Mi vár a NATO-tagországokra a június végén tartandó döntő jelentőségű csúcstalálkozón?

Június 29–30-án Madridban 30 NATO-tagország és kulcsfontosságú partnerei megtartják soron következő csúcstalálkozójukat, amelyen elfogadják a Szövetség új, 10 évre szóló stratégiai koncepcióját. A csúcstalálkozó munkájában valószínűleg Ukrajna is részt vesz.

A szakértők már megnevezték a napirend kulcsfontosságú kérdéseit.

Oroszország többé nem partnere a NATO-nak. A madridi csúcson jóvá kell hagyják a Szövetség új stratégiai koncepcióját. Azt a dokumentumot, amely meghatározza az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tevékenységének irányvonalait az elkövetkezendő évekre. Mint ismeretes, a „hidegháború” befejezése óta a NATO stratégiai koncepciói tízévente újulnak meg. A NATO jelenlegi érvényben lévő stratégiáját 2010-ben Lisszabonban hagyták jóvá. A Szövetségnél folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy ideje frissíteni ezt a dokumentumot.

Ennek kapcsán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megjegyezte, hogy az új stratégia célja, hogy „az új valóságot tükrözze” a globális biztonság területén. „Például a jelenlegi stratégiai koncepcióban Oroszországot stratégiai partnernek nevezik, Kínát pedig nem is említik. És természetesen szó lesz orosz agresszióról is, valamint Kína megerősödésének hatásáról a biztonságra. „A madridi csúcs az egyik legfontosabb csúcstalálkozónk lesz” – mondta Stoltenberg úr a spanyol médiának adott interjújában. Hozzátette: jelenleg nem lehet megjósolni, meddig fog tartani az orosz–ukrán háború, és egyben kiemelte, „hosszú háborúra kell felkészülni”, a NATO-szövetségeseknek pedig mindenképpen támogatniuk kell Ukrajna önvédelemhez való jogát.

Egyben megköszönte a spanyol kormánynak az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius támogatását, és üdvözölte Spanyolország növekvő Balti régiói jelenlétét: Spanyolország légelhárító rakétákat tervez átadni Lettországnak.

Ukrajna részvétele a csúcstalálkozón és az azzal kapcsolatos elvárások. A NATO bejelentette, a 30 NATO-tagországon kívül a csúcstalálkozón részt vesznek a Szövetség kulcsfontosságú szövetségesei is. Az Europa Press spanyol ügynökség közölte, várhatóan 40-50 nemzetközi delegáció lesz jelen állam- és kormányfői szinten, köztük négy ázsiai és csendes-óceáni ország (Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea), négy, nem NATO-tag uniós ország, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökei. Az Europa Press közleménye szerint Ukrajna is kap hivatalos meghívót. Bár Volodimir Zelenszkij elnök részvétele az utolsó pillanatig ismeretlen lesz, mert az az aktuális háborús helyzettől függ, valamint attól, hogy lesz-e lehetősége elhagyni Ukrajnát.

A Politico című amerikai kiadvány információja szerint azonban Mircea Joane NATO-főtitkár-helyettes kijelentette, hogy Ukrajna elnöke „így vagy úgy”,  részt vesz a NATO csúcstalálkozóján. Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere megerősítette, hogy Kijev Madriddal közösen a NATO-csúcson való részvétel formátumán dolgozik. A miniszter ugyanakkor megjegyezte, hogy „nem támaszt nagy elvárásokat a madridi csúcstalálkozóval szemben”. „Eddig nem látok olyan erőteljes döntéseket, amelyek szerint a NATO Ukrajnával kapcsolatos határozat jóváhagyására készül a csúcstalálkozón, vagy a fekete-tengeri biztonság kérdésében döntene” – idézte Kulebát az Ukrinform.

Svédországgal és Finnországgal kapcsolatos aktuális kérdések, valamint Törökország követelései.

Köztudott, hogy a madridi csúcson Svédország és Finnország is jelen lesz, május 18-án ugyanis benyújtották a NATO-tagság iránti kérelmeiket. Mindkét ország azonban Törökország ellenállásába ütközött.

Jelenleg Törökország az egyetlen NATO-tagország, amely nyíltan blokkolja Finnország és Svédország csatlakozását a Szövetséghez. Ankara azzal indokolja álláspontját, hogy feltételezhetően ezen országok támogatják a „kurd” fegyveres alakulatokat.

A NATO-főtitkár június elején bejelentette, hogy hamarosan megbeszélésre hívja össze Svédország, Finnország és Törökország magasrangú képviselőit, hogy „előrelépést érjen el” a madridi csúcstalálkozóig. Ankara ugyanakkor kijelentette, hogy Törökország nem akar pontot tenni ennek a kérdésnek a végére a csúcs előtt, számolt be az Anadola török hírügynökség.

Június 4-én pedig Ibrahim Kalin török ​​elnök sajtótitkára kijelentette: Helsinki és Stockholm „egyetlen válaszlépést sem tette Ankara elvárásai felé”, a török ​​kormány állítása szerint Svédországban és Finnországban tartózkodnak YPG, a kurd „Népi önvédelmi különítmény” tagjai és Fethully Gullen prédikátor mozgalmának támogatói. Mint ismeretes, Törökország ezeket a szervezeteket „terroristáknak” tartja.  Ann Linde, a svéd külügyminisztérium vezetője Ankara vádjai kapcsán emlékeztetett arra, hogy Svédország 1984-ben a világon az első ország volt Törökország után, amely „Kurdisztán Munkáspártját” terrorista szervezetnek ismerte el. Emlékeztetett arra is, 2002-ben uniós szinten is terrorista szervezetnek ismerte el Kurdisztán Munkáspártját, és ez az álláspont nem változott.

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök azonban kitart amellett, hogy a szíriai YPG az Európai Unióban nem ismerik el terrorszervezetként. Azt állítja, hogy Németország, Svédország és Finnország támogatja a kurd „terroristákat”, nem hajlandó kiadni őket Törökországnak.

Eközben a Balti-tengeren a közelmúltban több tucat orosz hadihajó kezdett katonai gyakorlatokba. Ezzel egyidőben a Balti-tengeren tart a NATO Baltops kiképzése is, amelyhez idén Svédország és Finnország is csatlakozott.

Tehát, mint látjuk, a madridi csúcstalálkozó napirendjén számos problémás kérdés van. És ami rendkívül fontos, hogyan fogják azokat megoldani.

NEWSMAKER