Izrael bejelentette, hogy leállítja a Gázai övezet áramellátását, miután korábban a humanitárius segélyszállítmányokat is felfüggesztette. A döntés egy újabb lépés a Hamász elleni nyomásgyakorlásban, de komoly következményekkel járhat a több mint kétmillió palesztin számára, akiknek életkörülményei folyamatosan romlanak. A döntés hátterében a tűzszüneti tárgyalások megfeneklése áll.
Izrael bejelentette, hogy teljesen leállítja a Gázai övezet áramellátását, amely több mint kétmillió emberre lenne kihatással – olvasható az AP Newson.
A döntés egy héttel azután született, hogy az izraeli hatóságok leállították a területre irányuló áruszállítást, tovább fokozva a humanitárius válságot.
A lépés hátterében az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalások megfeneklése áll.
Izrael nyomást akar gyakorolni a Hamászra, hogy a csoport fogadja el a tűzszünet első szakaszának meghosszabbítását, amelynek részeként a fegyveres szervezetnek szabadon kellene engednie a megmaradt izraeli túszok felét, cserébe Izrael ígéretet tett volna a tartós tűzszünetről szóló tárgyalások megkezdésére.
A Hamász azonban azt követeli, hogy azonnal kezdődjenek tárgyalások a tűzszünet nehezebb, második szakaszáról, és közölte, hogy az egyiptomi közvetítők által folytatott legutóbbi tárgyalások eredménytelenül zárultak.
Az izraeli energiaügyi miniszter utasította a szolgáltatót, hogy állítsa le az áramellátást Gáza számára.
Bár a terület sótalanító üzemei továbbra is kapnak áramot az ivóvíz előállításához, a teljes energiaszükséglet kielégítése így is lehetetlenné válhat. Gázában jelenleg generátorok és napelemek biztosítanak némi áramot, de ezek kapacitása erősen korlátozott, és nem képesek ellátni a teljes lakosságot.
A döntés hatásai még nem teljesen világosak, de a humanitárius válság további elmélyülése szinte biztosra vehető.
A Reuters hírügynökség értesülése szerint Izrael zárt ajtók mögött azt kérte az Egyesült Államoktól: járuljanak hozzá ahhoz, hogy Oroszország megtarthassa a szíriai katonai bázisait. Az orosz katonák helyzete azt követően vált kérdésessé a közel-keleti országban, hogy 2024 végén a szír lázadók elűzték az ország addigi vezetőjét, a Moszkva szövetségesének számító, Oroszországba menekített Bassár el-Aszadot. Mindeközben az Egyesült Államok közölte, hogy felgyorsítsa az Izraelnek szánt fegyverszállítások, mert az országnak nagy szüksége lehet még az eszközökre.
Izrael azért lobbizik az Egyesült Államoknál, hogy Szíria gyenge és decentralizált maradjon – többek között azáltal, hogy megmaradnak az országban az orosz katonai bázisok, és az orosz fél visszaszoríthassa Törökország növekvő befolyását Szíriában. Erről számoltak be a Reuters cikkében (ha a hírügynökség információi pontosak, akkor az azért is érdekes, mert évekkel ezelőtt – még Donald Trump első elnöksége alatt, 2019-ben – az orosz katonák nem egy alkalommal épp az amerikaiak által elhagyott katonai bázisokra vonultak be Szíriában).
A hírügynökségnek négy, az izraeli törekvéseket ismerő forrás beszélt erről, akik anonim módon nyilatkoztak az ügyről. Állításuk szerint az izraeli vezetés közölte Washingtonnal, hogy Szíria új, iszlamista vezetői – akiket állításuk szerint Törökország támogat a háttérből – fenyegetést jelentenek Izrael határaira is.
A lobbitevékenység egy összehangolt kampány formájában valósult meg, amelynek célja az amerikai politika befolyásolása. Izrael februárban több washingtoni találkozón, majd ezt követően Izraelben, az amerikai kongresszus képviselőivel folytatott megbeszéléseken is közölte nézeteit az Egyesült Államok vezető tisztségviselőivel – mondta három amerikai forrás, valamint egy negyedik, a megbeszéléseken elhangzottakat ismerő személy a Reutersnek. A nyilatkozók közül ketten azt is hozzátették, hogy Izrael a legfőbb kéréseiket egy jegyzékben is eljuttatta több amerikai vezetőhöz.
A tárgyalásokkal kapcsolatban két forrás azt is elárulta: amikor az izraeli tisztviselők Oroszország folyamatos jelenlétét pozitív fényben tüntették fel, néhány amerikai résztvevő meglepődött, és azzal válaszoltak, hogy szerintük Törökország – a NATO tagjaként – jobban garantálná Izrael biztonságát, mint az oroszok.
Az izraeli tisztviselők azonban „hajthatatlanok” voltak, kitartottak amellett, hogy ez nem így van.
Izrael bizalmatlan az új szír vezetéssel szemben, mindenki mindenkivel egyezkedik
Izrael a nyilvánosság előtt is jelezte bizalmatlanságát a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) iszlamista mozgalommal szemben, amely a Bassár el-Aszadot megbuktató hadjáratot vezette, és amely a tavalyi év végén átvette Szíria vezetését. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök múlt vasárnap kijelentette: Izrael nem fogja eltűrni a HTS vagy más, az új hatalomhoz kötődő erők jelenlétét Dél-Szíriában, és a terület demilitarizálását követelte.
El-Aszad leváltását követően Izrael kiterjedt légicsapásokat hajtott végre szíriai katonai támaszpontok ellen, és az ENSZ által felügyelt, Szírián belüli demilitarizált övezetbe vezényelt erőket. A hét elején pedig Izrael katonai objektumok ellen hajtott végre csapást Damaszkusztól délre is.
„Izrael nagy félelme, hogy Törökország bejön és megvédi ezt az új szíriai iszlamista rendet, amely aztán a Hamász és más militánsok bázisává válik” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Reuters szerint Aron Lund, a Century International nevű, amerikai székhelyű kutatóközpont munkatársa.
A hírügynökség forrási szerint az nem világos, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya milyen mértékben hajlik Izrael javaslatainak elfogadására.
Az amerikai elnök Szíriáról keveset nyilatkozott, így bizonytalanság van például azzal kapcsolatban is, hogy fenntartják-e a Szíriával szembeni szankciókat, illetve hogy Szíriában maradnak-e az ország északkeleti részén állomásozó amerikai katonák.
Ugyanakkor Aron Lund szerint Izraelnek jó esélye van arra, hogy befolyásolja az amerikaiak gondolkodását, mivel Trump kormánya rendkívül barátságosnak mutatkozott a zsidó állammal szemben. „Szíria most alig van Trump radarján. Alacsony prioritású, és van egy politikai űr, amit be kell tölteni” – vázolta a helyzetet az elemző.
Mindeközben sajtóhírek szerint Szíria új vezetése is tárgyalásokat folytat Oroszországgal a katonai bázisok sorsáról. Izrael lobbitevékenysége pedig merőben más megközelítést mutat, mint egy másik amerikai szövetséges, Szaúd Arábia fellépése: az arab ország ugyanis az utóbbi hetekben azt szorgalmazta, hogy Washington és Brüsszel oldják fel a nyugati szankciókat Szíria megerősödése érdekében.
Mindeközben Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov kedden Törökországban is látogatást tett. Erről egy török kormánypárti forrás azt közölte a Reuters szerint: a török vezetés kedden részben annak érdekében fogadta Lavrovot, hogy biztosítékot szerezzenek a török érdekeket fenyegető lehetséges izraeli, vagy amerikai-izraeli intézkedések ellensúlyozásához.
Az Egyesült Államok eközben bejelentette: felgyorsítják a fegyverszállításokat Izraelnek
Az Izraelnek szánt amerikai fegyverszállítások felgyorsításáról írt alá rendelkezést Marco Rubio külügyminiszter ~ közölte a külügyminisztérium Washingtonban az MTI beszámolója szerint.
A közlemény szerint a miniszter utasítása 4 milliárd dollár értékű izraeli katonai segítség gyorsított ütemben történő eljuttatásáról szól.
Marco Rubio rámutatott, hogy hivatalba lépése óta a Trump-kormány csaknem 12 milliárd dollárnyi fegyvereladást hagyott jóvá a külföldi katonai szállításokról szóló amerikai jogszabály keretei között. A gyorsított fegyverszállításról hozott intézkedés indokaként a külügyi közlemény az új kormány szándékát jelöli meg, hogy hatálytalanítsák azt a Biden-korszakban hozott intézkedést, „amely alaptalan és politikai alapú feltételekhez kötötte a katonai segítségnyújtást Izrael számára egy olyan időszakban, amikor szoros szövetségesünk túléléséért zajló háborút folytatott több fronton Irán és a hozzá kapcsolódó terrorcsoportok ellen”.
Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is minden elérhető eszközzel folytatja a támogatást Izrael biztonságának fenntartása érdekében.
Izrael a tűzszünet első szakaszának 6 héttel való meghosszabbítását javasolja a túszok szabadon bocsátása érdekében. A Hamász ragaszkodik a megállapodás második szakaszába való azonnali átmenethez a tartós béke elérése érdekében.
Izrael szeretné folytatni az első szakaszt az összes túsz szabadon bocsátása érdekében, míg a Hamász azonnali lépést kér a következő részre, amelynek meg kell állapodnia a „tartós béke útjáról”, számolt be a Reuters, az ORF és a Haaretz.
Kairóban folytatódnak a tárgyalások Izrael és a Hamász között a tűzszüneti megállapodás meghosszabbításáról és a túszok szabadon bocsátásáról. Bennfentesek szerint Izrael hat héttel meg akarja hosszabbítani a tűzszüneti megállapodás első szakaszát. Az egyiptomi biztonsági erők ma közölték az izraeli delegáció 42 napos meghosszabbítását a kairói tárgyalásokon.
Eközben a Hamász nyilatkozatot adott ki, amelyben kinyilvánította elkötelezettségét a megállapodás „minden szakasza és minden részlete” végrehajtása mellett.
„Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre, hogy rákényszerítse a megállapodás teljes körű végrehajtására, és haladéktalanul, késedelem és kijátszás nélkül lépjen tovább a második szakaszba”, tette hozzá a fundamentalista szervezet.
A Hamász forrásai azt mondták a Haaretznek, hogy a túszok „fontos ütőkártya”, és nem engednek szabadon mindenkit, élve vagy holtan, mindaddig, amíg Izrael nem fejezi ki egyértelmű álláspontját a háború befejezésével kapcsolatban.
Az izraeli hadsereg szerint még mindig 58 izraeli túsz van a Gázai övezetben, közülük legkevesebb, mint 34 már meghalt.
Izrael továbbra is fenntartja katonai jelenlétét a Gázai övezet és Egyiptom közötti határsávban, annak ellenére, hogy a tűzszünet meghosszabbítása esetén március elején megkezdődhetett volna a csapatok kivonása. Izraeli források szerint a döntés célja a Hamász újbóli megerősödésének megakadályozása, valamint a csempészútvonalak kialakulásának gátlása – számolt be a hirado.hu.
A hadsereg eredetileg március elején kezdte volna meg a kivonulást ebből a térségből, amennyiben a jelenlegi tűzszünet – amely szombaton lejár – meghosszabbításra kerül. Az izraeli forrás a CNN-nek nyilatkozva megerősítette, hogy csütörtökön egy üzenetet küldtek az izraeli médiának, amelyben kijelentették:
Nem hagyjuk el a Philadelphi-folyosót
A 14 kilométer hosszú határszakasz kulcsfontosságú a térség biztonságának fenntartásában. Az izraeli fél szerint az ottani katonai jelenlét célja, hogy megakadályozza a Hamász fegyvereseinek újbóli megerősödését és a csempészutak újbóli kiépülését.
Nem engedhetjük, hogy a Hamász gyilkosai ismét teherautókkal és fegyverekkel mozogjanak a határainknál, és nem hagyjuk, hogy újra megerősödjenek a csempészet révén
– nyilatkozta az izraeli forrás.
Az izraeli hadsereg májusban vette ellenőrzése alá a Philadelphi-folyosót, és a második tűzszüneti szakasz megállapodása értelmében vonult volna ki onnan. Jelenleg nem világos, hogy folynak-e tárgyalások ennek a második fázisnak az életbe léptetéséről.
[type] => post [excerpt] => Izrael továbbra is fenntartja katonai jelenlétét a Gázai övezet és Egyiptom közötti határsávban, annak ellenére, hogy a tűzszünet meghosszabbítása esetén március elején megkezdődhetett volna a csapatok kivonása. Izraeli források szerint a döntés c... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1740683280 [modified] => 1740676708 ) [title] => Izrael fenntartja katonai jelenlétét a Gázai övezet határán [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142608&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 142608 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 112214 [image] => Array ( [id] => 112214 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large.jpg [original_lng] => 193812 [original_w] => 1140 [original_h] => 641 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1740669509:5 [_thumbnail_id] => 112214 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1114 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 8249 [1] => 16829 [2] => 1822 ) [tags_name] => Array ( [0] => ellenőrzés [1] => Gázai övezet [2] => Izrael ) ) [4] => Array ( [id] => 141457 [content] =>
Izrael megkezdi a tárgyalásokat ezen a héten a gázai tűzszüneti és túszelengedési megállapodás második szakaszáról a Hamász iszlamista terrorszervezettel – közölte Gideon Szaár izraeli külügyminiszter kedden, írja az MTI.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izrael az övezet teljes lefegyverzését követeli. Szaár szerint Jeruzsálem nem támogatja azt a tervet, miszerint Gáza polgári igazgatása a Hamásztól a Ciszjordániát irányító Palesztin Nemzeti Hatósághoz kerüljön. A Gázai övezet jövőjével kapcsolatban a legfontosabbnak a deradikalizációs politikát jelölte meg, vagyis a szélsőséges ideológiák és csoportok háttérbe szorítását.
„Nem fogjuk elfogadni sem a Hamász, sem más terrorszervezet folytatólagos jelenlétét Gázában” – jelentette ki Szaár.
Izrael arra készül, hogy a fegyvernyugvást és a túszok kiszabadulását lehetővé tevő megállapodás első szakasza részeként csütörtökön a Hamász átadja négy halott túsz földi maradványait, melyeket személyazonosságuk igazolására az igazságügyi orvosszakértői intézetbe szállítanak. Az egyelőre nem tisztázott, hogy szombaton három vagy hat élő túszt engednek majd szabadon a gázai terrorszervezetek.
A Hamász nehéz földmunkák elvégzésére alkalmas gépeket és mobil lakóházakat követel a tűzszünet és a túszok elengedésének folytatásáért és esetleges kibővítésért cserébe. Ötszáz nehézgépet kért a romok eltakarításához és az eltűntek holttesteinek kiemeléséhez, s Izrael kedden közölte, hogy az ellenőrzést követően szakaszosan megkezdi a mobilházak és a nehézgépek beküldését a megállapodásban foglaltak szerint. Az izraeli biztonságpolitikai kabinet hétfőn este öt órán át ülésezett a tűzszüneti megállapodás második szakaszáról, majd a kormányülésen részt vevő, s a Háárec című újságnak nyilatkozó forrás szerint nem született döntés.
Hétfőn izraeli delegáció indult Kairóba, hogy megvitassák a megállapodás első szakaszának további végrehajtását.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Megérkezett Izraelbe az új amerikai kormányzat által engedélyezett nehézbomba-szállítmány, amelyet a kikötőből már átvittek az izraeli légierő bázisaira – jelentette be az izraeli védelmi minisztérium vasárnap.
A kétezer font tömegű nehézbombák átadását Joe Biden elnök állította le, majd Donald Trump elnök engedélyezte ismét. A gázai háború kezdete, 2023. október 7. óta 678 légi és 129 tengeri szállítmányban több mint 76 ezer tonna katonai felszerelést szállítottak Izraelbe az Egyesült Államokból; ez volt a legnagyobb ilyen akció a zsidó állam történetében.
Az izraeli védelmi miniszter szerint a szállítmány bizonyítja az Izrael és az Egyesült Államok közötti erős szövetséget. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter arról biztosította izraeli kollégáját, hogy az Egyesült Államok továbbra is minden szükséges eszközt biztosít Izrael számára, hogy garantálja biztonságát.
Donald Trump adminisztrációja jóváhagyott Izrael számára egy 7,4 milliárd dolláros fegyvereladási engedélyezést, amely tartalmaz 3 ezer Hellfire típusú „levegő–föld” rakétát. Ezt a Bloomberg közölte.
Ezen kívül Izrael bombákat, irányító rendszereket és gyújtószerkezeteket vásárol, amelyek összértéke 6,75 milliárd dollár.
A fegyvereladások között szerepel több mint 2100 darab bomba is. A bombák és azok irányító rendszerei várhatóan 2026-ban kerülnek szállításra, míg a Lockheed Martin Corp. által gyártott Hellfire rakéták szállítása 2028-ra várható.
Az amerikai hadsereg mintegy 90 Patriot légvédelmi rakétát szállított egy izraeli raktárból Lengyelországba, hogy azokat még a héten átadják az ukrán hadseregnek – állítja az Axios, melyről a hirado.hu számolt be.
A Patriot rakétarendszerek kulcsfontosságúak Ukrajna számára, mivel segítenek megállítani az orosz hadsereg támadásait, amely már három éve háborúzik az ország ellen. A 90 rakéta azonban a legnagyobb izraeli fegyverszállítmány, amely Ukrajnába érkezett az orosz invázió kezdetétől. Izrael tavaly tavasszal döntött a Patriotok leszereléséről, mivel az ország saját légvédelmi képességeit fejlesztette, így már nem volt szükségük a rendszerekre.
Az Axios szerint miután a Patriotokat leszerelték, ukrán tisztviselők fordultak az izraeli és amerikai hadseregekhez, felvetve, hogy az Izraeli Védelmi Erő visszaadhatná a fegyvereket az Egyesült Államoknak, akik felújítva továbbíthatják őket Ukrajnának.
Bár Netanjahu izraeli miniszterelnök hetekig vonakodott jóváhagyni az ügyletet, attól tartva, hogy Oroszország esetleg fejlettebb fegyverekkel látja el Iránt, végül beadta a derekát – írja az Axios. A döntésben szerepet játszhatott az is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arra szerette volna kérni, hogy biztosítsa az ultra-ortodox zsidók zarándoklatát Ukrajnába, Umányba, ahol egy híres rabbi sírhelye található. Zelenszkij azonban nem vette fel a telefonját, amíg bele nem ment a Patriotok átadásába. Az izraeli kormány hivatalosan ugyanakkor tagadja, hogy bármi másról lett volna szó, mint hogy visszaadták a fegyvereket az amerikaiaknak, és álláspontjuk szerint már semmi közük ahhoz, hogy az Egyesült Államok mit tesz velük.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Donald Trump amerikai elnök feloldotta a Biden-kormányzat 900 kilogrammos bombák Izraelbe szállítására vonatkozó tilalmát – számolt be a Bloomberg, írta a Jevropejszka Pravda.
A bombákkal kapcsolatos döntés összhangban van Trump a kampány során és a hivatalba lépése óta tett ígéreteivel, hogy biztosítsa Izraelnek a szükséges erőforrásokat a közel-keleti konfliktus lezárásához.
„Ma feloldjuk őket (a bombákat). Ők (az izraeliek) régóta vártak rájuk (a bombákra), hosszú ideje a raktárban vannak”, mondta Trump a nyugati partról hazafelé menet újságíróknak szombaton.
Amikor a döntés okairól kérdezték, Trump azt mondta: „Mert ők (az izraeliek) megvették őket”.
Biden alatt az Egyesült Államok májusban felfüggesztette mintegy 3500 bomba – köztük 900 kilogrammos bombák – szállítását Izraelbe, hogy korlátozza a polgári áldozatok számát a sűrűn lakott Rafah városában a gázai Hamász elleni izraeli hadjárat során.
Ez a lépés volt a Biden-kormányzat elégedetlenséének legkomolyabb jele válaszul Benjámin Netanjahu miniszterelnök háborúzásának módjára.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
A palesztinok visszatértek Gáza északi részére, miután Izrael bejelentette, hogy megállapodást ért el a Hamásszal hat túsz szabadon engedéséről – számolt be a hirado.hu.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Izrael azzal vádolta a Hamászt, hogy megszegte a tűzszüneti megállapodást, amelynek értelmében először az izraeli civileket kellett volna szabadon engedniük, cserébe a palesztin foglyokért. A tűzszüneti megállapodás hatályba lépése óta hét túszt és alig 300 foglyot engedtek szabadon.
Fotó: OMAR AL-QATTAA/AFP via Getty Images
A közösségi médiában terjedő felvételeken több ezer kitelepített palesztin látható, amint észak felé gyalogolnak azután, hogy két nappal korábban összegyűltek a katonai sorompónál, amely megakadályozta az előrehaladásukat. A tűzszünet, valamint a túszok és foglyok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás január 19-én lépett hatályba. Eddig két cserét hajtottak végre a felek.
A harmadik csere során a Hamász csütörtökön engedi szabadon Arbel Jehudot és két másik túszt, majd szombaton további hármat – közölte Benjamin Netanjahu és a tárgyalásokat közvetítő Katar.
Izrael hétfőn helyi idő szerint reggel 7 órakor engedélyezi a palesztinok visszatérését északra, két órával később pedig járművekkel is behajthatnak, miután a Jehud körüli vita megoldódott.
