Esküt tett Izrael új, harmincötödik kormánya

Csaknem háromtucatnyi minisztere lesz Benjámin Netanjahu, majd az őt másfél év múlva váltó Beni Ganc kényszerkoalíciós kormányának. Botránykő lehet Ciszjordánia annektálási terve és a régi-új kormányfő korrupciós pere.

Felesküdött Izrael harmincötödik, Benjámin Netanjahu ötödik kormánya – jelentette a helyi média vasárnap.

Netanjahu miniszterelnöknek és Beni Ganc „csereminiszterelnöknek” kormányukat bemutató beszédeit számos alkalommal félbeszakították az ellenzéki képviselők Netanjahu korrupciós ügyeire emlékeztető közbeszólásaikkal.

Benjámin Netanjahu a 12-es kereskedelmi televízió egyenes adásában közvetített beszédében ismertette minisztereinek névsorát, amely meglepetésre 19 nevet tartalmazott, miközben a Kék-fehér párt nevében Beni Ganz csak 15 minisztert nevezett ki. Ezzel megváltozott a koalíciós megállapodásban született „paritás elve”. A koalíciós szövetség szerint ugyanis egyenlő számú minisztériumot kellett volna létrehozniuk az egymást váltó miniszterelnököknek, vagyis Netanjahunak és az őt az egyezmény szerint másfél év múlva váltó Ganznak.

Netanjahu beszédében hangsúlyozta, hogy szerinte még ez a hatalmas kormány is olcsóbb, mint ha egy újabb, negyedik választást rendeznének, és szólt a nyárra ígért ciszjordániai annektálásról is, miközben Ganz nem említette ezt a lépést. Ganz elsősorban azt taglalta, hogy nem volt más választása, mint belépni a Netanjahu vezette kormányba a koronavírusjárvány-válság közepette, hogy elkerülje az újabb, negyedik előrehozott választásokat.

A kormányt összesen 35 minisztérium alkotja, Izrael történetének ez a legnagyobb létszámú kabinetje. A politikusok miniszteri székekhez juttatása érdekében számos minisztériumot ketté vagy háromfelé osztottak, hogy minden miniszterjelöltnek jusson hivatali teendő. Így például az oktatási minisztérium hatásköréből kikerült a felsőoktatás ügye, önálló lett a vízügyek ellenőrzése, és a belbiztonsági minisztériumból kiszervezték a „közösségfejlesztés és támogatás” kérdéskörét.

Ezt az utóbbi hivatalt Orly Levi-Abukszisz kapta Benjámin Netanjahutól. Levi-Abukszisz a választásokon a baloldali pártszövetség egyik képviselőjelöltje volt, majd a törvényhozásba bejutva kivált a baloldalból és belépett a jobboldali tömbbe, és Netanjahu kormányalakítását támogatta.

Beni Ganznak egyelőre csak tizenöt minisztere lesz, ugyanis mindeddig nem talált senkit a kisebbségi tárca élére, ahová nem zsidó, hanem lehetőleg arab politikust, vagy közéleti szereplőt keres.

Az új kormányt a kneszet képviselői 73-46 arányban megszavazták. Ezután Jarív Levin volt turisztikai minisztert, Netanjahu jobbkezét, megválasztották a kneszet új elnökévé. Levin a feladatot ideiglenesen viselő Ganzot követi ebben a székben.

Az új kormány miniszterelnöke 2021. november 17-ig Benjámin Netanjahu, majd ekkortól másfél évig Beni Ganz lesz, aki addig védelmi miniszterként dolgozik. A Likud vezető politikusai közül Jiszráel Kac pénzügy-, Joáv Ganat oktatási, Juli Edelstein egészségügyi, Amír Ohana pedig belbiztonsági miniszter lett.

A Kék-fehér pártból külügyminiszter lesz Gabi Askenázi, igazságügyi miniszter pedig Avi Neszenkorn. A Kék-fehérből kivált, önállósodott, kétszemélyes frakcióban politizáló Joáz Handel lesz a hírközlési miniszter. A vallásos szefárd Sasz párt kapta a belügyet Arije Derivel, és a vallásos askenázik párté a lakhatási tárca Jákov Licman révén. Amír Perec, a Munkapárt vezetője gazdasági, s a párt Icik Smuli nevű politikusa népjóléti miniszter lesz.

Az ellenzék meglehetősen heterogén: soraiban ülnek a telepeseket képviselő jobboldali Jobbra pártnak, Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű jobboldali nacionalista pártjának, a kettészakadt centrista Kék-fehér egyik felének, a Jaír Lapíd vezette Van Jövőnek (Jes Atid) és a Móse Jaalon vezette hazafias Telem nevű pártnak a képviselői, valamint az arab pártok Közös listájának honatyái is.

Az új kormány megszavazásának és esketésének idején arcukon disznóorral a kneszet előtt tüntettek a kisvállalkozók képviselői: így tiltakoztak a járvány miatt kialakult nehéz gazdasági helyzetben megszülető hatalmas kormányzat ellen.

 Izraelt 508 napig korlátozott jogkörű átmeneti kormány vezette, miután sem a tavaly áprilisi, sem a szeptemberi választások után nem tudott egy politikus sem kormányt alakítani a kneszet többségének maga mögé állításával.

A március 2-i, harmadik választások után Beni Ganz megszegte legfőbb választási ígéretét, és koalícióra lépett a korrupciós ügyekben vádlottá lett Netanjahuval, akinek május 24-én kezdődik meg bírósági pere Jeruzsálemben.

(MTI)