Az európai NATO-tagállamok félelmei egy esetleges orosz támadástól „alaptalanok”, az USA gondoskodni fog arról, hogy Moszkva ne tegye ezt – jelentette ki csütörtökön Donald Trump amerikai elnök, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újságírók arról kérdezték Trumpot, hogy egyes NATO-szövetségesek félnek az esetleges orosz agressziótól, és hogy jogosnak tartja-e ezeket a félelmeket. „Szerintem nem. Ha mindennek vége lesz, minden megtörténik, ők (az orosz katonák – a szerk.) haza akarnak menni pihenni” – vélekedett.
Az amerikai elnök hangsúlyozta: országa gondoskodni fog arról, hogy ne kerüljön sor a NATO-szövetségesek elleni támadásra. „Ez nem várható, de gondoskodunk arról, hogy ne legyen” – mutatott rá Donald Trump.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az európai NATO-tagállamok félelmei egy esetleges orosz támadástól „alaptalanok”, az USA gondoskodni fog arról, hogy Moszkva ne tegye ezt – jelentette ki csütörtökön Donald Trump.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741942080
[modified] => 1741901863
)
[title] => Az USA gondoskodni fog arról, hogy Oroszország ne támadja meg a NATO-szövetségeseit – Trump
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144524&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144524
[uk] => 144535
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 144525
[image] => Array
(
[id] => 144525
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-21.jpg
[original_lng] => 26692
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-21-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-21-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-21.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-21.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-21.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-21.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-21.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741897232:2
[_thumbnail_id] => 144525
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1971
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fc4444158ac05b0a4a343e4467a7dbec] =>
[_oembed_time_fc4444158ac05b0a4a343e4467a7dbec] => 1742291311
[_algolia_sync] => 831848516002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 697791
[2] => 51576
[3] => 34147
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => garancia
[2] => NATO-tagországok
[3] => orosz támadás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 137684
[content] =>
Helyes Donald Trump azon követelése, hogy a NATO-országok védelmi kiadásaikat a GDP 5%-ára emeljék. A tagországoknak azonban csak 10 év múlva lesz lehetőségük a GDP 5%-át védelemre költeni – nyilatkozta Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter a Financial Timesnak adott interjújában.
A kiadvány megjegyezte, Lengyelország van a legközelebb az új cél eléréséhez. Az ország idén a GDP 4,7%-át fordította védelemre, ami a legmagasabb érték a NATO-ban.
Emlékeztetőül, Donald Trump amerikai elnökké választása után fokozta a nyomást a NATO-szövetségesekre, hogy többet költsenek védelemre. Eddig a 32 tagállamból csak 23 érte el a GDP 2%-a célt.
„Trump céljának elérése még egy évtizedet vesz igénybe, de úgy gondolom, hogy nem szabad kritizálni egy igazán ambiciózus célt, mert különben lesznek olyan országok, amelyek továbbra is vitatják, hogy valóban szükség van-e többletköltségekre”, – mondta Lengyelország védelmi minisztere.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz hangsúlyozta, hogy az EU-nak van lehetősége a pénz újraelosztására. A miniszter szerint a prioritás a következő években a 100 milliárd euró védelmi célra való elkülönítésének biztosítása, beleértve a fel nem használt források átirányítását a jövőre lejáró, 800 milliárd eurós közös pandémiás helyreállítási alapból.
„Ha megengedhetjük magunknak, hogy eladósodjunk a Covid utáni újjáépítés érdekében, akkor mindenképpen meg kell találnunk a forrásokat arra, hogy megvédjük magunkat a háborútól”, jelentette ki.
Mint arról korábban beszámoltunk, Trump feltételezi az Egyesült Államok a NATO-ból való kilépésének lehetőségét. Ugyanakkor az USA NATO-részvételét a finanszírozáshoz köti, amit véleménye szerint az európai partnereknek kellene biztosítaniuk. Trump azt követeli, hogy a Szövetség tagjai növeljék védelmi kiadásaikat az éves GDP 5%-ra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán több NATO-tagállam vezetőjével egyeztet Ukrajna támogatásának fenntartásáról és légvédelmi eszközök átadásáról – erősítette meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete az MTI-nek hétfőn.
A közlés szerint a szerdai megbeszélést Mark Rutte NATO-főtitkár kezdeményezte, és a Brüsszelben tartózkodó, az Európai Unió és a Nyugat-Balkán országainak aznapi csúcstalálkozójára, valamint az Európai Tanács másnapi értekezletére érkező tagállami vezetők közül „néhányan csatlakozhatnak” hozzá.
„A megbeszélésen a részt vevő vezetők Ukrajna támogatásának fenntartásáról, azon belül pedig különös figyelemmel a légvédelem kérdéséről egyeztetnek majd” – tették hozzá.
A Mark Rutte NATO-főtitkár által összehívott találkozón az előzetes információk szerint szó lesz még az esetleges tűzszünet esetén felvetődő biztonsági garanciákról, ezzel összefüggésben pedig a nemzetközi békefenntartó erők ukrajnai telepítésének lehetőségéről.
A mások mellett Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország vezetőinek részvételével tervezett megbeszélésre Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is várják.
A NATO-tagországok külügyminisztereinek találkozója keretében sikerült meghatározni azokat a légvédelmi rendszereket, amelyek rövid időn belül Ukrajnába szállíthatók, a szállításon már folyik a munka – jelentette be pénteken Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tihij elmondta, hogy a NATO-országok külügyminisztereinek találkozóján a szövetség központjában több kulcsfontosságú téma is szóba került. Mindenekelőtt a katonai támogatásról esett szó, különös tekintettel az ukrán „légpajzs” megerősítésére – tette hozzá.
Mint a szóvivő emlékeztetett, Ukrajnának sürgős szüksége van 20 HAWK, NASAMS és IRIS-T rendszer szállítására a kritikus energetikai infrastruktúra-létesítmények védelme érdekében. Ilyen megerősítés még az év vége előtt kívánatos.
„Elmondhatom, hogy a NATO-központban lezajlott miniszteri tárgyalások eredményeként számos olyan rendszert, rakétát és egyéb felszerelést sikerült meghatározni, amelyek rövid időn belül Ukrajnába szállíthatók. Jelenleg folyik az aktív munka a partnerekkel e lépések végrehajtása érdekében” – mondta Heorhij Tihij.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
Nem zárható ki egy NATO elleni orosz támadás veszélye a következő években – jelentette ki Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke szerdán a Német Külpolitikai Társaság nevű agytröszt berlini rendezvényén.
„Oroszország háborúra készül a Nyugat ellen” – hangoztatta a BND elnöke, akit a Zeit című német lap hírportálja idézett. „Lehetséges cselekvési alternatíva lesz a Kreml számára egy katonai konfrontáció” – figyelmeztetett Kahl. Mint mondta, abból indul ki, hogy az orosz hadsereg állományát és felszereltségét tekintve az évtized végére képes lehet „támadást indítani a Nyugat ellen”.
Kahl ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem nagyszabású támadásra kell számítani az európai NATO-tagállamok ellen. Oroszország szerinte valószínűleg inkább azzal fog próbálkozni, hogy meghiúsítja az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzetből fakadó segítségnyújtási kötelezettséget, ezzel előidézve a NATO kudarcát.
Amennyiben Oroszország a NATO egyik tagját katonai erővel megtámadná, a többiek ezt azonban nem minősítenék az egész szövetség elleni támadásnak, és nem ennek megfelelően reagálnának, azzal Moszkva elérné célját.
Kahl a BND értékeléseire hivatkozott, miszerint magas rangú orosz kormánytagok már kételkednek abban, hogy „az 5. cikkely szerinti segítségnyújtási kötelezettség éles helyzetben megállná-e a helyét”.
A szövetségi hírszerző szolgálat vezetője felhívta a figyelmet: „Jelenleg ugyan nincsenek jelei Oroszország konkrét háborús terveinek. Amennyiben azonban az ilyen nézetek túlsúlyba kerülnének az orosz kormányzat központjában, akkor az elkövetkezendő években a katonai konfliktus kockázata is meg fog nőni”.
A lehetséges forgatókönyvek között említette Kahl például egy rövid támadást a norvégiai Spitzbergák ellen, vagy egy korlátozott beavatkozást a Baltikumban az orosz kisebbségek védelme címén. A BND elnöke szerint Oroszország a NATO mint védelmi szövetség kudarcát akarja elérni. „Ezt orosz részről akkor érnék el, ha az 5. cikkely egy támadás esetén hatástalan maradna” – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy Oroszország nyugati célpontokkal szemben alkalmazott átfogó hibrid támadásai is elvezethetnek ahhoz, hogy a NATO valamikor felveti az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyében szabályozott kollektív védelmi helyzet alkalmazását.
[type] => post
[excerpt] => Nem zárható ki egy NATO elleni orosz támadás veszélye a következő években – jelentette ki Bruno Kahl, a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke szerdán a Német Külpolitikai Társaság nevű agytröszt berlini rendezvényén.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732892940
[modified] => 1732824696
)
[title] => A német hírszerzés vezetője nem zárja ki egy NATO elleni orosz támadás veszélyét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133783&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133783
[uk] => 133839
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 133784
[image] => Array
(
[id] => 133784
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bruno-kahl.png
[original_lng] => 636373
[original_w] => 902
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bruno-kahl-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bruno-kahl-300x161.png
[width] => 300
[height] => 161
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bruno-kahl-768x413.png
[width] => 768
[height] => 413
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bruno-kahl.png
[width] => 902
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bruno-kahl.png
[width] => 902
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bruno-kahl.png
[width] => 902
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bruno-kahl.png
[width] => 902
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732892091:3
[_thumbnail_id] => 133784
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 905
[_oembed_d14eeb640bb23bfb425c6e22f893ff67] =>
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
A NATO-tagországok segítettek Ukrajnának túlélni a teljes körű háborút Oroszországgal, de most meg kell változtatni a konfliktus pályáját – jelentette ki kedden Mark Rutte NATO-főtitkár, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár elmondta „Az Ukrajnának nyújtott támogatásunk segített neki a küzdelem elviselésében, de tovább kell mennünk, hogy megváltoztassuk a konfliktus pályáját.” Szerinte a NATO-tagországoknak kritikus légvédelmet kell biztosítaniuk Ukrajnának, és teljesíteniük kell minden, a szövetség washingtoni csúcstalálkozóján vállalt kötelezettségüket.
„Új parancsnokság, a NATO Biztonsági Segítségnyújtási és Kiképzési Koordinációs Parancsnokság, 2024-ben 40 milliárd eurós pénzügyi kötelezettségvállalás és további intézkedések Ukrajna NATO-hoz való közelítése érdekében” – magyarázta Mark Rutte, kiemelve, hogy a NATO számára nagyon fontosak a fegyveripari beruházások és termelés növelése.
Brit vezetéssel tíz észak-európai NATO-tagország tartott közös hadgyakorlatot Lettországban.
A londoni védelmi minisztérium szombati tájékoztatása szerint a gyakorlaton a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség tagjai vettek részt.
A JEF, amelynek létrehozását London 2012-ben kezdeményezte, hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Nagy-Britannia mellett Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, mindenekelőtt gyorsreagálású expedíciós katonai műveletek végrehajtására.
A brit védelmi tárca beszámolója szerint a tíz tagország fegyveres erői a most befejeződött egyhónapos lettországi hadgyakorlaton a NATO keleti szárnyának gyors védelmi megerősítését gyakorolták, egyben demonstrálták, hogy a szövetség képes megvédeni Lettországot bármilyen fenyegetéstől.
A minisztérium ismertetése szerint a gyakorlatsorozat létfontosságú eleme volt annak tesztelése is, hogy a JEF-szövetség milyen gyorsan tud együttes bevetéseket végrehajtani európai területen rövid idő alatt kialakuló fenyegetésekkel szemben.
A részt vevő tíz ország fegyveres erői a mostani műveletsorozattal azt gyakorolták, hogy hazai bázisaikról indulva mennyi idő alatt tudnak lettországi helyszínekre felvonulni hadfelszereléseikkel együtt – áll a londoni védelmi minisztérium szombati tájékoztatásában. A tárca szerint most első ízben ukrán katonatisztek is jelen voltak a JEF-hadgyakorlaton.
A brit kormány nemrégiben bejelentette azt is, hogy a brit hadsereg jövő nyártól készenlétben tart egy alakulatot Észtország védelmére, ugyancsak a NATO kelet-európai szárnyának megerősítése végett.
Az észt kormánnyal október végén aláírt kétoldalú egyezmény értelmében egy több ezer fős brit harccsoport 2025 júliusától folyamatosan magas szintű készültségben lesz, készen arra, hogy rövid idő alatt Észtországba települjön.
A brit védelmi tárca akkori ismertetése szerint Észtországban állítják elsőként hadrendbe a még fejlesztés alatt álló Challenger 3 típusú brit harckocsikat is. Az új harckocsitípus gyártása várhatóan 2025-ben kezdődik.
London a múlt héten széles körű védelmi együttműködési megállapodást kötött Romániával is, a brit hadsereg pedig nemrégiben a nyugat-balkáni térségben kezdett hadgyakorlatot.
A három hónapig tartó, 18 különálló műveletből álló gyakorlatsorozat egyik kiemelkedő elemeként brit katonák partraszállást hajtottak végre az albániai tengerparton, ahonnan Koszovóba vonultak.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
A NATO-tagországok több fegyvert és lőszert fognak gyártani, a szövetség közel áll ahhoz, hogy elérje az Ukrajnának szánt idei 40 milliárd eurós célkiadást – jelentette ki csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár, számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár a védelmi termelés növelésére szólított fel, beleértve a szárazföldi, légi és tengeri fegyvereket, valamint a rakétákat. A NATO ugyanakkor az első félévben 20,9 milliárd euró elkülönítésével kívánja teljesíteni kiadási ígéretét – tette hozzá.
„Továbbra és gyorsabban kell lépnünk, hogy szembeszálljunk az egyre növekvő fenyegetésekkel” – mutatott rá Mark Rutte újságíróknak Brüsszelben a NATO védelmi minisztereinek első találkozója előtt.
Észak-Korea „tragikus következményekkel” fenyegette meg a NATO-országokat, ha továbbra is ragaszkodnak „Észak-Korea-ellenes álláspontjukhoz” – számolt be a Yonhap.
Korábban a NATO elítélte Észak-Koreát és Iránt, amiért az Ukrajna elleni orosz agressziót szították azzal, hogy közvetlen katonai támogatást nyújtottak Moszkvának. Észak-Korea válaszul elítélte ezt a kijelentést, és a NATO-t „az Egyesült Államok hegemón ambíciói termékének” nevezte.
„A NATO, amely nem más, mint az Egyesült Államok háborús eszköze, rágalmazta a független szuverén államok közötti jogi együttműködést, miközben eltorzította az ukrán incidens lényegét”, közölte az ország külügyminisztériuma. „Ha a NATO továbbra is minden erőfeszítést megtesz Észak-Korea méltóságának, szuverenitásának, biztonságának és érdekeinek elnyomására, miközben továbbra is ellenséges politikát folytat vele szemben, akkor a NATO, vakon követve az Egyesült Államokat, teljes felelősséget fog viselni az általa okozott tragikus következményekért” – tette hozzá a külügyi tárca képviselője.
Emlékeztetőül, hogy Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun nukleáris támadással fenyegetőzött, ha „az ellenség megpróbálja erőszakkal megsérteni az ország szuverenitását”.
Korábban azt mondta, hogy országa „geometriai progresszióban” fogja növelni az atomfegyverek számát.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnökekijelentette, hogy az ukrán légtér biztonsága hiányának egyik fő oka a NATO-országok a közös védelemre vonatkozó döntéseinek hiánya.
„Ukrajna légvédelme fontos a tél beállta előtt. Úgy látjuk, hogy Ukrajna légtere biztonsága hiányának egyik fő oka, többek között a NATO határai közelében – a közös munkára és a közös védekezésre vonatkozó döntések hiánya” – jegyezte meg Zelenszkij.
Elmondása szerint, ami a Közel-Kelet egén működik és Izrael légvédelmét segíti, „az Európa légterének ukrán részén is működhet, ezzel segítve az életmentést”.
„Vannak speciális technikai megoldások, elég hatékony taktikák. Ma többek között erről beszélgettünk Mark Rutte-vel, a NATO új főtitkárával. Továbbra is igyekszünk minden partnerünket meggyőzni arról, hogy mit kell bevezetni, mi kell a légtér hatékony védelméhez” – hangsúlyozta az államfő.