának.
Az ENSZ Közgyűlése február 24-én ül össze, hogy szavazzon az Ukrajna és az Európai Unió által kidolgozott határozatról, amely az ENSZ alapító okiratának és a nemzetközi jognak megfelelő deeszkalációt, a harcok mielőbbi felfüggesztését, valamint a békés rendezést szorgalmazza.
Republikánus törvényhozók egy csoportja az Egyesült Államoknak az ENSZ-ből való kilépését szeretné elérni, és már be is nyújtottak egy erre vonatkozó törvényjavaslatot. Kezdeményezésükről a Fox Newsszámolt be, hozzátéve, hogy a támogatók szerint az ENSZ nem áll összhangban Donald Trump elnök „Amerika az első” politikájával.
„Az ENSZ a zsarnokok platformjává és Amerika és szövetségesei elleni támadások helyszínévé fajult” – mondta Mike Lee republikánus szenátor a Fox Newsnak.
„Nem kellene tovább fizetnünk az árát. Ahogy Trump elnök forradalmasítja külpolitikánkat azzal, hogy Amerikát helyezi előtérbe, ki kell lépnünk ebből a hamis szervezetből, és olyan valódi szövetségeket kell előtérbe helyeznünk, amelyek biztonságban és jólétben tartják országunkat” – tette hozzá.
A „teljes kivonulás az ENSZ-botrányból” elnevezésű törvényjavaslatot a republikánusok a képviselőházban és a szenátusban is be fogják terjeszteni. A republikánus törvényhozók közül Mike Lee, Chip Roy, Marsha Blackburn, Mike Rogers, Eli Crane, Diana Harshbarger, Anna Paulina Luna, Harriet Hageman, Josh Brecheen, Thomas Massie és Marjorie Taylor-Greene szerepelnek a törvényjavaslat társszerzőiként.
A törvényjavaslat elfogadása esetén megszűnne az Egyesült Államok tagsága az ENSZ-ben és a hozzá kapcsolódó testületekben, valamint az említett csoportok finanszírozása –jegyzi meg a Fox News. A jogszabály azt is előírja, hogy az Egyesült Államok nem vehetne részt az ENSZ-szel folytatott béketárgyalásokon, és megtiltja az amerikai végrehajtó hatalomnak, hogy a szenátus jóváhagyása nélkül bármilyen tagsági megállapodást kössön az ENSZ-szel vagy annak szervezeteivel.
Az Egyesült Államok az ENSZ legnagyobb adományozója, 2022-ben több mint 18 milliárd dollárral járul hozzá a szervezet működéséhez, ami a költségvetés mintegy harmada – állapította meg a Council on Foreign Relations amerikai agytröszt egy tavalyi elemzésében.
„Az Egyesült Nemzetek Szervezete az amerikai adófizetők pénzét élvezte, miközben gyakran aláásta érdekeinket, támadta szövetségeseinket és erősítette ellenfeleinket. A sok pénz és figyelem ellenére ez a korrupt globalista szervezet évtizedek óta kudarcot vallott a háborúk, népirtások, emberi jogi visszaélések, sőt, még a világjárványok megelőzésében is” – bírálta Roy republikánus képviselő az ENSZ-t.
Külön megemlítette az ENSZ Közel-Keleti Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Ügynökségének (UNRWA) szerepét Izrael jelenlegi háborújában a Hamász palesztin terrorista mozgalom ellen. Az UNRWA nemzetközi kritikák kereszttüzébe került, miután egy ENSZ-vizsgálat megállapította, hogy munkatársai részt vehettek a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni terrortámadásában.
A jelentésre válaszul az Egyesült Államok 2024 januárjában felfüggesztette az UNRWA finanszírozását. Tavaly októberben több demokrata és republikánus amerikai törvényhozó levelet írt António Guterres ENSZ-főtitkárnak, amelyben azzal vádolták a szervezetet, hogy nem semleges és a zsidó állammal szemben áll az izraeli-palesztin konfliktusban.
Trump már elrendelte, hogy hivatalba lépése után az Egyesült Államok lépjen ki az Egészségügyi Világszervezetből (WHO), az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából vagy éppen az UNRWA-ból.
Az Európai Unió és az ENSZ álláspontja Ukrajna elnökével, Volodimir Zelenszkijjel kapcsolatban egyértelmű: őt legitim elnöknek tekintik.
Az ENSZ főtitkárának hivatalos szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete nem tartja Volodimir Zelenszkijt illegitim elnöknek. A DW szerint így nyilatkozott: „Zelenszkij elnök tisztségét megfelelően lefolytatott választások után tölti be.”
Az Európai Unió álláspontja Zelenszkij elnökségével kapcsolatban szintén világos: őt legitim, tisztességes választások során megválasztott elnöknek tekintik.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) pénteken arra kérte az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja felül a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen csütörtökön elrendelt szankciókat, és vonja vissza őket.
Ravina Shamdasani, az UNHCR szóvivője az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte az ICC munkatársait egyénenként érintő szankciókat, egyúttal hivatala nevében teljes körű támogatásáról biztosította az ICC független munkáját.
A szóvivő azt is elmondta, hogy biztosítani kell az ICC számára, hogy képes legyen feladatainak teljes körű ellátására, különösen olyan esetekben, amikor egy állam nem hajlandó vagy nem képes érdemi nyomozás lefolytatására, illetve a jogi eljárásoknak a Római Statútumban foglalt követelmények szerinti elindítására. Ravina Shamdasani hivatala állásfoglalását azzal indokolta, hogy az ICC az emberi jogi intézményrendszer egyik fontos eleme.
Az ICC tavaly májusban kérte elfogatóparancs kiadását Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és korábbi védelmi miniszere, Joáv Galant ellen
a gázai fegyveres konfliktusban elkövetett emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt, az Egyesült Államok ellen elrendelt szankciókat pedig azzal a gyanúval indokolta, hogy az amerikai katonák háborús bűncselekményeket követhettek el Afganisztánban.
Az UNHCR szóvivője ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy „az ICC a nemzetközi büntető igazságszolgáltatásnak olyan központi intézménye, amelyet a világ országainak kétharmada támogat, így döntő szerepet játszik az igazságszolgáltatás biztosításában és abban, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek felelniük kelljen tetteikért, függetlenül attól hogy azokat Ukrajnában, Szudánban, Mianmarban, a megszállt palesztin területeken, vagy bárhol máshol követték el”.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felszólította az Egyesült Államokat, hogy fontolja meg további kivételek lehetőségét a külföldi segélyek 90 napos szüneteltetése alól. Ez szükséges a kritikus fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási tevékenységek folyamatos végrehajtásának biztosításához, számolt be a Reuters.
Guterres szóvivője, Stephane Dujarric elmondta, hogy az Egyesült Államok az egyik legnagyobb adományozója az ENSZ jótékony humanitárius segítségnyújtásának, és hogy a világszervezet megpróbálja tisztázni ennek a szünetnek a következményeit.
„Rendkívül hálásak vagyunk azért a nagylelkűségért, amelyet az Egyesült Államok mindig is tanúsított. Együtt akarunk dolgozni, hogy felmérjük, meghalljuk és kezeljük az új amerikai kormányzat aggodalmait, miközben garantáljuk, hogy a legsebezhetőbbek továbbra is védelemben részesüljenek”, mondta Dujarric.
A szóvivő hozzátette, hogy a főtitkár további kivételek mérlegelésére szólít fel, hogy biztosítsák a kritikus fejlesztési és humanitárius segítségnyújtás folyamatos eljuttatását a világ legsebezhetőbb közösségei számára, amelyek élete és megélhetése függ ettől a támogatástól.
„Guterres várakozással tekint az új amerikai kormányzattal való együttműködés elé, hogy „az igen szükséges fejlesztési támogatások terén azoknak, akik a fejlődő világ előtt álló legnehezebb kihívásokkal küzdenek”, mondta Dujarric.
Segély- és emberi jogi csoportok is aggodalmukat fejezték ki Trump rendeletével kapcsolatban.
„Minden új kormánynak joga van felülvizsgálni a meglévő külföldi segélyeket, de az alapvető segítségnyújtás folytatása kritikus fontosságú az ilyen felülvizsgálat során”, mondta Sarah Yager, a Human Rights Watch washingtoni igazgatója.
Nyilatkozatában megjegyezte, hogy az amerikai segélyek támogatják az orvosi programokat, az aknamentesítést, az emberi jogi jogvédők és más kiszolgáltatott közösségek védelmét, „és most mindegyikük veszélyben van fenntartható finanszírozás nélkül”.
Tammy Bruce, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője a segélyek felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésre válaszolva a Fox Newsnak hétfőn elmondta:
„Arról van szó, hogy tudomásul vesszük, hogy mit csináltunk, és hogy kell-e valamit változtatni, és hogyan tudunk a legjobban előrelépni a jövőben… Nem fognak kihasználni minket.”
António Guterres úgy látja, bár a világunk gyorsan fejlődik, de ma is szembesülünk olyan problémákkal, mint korábban. Felidézte, hogy tavaly is egymás után robbantak ki konfliktusok, de szerencsére az új évre sikerült tűzszünetet is elérni. Libanonban pedig két év után lett végre kormány. De emellett vannak állandósult válságok, mint Ukrajna vagy Szudán.
A fejlődő országok is gondban vannak, különösen az afrikai államok szembesülnek két számjegyű inflációval. Guterres szerint elmondható, hogy egzisztenciális kihívás előtt állunk, kicsit hasonlóan a hidegháborúhoz, amikor a nukleáris fenyegetéstől féltünk. Manapság emellett még ott van a klímaválság és a mesterséges intelligencia esetleges elszabadulása.
A tengerszint emelkedni fog, ezt nem tudjuk megállítani, hiszen ez a fosszilis energiahordozók használatából ered. A mérések kezdete óta 2024 volt a legmelegebb év, és a globális melegedés meghaladta a másfél fokot, ami soha nem volt ilyen magas az ipari forradalom kezdete óta.
A megújuló energia előállítása végül kiszorítja majd a fosszilis energiahordozókat. Éppen ezért most kell összefogni, hogy 2025 mérföldkő legyen a klímaválság megoldásában.
Elszabaduló mesterséges intelligencia
A főtitkár úgy vélte, hogy a mesterséges intelligencia (MI) esetében a globális összefogás elengedhetetlen, mert máskülönben a MI könnyen elszabadulhat, és nem fogja segíteni az emberiséget. Ennek érdekében minden nemzetnek meg kell hoznia a saját MI-szabályozóit.
A MI legyen egy lehetőség, hogy a digitális kor minden vívmányát – az internettől a leggyorsabb mobilhálózatokig – valamennyi közösséghez el lehessen juttatni – sürgette António Guterres.
Hogyan látja, mi vár a Közel-Keletre 2025-ben?
Ezt követően kérdeztek a főtitkártól, és az első témakör a Közel-Keletre vonatkozott. Szerinte a Gázában elért tűzszünet sokoldalú, színfalak mögötti egyeztetéseknek volt köszönhető. De mi lesz most Gázában? További izraeli annexió következik Ciszjordániában és a Gázai övezetben, vagy esetleg életet lehelnek a Palesztin Hatóságba, és elkezdődnek a kétállami megoldást szorgalmazó érdemi tárgyalások?
Kérdés volt, hogy tartós lesz-e a tűzszünet. António Guterres szerint a helyzet eddig biztató, mert amint életbe lépett a tűzszünet, segélyszállítmányok százai jutottak be az elpusztított területre.
Szíria az igazi nagy kérdés – folytatta a világszervezet első embere. Mi fog történni azokkal a szervezetekkel, amelyek részt vettek ugyan a fegyveres harcokban, de nem integráns részei az új damaszkuszi vezetésnek? Bízunk benne, hogy olyan kormány jön létre, amely az összes Szíriában élő kisebbséget képviseli, és az állam nem fog darabjaira hullani radikális szélsőségesek hatására – tette hozzá a főtitkár.
Guterres szerint az irániak pedig megértették, hogy nem fognak tudni mindenáron nukleáris fegyverhez jutni. Ugyanakkor el kell fogadniuk a mára kialakult új biztonsági architektúrát országuk körül.
Reformok kellenek az ENSZ-ben
Példaként a Biztonsági Tanácsot említette, amelynek öt állandó tagja közül 3 európai, viszont a világot már nem Európa jelenti csak. Ezt mindenképpen át kell gondolni, ez a működés ma már így korszerűtlen – ismerte el António Guterres.
Az ENSZ aggodalmának adott hangot Ukrajna egyházpolitikája miatt, de Kijev hangsúlyozza, hogy az ukrán egyházpolitika a vallásszabadság védelmét célozza – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az ENSZ emberi jogi főbiztosi hivatalának jelentésére és a Külügyminisztérium reagálására hivatkozva.
Az ENSZ-jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy Ukrajnában a vallási szervezetekre vonatkozó új jogi rendelkezések léptek hatályba, amelyek tiltják az Orosz Ortodox Egyház ukrajnai tevékenységét, valamint az Oroszországban hasonló szervezetekhez kapcsolódó bejegyzett ukrán vallási szervezeteket. „A törvény, amely bevezette ezeket a rendelkezéseket, aránytalan korlátozásokat írt elő a vallás vagy meggyőződés gyakorlásának szabadságát illetően” – áll a jelentésben.
A Külügyminisztérium megvizsgálta az ENSZ emberi jogi főbiztosi hivatalának 2024. december 31-én megjelent 41. időszaki jelentését, és reagált annak egyes pontjaira. „Visszautasítjuk az ENSZ a valóságot torzító következtetéseit, amelyek Ukrajna egyházi szervezetek tevékenysége területén az alkotmányos rend védelméről szóló törvény módosításaira vonatkoznak” – hangsúlyozta a tárca.
A Külügyminisztérium szerint a jelentésben említett törvény nem írja elő Ukrajnában a meglévő egyházak tilalmát. Ehelyett csak azt akadályozza meg, hogy Ukrajnában az egyházi szervezeteket alárendeljék az Ukrajna elleni fegyveres agressziót végrehajtó vagy területe egy részét ideiglenesen megszálló államban található vezetői központoknak, valamint azoknak a vallási szervezeteknek, amelyek támogatják az Ukrajna elleni fegyveres agressziót.
„Emlékeztetjük az ENSZ-t, hogy Oroszország szisztematikusan fegyverként használja a vallást az Ukrajna elleni agressziós háborújában. Az orosz állam az általa ellenőrzött Orosz Ortodox Egyházon keresztül szentesíti az ukránok elleni atrocitásokat, és dicséri az azokat elkövető bűnözőket” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium.
A minisztérium kifejtette, hogy ezzel összefüggésben az ukrán államnak kötelessége megvédeni a polgárait az agresszor állam pusztító befolyásától, elsősorban az Oroszországi Föderációban az állammal egyesült vallási szervezetekkel szemben, amelyek közvetlenül deklarálták, hogy céljuk az ukrán államiság, kultúra és identitás lerombolása.
A törvény a minisztérium szerint legitim célt követ, ami szükséges egy demokratikus társadalomban, valamint rendelkezik a demokratikus eljárásról is, amelyben a bíróság mondja ki a végső szót. Nem ró terhet a hívők lelkiismeretére, csak mentesíti őket az Orosz Ortodox Egyház nyomása alól, ami – amint azt az Európai Tanács Parlamenti közgyűlésének határozata hangsúlyozta – „a bűnös rezsim ideológiai kiterjesztése”.
„Emlékeztetjük az ENSZ-t, hogy az agressziós háborúja során Oroszország maga is számos vallásszabadság elleni bűncselekményt követ el, beleértve a hívők és egyházi személyek szándékos meggyilkolását, egyházi épületek és szent helyek lerombolását Ukrajna egész területén, az Orosz Ortodox Egyházhoz nem tartozó vallási közösségek üldözését Ukrajna ideiglenesen megszállt területein” – tette hozzá a Külügyminisztérium.
A tárca megjegyezte: arra számít, hogy jelentéseiben az ENSZ emberi jogi megfigyelői missziója objektív értékelést ad az ukrajnai vallásszabadság valós helyzetéről, és továbbra is rögzíti az ukrán hívők, vallási közösségek és vezetők, valamint az egyházi vagyon elleni orosz bűncselekményeket.
