Miért esett katasztrofálisan Joe Biden besorolása, és mit fenyeget ez „az Egyesült Államok ideológiai ellenfelét” – Oroszországot?

Miért esett katasztrofálisan Joe Biden besorolása, és mit fenyeget ez „az Egyesült Államok ideológiai ellenfelét” – Oroszországot?

18:40 November 13, 2021

Politika 2319 10 хвилин

Українська

Joseph Biden hivatalban lévő amerikai elnök komoly népszerűségi problémákkal küzd és egyre több amerikai elégedetlen mind bel-, úgy külpolitikájával egyaránt. És ettől nemcsak az amerikai elnök és pártja szenved, hanem – bármennyire is hihetetlenül hangzik – leghíresebb „ideológiai ellenfele” – Oroszország is.

A közelmúltig Joseph Bidennek nem volt oka aggodalomra, mivel támogatta az amerikai sajtó, és a nemzet Trumptól való megszabadítójának nevezte. 2021. január végén az amerikaiak csaknem 55%-a dicsérte elnöki tevékenységét, és csak 35%-a nem. Majd fokozatosan csökkenni kezdett az elnökségét támogatók és ellenzők tábora közötti különbség. Augusztus második felében kiegyenlítődött s mérleg, e hónap elején az amerikai állampolgárok 51%-a már elégedetlen, és csupán 43%-a volt elégedett Joe Biden tevékenységével. Maga az Egyesült Államok elnöke azt mondja, hogy „nem történt semmi rendkívüli”. „A népszerűség emelkedik, majd egyre csökken. Eleinte magas, majd a közepes, majd visszatér a korábbi mutatóhoz, jelenleg alacsony. Nézzék meg a többi elnököt – ez mindenkivel így volt” – jelentette ki a Fehér Ház jelenlegi elnöke.

A CNN csatorna azonban nem értett egyet ezzel a ténnyel, és egy érdekes népszerűségi statisztikákra hivatkozott. Joe Biden a maga 42%-ával elnöksége 272 napja után a második helyen áll azon elnökök listáján, akiknél a legalacsonyabb volt a népszerűségi mutató elnökségük hasonló időszakát követően – az első helyen Trump áll 37%. Összehasonlításképpen: Jimmy Carter 277 napot követően 52%, Barack Obama 52%-os 271 napot követően, Clinton pedig 47%-os 271 nap után.

Ennek a népszerűtlenségnek nyilvánvaló okai vannak. Joe Biden nem birkózott meg a koronavírussal – ma az Egyesült Államokban több mint 9 millió koronavírus fertőzöttet tartanak nyilván. Biden elnök nem birkózott meg az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonásával – a hadsereg kivonása menekülésre hasonlított, melynek eredményeként a tálibok terrorista mozgalma nemcsak könnyen átvette a hatalmat, hanem a szakértők adatai szerint, az amerikai fegyverarzenálnak köszönhetően akkora katonai erővel rendelkeznek, mint a közép-ázsiai államok összes hadserege együttvéve.

Joe Biden még saját demokratikus pártjában sem tud rendet teremteni, mert a bal- és jobboldali demokraták azon vitáznak, mennyi pénzt kell elkülöníteni a költségvetésből egy nagyszabású és elengedhetetlen amerikai infrastruktúrát fejlesztő projektre.

„Joe Biden demonstratívan járatlan a témában. Nem kényszerítheti a pártot arra, hogy végül is elfogadjon egy, a társadalomban népszerű törvényjavaslatot az infrastruktúra fejlesztéséről. Az infláció, Afganisztán és a déli határ kapcsán tett ígéretei nem követik tettek”, jegyezte meg a The New York Times.

„Néhány esemény, többek között a Delta-törzs megjelenése és az oltatlan lakosságot érő támadások – nem az elnök hibái. De ha elnök vagy, akkor mindenért felelős vagy, ami az országban történik, még akkor is, ha ez nem a Te hibád” – állítja a népszerű CNN tévécsatorna.

Joe Biden problémái a Demokrata Párt problémái is. Hiszen szó szerint néhány napja veszítette el a kormányzói és helyhatósági választásokat a demokrata párti Virginiában. De még előttük vannak a 2022-es amerikai kongresszusi választások, amikor is újraválasztják a teljes Képviselőházat (az amerikai parlament alsóházát) és a Szenátus egyharmadát (az amerikai parlament felsőháza).

Jelenleg mindkét kamarát a demokraták irányítják (a Szenátust az alelnök szavazattöbbségével, a Képviselőházat pedig 8 szavazattal). A választásokat követően lehet, hogy már nem így lesz. Jelenleg 44% a demokratákra, 41% pedig a republikánusokra fog szavazni. Ez azonban egy nagyon csekély előny, ami szintén folyamatosan csökken.

És ezzel még nincs vége a problémáknak, ugyanis 2024-ben – újabb elnökválasztásra kerül sor. A demokratáknak pedig el kell dönteniük, hogy támogatják-e Biden jelenlegi elnökét, vagy új előválasztásokat tartanak.

Míg a demokrata és a „független” választók körülbelül 36%-a támogatja Bident, 44%-uk úgy gondolja, hogy a pártnak az elkövetkezendő választásokon új jelöltet kell állítania, 20%-uk még nem döntötte el.

Úgy tűnne, hogy a 36% a 44% ellen – nem is olyan rossz tényállás. Azonban tudni kell, hogy Joe Bident egykoron a „demokratikus messiásnak” tekintették – az egyetlen tekintélyes centrista jelölt a balradikális demokrata politikusok tengerében. Ráadásul a Demokrata Pártban az elmúlt év alatt nem jelent meg az a fiatal demokrata-centrista, aki képes lenne felváltani Bident, és harcolni 2024-ben az elnöki székért.

Sőt, valószínűleg Donald Trump ellen is harcolni, mert a republikánusok és a függetlenek csaknem 50%-a meg van győződve arról, hogy 2024-ben meg kell nyernie a választást. A választók 35%-a más jelöltre pályázik.

Ami Oroszországot illeti. Mindezekre az „amerikai problémákra” vegyes érzelmekkel tekintenek Oroszországban. Valószínűleg vannak, akik örülnek ennek, mivel 2020-ban a lakosság jelentős része Trumpot támogatta, és úgy gondolta, hogy a demokraták elcsalták a választásokat. Ebből a szempontból Joe Biden jelenlegi népszerűségi problémái úgy néznek ki, mint „a legmagasabb igazságszolgáltatás”. Ez a legmagasabb szintű igazság azonban nem kifizetődő Oroszország számára.

Jelenleg bonyolult tárgyalások folynak az USA és az Orosz Föderáció között a kétoldalú kapcsolatok stabilizálását illetően. A nyáron Genfben kezdődött (Vlagyimir Putyin és Joseph Biden találkozójának köszönhetően) tárgyalások technikai szinten folytatódnak. Az elmúlt kép hónap alatt hivatalosan már több magas rangú amerikai képviselői meglátogatott Moszkvába.

A hivatalos találkozók mellett a felek félig titkos tárgyalásokat folytatnak Finnországban és Svájcban. Még arra is van némi remény, hogy számos kérdésben – kiberbiztonság, stratégiai stabilitás, Irán, sőt Ukrajna kérdéseiben sikerül megegyezni.

Joe Biden alacsony népszerűsége komolyan aláássa az orosz reményeket. Mindenekelőtt azért, mert az Egyesült Államok elnöke a külpolitikai populizmus által megpróbálhatja növelni népszerűségét. A régi amerikai hagyomány szerint pedig ez a populizmus oroszellenes – ismét felvethető az „orosz beavatkozás a választásokba” és az „orosz agresszió Ukrajnában” kérdése. Ilyen körülmények között nem lehet komoly megegyezésre számítani.

Másodszor, még ha Joe Biden le is mond a populizmusról, ha republikánusok veszik át a Kongresszus irányítását, megtorpedózzák az orosz-amerikai megállapodásokat. És nem azért, mert oroszellenesek vagy mert Joe Biden, aki úgy döntött, hogy kompromisszumot keres Vlagyimir Putyinnal, valójában a Trump képletet vette át – „Tárgyalunk Oroszországgal és felszabadítjuk a kezünket, hogy megfékezzük Kínát”, hanem azért, mert elvi alapon Biden elnök ellen vannak.

Így az orosz–amerikai megállapodások végrehajtása ezen a ponton már komoly veszélybe kerül. És akkor minimum 2024-ig kell várni, amikor is a kiszámíthatóbbak, tehát Oroszország számára kényelmesebbnek tűnő Trump ismét visszatérhetne a Fehér Házba.

NEWSMAKER

 

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
baner 1 baner 2
A nap hírei